Címszó: Déryné - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1793

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0405.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0405.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22648.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Déryné

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522648.htm

 

Szócikk: Déryné (Schenbach, (személy) - eredetileg Scheckenbach (személy) - Széppataki Róza). (személy) A jászberényi (megye) kis patika mögötti szobákban fejlődik egy sápkóros, kócszőke hajú, szeplős leányka, akinek nagy feje, keze­lába, cingár hangja van é fogalommal sem bír arról, mi a színész. Egy-kettőre felcseperedik, a leánnyal elégedetlen apa fiúsan járatja, nemét eltitkolja, doktort akar belőle nevelni. De a sors közbevág, az apa meghal, a kislány lány marad és nem felcser lesz belőle, de valami más, akinek a neve beszámyalta a »két magyar haza« annyi zugát. Korának ünnepelt, nagy művésznője lett. Igaz, hogy csak Kassa, (megye) Pécs (megye) és Pozsony — Brassó (megye) között ismerték, szerették, rajongtak érte, de ez is az ő nagyszerű érdeme, mert nem akart a nagyvilágé lenni, csak azé a darab magyar földé, amelyből sarjadt. Színésznő, énekesnő és írónő lett belőle — és magyar halhatatlan, mert érdeme őt a magyar Walhallába emeli s amíg a magyar kultúráról, magyar színpadról, magyar énekről és magyar írásról valahol is szó lesz, azt a kezdetben szeplős, vöröshajú kis teremtést, utóbb formáját vesztett kis gömböcöt — Dérynét, (személy) (információ)  mindig csodálattal fogják emlegetni. 1793. (időpont) dec. 23-án született Jászberényben (megye) és megh. 1872. szept. 29-én, Miskolcon. (megye) Tizenegy éves korában került fel Pestre (Budapest) és akkor látott először színielőadást, a Wesselényi-féle kolozsvári társaságból (intézmény) kiváltak s Pestre (Budapest) jöttek előadását a mai Károly-körúton (7. szám) állott Haeker - szállóban. (intézmény) Ekkor tünt fel először énekhangja Nagy János (személy) (információ)  színésznek, aki évek multán is visszaemlékezvén a kisleány meglepő tiszta, csengő énekhangjára — közben járt anyjánál, hagy a leányka álma teljesülhessen és színpadra jusson. Vida László (személy) (információ)  igazgatása alatt Pesten (Budapest) játszó aktorok közé kerül, aliol 18 frt havi fizetéssel egy évre szerződtetik. Első énekmestere Pacha Gáspár (személy) német (nemzetiség) (információ)  karmester volt, aki már akkor nagy reményeket fűzött jövőjéhez. Először »Hamlet«-ben (cím) (információ)  statisztált s első szerepe az »Egyiptomi út« (cím) pajkos szobalánya volt s ettől kezdve csaknem minden este színpadon volt, vagy a kórusban énekelt, vagy kisebb szerepeket játszott. Ez idő óta állandóan emelkedik s alig pár hó multán úgy a néző, mint az énekes játékok nagy szerepeit kapja s a közönség osztatlan tetszésétől kisérve játssza. 1813-ban (időpont) szerencsétlen házasságra lép, a társulat tanult, tehetséges, de durvalelkű tagjának, Déry Istvánnak (személy) (információ)  lesz felesége. 1815-ben (időpont) elszakadnak egymástól és Róza elkezdi vándorútját az országban, mindig nagyobb és nagyobb sikereket aratva. Déryné (személy) (információ)  nyugtalan, egy helyben megmaradni nem tudó természetével állandóan járta az országot. Nem szólva a kisebb helyekről, ahol útközben egy-két estén játszott, Miskolc, (megye) Kolozsvár, (megye) Kassa, (megye) Pest, (Budapest) Buda, (Budapest) Arad, (megye) (információ)  Abrudbánya, (megye) Temesvár, (megye) Pozsony, (megye) Debrecen, (megye) Székesfehérvár, (megye) Eger, (megye) Nagyvárad, (megye) Eperjes, (megye) Komárom, (megye) (információ)  Pécs, (megye) Győr, (megye) Nagykálló, (megye) Marosvásárhely, (megye) Szeged, (megye) Zalaegerszeg, (megye) Sopron, (megye) Sátoraljaújhely, (megye) Brassó, (megye) Szombathely (megye) ünnepelték színpadjaikon. A pesti, (Budapest) budai, (Budapest) székesfehérvári, (megye) kassai, (megye) kolozsvári, (megye) dunántúli társaságok lelke, fenntartója volt, mert csodálatos zengésű, tiszta szopránja, tökéletes énektudása, egyéniségének bája, mesteri szín játszóképessége, nagy drámai ereje, páratlan kómikai vénája a színpad legtöbb oldalú művésznőjévé tette. Így aztán műsora csaknem egy — a korabeli magyar színpad műsorával. Ha az 1815—1840. (időpont) közti évek színlapjait átnézzük, az ő nevével találkozunk legsűrűbben. Ő az, aki a »Csörgősipka, vagy a jóltevő zarándokok« (cím) Zenaidáját (szerep) s a »Pikkó herceg és Jutka Perzsi« (cím) Jutkáját (szerep) éppen olyan diadalra tudta vinni, mint »Hamlet« (cím) (információ)  Opheliáját, (szerep) a »Velencei kalmár« (cím) (információ)  Porciáját, (szerep) vagy Klingemann (szerep) (információ)  »Dr. Faust« (cím) című rémdrámájának Katalinját. (szerep) (információ)  Nemkülönben ő volt a páratlan Rosina (szerep) a »Szevillai borbély«, (cím) a »Norma« (cím) (információ)  és hasonló operákban. Kétségtelen, hogy a komoly drámai szerepekben gyengébb volt, de a vígjátéki és naiv szerepekben kitűnő, operában pedig utolérhetetlen. Hatását a közönségre mi sem jellemzi inkább, mint vendégfellépte a pesti Városi Színházban, (intézmény) (információ)  a mai Vörösmarty-téren állott pompás múzsatemplomban, ahol egy akkor nagyon körülrajongott német (nemzetiség) (információ)  énekesnő vendégjátéka után, a német (nemzetiség) (információ)  színészek előadásán vendégül fellépett és németül (nyelv) (információ)  énekelve úgy elragadta közönségét, hogy az előbb oly lángolva ünnepelt német (nemzetiség) (információ)  vendégművésznő egyszeribe el volt felejtve. (1823. (időpont) márc. 29. »Svájci család« (cím) xegyenlosegjelx Emeline, (szerep) máj. 17. »Tancréd« (cím) xegyenlosegjelx Amenaide). (szerep) Művészetének titka azonban nem egyedül Istentől nyert nagy tehetségében állott, de abban a végtelen lelkiismeretességben, komoly odaadásban is, amellyel minden szerepét játszotta. A szerepbe való elmélyedés, annak külső és belső jellemzése, a mindig meglepő és ízléses öltözködés volt, ami diadalt szerze számára s innen van, hogy korának közönsége előtt feledhetetlen volt és maradt és nem egyedül a színpadon voltak rajongói, de az életben is a legelőkelőbb közönség tiszteletét és szeretetét is meg tudta nyerni. Életének három regényét ismerjük, az első a Prepeliczay-eset, (személy) mely drámai végkifejlésével, a második a Szentpétery-eset, (személy) (információ)  mely csaknem hétköznapi - drámaiságával, a harmadik a gróf Csáky-eset, (személy) (információ)  mely kedves romantikájával hat. Az utóbbit dolgozta fel szabadon Herczeg Ferenc (személy) (információ)  »Déryné ifjasszony« (cím) (információ)  című színművében. A Pesten (Budapest) megnyílt első állandó magyar színház (intézmény) (információ)  az ő ábrándjának is valóraválását jelentené. De azon a verőfényes, izzó augusztusi napon, amikor annak kapui megnyíltak, ő már túl volt a negyven esztendőn. Finom kis filigrán alakja megváltozott, arca kerekké vált s géniuszának ragyogó csillaga leáldozóban volt. Első énekesnőnek szerződtette Pestvármegye (megye) nagynevű alispánja, aki a színházat igazgatta, de alig tudott szerepet kapni már, aztán jött a kitűnő fiatal Schodelné (személy) (Klein Róza), (személy) (információ)  mint külföldön is nagyrabecsült énekesnő és Dérynének (személy) (információ)  be kellett látnia, hogy számára a pesti (Budapest) deszkákon nem derül a megszokott diadal fénye. El is hagyta hamarosan, aztán újra elment, szeretett Kolozsvárját (megye) gyönyörködtetni, ahol a régi szeretet várt reá, majd egy időre ismét visszatér Pestre, (Budapest) de megint nem soká bírja ki. Ekkor már férje,— aki elhagyja a színpadot, Diósgyőrött (megye) (információ)  ispán lett —nagyon csalogatja magához és immár nem hiába, 1852-ben (időpont) búcsút mond a színpadnak és elfogadja a csendes otthont, ahol a gazdaság sok apró csínja-bínja leköti. Nyugodtan él ott tíz esztendeig, amikor férje meghal s ekkor kel utoljára útra, hogy Miskolcon (megye) lakó Johanna nővérénél, özvegy Kilényi Dávidnénál (személy) (információ)  vonja meg magát s ahol sok nélkülözés és szenvedés mellett várja be azt a pillanatot, amikor az élet kárpitja végleg legördül és az az élet következik, amelyik örökké olyan fényes, mint amilyennek megálmodta azt az életet, mely valóban több árnyat vetett, mint fényt sugárzott reá. Déryné (személy) (információ)  nevét nemcsak a színészettörténet őrzi legfényesebb lapján. Irodalmunkban az ő egyénisége, szelleme, kedélye örökkévalóvá lett egy alkotásával, melyet élete estéjén hálából nyújtott egy jóakarójának. Ez terjedelmes naplója, mely életsorát részletesen és csodálatraméltó pontossággal 1842. (időpont) márciusáig mondja el. Nem csupán a magyar, de a világ memoire-irodalmának kitűnő dísze ez a könyv. Mesteri rajza ez a színész-psziche fejlődésének, lángragyulásának s tündöklő fényszórásának. Nemes egyszerűsége, inkább szerény, mint túlzó önkritikája, drámaisága és kedélyessége a leggyakorlottabb író művével is kiállja a versenyt. A Csáky gróffal (személy) (információ)  való szép szerelmi epizódja — a legszebb szerelmi regénnyel is felér. Déryné (személy) (információ)  színpadi szereplése alatt németből (nyelv) (információ)  fordított darabokat a fejlődő magyar színpad számára, így is akarván szolgálni a nemzeti pallérozódás eme hatékony eszközét. Persze ezek a darabok ma már eltűntek a feledés sűrű sötétjében, de »Napló«-ja, (cím) amíg magyar írást fognak olvasni, a komoly művelt magyar közönség mindig rajongással szeretett olvasmánya marad. A miskolci (megye) »Nagyleány sírkert«-ben (intézmény) porlanak hamvai, de szelleme él és vonz — vonzza azokat, akiknek a magyar kultúra fénye világol. (Rexa Dezső). (személy) (információ)  szin_I.0405.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Déryné címszóvég 22648 Szócikk: Déryné (Schenbach, yszemelynevy schenbach yszemelynevy Schenbach yszemelynevy schenbach yszemelynevy yszemelynevy Schenbach yszemelynevy ykodvegy - eredetileg Scheckenbach yszemelynevy scheckenbach yszemelynevy Scheckenbach yszemelynevy scheckenbach yszemelynevy yszemelynevy Scheckenbach yszemelynevy ykodvegy - Széppataki Róza). yszemelynevy széppataki róza yszemelynevy Széppataki Róza yszemelynevy széppataki yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Széppataki yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy A jászberényi ytelepulesy jászberény ytelepulesy jászberény ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy kis patika mögötti szobákban fejlődik egy sápkóros, kócszőke hajú, szeplős leányka, akinek nagy feje, keze­lába, cingár hangja van é fogalommal sem bír arról, mi a színész. Egy-kettőre felcseperedik, a leánnyal elégedetlen apa fiúsan járatja, nemét eltitkolja, doktort akar belőle nevelni. De a sors közbevág, az apa meghal, a kislány lány marad és nem felcser lesz belőle, de valami más, akinek a neve beszámyalta a »két magyar haza« annyi zugát. Korának ünnepelt, nagy művésznője lett. Igaz, hogy csak Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Pécs ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy és Pozsony — Brassó ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy között ismerték, szerették, rajongtak érte, de ez is az ő nagyszerű érdeme, mert nem akart a nagyvilágé lenni, csak azé a darab magyar földé, amelyből sarjadt. Színésznő, énekesnő és írónő lett belőle — és magyar halhatatlan, mert érdeme őt a magyar Walhallába emeli s amíg a magyar kultúráról, magyar színpadról, magyar énekről és magyar írásról valahol is szó lesz, azt a kezdetben szeplős, vöröshajú kis teremtést, utóbb formáját vesztett kis gömböcöt — Dérynét, yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy mindig csodálattal fogják emlegetni. 1793. dec. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 23-án született Jászberényben ytelepulesy jászberény ytelepulesy Jászberény ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy és megh. 1872. szept. 29-én, Miskolcon. ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Tizenegy éves korában került fel Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és akkor látott először színielőadást, a Wesselényi-féle kolozsvári társaságból yintezmenyy wesselényi-féle kolozsvári társaság yintezmenyy Wesselén yintezmenyy wesselényi-féle yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Wesselén yintezmenyy ykodvegy kiváltak s Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jöttek előadását a mai Károly-körúton (7. szám) állott Haeker - szállóban. yintezmenyy haeker - szálló yintezmenyy Haeker - yintezmenyy haeker yintezmenyy - yintezmenyy szálló yintezmenyy yintezmenyy Haeker yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy Ekkor tünt fel először énekhangja Nagy János yszemelynevy nagy jános yszemelynevy Nagy János yszemelynevy nagy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy színésznek, aki évek multán is visszaemlékezvén a kisleány meglepő tiszta, csengő énekhangjára — közben járt anyjánál, hagy a leányka álma teljesülhessen és színpadra jusson. Vida László yszemelynevy vida lászló yszemelynevy Vida László yszemelynevy vida yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Vida yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játszó aktorok közé kerül, aliol 18 frt havi fizetéssel egy évre szerződtetik. Első énekmestere Pacha Gáspár yszemelynevy pacha gáspár yszemelynevy Pacha Gáspár yszemelynevy pacha yszemelynevy gáspár yszemelynevy yszemelynevy Pacha yszemelynevy Gáspár yszemelynevy ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy karmester volt, aki már akkor nagy reményeket fűzött jövőjéhez. Először »Hamlet«-ben ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy statisztált s első szerepe az »Egyiptomi út« ycimy egyiptomi út ycimy Egyiptomi út ycimy egyiptomi ycimy út ycimy ycimy Egyiptomi ycimy út ycimy ykodvegy pajkos szobalánya volt s ettől kezdve csaknem minden este színpadon volt, vagy a kórusban énekelt, vagy kisebb szerepeket játszott. Ez idő óta állandóan emelkedik s alig pár hó multán úgy a néző, mint az énekes játékok nagy szerepeit kapja s a közönség osztatlan tetszésétől kisérve játssza. 1813-ban xevtizedx 1815 szerencsétlen házasságra lép, a társulat tanult, tehetséges, de durvalelkű tagjának, Déry Istvánnak yszemelynevy déry istván yszemelynevy Déry István yszemelynevy déry yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Déry yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy lesz felesége. 1815-ben elszakadnak xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 egymástól és Róza elkezdi vándorútját az országban, mindig nagyobb és nagyobb sikereket aratva. Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy nyugtalan, egy helyben megmaradni nem tudó természetével állandóan járta az országot. Nem szólva a kisebb helyekről, ahol útközben egy-két estén játszott, Miskolc, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Buda, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Abrudbánya, ytelepulesy abrudbánya ytelepulesy Abrudbánya ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Temesvár, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Székesfehérvár, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Eger, ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy Nagyvárad, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Eperjes, ytelepulesy eperjes ytelepulesy Eperjes ymegyey sáros megye ykodvegy Komárom, ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy Pécs, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Nagykálló, ytelepulesy nagykálló ytelepulesy Nagykálló ymegyey szabolcs megye ykodvegy Marosvásárhely, ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy Szeged, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Zalaegerszeg, ytelepulesy zalaegerszeg ytelepulesy Zalaegerszeg ymegyey zala megye ykodvegy Sopron, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Sátoraljaújhely, ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy Brassó, ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy Szombathely ytelepulesy szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy ünnepelték színpadjaikon. A pesti, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy budai, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy székesfehérvári, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy kassai, ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy kolozsvári, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy dunántúli ytelepulesy dunántúl ytelepulesy dunántúl yorszagy Magyarország ykodvegy társaságok lelke, fenntartója volt, mert csodálatos zengésű, tiszta szopránja, tökéletes énektudása, egyéniségének bája, mesteri szín játszóképessége, nagy drámai ereje, páratlan kómikai vénája a színpad legtöbb oldalú művésznőjévé tette. Így aztán műsora csaknem egy — a korabeli magyar színpad műsorával. Ha az 1815—1840. xevtizedx 1845 közti évek színlapjait átnézzük, az ő nevével találkozunk legsűrűbben. Ő az, aki a »Csörgősipka, vagy a jóltevő zarándokok« ycimy csörgősipka, vagy a jóltevő zarándokok ycimy Csörgősipka, vagy a jóltevő zarándokok ycimy csörgősipka, ycimy vagy ycimy a ycimy jóltevő ycimy zarándokok ycimy ycimy Csörgősipka, ycimy vagy ycimy Zenaidáját yszerepy zenaida yszerepy Zenaidá yszerepy zenaida yszerepy yszerepy Zenaidá yszerepy ykodvegy s a »Pikkó herceg és Jutka Perzsi« ycimy pikkó herceg és jutka perzsi ycimy Pikkó herceg és Jutka Perzsi ycimy pikkó ycimy herceg ycimy és ycimy jutka ycimy perzsi ycimy ycimy Pikkó ycimy herceg ycimy és ycimy Jutka ycimy Perzsi ycimy Jutkáját yszerepy jutka yszerepy Jutká yszerepy jutka yszerepy yszerepy Jutká yszerepy ykodvegy éppen olyan diadalra tudta vinni, mint »Hamlet« ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy Opheliáját, yszerepy ophelia yszerepy Opheliá yszerepy ophelia yszerepy yszerepy Opheliá yszerepy ykodvegy a »Velencei kalmár« ycimy velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy Porciáját, yszerepy porcia yszerepy Porciá yszerepy porcia yszerepy yszerepy Porciá yszerepy ykodvegy vagy Klingemann yszerepy klingemann yszerepy Klingemann yszerepy klingemann yszerepy yszerepy Klingemann yszerepy ykodvegy »Dr. Faust« ycimy dr. faust ycimy Dr. Faust ycimy dr. ycimy faust ycimy ycimy Dr. ycimy Faust ycimy ykodvegy című rémdrámájának Katalinját. yszerepy katalin yszerepy Katalin yszerepy katalin yszerepy yszerepy Katalin yszerepy ykodvegy Nemkülönben ő volt a páratlan Rosina yszerepy rosina yszerepy Rosina yszerepy rosina yszerepy yszerepy Rosina yszerepy ykodvegy a »Szevillai borbély«, ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy a »Norma« ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy és hasonló operákban. Kétségtelen, hogy a komoly drámai szerepekben gyengébb volt, de a vígjátéki és naiv szerepekben kitűnő, operában pedig utolérhetetlen. Hatását a közönségre mi sem jellemzi inkább, mint vendégfellépte a pesti Városi Színházban, yintezmenyy pesti városi színház yintezmenyy pesti Vá yintezmenyy pesti yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Vá yintezmenyy ykodvegy a mai Vörösmarty-téren állott pompás múzsatemplomban, ahol egy akkor nagyon körülrajongott német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy énekesnő vendégjátéka után, a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek előadásán vendégül fellépett és németül ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy énekelve úgy elragadta közönségét, hogy az előbb oly lángolva ünnepelt német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy vendégművésznő egyszeribe el volt felejtve. (1823. xevtizedx 1825 márc. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 29. »Svájci család« ycimy svájci család ycimy Svájci család ycimy svájci ycimy család ycimy ycimy Svájci ycimy család ycimy ykodvegy xegyenlosegjelx Emeline, yszerepy emeline yszerepy Emeline yszerepy emeline yszerepy yszerepy Emeline yszerepy ykodvegy máj. 17. »Tancréd« ycimy tancréd ycimy Tancréd ycimy tancréd ycimy ycimy Tancréd ycimy ykodvegy xegyenlosegjelx Amenaide). yszerepy amenaide yszerepy Amenaide yszerepy amenaide yszerepy yszerepy Amenaide yszerepy ykodvegy Művészetének titka azonban nem egyedül Istentől nyert nagy tehetségében állott, de abban a végtelen lelkiismeretességben, komoly odaadásban is, amellyel minden szerepét játszotta. A szerepbe való elmélyedés, annak külső és belső jellemzése, a mindig meglepő és ízléses öltözködés volt, ami diadalt szerze számára s innen van, hogy korának közönsége előtt feledhetetlen volt és maradt és nem egyedül a színpadon voltak rajongói, de az életben is a legelőkelőbb közönség tiszteletét és szeretetét is meg tudta nyerni. Életének három regényét ismerjük, az első a Prepeliczay-eset, yszemelynevy prepeliczay yszemelynevy Prepeliczay yszemelynevy prepeliczay yszemelynevy yszemelynevy Prepeliczay yszemelynevy ykodvegy mely drámai végkifejlésével, a második a Szentpétery-eset, yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy mely csaknem hétköznapi - drámaiságával, a harmadik a gróf Csáky-eset, yszemelynevy gróf csáky yszemelynevy gróf Csáky yszemelynevy gróf yszemelynevy csáky yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Csáky yszemelynevy ykodvegy mely kedves romantikájával hat. Az utóbbit dolgozta fel szabadon Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Déryné ifjasszony« ycimy déryné ifjasszony ycimy Déryné ifjasszony ycimy déryné ycimy ifjasszony ycimy ycimy Déryné ycimy ifjasszony ycimy ykodvegy című színművében. A Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megnyílt első állandó magyar színház yintezmenyy első állandó magyar színház yintezmenyy első áll yintezmenyy első yintezmenyy állandó yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy első yintezmenyy áll yintezmenyy ykodve az ő ábrándjának is valóraválását jelentené. De azon a verőfényes, izzó augusztusi napon, amikor annak kapui megnyíltak, ő már túl volt a negyven esztendőn. Finom kis filigrán alakja megváltozott, arca kerekké vált s géniuszának ragyogó csillaga leáldozóban volt. Első énekesnőnek szerződtette Pestvármegye ytelepulesy pestvármegye ytelepulesy Pestvármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy nagynevű alispánja, aki a színházat igazgatta, de alig tudott szerepet kapni már, aztán jött a kitűnő fiatal Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy (Klein Róza), yszemelynevy klein róza yszemelynevy Klein Róza yszemelynevy klein yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Klein yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy mint külföldön is nagyrabecsült énekesnő és Dérynének yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy be kellett látnia, hogy számára a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy deszkákon nem derül a megszokott diadal fénye. El is hagyta hamarosan, aztán újra elment, szeretett Kolozsvárját ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy gyönyörködtetni, ahol a régi szeretet várt reá, majd egy időre ismét visszatér Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy de megint nem soká bírja ki. Ekkor már férje,— aki elhagyja a színpadot, Diósgyőrött ytelepulesy diósgyőr ytelepulesy Diósgyőr ymegyey borsod megye ykodvegy ispán lett —nagyon csalogatja magához és immár nem hiába, 1852-ben xevtizedx 1855 búcsút mond a színpadnak és elfogadja a csendes otthont, ahol a gazdaság sok apró csínja-bínja leköti. Nyugodtan él ott tíz esztendeig, amikor férje meghal s ekkor kel utoljára útra, hogy Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy lakó Johanna nővérénél, özvegy Kilényi Dávidnénál yszemelynevy özvegy kilényi dávidne yszemelynevy özvegy Kilényi Dávidné yszemelynevy özvegy yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávidne yszemelynevy yszemelynevy özvegy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy vonja meg magát s ahol sok nélkülözés és szenvedés mellett várja be azt a pillanatot, amikor az élet kárpitja végleg legördül és az az élet következik, amelyik örökké olyan fényes, mint amilyennek megálmodta azt az életet, mely valóban több árnyat vetett, mint fényt sugárzott reá. Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy nevét nemcsak a színészettörténet őrzi legfényesebb lapján. Irodalmunkban az ő egyénisége, szelleme, kedélye örökkévalóvá lett egy alkotásával, melyet élete estéjén hálából nyújtott egy jóakarójának. Ez terjedelmes naplója, mely életsorát részletesen és csodálatraméltó pontossággal 1842. xevtizedx 1845 márciusáig xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 mondja el. Nem csupán a magyar, de a világ memoire-irodalmának kitűnő dísze ez a könyv. Mesteri rajza ez a színész-psziche fejlődésének, lángragyulásának s tündöklő fényszórásának. Nemes egyszerűsége, inkább szerény, mint túlzó önkritikája, drámaisága és kedélyessége a leggyakorlottabb író művével is kiállja a versenyt. A Csáky gróffal yszemelynevy csáky gróf yszemelynevy Csáky gróf yszemelynevy csáky yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Csáky yszemelynevy gróf yszemelynevy ykodvegy való szép szerelmi epizódja — a legszebb szerelmi regénnyel is felér. Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy színpadi szereplése alatt németből ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy fordított darabokat a fejlődő magyar színpad számára, így is akarván szolgálni a nemzeti pallérozódás eme hatékony eszközét. Persze ezek a darabok ma már eltűntek a feledés sűrű sötétjében, de »Napló«-ja, ycimy napló ycimy Napló ycimy napló ycimy ycimy Napló ycimy ykodvegy amíg magyar írást fognak olvasni, a komoly művelt magyar közönség mindig rajongással szeretett olvasmánya marad. A miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy »Nagyleány sírkert«-ben yintezmenyy nagyleány sírkert yintezmenyy Nagyleán yintezmenyy nagyleány yintezmenyy sírkert yintezmenyy yintezmenyy Nagyleán yintezmenyy ykodvegy porlanak hamvai, de szelleme él és vonz — vonzza azokat, akiknek a magyar kultúra fénye világol. (Rexa Dezső). yszemelynevy rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső yszemelynevy rexa yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Rexa yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy rexa dezső szin_I.0405.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Déryné - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1793

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0405.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0405.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22648.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Déryné

Szócikk: Déryné (Schenbach, - eredetileg Scheckenbach - Széppataki Róza). A jászberényi kis patika mögötti szobákban fejlődik egy sápkóros, kócszőke hajú, szeplős leányka, akinek nagy feje, keze­lába, cingár hangja van é fogalommal sem bír arról, mi a színész. Egy-kettőre felcseperedik, a leánnyal elégedetlen apa fiúsan járatja, nemét eltitkolja, doktort akar belőle nevelni. De a sors közbevág, az apa meghal, a kislány lány marad és nem felcser lesz belőle, de valami más, akinek a neve beszámyalta a »két magyar haza« annyi zugát. Korának ünnepelt, nagy művésznője lett. Igaz, hogy csak Kassa, Pécs és Pozsony — Brassó között ismerték, szerették, rajongtak érte, de ez is az ő nagyszerű érdeme, mert nem akart a nagyvilágé lenni, csak azé a darab magyar földé, amelyből sarjadt. Színésznő, énekesnő és írónő lett belőle — és magyar halhatatlan, mert érdeme őt a magyar Walhallába emeli s amíg a magyar kultúráról, magyar színpadról, magyar énekről és magyar írásról valahol is szó lesz, azt a kezdetben szeplős, vöröshajú kis teremtést, utóbb formáját vesztett kis gömböcöt — Dérynét, mindig csodálattal fogják emlegetni. 1793. dec. 23-án született Jászberényben és megh. 1872. szept. 29-én, Miskolcon. Tizenegy éves korában került fel Pestre és akkor látott először színielőadást, a Wesselényi-féle kolozsvári társaságból kiváltak s Pestre jöttek előadását a mai Károly-körúton (7. szám) állott Haeker - szállóban. Ekkor tünt fel először énekhangja Nagy János színésznek, aki évek multán is visszaemlékezvén a kisleány meglepő tiszta, csengő énekhangjára — közben járt anyjánál, hagy a leányka álma teljesülhessen és színpadra jusson. Vida László igazgatása alatt Pesten játszó aktorok közé kerül, aliol 18 frt havi fizetéssel egy évre szerződtetik. Első énekmestere Pacha Gáspár német karmester volt, aki már akkor nagy reményeket fűzött jövőjéhez. Először »Hamlet«-ben statisztált s első szerepe az »Egyiptomi út« pajkos szobalánya volt s ettől kezdve csaknem minden este színpadon volt, vagy a kórusban énekelt, vagy kisebb szerepeket játszott. Ez idő óta állandóan emelkedik s alig pár hó multán úgy a néző, mint az énekes játékok nagy szerepeit kapja s a közönség osztatlan tetszésétől kisérve játssza. 1813-ban szerencsétlen házasságra lép, a társulat tanult, tehetséges, de durvalelkű tagjának, Déry Istvánnak lesz felesége. 1815-ben elszakadnak egymástól és Róza elkezdi vándorútját az országban, mindig nagyobb és nagyobb sikereket aratva. Déryné nyugtalan, egy helyben megmaradni nem tudó természetével állandóan járta az országot. Nem szólva a kisebb helyekről, ahol útközben egy-két estén játszott, Miskolc, Kolozsvár, Kassa, Pest, Buda, Arad, Abrudbánya, Temesvár, Pozsony, Debrecen, Székesfehérvár, Eger, Nagyvárad, Eperjes, Komárom, Pécs, Győr, Nagykálló, Marosvásárhely, Szeged, Zalaegerszeg, Sopron, Sátoraljaújhely, Brassó, Szombathely ünnepelték színpadjaikon. A pesti, budai, székesfehérvári, kassai, kolozsvári, dunántúli társaságok lelke, fenntartója volt, mert csodálatos zengésű, tiszta szopránja, tökéletes énektudása, egyéniségének bája, mesteri szín játszóképessége, nagy drámai ereje, páratlan kómikai vénája a színpad legtöbb oldalú művésznőjévé tette. Így aztán műsora csaknem egy — a korabeli magyar színpad műsorával. Ha az 1815—1840. közti évek színlapjait átnézzük, az ő nevével találkozunk legsűrűbben. Ő az, aki a »Csörgősipka, vagy a jóltevő zarándokok« Zenaidáját s a »Pikkó herceg és Jutka Perzsi« Jutkáját éppen olyan diadalra tudta vinni, mint »Hamlet« Opheliáját, a »Velencei kalmár« Porciáját, vagy Klingemann »Dr. Faust« című rémdrámájának Katalinját. Nemkülönben ő volt a páratlan Rosina a »Szevillai borbély«, a »Norma« és hasonló operákban. Kétségtelen, hogy a komoly drámai szerepekben gyengébb volt, de a vígjátéki és naiv szerepekben kitűnő, operában pedig utolérhetetlen. Hatását a közönségre mi sem jellemzi inkább, mint vendégfellépte a pesti Városi Színházban, a mai Vörösmarty-téren állott pompás múzsatemplomban, ahol egy akkor nagyon körülrajongott német énekesnő vendégjátéka után, a német színészek előadásán vendégül fellépett és németül énekelve úgy elragadta közönségét, hogy az előbb oly lángolva ünnepelt német vendégművésznő egyszeribe el volt felejtve. (1823. márc. 29. »Svájci család« xegyenlosegjelx Emeline, máj. 17. »Tancréd« xegyenlosegjelx Amenaide). Művészetének titka azonban nem egyedül Istentől nyert nagy tehetségében állott, de abban a végtelen lelkiismeretességben, komoly odaadásban is, amellyel minden szerepét játszotta. A szerepbe való elmélyedés, annak külső és belső jellemzése, a mindig meglepő és ízléses öltözködés volt, ami diadalt szerze számára s innen van, hogy korának közönsége előtt feledhetetlen volt és maradt és nem egyedül a színpadon voltak rajongói, de az életben is a legelőkelőbb közönség tiszteletét és szeretetét is meg tudta nyerni. Életének három regényét ismerjük, az első a Prepeliczay-eset, mely drámai végkifejlésével, a második a Szentpétery-eset, mely csaknem hétköznapi - drámaiságával, a harmadik a gróf Csáky-eset, mely kedves romantikájával hat. Az utóbbit dolgozta fel szabadon Herczeg Ferenc »Déryné ifjasszony« című színművében. A Pesten megnyílt első állandó magyar színház az ő ábrándjának is valóraválását jelentené. De azon a verőfényes, izzó augusztusi napon, amikor annak kapui megnyíltak, ő már túl volt a negyven esztendőn. Finom kis filigrán alakja megváltozott, arca kerekké vált s géniuszának ragyogó csillaga leáldozóban volt. Első énekesnőnek szerződtette Pestvármegye nagynevű alispánja, aki a színházat igazgatta, de alig tudott szerepet kapni már, aztán jött a kitűnő fiatal Schodelné (Klein Róza), mint külföldön is nagyrabecsült énekesnő és Dérynének be kellett látnia, hogy számára a pesti deszkákon nem derül a megszokott diadal fénye. El is hagyta hamarosan, aztán újra elment, szeretett Kolozsvárját gyönyörködtetni, ahol a régi szeretet várt reá, majd egy időre ismét visszatér Pestre, de megint nem soká bírja ki. Ekkor már férje,— aki elhagyja a színpadot, Diósgyőrött ispán lett —nagyon csalogatja magához és immár nem hiába, 1852-ben búcsút mond a színpadnak és elfogadja a csendes otthont, ahol a gazdaság sok apró csínja-bínja leköti. Nyugodtan él ott tíz esztendeig, amikor férje meghal s ekkor kel utoljára útra, hogy Miskolcon lakó Johanna nővérénél, özvegy Kilényi Dávidnénál vonja meg magát s ahol sok nélkülözés és szenvedés mellett várja be azt a pillanatot, amikor az élet kárpitja végleg legördül és az az élet következik, amelyik örökké olyan fényes, mint amilyennek megálmodta azt az életet, mely valóban több árnyat vetett, mint fényt sugárzott reá. Déryné nevét nemcsak a színészettörténet őrzi legfényesebb lapján. Irodalmunkban az ő egyénisége, szelleme, kedélye örökkévalóvá lett egy alkotásával, melyet élete estéjén hálából nyújtott egy jóakarójának. Ez terjedelmes naplója, mely életsorát részletesen és csodálatraméltó pontossággal 1842. márciusáig mondja el. Nem csupán a magyar, de a világ memoire-irodalmának kitűnő dísze ez a könyv. Mesteri rajza ez a színész-psziche fejlődésének, lángragyulásának s tündöklő fényszórásának. Nemes egyszerűsége, inkább szerény, mint túlzó önkritikája, drámaisága és kedélyessége a leggyakorlottabb író művével is kiállja a versenyt. A Csáky gróffal való szép szerelmi epizódja — a legszebb szerelmi regénnyel is felér. Déryné színpadi szereplése alatt németből fordított darabokat a fejlődő magyar színpad számára, így is akarván szolgálni a nemzeti pallérozódás eme hatékony eszközét. Persze ezek a darabok ma már eltűntek a feledés sűrű sötétjében, de »Napló«-ja, amíg magyar írást fognak olvasni, a komoly művelt magyar közönség mindig rajongással szeretett olvasmánya marad. A miskolci »Nagyleány sírkert«-ben porlanak hamvai, de szelleme él és vonz — vonzza azokat, akiknek a magyar kultúra fénye világol. (Rexa Dezső). szin_I.0405.pdf I