Címszó: Dezséri Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0414.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0414.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22682.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Dezséri Gyula

Szócikk: Dezséri Gyula színész, sz. 1850. (születés éve) jan. 24-én, Takácsiban (megye) (Veszprém vm.), (megye) megh. 1928. dec. 5-én, Budapesten. (Budapest) Atyja, József, jómódú kereskedő, anyja Beöreöndi Erzsébet. (személy) Szülei akarata ellenére lett színésszé, 1873-ban, (időpont) Lászy Vilmos (személy) (információ)  társulatánál. Működött majdnem az egész országban. Pályája első évtizedét Győrött (megye) s Aradon (megye) (információ)  töltötte azután 15 éven át egyik társulattól a másikhoz került, Szegeden (megye) s utóbb Krecsányi (személy) (információ)  temesvári társulatánál (intézmény) (információ)  már a vidék legjobb nevű színészei köze számított, a maga művészi területét is voltakép életének derekán találta meg, érettebb karakter-alakok (u. n. apaszerepek) megformálásában. Az újonnan megnyílt budapesti Magyar Színháznak (intézmény) (információ)  tagja volt két évadon át, innen Janovics Jenő (személy) (információ)  igazgató 1900-ban (időpont) a kolozsvári Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  hívta meg, bemutatkozása ott ez év ápr.17-én volt Herczeg Ferenc (személy) (információ)  »Három testőr« (cím) (információ)  c. bohózatának Pollacsek (szerep) borkereskedő szerepében. A következő húsz év alatt ennek a műintézetnek kötelékében bontakozott ki valójában eredeti tehetsége, itt szerzett országraszóló hírt és tekintélyt. Egyik erőssége lett a jeles együttesnek, kiemelkedő alakjává az egész kolozsvári (megye) színjátszásnak. Gyökeres magyarsága, férfias ereje, közvetlen, mélyen emberi játékstílusa erős rokonságban volt a Szentgyörgyi Istvánéval: (személy) (információ)  a közfelfogásban ez idő alatt ők voltak a kolozsvári (megye) színészet Dioskurjai. Működése a jellemszerepek széles területére terjedt ki, leggazdagabban mégis a genre felé hajló alakokban színezett, melyekben a Szentpétery (személy) (információ)  és Szigeti József (személy) (információ)  hagyományának volt kitűnő folytatója. 1914-ben (időpont) elnyerte a színház örökös tagságát. Az összeomlás után hontalannak érezte magát a régi falak között, 1920-ban (időpont) végleg búcsút vett művészi otthonától és Budapestre (Budapest) költözött. Ez év őszén vendégszerepelt a budapesti Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  s jóízű, tőről metszett Peleskei (szerep) (információ)  nótáriusával a közönségnél lelkes tetszésre, a kritikában osztatlan elismerésre talált. 1921. (időpont) ápr. 15-én a Renaissance Színház (intézmény) (információ)  tagja lett; életkora, valamint a színház játékrendje itt már jobbára csak epizódszerepekre szorította, de művészetének egyéni zamatával ezekben is magára vonta a figyelmet és méltánylást. Működésének utolsó hónapjait a pécsi színház (intézmény) (információ)  kötelékében töltötte, 1924. (időpont) jan- 1-én pedig nyugalomba vonult, Utolsó éveit a fővárosban (Budapest) élte le, itt is temették el a budapesti (Budapest) színészvilág s a legszélesebb körű közönség igaz részvéte mellett. Haláláról az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  meleghangú gyászjelentést bocsátott ki. Neje: Gerzsán Mária, (személy) (információ)  színésznő volt, (1849-1919), (időpont) ki 1868—1905. (időpont) működött a színpadon. Leánya, Emma, (személy) ki szintén a színipályára lépett, Gálosi Zoltánnak, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  v. tagjának lett feleségévé. (L. o.). (Rédey Tivadar). (személy) (információ)  szin_I.0414.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Dezséri Gyula címszóvég 22682 Szócikk: Dezséri Gyula színész, sz. 1850. jan. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 24-én, Takácsiban ytelepulesy takácsi ytelepulesy Takácsi ymegyey veszprém megye ykodvegy (Veszprém vm.), ytelepulesy veszprém vm. ytelepulesy Veszprém vm. ymegyey veszprém megye ykodvegy megh. 1928. dec. 5-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja, József, jómódú kereskedő, anyja Beöreöndi Erzsébet. yszemelynevy beöreöndi erzsébet yszemelynevy Beöreöndi Erzsébet yszemelynevy beöreöndi yszemelynevy erzsébet yszemelynevy yszemelynevy Beöreöndi yszemelynevy Erzsébet yszemelynevy ykodvegy Szülei akarata ellenére lett színésszé, 1873-ban, xevtizedx 1875 Lászy xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Vilmos yszemelynevy lászy vilmos yszemelynevy Lászy Vilmos yszemelynevy lászy yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Lászy yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy társulatánál. Működött majdnem az egész országban. Pályája első évtizedét Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy s Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy töltötte azután 15 éven át egyik társulattól a másikhoz került, Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy s utóbb Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy temesvári társulatánál yintezmenyy temesvári társulata yintezmenyy temesvár yintezmenyy temesvári yintezmenyy társulata yintezmenyy yintezmenyy temesvár yintezmenyy ykodvegy már a vidék legjobb nevű színészei köze számított, a maga művészi területét is voltakép életének derekán találta meg, érettebb karakter-alakok (u. n. apaszerepek) megformálásában. Az újonnan megnyílt budapesti Magyar Színháznak yintezmenyy budapesti magyar színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy tagja volt két évadon át, innen Janovics Jenő yszemelynevy janovics jenő yszemelynevy Janovics Jenő yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy igazgató 1900-ban xevtizedx 1905 a xtalanevtizedx 1915 kolozsvári Nemzeti Színházhoz yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy hívta meg, bemutatkozása ott ez év ápr.17-én volt Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Három testőr« ycimy három testőr ycimy Három testőr ycimy három ycimy testőr ycimy ycimy Három ycimy testőr ycimy ykodvegy c. bohózatának Pollacsek yszerepy pollacsek yszerepy Pollacsek yszerepy pollacsek yszerepy yszerepy Pollacsek yszerepy ykodvegy borkereskedő szerepében. A következő húsz év alatt ennek a műintézetnek kötelékében bontakozott ki valójában eredeti tehetsége, itt szerzett országraszóló hírt és tekintélyt. Egyik erőssége lett a jeles együttesnek, kiemelkedő alakjává az egész kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színjátszásnak. Gyökeres magyarsága, férfias ereje, közvetlen, mélyen emberi játékstílusa erős rokonságban volt a Szentgyörgyi Istvánéval: yszemelynevy szentgyörgyi istván yszemelynevy Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy a közfelfogásban ez idő alatt ők voltak a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színészet Dioskurjai. Működése a jellemszerepek széles területére terjedt ki, leggazdagabban mégis a genre felé hajló alakokban színezett, melyekben a Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy és Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy hagyományának volt kitűnő folytatója. 1914-ben xevtizedx 1915 elnyerte xtalanevtizedx 1925 a színház örökös tagságát. Az összeomlás után hontalannak érezte magát a régi falak között, 1920-ban xevtizedx 1925 végleg búcsút vett művészi otthonától és Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy költözött. Ez év őszén vendégszerepelt a budapesti Nemzeti Színházban yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy s jóízű, tőről metszett Peleskei yszerepy peleskei yszerepy Peleskei yszerepy peleskei yszerepy yszerepy Peleskei yszerepy ykodvegy nótáriusával a közönségnél lelkes tetszésre, a kritikában osztatlan elismerésre talált. 1921. ápr. 15-én a Renaissance Színház yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy tagja lett; életkora, valamint a színház játékrendje itt már jobbára csak epizódszerepekre szorította, de művészetének egyéni zamatával ezekben is magára vonta a figyelmet és méltánylást. Működésének utolsó hónapjait a pécsi színház yintezmenyy pécsi színház yintezmenyy pécsi sz yintezmenyy pécsi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pécsi yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy kötelékében töltötte, 1924. jan- 1-én pedig nyugalomba vonult, Utolsó éveit a fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy élte le, itt is temették el a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színészvilág s a legszélesebb körű közönség igaz részvéte mellett. Haláláról az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy meleghangú gyászjelentést bocsátott ki. Neje: Gerzsán Mária, yszemelynevy gerzsán mária yszemelynevy Gerzsán Mária yszemelynevy gerzsán yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Gerzsán yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy színésznő volt, (1849-1919), xevtizedx 1915 ki 1868—1905. xevtizedx 1905 működött xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 a színpadon. Leánya, Emma, yszemelynevy emma yszemelynevy Emma yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy ki szintén a színipályára lépett, Gálosi Zoltánnak, yszemelynevy gálosi zoltán yszemelynevy Gálosi Zoltán yszemelynevy gálosi yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Gálosi yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy v. tagjának lett feleségévé. (L. o.). (Rédey Tivadar). yszemelynevy rédey tivadar yszemelynevy Rédey Tivadar yszemelynevy rédey yszemelynevy tivadar yszemelynevy yszemelynevy Rédey yszemelynevy Tivadar yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy rédey tivadar szin_I.0414.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Dezséri Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0414.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0414.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22682.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Dezséri Gyula

Szócikk: Dezséri Gyula színész, sz. 1850. jan. 24-én, Takácsiban (Veszprém vm.), megh. 1928. dec. 5-én, Budapesten. Atyja, József, jómódú kereskedő, anyja Beöreöndi Erzsébet. Szülei akarata ellenére lett színésszé, 1873-ban, Lászy Vilmos társulatánál. Működött majdnem az egész országban. Pályája első évtizedét Győrött s Aradon töltötte azután 15 éven át egyik társulattól a másikhoz került, Szegeden s utóbb Krecsányi temesvári társulatánál már a vidék legjobb nevű színészei köze számított, a maga művészi területét is voltakép életének derekán találta meg, érettebb karakter-alakok (u. n. apaszerepek) megformálásában. Az újonnan megnyílt budapesti Magyar Színháznak tagja volt két évadon át, innen Janovics Jenő igazgató 1900-ban a kolozsvári Nemzeti Színházhoz hívta meg, bemutatkozása ott ez év ápr.17-én volt Herczeg Ferenc »Három testőr« c. bohózatának Pollacsek borkereskedő szerepében. A következő húsz év alatt ennek a műintézetnek kötelékében bontakozott ki valójában eredeti tehetsége, itt szerzett országraszóló hírt és tekintélyt. Egyik erőssége lett a jeles együttesnek, kiemelkedő alakjává az egész kolozsvári színjátszásnak. Gyökeres magyarsága, férfias ereje, közvetlen, mélyen emberi játékstílusa erős rokonságban volt a Szentgyörgyi Istvánéval: a közfelfogásban ez idő alatt ők voltak a kolozsvári színészet Dioskurjai. Működése a jellemszerepek széles területére terjedt ki, leggazdagabban mégis a genre felé hajló alakokban színezett, melyekben a Szentpétery és Szigeti József hagyományának volt kitűnő folytatója. 1914-ben elnyerte a színház örökös tagságát. Az összeomlás után hontalannak érezte magát a régi falak között, 1920-ban végleg búcsút vett művészi otthonától és Budapestre költözött. Ez év őszén vendégszerepelt a budapesti Nemzeti Színházban s jóízű, tőről metszett Peleskei nótáriusával a közönségnél lelkes tetszésre, a kritikában osztatlan elismerésre talált. 1921. ápr. 15-én a Renaissance Színház tagja lett; életkora, valamint a színház játékrendje itt már jobbára csak epizódszerepekre szorította, de művészetének egyéni zamatával ezekben is magára vonta a figyelmet és méltánylást. Működésének utolsó hónapjait a pécsi színház kötelékében töltötte, 1924. jan- 1-én pedig nyugalomba vonult, Utolsó éveit a fővárosban élte le, itt is temették el a budapesti színészvilág s a legszélesebb körű közönség igaz részvéte mellett. Haláláról az Országos Színészegyesület meleghangú gyászjelentést bocsátott ki. Neje: Gerzsán Mária, színésznő volt, (1849-1919), ki 1868—1905. működött a színpadon. Leánya, Emma, ki szintén a színipályára lépett, Gálosi Zoltánnak, a Nemzeti Színház v. tagjának lett feleségévé. (L. o.). (Rédey Tivadar). szin_I.0414.pdf I