Címszó: Díszelőadás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0420.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0420.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22741.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Díszelőadás

Szócikk: Díszelőadás -nak az ünnepélyes alkalmakkor történő, díszes keretek között folyó színielőadást szoktuk nevezni. Ekkor teljes világításban úszik a nézőtér, ünnepélyes a hangulat, a közönség érdeklődése is intenzívebb. A színtársulatok a legjobb darabot veszik elő, és azt prológussal kibőví­ik. Régebben főispáni és püspöki beiktatásnál. tartottak díszelőadást, nem szokatlan ma már képviselőválasztáskor is díszelőadást tartani, vagy ha valamely vidéki városba kiválóbb vendég érkezik, akkor is megtartják a díszelőadást. A megszokott díszelőadások március 15-én, október 6-án tartatnak. 1833. (időpont) augusztus 19-én Szent István (személy) (információ)  ünnep előestéjén Budán (Budapest) a magyar társulat »Béla futása« (cím) (információ)  c. énekesjátékot adta a játékszín külső és belső kivilágítása mellett. Végül tabló volt, melyben bemutatták Szent Istvánt (személy) (információ)  és házának címerét e felírással: Polgári Egyesség, Sértetlen Törvény Boldog Utóinknak Diadalmat Adand. 1866. (időpont) szeptember 7-én a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  Zrínyi Miklós (személy) halála 300-ik évnapjának előestéjén ünnepélyes kivilágítás mellett díszelőadást tartott, melyen a »Szigetvári vértanúk« (cím) (információ)  c. dráma került színre. 1867, (időpont) június 8-án a koronázás alkalmából szerte az országban volt díszelőadás. A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  ingyen előadásul »A szent korona« (cím) került színre. A Budai Színkörben (intézmény) (információ)  »A magyar huszárok« (cím) c. opera került színre 5 és fél órai kezdettel. — 1890. (időpont) április 6-án a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  Mátyás király (személy) (információ)  halála 400-ik évfordulójára színre hozta »Mátyás király lesz« (cím) (információ)  c. tört. színművet, Szigligeti Edétől. (személy) (információ)  A M. Kir. Operaházban (intézmény) április 13-án a »Bánk bán« (cím) (információ)  tiszaparti jelenetét és az »István király« (cím) (információ)  c. opera 4-ik felvonását adták. A milleniumkor is tartottak díszelőadásokat: 1896. (időpont) május 2-án. Az Operaházban (intézmény) (információ)  az »István király« (cím) (információ)  került színre, s az előadáson Ferenc József király (személy) is megjelent; a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  a »Szigetvári vértanúk«-at (cím) (információ)  adta, a Népszínházban (intézmény) (információ)  az »Ezer év« (cím) (információ)  került színre; a Vígszínház (intézmény) (információ)  megnyitó-előadását tartotta; a Városligeti Színkör (intézmény) »Gróf Szapáry Péter«-t (cím) (információ)  adta; a Budai Színkör (intézmény) (információ)  »Budavár visszavívása« (cím) c. színművel jubilált. Károly király (személy) koronázásakor szintén voltak díszelőadások. (Lásd: Koronázás.) 1921-május (időpont) 7-én a Vígszínház (intézmény) (információ)  fennállása 25-ik évfordulóján a »Piros bugyelláris« (cím) (információ)  c. népszínmű került színre díszelőadás keretében. 1925. (időpont) február 18-án Jókai Mór (személy) (információ)  születésének századik évfordulóján díszelőadást rendezett a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  az »Aranyember« (cím) (információ)  reprizével. A Városi Színház (intézmény) (információ)  a »Cigány-báró« (cím) c. operettet adta. 1927. (időpont) márc. 26-án Beethoven (személy) (információ)  centennáriuma alkalmából a M. Kir. Operaház (intézmény) szintén tartott díszelőadást. 1929. (időpont) ápr. 13-án Rákosi Szidi (személy) (információ)  színművésznő nemzeti színházi tagságának 50-ik és művészi pályájának 60-ik évfordulója alkalmából szintén volt díszelőadás a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  (»A nagymama«.) (cím) szin_I.0420.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Díszelőadás címszóvég 22741 Szócikk: Díszelőadás -nak az ünnepélyes alkalmakkor történő, díszes keretek között folyó színielőadást szoktuk nevezni. Ekkor teljes világításban úszik a nézőtér, ünnepélyes a hangulat, a közönség érdeklődése is intenzívebb. A színtársulatok a legjobb darabot veszik elő, és azt prológussal kibőví­ik. Régebben főispáni és püspöki beiktatásnál. tartottak díszelőadást, nem szokatlan ma már képviselőválasztáskor is díszelőadást tartani, vagy ha valamely vidéki városba kiválóbb vendég érkezik, akkor is megtartják a díszelőadást. A megszokott díszelőadások március 15-én, október 6-án tartatnak. 1833. augusztus xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 19-én Szent István yszemelynevy szent istván yszemelynevy Szent István yszemelynevy szent yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy ünnep előestéjén Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a magyar társulat »Béla futása« ycimy béla futása ycimy Béla futása ycimy béla ycimy futása ycimy ycimy Béla ycimy futása ycimy ykodvegy c. énekesjátékot adta a játékszín külső és belső kivilágítása mellett. Végül tabló volt, melyben bemutatták Szent Istvánt yszemelynevy szent istván yszemelynevy Szent István yszemelynevy szent yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy és házának címerét e felírással: Polgári Egyesség, Sértetlen Törvény Boldog Utóinknak Diadalmat Adand. 1866. xevtizedx 1865 szeptember 7-én a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Zrínyi Miklós yszemelynevy zrínyi miklós yszemelynevy Zrínyi Miklós yszemelynevy zrínyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Zrínyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy halála 300-ik évnapjának előestéjén ünnepélyes kivilágítás mellett díszelőadást tartott, melyen a »Szigetvári vértanúk« ycimy szigetvári vértanúk ycimy Szigetvári vértanúk ycimy szigetvári ycimy vértanúk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanúk ycimy ykodvegy c. dráma került színre. 1867, június xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 8-án a koronázás alkalmából szerte az országban volt díszelőadás. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ingyen előadásul »A szent korona« ycimy a szent korona ycimy A szent korona ycimy a ycimy szent ycimy korona ycimy ycimy A ycimy szent ycimy korona ycimy ykodvegy került színre. A Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy »A magyar huszárok« ycimy a magyar huszárok ycimy A magyar huszárok ycimy a ycimy magyar ycimy huszárok ycimy ycimy A ycimy magyar ycimy huszárok ycimy ykodvegy c. opera került színre 5 és fél órai kezdettel. — 1890. xevtizedx 1895 április 6-án a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Mátyás király yszemelynevy mátyás király yszemelynevy Mátyás király yszemelynevy mátyás yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Mátyás yszemelynevy király yszemelynevy ykodvegy halála 400-ik évfordulójára színre hozta »Mátyás király lesz« ycimy mátyás király lesz ycimy Mátyás király lesz ycimy mátyás ycimy király ycimy lesz ycimy ycimy Mátyás ycimy király ycimy lesz ycimy ykodvegy c. tört. színművet, Szigligeti Edétől. yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Edé yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy A M. Kir. Operaházban yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy április 13-án a »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy tiszaparti jelenetét és az »István király« ycimy istván király ycimy István király ycimy istván ycimy király ycimy ycimy István ycimy király ycimy ykodvegy c. opera 4-ik felvonását adták. A milleniumkor is tartottak díszelőadásokat: 1896. május xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 2-án. Az Operaházban yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy az »István király« ycimy istván király ycimy István király ycimy istván ycimy király ycimy ycimy István ycimy király ycimy ykodvegy került színre, s az előadáson Ferenc József király yszemelynevy ferenc józsef király yszemelynevy Ferenc József király yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy király is megjelent; a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Szigetvári vértanúk«-at ycimy szigetvári vértanúk ycimy Szigetvári vértanúk ycimy szigetvári ycimy vértanúk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanúk ycimy ykodvegy adta, a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy az »Ezer év« ycimy ezer év ycimy Ezer év ycimy ezer ycimy év ycimy ycimy Ezer ycimy év ycimy ykodvegy került színre; a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy megnyitó-előadását tartotta; a Városligeti Színkör yintezmenyy városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy »Gróf Szapáry Péter«-t ycimy gróf szapáry péter ycimy Gróf Szapáry Péter ycimy gróf ycimy szapáry ycimy péter ycimy ycimy Gróf ycimy Szapáry ycimy Péter ycimy ykodvegy adta; a Budai Színkör yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy »Budavár visszavívása« ycimy budavár visszavívása ycimy Budavár visszavívása ycimy budavár ycimy visszavívása ycimy ycimy Budavár ycimy visszavívása ycimy ykodvegy c. színművel jubilált. Károly király yszemelynevy károly király yszemelynevy Károly király yszemelynevy károly yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Károly yszemelynevy király yszemelynevy ykodvegy koronázásakor szintén voltak díszelőadások. (Lásd: Koronázás.) 1921-május xevtizedx 1925 7-én a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy fennállása 25-ik évfordulóján a »Piros bugyelláris« ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy c. népszínmű került színre díszelőadás keretében. 1925. február 18-án Jókai Mór yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy születésének századik évfordulóján díszelőadást rendezett a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az »Aranyember« ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy ykodvegy reprizével. A Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy a »Cigány-báró« ycimy cigány-báró ycimy Cigány-báró ycimy cigány-báró ycimy ycimy Cigány-báró ycimy ykodvegy c. operettet adta. 1927. márc. 26-án Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy centennáriuma alkalmából a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy szintén tartott díszelőadást. 1929. ápr. xtalanevtizedx 1935 13-án Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi szidi yszemelynevy Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi yszemelynevy szidi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Szidi yszemelynevy ykodvegy színművésznő nemzeti színházi tagságának 50-ik és művészi pályájának 60-ik évfordulója alkalmából szintén volt díszelőadás a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (»A nagymama«.) ycimy a nagymama ycimy A nagymama ycimy a ycimy nagymama ycimy ycimy A ycimy nagymama ycimy ykodvegy szin_I.0420.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Díszelőadás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0420.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0420.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22741.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Díszelőadás

Szócikk: Díszelőadás -nak az ünnepélyes alkalmakkor történő, díszes keretek között folyó színielőadást szoktuk nevezni. Ekkor teljes világításban úszik a nézőtér, ünnepélyes a hangulat, a közönség érdeklődése is intenzívebb. A színtársulatok a legjobb darabot veszik elő, és azt prológussal kibőví­ik. Régebben főispáni és püspöki beiktatásnál. tartottak díszelőadást, nem szokatlan ma már képviselőválasztáskor is díszelőadást tartani, vagy ha valamely vidéki városba kiválóbb vendég érkezik, akkor is megtartják a díszelőadást. A megszokott díszelőadások március 15-én, október 6-án tartatnak. 1833. augusztus 19-én Szent István ünnep előestéjén Budán a magyar társulat »Béla futása« c. énekesjátékot adta a játékszín külső és belső kivilágítása mellett. Végül tabló volt, melyben bemutatták Szent Istvánt és házának címerét e felírással: Polgári Egyesség, Sértetlen Törvény Boldog Utóinknak Diadalmat Adand. 1866. szeptember 7-én a Nemzeti Színház Zrínyi Miklós halála 300-ik évnapjának előestéjén ünnepélyes kivilágítás mellett díszelőadást tartott, melyen a »Szigetvári vértanúk« c. dráma került színre. 1867, június 8-án a koronázás alkalmából szerte az országban volt díszelőadás. A Nemzeti Színházban ingyen előadásul »A szent korona« került színre. A Budai Színkörben »A magyar huszárok« c. opera került színre 5 és fél órai kezdettel. — 1890. április 6-án a Nemzeti Színház Mátyás király halála 400-ik évfordulójára színre hozta »Mátyás király lesz« c. tört. színművet, Szigligeti Edétől. A M. Kir. Operaházban április 13-án a »Bánk bán« tiszaparti jelenetét és az »István király« c. opera 4-ik felvonását adták. A milleniumkor is tartottak díszelőadásokat: 1896. május 2-án. Az Operaházban az »István király« került színre, s az előadáson Ferenc József király is megjelent; a Nemzeti Színház a »Szigetvári vértanúk«-at adta, a Népszínházban az »Ezer év« került színre; a Vígszínház megnyitó-előadását tartotta; a Városligeti Színkör »Gróf Szapáry Péter«-t adta; a Budai Színkör »Budavár visszavívása« c. színművel jubilált. Károly király koronázásakor szintén voltak díszelőadások. (Lásd: Koronázás.) 1921-május 7-én a Vígszínház fennállása 25-ik évfordulóján a »Piros bugyelláris« c. népszínmű került színre díszelőadás keretében. 1925. február 18-án Jókai Mór születésének századik évfordulóján díszelőadást rendezett a Nemzeti Színház az »Aranyember« reprizével. A Városi Színház a »Cigány-báró« c. operettet adta. 1927. márc. 26-án Beethoven centennáriuma alkalmából a M. Kir. Operaház szintén tartott díszelőadást. 1929. ápr. 13-án Rákosi Szidi színművésznő nemzeti színházi tagságának 50-ik és művészi pályájának 60-ik évfordulója alkalmából szintén volt díszelőadás a Nemzeti Színházban. (»A nagymama«.) szin_I.0420.pdf I