Címszó: Dobó Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0431.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0431.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22775.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Dobó Sándor

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522775.htm

 

Szócikk: Dobó Sándor (családi nevén: Scheiber), (személy) színigazgató, sz. 1855. (születés éve) szept, 1-én, Csabrendeken (megye) (Zala vm.), (megye) (információ)  megh. 1923. dec. 5-én, Győrött. (megye) Atyja — ki vagyonos ember volt, gondos nevelésben részesítette. Iskoláit Szombathelyen (megye) végezte. 1873-ban (időpont) érettségizett, 1875—76-ban (időpont) mint önkéntes katonai szolgálatot teljesített. 1878-ban (időpont) részt vett Bosznia okkupációjában és az 1878. (időpont) szept. 7.-15. és 18-án lefolyt bihácsi (ország) ütközet után a II. oszt. ezüst vitézségi éremmel díszítették fel. Miután iskolai évei alatt kitűnő szavaló volt, atyja halála után, 1879-ben, (időpont) színésszé lett Kecskeméten, (megye) Lászy Vilmosnál, (személy) (információ)  ahol mint kardalos és titkár működött. Második igazgatója Nyéki János, (személy) (információ)  kinél (Erdélyben) (ország) (információ)  már elsőrendű szerepkört töltött be. 1882. (időpont) október 1-én társigazgató lesz Sághy Zsigmonddal (személy) (információ)  Eperjesen, (megye) majd Zomborban (megye) folytatja működését. 1883. (időpont) októberben feloszlott a társulat; ekkor Pesti Ihász Lajoshoz (személy) (információ)  szerződött buffo-komikusnak, azután két év múlva Báródy Károlyhoz (személy) ment. 1887. (időpont) telén Nagy Vince (személy) (információ)  tagja, 1889-ben (időpont) Somogyi Károlyhoz (személy) (információ)  szerződik Győr—Sopronba, (megye) ahol egy évig működik. Ekkor Pesti Ihász Lajossal (személy) (információ)  társult és 3 évre kibérelték a kecskeméti (megye) színházat. 1894. (időpont) év tavaszán önálló színigazgató lesz. Játszik Besztercebányán, (megye) Nyíregyházán, (megye) Székesfehérváron, (megye) Sopronban (megye) és Győrött. (megye) 1901-ben (időpont) titkár lesz Komjáthy Jánosnál. (személy) (információ)  1907. (időpont) ápr. 28-én elbúcsúzik a színpadtól, Győrött, (megye) műkedvelői előadás keretében. 1905-ben (időpont) nyugalomba vonult. Éveken át tagja volt a Színészegyesület tanácsának. (intézmény) (információ)  Később Győrött (megye) waggongyári tisztviselő lett. 1913-ban (időpont) törvényhatósági bizottsági taggá választottak meg. Neje: Rottenberg Matild, (személy) színésznő, sz. 1866. (születés éve) márc. 25-én, Sátoraljaújhelyen, (megye) 1873-ban (időpont) szülei kolerajárványnak lettek az áldozatai, mire Nyíregyházi Vilmos (személy) színész vette pártfogásába. Amidőn Dobó Sándor (személy) (információ)  neje lett, (1881. (időpont) okt. 18.) keveset szerepelt és nemsokára vissza is vonult a színpadtól. Leányuk: Sári, sz. 1883. (születés éve) jan. 23-án. Színésznő lett 1907-ben. (időpont) szin_I.0431.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Dobó Sándor címszóvég 22775 Szócikk: Dobó Sándor (családi nevén: Scheiber), yszemelynevy scheiber yszemelynevy Scheiber yszemelynevy scheiber yszemelynevy yszemelynevy Scheiber yszemelynevy ykodvegy színigazgató, sz. 1855. szept, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 1-én, Csabrendeken ytelepulesy csabrendek ytelepulesy Csabrendek ymegyey zala megye ykodvegy (Zala vm.), ytelepulesy zala vm. ytelepulesy Zala vm. ymegyey zala megye ykodvegy megh. 1923. dec. 5-én, Győrött. ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Atyja — ki vagyonos ember volt, gondos nevelésben részesítette. Iskoláit Szombathelyen ytelepulesy szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy végezte. 1873-ban xevtizedx 1875 érettségizett, 1875—76-ban mint önkéntes katonai szolgálatot teljesített. 1878-ban részt vett Bosznia ytelepulesy bosznia ytelepulesy Bosznia ykodvegy okkupációjában és az 1878. szept. 7.-15. és 18-án lefolyt bihácsi ytelepulesy bihács ytelepulesy bihács yorszagy Bosznia-Hercegovina ykodvegy ütközet után a II. oszt. ezüst vitézségi éremmel díszítették fel. Miután iskolai évei alatt kitűnő szavaló volt, atyja halála után, 1879-ben, színésszé xtalanevtizedx 1885 lett Kecskeméten, ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Lászy Vilmosnál, yszemelynevy lászy vilmos yszemelynevy Lászy Vilmos yszemelynevy lászy yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Lászy yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy ahol mint kardalos és titkár működött. Második igazgatója Nyéki János, yszemelynevy nyéki jános yszemelynevy Nyéki János yszemelynevy nyéki yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Nyéki yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy kinél (Erdélyben) ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy már elsőrendű szerepkört töltött be. 1882. xevtizedx 1885 október 1-én társigazgató lesz Sághy Zsigmonddal yszemelynevy sághy zsigmond yszemelynevy Sághy Zsigmond yszemelynevy sághy yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Sághy yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Eperjesen, ytelepulesy eperjes ytelepulesy Eperjes ymegyey sáros megye ykodvegy majd Zomborban ytelepulesy zombor ytelepulesy Zombor ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy folytatja működését. 1883. októberben feloszlott a társulat; ekkor Pesti Ihász Lajoshoz yszemelynevy pesti ihász lajos yszemelynevy Pesti Ihász Lajos yszemelynevy pesti yszemelynevy ihász yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Pesti yszemelynevy Ihász yszemelynevy Lajos yszemelynev szerződött buffo-komikusnak, azután két év múlva Báródy Károlyhoz yszemelynevy báródy károly yszemelynevy Báródy Károly yszemelynevy báródy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Báródy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy ment. 1887. telén Nagy Vince yszemelynevy nagy vince yszemelynevy Nagy Vince yszemelynevy nagy yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy tagja, 1889-ben Somogyi xtalanevtizedx 1895 Károlyhoz yszemelynevy somogyi károly yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szerződik Győr—Sopronba, ytelepulesy győr—sopron ytelepulesy Győr—Sopron ymegyey győr megye ykodvegy ahol egy évig működik. Ekkor Pesti Ihász Lajossal yszemelynevy pesti ihász lajos yszemelynevy Pesti Ihász Lajos yszemelynevy pesti yszemelynevy ihász yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Pesti yszemelynevy Ihász yszemelynevy Lajos yszemelynev társult és 3 évre kibérelték a kecskeméti ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy színházat. 1894. xevtizedx 1895 év xtalanevtizedx 1905 tavaszán önálló színigazgató lesz. Játszik Besztercebányán, ytelepulesy besztercebánya ytelepulesy Besztercebányá ymegyey beszterce-naszód megye ykodvegy Nyíregyházán, ytelepulesy nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyházá ymegyey szabolcs megye ykodvegy Székesfehérváron, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy és Győrött. ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy 1901-ben xevtizedx 1905 titkár lesz Komjáthy Jánosnál. yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy 1907. ápr. 28-én elbúcsúzik a színpadtól, Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy műkedvelői előadás keretében. 1905-ben nyugalomba xtalanevtizedx 1915 vonult. Éveken át tagja volt a Színészegyesület tanácsának. yintezmenyy színészegyesület tanácsa yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy tanácsa yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy Később Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy waggongyári tisztviselő lett. 1913-ban xevtizedx 1915 törvényhatósági bizottsági taggá választottak meg. Neje: Rottenberg Matild, yszemelynevy rottenberg matild yszemelynevy Rottenberg Matild yszemelynevy rottenberg yszemelynevy matild yszemelynevy yszemelynevy Rottenberg yszemelynevy Matild yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1866. xevtizedx 1865 márc. xtalanevtizedx 1875 25-én, Sátoraljaújhelyen, ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy 1873-ban xevtizedx 1875 szülei xtalanevtizedx 1885 kolerajárványnak lettek az áldozatai, mire Nyíregyházi Vilmos yszemelynevy nyíregyházi vilmos yszemelynevy Nyíregyházi Vilmos yszemelynevy nyíregyházi yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Nyíregyházi yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy színész vette pártfogásába. Amidőn Dobó Sándor yszemelynevy dobó sándor yszemelynevy Dobó Sándor yszemelynevy dobó yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Dobó yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy neje lett, (1881. xevtizedx 1885 okt. 18.) keveset szerepelt és nemsokára vissza is vonult a színpadtól. Leányuk: Sári, sz. 1883. jan. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 23-án. Színésznő lett 1907-ben. xevtizedx 1905 szin_I.0431.pdf xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Dobó Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0431.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0431.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22775.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Dobó Sándor

Szócikk: Dobó Sándor (családi nevén: Scheiber), színigazgató, sz. 1855. szept, 1-én, Csabrendeken (Zala vm.), megh. 1923. dec. 5-én, Győrött. Atyja — ki vagyonos ember volt, gondos nevelésben részesítette. Iskoláit Szombathelyen végezte. 1873-ban érettségizett, 1875—76-ban mint önkéntes katonai szolgálatot teljesített. 1878-ban részt vett Bosznia okkupációjában és az 1878. szept. 7.-15. és 18-án lefolyt bihácsi ütközet után a II. oszt. ezüst vitézségi éremmel díszítették fel. Miután iskolai évei alatt kitűnő szavaló volt, atyja halála után, 1879-ben, színésszé lett Kecskeméten, Lászy Vilmosnál, ahol mint kardalos és titkár működött. Második igazgatója Nyéki János, kinél (Erdélyben) már elsőrendű szerepkört töltött be. 1882. október 1-én társigazgató lesz Sághy Zsigmonddal Eperjesen, majd Zomborban folytatja működését. 1883. októberben feloszlott a társulat; ekkor Pesti Ihász Lajoshoz szerződött buffo-komikusnak, azután két év múlva Báródy Károlyhoz ment. 1887. telén Nagy Vince tagja, 1889-ben Somogyi Károlyhoz szerződik Győr—Sopronba, ahol egy évig működik. Ekkor Pesti Ihász Lajossal társult és 3 évre kibérelték a kecskeméti színházat. 1894. év tavaszán önálló színigazgató lesz. Játszik Besztercebányán, Nyíregyházán, Székesfehérváron, Sopronban és Győrött. 1901-ben titkár lesz Komjáthy Jánosnál. 1907. ápr. 28-én elbúcsúzik a színpadtól, Győrött, műkedvelői előadás keretében. 1905-ben nyugalomba vonult. Éveken át tagja volt a Színészegyesület tanácsának. Később Győrött waggongyári tisztviselő lett. 1913-ban törvényhatósági bizottsági taggá választottak meg. Neje: Rottenberg Matild, színésznő, sz. 1866. márc. 25-én, Sátoraljaújhelyen, 1873-ban szülei kolerajárványnak lettek az áldozatai, mire Nyíregyházi Vilmos színész vette pártfogásába. Amidőn Dobó Sándor neje lett, (1881. okt. 18.) keveset szerepelt és nemsokára vissza is vonult a színpadtól. Leányuk: Sári, sz. 1883. jan. 23-án. Színésznő lett 1907-ben. szin_I.0431.pdf I