Címszó: Donáth Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1868

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0437.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0437.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22836.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Donáth Lajos

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522831.htm

 

Szócikk: Donáth Lajos zeneszerző, színházi karmester, sz. 1868. (születés éve) febr. 6-án, Nagyszebenben. (megye) Atyja: nagyajtai (megye) és pálosi (megye) Donáth Lajos, (személy) (információ)  postafőtiszt, megh. 1903. ápr. havában, Kolozsvárott. (megye) Orvosi pályára készült. Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél (személy) (információ)  végezte Kolozsvárott. (megye) 1889-ben (időpont) színházi karmester lesz Bogyó Alajos (személy) (információ)  társulatánál, Békésen, (megye) (információ)  majd Rakodczay Pálnál. (személy) (információ)  1897-ben (időpont) a Magyar Színház (intézmény) (információ)  első karmestere. Saját szerzeményű ünnepi nyitányával ő kapja az első tapsokat az új színházban, melyben 1906-ig (időpont) számos nagysikerű operettet tanított be és vezényelt. 1906-ban (időpont) Lehár (személy) (információ)  ajánlatára szerződteti a berlini új Operette Színház. (intézmény) Berlinben (ország) működik a háború kitöréséig. Közben onnan elmegy vendégszerepelni mint operette-dirigens Hannover, (ország) Strassburg, (ország) Frankfurt, (ország) Wiesbaden, (ország) majd Szentpétervár, (ország) Moszkva, (ország) Kiew, (ország) Odessza, (ország) Varsó (ország) színházaiba. A háborúban katonai szolgálatra bevonul, a leszerelés után ismét a magyarvidékre kénytelen szerződni. 1924-ben (időpont) a Király Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződik. Mint énektanár előbb a Rákosi-féle, majd az Országos színészegyesületi iskolában (intézmény) működik éveken át. Mint zeneszerző két operettet írt. »Kis boszorkány« (cím) (információ)  és »Vízibetyárok« (cím) címűeket. Művészileg átdolgozta Goldfaden (személy) (információ)  »Szulamit«-ját (cím) és »Bar - Kocb - bá«-ját, (cím) melyek részben a fővárosban, (Budapest) a Magyar Színházban, (intézmény) (információ)  részben a vidéken kerültek színre. Számos darabhoz («Vasúti baleset« (cím) stb.) betétszámokat, továbbá mű- és népdalt szerzett. 1924. (időpont) máj. 11-én megünnepelte 35 éves jubileumát. Neje: Csekő Anna, (személy) (információ)  színésznő, sz. 1865. (születés éve) dec. 9-én, színpadra lépett 1882-ben, (időpont) Károlyi Lajosnál. (személy) (információ)  1916. (időpont) ápr. 4-én nyugalomba ment. szin_I.0437.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Donáth Lajos címszóvég 22836 Szócikk: Donáth Lajos zeneszerző, színházi karmester, sz. 1868. febr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 6-án, Nagyszebenben. ytelepulesy nagyszeben ytelepulesy Nagyszeben ymegyey szeben megye ykodvegy Atyja: nagyajtai ytelepulesy nagyajta ytelepulesy nagyajtai ymegyey háromszék megye ykodvegy és pálosi ytelepulesy pálos ytelepulesy pálosi ymegyey bereg megye ykodvegy Donáth Lajos, yszemelynevy donáth lajos yszemelynevy Donáth Lajos yszemelynevy donáth yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Donáth yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy postafőtiszt, megh. 1903. ápr. havában, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Orvosi pályára készült. Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél yszemelynevy farkas ödön yszemelynevy Farkas Ödön yszemelynevy farkas yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy végezte Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1889-ben xevtizedx 1885 színházi xtalanevtizedx 1895 karmester lesz Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó alajos yszemelynevy Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Bogyó yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy társulatánál, Békésen, ytelepulesy békés ytelepulesy Békés ymegyey békés megye ykodvegy majd Rakodczay Pálnál. yszemelynevy rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 1897-ben xevtizedx 1895 a xtalanevtizedx 1905 Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy első karmestere. Saját szerzeményű ünnepi nyitányával ő kapja az első tapsokat az új színházban, melyben 1906-ig xevtizedx 1905 számos nagysikerű operettet tanított be és vezényelt. 1906-ban Lehár yszemelynevy lehár yszemelynevy Lehár yszemelynevy lehár yszemelynevy yszemelynevy Lehár yszemelynevy ykodvegy ajánlatára szerződteti a berlini új Operette Színház. yintezmenyy berlini új operette színház yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy új yintezmenyy operette yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy működik a háború kitöréséig. Közben onnan elmegy vendégszerepelni mint operette-dirigens Hannover, ytelepulesy hannover ytelepulesy Hannover yorszagy Németország ykodvegy Strassburg, ytelepulesy strassburg ytelepulesy Strassburg yorszagy Franciaország ykodvegy Frankfurt, ytelepulesy frankfurt ytelepulesy Frankfurt yorszagy Németország ykodvegy Wiesbaden, ytelepulesy wiesbaden ytelepulesy Wiesbaden yorszagy Németország ykodvegy majd Szentpétervár, ytelepulesy szentpétervár ytelepulesy Szentpétervár yorszagy Oroszország ykodvegy Moszkva, ytelepulesy moszkva ytelepulesy Moszkva yorszagy Oroszország ykodvegy Kiew, ytelepulesy kiew ytelepulesy Kiew yorszagy Ukrajna ykodvegy Odessza, ytelepulesy odessza ytelepulesy Odessza yorszagy Oroszország ykodvegy Varsó ytelepulesy varsó ytelepulesy Varsó yorszagy Lengyelország ykodvegy színházaiba. A háborúban katonai szolgálatra bevonul, a leszerelés után ismét a magyarvidékre kénytelen szerződni. 1924-ben xevtizedx 1925 a Király Színházhoz yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy szerződik. Mint énektanár előbb a Rákosi-féle, majd az Országos színészegyesületi iskolában yintezmenyy rákosi-féle, majd az országos színészegyesületi iskola yintezmenyy Rákosi-f yintezmenyy rákosi-féle, yintezmenyy majd yintezmenyy az yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesületi yint működik éveken át. Mint zeneszerző két operettet írt. »Kis boszorkány« ycimy kis boszorkány ycimy Kis boszorkány ycimy kis ycimy boszorkány ycimy ycimy Kis ycimy boszorkány ycimy ykodvegy és »Vízibetyárok« ycimy vízibetyárok ycimy Vízibetyárok ycimy vízibetyárok ycimy ycimy Vízibetyárok ycimy ykodvegy címűeket. Művészileg átdolgozta Goldfaden yszemelynevy goldfaden yszemelynevy Goldfaden yszemelynevy goldfaden yszemelynevy yszemelynevy Goldfaden yszemelynevy ykodvegy »Szulamit«-ját ycimy szulamit ycimy Szulamit ycimy szulamit ycimy ycimy Szulamit ycimy ykodvegy és »Bar - Kocb - bá«-ját, ycimy bar - kocb - ba ycimy Bar - Kocb - bá ycimy bar ycimy - ycimy kocb ycimy - ycimy ba ycimy ycimy Bar ycimy - ycimy Kocb ycimy - ycimy bá ycimy ykodvegy melyek részben a fővárosban, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Magyar Színházban, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy részben a vidéken kerültek színre. Számos darabhoz («Vasúti baleset« ycimy vasúti baleset ycimy Vasúti baleset ycimy vasúti ycimy baleset ycimy ycimy Vasúti ycimy baleset ycimy ykodvegy stb.) betétszámokat, továbbá mű- és népdalt szerzett. 1924. máj. 11-én megünnepelte 35 éves jubileumát. Neje: Csekő Anna, yszemelynevy csekő anna yszemelynevy Csekő Anna yszemelynevy csekő yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Csekő yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1865. xevtizedx 1865 dec. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 9-én, színpadra lépett 1882-ben, xevtizedx 1885 Károlyi xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Lajosnál. yszemelynevy károlyi lajos yszemelynevy Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Károlyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy 1916. xevtizedx 1915 ápr. 4-én nyugalomba ment. szin_I.0437.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Donáth Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1868

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0437.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0437.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22836.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Donáth Lajos

Szócikk: Donáth Lajos zeneszerző, színházi karmester, sz. 1868. febr. 6-án, Nagyszebenben. Atyja: nagyajtai és pálosi Donáth Lajos, postafőtiszt, megh. 1903. ápr. havában, Kolozsvárott. Orvosi pályára készült. Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél végezte Kolozsvárott. 1889-ben színházi karmester lesz Bogyó Alajos társulatánál, Békésen, majd Rakodczay Pálnál. 1897-ben a Magyar Színház első karmestere. Saját szerzeményű ünnepi nyitányával ő kapja az első tapsokat az új színházban, melyben 1906-ig számos nagysikerű operettet tanított be és vezényelt. 1906-ban Lehár ajánlatára szerződteti a berlini új Operette Színház. Berlinben működik a háború kitöréséig. Közben onnan elmegy vendégszerepelni mint operette-dirigens Hannover, Strassburg, Frankfurt, Wiesbaden, majd Szentpétervár, Moszkva, Kiew, Odessza, Varsó színházaiba. A háborúban katonai szolgálatra bevonul, a leszerelés után ismét a magyarvidékre kénytelen szerződni. 1924-ben a Király Színházhoz szerződik. Mint énektanár előbb a Rákosi-féle, majd az Országos színészegyesületi iskolában működik éveken át. Mint zeneszerző két operettet írt. »Kis boszorkány« és »Vízibetyárok« címűeket. Művészileg átdolgozta Goldfaden »Szulamit«-ját és »Bar - Kocb - bá«-ját, melyek részben a fővárosban, a Magyar Színházban, részben a vidéken kerültek színre. Számos darabhoz («Vasúti baleset« stb.) betétszámokat, továbbá mű- és népdalt szerzett. 1924. máj. 11-én megünnepelte 35 éves jubileumát. Neje: Csekő Anna, színésznő, sz. 1865. dec. 9-én, színpadra lépett 1882-ben, Károlyi Lajosnál. 1916. ápr. 4-én nyugalomba ment. szin_I.0437.pdf I