Címszó: Dugonics András - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1740

SZULETESIEVTIZED 1745

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0455.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0455.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22910.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Dugonics András

Szócikk: Dugonics András kegyesrendi áldozópap, egyetemi tanár, iskolai drámaíró, sz. 1740. (születés éve) okt. 18-án, Szegeden. (megye) Nagyapja bevándorolt dalmát (nemzetiség) iparos volt, aki azonban csakhamar asszimilálódott a minden idegent magába szívó büszke, jómódú szegedi felsővárosi néppel. Atyja, Dugonics András (személy) (információ)  harminckét évig volt Szeged (megye) közszolgálatában mint városi tanácsnok, András az elemi iskolák elvégzése után, 1750-ben (időpont) a piaristák gimnáziumába kerül, azt elvégezve, arra határozza el magát, hogy belép a rendbe. Hivatását a medgyesi piarista gimnáziumban (intézmény) (információ)  kezdi meg mint a költészet és szónoklatok előadója. Medgyesről (megye) (információ)  1770-ben (időpont) Nyitrára (megye) került, ahol a bölcsészet tanításával bízták meg, amely mellett a költészettel is élénken foglalkozott. Mintaképe Gyöngyösi István (személy) (információ)  volt, a nemzet legolvasottabb klasszikus költője, akinek még kiadatlan munkáit Dugonics (személy) (információ)  1796-ban (időpont) sajtó alá rendezte. Nyitrai (megye) tanároskodása előkelő nevet szerzett a tudományos világban Dugonics Andrásnak, (személy) (információ)  úgy, hogy 1773-ban (időpont) a nagyszombati egyetem (intézmény) (információ)  mennyiségtani székének elfoglalására hívták meg. A következő évben ezt el is foglalta s ettől számítva harmincnégy éven át működött mint egyetemi tanár, közben Pesten (Budapest) viselte a dékáni és rektori tisztségeket. Majd 1808-ban (időpont) nyugalomba vonult, hazament Szegedre. (megye) Itt tíz esztendei csöndes elvonultsága után 1818. (időpont) július 25-én, 78 éves korában »fájdalom és a halál félelme nélkül elhunyt«, kikerült a »deszkás-temetőbe«, ahol nagy márványobeliszk hirdeti Szeged (megye) hajdani nagy fiát, melynek ez a felirata: Hült pora itt nyugszik Dugonicsnak, (személy) (információ)  lelke Szittya magyar hősök dicsőült seregébe repült fel, Mondjuk el mi is a költővel a kegyelet s hála szavát: Ha csendes este méla homályain Áldás-fohász ez ajkainkról: »Béke reád szavakon köszönt ő.« 1770-ben (időpont) írta »Gyöngyösi« (cím) (információ)  c. vígszabású 4 felvonásos játékot, melyet tanítványaival elő is adatott. »Az arany perecek, vagy is Matskási Julianna« (cím) c. regéjét 1792-ben (időpont) Soós Márton (személy) (információ)  színész dolgozta fel színpadra 5 felvonásos nézőjátékká, színre került 1792. (időpont) Szent Iván hó 18-án. Az est jövedelme 160 váltóforint volt. Egyéb munkái: »Etelka Karjelban«, (cím) szomorúj. 4 szakaszban. Pest, (Budapest) 1794. (időpont) »Báthori Mária«, (cím) szomorúj. 5 szakaszban. Pest, (Budapest) 1794. (időpont) »Kun László« (cím) (információ)  szomorúj. 4 szakaszban. 1795. (időpont) stb. Szülővárosa a 30-as években arcképével díszítette a városháza nagytermét, 1876. (időpont) aug. 19-én pedig felállították ércszobrát, melyet a róla elnevezett téren emelt a Dugonics - Társaság. (intézmény) (információ)  szin_I.0455.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Dugonics András címszóvég 22910 Szócikk: Dugonics András kegyesrendi áldozópap, egyetemi tanár, iskolai drámaíró, sz. 1740. okt. xtalanevtizedx 1755 18-án, Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Nagyapja bevándorolt dalmát ynemzetisegy dalmát ynemzetisegy dalmát ynemzetisegy dalmát ynemzetisegy ynemzetisegy dalmát ynemzetisegy ykodvegy iparos volt, aki azonban csakhamar asszimilálódott a minden idegent magába szívó büszke, jómódú szegedi felsővárosi néppel. Atyja, Dugonics András yszemelynevy dugonics andrás yszemelynevy Dugonics András yszemelynevy dugonics yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy harminckét évig volt Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy közszolgálatában mint városi tanácsnok, András az elemi iskolák elvégzése után, 1750-ben xevtizedx 1755 a xtalanevtizedx 1765 xtalanevtizedx 1775 piaristák gimnáziumába kerül, azt elvégezve, arra határozza el magát, hogy belép a rendbe. Hivatását a medgyesi piarista gimnáziumban yintezmenyy medgyesi piarista gimnázium yintezmenyy medgyesi yintezmenyy medgyesi yintezmenyy piarista yintezmenyy gimnázium yintezmenyy yintezmenyy medgyesi yintezmenyy ykodvegy kezdi meg mint a költészet és szónoklatok előadója. Medgyesről ytelepulesy medgyes ytelepulesy Medgyes ymegyey nagy-küküllő megye ykodvegy 1770-ben xevtizedx 1775 Nyitrára xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 ytelepulesy nyitra ytelepulesy Nyitrá ymegyey nyitra megye ykodvegy került, ahol a bölcsészet tanításával bízták meg, amely mellett a költészettel is élénken foglalkozott. Mintaképe Gyöngyösi István yszemelynevy gyöngyösi istván yszemelynevy Gyöngyösi István yszemelynevy gyöngyösi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Gyöngyösi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy volt, a nemzet legolvasottabb klasszikus költője, akinek még kiadatlan munkáit Dugonics yszemelynevy dugonics yszemelynevy Dugonics yszemelynevy dugonics yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy ykodvegy 1796-ban xevtizedx 1795 sajtó alá rendezte. Nyitrai ytelepulesy nyitra ytelepulesy Nyitra ymegyey nyitra megye ykodvegy tanároskodása előkelő nevet szerzett a tudományos világban Dugonics Andrásnak, yszemelynevy dugonics andrás yszemelynevy Dugonics András yszemelynevy dugonics yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy úgy, hogy 1773-ban xevtizedx 1775 a xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 nagyszombati egyetem yintezmenyy nagyszombati egyetem yintezmenyy nagyszom yintezmenyy nagyszombati yintezmenyy egyetem yintezmenyy yintezmenyy nagyszom yintezmenyy ykodvegy mennyiségtani székének elfoglalására hívták meg. A következő évben ezt el is foglalta s ettől számítva harmincnégy éven át működött mint egyetemi tanár, közben Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy viselte a dékáni és rektori tisztségeket. Majd 1808-ban xevtizedx 1805 nyugalomba xtalanevtizedx 1815 vonult, hazament Szegedre. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Itt tíz esztendei csöndes elvonultsága után 1818. xevtizedx 1815 július 25-én, 78 éves korában »fájdalom és a halál félelme nélkül elhunyt«, kikerült a »deszkás-temetőbe«, ahol nagy márványobeliszk hirdeti Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy hajdani nagy fiát, melynek ez a felirata: Hült pora itt nyugszik Dugonicsnak, yszemelynevy dugonics yszemelynevy Dugonics yszemelynevy dugonics yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy ykodvegy lelke Szittya magyar hősök dicsőült seregébe repült fel, Mondjuk el mi is a költővel a kegyelet s hála szavát: Ha csendes este méla homályain Áldás-fohász ez ajkainkról: »Béke reád szavakon köszönt ő.« 1770-ben xevtizedx 1775 írta xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 »Gyöngyösi« ycimy gyöngyösi ycimy Gyöngyösi ycimy gyöngyösi ycimy ycimy Gyöngyösi ycimy ykodvegy c. vígszabású 4 felvonásos játékot, melyet tanítványaival elő is adatott. »Az arany perecek, vagy is Matskási Julianna« ycimy az arany perecek, vagy is matskási julianna ycimy Az arany perecek, vagy is Matskási Julianna ycimy az ycimy arany ycimy perecek, ycimy vagy ycimy is ycimy matskási ycimy julianna ycimy ycimy Az c. regéjét 1792-ben xevtizedx 1795 Soós Márton yszemelynevy soós márton yszemelynevy Soós Márton yszemelynevy soós yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Soós yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy színész dolgozta fel színpadra 5 felvonásos nézőjátékká, színre került 1792. Szent Iván hó 18-án. Az est jövedelme 160 váltóforint volt. Egyéb munkái: »Etelka Karjelban«, ycimy etelka karjelban ycimy Etelka Karjelban ycimy etelka ycimy karjelban ycimy ycimy Etelka ycimy Karjelban ycimy ykodvegy szomorúj. 4 szakaszban. Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1794. »Báthori Mária«, ycimy báthori mária ycimy Báthori Mária ycimy báthori ycimy mária ycimy ycimy Báthori ycimy Mária ycimy ykodvegy szomorúj. 5 szakaszban. Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1794. »Kun László« ycimy kun lászló ycimy Kun László ycimy kun ycimy lászló ycimy ycimy Kun ycimy László ycimy ykodvegy szomorúj. 4 szakaszban. 1795. stb. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 Szülővárosa a 30-as években arcképével díszítette a városháza nagytermét, 1876. xevtizedx 1875 aug. 19-én pedig felállították ércszobrát, melyet a róla elnevezett téren emelt a Dugonics - Társaság. yintezmenyy dugonics - társaság yintezmenyy Dugonics yintezmenyy dugonics yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Dugonics yintezmenyy ykodvegy szin_I.0455.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Dugonics András - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1740

SZULETESIEVTIZED 1745

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0455.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0455.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22910.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Dugonics András

Szócikk: Dugonics András kegyesrendi áldozópap, egyetemi tanár, iskolai drámaíró, sz. 1740. okt. 18-án, Szegeden. Nagyapja bevándorolt dalmát iparos volt, aki azonban csakhamar asszimilálódott a minden idegent magába szívó büszke, jómódú szegedi felsővárosi néppel. Atyja, Dugonics András harminckét évig volt Szeged közszolgálatában mint városi tanácsnok, András az elemi iskolák elvégzése után, 1750-ben a piaristák gimnáziumába kerül, azt elvégezve, arra határozza el magát, hogy belép a rendbe. Hivatását a medgyesi piarista gimnáziumban kezdi meg mint a költészet és szónoklatok előadója. Medgyesről 1770-ben Nyitrára került, ahol a bölcsészet tanításával bízták meg, amely mellett a költészettel is élénken foglalkozott. Mintaképe Gyöngyösi István volt, a nemzet legolvasottabb klasszikus költője, akinek még kiadatlan munkáit Dugonics 1796-ban sajtó alá rendezte. Nyitrai tanároskodása előkelő nevet szerzett a tudományos világban Dugonics Andrásnak, úgy, hogy 1773-ban a nagyszombati egyetem mennyiségtani székének elfoglalására hívták meg. A következő évben ezt el is foglalta s ettől számítva harmincnégy éven át működött mint egyetemi tanár, közben Pesten viselte a dékáni és rektori tisztségeket. Majd 1808-ban nyugalomba vonult, hazament Szegedre. Itt tíz esztendei csöndes elvonultsága után 1818. július 25-én, 78 éves korában »fájdalom és a halál félelme nélkül elhunyt«, kikerült a »deszkás-temetőbe«, ahol nagy márványobeliszk hirdeti Szeged hajdani nagy fiát, melynek ez a felirata: Hült pora itt nyugszik Dugonicsnak, lelke Szittya magyar hősök dicsőült seregébe repült fel, Mondjuk el mi is a költővel a kegyelet s hála szavát: Ha csendes este méla homályain Áldás-fohász ez ajkainkról: »Béke reád szavakon köszönt ő.« 1770-ben írta »Gyöngyösi« c. vígszabású 4 felvonásos játékot, melyet tanítványaival elő is adatott. »Az arany perecek, vagy is Matskási Julianna« c. regéjét 1792-ben Soós Márton színész dolgozta fel színpadra 5 felvonásos nézőjátékká, színre került 1792. Szent Iván hó 18-án. Az est jövedelme 160 váltóforint volt. Egyéb munkái: »Etelka Karjelban«, szomorúj. 4 szakaszban. Pest, 1794. »Báthori Mária«, szomorúj. 5 szakaszban. Pest, 1794. »Kun László« szomorúj. 4 szakaszban. 1795. stb. Szülővárosa a 30-as években arcképével díszítette a városháza nagytermét, 1876. aug. 19-én pedig felállították ércszobrát, melyet a róla elnevezett téren emelt a Dugonics - Társaság. szin_I.0455.pdf I