Címszó: Dugonics András - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1740
SZULETESIEVTIZED 1745
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0455.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0455.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22910.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Dugonics
András
Szócikk: Dugonics András kegyesrendi áldozópap,
egyetemi tanár, iskolai drámaíró, sz. 1740. (születés
éve) okt. 18-án, Szegeden. (megye) Nagyapja
bevándorolt dalmát (nemzetiség)
iparos volt, aki azonban csakhamar asszimilálódott a minden idegent magába szívó
büszke, jómódú szegedi felsővárosi néppel. Atyja, Dugonics András (személy) (információ)
harminckét évig volt Szeged (megye) közszolgálatában
mint városi tanácsnok, András az elemi iskolák elvégzése után, 1750-ben (időpont) a
piaristák gimnáziumába kerül, azt elvégezve, arra határozza el magát, hogy belép
a rendbe. Hivatását a medgyesi piarista gimnáziumban (intézmény)
(információ)
kezdi meg mint a költészet és szónoklatok
előadója. Medgyesről (megye) (információ)
1770-ben (időpont) Nyitrára
(megye) került,
ahol a bölcsészet tanításával bízták meg, amely mellett a költészettel is élénken
foglalkozott. Mintaképe Gyöngyösi István (személy) (információ)
volt, a nemzet legolvasottabb klasszikus
költője, akinek még kiadatlan munkáit Dugonics (személy) (információ)
1796-ban (időpont) sajtó
alá rendezte. Nyitrai (megye) tanároskodása
előkelő nevet szerzett a tudományos világban Dugonics Andrásnak, (személy) (információ)
úgy, hogy 1773-ban (időpont) a
nagyszombati egyetem (intézmény)
(információ)
mennyiségtani székének elfoglalására hívták
meg. A következő évben ezt el is foglalta s ettől számítva harmincnégy éven át működött
mint egyetemi tanár, közben Pesten (Budapest)
viselte a dékáni és rektori tisztségeket. Majd 1808-ban (időpont) nyugalomba
vonult, hazament Szegedre. (megye) Itt tíz
esztendei csöndes elvonultsága után 1818. (időpont) július
25-én, 78 éves korában »fájdalom és a halál félelme nélkül elhunyt«, kikerült a
»deszkás-temetőbe«, ahol nagy márványobeliszk hirdeti Szeged (megye) hajdani
nagy fiát, melynek ez a felirata: Hült pora itt nyugszik Dugonicsnak, (személy) (információ)
lelke Szittya magyar hősök dicsőült seregébe
repült fel, Mondjuk el mi is a költővel a kegyelet s hála szavát: Ha csendes este
méla homályain Áldás-fohász ez ajkainkról: »Béke reád szavakon köszönt ő.« 1770-ben
(időpont)
írta »Gyöngyösi« (cím)
(információ)
c. vígszabású 4 felvonásos játékot, melyet
tanítványaival elő is adatott. »Az arany perecek, vagy is Matskási Julianna« (cím) c. regéjét
1792-ben (időpont)
Soós Márton (személy)
(információ)
színész dolgozta fel színpadra 5 felvonásos
nézőjátékká, színre került 1792. (időpont) Szent
Iván hó 18-án. Az est jövedelme 160 váltóforint volt. Egyéb munkái: »Etelka Karjelban«,
(cím) szomorúj.
4 szakaszban. Pest, (Budapest)
1794. (időpont)
»Báthori Mária«, (cím)
szomorúj. 5 szakaszban. Pest, (Budapest)
1794. (időpont)
»Kun László« (cím)
(információ)
szomorúj. 4 szakaszban. 1795. (időpont) stb.
Szülővárosa a 30-as években arcképével díszítette a városháza nagytermét, 1876.
(időpont)
aug. 19-én pedig felállították ércszobrát, melyet a róla elnevezett téren emelt
a Dugonics - Társaság. (intézmény)
(információ)
szin_I.0455.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Dugonics András címszóvég 22910 Szócikk:
Dugonics András kegyesrendi áldozópap, egyetemi tanár, iskolai drámaíró, sz. 1740.
okt. xtalanevtizedx 1755 18-án, Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged
ymegyey csongrád megye ykodvegy Nagyapja bevándorolt dalmát ynemzetisegy dalmát
ynemzetisegy dalmát ynemzetisegy dalmát ynemzetisegy ynemzetisegy dalmát
ynemzetisegy ykodvegy iparos volt, aki azonban csakhamar asszimilálódott a minden
idegent magába szívó büszke, jómódú szegedi felsővárosi néppel. Atyja, Dugonics
András yszemelynevy dugonics andrás yszemelynevy Dugonics András yszemelynevy
dugonics yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy
András yszemelynevy ykodvegy harminckét évig volt Szeged ytelepulesy szeged
ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy közszolgálatában mint városi
tanácsnok, András az elemi iskolák elvégzése után, 1750-ben xevtizedx 1755 a xtalanevtizedx
1765 xtalanevtizedx 1775 piaristák gimnáziumába kerül, azt elvégezve, arra határozza
el magát, hogy belép a rendbe. Hivatását a medgyesi piarista gimnáziumban yintezmenyy
medgyesi piarista gimnázium yintezmenyy medgyesi yintezmenyy medgyesi
yintezmenyy piarista yintezmenyy gimnázium yintezmenyy yintezmenyy medgyesi
yintezmenyy ykodvegy kezdi meg mint a költészet és szónoklatok előadója. Medgyesről
ytelepulesy medgyes ytelepulesy Medgyes ymegyey nagy-küküllő megye ykodvegy 1770-ben
xevtizedx 1775 Nyitrára xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 ytelepulesy
nyitra ytelepulesy Nyitrá ymegyey nyitra megye ykodvegy került, ahol a bölcsészet
tanításával bízták meg, amely mellett a költészettel is élénken foglalkozott. Mintaképe
Gyöngyösi István yszemelynevy gyöngyösi istván yszemelynevy Gyöngyösi István
yszemelynevy gyöngyösi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Gyöngyösi
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy volt, a nemzet legolvasottabb klasszikus
költője, akinek még kiadatlan munkáit Dugonics yszemelynevy dugonics
yszemelynevy Dugonics yszemelynevy dugonics yszemelynevy yszemelynevy Dugonics
yszemelynevy ykodvegy 1796-ban xevtizedx 1795 sajtó alá rendezte. Nyitrai ytelepulesy
nyitra ytelepulesy Nyitra ymegyey nyitra megye ykodvegy tanároskodása előkelő nevet
szerzett a tudományos világban Dugonics Andrásnak, yszemelynevy dugonics andrás
yszemelynevy Dugonics András yszemelynevy dugonics yszemelynevy andrás
yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy úgy,
hogy 1773-ban xevtizedx 1775 a xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 nagyszombati
egyetem yintezmenyy nagyszombati egyetem yintezmenyy nagyszom yintezmenyy
nagyszombati yintezmenyy egyetem yintezmenyy yintezmenyy nagyszom yintezmenyy
ykodvegy mennyiségtani székének elfoglalására hívták meg. A következő évben ezt
el is foglalta s ettől számítva harmincnégy éven át működött mint egyetemi tanár,
közben Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy viselte
a dékáni és rektori tisztségeket. Majd 1808-ban xevtizedx 1805 nyugalomba xtalanevtizedx
1815 vonult, hazament Szegedre. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy Itt tíz esztendei csöndes elvonultsága után 1818. xevtizedx
1815 július 25-én, 78 éves korában »fájdalom és a halál félelme nélkül elhunyt«,
kikerült a »deszkás-temetőbe«, ahol nagy márványobeliszk hirdeti Szeged ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy hajdani nagy fiát, melynek
ez a felirata: Hült pora itt nyugszik Dugonicsnak, yszemelynevy dugonics
yszemelynevy Dugonics yszemelynevy dugonics yszemelynevy yszemelynevy Dugonics
yszemelynevy ykodvegy lelke Szittya magyar hősök dicsőült seregébe repült fel, Mondjuk
el mi is a költővel a kegyelet s hála szavát: Ha csendes este méla homályain Áldás-fohász
ez ajkainkról: »Béke reád szavakon köszönt ő.« 1770-ben xevtizedx 1775 írta xtalanevtizedx
1785 xtalanevtizedx 1795 »Gyöngyösi« ycimy gyöngyösi ycimy Gyöngyösi ycimy
gyöngyösi ycimy ycimy Gyöngyösi ycimy ykodvegy c. vígszabású 4 felvonásos játékot,
melyet tanítványaival elő is adatott. »Az arany perecek, vagy is Matskási Julianna«
ycimy az arany perecek, vagy is matskási julianna ycimy Az arany perecek, vagy
is Matskási Julianna ycimy az ycimy arany ycimy perecek, ycimy vagy ycimy is
ycimy matskási ycimy julianna ycimy ycimy Az c. regéjét 1792-ben xevtizedx 1795
Soós Márton yszemelynevy soós márton yszemelynevy Soós Márton yszemelynevy soós
yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Soós yszemelynevy Márton
yszemelynevy ykodvegy színész dolgozta fel színpadra 5 felvonásos nézőjátékká, színre
került 1792. Szent Iván hó 18-án. Az est jövedelme 160 váltóforint volt. Egyéb munkái:
»Etelka Karjelban«, ycimy etelka karjelban ycimy Etelka Karjelban ycimy etelka
ycimy karjelban ycimy ycimy Etelka ycimy Karjelban ycimy ykodvegy szomorúj. 4 szakaszban.
Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1794. »Báthori
Mária«, ycimy báthori mária ycimy Báthori Mária ycimy báthori ycimy mária ycimy
ycimy Báthori ycimy Mária ycimy ykodvegy szomorúj. 5 szakaszban. Pest, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1794. »Kun László« ycimy
kun lászló ycimy Kun László ycimy kun ycimy lászló ycimy ycimy Kun ycimy László
ycimy ykodvegy szomorúj. 4 szakaszban. 1795. stb. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx
1815 Szülővárosa a 30-as években arcképével díszítette a városháza nagytermét, 1876.
xevtizedx 1875 aug. 19-én pedig felállították ércszobrát, melyet a róla elnevezett
téren emelt a Dugonics - Társaság. yintezmenyy dugonics - társaság yintezmenyy
Dugonics yintezmenyy dugonics yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy Dugonics yintezmenyy ykodvegy szin_I.0455.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Dugonics András - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1740
SZULETESIEVTIZED 1745
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0455.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0455.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22910.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Dugonics
András
Szócikk: Dugonics András kegyesrendi áldozópap,
egyetemi tanár, iskolai drámaíró, sz. 1740. okt. 18-án, Szegeden. Nagyapja bevándorolt
dalmát iparos volt, aki azonban csakhamar asszimilálódott a minden idegent magába
szívó büszke, jómódú szegedi felsővárosi néppel. Atyja, Dugonics András harminckét
évig volt Szeged közszolgálatában mint városi tanácsnok, András az elemi iskolák
elvégzése után, 1750-ben a piaristák gimnáziumába kerül, azt elvégezve, arra határozza
el magát, hogy belép a rendbe. Hivatását a medgyesi piarista gimnáziumban kezdi
meg mint a költészet és szónoklatok előadója. Medgyesről 1770-ben Nyitrára került,
ahol a bölcsészet tanításával bízták meg, amely mellett a költészettel is élénken
foglalkozott. Mintaképe Gyöngyösi István volt, a nemzet legolvasottabb klasszikus
költője, akinek még kiadatlan munkáit Dugonics 1796-ban sajtó alá rendezte. Nyitrai
tanároskodása előkelő nevet szerzett a tudományos világban Dugonics Andrásnak, úgy,
hogy 1773-ban a nagyszombati egyetem mennyiségtani székének elfoglalására hívták
meg. A következő évben ezt el is foglalta s ettől számítva harmincnégy éven át működött
mint egyetemi tanár, közben Pesten viselte a dékáni és rektori tisztségeket. Majd
1808-ban nyugalomba vonult, hazament Szegedre. Itt tíz esztendei csöndes elvonultsága
után 1818. július 25-én, 78 éves korában »fájdalom és a halál félelme nélkül elhunyt«,
kikerült a »deszkás-temetőbe«, ahol nagy márványobeliszk hirdeti Szeged hajdani
nagy fiát, melynek ez a felirata: Hült pora itt nyugszik Dugonicsnak, lelke Szittya
magyar hősök dicsőült seregébe repült fel, Mondjuk el mi is a költővel a kegyelet
s hála szavát: Ha csendes este méla homályain Áldás-fohász ez ajkainkról: »Béke
reád szavakon köszönt ő.« 1770-ben írta »Gyöngyösi« c. vígszabású 4 felvonásos játékot,
melyet tanítványaival elő is adatott. »Az arany perecek, vagy is Matskási Julianna«
c. regéjét 1792-ben Soós Márton színész dolgozta fel színpadra 5 felvonásos nézőjátékká,
színre került 1792. Szent Iván hó 18-án. Az est jövedelme 160 váltóforint volt.
Egyéb munkái: »Etelka Karjelban«, szomorúj. 4 szakaszban. Pest, 1794. »Báthori Mária«,
szomorúj. 5 szakaszban. Pest, 1794. »Kun László« szomorúj. 4 szakaszban. 1795. stb.
Szülővárosa a 30-as években arcképével díszítette a városháza nagytermét, 1876.
aug. 19-én pedig felállították ércszobrát, melyet a róla elnevezett téren emelt
a Dugonics - Társaság. szin_I.0455.pdf I