Címszó: Egressy /Galambos/ Béni - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1813

SZULETESIEVTIZED 1815

CSALADTAGJA Egressy Ottó

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0468.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0468.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22995.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Egressy Galambos Béni

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522996.htm

 

Szócikk: Egressy /Galambos/ Béni A magyar színészet történetének legdicsőségesebb neve; művészete a magyar színjátszás legnagyobb magaslataként él a köztudatban. A borsodmegyei (megye) Lászlófalván (megye) született, 1808. (időpont) nov. 3-án. Családjának neve a régibb hiedelem szerint Egresi Galambos, (személy) életírója: Rakodczay Pál (személy) (információ)  szerint Egresi (személy) és Galambos Egressy (személy) (információ)  volt. Atyja, Pál, kiváló szónoki és zenésztehetséggel s mennydörgő hanggal megáldott ref. pap volt, ki őt is papnak szánta s gondos nevelésben részesítette. De miskolci (megye) diáksága idején az akkor ott működő jeles színtársulat a művészi pálya iránt ébreszt benne lebírhatatlan vágyat s atyja tilalma ellenére mint theológus beáll a Rozsnyón (megye) játszó magyar színtársulathoz. Gombos Imre (személy) (információ)  »Esküvés«-ének (cím) Angelo (szerep) szolgája szerepében lép föl először (1826.), (időpont) Eleinte vándortársulatoknál működik, a legalantasabb teendőkbe szorítva. Fényes művészi pályafutása csak Kassán (megye) indul meg, hol öt esztendőt tölt. A híres abauj-kassai (megye) társulatnak két részre szakadása alkalmával, 1834-ben, (időpont) a Kolozsvárra (megye) távozó csoporttal tart s itt jutalomjátékául Katona (személy) (információ)  »Bánk bán«-ját (cím) (információ)  választja. Ez az addig méltánylásra nem talált tragédia első hiteles előadása (1834. (időpont) aug. 30.). E. Ottó (személy) szerepét játszotta. A következő év áprilisában a budai (Budapest) társulathoz szerződik, melynek csakhamar egyik legbecsvágyóbb s legkitartóbb tagjává lesz. Sokat tanul idősebb társaitól, különösen Megyeritől, (személy) (információ)  a természetességre, »szerepegyénítésre« törekvő színjátszásnak első nagy magyar képviselőjétől. 1837, (időpont) tavaszán Bécsbe (ország) gyalogol, hogy ott a német (nemzetiség) (információ)  színészet kiválóságainak tanulmányozása útján fejlessze ismereteit. Különösen Schrődernének, (személy) a nagy tragikának játéka ragadja el s ösztönzi tovább abba az irányba, amelybe Megyeri (személy) (információ)  indította el. Bécsből (ország) való visszatérése után első tagjai közé szerződteti a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  s ennek ünnepélyes megnyitásán (1837. (időpont) aug. 22.) Vörösmarty (személy) (információ)  ünnepi játéka: az »Árpád ébredése« (cím) (információ)  költőjének szerepében az ő ajkáról hangzanak el az első szavak. Eleinte szerelmes szerepeket kell játszania, de a lélektanira irányuló érdeklődését ezek nem elégítik ki s szívesebben vállalja a szellemesebb, finomabb cselszövői szerepeket. Gondolkodó és tanulni vágyó művész hírében áll, de érzékenységén nem tud uralkodni s a legcsekélyebb sérelem hatása alatt is kedvetlenné és vontatottá válik játéka. Nem is egy év múlva, 1838. (időpont) júliusában a drámai és operai tagok közt elmérgesedett viszálynak s az igazgatóval vívott tollharcának következtében megválik a Nemzeti Színháztól (intézmény) (információ)  s vidéken játszik. Általán később is sokat vendégszerepelt vidéken s ez nagy haszonnal járt művészi fejlődésére. Gyakran ismételhette kiváló szerepeit s ezekben virtuózzá lett. A pesti (Budapest) üres házakkal szemben vidéken nagy közönség előtt játszott s ez fokozta becsvágyát. Elmondható róla, hogy Pesten (Budapest) tanult, de vidéken tökéletesedett. Hat esztendő alatt csak rövid időre tudta visszaédesgetni a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  a közönség szeretete s a kritika elismerése. Vidéki vendégszereplései során megtakarított pénzéből 1843. (időpont) őszén megvalósítja régi vágyát, tanulmányútra megy Párizsba (ország) s itt különösen Rachelt, (személy) (információ)  a nagy francia (nemzetiség) (információ)  tragikát bámulja, ki akkor volt ifjúsága és művészete legszebb virágában. Tanulmányairól érdekes cikkekben számol be a »Honderű« (intézmény) és a »Pesti Divatlap« (intézmény) (információ)  hasábjain. Hazatérve, 1844. (időpont) áprilisában a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződik s az idősebb Lendvay Mártonnal (személy) (információ)  kel nemes művészi vetélkedésre, mely mindkettőjük művészetére fejlesztően hat. Ugyanazt a szerepet felváltva játsszák s győztes marad a szerep birtokában. A szabadságharc eseményei lesodorják művészi pályájáról. Az emlékezetes márc. 15-én »Bánk«-ot (cím) (információ)  adták s ő Peturt (szerep) játszotta, de a közönség a II. felvonást félbeszakította s a »Nemzeti dal«-t (cím) (információ)  követelte. E. fekete magyar ruhába öltözött, kardot kötött, s tomboló lelkesedés mellett úgy szavalta el a »Talpra, magyar!-t. (cím) Egyideig még játszik, de egyre jobban belevegyül a hazafias mozgalmakba. Részt vesz Kossuthnak (személy) (információ)  a népfelkelés szervezésére tett útján, majd kormánybiztosságot vállal, később mint guerilla-vezér harcol. Oldalán Ákos fiával részt vesz Budavár (Budapest) bevételében, majd a segesvári (megye) csata után Törökországba (ország) menekül. Itteni sanyargatásait »Törökországi naplójá«-ban (cím) írja le. Egy év múlva kegyelmet nyert, s hazatért, de a színpadtól egyelőre el volt tiltva. Csak 1854. (időpont) máj. 10-én léphetett fel »Lear« (cím) (információ)  címszerepében, a közönség nagy szeretettel fogadta, de a színház még mindig nem szerződtethette, úgy, hogy vidéken kellett küzködnie, sokhelyt műkedvelőket tanított be s ezekkel játszott. Csak 1855. (időpont) ápr. 9-én léphetett fel mint szerződtetett tag s innen kezdve egészen haláláig pályája a diadalok folytonos sora. 1856-ban (időpont) indul meg művészetének tetőződése: »Brankovics György« (cím) (információ)  címszerepével, melyről művészetének ezt az egész szakát Brankovics-korszaknak (személy) (információ)  nevezi Rakodczay Pál. (személy) (információ)  1860-ban (időpont) megindítja a »Magyar Színházi Lap«-ot, (intézmény) (információ)  mely azonban támogatás híján egy esztendő múlva megszűnt. Írói munkássága s művészi kiválósága elismeréséül a Kisfaludy - Társaság (intézmény) (információ)  is tagjai sorába választja 1863-ban. (időpont) A következő évben végzetes katasztrófa akasztja meg diadalmas művészi emelkedését. 1864. (időpont) jún. 26-án Bolinbroke-ot (szerep) játszotta Scribe (személy) (információ)  »Egy pohár víz« (cím) (információ)  című vígjátékában. Nagy indiszpozicióval küzdve játszta végig szerepét s előadás után szélhűdés érte. Gyógyulása alatt különös kedvvel buzgólkodott a Színi Tanoda (intézmény) (információ)  létesítésén, mely 1865-ben (időpont) csakugyan meg is nyílt s első tanára E. lett. s elméleti vezérfonalul megírta tanítványai számára »A színészet könyvé«-t, (cím) Ebben az évben már a színpadon is fellépett, bár egészsége nem tért vissza többé. 1866. (időpont) júl. 30-án, egy forró nyári estén, legfárasztóbb szerepében: »Brankovics György«-ben (cím) (információ)  lépett fel. E darabnak nagy jelenete, mikor megvakított fiait egymásután eléje vezetik, őt magát is mindig nagyon meghatotta. E jelenetben idő előtt eszméletlenül roskadt össze ez este, eszméletét, nem is nyerte vissza többé s lakásán éjjel egy és két óra közt elhunyt. Temetése aug. 1-én ment végbe ezrekre menő tömeg kíséretében. Gyászbeszédet s a Kisfaludy - Társaságban (intézmény) (információ)  emlékbeszédet Szigligeti Ede (személy) (információ)  mondott fölötte. E. nem volt, a szokott értelemben vett színésztemperamentum; hiányzott belőle a könnyedség, a bohémség. Egész pályáján az a törekvés lelkesítette, hogy a magyar színészetet mennél magasabbra emelje. Minden szerepét rendkívül elmélyedő komolysággal vette, a legaprólékosabb részletekig kidolgozta és gyakran sokkal inkább az eszével játszott, hogysem a nagyközönséget el tudta volna ragadni. Sokszor felhozzák hidegségét, de fényes sikerei mégis azt bizonyítják, hogy őszinte és mély átérzésre is képes volt. Amit külsőségekben megtagadott tőle a természet, azt gondos számítással igyekezett pótolni. Plasztikusan szép termetű, de csak középnagyságú volt; ezt a hiányt hősi szerepeiben szoborszerű tartással s méltóságos járással igyekezett feledtetni. Megjelenésének előkelőségét nagyon elősegítették szabályos arcvonásai, sastekintetű, acélszürke szemei s egész gyönyörű, hódító intelligenciát sugárzó, caesari feje. Hajlékony, tenorszerű hangja se volt eléggé erős szerepeire; ezt a fogyatkozását is gondos beosztással, a hangsúly eltolásaival igyekezett pótolni, ezért tűnt fel sokszor szavalata éneklés formának, hangsúlyozása idegenszerűnek. Sokszor kelleténél jobban halkította a szót, szemével és arcjátékával pótolva a hangot s virtuóz módra aknázva ki a suttogóhang hatását. Sokoldalú művésztehetség volt; Petőfi (személy) (információ)  azzal jellemzi, hogy társai csak egyes hangszerek, ő maga pedig egész zenekar. Játszott szerelmes, bonvivant, sőt komikus szerepeket is, nagy sikerei voltak cselszövő és raisonneur alakításainak, de leginkább szívéhez nőtt s legdicsőségesebb szerepei a nagy tragédiáknak, különösen Shakespeareéinek (személy) (információ)  hősei voltak. Shakespeare-nek (személy) (információ)  színészi ábrázolás útján való népszerűsítése körül néki van a legnagyobb érdeme hazánkban. Joggal nevezte el Greguss Ágost (személy) (információ)  »Magyarország Garrickjé«-nek. (személy) Az ő színészi eszménye az, akiben leleményes képzelet és fogékony érzés számító, nagy intelligenciával társul. Csak ez képes annak megvalósítására, amit ő »a színpadi előadás non plus ultrájá«-nak tekint: a tökéletes egység létesítésére. Ezt pedig az ábrázolt jellem egységes felfogásában s ennek megfelelő eszközökkel és módon látja. Vezérelve az volt, hogy a színész érzésével és képzeletével teremt ugyan, mégis egész játékát az értelem kormányozza. Az ő játékában csakugyan tehetség és tanulmány nemes összhanggal egyesült. Ő volt a legintelligensebb s egyszersmind a legtanultabb színészünk. Leghíresebb shakespeare-i (személy) (információ)  alakításai Hamlet, (szerep) (információ)  Othello (szerep) (információ)  és Lear (szerep) (információ)  voltak, melyekről tanulságos elméleti fejtegetéseket is bocsátott közre. Kortársai egyébként Coriolanust (szerep) (információ)  tartották legjobb shakespearei (személy) (információ)  szerepének. Petőfi (személy) (információ)  nagy elragadtatással írt III.Richárdjáról, (szerep) de viszont mások erős kifogásokkal illették ez ábrázolását. Híres magyar szerepei közül mindössze kettőről van valamennyire elképzelhető leírásunk: Brankovics Györgyről (szerep) (információ)  s Bánk bánról. (szerep) (információ)  Szerepeinek sokaságából kiemelkedtek még: Macbeth, (szerep) Antonius, (szerep) (információ)  Julius Caesar, (szerep) (információ)  IV. Henrik, (szerep) Kean, (szerep) (információ)  Garrick, (szerep) (információ)  Moor Ferenc, (szerep) XII. Károly, (szerep) Bolinbroke, (szerep) Péter cár, (szerep) Gritti, (szerep) (információ)  Petur bán, (szerep) Mátyás király, (szerep) (információ)  Juranics, (szerep) stb. Híres komikai szerepe volt Krumm Éliás, (szerep) Kotzebuenak (személy) (információ)  Legjobb az egyenes út (cím) című darabjában. E.-nél áhítatosabb odaadással senki sem élt művészetének. Ennek szentelte életét s távoltartva magát a színházi élet kicsinyes marakodásaitól és áskálódásaitól, folyton tanult, dolgozott és játszott. Pályája nemcsak méltó büszkesége, hanem vonzó példaképe is a magyar színészetnek. Születésének százados évfordulóját, főként az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  buzgolkodására, 1908-ban (időpont) ünnepelték s emléktáblával jelölték meg szülőházát. Legbehatóbb életrajza, mely a korabeli színészeti viszonyokat is részletesen ismerteti, Rakodczay Pál (személy) (információ)  két kötetes könyve: Egressy Gábor és kora. (cím) (információ)  1911. (időpont) Művészetének beható elemezését nyújtja Kéky Lajos (személy) (információ)  tanulmánya: A nagy magyar jellemszínész - triász. (cím) Uj Magyar Szemle, (intézmény) (információ)  II. évf, (1921.), (időpont) III. k. 88—104. l. E. bensőséges, szép családi életet élt. Felesége Szentpétery Zsuzsika (személy) (információ)  (1816— (időpont) 1888.), (időpont) Sz. Zsigmond (személy) húga, híres szépségű asszony, jó feleség és dolgos családanya volt. Gyermekeik: Ákos (1830— (időpont) 1914.), (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja, Etelke (1834—1909.), (időpont) Teleky Károly (személy) (információ)  festőművész felesége és Árpád (1836—1869.), (időpont) előbb katonatiszt, később színész. (Kéky Lajos.) (személy) (információ)  szin_I.0468.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Egressy Galambos Béni címszóvég 22995 Szócikk: Egressy /Galambos/ Béni A magyar színészet történetének legdicsőségesebb neve; művészete a magyar színjátszás legnagyobb magaslataként él a köztudatban. A borsodmegyei ytelepulesy borsodmegye ytelepulesy borsodmegye ymegyey borsod megye ykodvegy Lászlófalván ytelepulesy lászlófalva ytelepulesy Lászlófalvá ymegyey borsod megye ykodvegy született, 1808. nov. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 3-án. Családjának neve a régibb hiedelem szerint Egresi Galambos, yszemelynevy egresi galambos yszemelynevy Egresi Galambos yszemelynevy egresi yszemelynevy galambos yszemelynevy yszemelynevy Egresi yszemelynevy Galambos yszemelynevy ykodvegy életírója: Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy szerint Egresi yszemelynevy egresi yszemelynevy Egresi yszemelynevy egresi yszemelynevy yszemelynevy Egresi yszemelynevy ykodvegy és Galambos Egressy yszemelynevy galambos egressy yszemelynevy Galambos Egressy yszemelynevy galambos yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Galambos yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy volt. Atyja, Pál, kiváló szónoki és zenésztehetséggel s mennydörgő hanggal megáldott ref. pap volt, ki őt is papnak szánta s gondos nevelésben részesítette. De miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy diáksága idején az akkor ott működő jeles színtársulat a művészi pálya iránt ébreszt benne lebírhatatlan vágyat s atyja tilalma ellenére mint theológus beáll a Rozsnyón ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy játszó magyar színtársulathoz. Gombos Imre yszemelynevy gombos imre yszemelynevy Gombos Imre yszemelynevy gombos yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Gombos yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy »Esküvés«-ének ycimy esküvés ycimy Esküvés ycimy esküvés ycimy ycimy Esküvés ycimy ykodvegy Angelo yszerepy angelo yszerepy Angelo yszerepy angelo yszerepy yszerepy Angelo yszerepy ykodvegy szolgája szerepében lép föl először (1826.), xevtizedx 1825 Eleinte xtalanevtizedx 1835 vándortársulatoknál működik, a legalantasabb teendőkbe szorítva. Fényes művészi pályafutása csak Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy indul meg, hol öt esztendőt tölt. A híres abauj-kassai ytelepulesy abauj-kassa ytelepulesy abauj-kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy társulatnak két részre szakadása alkalmával, 1834-ben, xevtizedx 1835 a Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy távozó csoporttal tart s itt jutalomjátékául Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy »Bánk bán«-ját ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy választja. Ez az addig méltánylásra nem talált tragédia első hiteles előadása (1834. aug. 30.). E. Ottó yszemelynevy e. ottó yszemelynevy E. Ottó yszemelynevy e. yszemelynevy ottó yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Ottó yszemelynevy ykodvegy szerepét játszotta. A következő év áprilisában a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy társulathoz szerződik, melynek csakhamar egyik legbecsvágyóbb s legkitartóbb tagjává lesz. Sokat tanul idősebb társaitól, különösen Megyeritől, yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy a természetességre, »szerepegyénítésre« törekvő színjátszásnak első nagy magyar képviselőjétől. 1837, tavaszán Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy gyalogol, hogy ott a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet kiválóságainak tanulmányozása útján fejlessze ismereteit. Különösen Schrődernének, yszemelynevy schrőderne yszemelynevy Schrőderné yszemelynevy schrőderne yszemelynevy yszemelynevy Schrőderné yszemelynevy ykodvegy a nagy tragikának játéka ragadja el s ösztönzi tovább abba az irányba, amelybe Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy indította el. Bécsből ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy való visszatérése után első tagjai közé szerződteti a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s ennek ünnepélyes megnyitásán (1837. aug. 22.) Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy ünnepi játéka: az »Árpád ébredése« ycimy árpád ébredése ycimy Árpád ébredése ycimy árpád ycimy ébredése ycimy ycimy Árpád ycimy ébredése ycimy ykodvegy költőjének szerepében az ő ajkáról hangzanak el az első szavak. Eleinte szerelmes szerepeket kell játszania, de a lélektanira irányuló érdeklődését ezek nem elégítik ki s szívesebben vállalja a szellemesebb, finomabb cselszövői szerepeket. Gondolkodó és tanulni vágyó művész hírében áll, de érzékenységén nem tud uralkodni s a legcsekélyebb sérelem hatása alatt is kedvetlenné és vontatottá válik játéka. Nem is egy év múlva, 1838. júliusában xtalanevtizedx 1845 a drámai és operai tagok közt elmérgesedett viszálynak s az igazgatóval vívott tollharcának következtében megválik a Nemzeti Színháztól yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s vidéken játszik. Általán később is sokat vendégszerepelt vidéken s ez nagy haszonnal járt művészi fejlődésére. Gyakran ismételhette kiváló szerepeit s ezekben virtuózzá lett. A pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy üres házakkal szemben vidéken nagy közönség előtt játszott s ez fokozta becsvágyát. Elmondható róla, hogy Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanult, de vidéken tökéletesedett. Hat esztendő alatt csak rövid időre tudta visszaédesgetni a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a közönség szeretete s a kritika elismerése. Vidéki vendégszereplései során megtakarított pénzéből 1843. xevtizedx 1845 őszén megvalósítja régi vágyát, tanulmányútra megy Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy s itt különösen Rachelt, yszemelynevy rachel yszemelynevy Rachel yszemelynevy rachel yszemelynevy yszemelynevy Rachel yszemelynevy ykodvegy a nagy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy tragikát bámulja, ki akkor volt ifjúsága és művészete legszebb virágában. Tanulmányairól érdekes cikkekben számol be a »Honderű« yintezmenyy honderű yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű yintezmenyy ykodvegy és a »Pesti Divatlap« yintezmenyy pesti divatlap yintezmenyy Pesti Di yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Di yintezmenyy ykodvegy hasábjain. Hazatérve, 1844. áprilisában xtalanevtizedx 1855 a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződik s az idősebb Lendvay Mártonnal yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy kel nemes művészi vetélkedésre, mely mindkettőjük művészetére fejlesztően hat. Ugyanazt a szerepet felváltva játsszák s győztes marad a szerep birtokában. A szabadságharc eseményei lesodorják művészi pályájáról. Az emlékezetes márc. 15-én »Bánk«-ot ycimy bánk ycimy Bánk ycimy bánk ycimy ycimy Bánk ycimy ykodvegy adták s ő Peturt yszerepy petur yszerepy Petur yszerepy petur yszerepy yszerepy Petur yszerepy ykodvegy játszotta, de a közönség a II. felvonást félbeszakította s a »Nemzeti dal«-t ycimy nemzeti dal ycimy Nemzeti dal ycimy nemzeti ycimy dal ycimy ycimy Nemzeti ycimy dal ycimy ykodvegy követelte. E. fekete magyar ruhába öltözött, kardot kötött, s tomboló lelkesedés mellett úgy szavalta el a »Talpra, magyar!-t. ycimy talpra, magyar! ycimy Talpra, magyar! ycimy talpra, ycimy magyar! ycimy ycimy Talpra, ycimy magyar! ycimy ykodvegy Egyideig még játszik, de egyre jobban belevegyül a hazafias mozgalmakba. Részt vesz Kossuthnak yszemelynevy kossuth yszemelynevy Kossuth yszemelynevy kossuth yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy ykodvegy a népfelkelés szervezésére tett útján, majd kormánybiztosságot vállal, később mint guerilla-vezér harcol. Oldalán Ákos fiával részt vesz Budavár buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy bevételében, majd a segesvári ytelepulesy segesvár ytelepulesy segesvár ymegyey nagy-küküllő megye ykodvegy csata után Törökországba ytelepulesy törökország ytelepulesy Törökország yorszagy Törökország ykodvegy menekül. Itteni sanyargatásait »Törökországi naplójá«-ban ycimy törökországi naplója ycimy Törökországi naplójá ycimy törökországi ycimy naplója ycimy ycimy Törökországi ycimy naplójá ycimy ykodvegy írja le. Egy év múlva kegyelmet nyert, s hazatért, de a színpadtól egyelőre el volt tiltva. Csak 1854. xevtizedx 1855 máj. 10-én léphetett fel »Lear« ycimy lear ycimy Lear ycimy lear ycimy ycimy Lear ycimy ykodvegy címszerepében, a közönség nagy szeretettel fogadta, de a színház még mindig nem szerződtethette, úgy, hogy vidéken kellett küzködnie, sokhelyt műkedvelőket tanított be s ezekkel játszott. Csak 1855. ápr. 9-én léphetett fel mint szerződtetett tag s innen kezdve egészen haláláig pályája a diadalok folytonos sora. 1856-ban indul xtalanevtizedx 1865 meg művészetének tetőződése: »Brankovics György« ycimy brankovics györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics ycimy györgy ycimy ycimy Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy címszerepével, melyről művészetének ezt az egész szakát Brankovics-korszaknak yszemelynevy brankovics yszemelynevy Brankovics yszemelynevy brankovics yszemelynevy yszemelynevy Brankovics yszemelynevy ykodvegy nevezi Rakodczay Pál. yszemelynevy rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 1860-ban xevtizedx 1865 megindítja a »Magyar Színházi Lap«-ot, yintezmenyy magyar színházi lap yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színházi yintezmenyy lap yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy mely azonban támogatás híján egy esztendő múlva megszűnt. Írói munkássága s művészi kiválósága elismeréséül a Kisfaludy - Társaság yintezmenyy kisfaludy - társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy is tagjai sorába választja 1863-ban. A következő évben végzetes katasztrófa akasztja meg diadalmas művészi emelkedését. 1864. jún. 26-án Bolinbroke-ot yszerepy bolinbroke yszerepy Bolinbroke yszerepy bolinbroke yszerepy yszerepy Bolinbroke yszerepy ykodvegy játszotta Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy »Egy pohár víz« ycimy egy pohár víz ycimy Egy pohár víz ycimy egy ycimy pohár ycimy víz ycimy ycimy Egy ycimy pohár ycimy víz ycimy ykodvegy című vígjátékában. Nagy indiszpozicióval küzdve játszta végig szerepét s előadás után szélhűdés érte. Gyógyulása alatt különös kedvvel buzgólkodott a Színi Tanoda yintezmenyy színi tanoda yintezmenyy Színi Ta yintezmenyy színi yintezmenyy tanoda yintezmenyy yintezmenyy Színi yintezmenyy Ta yintezmenyy ykodvegy létesítésén, mely 1865-ben csakugyan meg is nyílt s első tanára E. lett. s elméleti vezérfonalul megírta tanítványai számára »A színészet könyvé«-t, ycimy a színészet könyve ycimy A színészet könyvé ycimy a ycimy színészet ycimy könyve ycimy ycimy A ycimy színészet ycimy könyvé ycimy ykodvegy Ebben az évben már a színpadon is fellépett, bár egészsége nem tért vissza többé. 1866. júl. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 30-án, egy forró nyári estén, legfárasztóbb szerepében: »Brankovics György«-ben ycimy brankovics györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics ycimy györgy ycimy ycimy Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy lépett fel. E darabnak nagy jelenete, mikor megvakított fiait egymásután eléje vezetik, őt magát is mindig nagyon meghatotta. E jelenetben idő előtt eszméletlenül roskadt össze ez este, eszméletét, nem is nyerte vissza többé s lakásán éjjel egy és két óra közt elhunyt. Temetése aug. 1-én ment végbe ezrekre menő tömeg kíséretében. Gyászbeszédet s a Kisfaludy - Társaságban yintezmenyy kisfaludy - társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy emlékbeszédet Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mondott fölötte. E. nem volt, a szokott értelemben vett színésztemperamentum; hiányzott belőle a könnyedség, a bohémség. Egész pályáján az a törekvés lelkesítette, hogy a magyar színészetet mennél magasabbra emelje. Minden szerepét rendkívül elmélyedő komolysággal vette, a legaprólékosabb részletekig kidolgozta és gyakran sokkal inkább az eszével játszott, hogysem a nagyközönséget el tudta volna ragadni. Sokszor felhozzák hidegségét, de fényes sikerei mégis azt bizonyítják, hogy őszinte és mély átérzésre is képes volt. Amit külsőségekben megtagadott tőle a természet, azt gondos számítással igyekezett pótolni. Plasztikusan szép termetű, de csak középnagyságú volt; ezt a hiányt hősi szerepeiben szoborszerű tartással s méltóságos járással igyekezett feledtetni. Megjelenésének előkelőségét nagyon elősegítették szabályos arcvonásai, sastekintetű, acélszürke szemei s egész gyönyörű, hódító intelligenciát sugárzó, caesari feje. Hajlékony, tenorszerű hangja se volt eléggé erős szerepeire; ezt a fogyatkozását is gondos beosztással, a hangsúly eltolásaival igyekezett pótolni, ezért tűnt fel sokszor szavalata éneklés formának, hangsúlyozása idegenszerűnek. Sokszor kelleténél jobban halkította a szót, szemével és arcjátékával pótolva a hangot s virtuóz módra aknázva ki a suttogóhang hatását. Sokoldalú művésztehetség volt; Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy azzal jellemzi, hogy társai csak egyes hangszerek, ő maga pedig egész zenekar. Játszott szerelmes, bonvivant, sőt komikus szerepeket is, nagy sikerei voltak cselszövő és raisonneur alakításainak, de leginkább szívéhez nőtt s legdicsőségesebb szerepei a nagy tragédiáknak, különösen Shakespeareéinek yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy hősei voltak. Shakespeare-nek yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy színészi ábrázolás útján való népszerűsítése körül néki van a legnagyobb érdeme hazánkban. Joggal nevezte el Greguss Ágost yszemelynevy greguss ágost yszemelynevy Greguss Ágost yszemelynevy greguss yszemelynevy ágost yszemelynevy yszemelynevy Greguss yszemelynevy Ágost yszemelynevy ykodvegy »Magyarország Garrickjé«-nek. yszemelynevy magyarország garrickje yszemelynevy Magyarország Garrickjé yszemelynevy magyarország yszemelynevy garrickje yszemelynevy yszemelynevy Magyarország yszemelynevy Garrickjé yszemelynevy ykod Az ő színészi eszménye az, akiben leleményes képzelet és fogékony érzés számító, nagy intelligenciával társul. Csak ez képes annak megvalósítására, amit ő »a színpadi előadás non plus ultrájá«-nak tekint: a tökéletes egység létesítésére. Ezt pedig az ábrázolt jellem egységes felfogásában s ennek megfelelő eszközökkel és módon látja. Vezérelve az volt, hogy a színész érzésével és képzeletével teremt ugyan, mégis egész játékát az értelem kormányozza. Az ő játékában csakugyan tehetség és tanulmány nemes összhanggal egyesült. Ő volt a legintelligensebb s egyszersmind a legtanultabb színészünk. Leghíresebb shakespeare-i yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy shakespeare yszemelynevy ykodvegy alakításai Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Othello yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy és Lear yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy voltak, melyekről tanulságos elméleti fejtegetéseket is bocsátott közre. Kortársai egyébként Coriolanust yszerepy coriolanus yszerepy Coriolanus yszerepy coriolanus yszerepy yszerepy Coriolanus yszerepy ykodvegy tartották legjobb shakespearei yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy shakespeare yszemelynevy ykodvegy szerepének. Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy nagy elragadtatással írt III.Richárdjáról, yszerepy iii.richárd yszerepy III.Richárd yszerepy iii.richárd yszerepy yszerepy III.Richárd yszerepy ykodvegy de viszont mások erős kifogásokkal illették ez ábrázolását. Híres magyar szerepei közül mindössze kettőről van valamennyire elképzelhető leírásunk: Brankovics Györgyről yszerepy brankovics györgy yszerepy Brankovics György yszerepy brankovics yszerepy györgy yszerepy yszerepy Brankovics yszerepy György yszerepy ykodvegy s Bánk bánról. yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Szerepeinek sokaságából kiemelkedtek még: Macbeth, yszerepy macbeth yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Antonius, yszerepy antonius yszerepy Antonius yszerepy antonius yszerepy yszerepy Antonius yszerepy ykodvegy Julius Caesar, yszerepy julius caesar yszerepy Julius Caesar yszerepy julius yszerepy caesar yszerepy yszerepy Julius yszerepy Caesar yszerepy ykodvegy IV. Henrik, yszerepy iv. henrik yszerepy IV. Henrik yszerepy iv. yszerepy henrik yszerepy yszerepy IV. yszerepy Henrik yszerepy ykodvegy Kean, yszerepy kean yszerepy Kean yszerepy kean yszerepy yszerepy Kean yszerepy ykodvegy Garrick, yszerepy garrick yszerepy Garrick yszerepy garrick yszerepy yszerepy Garrick yszerepy ykodvegy Moor Ferenc, yszerepy moor ferenc yszerepy Moor Ferenc yszerepy moor yszerepy ferenc yszerepy yszerepy Moor yszerepy Ferenc yszerepy ykodvegy XII. Károly, yszerepy xii. károly yszerepy XII. Károly yszerepy xii. yszerepy károly yszerepy yszerepy XII. yszerepy Károly yszerepy ykodvegy Bolinbroke, yszerepy bolinbroke yszerepy Bolinbroke yszerepy bolinbroke yszerepy yszerepy Bolinbroke yszerepy ykodvegy Péter cár, yszerepy péter cár yszerepy Péter cár yszerepy péter yszerepy cár yszerepy yszerepy Péter yszerepy cár yszerepy ykodvegy Gritti, yszerepy gritti yszerepy Gritti yszerepy gritti yszerepy yszerepy Gritti yszerepy ykodvegy Petur bán, yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur yszerepy bán yszerepy yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy Mátyás király, yszerepy mátyás király yszerepy Mátyás király yszerepy mátyás yszerepy király yszerepy yszerepy Mátyás yszerepy király yszerepy ykodvegy Juranics, yszerepy juranics yszerepy Juranics yszerepy juranics yszerepy yszerepy Juranics yszerepy ykodvegy stb. Híres komikai szerepe volt Krumm Éliás, yszerepy krumm éliás yszerepy Krumm Éliás yszerepy krumm yszerepy éliás yszerepy yszerepy Krumm yszerepy Éliás yszerepy ykodvegy Kotzebuenak yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy Legjobb az egyenes út ycimy legjobb az egyenes út ycimy Legjobb az egyenes út ycimy legjobb ycimy az ycimy egyenes ycimy út ycimy ycimy Legjobb ycimy az ycimy egyenes ycimy út ycimy ykodvegy című darabjában. E.-nél áhítatosabb odaadással senki sem élt művészetének. Ennek szentelte életét s távoltartva magát a színházi élet kicsinyes marakodásaitól és áskálódásaitól, folyton tanult, dolgozott és játszott. Pályája nemcsak méltó büszkesége, hanem vonzó példaképe is a magyar színészetnek. Születésének százados évfordulóját, főként az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy buzgolkodására, 1908-ban xevtizedx 1905 ünnepelték xtalanevtizedx 1915 s emléktáblával jelölték meg szülőházát. Legbehatóbb életrajza, mely a korabeli színészeti viszonyokat is részletesen ismerteti, Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy két kötetes könyve: Egressy Gábor és kora. ycimy egressy gábor és kora ycimy Egressy Gábor és kora ycimy egressy ycimy gábor ycimy és ycimy kora ycimy ycimy Egressy ycimy Gábor ycimy és ycimy kora ycimy ykodvegy 1911. xevtizedx 1915 Művészetének xtalanevtizedx 1925 beható elemezését nyújtja Kéky Lajos yszemelynevy kéky lajos yszemelynevy Kéky Lajos yszemelynevy kéky yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kéky yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy tanulmánya: A nagy magyar jellemszínész - triász. ycimy a nagy magyar jellemszínész - triász ycimy A nagy magyar jellemszínész - triász ycimy a ycimy nagy ycimy magyar ycimy jellemszínész ycimy - ycimy triász ycimy ycimy A ycimy nagy ycimy magyar yci Uj Magyar Szemle, yintezmenyy uj magyar szemle yintezmenyy Uj Magya yintezmenyy uj yintezmenyy magyar yintezmenyy szemle yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Magya yintezmenyy ykodvegy II. évf, (1921.), xevtizedx 1925 III. k. 88—104. l. E. bensőséges, szép családi életet élt. Felesége Szentpétery Zsuzsika yszemelynevy szentpétery zsuzsika yszemelynevy Szentpétery Zsuzsika yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsuzsika yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsuzsika yszemelynevy ykodvegy (1816— xevtizedx 1815 1888.), xevtizedx 1885 Sz. Zsigmond yszemelynevy sz. zsigmond yszemelynevy Sz. Zsigmond yszemelynevy sz. yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy húga, híres szépségű asszony, jó feleség és dolgos családanya volt. Gyermekeik: Ákos (1830— xevtizedx 1835 1914.), xevtizedx 1915 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, Etelke (1834—1909.), xevtizedx 1905 Teleky Károly yszemelynevy teleky károly yszemelynevy Teleky Károly yszemelynevy teleky yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Teleky yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy festőművész felesége és Árpád (1836—1869.), xevtizedx 1865 előbb xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 katonatiszt, később színész. (Kéky Lajos.) yszemelynevy kéky lajos yszemelynevy Kéky Lajos yszemelynevy kéky yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kéky yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kéky lajos szin_I.0468.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Egressy /Galambos/ Béni - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1813

SZULETESIEVTIZED 1815

CSALADTAGJA Egressy Ottó

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0468.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0468.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22995.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Egressy Galambos Béni

Szócikk: Egressy /Galambos/ Béni A magyar színészet történetének legdicsőségesebb neve; művészete a magyar színjátszás legnagyobb magaslataként él a köztudatban. A borsodmegyei Lászlófalván született, 1808. nov. 3-án. Családjának neve a régibb hiedelem szerint Egresi Galambos, életírója: Rakodczay Pál szerint Egresi és Galambos Egressy volt. Atyja, Pál, kiváló szónoki és zenésztehetséggel s mennydörgő hanggal megáldott ref. pap volt, ki őt is papnak szánta s gondos nevelésben részesítette. De miskolci diáksága idején az akkor ott működő jeles színtársulat a művészi pálya iránt ébreszt benne lebírhatatlan vágyat s atyja tilalma ellenére mint theológus beáll a Rozsnyón játszó magyar színtársulathoz. Gombos Imre »Esküvés«-ének Angelo szolgája szerepében lép föl először (1826.), Eleinte vándortársulatoknál működik, a legalantasabb teendőkbe szorítva. Fényes művészi pályafutása csak Kassán indul meg, hol öt esztendőt tölt. A híres abauj-kassai társulatnak két részre szakadása alkalmával, 1834-ben, a Kolozsvárra távozó csoporttal tart s itt jutalomjátékául Katona »Bánk bán«-ját választja. Ez az addig méltánylásra nem talált tragédia első hiteles előadása (1834. aug. 30.). E. Ottó szerepét játszotta. A következő év áprilisában a budai társulathoz szerződik, melynek csakhamar egyik legbecsvágyóbb s legkitartóbb tagjává lesz. Sokat tanul idősebb társaitól, különösen Megyeritől, a természetességre, »szerepegyénítésre« törekvő színjátszásnak első nagy magyar képviselőjétől. 1837, tavaszán Bécsbe gyalogol, hogy ott a német színészet kiválóságainak tanulmányozása útján fejlessze ismereteit. Különösen Schrődernének, a nagy tragikának játéka ragadja el s ösztönzi tovább abba az irányba, amelybe Megyeri indította el. Bécsből való visszatérése után első tagjai közé szerződteti a Nemzeti Színház s ennek ünnepélyes megnyitásán (1837. aug. 22.) Vörösmarty ünnepi játéka: az »Árpád ébredése« költőjének szerepében az ő ajkáról hangzanak el az első szavak. Eleinte szerelmes szerepeket kell játszania, de a lélektanira irányuló érdeklődését ezek nem elégítik ki s szívesebben vállalja a szellemesebb, finomabb cselszövői szerepeket. Gondolkodó és tanulni vágyó művész hírében áll, de érzékenységén nem tud uralkodni s a legcsekélyebb sérelem hatása alatt is kedvetlenné és vontatottá válik játéka. Nem is egy év múlva, 1838. júliusában a drámai és operai tagok közt elmérgesedett viszálynak s az igazgatóval vívott tollharcának következtében megválik a Nemzeti Színháztól s vidéken játszik. Általán később is sokat vendégszerepelt vidéken s ez nagy haszonnal járt művészi fejlődésére. Gyakran ismételhette kiváló szerepeit s ezekben virtuózzá lett. A pesti üres házakkal szemben vidéken nagy közönség előtt játszott s ez fokozta becsvágyát. Elmondható róla, hogy Pesten tanult, de vidéken tökéletesedett. Hat esztendő alatt csak rövid időre tudta visszaédesgetni a Nemzeti Színházhoz a közönség szeretete s a kritika elismerése. Vidéki vendégszereplései során megtakarított pénzéből 1843. őszén megvalósítja régi vágyát, tanulmányútra megy Párizsba s itt különösen Rachelt, a nagy francia tragikát bámulja, ki akkor volt ifjúsága és művészete legszebb virágában. Tanulmányairól érdekes cikkekben számol be a »Honderű« és a »Pesti Divatlap« hasábjain. Hazatérve, 1844. áprilisában a Nemzeti Színházhoz szerződik s az idősebb Lendvay Mártonnal kel nemes művészi vetélkedésre, mely mindkettőjük művészetére fejlesztően hat. Ugyanazt a szerepet felváltva játsszák s győztes marad a szerep birtokában. A szabadságharc eseményei lesodorják művészi pályájáról. Az emlékezetes márc. 15-én »Bánk«-ot adták s ő Peturt játszotta, de a közönség a II. felvonást félbeszakította s a »Nemzeti dal«-t követelte. E. fekete magyar ruhába öltözött, kardot kötött, s tomboló lelkesedés mellett úgy szavalta el a »Talpra, magyar!-t. Egyideig még játszik, de egyre jobban belevegyül a hazafias mozgalmakba. Részt vesz Kossuthnak a népfelkelés szervezésére tett útján, majd kormánybiztosságot vállal, később mint guerilla-vezér harcol. Oldalán Ákos fiával részt vesz Budavár bevételében, majd a segesvári csata után Törökországba menekül. Itteni sanyargatásait »Törökországi naplójá«-ban írja le. Egy év múlva kegyelmet nyert, s hazatért, de a színpadtól egyelőre el volt tiltva. Csak 1854. máj. 10-én léphetett fel »Lear« címszerepében, a közönség nagy szeretettel fogadta, de a színház még mindig nem szerződtethette, úgy, hogy vidéken kellett küzködnie, sokhelyt műkedvelőket tanított be s ezekkel játszott. Csak 1855. ápr. 9-én léphetett fel mint szerződtetett tag s innen kezdve egészen haláláig pályája a diadalok folytonos sora. 1856-ban indul meg művészetének tetőződése: »Brankovics György« címszerepével, melyről művészetének ezt az egész szakát Brankovics-korszaknak nevezi Rakodczay Pál. 1860-ban megindítja a »Magyar Színházi Lap«-ot, mely azonban támogatás híján egy esztendő múlva megszűnt. Írói munkássága s művészi kiválósága elismeréséül a Kisfaludy - Társaság is tagjai sorába választja 1863-ban. A következő évben végzetes katasztrófa akasztja meg diadalmas művészi emelkedését. 1864. jún. 26-án Bolinbroke-ot játszotta Scribe »Egy pohár víz« című vígjátékában. Nagy indiszpozicióval küzdve játszta végig szerepét s előadás után szélhűdés érte. Gyógyulása alatt különös kedvvel buzgólkodott a Színi Tanoda létesítésén, mely 1865-ben csakugyan meg is nyílt s első tanára E. lett. s elméleti vezérfonalul megírta tanítványai számára »A színészet könyvé«-t, Ebben az évben már a színpadon is fellépett, bár egészsége nem tért vissza többé. 1866. júl. 30-án, egy forró nyári estén, legfárasztóbb szerepében: »Brankovics György«-ben lépett fel. E darabnak nagy jelenete, mikor megvakított fiait egymásután eléje vezetik, őt magát is mindig nagyon meghatotta. E jelenetben idő előtt eszméletlenül roskadt össze ez este, eszméletét, nem is nyerte vissza többé s lakásán éjjel egy és két óra közt elhunyt. Temetése aug. 1-én ment végbe ezrekre menő tömeg kíséretében. Gyászbeszédet s a Kisfaludy - Társaságban emlékbeszédet Szigligeti Ede mondott fölötte. E. nem volt, a szokott értelemben vett színésztemperamentum; hiányzott belőle a könnyedség, a bohémség. Egész pályáján az a törekvés lelkesítette, hogy a magyar színészetet mennél magasabbra emelje. Minden szerepét rendkívül elmélyedő komolysággal vette, a legaprólékosabb részletekig kidolgozta és gyakran sokkal inkább az eszével játszott, hogysem a nagyközönséget el tudta volna ragadni. Sokszor felhozzák hidegségét, de fényes sikerei mégis azt bizonyítják, hogy őszinte és mély átérzésre is képes volt. Amit külsőségekben megtagadott tőle a természet, azt gondos számítással igyekezett pótolni. Plasztikusan szép termetű, de csak középnagyságú volt; ezt a hiányt hősi szerepeiben szoborszerű tartással s méltóságos járással igyekezett feledtetni. Megjelenésének előkelőségét nagyon elősegítették szabályos arcvonásai, sastekintetű, acélszürke szemei s egész gyönyörű, hódító intelligenciát sugárzó, caesari feje. Hajlékony, tenorszerű hangja se volt eléggé erős szerepeire; ezt a fogyatkozását is gondos beosztással, a hangsúly eltolásaival igyekezett pótolni, ezért tűnt fel sokszor szavalata éneklés formának, hangsúlyozása idegenszerűnek. Sokszor kelleténél jobban halkította a szót, szemével és arcjátékával pótolva a hangot s virtuóz módra aknázva ki a suttogóhang hatását. Sokoldalú művésztehetség volt; Petőfi azzal jellemzi, hogy társai csak egyes hangszerek, ő maga pedig egész zenekar. Játszott szerelmes, bonvivant, sőt komikus szerepeket is, nagy sikerei voltak cselszövő és raisonneur alakításainak, de leginkább szívéhez nőtt s legdicsőségesebb szerepei a nagy tragédiáknak, különösen Shakespeareéinek hősei voltak. Shakespeare-nek színészi ábrázolás útján való népszerűsítése körül néki van a legnagyobb érdeme hazánkban. Joggal nevezte el Greguss Ágost »Magyarország Garrickjé«-nek. Az ő színészi eszménye az, akiben leleményes képzelet és fogékony érzés számító, nagy intelligenciával társul. Csak ez képes annak megvalósítására, amit ő »a színpadi előadás non plus ultrájá«-nak tekint: a tökéletes egység létesítésére. Ezt pedig az ábrázolt jellem egységes felfogásában s ennek megfelelő eszközökkel és módon látja. Vezérelve az volt, hogy a színész érzésével és képzeletével teremt ugyan, mégis egész játékát az értelem kormányozza. Az ő játékában csakugyan tehetség és tanulmány nemes összhanggal egyesült. Ő volt a legintelligensebb s egyszersmind a legtanultabb színészünk. Leghíresebb shakespeare-i alakításai Hamlet, Othello és Lear voltak, melyekről tanulságos elméleti fejtegetéseket is bocsátott közre. Kortársai egyébként Coriolanust tartották legjobb shakespearei szerepének. Petőfi nagy elragadtatással írt III.Richárdjáról, de viszont mások erős kifogásokkal illették ez ábrázolását. Híres magyar szerepei közül mindössze kettőről van valamennyire elképzelhető leírásunk: Brankovics Györgyről s Bánk bánról. Szerepeinek sokaságából kiemelkedtek még: Macbeth, Antonius, Julius Caesar, IV. Henrik, Kean, Garrick, Moor Ferenc, XII. Károly, Bolinbroke, Péter cár, Gritti, Petur bán, Mátyás király, Juranics, stb. Híres komikai szerepe volt Krumm Éliás, Kotzebuenak Legjobb az egyenes út című darabjában. E.-nél áhítatosabb odaadással senki sem élt művészetének. Ennek szentelte életét s távoltartva magát a színházi élet kicsinyes marakodásaitól és áskálódásaitól, folyton tanult, dolgozott és játszott. Pályája nemcsak méltó büszkesége, hanem vonzó példaképe is a magyar színészetnek. Születésének százados évfordulóját, főként az Országos Színészegyesület buzgolkodására, 1908-ban ünnepelték s emléktáblával jelölték meg szülőházát. Legbehatóbb életrajza, mely a korabeli színészeti viszonyokat is részletesen ismerteti, Rakodczay Pál két kötetes könyve: Egressy Gábor és kora. 1911. Művészetének beható elemezését nyújtja Kéky Lajos tanulmánya: A nagy magyar jellemszínész - triász. Uj Magyar Szemle, II. évf, (1921.), III. k. 88—104. l. E. bensőséges, szép családi életet élt. Felesége Szentpétery Zsuzsika (1816— 1888.), Sz. Zsigmond húga, híres szépségű asszony, jó feleség és dolgos családanya volt. Gyermekeik: Ákos (1830— 1914.), a Nemzeti Színház tagja, Etelke (1834—1909.), Teleky Károly festőművész felesége és Árpád (1836—1869.), előbb katonatiszt, később színész. (Kéky Lajos.) szin_I.0468.pdf I