Címszó: Egressy /Galambos/ Béni - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1813
SZULETESIEVTIZED 1815
CSALADTAGJA Egressy Ottó
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0468.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0468.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22995.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Egressy
Galambos Béni
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522996.htm
Szócikk: Egressy /Galambos/ Béni A magyar színészet
történetének legdicsőségesebb neve; művészete a magyar színjátszás legnagyobb magaslataként
él a köztudatban. A borsodmegyei (megye) Lászlófalván
(megye) született,
1808. (időpont)
nov. 3-án. Családjának neve a régibb hiedelem szerint Egresi Galambos, (személy) életírója:
Rakodczay Pál (személy) (információ)
szerint Egresi (személy) és
Galambos Egressy (személy) (információ)
volt. Atyja, Pál, kiváló szónoki és zenésztehetséggel
s mennydörgő hanggal megáldott ref. pap volt, ki őt is papnak szánta s gondos nevelésben
részesítette. De miskolci (megye) diáksága
idején az akkor ott működő jeles színtársulat a művészi pálya iránt ébreszt benne
lebírhatatlan vágyat s atyja tilalma ellenére mint theológus beáll a Rozsnyón (megye) játszó
magyar színtársulathoz. Gombos Imre (személy) (információ)
»Esküvés«-ének (cím) Angelo (szerep) szolgája
szerepében lép föl először (1826.), (időpont) Eleinte
vándortársulatoknál működik, a legalantasabb teendőkbe szorítva. Fényes művészi
pályafutása csak Kassán (megye) indul
meg, hol öt esztendőt tölt. A híres abauj-kassai (megye) társulatnak
két részre szakadása alkalmával, 1834-ben, (időpont) a
Kolozsvárra (megye)
távozó csoporttal tart s itt jutalomjátékául Katona (személy) (információ)
»Bánk bán«-ját (cím) (információ)
választja. Ez az addig méltánylásra nem talált
tragédia első hiteles előadása (1834. (időpont) aug.
30.). E. Ottó (személy) szerepét
játszotta. A következő év áprilisában a budai (Budapest)
társulathoz szerződik, melynek csakhamar egyik legbecsvágyóbb s legkitartóbb tagjává
lesz. Sokat tanul idősebb társaitól, különösen Megyeritől, (személy) (információ)
a természetességre, »szerepegyénítésre« törekvő
színjátszásnak első nagy magyar képviselőjétől. 1837, (időpont) tavaszán
Bécsbe (ország)
gyalogol, hogy ott a német (nemzetiség)
(információ)
színészet kiválóságainak tanulmányozása útján
fejlessze ismereteit. Különösen Schrődernének, (személy) a
nagy tragikának játéka ragadja el s ösztönzi tovább abba az irányba, amelybe Megyeri
(személy)
(információ)
indította el. Bécsből (ország) való
visszatérése után első tagjai közé szerződteti a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
s ennek ünnepélyes megnyitásán (1837. (időpont) aug.
22.) Vörösmarty (személy) (információ)
ünnepi játéka: az »Árpád ébredése« (cím) (információ)
költőjének szerepében az ő ajkáról hangzanak
el az első szavak. Eleinte szerelmes szerepeket kell játszania, de a lélektanira
irányuló érdeklődését ezek nem elégítik ki s szívesebben vállalja a szellemesebb,
finomabb cselszövői szerepeket. Gondolkodó és tanulni vágyó művész hírében áll,
de érzékenységén nem tud uralkodni s a legcsekélyebb sérelem hatása alatt is kedvetlenné
és vontatottá válik játéka. Nem is egy év múlva, 1838. (időpont) júliusában
a drámai és operai tagok közt elmérgesedett viszálynak s az igazgatóval vívott tollharcának
következtében megválik a Nemzeti Színháztól (intézmény)
(információ)
s vidéken játszik. Általán később is sokat
vendégszerepelt vidéken s ez nagy haszonnal járt művészi fejlődésére. Gyakran ismételhette
kiváló szerepeit s ezekben virtuózzá lett. A pesti (Budapest)
üres házakkal szemben vidéken nagy közönség előtt játszott s ez fokozta becsvágyát.
Elmondható róla, hogy Pesten (Budapest)
tanult, de vidéken tökéletesedett. Hat esztendő alatt csak rövid időre tudta visszaédesgetni
a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
a közönség szeretete s a kritika elismerése.
Vidéki vendégszereplései során megtakarított pénzéből 1843. (időpont) őszén
megvalósítja régi vágyát, tanulmányútra megy Párizsba (ország) s itt
különösen Rachelt, (személy) (információ)
a nagy francia (nemzetiség)
(információ)
tragikát bámulja, ki akkor volt ifjúsága
és művészete legszebb virágában. Tanulmányairól érdekes cikkekben számol be a »Honderű«
(intézmény)
és a »Pesti Divatlap« (intézmény)
(információ)
hasábjain. Hazatérve, 1844. (időpont) áprilisában
a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződik s az idősebb Lendvay Mártonnal
(személy)
(információ)
kel nemes művészi vetélkedésre, mely mindkettőjük
művészetére fejlesztően hat. Ugyanazt a szerepet felváltva játsszák s győztes marad
a szerep birtokában. A szabadságharc eseményei lesodorják művészi pályájáról. Az
emlékezetes márc. 15-én »Bánk«-ot (cím) (információ)
adták s ő Peturt (szerep) játszotta,
de a közönség a II. felvonást félbeszakította s a »Nemzeti dal«-t (cím) (információ)
követelte. E. fekete magyar ruhába öltözött,
kardot kötött, s tomboló lelkesedés mellett úgy szavalta el a »Talpra, magyar!-t.
(cím) Egyideig
még játszik, de egyre jobban belevegyül a hazafias mozgalmakba. Részt vesz Kossuthnak
(személy)
(információ)
a népfelkelés szervezésére tett útján, majd
kormánybiztosságot vállal, később mint guerilla-vezér harcol. Oldalán Ákos fiával
részt vesz Budavár (Budapest)
bevételében, majd a segesvári (megye) csata
után Törökországba (ország) menekül.
Itteni sanyargatásait »Törökországi naplójá«-ban (cím) írja le.
Egy év múlva kegyelmet nyert, s hazatért, de a színpadtól egyelőre el volt tiltva.
Csak 1854. (időpont)
máj. 10-én léphetett fel »Lear« (cím) (információ)
címszerepében, a közönség nagy szeretettel
fogadta, de a színház még mindig nem szerződtethette, úgy, hogy vidéken kellett
küzködnie, sokhelyt műkedvelőket tanított be s ezekkel játszott. Csak 1855. (időpont) ápr.
9-én léphetett fel mint szerződtetett tag s innen kezdve egészen haláláig pályája
a diadalok folytonos sora. 1856-ban (időpont) indul
meg művészetének tetőződése: »Brankovics György« (cím) (információ)
címszerepével, melyről művészetének ezt az
egész szakát Brankovics-korszaknak (személy) (információ)
nevezi Rakodczay Pál. (személy) (információ)
1860-ban (időpont) megindítja
a »Magyar Színházi Lap«-ot, (intézmény)
(információ)
mely azonban támogatás híján egy esztendő
múlva megszűnt. Írói munkássága s művészi kiválósága elismeréséül a Kisfaludy -
Társaság (intézmény)
(információ)
is tagjai sorába választja 1863-ban. (időpont) A
következő évben végzetes katasztrófa akasztja meg diadalmas művészi emelkedését.
1864. (időpont)
jún. 26-án Bolinbroke-ot (szerep) játszotta
Scribe (személy)
(információ)
»Egy pohár víz« (cím) (információ)
című vígjátékában. Nagy indiszpozicióval
küzdve játszta végig szerepét s előadás után szélhűdés érte. Gyógyulása alatt különös
kedvvel buzgólkodott a Színi Tanoda (intézmény)
(információ)
létesítésén, mely 1865-ben (időpont) csakugyan
meg is nyílt s első tanára E. lett. s elméleti vezérfonalul megírta tanítványai
számára »A színészet könyvé«-t, (cím) Ebben az
évben már a színpadon is fellépett, bár egészsége nem tért vissza többé. 1866. (időpont) júl.
30-án, egy forró nyári estén, legfárasztóbb szerepében: »Brankovics György«-ben
(cím) (információ)
lépett fel. E darabnak nagy jelenete, mikor
megvakított fiait egymásután eléje vezetik, őt magát is mindig nagyon meghatotta.
E jelenetben idő előtt eszméletlenül roskadt össze ez este, eszméletét, nem is nyerte
vissza többé s lakásán éjjel egy és két óra közt elhunyt. Temetése aug. 1-én ment
végbe ezrekre menő tömeg kíséretében. Gyászbeszédet s a Kisfaludy - Társaságban
(intézmény)
(információ)
emlékbeszédet Szigligeti Ede (személy) (információ)
mondott fölötte. E. nem volt, a szokott értelemben
vett színésztemperamentum; hiányzott belőle a könnyedség, a bohémség. Egész pályáján
az a törekvés lelkesítette, hogy a magyar színészetet mennél magasabbra emelje.
Minden szerepét rendkívül elmélyedő komolysággal vette, a legaprólékosabb részletekig
kidolgozta és gyakran sokkal inkább az eszével játszott, hogysem a nagyközönséget
el tudta volna ragadni. Sokszor felhozzák hidegségét, de fényes sikerei mégis azt
bizonyítják, hogy őszinte és mély átérzésre is képes volt. Amit külsőségekben megtagadott
tőle a természet, azt gondos számítással igyekezett pótolni. Plasztikusan szép termetű,
de csak középnagyságú volt; ezt a hiányt hősi szerepeiben szoborszerű tartással
s méltóságos járással igyekezett feledtetni. Megjelenésének előkelőségét nagyon
elősegítették szabályos arcvonásai, sastekintetű, acélszürke szemei s egész gyönyörű,
hódító intelligenciát sugárzó, caesari feje. Hajlékony, tenorszerű hangja se volt
eléggé erős szerepeire; ezt a fogyatkozását is gondos beosztással, a hangsúly eltolásaival
igyekezett pótolni, ezért tűnt fel sokszor szavalata éneklés formának, hangsúlyozása
idegenszerűnek. Sokszor kelleténél jobban halkította a szót, szemével és arcjátékával
pótolva a hangot s virtuóz módra aknázva ki a suttogóhang hatását. Sokoldalú művésztehetség
volt; Petőfi (személy)
(információ)
azzal jellemzi, hogy társai csak egyes hangszerek,
ő maga pedig egész zenekar. Játszott szerelmes, bonvivant, sőt komikus szerepeket
is, nagy sikerei voltak cselszövő és raisonneur alakításainak, de leginkább szívéhez
nőtt s legdicsőségesebb szerepei a nagy tragédiáknak, különösen Shakespeareéinek
(személy)
(információ)
hősei voltak. Shakespeare-nek (személy) (információ)
színészi ábrázolás útján való népszerűsítése
körül néki van a legnagyobb érdeme hazánkban. Joggal nevezte el Greguss Ágost (személy) (információ)
»Magyarország Garrickjé«-nek. (személy) Az
ő színészi eszménye az, akiben leleményes képzelet és fogékony érzés számító, nagy
intelligenciával társul. Csak ez képes annak megvalósítására, amit ő »a színpadi
előadás non plus ultrájá«-nak tekint: a tökéletes egység létesítésére. Ezt pedig
az ábrázolt jellem egységes felfogásában s ennek megfelelő eszközökkel és módon
látja. Vezérelve az volt, hogy a színész érzésével és képzeletével teremt ugyan,
mégis egész játékát az értelem kormányozza. Az ő játékában csakugyan tehetség és
tanulmány nemes összhanggal egyesült. Ő volt a legintelligensebb s egyszersmind
a legtanultabb színészünk. Leghíresebb shakespeare-i (személy) (információ)
alakításai Hamlet, (szerep) (információ)
Othello (szerep) (információ)
és Lear (szerep) (információ)
voltak, melyekről tanulságos elméleti fejtegetéseket
is bocsátott közre. Kortársai egyébként Coriolanust (szerep) (információ)
tartották legjobb shakespearei (személy) (információ)
szerepének. Petőfi (személy) (információ)
nagy elragadtatással írt III.Richárdjáról,
(szerep)
de viszont mások erős kifogásokkal illették ez ábrázolását. Híres magyar szerepei
közül mindössze kettőről van valamennyire elképzelhető leírásunk: Brankovics Györgyről
(szerep)
(információ)
s Bánk bánról. (szerep) (információ)
Szerepeinek sokaságából kiemelkedtek még:
Macbeth, (szerep)
Antonius, (szerep)
(információ)
Julius Caesar, (szerep) (információ)
IV. Henrik, (szerep) Kean,
(szerep)
(információ)
Garrick, (szerep) (információ)
Moor Ferenc, (szerep) XII.
Károly, (szerep)
Bolinbroke, (szerep)
Péter cár, (szerep)
Gritti, (szerep)
(információ)
Petur bán, (szerep) Mátyás
király, (szerep)
(információ)
Juranics, (szerep) stb.
Híres komikai szerepe volt Krumm Éliás, (szerep) Kotzebuenak
(személy)
(információ)
Legjobb az egyenes út (cím) című darabjában.
E.-nél áhítatosabb odaadással senki sem élt művészetének. Ennek szentelte életét
s távoltartva magát a színházi élet kicsinyes marakodásaitól és áskálódásaitól,
folyton tanult, dolgozott és játszott. Pályája nemcsak méltó büszkesége, hanem vonzó
példaképe is a magyar színészetnek. Születésének százados évfordulóját, főként az
Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
buzgolkodására, 1908-ban (időpont) ünnepelték
s emléktáblával jelölték meg szülőházát. Legbehatóbb életrajza, mely a korabeli
színészeti viszonyokat is részletesen ismerteti, Rakodczay Pál (személy) (információ)
két kötetes könyve: Egressy Gábor és kora.
(cím) (információ)
1911. (időpont) Művészetének
beható elemezését nyújtja Kéky Lajos (személy) (információ)
tanulmánya: A nagy magyar jellemszínész
- triász. (cím)
Uj Magyar Szemle, (intézmény)
(információ)
II. évf, (1921.), (időpont) III.
k. 88—104. l. E. bensőséges, szép családi életet élt. Felesége Szentpétery Zsuzsika
(személy)
(információ)
(1816— (időpont) 1888.),
(időpont)
Sz. Zsigmond (személy)
húga, híres szépségű asszony, jó feleség és dolgos családanya volt. Gyermekeik:
Ákos (1830— (időpont)
1914.), (időpont)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja, Etelke (1834—1909.), (időpont) Teleky
Károly (személy)
(információ)
festőművész felesége és Árpád (1836—1869.),
(időpont)
előbb katonatiszt, később színész. (Kéky Lajos.) (személy) (információ)
szin_I.0468.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Egressy Galambos Béni címszóvég 22995 Szócikk:
Egressy /Galambos/ Béni A magyar színészet történetének legdicsőségesebb neve; művészete
a magyar színjátszás legnagyobb magaslataként él a köztudatban. A borsodmegyei ytelepulesy
borsodmegye ytelepulesy borsodmegye ymegyey borsod megye ykodvegy Lászlófalván ytelepulesy
lászlófalva ytelepulesy Lászlófalvá ymegyey borsod megye ykodvegy született, 1808.
nov. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 3-án. Családjának neve a régibb hiedelem
szerint Egresi Galambos, yszemelynevy egresi galambos yszemelynevy Egresi
Galambos yszemelynevy egresi yszemelynevy galambos yszemelynevy yszemelynevy
Egresi yszemelynevy Galambos yszemelynevy ykodvegy életírója: Rakodczay Pál yszemelynevy
rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy
pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy szerint
Egresi yszemelynevy egresi yszemelynevy Egresi yszemelynevy egresi yszemelynevy
yszemelynevy Egresi yszemelynevy ykodvegy és Galambos Egressy yszemelynevy
galambos egressy yszemelynevy Galambos Egressy yszemelynevy galambos
yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Galambos yszemelynevy Egressy
yszemelynevy ykodvegy volt. Atyja, Pál, kiváló szónoki és zenésztehetséggel s mennydörgő
hanggal megáldott ref. pap volt, ki őt is papnak szánta s gondos nevelésben részesítette.
De miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye
ykodvegy diáksága idején az akkor ott működő jeles színtársulat a művészi pálya
iránt ébreszt benne lebírhatatlan vágyat s atyja tilalma ellenére mint theológus
beáll a Rozsnyón ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és
kis-hont megye ykodvegy játszó magyar színtársulathoz. Gombos Imre yszemelynevy
gombos imre yszemelynevy Gombos Imre yszemelynevy gombos yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Gombos yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy »Esküvés«-ének
ycimy esküvés ycimy Esküvés ycimy esküvés ycimy ycimy Esküvés ycimy ykodvegy Angelo
yszerepy angelo yszerepy Angelo yszerepy angelo yszerepy yszerepy Angelo
yszerepy ykodvegy szolgája szerepében lép föl először (1826.), xevtizedx 1825 Eleinte
xtalanevtizedx 1835 vándortársulatoknál működik, a legalantasabb teendőkbe szorítva.
Fényes művészi pályafutása csak Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy indul meg, hol öt esztendőt tölt. A híres abauj-kassai
ytelepulesy abauj-kassa ytelepulesy abauj-kassa ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy társulatnak két részre szakadása alkalmával, 1834-ben, xevtizedx 1835 a
Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy távozó csoporttal tart s itt jutalomjátékául Katona yszemelynevy
katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona
yszemelynevy ykodvegy »Bánk bán«-ját ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk
ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy választja. Ez az addig méltánylásra
nem talált tragédia első hiteles előadása (1834. aug. 30.). E. Ottó yszemelynevy
e. ottó yszemelynevy E. Ottó yszemelynevy e. yszemelynevy ottó yszemelynevy
yszemelynevy E. yszemelynevy Ottó yszemelynevy ykodvegy szerepét játszotta. A következő
év áprilisában a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy társulathoz szerződik, melynek csakhamar egyik legbecsvágyóbb s legkitartóbb
tagjává lesz. Sokat tanul idősebb társaitól, különösen Megyeritől, yszemelynevy
megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy
Megyeri yszemelynevy ykodvegy a természetességre, »szerepegyénítésre« törekvő színjátszásnak
első nagy magyar képviselőjétől. 1837, tavaszán Bécsbe ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy gyalogol, hogy ott a német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színészet kiválóságainak tanulmányozása útján fejlessze ismereteit.
Különösen Schrődernének, yszemelynevy schrőderne yszemelynevy Schrőderné
yszemelynevy schrőderne yszemelynevy yszemelynevy Schrőderné yszemelynevy
ykodvegy a nagy tragikának játéka ragadja el s ösztönzi tovább abba az irányba,
amelybe Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri
yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy indította el. Bécsből ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy való visszatérése után első tagjai
közé szerződteti a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy s ennek ünnepélyes megnyitásán (1837. aug. 22.) Vörösmarty
yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty
yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy ünnepi játéka: az »Árpád
ébredése« ycimy árpád ébredése ycimy Árpád ébredése ycimy árpád ycimy ébredése
ycimy ycimy Árpád ycimy ébredése ycimy ykodvegy költőjének szerepében az ő ajkáról
hangzanak el az első szavak. Eleinte szerelmes szerepeket kell játszania, de a lélektanira
irányuló érdeklődését ezek nem elégítik ki s szívesebben vállalja a szellemesebb,
finomabb cselszövői szerepeket. Gondolkodó és tanulni vágyó művész hírében áll,
de érzékenységén nem tud uralkodni s a legcsekélyebb sérelem hatása alatt is kedvetlenné
és vontatottá válik játéka. Nem is egy év múlva, 1838. júliusában xtalanevtizedx
1845 a drámai és operai tagok közt elmérgesedett viszálynak s az igazgatóval vívott
tollharcának következtében megválik a Nemzeti Színháztól yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s vidéken játszik. Általán később is sokat
vendégszerepelt vidéken s ez nagy haszonnal járt művészi fejlődésére. Gyakran ismételhette
kiváló szerepeit s ezekben virtuózzá lett. A pesti pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy üres házakkal szemben vidéken nagy közönség
előtt játszott s ez fokozta becsvágyát. Elmondható róla, hogy Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanult, de vidéken tökéletesedett.
Hat esztendő alatt csak rövid időre tudta visszaédesgetni a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a közönség szeretete s a kritika
elismerése. Vidéki vendégszereplései során megtakarított pénzéből 1843. xevtizedx
1845 őszén megvalósítja régi vágyát, tanulmányútra megy Párizsba ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy s itt különösen Rachelt,
yszemelynevy rachel yszemelynevy Rachel yszemelynevy rachel yszemelynevy
yszemelynevy Rachel yszemelynevy ykodvegy a nagy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ykodvegy tragikát bámulja, ki akkor volt ifjúsága és művészete legszebb
virágában. Tanulmányairól érdekes cikkekben számol be a »Honderű« yintezmenyy
honderű yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű
yintezmenyy ykodvegy és a »Pesti Divatlap« yintezmenyy pesti divatlap
yintezmenyy Pesti Di yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy Di yintezmenyy ykodvegy hasábjain. Hazatérve, 1844.
áprilisában xtalanevtizedx 1855 a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződik s az idősebb Lendvay Mártonnal
yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay
yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton
yszemelynevy ykodvegy kel nemes művészi vetélkedésre, mely mindkettőjük művészetére
fejlesztően hat. Ugyanazt a szerepet felváltva játsszák s győztes marad a szerep
birtokában. A szabadságharc eseményei lesodorják művészi pályájáról. Az emlékezetes
márc. 15-én »Bánk«-ot ycimy bánk ycimy Bánk ycimy bánk ycimy ycimy Bánk ycimy
ykodvegy adták s ő Peturt yszerepy petur yszerepy Petur yszerepy petur yszerepy
yszerepy Petur yszerepy ykodvegy játszotta, de a közönség a II. felvonást félbeszakította
s a »Nemzeti dal«-t ycimy nemzeti dal ycimy Nemzeti dal ycimy nemzeti ycimy dal
ycimy ycimy Nemzeti ycimy dal ycimy ykodvegy követelte. E. fekete magyar ruhába
öltözött, kardot kötött, s tomboló lelkesedés mellett úgy szavalta el a »Talpra,
magyar!-t. ycimy talpra, magyar! ycimy Talpra, magyar! ycimy talpra, ycimy
magyar! ycimy ycimy Talpra, ycimy magyar! ycimy ykodvegy Egyideig még játszik, de
egyre jobban belevegyül a hazafias mozgalmakba. Részt vesz Kossuthnak yszemelynevy
kossuth yszemelynevy Kossuth yszemelynevy kossuth yszemelynevy yszemelynevy
Kossuth yszemelynevy ykodvegy a népfelkelés szervezésére tett útján, majd kormánybiztosságot
vállal, később mint guerilla-vezér harcol. Oldalán Ákos fiával részt vesz Budavár
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy bevételében, majd a
segesvári ytelepulesy segesvár ytelepulesy segesvár ymegyey nagy-küküllő megye
ykodvegy csata után Törökországba ytelepulesy törökország ytelepulesy
Törökország yorszagy Törökország ykodvegy menekül. Itteni sanyargatásait »Törökországi
naplójá«-ban ycimy törökországi naplója ycimy Törökországi naplójá ycimy
törökországi ycimy naplója ycimy ycimy Törökországi ycimy naplójá ycimy
ykodvegy írja le. Egy év múlva kegyelmet nyert, s hazatért, de a színpadtól egyelőre
el volt tiltva. Csak 1854. xevtizedx 1855 máj. 10-én léphetett fel »Lear« ycimy
lear ycimy Lear ycimy lear ycimy ycimy Lear ycimy ykodvegy címszerepében, a közönség
nagy szeretettel fogadta, de a színház még mindig nem szerződtethette, úgy, hogy
vidéken kellett küzködnie, sokhelyt műkedvelőket tanított be s ezekkel játszott.
Csak 1855. ápr. 9-én léphetett fel mint szerződtetett tag s innen kezdve egészen
haláláig pályája a diadalok folytonos sora. 1856-ban indul xtalanevtizedx 1865 meg
művészetének tetőződése: »Brankovics György« ycimy brankovics györgy ycimy
Brankovics György ycimy brankovics ycimy györgy ycimy ycimy Brankovics ycimy
György ycimy ykodvegy címszerepével, melyről művészetének ezt az egész szakát Brankovics-korszaknak
yszemelynevy brankovics yszemelynevy Brankovics yszemelynevy brankovics
yszemelynevy yszemelynevy Brankovics yszemelynevy ykodvegy nevezi Rakodczay Pál.
yszemelynevy rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál
yszemelynevy ykodvegy 1860-ban xevtizedx 1865 megindítja a »Magyar Színházi Lap«-ot,
yintezmenyy magyar színházi lap yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar
yintezmenyy színházi yintezmenyy lap yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy
S yintezmenyy ykodvegy mely azonban támogatás híján egy esztendő múlva megszűnt.
Írói munkássága s művészi kiválósága elismeréséül a Kisfaludy - Társaság yintezmenyy
kisfaludy - társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy -
yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy is tagjai
sorába választja 1863-ban. A következő évben végzetes katasztrófa akasztja meg diadalmas
művészi emelkedését. 1864. jún. 26-án Bolinbroke-ot yszerepy bolinbroke
yszerepy Bolinbroke yszerepy bolinbroke yszerepy yszerepy Bolinbroke yszerepy
ykodvegy játszotta Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy
scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy »Egy pohár víz« ycimy
egy pohár víz ycimy Egy pohár víz ycimy egy ycimy pohár ycimy víz ycimy ycimy
Egy ycimy pohár ycimy víz ycimy ykodvegy című vígjátékában. Nagy indiszpozicióval
küzdve játszta végig szerepét s előadás után szélhűdés érte. Gyógyulása alatt különös
kedvvel buzgólkodott a Színi Tanoda yintezmenyy színi tanoda yintezmenyy Színi
Ta yintezmenyy színi yintezmenyy tanoda yintezmenyy yintezmenyy Színi
yintezmenyy Ta yintezmenyy ykodvegy létesítésén, mely 1865-ben csakugyan meg is
nyílt s első tanára E. lett. s elméleti vezérfonalul megírta tanítványai számára
»A színészet könyvé«-t, ycimy a színészet könyve ycimy A színészet könyvé ycimy
a ycimy színészet ycimy könyve ycimy ycimy A ycimy színészet ycimy könyvé ycimy
ykodvegy Ebben az évben már a színpadon is fellépett, bár egészsége nem tért vissza
többé. 1866. júl. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 30-án, egy forró nyári
estén, legfárasztóbb szerepében: »Brankovics György«-ben ycimy brankovics
györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics ycimy györgy ycimy ycimy
Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy lépett fel. E darabnak nagy jelenete, mikor
megvakított fiait egymásután eléje vezetik, őt magát is mindig nagyon meghatotta.
E jelenetben idő előtt eszméletlenül roskadt össze ez este, eszméletét, nem is nyerte
vissza többé s lakásán éjjel egy és két óra közt elhunyt. Temetése aug. 1-én ment
végbe ezrekre menő tömeg kíséretében. Gyászbeszédet s a Kisfaludy - Társaságban
yintezmenyy kisfaludy - társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy
yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy
ykodvegy emlékbeszédet Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy
Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mondott fölötte.
E. nem volt, a szokott értelemben vett színésztemperamentum; hiányzott belőle a
könnyedség, a bohémség. Egész pályáján az a törekvés lelkesítette, hogy a magyar
színészetet mennél magasabbra emelje. Minden szerepét rendkívül elmélyedő komolysággal
vette, a legaprólékosabb részletekig kidolgozta és gyakran sokkal inkább az eszével
játszott, hogysem a nagyközönséget el tudta volna ragadni. Sokszor felhozzák hidegségét,
de fényes sikerei mégis azt bizonyítják, hogy őszinte és mély átérzésre is képes
volt. Amit külsőségekben megtagadott tőle a természet, azt gondos számítással igyekezett
pótolni. Plasztikusan szép termetű, de csak középnagyságú volt; ezt a hiányt hősi
szerepeiben szoborszerű tartással s méltóságos járással igyekezett feledtetni. Megjelenésének
előkelőségét nagyon elősegítették szabályos arcvonásai, sastekintetű, acélszürke
szemei s egész gyönyörű, hódító intelligenciát sugárzó, caesari feje. Hajlékony,
tenorszerű hangja se volt eléggé erős szerepeire; ezt a fogyatkozását is gondos
beosztással, a hangsúly eltolásaival igyekezett pótolni, ezért tűnt fel sokszor
szavalata éneklés formának, hangsúlyozása idegenszerűnek. Sokszor kelleténél jobban
halkította a szót, szemével és arcjátékával pótolva a hangot s virtuóz módra aknázva
ki a suttogóhang hatását. Sokoldalú művésztehetség volt; Petőfi yszemelynevy
petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy azzal jellemzi, hogy társai csak egyes hangszerek, ő maga
pedig egész zenekar. Játszott szerelmes, bonvivant, sőt komikus szerepeket is, nagy
sikerei voltak cselszövő és raisonneur alakításainak, de leginkább szívéhez nőtt
s legdicsőségesebb szerepei a nagy tragédiáknak, különösen Shakespeareéinek yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy hősei voltak. Shakespeare-nek yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy színészi ábrázolás útján való népszerűsítése
körül néki van a legnagyobb érdeme hazánkban. Joggal nevezte el Greguss Ágost yszemelynevy
greguss ágost yszemelynevy Greguss Ágost yszemelynevy greguss yszemelynevy
ágost yszemelynevy yszemelynevy Greguss yszemelynevy Ágost yszemelynevy
ykodvegy »Magyarország Garrickjé«-nek. yszemelynevy magyarország garrickje
yszemelynevy Magyarország Garrickjé yszemelynevy magyarország yszemelynevy
garrickje yszemelynevy yszemelynevy Magyarország yszemelynevy Garrickjé
yszemelynevy ykod Az ő színészi eszménye az, akiben leleményes képzelet és fogékony
érzés számító, nagy intelligenciával társul. Csak ez képes annak megvalósítására,
amit ő »a színpadi előadás non plus ultrájá«-nak tekint: a tökéletes egység létesítésére.
Ezt pedig az ábrázolt jellem egységes felfogásában s ennek megfelelő eszközökkel
és módon látja. Vezérelve az volt, hogy a színész érzésével és képzeletével teremt
ugyan, mégis egész játékát az értelem kormányozza. Az ő játékában csakugyan tehetség
és tanulmány nemes összhanggal egyesült. Ő volt a legintelligensebb s egyszersmind
a legtanultabb színészünk. Leghíresebb shakespeare-i yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy ykodvegy alakításai Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy
Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Othello yszerepy
othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy
ykodvegy és Lear yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy
Lear yszerepy ykodvegy voltak, melyekről tanulságos elméleti fejtegetéseket is bocsátott
közre. Kortársai egyébként Coriolanust yszerepy coriolanus yszerepy Coriolanus
yszerepy coriolanus yszerepy yszerepy Coriolanus yszerepy ykodvegy tartották legjobb
shakespearei yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy yszemelynevy shakespeare yszemelynevy ykodvegy szerepének.
Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy nagy elragadtatással írt III.Richárdjáról,
yszerepy iii.richárd yszerepy III.Richárd yszerepy iii.richárd yszerepy
yszerepy III.Richárd yszerepy ykodvegy de viszont mások erős kifogásokkal illették
ez ábrázolását. Híres magyar szerepei közül mindössze kettőről van valamennyire
elképzelhető leírásunk: Brankovics Györgyről yszerepy brankovics györgy
yszerepy Brankovics György yszerepy brankovics yszerepy györgy yszerepy
yszerepy Brankovics yszerepy György yszerepy ykodvegy s Bánk bánról. yszerepy
bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk
yszerepy bán yszerepy ykodvegy Szerepeinek sokaságából kiemelkedtek még: Macbeth,
yszerepy macbeth yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth
yszerepy ykodvegy Antonius, yszerepy antonius yszerepy Antonius yszerepy
antonius yszerepy yszerepy Antonius yszerepy ykodvegy Julius Caesar, yszerepy
julius caesar yszerepy Julius Caesar yszerepy julius yszerepy caesar yszerepy
yszerepy Julius yszerepy Caesar yszerepy ykodvegy IV. Henrik, yszerepy iv. henrik
yszerepy IV. Henrik yszerepy iv. yszerepy henrik yszerepy yszerepy IV. yszerepy
Henrik yszerepy ykodvegy Kean, yszerepy kean yszerepy Kean yszerepy kean
yszerepy yszerepy Kean yszerepy ykodvegy Garrick, yszerepy garrick yszerepy
Garrick yszerepy garrick yszerepy yszerepy Garrick yszerepy ykodvegy Moor Ferenc,
yszerepy moor ferenc yszerepy Moor Ferenc yszerepy moor yszerepy ferenc
yszerepy yszerepy Moor yszerepy Ferenc yszerepy ykodvegy XII. Károly, yszerepy
xii. károly yszerepy XII. Károly yszerepy xii. yszerepy károly yszerepy
yszerepy XII. yszerepy Károly yszerepy ykodvegy Bolinbroke, yszerepy bolinbroke
yszerepy Bolinbroke yszerepy bolinbroke yszerepy yszerepy Bolinbroke yszerepy
ykodvegy Péter cár, yszerepy péter cár yszerepy Péter cár yszerepy péter
yszerepy cár yszerepy yszerepy Péter yszerepy cár yszerepy ykodvegy Gritti, yszerepy
gritti yszerepy Gritti yszerepy gritti yszerepy yszerepy Gritti yszerepy
ykodvegy Petur bán, yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur
yszerepy bán yszerepy yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy Mátyás király,
yszerepy mátyás király yszerepy Mátyás király yszerepy mátyás yszerepy király
yszerepy yszerepy Mátyás yszerepy király yszerepy ykodvegy Juranics, yszerepy
juranics yszerepy Juranics yszerepy juranics yszerepy yszerepy Juranics
yszerepy ykodvegy stb. Híres komikai szerepe volt Krumm Éliás, yszerepy krumm
éliás yszerepy Krumm Éliás yszerepy krumm yszerepy éliás yszerepy yszerepy
Krumm yszerepy Éliás yszerepy ykodvegy Kotzebuenak yszemelynevy kotzebue
yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue
yszemelynevy ykodvegy Legjobb az egyenes út ycimy legjobb az egyenes út ycimy
Legjobb az egyenes út ycimy legjobb ycimy az ycimy egyenes ycimy út ycimy ycimy
Legjobb ycimy az ycimy egyenes ycimy út ycimy ykodvegy című darabjában. E.-nél áhítatosabb
odaadással senki sem élt művészetének. Ennek szentelte életét s távoltartva magát
a színházi élet kicsinyes marakodásaitól és áskálódásaitól, folyton tanult, dolgozott
és játszott. Pályája nemcsak méltó büszkesége, hanem vonzó példaképe is a magyar
színészetnek. Születésének százados évfordulóját, főként az Országos Színészegyesület
yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos
yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy
ykodvegy buzgolkodására, 1908-ban xevtizedx 1905 ünnepelték xtalanevtizedx 1915
s emléktáblával jelölték meg szülőházát. Legbehatóbb életrajza, mely a korabeli
színészeti viszonyokat is részletesen ismerteti, Rakodczay Pál yszemelynevy
rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy
pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy két
kötetes könyve: Egressy Gábor és kora. ycimy egressy gábor és kora ycimy
Egressy Gábor és kora ycimy egressy ycimy gábor ycimy és ycimy kora ycimy ycimy
Egressy ycimy Gábor ycimy és ycimy kora ycimy ykodvegy 1911. xevtizedx 1915 Művészetének
xtalanevtizedx 1925 beható elemezését nyújtja Kéky Lajos yszemelynevy kéky
lajos yszemelynevy Kéky Lajos yszemelynevy kéky yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Kéky yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy tanulmánya: A nagy magyar
jellemszínész - triász. ycimy a nagy magyar jellemszínész - triász ycimy A nagy
magyar jellemszínész - triász ycimy a ycimy nagy ycimy magyar ycimy
jellemszínész ycimy - ycimy triász ycimy ycimy A ycimy nagy ycimy magyar yci Uj
Magyar Szemle, yintezmenyy uj magyar szemle yintezmenyy Uj Magya yintezmenyy uj
yintezmenyy magyar yintezmenyy szemle yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy
Magya yintezmenyy ykodvegy II. évf, (1921.), xevtizedx 1925 III. k. 88—104. l. E.
bensőséges, szép családi életet élt. Felesége Szentpétery Zsuzsika yszemelynevy
szentpétery zsuzsika yszemelynevy Szentpétery Zsuzsika yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy zsuzsika yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy
Zsuzsika yszemelynevy ykodvegy (1816— xevtizedx 1815 1888.), xevtizedx 1885 Sz.
Zsigmond yszemelynevy sz. zsigmond yszemelynevy Sz. Zsigmond yszemelynevy sz.
yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Zsigmond
yszemelynevy ykodvegy húga, híres szépségű asszony, jó feleség és dolgos családanya
volt. Gyermekeik: Ákos (1830— xevtizedx 1835 1914.), xevtizedx 1915 a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, Etelke (1834—1909.),
xevtizedx 1905 Teleky Károly yszemelynevy teleky károly yszemelynevy Teleky
Károly yszemelynevy teleky yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Teleky
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy festőművész felesége és Árpád (1836—1869.),
xevtizedx 1865 előbb xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 katonatiszt, később
színész. (Kéky Lajos.) yszemelynevy kéky lajos yszemelynevy Kéky Lajos
yszemelynevy kéky yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kéky yszemelynevy
Lajos yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kéky lajos szin_I.0468.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Egressy /Galambos/ Béni - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1813
SZULETESIEVTIZED 1815
CSALADTAGJA Egressy Ottó
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0468.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0468.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22995.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Egressy
Galambos Béni
Szócikk: Egressy /Galambos/ Béni A magyar színészet
történetének legdicsőségesebb neve; művészete a magyar színjátszás legnagyobb magaslataként
él a köztudatban. A borsodmegyei Lászlófalván született, 1808. nov. 3-án. Családjának
neve a régibb hiedelem szerint Egresi Galambos, életírója: Rakodczay Pál szerint
Egresi és Galambos Egressy volt. Atyja, Pál, kiváló szónoki és zenésztehetséggel
s mennydörgő hanggal megáldott ref. pap volt, ki őt is papnak szánta s gondos nevelésben
részesítette. De miskolci diáksága idején az akkor ott működő jeles színtársulat
a művészi pálya iránt ébreszt benne lebírhatatlan vágyat s atyja tilalma ellenére
mint theológus beáll a Rozsnyón játszó magyar színtársulathoz. Gombos Imre »Esküvés«-ének
Angelo szolgája szerepében lép föl először (1826.), Eleinte vándortársulatoknál
működik, a legalantasabb teendőkbe szorítva. Fényes művészi pályafutása csak Kassán
indul meg, hol öt esztendőt tölt. A híres abauj-kassai társulatnak két részre szakadása
alkalmával, 1834-ben, a Kolozsvárra távozó csoporttal tart s itt jutalomjátékául
Katona »Bánk bán«-ját választja. Ez az addig méltánylásra nem talált tragédia első
hiteles előadása (1834. aug. 30.). E. Ottó szerepét játszotta. A következő év áprilisában
a budai társulathoz szerződik, melynek csakhamar egyik legbecsvágyóbb s legkitartóbb
tagjává lesz. Sokat tanul idősebb társaitól, különösen Megyeritől, a természetességre,
»szerepegyénítésre« törekvő színjátszásnak első nagy magyar képviselőjétől. 1837,
tavaszán Bécsbe gyalogol, hogy ott a német színészet kiválóságainak tanulmányozása
útján fejlessze ismereteit. Különösen Schrődernének, a nagy tragikának játéka ragadja
el s ösztönzi tovább abba az irányba, amelybe Megyeri indította el. Bécsből való
visszatérése után első tagjai közé szerződteti a Nemzeti Színház s ennek ünnepélyes
megnyitásán (1837. aug. 22.) Vörösmarty ünnepi játéka: az »Árpád ébredése« költőjének
szerepében az ő ajkáról hangzanak el az első szavak. Eleinte szerelmes szerepeket
kell játszania, de a lélektanira irányuló érdeklődését ezek nem elégítik ki s szívesebben
vállalja a szellemesebb, finomabb cselszövői szerepeket. Gondolkodó és tanulni vágyó
művész hírében áll, de érzékenységén nem tud uralkodni s a legcsekélyebb sérelem
hatása alatt is kedvetlenné és vontatottá válik játéka. Nem is egy év múlva, 1838.
júliusában a drámai és operai tagok közt elmérgesedett viszálynak s az igazgatóval
vívott tollharcának következtében megválik a Nemzeti Színháztól s vidéken játszik.
Általán később is sokat vendégszerepelt vidéken s ez nagy haszonnal járt művészi
fejlődésére. Gyakran ismételhette kiváló szerepeit s ezekben virtuózzá lett. A pesti
üres házakkal szemben vidéken nagy közönség előtt játszott s ez fokozta becsvágyát.
Elmondható róla, hogy Pesten tanult, de vidéken tökéletesedett. Hat esztendő alatt
csak rövid időre tudta visszaédesgetni a Nemzeti Színházhoz a közönség szeretete
s a kritika elismerése. Vidéki vendégszereplései során megtakarított pénzéből 1843.
őszén megvalósítja régi vágyát, tanulmányútra megy Párizsba s itt különösen Rachelt,
a nagy francia tragikát bámulja, ki akkor volt ifjúsága és művészete legszebb virágában.
Tanulmányairól érdekes cikkekben számol be a »Honderű« és a »Pesti Divatlap« hasábjain.
Hazatérve, 1844. áprilisában a Nemzeti Színházhoz szerződik s az idősebb Lendvay
Mártonnal kel nemes művészi vetélkedésre, mely mindkettőjük művészetére fejlesztően
hat. Ugyanazt a szerepet felváltva játsszák s győztes marad a szerep birtokában.
A szabadságharc eseményei lesodorják művészi pályájáról. Az emlékezetes márc. 15-én
»Bánk«-ot adták s ő Peturt játszotta, de a közönség a II. felvonást félbeszakította
s a »Nemzeti dal«-t követelte. E. fekete magyar ruhába öltözött, kardot kötött,
s tomboló lelkesedés mellett úgy szavalta el a »Talpra, magyar!-t. Egyideig még
játszik, de egyre jobban belevegyül a hazafias mozgalmakba. Részt vesz Kossuthnak
a népfelkelés szervezésére tett útján, majd kormánybiztosságot vállal, később mint
guerilla-vezér harcol. Oldalán Ákos fiával részt vesz Budavár bevételében, majd
a segesvári csata után Törökországba menekül. Itteni sanyargatásait »Törökországi
naplójá«-ban írja le. Egy év múlva kegyelmet nyert, s hazatért, de a színpadtól
egyelőre el volt tiltva. Csak 1854. máj. 10-én léphetett fel »Lear« címszerepében,
a közönség nagy szeretettel fogadta, de a színház még mindig nem szerződtethette,
úgy, hogy vidéken kellett küzködnie, sokhelyt műkedvelőket tanított be s ezekkel
játszott. Csak 1855. ápr. 9-én léphetett fel mint szerződtetett tag s innen kezdve
egészen haláláig pályája a diadalok folytonos sora. 1856-ban indul meg művészetének
tetőződése: »Brankovics György« címszerepével, melyről művészetének ezt az egész
szakát Brankovics-korszaknak nevezi Rakodczay Pál. 1860-ban megindítja a »Magyar
Színházi Lap«-ot, mely azonban támogatás híján egy esztendő múlva megszűnt. Írói
munkássága s művészi kiválósága elismeréséül a Kisfaludy - Társaság is tagjai sorába
választja 1863-ban. A következő évben végzetes katasztrófa akasztja meg diadalmas
művészi emelkedését. 1864. jún. 26-án Bolinbroke-ot játszotta Scribe »Egy pohár
víz« című vígjátékában. Nagy indiszpozicióval küzdve játszta végig szerepét s előadás
után szélhűdés érte. Gyógyulása alatt különös kedvvel buzgólkodott a Színi Tanoda
létesítésén, mely 1865-ben csakugyan meg is nyílt s első tanára E. lett. s elméleti
vezérfonalul megírta tanítványai számára »A színészet könyvé«-t, Ebben az évben
már a színpadon is fellépett, bár egészsége nem tért vissza többé. 1866. júl. 30-án,
egy forró nyári estén, legfárasztóbb szerepében: »Brankovics György«-ben lépett
fel. E darabnak nagy jelenete, mikor megvakított fiait egymásután eléje vezetik,
őt magát is mindig nagyon meghatotta. E jelenetben idő előtt eszméletlenül roskadt
össze ez este, eszméletét, nem is nyerte vissza többé s lakásán éjjel egy és két
óra közt elhunyt. Temetése aug. 1-én ment végbe ezrekre menő tömeg kíséretében.
Gyászbeszédet s a Kisfaludy - Társaságban emlékbeszédet Szigligeti Ede mondott fölötte.
E. nem volt, a szokott értelemben vett színésztemperamentum; hiányzott belőle a
könnyedség, a bohémség. Egész pályáján az a törekvés lelkesítette, hogy a magyar
színészetet mennél magasabbra emelje. Minden szerepét rendkívül elmélyedő komolysággal
vette, a legaprólékosabb részletekig kidolgozta és gyakran sokkal inkább az eszével
játszott, hogysem a nagyközönséget el tudta volna ragadni. Sokszor felhozzák hidegségét,
de fényes sikerei mégis azt bizonyítják, hogy őszinte és mély átérzésre is képes
volt. Amit külsőségekben megtagadott tőle a természet, azt gondos számítással igyekezett
pótolni. Plasztikusan szép termetű, de csak középnagyságú volt; ezt a hiányt hősi
szerepeiben szoborszerű tartással s méltóságos járással igyekezett feledtetni. Megjelenésének
előkelőségét nagyon elősegítették szabályos arcvonásai, sastekintetű, acélszürke
szemei s egész gyönyörű, hódító intelligenciát sugárzó, caesari feje. Hajlékony,
tenorszerű hangja se volt eléggé erős szerepeire; ezt a fogyatkozását is gondos
beosztással, a hangsúly eltolásaival igyekezett pótolni, ezért tűnt fel sokszor
szavalata éneklés formának, hangsúlyozása idegenszerűnek. Sokszor kelleténél jobban
halkította a szót, szemével és arcjátékával pótolva a hangot s virtuóz módra aknázva
ki a suttogóhang hatását. Sokoldalú művésztehetség volt; Petőfi azzal jellemzi,
hogy társai csak egyes hangszerek, ő maga pedig egész zenekar. Játszott szerelmes,
bonvivant, sőt komikus szerepeket is, nagy sikerei voltak cselszövő és raisonneur
alakításainak, de leginkább szívéhez nőtt s legdicsőségesebb szerepei a nagy tragédiáknak,
különösen Shakespeareéinek hősei voltak. Shakespeare-nek színészi ábrázolás útján
való népszerűsítése körül néki van a legnagyobb érdeme hazánkban. Joggal nevezte
el Greguss Ágost »Magyarország Garrickjé«-nek. Az ő színészi eszménye az, akiben
leleményes képzelet és fogékony érzés számító, nagy intelligenciával társul. Csak
ez képes annak megvalósítására, amit ő »a színpadi előadás non plus ultrájá«-nak
tekint: a tökéletes egység létesítésére. Ezt pedig az ábrázolt jellem egységes felfogásában
s ennek megfelelő eszközökkel és módon látja. Vezérelve az volt, hogy a színész
érzésével és képzeletével teremt ugyan, mégis egész játékát az értelem kormányozza.
Az ő játékában csakugyan tehetség és tanulmány nemes összhanggal egyesült. Ő volt
a legintelligensebb s egyszersmind a legtanultabb színészünk. Leghíresebb shakespeare-i
alakításai Hamlet, Othello és Lear voltak, melyekről tanulságos elméleti fejtegetéseket
is bocsátott közre. Kortársai egyébként Coriolanust tartották legjobb shakespearei
szerepének. Petőfi nagy elragadtatással írt III.Richárdjáról, de viszont mások erős
kifogásokkal illették ez ábrázolását. Híres magyar szerepei közül mindössze kettőről
van valamennyire elképzelhető leírásunk: Brankovics Györgyről s Bánk bánról. Szerepeinek
sokaságából kiemelkedtek még: Macbeth, Antonius, Julius Caesar, IV. Henrik, Kean,
Garrick, Moor Ferenc, XII. Károly, Bolinbroke, Péter cár, Gritti, Petur bán, Mátyás
király, Juranics, stb. Híres komikai szerepe volt Krumm Éliás, Kotzebuenak Legjobb
az egyenes út című darabjában. E.-nél áhítatosabb odaadással senki sem élt művészetének.
Ennek szentelte életét s távoltartva magát a színházi élet kicsinyes marakodásaitól
és áskálódásaitól, folyton tanult, dolgozott és játszott. Pályája nemcsak méltó
büszkesége, hanem vonzó példaképe is a magyar színészetnek. Születésének százados
évfordulóját, főként az Országos Színészegyesület buzgolkodására, 1908-ban ünnepelték
s emléktáblával jelölték meg szülőházát. Legbehatóbb életrajza, mely a korabeli
színészeti viszonyokat is részletesen ismerteti, Rakodczay Pál két kötetes könyve:
Egressy Gábor és kora. 1911. Művészetének beható elemezését nyújtja Kéky Lajos tanulmánya:
A nagy magyar jellemszínész - triász. Uj Magyar Szemle, II. évf, (1921.), III. k.
88—104. l. E. bensőséges, szép családi életet élt. Felesége Szentpétery Zsuzsika
(1816— 1888.), Sz. Zsigmond húga, híres szépségű asszony, jó feleség és dolgos családanya
volt. Gyermekeik: Ákos (1830— 1914.), a Nemzeti Színház tagja, Etelke (1834—1909.),
Teleky Károly festőművész felesége és Árpád (1836—1869.), előbb katonatiszt, később
színész. (Kéky Lajos.) szin_I.0468.pdf I