Címszó: Ekhós szekér - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0478.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0478.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23051.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Ekhós szekér

Szócikk: Ekhós szekér Ekhó xegyenlosegjelx szekérernyő, négy lábon a szekér két oldalához erősítve. Az alföldön nevezik így az ernyővel ellátott kocsit. Máskép »burított« (fedeles) szekér a neve. Latinul: (nyelv) currus tectus, ennek Debrecenben (megye) ekhó a neve. A mai nemzedék nem sokat tud arról, hogy Thália istenasszony szolgálata mennyi fáradsággal, nélkülözéssel járt a múlt században, hogy elődeinknek mennyi kitartásra, mekkora hősiességre volt szükségük, hogy a színészi pálya nehézségeivel megküzdjenek. Ma a vidéki színész kényelmes vasúti kocsiban teszi meg vándorútját egyik állomástól a másikig. A díszleteket, könyvtárt, ruhatárt szállítja a podgyászkocsi. Néhány óra alatt, félnap alatt célhoz ér a társulat és ha délután megérkezett: este már a színházban, a moziban vagy a színkörben meg is tarthatja a megnyitó előadást. Más volt ám az úttörőknek vándorútja. Az Erdélyi Színjádzó Társaság (intézmény) (információ)  — Wesselényi Miklós (személy) (információ)  híres társulata — 1798-ban (időpont) ellátogatott Kolozsvárról (megye) Nagyváradra, (megye) Marosvásárhelyre. (megye) A múlt század első évtizedében Debrecent, (megye) Szegedet (megye) is többször fölkereste a lelkes színészcsapat, Ernyi Mihály (személy) (információ)  uram vezetése alatt. A fárasztó utazásokat parasztszerekeren kellett megtenni, de a társulat előkelőinek ekhós szekér jutott. Ilyenen utazott az igazgató, az igazgatónéval, a drámai szendével, az énekes primadonnával és olykor jutott hely a hősszerelmesnek is. Ekhós szekér! Jól hangzik ez — némi költői hangulatot ébreszt. A szekér fedele viselte az ekhó nevet. Ritkábban bőrből, gyakrabban vászonból készült az ekhó. Nyáron megvédte az utazót a perzselő naptól, de még áldásosabb volt a napokig tartó őszi esőben meg sűrű hóhullásnak idején. Kolozsvártól (megye) Debrecenig (megye) 6—7 napig tartott az út. A díszletek festett vásznait, a könyvtárt, a jelmezeket, ruhákat nagy ládákba csomagolták s ezeket nagy parasztszekereken egy­másra rakták. A ládákon ültek az aktorok és a leányasszonyok közül azok, akik nem gyalogosan masíroztak a szekér megett. Azután felváltották egymást. Az ekhós szekérbe meg a nagy podgyász kocsijában rendszerint három lovat fogtak. Sima úton a lógósnak nem akadt dolga, tág istránggal ügetett. Hanem az erdélyi mértföldes hegyeken, vagy az alföldi, tengelyig érő sárban ugyancsak megfeszültek izmai, túltett a rudason, meg a nyergesen. Nyaranta, jó időben vidámságos volt a vándorút. Felzendült a dal: »Oh, Tihanynak riadó leánya, Szállj le fellegid közül!« ... Megállott a karaván az erdő tisztásán. Előkerült az elemózsia, a bütykös, a kis kulacs, a nagy kulacs: lakzit ültek ősi módon, gitárpengetés és víg danázás mellett... Pihenő után folyt tovább — napokon át meg holdvilágnál a szívderítő utazás. Hanem hideg ősszel, szélfúvásban, ködben, esőben, mér csak ritkán hangzott fel egy-egy pajzán nóta. De csüggedés akkor se fogta, el a lelkes csapatot. A hivatás tüze erőt adott a nemzet napszámosainak, hogy a nehéz úttal megküzdjenek. Hát így utaztak a régi úttörők. A nagy művésznő, Déryné (személy) (információ)  is írt erről híres Naplójában. A későbbi színésznemzedék is emigyen vándorolt. Havi Mihály, (személy) (információ)  Follinusz János, (személy) (információ)  Szuper Károly, (személy) (információ)  Hubai Gusztáv, (személy) (információ)  Miklóssy Gyula, (személy) (információ)  Szegedi Mihály, (személy) (információ)  Fehérváry Antal (személy) (információ)  és a fiatal Feleky Miklós (személy) (információ)  volt a vezetőjük. Hősiség, kitartás a színészet imádata kellett hozzá, hogy elődeink pályájuk százféle akadályát lebírják. Dicséretüket visszhangozza az »ekhós szekér«. (E sorok írója 1876-ban (időpont) még öt ilyen paraszt-szekerén tette meg útját Veszprémből (megye) Szentesre (megye) (információ)  azzal a jeles színtársulattal, mely a téli évadra Szabadkára (megye) vonult be.) (Ditrói Mór.) (személy) (információ)  szin_I.0478.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Ekhós szekér címszóvég 23051 Szócikk: Ekhós szekér Ekhó xegyenlosegjelx szekérernyő, négy lábon a szekér két oldalához erősítve. Az alföldön ytelepulesy alföld ytelepulesy alföld yorszagy Magyarország ykodvegy nevezik így az ernyővel ellátott kocsit. Máskép »burított« (fedeles) szekér a neve. Latinul: ynyelvy latin ynyelvy Latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy Latin ynyelvy ykodvegy currus tectus, ennek Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy ekhó a neve. A mai nemzedék nem sokat tud arról, hogy Thália istenasszony szolgálata mennyi fáradsággal, nélkülözéssel járt a múlt században, hogy elődeinknek mennyi kitartásra, mekkora hősiességre volt szükségük, hogy a színészi pálya nehézségeivel megküzdjenek. Ma a vidéki színész kényelmes vasúti kocsiban teszi meg vándorútját egyik állomástól a másikig. A díszleteket, könyvtárt, ruhatárt szállítja a podgyászkocsi. Néhány óra alatt, félnap alatt célhoz ér a társulat és ha délután megérkezett: este már a színházban, a moziban vagy a színkörben meg is tarthatja a megnyitó előadást. Más volt ám az úttörőknek vándorútja. Az Erdélyi Színjádzó Társaság yintezmenyy erdélyi színjádzó társaság yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy erdélyi yintezmenyy színjádzó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy ykodvegy — Wesselényi Miklós yszemelynevy wesselényi miklós yszemelynevy Wesselényi Miklós yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy híres társulata — 1798-ban ellátogatott xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 Kolozsvárról ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Nagyváradra, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Marosvásárhelyre. ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy A múlt század első évtizedében Debrecent, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Szegedet ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy is többször fölkereste a lelkes színészcsapat, Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi mihály yszemelynevy Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Ernyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy uram vezetése alatt. A fárasztó utazásokat parasztszerekeren kellett megtenni, de a társulat előkelőinek ekhós szekér jutott. Ilyenen utazott az igazgató, az igazgatónéval, a drámai szendével, az énekes primadonnával és olykor jutott hely a hősszerelmesnek is. Ekhós szekér! Jól hangzik ez — némi költői hangulatot ébreszt. A szekér fedele viselte az ekhó nevet. Ritkábban bőrből, gyakrabban vászonból készült az ekhó. Nyáron megvédte az utazót a perzselő naptól, de még áldásosabb volt a napokig tartó őszi esőben meg sűrű hóhullásnak idején. Kolozsvártól ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Debrecenig ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 6—7 napig tartott az út. A díszletek festett vásznait, a könyvtárt, a jelmezeket, ruhákat nagy ládákba csomagolták s ezeket nagy parasztszekereken egy­másra rakták. A ládákon ültek az aktorok és a leányasszonyok közül azok, akik nem gyalogosan masíroztak a szekér megett. Azután felváltották egymást. Az ekhós szekérbe meg a nagy podgyász kocsijában rendszerint három lovat fogtak. Sima úton a lógósnak nem akadt dolga, tág istránggal ügetett. Hanem az erdélyi mértföldes hegyeken, vagy az alföldi, tengelyig érő sárban ugyancsak megfeszültek izmai, túltett a rudason, meg a nyergesen. Nyaranta, jó időben vidámságos volt a vándorút. Felzendült a dal: »Oh, Tihanynak riadó leánya, Szállj le fellegid közül!« ... Megállott a karaván az erdő tisztásán. Előkerült az elemózsia, a bütykös, a kis kulacs, a nagy kulacs: lakzit ültek ősi módon, gitárpengetés és víg danázás mellett... Pihenő után folyt tovább — napokon át meg holdvilágnál a szívderítő utazás. Hanem hideg ősszel, szélfúvásban, ködben, esőben, mér csak ritkán hangzott fel egy-egy pajzán nóta. De csüggedés akkor se fogta, el a lelkes csapatot. A hivatás tüze erőt adott a nemzet napszámosainak, hogy a nehéz úttal megküzdjenek. Hát így utaztak a régi úttörők. A nagy művésznő, Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy is írt erről híres Naplójában. A későbbi színésznemzedék is emigyen vándorolt. Havi Mihály, yszemelynevy havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Follinusz János, yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Szuper Károly, yszemelynevy szuper károly yszemelynevy Szuper Károly yszemelynevy szuper yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szuper yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Hubai Gusztáv, yszemelynevy hubai gusztáv yszemelynevy Hubai Gusztáv yszemelynevy hubai yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubai yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy Miklóssy Gyula, yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Szegedi Mihály, yszemelynevy szegedi mihály yszemelynevy Szegedi Mihály yszemelynevy szegedi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szegedi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Fehérváry Antal yszemelynevy fehérváry antal yszemelynevy Fehérváry Antal yszemelynevy fehérváry yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérváry yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy és a fiatal Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy volt a vezetőjük. Hősiség, kitartás a színészet imádata kellett hozzá, hogy elődeink pályájuk százféle akadályát lebírják. Dicséretüket visszhangozza az »ekhós szekér«. (E sorok írója 1876-ban xevtizedx 1875 még xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 öt ilyen paraszt-szekerén tette meg útját Veszprémből ytelepulesy veszprém ytelepulesy Veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy Szentesre ytelepulesy szentes ytelepulesy Szentes ymegyey csongrád megye ykodvegy azzal a jeles színtársulattal, mely a téli évadra Szabadkára ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy vonult be.) (Ditrói Mór.) yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy ditrói mór szin_I.0478.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Ekhós szekér - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0478.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0478.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23051.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Ekhós szekér

Szócikk: Ekhós szekér Ekhó xegyenlosegjelx szekérernyő, négy lábon a szekér két oldalához erősítve. Az alföldön nevezik így az ernyővel ellátott kocsit. Máskép »burított« (fedeles) szekér a neve. Latinul: currus tectus, ennek Debrecenben ekhó a neve. A mai nemzedék nem sokat tud arról, hogy Thália istenasszony szolgálata mennyi fáradsággal, nélkülözéssel járt a múlt században, hogy elődeinknek mennyi kitartásra, mekkora hősiességre volt szükségük, hogy a színészi pálya nehézségeivel megküzdjenek. Ma a vidéki színész kényelmes vasúti kocsiban teszi meg vándorútját egyik állomástól a másikig. A díszleteket, könyvtárt, ruhatárt szállítja a podgyászkocsi. Néhány óra alatt, félnap alatt célhoz ér a társulat és ha délután megérkezett: este már a színházban, a moziban vagy a színkörben meg is tarthatja a megnyitó előadást. Más volt ám az úttörőknek vándorútja. Az Erdélyi Színjádzó Társaság — Wesselényi Miklós híres társulata — 1798-ban ellátogatott Kolozsvárról Nagyváradra, Marosvásárhelyre. A múlt század első évtizedében Debrecent, Szegedet is többször fölkereste a lelkes színészcsapat, Ernyi Mihály uram vezetése alatt. A fárasztó utazásokat parasztszerekeren kellett megtenni, de a társulat előkelőinek ekhós szekér jutott. Ilyenen utazott az igazgató, az igazgatónéval, a drámai szendével, az énekes primadonnával és olykor jutott hely a hősszerelmesnek is. Ekhós szekér! Jól hangzik ez — némi költői hangulatot ébreszt. A szekér fedele viselte az ekhó nevet. Ritkábban bőrből, gyakrabban vászonból készült az ekhó. Nyáron megvédte az utazót a perzselő naptól, de még áldásosabb volt a napokig tartó őszi esőben meg sűrű hóhullásnak idején. Kolozsvártól Debrecenig 6—7 napig tartott az út. A díszletek festett vásznait, a könyvtárt, a jelmezeket, ruhákat nagy ládákba csomagolták s ezeket nagy parasztszekereken egy­másra rakták. A ládákon ültek az aktorok és a leányasszonyok közül azok, akik nem gyalogosan masíroztak a szekér megett. Azután felváltották egymást. Az ekhós szekérbe meg a nagy podgyász kocsijában rendszerint három lovat fogtak. Sima úton a lógósnak nem akadt dolga, tág istránggal ügetett. Hanem az erdélyi mértföldes hegyeken, vagy az alföldi, tengelyig érő sárban ugyancsak megfeszültek izmai, túltett a rudason, meg a nyergesen. Nyaranta, jó időben vidámságos volt a vándorút. Felzendült a dal: »Oh, Tihanynak riadó leánya, Szállj le fellegid közül!« ... Megállott a karaván az erdő tisztásán. Előkerült az elemózsia, a bütykös, a kis kulacs, a nagy kulacs: lakzit ültek ősi módon, gitárpengetés és víg danázás mellett... Pihenő után folyt tovább — napokon át meg holdvilágnál a szívderítő utazás. Hanem hideg ősszel, szélfúvásban, ködben, esőben, mér csak ritkán hangzott fel egy-egy pajzán nóta. De csüggedés akkor se fogta, el a lelkes csapatot. A hivatás tüze erőt adott a nemzet napszámosainak, hogy a nehéz úttal megküzdjenek. Hát így utaztak a régi úttörők. A nagy művésznő, Déryné is írt erről híres Naplójában. A későbbi színésznemzedék is emigyen vándorolt. Havi Mihály, Follinusz János, Szuper Károly, Hubai Gusztáv, Miklóssy Gyula, Szegedi Mihály, Fehérváry Antal és a fiatal Feleky Miklós volt a vezetőjük. Hősiség, kitartás a színészet imádata kellett hozzá, hogy elődeink pályájuk százféle akadályát lebírják. Dicséretüket visszhangozza az »ekhós szekér«. (E sorok írója 1876-ban még öt ilyen paraszt-szekerén tette meg útját Veszprémből Szentesre azzal a jeles színtársulattal, mely a téli évadra Szabadkára vonult be.) (Ditrói Mór.) szin_I.0478.pdf I