Címszó: Endrődy Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0512.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0512.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23293.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Endrődy Sándor

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523294.htm

 

Szócikk: Endrődy Sándor költő, sz. 1850. (születés éve) jan. 16-án, Veszprémben, (megye) megh. 1920. szept. 7-én, Budapesten. (Budapest) Nagyszombatban (megye) kezdte iskolázását s a veszprémi, (megye) kecskeméti (megye) és székesfehérvári (megye) kath. gimnáziumokban folytatta. Az utóbbi helyen feltűnt költői tehetségével az önképzőkörben, melynek elnöke akkor Wekerle Sándor (személy) volt. Érettségi után beállott színésznek Balassagyarmatra, (megye) Novák Sándorhoz, (személy) (információ)  innen azonban csakhamar megvált. Külföldre utazott tanulmányi célból és Berlinben (ország) meg Leipzigban (ország) esztétikai előadásokat hallgatott. 1869-ben (időpont) hazajött és az előkelőbb lapokba dolgozott. 1871-ben (időpont) lefordította Hugo Victor (személy) »Angelo« (cím) c. 5 felv. drámáját. (Nemzeti Színház könyvtára, (intézmény) (információ)  16.) Dugonics András (személy) (információ)  »Báthory Máriá«-jához (cím) (információ)  tanulmányt írt. 1881. (időpont) (Nemzeti Könyvtár, (intézmény) (információ)  XVIII.) Színészeti cikkei megjelentek a »Színpad« (intézmény) 1888. (időpont) 230. és 305-ik számában. Ezután a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  kiadta tőle a »Költemények« (cím) két kötetét és tagjai sorába iktatta. Később a nagyváradi reáliskolához (intézmény) (információ)  nevezték ki tanárrá és ott működött 1892-ig. (időpont) Ezután több költői gyűjteményt és számos műfordítást adott ki. Leghíresebbé vált költői műve a »Kurucnóták« (cím) könyve. A Kisfaludy Társaság (intézmény) (információ)  1862-ben, (időpont) az Akadémia (intézmény) (információ)  1899-ben (időpont) választotta tagjává, 1907-ben (időpont) pedig a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  alelnöke lett. Igen nagy része volt a Petőfi-kultusz (személy) (információ)  újabb mozgalmaiban és a Petőfi-ház (személy) (információ)  megteremtésében. szin_I.0512.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Endrődy Sándor címszóvég 23293 Szócikk: Endrődy Sándor költő, sz. 1850. jan. xtalanevtizedx 1865 16-án, Veszprémben, ytelepulesy veszprém ytelepulesy Veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy megh. 1920. szept. 7-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nagyszombatban ytelepulesy nagyszombat ytelepulesy Nagyszombat ymegyey pozsony megye ykodvegy kezdte iskolázását s a veszprémi, ytelepulesy veszprém ytelepulesy veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy kecskeméti ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy és székesfehérvári ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy kath. gimnáziumokban folytatta. Az utóbbi helyen feltűnt költői tehetségével az önképzőkörben, melynek elnöke akkor Wekerle Sándor yszemelynevy wekerle sándor yszemelynevy Wekerle Sándor yszemelynevy wekerle yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Wekerle yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy volt. Érettségi után beállott színésznek Balassagyarmatra, ytelepulesy balassagyarmat ytelepulesy Balassagyarmat ymegyey nógrád megye ykodvegy Novák Sándorhoz, yszemelynevy novák sándor yszemelynevy Novák Sándor yszemelynevy novák yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Novák yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy innen azonban csakhamar megvált. Külföldre utazott tanulmányi célból és Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy meg Leipzigban ytelepulesy leipzig ytelepulesy Leipzig yorszagy Németország ykodvegy esztétikai előadásokat hallgatott. 1869-ben xevtizedx 1865 hazajött xtalanevtizedx 1875 és az előkelőbb lapokba dolgozott. 1871-ben xevtizedx 1875 lefordította xtalanevtizedx 1885 Hugo Victor yszemelynevy hugo victor yszemelynevy Hugo Victor yszemelynevy hugo yszemelynevy victor yszemelynevy yszemelynevy Hugo yszemelynevy Victor yszemelynevy ykodvegy »Angelo« ycimy angelo ycimy Angelo ycimy angelo ycimy ycimy Angelo ycimy ykodvegy c. 5 felv. drámáját. (Nemzeti Színház könyvtára, yintezmenyy nemzeti színház könyvtára yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy könyvtára yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 16.) Dugonics András yszemelynevy dugonics andrás yszemelynevy Dugonics András yszemelynevy dugonics yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy »Báthory Máriá«-jához ycimy báthory mária ycimy Báthory Máriá ycimy báthory ycimy mária ycimy ycimy Báthory ycimy Máriá ycimy ykodvegy tanulmányt írt. 1881. xevtizedx 1885 (Nemzeti Könyvtár, yintezmenyy nemzeti könyvtár yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy könyvtár yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy XVIII.) Színészeti cikkei megjelentek a »Színpad« yintezmenyy színpad yintezmenyy Színpad yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Színpad yintezmenyy ykodvegy 1888. 230. xtalanevtizedx 1895 és 305-ik számában. Ezután a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy kiadta tőle a »Költemények« ycimy költemények ycimy Költemények ycimy költemények ycimy ycimy Költemények ycimy ykodvegy két kötetét és tagjai sorába iktatta. Később a nagyváradi reáliskolához yintezmenyy nagyváradi reáliskola yintezmenyy nagyvára yintezmenyy nagyváradi yintezmenyy reáliskola yintezmenyy yintezmenyy nagyvára yintezmenyy ykodvegy nevezték ki tanárrá és ott működött 1892-ig. xevtizedx 1895 Ezután több költői gyűjteményt és számos műfordítást adott ki. Leghíresebbé vált költői műve a »Kurucnóták« ycimy kurucnóták ycimy Kurucnóták ycimy kurucnóták ycimy ycimy Kurucnóták ycimy ykodvegy könyve. A Kisfaludy Társaság yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy 1862-ben, xevtizedx 1865 az xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy 1899-ben xevtizedx 1895 választotta xtalanevtizedx 1905 tagjává, 1907-ben xevtizedx 1905 pedig xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy alelnöke lett. Igen nagy része volt a Petőfi-kultusz yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy újabb mozgalmaiban és a Petőfi-ház yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy megteremtésében. szin_I.0512.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Endrődy Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0512.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0512.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23293.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Endrődy Sándor

Szócikk: Endrődy Sándor költő, sz. 1850. jan. 16-án, Veszprémben, megh. 1920. szept. 7-én, Budapesten. Nagyszombatban kezdte iskolázását s a veszprémi, kecskeméti és székesfehérvári kath. gimnáziumokban folytatta. Az utóbbi helyen feltűnt költői tehetségével az önképzőkörben, melynek elnöke akkor Wekerle Sándor volt. Érettségi után beállott színésznek Balassagyarmatra, Novák Sándorhoz, innen azonban csakhamar megvált. Külföldre utazott tanulmányi célból és Berlinben meg Leipzigban esztétikai előadásokat hallgatott. 1869-ben hazajött és az előkelőbb lapokba dolgozott. 1871-ben lefordította Hugo Victor »Angelo« c. 5 felv. drámáját. (Nemzeti Színház könyvtára, 16.) Dugonics András »Báthory Máriá«-jához tanulmányt írt. 1881. (Nemzeti Könyvtár, XVIII.) Színészeti cikkei megjelentek a »Színpad« 1888. 230. és 305-ik számában. Ezután a Petőfi Társaság kiadta tőle a »Költemények« két kötetét és tagjai sorába iktatta. Később a nagyváradi reáliskolához nevezték ki tanárrá és ott működött 1892-ig. Ezután több költői gyűjteményt és számos műfordítást adott ki. Leghíresebbé vált költői műve a »Kurucnóták« könyve. A Kisfaludy Társaság 1862-ben, az Akadémia 1899-ben választotta tagjává, 1907-ben pedig a Petőfi Társaság alelnöke lett. Igen nagy része volt a Petőfi-kultusz újabb mozgalmaiban és a Petőfi-ház megteremtésében. szin_I.0512.pdf I