Címszó: Erdős János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1812

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0526.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0526.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23435.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Erdős János

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523435.htm

 

Szócikk: Erdős János énekesszinész, a vidék egyik ismertnevű színésze, sz. 1812-ben, (születés éve) megh. 1842. jan. 21-én, Székesfehérvárott, (megye) sorvadás következtében. Mint rendező a kiválóbbak között említik az egykorú lapok. 1840-ben (időpont) Balatonfüreden (megye) rendező. Ez év szept. 19-én fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a »Fiesco« (cím) (információ)  c. drámában Mulei Hasszán (szerep) szerepében. November 22-én igazgató Pécsett. (megye) 1841-ben (időpont) újra fellép a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  ekkor a Honművész (intézmény) (információ)  (47. sz.) azt írta, hogy oly klasszicitással játszott, »millyet egyedül a korunkban legfőbb fokon díszlő Anschütz (személy) (információ)  vagy Lőwe (személy) (információ)  remek előadásától várhatunk. E' színész gyengélkedő egéssége mellett is stúdium által magát az elsőrendű színészek sorába iktatá.« Főbb szerepe: Kurdinkov (szerep) (Hamis pénzverők). (cím) Orsini (szerep) (Neszlei torony), (cím) Kent (szerep) (Lear király), (cím) (információ)  Bizot (szerep) (Párisi naplopó), (cím) (információ)  Montalban (szerep) (Montalban Klára), (cím) Till (szerep) (Hét közül a legrutabb), (cím) Abudár (szerep) (Királyi korona), (cím) stb. Neje: Dain (Dein) Teréz, (személy) a vidéki színészet egyik jelesebb tagja, megh. 1858. nov. 7-én, Pesten. (Budapest) Déryné (személy) (információ)  hozta a színészethez, Rimaszombatban. (megye) 1843-ban (időpont) Kolozsvárott, (megye) 1844—1847-ben (időpont) Győrött, (megye) majd 1851-ben (időpont) ismét Győrött (megye) működött. Róla ezekben emlékezik meg az egykorú beszámoló: »Anyákat, aggnőket, ollykor fiatal özvegyeket játszik, bár orgánja igen kellemetlenül hat a fülekre, kivált első halláskor, de további ismeretség után e' szorgalmatos színésznő mindinkább megnyeri tetszésünket. Több érdemei: korszerű öltözék, szorgalmas szereptudás 's majd alig van az egész társaságnál egyén, ki annyiszor olly híven felfogná szerepe jellemét, mint Erdősné.« (személy) (»Hazánk«, (intézmény) (információ)  [Győr] (megye) 1847. (időpont) jan. 9.) szin_I.0526.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Erdős János címszóvég 23435 Szócikk: Erdős János énekesszinész, a vidék egyik ismertnevű színésze, sz. 1812-ben, megh. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 1842. jan. 21-én, Székesfehérvárott, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy sorvadás következtében. Mint rendező a kiválóbbak között említik az egykorú lapok. 1840-ben xevtizedx 1845 Balatonfüreden ytelepulesy balatonfüred ytelepulesy Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy rendező. Ez év szept. 19-én fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Fiesco« ycimy fiesco ycimy Fiesco ycimy fiesco ycimy ycimy Fiesco ycimy ykodvegy c. drámában Mulei Hasszán yszerepy mulei hasszán yszerepy Mulei Hasszán yszerepy mulei yszerepy hasszán yszerepy yszerepy Mulei yszerepy Hasszán yszerepy ykodvegy szerepében. November 22-én igazgató Pécsett. ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy 1841-ben újra fellép a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ekkor a Honművész yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy (47. sz.) azt írta, hogy oly klasszicitással játszott, »millyet egyedül a korunkban legfőbb fokon díszlő Anschütz yszemelynevy anschütz yszemelynevy Anschütz yszemelynevy anschütz yszemelynevy yszemelynevy Anschütz yszemelynevy ykodvegy vagy Lőwe yszemelynevy lőwe yszemelynevy Lőwe yszemelynevy lőwe yszemelynevy yszemelynevy Lőwe yszemelynevy ykodvegy remek előadásától várhatunk. E' színész gyengélkedő egéssége mellett is stúdium által magát az elsőrendű színészek sorába iktatá.« Főbb szerepe: Kurdinkov yszerepy kurdinkov yszerepy Kurdinkov yszerepy kurdinkov yszerepy yszerepy Kurdinkov yszerepy ykodvegy (Hamis pénzverők). ycimy hamis pénzverők ycimy Hamis pénzverők ycimy hamis ycimy pénzverők ycimy ycimy Hamis ycimy pénzverők ycimy ykodvegy Orsini yszerepy orsini yszerepy Orsini yszerepy orsini yszerepy yszerepy Orsini yszerepy ykodvegy (Neszlei torony), ycimy neszlei torony ycimy Neszlei torony ycimy neszlei ycimy torony ycimy ycimy Neszlei ycimy torony ycimy ykodvegy Kent yszerepy kent yszerepy Kent yszerepy kent yszerepy yszerepy Kent yszerepy ykodvegy (Lear király), ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy Bizot yszerepy bizot yszerepy Bizot yszerepy bizot yszerepy yszerepy Bizot yszerepy ykodvegy (Párisi naplopó), ycimy párisi naplopó ycimy Párisi naplopó ycimy párisi ycimy naplopó ycimy ycimy Párisi ycimy naplopó ycimy ykodvegy Montalban yszerepy montalban yszerepy Montalban yszerepy montalban yszerepy yszerepy Montalban yszerepy ykodvegy (Montalban Klára), ycimy montalban klára ycimy Montalban Klára ycimy montalban ycimy klára ycimy ycimy Montalban ycimy Klára ycimy ykodvegy Till yszerepy till yszerepy Till yszerepy till yszerepy yszerepy Till yszerepy ykodvegy (Hét közül a legrutabb), ycimy hét közül a legrutabb ycimy Hét közül a legrutabb ycimy hét ycimy közül ycimy a ycimy legrutabb ycimy ycimy Hét ycimy közül ycimy a ycimy legrutabb ycimy ykodvegy Abudár yszerepy abudár yszerepy Abudár yszerepy abudár yszerepy yszerepy Abudár yszerepy ykodvegy (Királyi korona), ycimy királyi korona ycimy Királyi korona ycimy királyi ycimy korona ycimy ycimy Királyi ycimy korona ycimy ykodvegy stb. Neje: Dain (Dein) Teréz, yszemelynevy dain (dein) teréz yszemelynevy Dain (Dein) Teréz yszemelynevy dain yszemelynevy (dein) yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Dain yszemelynevy (Dein) yszemelynevy Teréz yszemelynev a vidéki színészet egyik jelesebb tagja, megh. 1858. nov. 7-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy hozta a színészethez, Rimaszombatban. ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy 1843-ban Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1844—1847-ben Győrött, xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy majd 1851-ben xevtizedx 1855 ismét Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy működött. Róla ezekben emlékezik meg az egykorú beszámoló: »Anyákat, aggnőket, ollykor fiatal özvegyeket játszik, bár orgánja igen kellemetlenül hat a fülekre, kivált első halláskor, de további ismeretség után e' szorgalmatos színésznő mindinkább megnyeri tetszésünket. Több érdemei: korszerű öltözék, szorgalmas szereptudás 's majd alig van az egész társaságnál egyén, ki annyiszor olly híven felfogná szerepe jellemét, mint Erdősné.« yszemelynevy erdősne yszemelynevy Erdősné yszemelynevy erdősne yszemelynevy yszemelynevy Erdősné yszemelynevy ykodvegy (»Hazánk«, yintezmenyy hazánk yintezmenyy Hazánk yintezmenyy hazánk yintezmenyy yintezmenyy Hazánk yintezmenyy ykodvegy [Győr] ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy 1847. xevtizedx 1845 jan. xtalanevtizedx 1855 9.) szin_I.0526.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Erdős János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1812

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0526.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0526.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23435.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Erdős János

Szócikk: Erdős János énekesszinész, a vidék egyik ismertnevű színésze, sz. 1812-ben, megh. 1842. jan. 21-én, Székesfehérvárott, sorvadás következtében. Mint rendező a kiválóbbak között említik az egykorú lapok. 1840-ben Balatonfüreden rendező. Ez év szept. 19-én fellépett a Nemzeti Színházban, a »Fiesco« c. drámában Mulei Hasszán szerepében. November 22-én igazgató Pécsett. 1841-ben újra fellép a Nemzeti Színházban, ekkor a Honművész (47. sz.) azt írta, hogy oly klasszicitással játszott, »millyet egyedül a korunkban legfőbb fokon díszlő Anschütz vagy Lőwe remek előadásától várhatunk. E' színész gyengélkedő egéssége mellett is stúdium által magát az elsőrendű színészek sorába iktatá.« Főbb szerepe: Kurdinkov (Hamis pénzverők). Orsini (Neszlei torony), Kent (Lear király), Bizot (Párisi naplopó), Montalban (Montalban Klára), Till (Hét közül a legrutabb), Abudár (Királyi korona), stb. Neje: Dain (Dein) Teréz, a vidéki színészet egyik jelesebb tagja, megh. 1858. nov. 7-én, Pesten. Déryné hozta a színészethez, Rimaszombatban. 1843-ban Kolozsvárott, 1844—1847-ben Győrött, majd 1851-ben ismét Győrött működött. Róla ezekben emlékezik meg az egykorú beszámoló: »Anyákat, aggnőket, ollykor fiatal özvegyeket játszik, bár orgánja igen kellemetlenül hat a fülekre, kivált első halláskor, de további ismeretség után e' szorgalmatos színésznő mindinkább megnyeri tetszésünket. Több érdemei: korszerű öltözék, szorgalmas szereptudás 's majd alig van az egész társaságnál egyén, ki annyiszor olly híven felfogná szerepe jellemét, mint Erdősné.« (»Hazánk«, [Győr] 1847. jan. 9.) szin_I.0526.pdf I