Címszó: Fáncsy Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1809

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0561.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0561.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23625.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Fáncsy Lajos

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523625.htm

 

Szócikk: Fáncsy Lajos színész. A magyar színészetnek ez a kimagasló egyénisége 1809. (időpont) aug. 25-én született, Pécsen, (megye) ahol atyja, Fáncsy Imre, (személy) (információ)  káptalani hivatalnok volt. Középiskoláit szülővárosában végezte, felsőbb tanulmányait pedig a pesti (Budapest) egyetemen. Szülei tudósnak szánták, azonban lelke vágyai másfelé vonzották s a sors egészen más hivatást jelölt ki számára. Abban az időben, mikor a fiatal Fáncsy (személy) (információ)  egyetemi tanulmányait végezte, a Beleznay-kertben lévő Podmaniczky - kastély (intézmény) (információ)  nagytermében Balla Károly (személy) (információ)  magyar játszótársasága tartotta előadásait. A fiatal Fáncsy (személy) (információ)  addig járt ezekre az előadásokra, míg végre maga is fellépett és felcsapott aktornak. A színipályán olyan nagy előhaladást tanúsított, hogy egy év múlva (tehát 1830-ban) (időpont) kedvence lett a miskolci (megye) közönségnek. Miskolcról (megye) Pozsonyba (megye) ment a Komlóssy-féle (személy) (információ)  társasághoz, 1833. (időpont) szept. 12-én pedig Budán (Budapest) lépett fel. De Budán (Budapest) ekkor csak egy évig maradt. 1834-ben (időpont) már Kassán (megye) találjuk, ahol a következő esztendőben nőül vette Meszlényi Márthát. (személy) (információ)  Azután László Józseffel (személy) (információ)  (l. o.) társaságot szervezett. (A társaság Nagyváradon (megye) és Debrecenben (megye) játszott.) Az igazgatóság azonban nem tartott soká, 1836. (időpont) májusában újra visszavonult Budára, (Budapest) ahol aztán véglegesen meg is maradt és tagja lett az 1837. (időpont) aug. 22-én megnyílt Nemzeti Színháznak. (intézmény) (információ)  Fáncsy (személy) (információ)  nagyon képzett, intelligens színész volt. Kiváló szónok és jó tollforgató. Egressy (személy) (információ)  mellett ő a legképzettebb magyar színész. Eleinte szerelmeseket s fiatal hősöket játszott, de látva e szerepkörben Lendvay Márton (személy) (információ)  (l.o.) fölényét, rátért az úgynevezett intrikus szerepekre. Fáncsyt (személy) (információ)  megnyerő arca, csinos alakja s behizelgő, dallamos hangja a szerelmes szerepekben is szép sikerekhez juttatták. Ám az intrikus szerepekben még nagyobbra nőtt. Mert itt egészen új játékstylust teremtett. Fáncsy (személy) (információ)  előtt a cselszövő színészek a régi primitív hagyományok szerint játszottak. Vörös paróka, horgasra maszkirozott ott, ijesztőre festett arc. Ez volt a régi intrikum. Fáncsy (személy) (információ)  azonban ezeket az ostoba, külső fogásokat megvetette. Ő lélektannal dolgozott. Embereket játszott. A régi intrikusok mindenféle arcfintorral és szemforgatásokkal arra törekedtek, hogy a színpadon minél jobban kimutassák gazember voltukat. Fáncsy (személy) (információ)  nem törekedett ilyesmire. Ő inkább takargatni igyekezett alakjainak gazember voltát. Az ő színpadi cselszövői, gazemberei és svihákjai ezért voltak emberek, nem pedig a régi iskola szabályai szerint rángatott színpadi bábok. Kitűnő szerepe volt Claude Frollo, (szerep) (a »Notre-Dame-i toronyőr«-ben), (cím) akinek izzó és elfojtott szerelmét nagyszerűen megjátszotta, egyúttal éreztette is, hogy ez a meg nem hallgatott s kielégítetlen nagy szenvedély minden gonoszságra képes. Nagyon jó volt Tartuffe-ben (cím) (információ)  is, ahol sima, behízelgő egyéniségével teljesen indokolttá tudta tenni Orgon (szerep) hiszékenységét. A csábítási jelenetben meleg, behízelgő hangon beszélt, de éreztette a kéjenc sóvárgását is. Mikor pedig a képmutatónak gazember volta kiderül, a lágyan behizelgő dallamos hang egyszerre borotvaélesre változott s fenyegetéseivel a megfélemlítés érzetét keltette. Kitűnő szerepe volt Wurm, (szerep) az »Ármány és szerelem«-ben. (cím) (információ)  Az udvari emberek simasága és tettetett szolgai alázata mögött éles észt és kegyetlenül önző igényjogosultságot tudott e szerepben éreztetni. Amikor pedig Lujzának (szerep) a levelet diktálta, fagyos nyugalmában olyan kérlelhetetlen volt, hogy – Takács Ádám (személy) (információ)  (l.o.) - régi színész feljegyzései szerint – a közönség a fogát szítta bele. A nagy szenvedély hangjait is meg tudta ütni Shylockban (cím) (információ)  (Velencei kalmár), (cím) (információ)  melyet Megyeritől (személy) (információ)  (l.o.) eltérőleg mindenütt komor színekkel játszott. Fáncsy (személy) (információ)  u.i. Shylockban (cím) (információ)  a fajgyűlöletet vette alapul. Az ő zsidója utálta a keresztényt és ezt nem is igen igyekezett titkolni. Legkimagaslóbb jelenése volt a Tuballal (szerep) való. Öröme Antonio (szerep) bukásán és lesújtó fájdalma a Jessicáról (szerep) hallott híreken. Nagyon jó volt a törvényszéki jelenetben is. Örömében szinte tombolt, hogy Antonio (szerep) testéből a fontnyi húst kivághatja; ellenben kővé meredt s a magasra tartott kés kihullott kezéből, mikor meghallotta, hogy egy csepp vért sem szabad eresztenie. Ő játszotta magyar színpadon először Shakespeare (személy) (információ)  »Athéni Timon«-ját. (cím) (információ)  Szerepének különösen azt a jelenetét dicsérték, mikor az aranyat megleli. Kitűnő volt Edgár-ban (szerep) (Lear király), (cím) (információ)  a »Londoni koldusok«-ban, (cím) »Don Carlos«-ban (cím) (információ)  (Il-ik Fülöp), (szerep) »Don Caesar de Bazan«-ban (cím) (információ)  (Don Jose de Santarem), (szerep) (információ)  a »Két pisztoly«-ban, (cím) (információ)  a »Régi pénzek«­ben (cím) (Kardos), (szerep) (információ)  »Violá«-ban (cím) (információ)  (Macskaházy) (szerep) stb., stb. Sok jó szerepe volt, de a legjobb »Bánk bán« (cím) (információ)  Biberachjában (szerep) (információ)  lehetett, mert ez a sima, elegáns, okos és önző udvaronc nagyon illett az ő elegáns, sima és fölényes egyéniségéhez. Ebben a szerepben senki sem tudta őt felülmúlni. Jágó-ja (szerep) (Othelló-ban) (cím) már kevésbbé sikerülhetett (bár itt is voltak kitűnő jelenései). Ez a nyers, darabos, Őszinteséget kiabáló katona-gazember távol állott az ő sima és finom egyéniségétől. Ebben már utódja — Tóth József (személy) (információ)  (l. o.) — volt a mester, aki viszont Tartuffe-ben (szerep) (információ)  és Biberach-ban (szerep) (információ)  maradt Fáncsy (személy) (információ)  mögött. Fáncsy Lajos (személy) (információ)  és Tóth József (személy) (információ)  összehasonlítása nagyon tanulságos, mert így mindkettőjüket jobban megismerhetjük, Ők sok tekintetben ellentétei voltak egymásnak, habár egyazon szerepkört töltötték be. Fáncsy (személy) (információ)  finomabb, volt. Tóth (személy) (információ)  durvább, de félelmesebb. Egyben azonban megegyeztek. Egyikük sem volt száraz szavalógép. Mindketten a mimika, alapján állottak — és mindketten kitűnő beszédtechnikával rendelkeztek. Fáncsy (személy) (információ)  a túlzást, a hamis páthoszt nem szerette. Mindig természetesen beszélt. Már kortársai is az új iskola hívei közé sorozták. Sokoldalú színész volt. Szerelmeseket, fiatal hősöket, jellem-szerepeket, kritikusokat és komikusokat játszott. Jellemző, hogy vidéki vendégszerepléseire sohasem vitte magával intrikus szerepeit. A vidéken többnyire hősszerelmes szerepekben játszott; Valószinűleg azért, mert az intrikus szerepeket nem tartotta vonzóknak. Fáncsy (személy) (információ)  nagy buzgalommal vett részt a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatásában. Már az 1843-ban (időpont) megalakult igazgatósági tanácsnak is tagja volt. És olyan kitűnő színházvezetőnek bizonyult, hogy egész 1852-ig (időpont) »igazgatósági ügyvivő« (tulajdonképen: művezető) maradt. Ebben a minőségben különösen a szabadságharc utáni szomorú és nehéz korszakban teljesített megbecsülhetetlen szolgálatokat. A simulékony és előkelő modorú Fáncsy, (személy) (információ)  aki Egressy (személy) (információ)  szerint miniszternek, vagy diplomatának született, az osztrák (nemzetiség) cenzúránál s az ellenséges indulatú hatóságoknál sok olyan üdvös eredményt tudott keresztülvinni, ami másnak nem sikerülhetett volna. 1849. (időpont) aug. 18-án a császár születésnapját — felsőbb parancsra — a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  is meg kellett ünnepelni. A »Gotterhalte« elhangzása után előlépett Fáncsy, (személy) (információ)  a kitűnő szónok és a következő rövid beszédet intézte a közönséghez: »Ő császári királyi fölsége I-ső Ferenc József (személy) előfordult születési ünnepén a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  összes személyzete Őfelsége iránti legmélyebb hódolatát nyilvánítván — ez alkalommal el nem mulaszthatja szent, buzgó fohászát Istenhez emelni, hogy igazságos kegyelme annyi áldással koszorúzza fiatal fejét, amennyi üdvöt Őfelsége az annyi viszályok által hányatott magyar nemzetre hoz.« Ezzel a beszéddel megelégedhettek az osztrákok (nemzetiség) is, de a magyarok is kiérezhették belőle a magukét. Igazi diplomata nyilatkozat volt. Fáncsy (személy) (információ)  nagy mestere volt a szónak, színpadon, szószéken és íróasztalnál egyaránt. Kitűnő műfordító volt. Németből, (nyelv) (információ)  franciából (nyelv) (információ)  több darabot fordított a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  részére. Azonkívül szívesen bocsátkozott hírlapi harcokba a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  érdekeiért. Nagy feltűnést keltett annak idején a »Pesti Napló«-ban, (intézmény) (információ)  »Cserháti levelek« (cím) című cikksorozata (1854-ben), (időpont) melyben a színház igazgatás hibáit s azok orvoslási módjait tárgyalja. Ő ekkor már nem vett részt az igazgatásban. Mert amikor gróf Festetics Leót (személy) (információ)  nevezték ki művészi igazgatónak, visszalépett a művezetéstől. Nem szívesen tette. A visszavonulás sok fájdalmat okozott neki és siettette korai halálát. 1854-ben (időpont) már nagy beteg volt, de azért még egyszer eljátszta Tartuffe-öt. (szerep) (információ)  Még egyszer — utoljára. December 18-án a »Windsori csalfa hölgyek«-et (cím) vették elő jutalom játékául, de a nagybeteg Fáncsy (személy) (információ)  ebben az előadásban már nem vett részt. Negyednapra rá meg is halt, 45 éves korában. (1854. (időpont) dec. 22-én.) Hátramaradott családja javára a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  1855. (időpont) jan. 21-én hangversenyt rendezett. Nagy színészt, kitűnő rendezőt és kitűnő művezető-igazgatót veszített halálával a Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_I.0561.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Fáncsy Lajos címszóvég 23625 Szócikk: Fáncsy Lajos színész. A magyar színészetnek ez a kimagasló egyénisége 1809. aug. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 25-én született, Pécsen, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy ahol atyja, Fáncsy Imre, yszemelynevy fáncsy imre yszemelynevy Fáncsy Imre yszemelynevy fáncsy yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy káptalani hivatalnok volt. Középiskoláit szülővárosában végezte, felsőbb tanulmányait pedig a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen. Szülei tudósnak szánták, azonban lelke vágyai másfelé vonzották s a sors egészen más hivatást jelölt ki számára. Abban az időben, mikor a fiatal Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy egyetemi tanulmányait végezte, a Beleznay-kertben lévő Podmaniczky - kastély yintezmenyy podmaniczky - kastély yintezmenyy Podmanic yintezmenyy podmaniczky yintezmenyy - yintezmenyy kastély yintezmenyy yintezmenyy Podmanic yintezmenyy ykodvegy nagytermében Balla Károly yszemelynevy balla károly yszemelynevy Balla Károly yszemelynevy balla yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy magyar játszótársasága tartotta előadásait. A fiatal Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy addig járt ezekre az előadásokra, míg végre maga is fellépett és felcsapott aktornak. A színipályán olyan nagy előhaladást tanúsított, hogy egy év múlva (tehát 1830-ban) xevtizedx 1835 kedvence lett a miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy közönségnek. Miskolcról ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy ment a Komlóssy-féle yszemelynevy komlóssy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy komlóssy yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy ykodvegy társasághoz, 1833. szept. 12-én pedig Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy lépett fel. De Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ekkor csak egy évig maradt. 1834-ben már Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy találjuk, ahol a következő esztendőben nőül vette Meszlényi Márthát. yszemelynevy meszlényi mártha yszemelynevy Meszlényi Márthá yszemelynevy meszlényi yszemelynevy mártha yszemelynevy yszemelynevy Meszlényi yszemelynevy Márthá yszemelynevy ykodvegy Azután László Józseffel yszemelynevy lászló józsef yszemelynevy László József yszemelynevy lászló yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (l. o.) társaságot szervezett. (A társaság Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy és Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy játszott.) Az igazgatóság azonban nem tartott soká, 1836. májusában újra visszavonult Budára, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ahol aztán véglegesen meg is maradt és tagja lett az 1837. aug. xtalanevtizedx 1845 22-én megnyílt Nemzeti Színháznak. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy nagyon képzett, intelligens színész volt. Kiváló szónok és jó tollforgató. Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy mellett ő a legképzettebb magyar színész. Eleinte szerelmeseket s fiatal hősöket játszott, de látva e szerepkörben Lendvay Márton yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy (l.o.) fölényét, rátért az úgynevezett intrikus szerepekre. Fáncsyt yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy megnyerő arca, csinos alakja s behizelgő, dallamos hangja a szerelmes szerepekben is szép sikerekhez juttatták. Ám az intrikus szerepekben még nagyobbra nőtt. Mert itt egészen új játékstylust teremtett. Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy előtt a cselszövő színészek a régi primitív hagyományok szerint játszottak. Vörös paróka, horgasra maszkirozott ott, ijesztőre festett arc. Ez volt a régi intrikum. Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy azonban ezeket az ostoba, külső fogásokat megvetette. Ő lélektannal dolgozott. Embereket játszott. A régi intrikusok mindenféle arcfintorral és szemforgatásokkal arra törekedtek, hogy a színpadon minél jobban kimutassák gazember voltukat. Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy nem törekedett ilyesmire. Ő inkább takargatni igyekezett alakjainak gazember voltát. Az ő színpadi cselszövői, gazemberei és svihákjai ezért voltak emberek, nem pedig a régi iskola szabályai szerint rángatott színpadi bábok. Kitűnő szerepe volt Claude Frollo, yszerepy claude frollo yszerepy Claude Frollo yszerepy claude yszerepy frollo yszerepy yszerepy Claude yszerepy Frollo yszerepy ykodvegy (a »Notre-Dame-i toronyőr«-ben), ycimy notre-dame-i toronyőr ycimy Notre-Dame-i toronyőr ycimy notre-dame-i ycimy toronyőr ycimy ycimy Notre-Dame-i ycimy toronyőr ycimy ykodvegy akinek izzó és elfojtott szerelmét nagyszerűen megjátszotta, egyúttal éreztette is, hogy ez a meg nem hallgatott s kielégítetlen nagy szenvedély minden gonoszságra képes. Nagyon jó volt Tartuffe-ben ycimy tartuffe ycimy Tartuffe ycimy tartuffe ycimy ycimy Tartuffe ycimy ykodvegy is, ahol sima, behízelgő egyéniségével teljesen indokolttá tudta tenni Orgon yszerepy orgon yszerepy Orgon yszerepy orgon yszerepy yszerepy Orgon yszerepy ykodvegy hiszékenységét. A csábítási jelenetben meleg, behízelgő hangon beszélt, de éreztette a kéjenc sóvárgását is. Mikor pedig a képmutatónak gazember volta kiderül, a lágyan behizelgő dallamos hang egyszerre borotvaélesre változott s fenyegetéseivel a megfélemlítés érzetét keltette. Kitűnő szerepe volt Wurm, yszerepy wurm yszerepy Wurm yszerepy wurm yszerepy yszerepy Wurm yszerepy ykodvegy az »Ármány és szerelem«-ben. ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Az udvari emberek simasága és tettetett szolgai alázata mögött éles észt és kegyetlenül önző igényjogosultságot tudott e szerepben éreztetni. Amikor pedig Lujzának yszerepy lujza yszerepy Lujzá yszerepy lujza yszerepy yszerepy Lujzá yszerepy ykodvegy a levelet diktálta, fagyos nyugalmában olyan kérlelhetetlen volt, hogy – Takács Ádám yszemelynevy takács ádám yszemelynevy Takács Ádám yszemelynevy takács yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Takács yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy (l.o.) - régi színész feljegyzései szerint – a közönség a fogát szítta bele. A nagy szenvedély hangjait is meg tudta ütni Shylockban ycimy shylock ycimy Shylock ycimy shylock ycimy ycimy Shylock ycimy ykodvegy (Velencei kalmár), ycimy velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy melyet Megyeritől yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy (l.o.) eltérőleg mindenütt komor színekkel játszott. Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy u.i. Shylockban ycimy shylock ycimy Shylock ycimy shylock ycimy ycimy Shylock ycimy ykodvegy a fajgyűlöletet vette alapul. Az ő zsidója utálta a keresztényt és ezt nem is igen igyekezett titkolni. Legkimagaslóbb jelenése volt a Tuballal yszerepy tubal yszerepy Tubal yszerepy tubal yszerepy yszerepy Tubal yszerepy ykodvegy való. Öröme Antonio yszerepy antonio yszerepy Antonio yszerepy antonio yszerepy yszerepy Antonio yszerepy ykodvegy bukásán és lesújtó fájdalma a Jessicáról yszerepy jessica yszerepy Jessicá yszerepy jessica yszerepy yszerepy Jessicá yszerepy ykodvegy hallott híreken. Nagyon jó volt a törvényszéki jelenetben is. Örömében szinte tombolt, hogy Antonio yszerepy antonio yszerepy Antonio yszerepy antonio yszerepy yszerepy Antonio yszerepy ykodvegy testéből a fontnyi húst kivághatja; ellenben kővé meredt s a magasra tartott kés kihullott kezéből, mikor meghallotta, hogy egy csepp vért sem szabad eresztenie. Ő játszotta magyar színpadon először Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy »Athéni Timon«-ját. ycimy athéni timon ycimy Athéni Timon ycimy athéni ycimy timon ycimy ycimy Athéni ycimy Timon ycimy ykodvegy Szerepének különösen azt a jelenetét dicsérték, mikor az aranyat megleli. Kitűnő volt Edgár-ban yszerepy edgár yszerepy Edgár yszerepy edgár yszerepy yszerepy Edgár yszerepy ykodvegy (Lear király), ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy a »Londoni koldusok«-ban, ycimy londoni koldusok ycimy Londoni koldusok ycimy londoni ycimy koldusok ycimy ycimy Londoni ycimy koldusok ycimy ykodvegy »Don Carlos«-ban ycimy don carlos ycimy Don Carlos ycimy don ycimy carlos ycimy ycimy Don ycimy Carlos ycimy ykodvegy (Il-ik Fülöp), yszerepy il-ik fülöp yszerepy Il-ik Fülöp yszerepy il-ik yszerepy fülöp yszerepy yszerepy Il-ik yszerepy Fülöp yszerepy ykodvegy »Don Caesar de Bazan«-ban ycimy don caesar de bazan ycimy Don Caesar de Bazan ycimy don ycimy caesar ycimy de ycimy bazan ycimy ycimy Don ycimy Caesar ycimy de ycimy Bazan ycimy ykodvegy (Don Jose de Santarem), yszerepy don jose de santarem yszerepy Don Jose de Santarem yszerepy don yszerepy jose yszerepy de yszerepy santarem yszerepy yszerepy Don yszerepy Jose yszerepy de yszerepy Santarem yszerepy ykodvegy a »Két pisztoly«-ban, ycimy két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy a »Régi pénzek«­ben ycimy régi pénzek ycimy Régi pénzek ycimy régi ycimy pénzek ycimy ycimy Régi ycimy pénzek ycimy ykodvegy (Kardos), yszerepy kardos yszerepy Kardos yszerepy kardos yszerepy yszerepy Kardos yszerepy ykodvegy »Violá«-ban ycimy viola ycimy Violá ycimy viola ycimy ycimy Violá ycimy ykodvegy (Macskaházy) yszerepy macskaházy yszerepy Macskaházy yszerepy macskaházy yszerepy yszerepy Macskaházy yszerepy ykodvegy stb., stb. Sok jó szerepe volt, de a legjobb »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Biberachjában yszerepy biberach yszerepy Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach yszerepy ykodvegy lehetett, mert ez a sima, elegáns, okos és önző udvaronc nagyon illett az ő elegáns, sima és fölényes egyéniségéhez. Ebben a szerepben senki sem tudta őt felülmúlni. Jágó-ja yszerepy jágó yszerepy Jágó yszerepy jágó yszerepy yszerepy Jágó yszerepy ykodvegy (Othelló-ban) ycimy othelló ycimy Othelló ycimy othelló ycimy ycimy Othelló ycimy ykodvegy már kevésbbé sikerülhetett (bár itt is voltak kitűnő jelenései). Ez a nyers, darabos, Őszinteséget kiabáló katona-gazember távol állott az ő sima és finom egyéniségétől. Ebben már utódja — Tóth József yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (l. o.) — volt a mester, aki viszont Tartuffe-ben yszerepy tartuffe yszerepy Tartuffe yszerepy tartuffe yszerepy yszerepy Tartuffe yszerepy ykodvegy és Biberach-ban yszerepy biberach yszerepy Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach yszerepy ykodvegy maradt Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy mögött. Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy és Tóth József yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy összehasonlítása nagyon tanulságos, mert így mindkettőjüket jobban megismerhetjük, Ők sok tekintetben ellentétei voltak egymásnak, habár egyazon szerepkört töltötték be. Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy finomabb, volt. Tóth yszemelynevy tóth yszemelynevy Tóth yszemelynevy tóth yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy ykodvegy durvább, de félelmesebb. Egyben azonban megegyeztek. Egyikük sem volt száraz szavalógép. Mindketten a mimika, alapján állottak — és mindketten kitűnő beszédtechnikával rendelkeztek. Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy a túlzást, a hamis páthoszt nem szerette. Mindig természetesen beszélt. Már kortársai is az új iskola hívei közé sorozták. Sokoldalú színész volt. Szerelmeseket, fiatal hősöket, jellem-szerepeket, kritikusokat és komikusokat játszott. Jellemző, hogy vidéki vendégszerepléseire sohasem vitte magával intrikus szerepeit. A vidéken többnyire hősszerelmes szerepekben játszott; Valószinűleg azért, mert az intrikus szerepeket nem tartotta vonzóknak. Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy nagy buzgalommal vett részt a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatásában. Már az 1843-ban xevtizedx 1845 megalakult xtalanevtizedx 1855 igazgatósági tanácsnak is tagja volt. És olyan kitűnő színházvezetőnek bizonyult, hogy egész 1852-ig xevtizedx 1855 »igazgatósági ügyvivő« (tulajdonképen: művezető) maradt. Ebben a minőségben különösen a szabadságharc utáni szomorú és nehéz korszakban teljesített megbecsülhetetlen szolgálatokat. A simulékony és előkelő modorú Fáncsy, yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy aki Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy szerint miniszternek, vagy diplomatának született, az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy cenzúránál s az ellenséges indulatú hatóságoknál sok olyan üdvös eredményt tudott keresztülvinni, ami másnak nem sikerülhetett volna. 1849. xevtizedx 1845 aug. xtalanevtizedx 1855 18-án a császár születésnapját — felsőbb parancsra — a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is meg kellett ünnepelni. A »Gotterhalte« elhangzása után előlépett Fáncsy, yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy a kitűnő szónok és a következő rövid beszédet intézte a közönséghez: »Ő császári királyi fölsége I-ső Ferenc József yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy előfordult születési ünnepén a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy összes személyzete Őfelsége iránti legmélyebb hódolatát nyilvánítván — ez alkalommal el nem mulaszthatja szent, buzgó fohászát Istenhez emelni, hogy igazságos kegyelme annyi áldással koszorúzza fiatal fejét, amennyi üdvöt Őfelsége az annyi viszályok által hányatott magyar nemzetre hoz.« Ezzel a beszéddel megelégedhettek az osztrákok ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy is, de a magyarok is kiérezhették belőle a magukét. Igazi diplomata nyilatkozat volt. Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy nagy mestere volt a szónak, színpadon, szószéken és íróasztalnál egyaránt. Kitűnő műfordító volt. Németből, ynyelvy német ynyelvy Német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy Német ynyelvy ykodvegy franciából ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy több darabot fordított a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy részére. Azonkívül szívesen bocsátkozott hírlapi harcokba a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy érdekeiért. Nagy feltűnést keltett annak idején a »Pesti Napló«-ban, yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy »Cserháti levelek« ycimy cserháti levelek ycimy Cserháti levelek ycimy cserháti ycimy levelek ycimy ycimy Cserháti ycimy levelek ycimy ykodvegy című cikksorozata (1854-ben), xevtizedx 1855 melyben a színház igazgatás hibáit s azok orvoslási módjait tárgyalja. Ő ekkor már nem vett részt az igazgatásban. Mert amikor gróf Festetics Leót yszemelynevy gróf festetics leó yszemelynevy gróf Festetics Leó yszemelynevy gróf yszemelynevy festetics yszemelynevy leó yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Festetics yszemelynevy Leó yszemel nevezték ki művészi igazgatónak, visszalépett a művezetéstől. Nem szívesen tette. A visszavonulás sok fájdalmat okozott neki és siettette korai halálát. 1854-ben már nagy beteg volt, de azért még egyszer eljátszta Tartuffe-öt. yszerepy tartuffe yszerepy Tartuffe yszerepy tartuffe yszerepy yszerepy Tartuffe yszerepy ykodvegy Még egyszer — utoljára. December 18-án a »Windsori csalfa hölgyek«-et ycimy windsori csalfa hölgyek ycimy Windsori csalfa hölgyek ycimy windsori ycimy csalfa ycimy hölgyek ycimy ycimy Windsori ycimy csalfa ycimy hölgyek ycimy ykodvegy vették elő jutalom játékául, de a nagybeteg Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy ebben az előadásban már nem vett részt. Negyednapra rá meg is halt, 45 éves korában. (1854. dec. 22-én.) Hátramaradott családja javára a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1855. jan. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 21-én hangversenyt rendezett. Nagy színészt, kitűnő rendezőt és kitűnő művezető-igazgatót veszített halálával a Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_I.0561.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Fáncsy Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1809

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0561.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0561.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23625.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Fáncsy Lajos

Szócikk: Fáncsy Lajos színész. A magyar színészetnek ez a kimagasló egyénisége 1809. aug. 25-én született, Pécsen, ahol atyja, Fáncsy Imre, káptalani hivatalnok volt. Középiskoláit szülővárosában végezte, felsőbb tanulmányait pedig a pesti egyetemen. Szülei tudósnak szánták, azonban lelke vágyai másfelé vonzották s a sors egészen más hivatást jelölt ki számára. Abban az időben, mikor a fiatal Fáncsy egyetemi tanulmányait végezte, a Beleznay-kertben lévő Podmaniczky - kastély nagytermében Balla Károly magyar játszótársasága tartotta előadásait. A fiatal Fáncsy addig járt ezekre az előadásokra, míg végre maga is fellépett és felcsapott aktornak. A színipályán olyan nagy előhaladást tanúsított, hogy egy év múlva (tehát 1830-ban) kedvence lett a miskolci közönségnek. Miskolcról Pozsonyba ment a Komlóssy-féle társasághoz, 1833. szept. 12-én pedig Budán lépett fel. De Budán ekkor csak egy évig maradt. 1834-ben már Kassán találjuk, ahol a következő esztendőben nőül vette Meszlényi Márthát. Azután László Józseffel (l. o.) társaságot szervezett. (A társaság Nagyváradon és Debrecenben játszott.) Az igazgatóság azonban nem tartott soká, 1836. májusában újra visszavonult Budára, ahol aztán véglegesen meg is maradt és tagja lett az 1837. aug. 22-én megnyílt Nemzeti Színháznak. Fáncsy nagyon képzett, intelligens színész volt. Kiváló szónok és jó tollforgató. Egressy mellett ő a legképzettebb magyar színész. Eleinte szerelmeseket s fiatal hősöket játszott, de látva e szerepkörben Lendvay Márton (l.o.) fölényét, rátért az úgynevezett intrikus szerepekre. Fáncsyt megnyerő arca, csinos alakja s behizelgő, dallamos hangja a szerelmes szerepekben is szép sikerekhez juttatták. Ám az intrikus szerepekben még nagyobbra nőtt. Mert itt egészen új játékstylust teremtett. Fáncsy előtt a cselszövő színészek a régi primitív hagyományok szerint játszottak. Vörös paróka, horgasra maszkirozott ott, ijesztőre festett arc. Ez volt a régi intrikum. Fáncsy azonban ezeket az ostoba, külső fogásokat megvetette. Ő lélektannal dolgozott. Embereket játszott. A régi intrikusok mindenféle arcfintorral és szemforgatásokkal arra törekedtek, hogy a színpadon minél jobban kimutassák gazember voltukat. Fáncsy nem törekedett ilyesmire. Ő inkább takargatni igyekezett alakjainak gazember voltát. Az ő színpadi cselszövői, gazemberei és svihákjai ezért voltak emberek, nem pedig a régi iskola szabályai szerint rángatott színpadi bábok. Kitűnő szerepe volt Claude Frollo, (a »Notre-Dame-i toronyőr«-ben), akinek izzó és elfojtott szerelmét nagyszerűen megjátszotta, egyúttal éreztette is, hogy ez a meg nem hallgatott s kielégítetlen nagy szenvedély minden gonoszságra képes. Nagyon jó volt Tartuffe-ben is, ahol sima, behízelgő egyéniségével teljesen indokolttá tudta tenni Orgon hiszékenységét. A csábítási jelenetben meleg, behízelgő hangon beszélt, de éreztette a kéjenc sóvárgását is. Mikor pedig a képmutatónak gazember volta kiderül, a lágyan behizelgő dallamos hang egyszerre borotvaélesre változott s fenyegetéseivel a megfélemlítés érzetét keltette. Kitűnő szerepe volt Wurm, az »Ármány és szerelem«-ben. Az udvari emberek simasága és tettetett szolgai alázata mögött éles észt és kegyetlenül önző igényjogosultságot tudott e szerepben éreztetni. Amikor pedig Lujzának a levelet diktálta, fagyos nyugalmában olyan kérlelhetetlen volt, hogy – Takács Ádám (l.o.) - régi színész feljegyzései szerint – a közönség a fogát szítta bele. A nagy szenvedély hangjait is meg tudta ütni Shylockban (Velencei kalmár), melyet Megyeritől (l.o.) eltérőleg mindenütt komor színekkel játszott. Fáncsy u.i. Shylockban a fajgyűlöletet vette alapul. Az ő zsidója utálta a keresztényt és ezt nem is igen igyekezett titkolni. Legkimagaslóbb jelenése volt a Tuballal való. Öröme Antonio bukásán és lesújtó fájdalma a Jessicáról hallott híreken. Nagyon jó volt a törvényszéki jelenetben is. Örömében szinte tombolt, hogy Antonio testéből a fontnyi húst kivághatja; ellenben kővé meredt s a magasra tartott kés kihullott kezéből, mikor meghallotta, hogy egy csepp vért sem szabad eresztenie. Ő játszotta magyar színpadon először Shakespeare »Athéni Timon«-ját. Szerepének különösen azt a jelenetét dicsérték, mikor az aranyat megleli. Kitűnő volt Edgár-ban (Lear király), a »Londoni koldusok«-ban, »Don Carlos«-ban (Il-ik Fülöp), »Don Caesar de Bazan«-ban (Don Jose de Santarem), a »Két pisztoly«-ban, a »Régi pénzek«­ben (Kardos), »Violá«-ban (Macskaházy) stb., stb. Sok jó szerepe volt, de a legjobb »Bánk bán« Biberachjában lehetett, mert ez a sima, elegáns, okos és önző udvaronc nagyon illett az ő elegáns, sima és fölényes egyéniségéhez. Ebben a szerepben senki sem tudta őt felülmúlni. Jágó-ja (Othelló-ban) már kevésbbé sikerülhetett (bár itt is voltak kitűnő jelenései). Ez a nyers, darabos, Őszinteséget kiabáló katona-gazember távol állott az ő sima és finom egyéniségétől. Ebben már utódja — Tóth József (l. o.) — volt a mester, aki viszont Tartuffe-ben és Biberach-ban maradt Fáncsy mögött. Fáncsy Lajos és Tóth József összehasonlítása nagyon tanulságos, mert így mindkettőjüket jobban megismerhetjük, Ők sok tekintetben ellentétei voltak egymásnak, habár egyazon szerepkört töltötték be. Fáncsy finomabb, volt. Tóth durvább, de félelmesebb. Egyben azonban megegyeztek. Egyikük sem volt száraz szavalógép. Mindketten a mimika, alapján állottak — és mindketten kitűnő beszédtechnikával rendelkeztek. Fáncsy a túlzást, a hamis páthoszt nem szerette. Mindig természetesen beszélt. Már kortársai is az új iskola hívei közé sorozták. Sokoldalú színész volt. Szerelmeseket, fiatal hősöket, jellem-szerepeket, kritikusokat és komikusokat játszott. Jellemző, hogy vidéki vendégszerepléseire sohasem vitte magával intrikus szerepeit. A vidéken többnyire hősszerelmes szerepekben játszott; Valószinűleg azért, mert az intrikus szerepeket nem tartotta vonzóknak. Fáncsy nagy buzgalommal vett részt a Nemzeti Színház igazgatásában. Már az 1843-ban megalakult igazgatósági tanácsnak is tagja volt. És olyan kitűnő színházvezetőnek bizonyult, hogy egész 1852-ig »igazgatósági ügyvivő« (tulajdonképen: művezető) maradt. Ebben a minőségben különösen a szabadságharc utáni szomorú és nehéz korszakban teljesített megbecsülhetetlen szolgálatokat. A simulékony és előkelő modorú Fáncsy, aki Egressy szerint miniszternek, vagy diplomatának született, az osztrák cenzúránál s az ellenséges indulatú hatóságoknál sok olyan üdvös eredményt tudott keresztülvinni, ami másnak nem sikerülhetett volna. 1849. aug. 18-án a császár születésnapját — felsőbb parancsra — a Nemzeti Színházban is meg kellett ünnepelni. A »Gotterhalte« elhangzása után előlépett Fáncsy, a kitűnő szónok és a következő rövid beszédet intézte a közönséghez: »Ő császári királyi fölsége I-ső Ferenc József előfordult születési ünnepén a Nemzeti Színház összes személyzete Őfelsége iránti legmélyebb hódolatát nyilvánítván — ez alkalommal el nem mulaszthatja szent, buzgó fohászát Istenhez emelni, hogy igazságos kegyelme annyi áldással koszorúzza fiatal fejét, amennyi üdvöt Őfelsége az annyi viszályok által hányatott magyar nemzetre hoz.« Ezzel a beszéddel megelégedhettek az osztrákok is, de a magyarok is kiérezhették belőle a magukét. Igazi diplomata nyilatkozat volt. Fáncsy nagy mestere volt a szónak, színpadon, szószéken és íróasztalnál egyaránt. Kitűnő műfordító volt. Németből, franciából több darabot fordított a Nemzeti Színház részére. Azonkívül szívesen bocsátkozott hírlapi harcokba a Nemzeti Színház érdekeiért. Nagy feltűnést keltett annak idején a »Pesti Napló«-ban, »Cserháti levelek« című cikksorozata (1854-ben), melyben a színház igazgatás hibáit s azok orvoslási módjait tárgyalja. Ő ekkor már nem vett részt az igazgatásban. Mert amikor gróf Festetics Leót nevezték ki művészi igazgatónak, visszalépett a művezetéstől. Nem szívesen tette. A visszavonulás sok fájdalmat okozott neki és siettette korai halálát. 1854-ben már nagy beteg volt, de azért még egyszer eljátszta Tartuffe-öt. Még egyszer — utoljára. December 18-án a »Windsori csalfa hölgyek«-et vették elő jutalom játékául, de a nagybeteg Fáncsy ebben az előadásban már nem vett részt. Negyednapra rá meg is halt, 45 éves korában. (1854. dec. 22-én.) Hátramaradott családja javára a Nemzeti Színház 1855. jan. 21-én hangversenyt rendezett. Nagy színészt, kitűnő rendezőt és kitűnő művezető-igazgatót veszített halálával a Nemzeti Színház. (Pataki József.) szin_I.0561.pdf I