Címszó: Faragó Ödön - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1876

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0565.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0565.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23639.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Faragó Ödön

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523642.htm

 

Szócikk: Faragó Ödön színész, sz. 1876. (születés éve) júl. 21-én, Adonyban. (megye) (információ)  Gyermekkorában már diákelőadásokat rendezett a késmárki (megye) polgári iskolában és ez a vágy végigkísérte diákéveit. Nagy könyörgésre elviszik Csillag Terézhez, (személy) (információ)  de kicsapják. Mint kicsapott színésznövendék Horváth Zoltán, (személy) (információ)  nemzeti színházi tag, színészeti előkészítő iskolájába jár, ahol végzett is. Elmegy falusi színésznek: Beke Gyula (személy) (információ)  vándorszíntársulatához, itt játszik, súg, díszít, jegyeket szed, termet söpör, kellékeket és színlapokat hord, mindezeket napi 40 krajcár accidentiáért. Ezután Dobó Sándor (személy) (információ)  színtársulatához kerül Nyíregyházára, (megye) ahol egy bravúros »beugrás« által egyszerre vezető színész lesz. Dobó Sándortól (személy) (információ)  Rakodczay Pálhoz (személy) (információ)  szerződik, akinél a Shakespeare (személy) (információ)  iránti rajongást sajátítja el. 1897-ben (időpont) leszerződteti Makó Lajos (személy) (információ)  szegedi (megye) színigazgató, jellemszínésznek. 1899-ben (időpont) Makó Lajossal (személy) (információ)  játszik a Budai Színkörben. (intézmény) (információ)  1900-ban (időpont) a »Segédtanár« (cím) német (nyelv) (információ)  színműben Störmer (személy) tanár alakítását Reinhardéhoz (személy) hasonlítja a kritika. 1901-ben (időpont) alakul az első magyar kabaré »Tarka Színpad« (intézmény) (információ)  címen a Fővárosi Orfeumban, (intézmény) (információ)  ahova Zoltán Jenő (személy) (információ)  hírlapíró szerződteti. De ambícióját nem elégítik ki itteni sikerei, visszaszerződik vidékre, Debrecenbe, (megye) Komjáthy Jánoshoz, (személy) (információ)  ahol kedvence lett a közönségnek. Komjáthytól (személy) (információ)  a Magyar Színház (intézmény) (információ)  meghívására újra Pestre (Budapest) szerződik és itt a legnagyobb színészi sikereit aratja. Munkaköre azonban itt is csekély, visszamegy újra Debrecenbe. (megye) ahol nagy tüntetéssel fogadják. 1903-tól (időpont) 1905-ig (időpont) újra Makó Lajosnál (személy) (információ)  volt. Ebbe az időbe esik az Orsz. Színészegyesület (intézmény) ügyeibe való élénk bekapcsolódása, a színészek szociális helyzetének megjavítására való törekvése. Innen Kassára, (megye) szerződik Komjáthyhoz, (személy) (információ)  mint jellemszínész és főrendező. Komjáthy (személy) (információ)  méltányolva tehetségét és szorgalmát, a legszebb feladatok elé állítja. 1910-ben (időpont) dr. Janovics Jenő (személy) hívja meg a kolozsvári Orsz. Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  színésznek és általános főrendezőnek. Ekkor már híre ment kitűnő pedagógiai tudásának és megnyitja kolozsvári (megye) magán - színésziskoláját. 1911-ben (időpont) az első vidéki rendező, akit utazási ösztöndíjjal tüntetnek ki. Németországban (ország) kétízben tett tanulmányainak eredménye az »Impressióim« (cím) című színészi tanulmány. 1913-ban (időpont) megválasztják a kassai Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatójává, közben ez év augusztusától a Népoperában (intézmény) (információ)  működött, ahol a »Komevilli harangok« (cím) Gáspár apó (szerep) (információ)  szerepében sikert aratott. 1914-ben (időpont) kitör a világháború, ő minden nehézség ellenére okt. 31-én megnyitja a kassai (megye) színházat. 1916-ban (időpont) új színházat épít Brassóban (megye) a magyar színészetnek. 1916. (időpont) aug. 27-én tragikus körülmények között menekül Brassóból (megye) és csak személyes bátorságának köszönhető, hogy társulatát egy teherkocsiba waggonirozva, az utolsó vonattal sikerült elmenekülnie. Mindene ott maradt, de Kassa (megye) város nagylelkűsége folytán 40.000 koronás kölcsönhöz jut, amit a jegyek pótfilléreiből visszafizet és ebből az összegből felruházva társulatát, szeptember 16-án újra teljes munkakedvvel, új felszereléssel megnyitja a kassai (megye) színház kapuit. 1918-ban, (időpont) a forradalom idején sorozatosan jönnek reá és színházára a csapások, mert a csehek (nemzetiség) (információ)  bevonulása mindent felborított. 1916. (időpont) novemberétől örökös küzdelem a színészet fenntartása. Elmaradnak az előadások, statáriumot hirdetnek, elveszik a színházat cseh (nemzetiség) (információ)  előadások részére, életbelép a cenzúra, napirenden van a darabok törlése, majd a kommunizmus réme következik. A végső pillanatban újra a csehek (nemzetiség) (információ)  ragadják magukhoz az uralmat. A parancsnokló francia (nemzetiség) (információ)  és olasz (nemzetiség) (információ)  tábornokok rokonszenve biztosította újra a magyar előadásokat, így 1919. (időpont) szeptemberétől zavartalannak látszik a működése. Kikerül minden politikai demonstrációt, amely ártalmára lehet a felvidéki (ország) magyar színészet exisztenciális érdekeinek. Lefordíttatja a kulturális közeledés érdekében nevesebb cseh (nemzetiség) (információ)  írók színpadi műveit, cseh (nemzetiség) (információ)  operákat hoz színre. Ebben az évben engedik be először és sajnos, utoljára, Eperjes, Igló városaiba a társulatát. 1920-ban (időpont) a kassai városi tanács segélyével pályázat útján nyeri el a pozsonyi színházat és így te­remtették meg a kerületet, miután a csehszlovák (nemzetiség) (információ)  hatóság kijelentette: csak egy magyar társulat működhetik Szlovenszkóban. (ország) 1921-ben (időpont) kezdi meg vándorlásait különféle kis városokban, mint Losonc, (megye) Rimaszombat, (megye) stb., ahol állandó ráfizetései voltak, mert hiszen a hatalmasan beszervezett kassa - pozsonyi (megye) társulatot a kis városok eltartani nem tudták. 1923-ban (időpont) a hatóságok elveszik koncesszióját, de utódja képtelen megfelelni a követelményeknek, úgy, hogy a magyar közönség és a hatóságok hívására visszamegy újra helyére. Újult erővel veszi át a színtársulat vezetését; ekkor megszervezi a szlovenszkói magyar Színpártoló Egyesületet, (intézmény) kiverekedi alapszabályainak elfogadását. 1925. (időpont) júliusában Prágába (ország) viszi a társulatát, ahol magyar operett-előadásokkal maradandó sikereket biztosít a magyar színészetnek. Prágában (ország) kétízben mutatja be a magyar operettek legszebbjeit. Mindezen tények azonban egy cseppet sem javítottak helyzetén, mert a cseh (nemzetiség) (információ)  hivatalos körök elzárkóztak a magyar színészet helyzetének javításától. Látva a meddő küzdelmet és anyagi erejének teljes kimerülését, 1926-ban (időpont) elfogadja a szegedi (megye) városi tanács megbízását és fájdalmas búcsúzások között elhagyja kedvenc helyét. Szegeden (megye) munkájával új életre kelti a válságos szegedi (megye) színházat; előadásai fővárosi (Budapest) színvonalra emelkednek. Lankadatlan munkával dolgozik, de bármilyen nagy is az energiája, csődöt mond igyekezete és 1927. (időpont) februárjában az anyagi követelményeinek eleget tenni nem tudván, a város kezelésébe adja a színházat, amelynek első fundamentumát ő rakta le. Ezzel a tettével is előbbre vitte a vajúdó vidéki színészet ügyét. A szegedi (megye) színház művészeti vezetését különböző befolyások érvényesülése miatt otthagyván, 1927. (időpont) szeptemberétől az Andrássy-uti Színház (intézmény) főrendezője és színésze lett. Számtalan elismerő irata van a háborús működéséből kifolyólag. 1918-ban (időpont) érdekes röpirata jelent meg Kassán, (megye) a »Vidéki színészet újjáépítése«: (cím) (információ)  címmel és már itt hangoztatta, hogy a vidéki színházakat olyan felügyelet alá kell helyezni, amely a művészi nívót és az anyagi élet zavartalanságát biztosítja. Mint színésznek legsikerültebb alakításai közé tartoznak a régi klasszikus operettek buffó-szerepei, továbbá Shylock, (szerep) (információ)  Lear, (szerep) (információ)  Petur bán, (szerep) »Taifun«-ban (cím) Tokerámó, (szerep) Flambeau, (szerep) Cigány, (szerep) (információ)  a »Trilby«-ben (cím) Svengali, (szerep) stb. 1929-ben (időpont) volt kassai (megye) színészeivel és tanítványaival karöltve, nevéről elnevezett asztaltársaságot alapított, szegény-sorsú színészek támogatása céljából. — Neje; Biller Irén (személy) (információ)  (l. o.), operett-prima­donna, akitől később elvált. (Keller Andor.) (személy) (információ)  szin_I.0565.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Faragó Ödön címszóvég 23639 Szócikk: Faragó Ödön színész, sz. 1876. júl. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 21-én, Adonyban. ytelepulesy adony ytelepulesy Adony ymegyey fejér megye ykodvegy Gyermekkorában már diákelőadásokat rendezett a késmárki ytelepulesy késmárk ytelepulesy késmárk ymegyey szepes megye ykodvegy polgári iskolában és ez a vágy végigkísérte diákéveit. Nagy könyörgésre elviszik Csillag Terézhez, yszemelynevy csillag teréz yszemelynevy Csillag Teréz yszemelynevy csillag yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Csillag yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy de kicsapják. Mint kicsapott színésznövendék Horváth Zoltán, yszemelynevy horváth zoltán yszemelynevy Horváth Zoltán yszemelynevy horváth yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy nemzeti színházi tag, színészeti előkészítő iskolájába jár, ahol végzett is. Elmegy falusi színésznek: Beke Gyula yszemelynevy beke gyula yszemelynevy Beke Gyula yszemelynevy beke yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Beke yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy vándorszíntársulatához, itt játszik, súg, díszít, jegyeket szed, termet söpör, kellékeket és színlapokat hord, mindezeket napi 40 krajcár accidentiáért. Ezután Dobó Sándor yszemelynevy dobó sándor yszemelynevy Dobó Sándor yszemelynevy dobó yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Dobó yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy színtársulatához kerül Nyíregyházára, ytelepulesy nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyházá ymegyey szabolcs megye ykodvegy ahol egy bravúros »beugrás« által egyszerre vezető színész lesz. Dobó Sándortól yszemelynevy dobó sándor yszemelynevy Dobó Sándor yszemelynevy dobó yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Dobó yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Rakodczay Pálhoz yszemelynevy rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy szerződik, akinél a Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy iránti rajongást sajátítja el. 1897-ben xevtizedx 1895 leszerződteti Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színigazgató, jellemszínésznek. 1899-ben Makó xtalanevtizedx 1905 Lajossal yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy játszik a Budai Színkörben. yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy 1900-ban xevtizedx 1905 a »Segédtanár« ycimy segédtanár ycimy Segédtanár ycimy segédtanár ycimy ycimy Segédtanár ycimy ykodvegy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy színműben Störmer yszemelynevy störmer yszemelynevy Störmer yszemelynevy störmer yszemelynevy yszemelynevy Störmer yszemelynevy ykodvegy tanár alakítását Reinhardéhoz yszemelynevy reinhard yszemelynevy Reinhard yszemelynevy reinhard yszemelynevy yszemelynevy Reinhard yszemelynevy ykodvegy hasonlítja a kritika. 1901-ben alakul az első magyar kabaré »Tarka Színpad« yintezmenyy tarka színpad yintezmenyy Tarka Sz yintezmenyy tarka yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Tarka yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy címen a Fővárosi Orfeumban, yintezmenyy fővárosi orfeum yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy orfeum yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy ahova Zoltán Jenő yszemelynevy zoltán jenő yszemelynevy Zoltán Jenő yszemelynevy zoltán yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy hírlapíró szerződteti. De ambícióját nem elégítik ki itteni sikerei, visszaszerződik vidékre, Debrecenbe, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Komjáthy Jánoshoz, yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy ahol kedvence lett a közönségnek. Komjáthytól yszemelynevy komjáthy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy komjáthy yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy ykodvegy a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy meghívására újra Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződik és itt a legnagyobb színészi sikereit aratja. Munkaköre azonban itt is csekély, visszamegy újra Debrecenbe. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy ahol nagy tüntetéssel fogadják. 1903-tól 1905-ig újra xtalanevtizedx 1915 Makó Lajosnál yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy volt. Ebbe az időbe esik az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy ügyeibe való élénk bekapcsolódása, a színészek szociális helyzetének megjavítására való törekvése. Innen Kassára, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy szerződik Komjáthyhoz, yszemelynevy komjáthy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy komjáthy yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy ykodvegy mint jellemszínész és főrendező. Komjáthy yszemelynevy komjáthy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy komjáthy yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy ykodvegy méltányolva tehetségét és szorgalmát, a legszebb feladatok elé állítja. 1910-ben xevtizedx 1915 dr. Janovics Jenő yszemelynevy dr. janovics jenő yszemelynevy dr. Janovics Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynev hívja meg a kolozsvári Orsz. Nemzeti Színházhoz yintezmenyy kolozsvári orsz. nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy orsz. yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy színésznek és általános főrendezőnek. Ekkor már híre ment kitűnő pedagógiai tudásának és megnyitja kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy magán - színésziskoláját. 1911-ben az első vidéki rendező, akit utazási ösztöndíjjal tüntetnek ki. Németországban ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy kétízben tett tanulmányainak eredménye az »Impressióim« ycimy impressióim ycimy Impressióim ycimy impressióim ycimy ycimy Impressióim ycimy ykodvegy című színészi tanulmány. 1913-ban megválasztják a kassai Nemzeti Színház yintezmenyy kassai nemzeti színház yintezmenyy kassai N yintezmenyy kassai yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kassai yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy igazgatójává, közben ez év augusztusától a Népoperában yintezmenyy népopera yintezmenyy Népoperá yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népoperá yintezmenyy ykodvegy működött, ahol a »Komevilli harangok« ycimy komevilli harangok ycimy Komevilli harangok ycimy komevilli ycimy harangok ycimy ycimy Komevilli ycimy harangok ycimy ykodvegy Gáspár apó yszerepy gáspár apó yszerepy Gáspár apó yszerepy gáspár yszerepy apó yszerepy yszerepy Gáspár yszerepy apó yszerepy ykodvegy szerepében sikert aratott. 1914-ben kitör a világháború, ő minden nehézség ellenére okt. 31-én megnyitja a kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy színházat. 1916-ban új színházat épít Brassóban ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy a magyar színészetnek. 1916. aug. 27-én tragikus körülmények között menekül Brassóból ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy és csak személyes bátorságának köszönhető, hogy társulatát egy teherkocsiba waggonirozva, az utolsó vonattal sikerült elmenekülnie. Mindene ott maradt, de Kassa ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy város nagylelkűsége folytán 40.000 koronás kölcsönhöz jut, amit a jegyek pótfilléreiből visszafizet és ebből az összegből felruházva társulatát, szeptember 16-án újra teljes munkakedvvel, új felszereléssel megnyitja a kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy színház kapuit. 1918-ban, a forradalom idején sorozatosan jönnek reá és színházára a csapások, mert a csehek ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ykodvegy bevonulása mindent felborított. 1916. novemberétől örökös küzdelem a színészet fenntartása. Elmaradnak az előadások, statáriumot hirdetnek, elveszik a színházat cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ykodvegy előadások részére, életbelép a cenzúra, napirenden van a darabok törlése, majd a kommunizmus réme következik. A végső pillanatban újra a csehek ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ykodvegy ragadják magukhoz az uralmat. A parancsnokló francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy és olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy tábornokok rokonszenve biztosította újra a magyar előadásokat, így 1919. szeptemberétől xtalanevtizedx 1925 zavartalannak látszik a működése. Kikerül minden politikai demonstrációt, amely ártalmára lehet a felvidéki ytelepulesy felvidék ytelepulesy felvidék yorszagy Szlovákia ykodvegy magyar színészet exisztenciális érdekeinek. Lefordíttatja a kulturális közeledés érdekében nevesebb cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ykodvegy írók színpadi műveit, cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ykodvegy operákat hoz színre. Ebben az évben engedik be először és sajnos, utoljára, Eperjes, Igló városaiba a társulatát. 1920-ban xevtizedx 1925 a kassai városi tanács segélyével pályázat útján nyeri el a pozsonyi színházat és így te­remtették meg a kerületet, miután a csehszlovák ynemzetisegy cseh ynemzetisegy csehszlovák ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy csehszlovák ynemzetisegy ykodvegy hatóság kijelentette: csak egy magyar társulat működhetik Szlovenszkóban. ytelepulesy szlovenszkó ytelepulesy Szlovenszkó yorszagy Csehország ykodvegy 1921-ben kezdi meg vándorlásait különféle kis városokban, mint Losonc, ytelepulesy losonc ytelepulesy Losonc ymegyey nógrád megye ykodvegy Rimaszombat, ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy stb., ahol állandó ráfizetései voltak, mert hiszen a hatalmasan beszervezett kassa - pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy társulatot a kis városok eltartani nem tudták. 1923-ban a hatóságok elveszik koncesszióját, de utódja képtelen megfelelni a követelményeknek, úgy, hogy a magyar közönség és a hatóságok hívására visszamegy újra helyére. Újult erővel veszi át a színtársulat vezetését; ekkor megszervezi a szlovenszkói magyar Színpártoló Egyesületet, yintezmenyy szlovenszkói magyar színpártoló egyesület yintezmenyy szlovens yintezmenyy szlovenszkói yintezmenyy magyar yintezmenyy színpártoló yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy szlovens yi kiverekedi alapszabályainak elfogadását. 1925. júliusában Prágába ytelepulesy prága ytelepulesy Prágá yorszagy Csehország ykodvegy viszi a társulatát, ahol magyar operett-előadásokkal maradandó sikereket biztosít a magyar színészetnek. Prágában ytelepulesy prága ytelepulesy Prágá yorszagy Csehország ykodvegy kétízben mutatja be a magyar operettek legszebbjeit. Mindezen tények azonban egy cseppet sem javítottak helyzetén, mert a cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ykodvegy hivatalos körök elzárkóztak a magyar színészet helyzetének javításától. Látva a meddő küzdelmet és anyagi erejének teljes kimerülését, 1926-ban elfogadja a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy városi tanács megbízását és fájdalmas búcsúzások között elhagyja kedvenc helyét. Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy munkájával új életre kelti a válságos szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színházat; előadásai fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színvonalra emelkednek. Lankadatlan munkával dolgozik, de bármilyen nagy is az energiája, csődöt mond igyekezete és 1927. februárjában az anyagi követelményeinek eleget tenni nem tudván, a város kezelésébe adja a színházat, amelynek első fundamentumát ő rakta le. Ezzel a tettével is előbbre vitte a vajúdó vidéki színészet ügyét. A szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színház művészeti vezetését különböző befolyások érvényesülése miatt otthagyván, 1927. szeptemberétől az Andrássy-uti Színház yintezmenyy andrássy-uti színház yintezmenyy Andrássy yintezmenyy andrássy-uti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Andrássy yintezmenyy ykodvegy főrendezője és színésze lett. Számtalan elismerő irata van a háborús működéséből kifolyólag. 1918-ban xevtizedx 1915 érdekes xtalanevtizedx 1925 röpirata jelent meg Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy a »Vidéki színészet újjáépítése«: ycimy vidéki színészet újjáépítése ycimy Vidéki színészet újjáépítése ycimy vidéki ycimy színészet ycimy újjáépítése ycimy ycimy Vidéki ycimy színészet ycimy újjáépítése ycimy ykodvegy címmel és már itt hangoztatta, hogy a vidéki színházakat olyan felügyelet alá kell helyezni, amely a művészi nívót és az anyagi élet zavartalanságát biztosítja. Mint színésznek legsikerültebb alakításai közé tartoznak a régi klasszikus operettek buffó-szerepei, továbbá Shylock, yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy Lear, yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy Petur bán, yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur yszerepy bán yszerepy yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy »Taifun«-ban ycimy taifun ycimy Taifun ycimy taifun ycimy ycimy Taifun ycimy ykodvegy Tokerámó, yszerepy tokerámó yszerepy Tokerámó yszerepy tokerámó yszerepy yszerepy Tokerámó yszerepy ykodvegy Flambeau, yszerepy flambeau yszerepy Flambeau yszerepy flambeau yszerepy yszerepy Flambeau yszerepy ykodvegy Cigány, yszerepy cigány yszerepy Cigány yszerepy cigány yszerepy yszerepy Cigány yszerepy ykodvegy a »Trilby«-ben ycimy trilby ycimy Trilby ycimy trilby ycimy ycimy Trilby ycimy ykodvegy Svengali, yszerepy svengali yszerepy Svengali yszerepy svengali yszerepy yszerepy Svengali yszerepy ykodvegy stb. 1929-ben xevtizedx 1925 volt xtalanevtizedx 1935 kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy színészeivel és tanítványaival karöltve, nevéről elnevezett asztaltársaságot alapított, szegény-sorsú színészek támogatása céljából. — Neje; Biller Irén yszemelynevy biller irén yszemelynevy Biller Irén yszemelynevy biller yszemelynevy irén yszemelynevy yszemelynevy Biller yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy (l. o.), operett-prima­donna, akitől később elvált. (Keller Andor.) yszemelynevy keller andor yszemelynevy Keller Andor yszemelynevy keller yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Keller yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy keller andor szin_I.0565.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Faragó Ödön - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1876

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0565.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0565.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23639.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Faragó Ödön

Szócikk: Faragó Ödön színész, sz. 1876. júl. 21-én, Adonyban. Gyermekkorában már diákelőadásokat rendezett a késmárki polgári iskolában és ez a vágy végigkísérte diákéveit. Nagy könyörgésre elviszik Csillag Terézhez, de kicsapják. Mint kicsapott színésznövendék Horváth Zoltán, nemzeti színházi tag, színészeti előkészítő iskolájába jár, ahol végzett is. Elmegy falusi színésznek: Beke Gyula vándorszíntársulatához, itt játszik, súg, díszít, jegyeket szed, termet söpör, kellékeket és színlapokat hord, mindezeket napi 40 krajcár accidentiáért. Ezután Dobó Sándor színtársulatához kerül Nyíregyházára, ahol egy bravúros »beugrás« által egyszerre vezető színész lesz. Dobó Sándortól Rakodczay Pálhoz szerződik, akinél a Shakespeare iránti rajongást sajátítja el. 1897-ben leszerződteti Makó Lajos szegedi színigazgató, jellemszínésznek. 1899-ben Makó Lajossal játszik a Budai Színkörben. 1900-ban a »Segédtanár« német színműben Störmer tanár alakítását Reinhardéhoz hasonlítja a kritika. 1901-ben alakul az első magyar kabaré »Tarka Színpad« címen a Fővárosi Orfeumban, ahova Zoltán Jenő hírlapíró szerződteti. De ambícióját nem elégítik ki itteni sikerei, visszaszerződik vidékre, Debrecenbe, Komjáthy Jánoshoz, ahol kedvence lett a közönségnek. Komjáthytól a Magyar Színház meghívására újra Pestre szerződik és itt a legnagyobb színészi sikereit aratja. Munkaköre azonban itt is csekély, visszamegy újra Debrecenbe. ahol nagy tüntetéssel fogadják. 1903-tól 1905-ig újra Makó Lajosnál volt. Ebbe az időbe esik az Orsz. Színészegyesület ügyeibe való élénk bekapcsolódása, a színészek szociális helyzetének megjavítására való törekvése. Innen Kassára, szerződik Komjáthyhoz, mint jellemszínész és főrendező. Komjáthy méltányolva tehetségét és szorgalmát, a legszebb feladatok elé állítja. 1910-ben dr. Janovics Jenő hívja meg a kolozsvári Orsz. Nemzeti Színházhoz színésznek és általános főrendezőnek. Ekkor már híre ment kitűnő pedagógiai tudásának és megnyitja kolozsvári magán - színésziskoláját. 1911-ben az első vidéki rendező, akit utazási ösztöndíjjal tüntetnek ki. Németországban kétízben tett tanulmányainak eredménye az »Impressióim« című színészi tanulmány. 1913-ban megválasztják a kassai Nemzeti Színház igazgatójává, közben ez év augusztusától a Népoperában működött, ahol a »Komevilli harangok« Gáspár apó szerepében sikert aratott. 1914-ben kitör a világháború, ő minden nehézség ellenére okt. 31-én megnyitja a kassai színházat. 1916-ban új színházat épít Brassóban a magyar színészetnek. 1916. aug. 27-én tragikus körülmények között menekül Brassóból és csak személyes bátorságának köszönhető, hogy társulatát egy teherkocsiba waggonirozva, az utolsó vonattal sikerült elmenekülnie. Mindene ott maradt, de Kassa város nagylelkűsége folytán 40.000 koronás kölcsönhöz jut, amit a jegyek pótfilléreiből visszafizet és ebből az összegből felruházva társulatát, szeptember 16-án újra teljes munkakedvvel, új felszereléssel megnyitja a kassai színház kapuit. 1918-ban, a forradalom idején sorozatosan jönnek reá és színházára a csapások, mert a csehek bevonulása mindent felborított. 1916. novemberétől örökös küzdelem a színészet fenntartása. Elmaradnak az előadások, statáriumot hirdetnek, elveszik a színházat cseh előadások részére, életbelép a cenzúra, napirenden van a darabok törlése, majd a kommunizmus réme következik. A végső pillanatban újra a csehek ragadják magukhoz az uralmat. A parancsnokló francia és olasz tábornokok rokonszenve biztosította újra a magyar előadásokat, így 1919. szeptemberétől zavartalannak látszik a működése. Kikerül minden politikai demonstrációt, amely ártalmára lehet a felvidéki magyar színészet exisztenciális érdekeinek. Lefordíttatja a kulturális közeledés érdekében nevesebb cseh írók színpadi műveit, cseh operákat hoz színre. Ebben az évben engedik be először és sajnos, utoljára, Eperjes, Igló városaiba a társulatát. 1920-ban a kassai városi tanács segélyével pályázat útján nyeri el a pozsonyi színházat és így te­remtették meg a kerületet, miután a csehszlovák hatóság kijelentette: csak egy magyar társulat működhetik Szlovenszkóban. 1921-ben kezdi meg vándorlásait különféle kis városokban, mint Losonc, Rimaszombat, stb., ahol állandó ráfizetései voltak, mert hiszen a hatalmasan beszervezett kassa - pozsonyi társulatot a kis városok eltartani nem tudták. 1923-ban a hatóságok elveszik koncesszióját, de utódja képtelen megfelelni a követelményeknek, úgy, hogy a magyar közönség és a hatóságok hívására visszamegy újra helyére. Újult erővel veszi át a színtársulat vezetését; ekkor megszervezi a szlovenszkói magyar Színpártoló Egyesületet, kiverekedi alapszabályainak elfogadását. 1925. júliusában Prágába viszi a társulatát, ahol magyar operett-előadásokkal maradandó sikereket biztosít a magyar színészetnek. Prágában kétízben mutatja be a magyar operettek legszebbjeit. Mindezen tények azonban egy cseppet sem javítottak helyzetén, mert a cseh hivatalos körök elzárkóztak a magyar színészet helyzetének javításától. Látva a meddő küzdelmet és anyagi erejének teljes kimerülését, 1926-ban elfogadja a szegedi városi tanács megbízását és fájdalmas búcsúzások között elhagyja kedvenc helyét. Szegeden munkájával új életre kelti a válságos szegedi színházat; előadásai fővárosi színvonalra emelkednek. Lankadatlan munkával dolgozik, de bármilyen nagy is az energiája, csődöt mond igyekezete és 1927. februárjában az anyagi követelményeinek eleget tenni nem tudván, a város kezelésébe adja a színházat, amelynek első fundamentumát ő rakta le. Ezzel a tettével is előbbre vitte a vajúdó vidéki színészet ügyét. A szegedi színház művészeti vezetését különböző befolyások érvényesülése miatt otthagyván, 1927. szeptemberétől az Andrássy-uti Színház főrendezője és színésze lett. Számtalan elismerő irata van a háborús működéséből kifolyólag. 1918-ban érdekes röpirata jelent meg Kassán, a »Vidéki színészet újjáépítése«: címmel és már itt hangoztatta, hogy a vidéki színházakat olyan felügyelet alá kell helyezni, amely a művészi nívót és az anyagi élet zavartalanságát biztosítja. Mint színésznek legsikerültebb alakításai közé tartoznak a régi klasszikus operettek buffó-szerepei, továbbá Shylock, Lear, Petur bán, »Taifun«-ban Tokerámó, Flambeau, Cigány, a »Trilby«-ben Svengali, stb. 1929-ben volt kassai színészeivel és tanítványaival karöltve, nevéről elnevezett asztaltársaságot alapított, szegény-sorsú színészek támogatása céljából. — Neje; Biller Irén (l. o.), operett-prima­donna, akitől később elvált. (Keller Andor.) szin_I.0565.pdf I