Címszó: Fedák Sári - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1880

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0629.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0629.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23724.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Fedák Sári

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523724.htm

 

Szócikk: Fedák Sári színésznő, sz. 1880.szept.26-án, (születés éve) Beregszászon. (megye) Annak a kornak, amelyben elindult az operett Magyarországon, kétségtelenül egyik legkimagaslóbb és legnagyobb alakja Fedák Sári, (személy) (információ)  aki nélkül a magyar operettirodalom aligha fejlődhetett volna azzá, amivé lett. S hogy ma a magyar operett az egész világon ismert és népszerű, azt nagyrészt és elsősorban Fedák Sárinak, (személy) (információ)  a mai operett első reprezentánsának köszönhetjük. Fedák kivételes egyénisége új fényt és új színt adott annak az operettnek, amely hatalmas lépésekkel valósággal vágtatott előre a siker virágokkal koszorúzta útján. A »Gésák« (cím) (információ)  volt az az operett, amelyben Fedák Sári (személy) (információ)  először fellépett. Erről a fellépésről a »Budapesti Hirlap» (intézmény) (információ)  így emlékezik meg: »Rákosi Szidi színiiskolájának (intézmény) (információ)  volt egy növendéke, akit gondosan rejtegettek és noha már elvégezte az intézetet, soha nagyobb szerepben a nyilvánosság elé nem vitték. Egyszerre, mint kész művésznőt eresztették ki a lámpák elé. Fedák Sári (személy) (információ)  tehát már primadonna. Ma a Magyar Színházban (intézmény) (információ)  lépett fel a »Gésák« (cím) (információ)  Molly (szerep) szerepében. Ez volt első színpadi kísérlete, mely mindenképpen sikerült. Így szoktak a fényes színpadi karrierek elindulni. Eleinte egy kis lámpaláz, mely az első tapsra múlik, s alig pereg le néhány jelenet, a fiatal művésznő talentumának egész mivolta megnyilatkozik. Fedák Sári (személy) (információ)  meg lehet elégedve a debütálás külső sikerével. Majdnem minden dalát megújrázták, kapott kihívást nyílt színen és felvonás után, azonkívül koszorút és virágot fölös számmal. Bájos megjelenésű szőke lány, rendkívül grandiózusan táncol és kedvesen, ötletesen játszik. Bizonyos angol excentrikusság van táncában és játékában. Ami különben manapság igen divatos. Fedák (személy) (információ)  nemsokára Pozsonyba (megye) került, Relle Iván (személy) (információ)  társulatához, ahol a »Bibliás asszony«-ban (cím) (információ)  mutatkozik be a közönségnek. Innen egy esztendő múlva a Népszínházhoz (intézmény) (információ)  szerződik, ahol a »Toledad«-ban (cím) lép föl először. E föllépése után valamennyi színháznak szívesen látott vendége. Nagy sikere van a Népszínházban (intézmény) (információ)  a »Bob herceg«-gel, (cím) (információ)  a Király Színházban (intézmény) (információ)  az »Aranyvirág«-gal, (cím) (információ)  majd a »János vitéz« (cím) (információ)  címszerepének örökre feledhetetlen alakításával. A Népszínházban (intézmény) (információ)  még eljátssza a »Leányka« (cím) (információ)  és a »Rab Mátyás« (cím) címszerepeit. Ekkor nevét már külföldön is ismerik és Sari Fedak (személy) kedves vendége lesz Berlinnek, (ország) ahonnan visszajön a Király Színházhoz (intézmény) (információ)  s a »Cigányszerelem« (cím) (információ)  Ilona grófnőjét (szerep) alakítja mérhetetlen sikerrel. Ezután ismét külföldre megy és a berlini Deutsches Theaterben, (intézmény) majd a prágai Deutsches Landes-Theaterben (intézmény) (információ)  vendégszerepel: később Amerikában (ország) hajózik, majd Budapestre (Budapest) visszatér, ahol a »Pompadour«-ban (cím) hihetetlen sikerek között játszik a Fővárosi Operett Színház (intézmény) (információ)  színpadán. 1924.április (időpont) havában Lengyel Menyhért (személy) (információ)  »Antóniá«-ját (cím) játssza el nagy sikerrel, azután külföldre megy az »Antóniá-«val, (cím) majd Amerikába (ország) hajózik, ahol Tóni néni (szerep) figurájában megríkatja az amerikai (ország) magyarságot. Ismét hazajön Pestre. (Budapest) Hol ebben, hol abban a színházban lép fel. Átkerül Budára (Budapest) és a »Borcsa Amerikában« (cím) című operettet diadalra viszi. Közben külföldről egyre-másra kapja az ajánlatokat, el is fogadja őket, de mindig visszatér Pestre, (Budapest) amelynek közönsége lángoló szeretettel fogadja minden alkalommal. 1929.jan.havában (időpont) a Király Színházban (intézmény) (információ)  lépett fel Bus Fekete László (személy) (információ)  »»Pista néni« (cím) című daljátékában, amelyet magával vitt a bécsi Renaissance Színházban. (intézmény) (információ)  (1929.ápr.26.) (időpont) Fedák Sári (személy) (információ)  egész különleges egyéniség, akit erős akarat és rendkívül fegyelmezett gondolkodásmód jellemez legjobban. Az élet harcaiban férfiú bátorsággal, nagy megfontoltsággal és valósággal bölcs előrelátással küzd és minden lépést előre kiszámított tervek szerint teszi meg. A Neue Freie Presse (intézmény) (információ)  legutóbb azt írta róla: Fedák Sáriról (személy) (információ)  más jót nem írhatunk, csak annyit, hogy – ő Fedák Sári.« (személy) (információ)  Ez az asszony szép, legalább a szó igazi értelmében vett szép, soha nem volt. Alakja gyönyörű, homloka nagy értelemre valló, kezei finoman metszettek, mintha szobrász faragta volna azokat és e nagy harmóniában az arca is szépnek, gyönyörűnek látszik. Hangja nincs, mégis legjobban énekel. Sír és zokog, nevet és kacag, szívét-lelkét adja oda a színpadnak, amellyel – amint ő maga szokta mondani – örökre életre elválhatatlanul eljegyezte magát. A nézőtér felett korlátlanul uralkodik. Ha akarja: könnyeket parancsol a szemekben, ha akarja: kacagást varázsol a nézők arcába. Tud csendet teremteni, végnélküli figyelmet. Egyetlen intése a nézőtér ezer emberét tudja rendre inteni. Erre azonban nincs soha szükség, mert amikor Fedák Sári (személy) (információ)  a színpadon megjelenik, vigyázzban áll a figyelem. A hiúságnak még csak a szel sem érintette őt meg. A »Mágnás Miska« (cím) (információ)  szurtos kis parasztlányától kezdve az »Antónia« (cím) gyönyörű delnőjéig, vagy a fenséges Pompadour asszonyig (szerep) tud adni minden színpadi figurát és formát, tekintet nélkül arra, hogy királyné vagy a maszatos kis cselédlány kosztümjébe kell belebújnia. A színész legfőbb kellékével rendelkezik: el tudja hitetni a közönséggel azt is, hogy szurtos kis cselédleány, azt is, hogy világok sorsa felett ítélkező fejedelemasszony. Mindenben nagyszerű, mindenben kiváló és minden alakításában feledhetetlen. A szerepekben nem válogat. Azt mondja: rossz szerep nincs, csak rossz színész és rossz színésznő van. Egyforma odaadással játszik a táblás nézőtérnek, vagy akár a délutáni közönségnek. »Nem a nézőtérnek játszom, - szokta mondani – hanem magamnak.« Lelkes és lelkiismeretes. Hévvel és szeretettel teli a színpad és a közönség iránt. A próbán ő az első, aki megjelenik és ő az utolsó, aki arról elmegy. Ő maga – Fedák. (személy) (információ)  (Kardos István.) (személy) (információ)  szin_II.0629.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Fedák Sári címszóvég 23724 Szócikk: Fedák Sári színésznő, sz. 1880.szept.26-án, Beregszászon. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 ytelepulesy beregszász ytelepulesy Beregszász ymegyey bereg megye ykodvegy Annak a kornak, amelyben elindult az operett Magyarországon, kétségtelenül egyik legkimagaslóbb és legnagyobb alakja Fedák Sári, yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy aki nélkül a magyar operettirodalom aligha fejlődhetett volna azzá, amivé lett. S hogy ma a magyar operett az egész világon ismert és népszerű, azt nagyrészt és elsősorban Fedák Sárinak, yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy a mai operett első reprezentánsának köszönhetjük. Fedák kivételes egyénisége új fényt és új színt adott annak az operettnek, amely hatalmas lépésekkel valósággal vágtatott előre a siker virágokkal koszorúzta útján. A »Gésák« ycimy gésák ycimy Gésák ycimy gésák ycimy ycimy Gésák ycimy ykodvegy volt az az operett, amelyben Fedák Sári yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy először fellépett. Erről a fellépésről a »Budapesti Hirlap» yintezmenyy budapesti hirlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy így emlékezik meg: »Rákosi Szidi színiiskolájának yintezmenyy rákosi szidi színiiskolája yintezmenyy Rákosi S yintezmenyy rákosi yintezmenyy szidi yintezmenyy színiiskolája yintezmenyy yintezmenyy Rákosi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy volt egy növendéke, akit gondosan rejtegettek és noha már elvégezte az intézetet, soha nagyobb szerepben a nyilvánosság elé nem vitték. Egyszerre, mint kész művésznőt eresztették ki a lámpák elé. Fedák Sári yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy tehát már primadonna. Ma a Magyar Színházban yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy lépett fel a »Gésák« ycimy gésák ycimy Gésák ycimy gésák ycimy ycimy Gésák ycimy ykodvegy Molly yszerepy molly yszerepy Molly yszerepy molly yszerepy yszerepy Molly yszerepy ykodvegy szerepében. Ez volt első színpadi kísérlete, mely mindenképpen sikerült. Így szoktak a fényes színpadi karrierek elindulni. Eleinte egy kis lámpaláz, mely az első tapsra múlik, s alig pereg le néhány jelenet, a fiatal művésznő talentumának egész mivolta megnyilatkozik. Fedák Sári yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy meg lehet elégedve a debütálás külső sikerével. Majdnem minden dalát megújrázták, kapott kihívást nyílt színen és felvonás után, azonkívül koszorút és virágot fölös számmal. Bájos megjelenésű szőke lány, rendkívül grandiózusan táncol és kedvesen, ötletesen játszik. Bizonyos angol excentrikusság van táncában és játékában. Ami különben manapság igen divatos. Fedák yszemelynevy fedák yszemelynevy Fedák yszemelynevy fedák yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy ykodvegy nemsokára Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy került, Relle Iván yszemelynevy relle iván yszemelynevy Relle Iván yszemelynevy relle yszemelynevy iván yszemelynevy yszemelynevy Relle yszemelynevy Iván yszemelynevy ykodvegy társulatához, ahol a »Bibliás asszony«-ban ycimy bibliás asszony ycimy Bibliás asszony ycimy bibliás ycimy asszony ycimy ycimy Bibliás ycimy asszony ycimy ykodvegy mutatkozik be a közönségnek. Innen egy esztendő múlva a Népszínházhoz yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy szerződik, ahol a »Toledad«-ban ycimy toledad ycimy Toledad ycimy toledad ycimy ycimy Toledad ycimy ykodvegy lép föl először. E föllépése után valamennyi színháznak szívesen látott vendége. Nagy sikere van a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy a »Bob herceg«-gel, ycimy bob herceg ycimy Bob herceg ycimy bob ycimy herceg ycimy ycimy Bob ycimy herceg ycimy ykodvegy a Király Színházban yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy az »Aranyvirág«-gal, ycimy aranyvirág ycimy Aranyvirág ycimy aranyvirág ycimy ycimy Aranyvirág ycimy ykodvegy majd a »János vitéz« ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy címszerepének örökre feledhetetlen alakításával. A Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy még eljátssza a »Leányka« ycimy leányka ycimy Leányka ycimy leányka ycimy ycimy Leányka ycimy ykodvegy és a »Rab Mátyás« ycimy rab mátyás ycimy Rab Mátyás ycimy rab ycimy mátyás ycimy ycimy Rab ycimy Mátyás ycimy ykodvegy címszerepeit. Ekkor nevét már külföldön is ismerik és Sari Fedak yszemelynevy sari fedak yszemelynevy Sari Fedak yszemelynevy sari yszemelynevy fedak yszemelynevy yszemelynevy Sari yszemelynevy Fedak yszemelynevy ykodvegy kedves vendége lesz Berlinnek, ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy ahonnan visszajön a Király Színházhoz yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy s a »Cigányszerelem« ycimy cigányszerelem ycimy Cigányszerelem ycimy cigányszerelem ycimy ycimy Cigányszerelem ycimy ykodvegy Ilona grófnőjét yszerepy ilona grófnője yszerepy Ilona grófnőjé yszerepy ilona yszerepy grófnője yszerepy yszerepy Ilona yszerepy grófnőjé yszerepy ykodvegy alakítja mérhetetlen sikerrel. Ezután ismét külföldre megy és a berlini Deutsches Theaterben, yintezmenyy berlini deutsches theater yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy deutsches yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy majd a prágai Deutsches Landes-Theaterben yintezmenyy prágai deutsches landes-theater yintezmenyy prágai D yintezmenyy prágai yintezmenyy deutsches yintezmenyy landes-theater yintezmenyy yintezmenyy prágai yintezmenyy D yintezmenyy ykodvegy vendégszerepel: később Amerikában ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy hajózik, majd Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy visszatér, ahol a »Pompadour«-ban ycimy pompadour ycimy Pompadour ycimy pompadour ycimy ycimy Pompadour ycimy ykodvegy hihetetlen sikerek között játszik a Fővárosi Operett Színház yintezmenyy fővárosi operett színház yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy operett yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy színpadán. 1924.április xevtizedx 1925 havában Lengyel Menyhért yszemelynevy lengyel menyhért yszemelynevy Lengyel Menyhért yszemelynevy lengyel yszemelynevy menyhért yszemelynevy yszemelynevy Lengyel yszemelynevy Menyhért yszemelynevy ykodvegy »Antóniá«-ját ycimy antónia ycimy Antóniá ycimy antónia ycimy ycimy Antóniá ycimy ykodvegy játssza el nagy sikerrel, azután külföldre megy az »Antóniá-«val, ycimy antónia ycimy Antóniá ycimy antónia ycimy ycimy Antóniá ycimy ykodvegy majd Amerikába ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy hajózik, ahol Tóni néni yszerepy tóni néni yszerepy Tóni néni yszerepy tóni yszerepy néni yszerepy yszerepy Tóni yszerepy néni yszerepy ykodvegy figurájában megríkatja az amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy magyarságot. Ismét hazajön Pestre. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Hol ebben, hol abban a színházban lép fel. Átkerül Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és a »Borcsa Amerikában« ycimy borcsa amerikában ycimy Borcsa Amerikában ycimy borcsa ycimy amerikában ycimy ycimy Borcsa ycimy Amerikában ycimy ykodvegy című operettet diadalra viszi. Közben külföldről egyre-másra kapja az ajánlatokat, el is fogadja őket, de mindig visszatér Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy amelynek közönsége lángoló szeretettel fogadja minden alkalommal. 1929.jan.havában a Király Színházban yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy lépett fel Bus Fekete László yszemelynevy bus fekete lászló yszemelynevy Bus Fekete László yszemelynevy bus yszemelynevy fekete yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Bus yszemelynevy Fekete yszemelynevy László yszemelynev »»Pista néni« ycimy pista néni ycimy Pista néni ycimy pista ycimy néni ycimy ycimy Pista ycimy néni ycimy ykodvegy című daljátékában, amelyet magával vitt a bécsi Renaissance Színházban. yintezmenyy bécsi renaissance színház yintezmenyy bécsi Re yintezmenyy bécsi yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Re yintezmenyy ykodvegy (1929.ápr.26.) Fedák xtalanevtizedx 1935 Sári yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy egész különleges egyéniség, akit erős akarat és rendkívül fegyelmezett gondolkodásmód jellemez legjobban. Az élet harcaiban férfiú bátorsággal, nagy megfontoltsággal és valósággal bölcs előrelátással küzd és minden lépést előre kiszámított tervek szerint teszi meg. A Neue Freie Presse yintezmenyy neue freie presse yintezmenyy Neue Fre yintezmenyy neue yintezmenyy freie yintezmenyy presse yintezmenyy yintezmenyy Neue yintezmenyy Fre yintezmenyy ykodvegy legutóbb azt írta róla: Fedák Sáriról yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy más jót nem írhatunk, csak annyit, hogy – ő Fedák Sári.« yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy Ez az asszony szép, legalább a szó igazi értelmében vett szép, soha nem volt. Alakja gyönyörű, homloka nagy értelemre valló, kezei finoman metszettek, mintha szobrász faragta volna azokat és e nagy harmóniában az arca is szépnek, gyönyörűnek látszik. Hangja nincs, mégis legjobban énekel. Sír és zokog, nevet és kacag, szívét-lelkét adja oda a színpadnak, amellyel – amint ő maga szokta mondani – örökre életre elválhatatlanul eljegyezte magát. A nézőtér felett korlátlanul uralkodik. Ha akarja: könnyeket parancsol a szemekben, ha akarja: kacagást varázsol a nézők arcába. Tud csendet teremteni, végnélküli figyelmet. Egyetlen intése a nézőtér ezer emberét tudja rendre inteni. Erre azonban nincs soha szükség, mert amikor Fedák Sári yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy a színpadon megjelenik, vigyázzban áll a figyelem. A hiúságnak még csak a szel sem érintette őt meg. A »Mágnás Miska« ycimy mágnás miska ycimy Mágnás Miska ycimy mágnás ycimy miska ycimy ycimy Mágnás ycimy Miska ycimy ykodvegy szurtos kis parasztlányától kezdve az »Antónia« ycimy antónia ycimy Antónia ycimy antónia ycimy ycimy Antónia ycimy ykodvegy gyönyörű delnőjéig, vagy a fenséges Pompadour asszonyig yszerepy pompadour asszony yszerepy Pompadour asszony yszerepy pompadour yszerepy asszony yszerepy yszerepy Pompadour yszerepy asszony yszerepy ykodvegy tud adni minden színpadi figurát és formát, tekintet nélkül arra, hogy királyné vagy a maszatos kis cselédlány kosztümjébe kell belebújnia. A színész legfőbb kellékével rendelkezik: el tudja hitetni a közönséggel azt is, hogy szurtos kis cselédleány, azt is, hogy világok sorsa felett ítélkező fejedelemasszony. Mindenben nagyszerű, mindenben kiváló és minden alakításában feledhetetlen. A szerepekben nem válogat. Azt mondja: rossz szerep nincs, csak rossz színész és rossz színésznő van. Egyforma odaadással játszik a táblás nézőtérnek, vagy akár a délutáni közönségnek. »Nem a nézőtérnek játszom, - szokta mondani – hanem magamnak.« Lelkes és lelkiismeretes. Hévvel és szeretettel teli a színpad és a közönség iránt. A próbán ő az első, aki megjelenik és ő az utolsó, aki arról elmegy. Ő maga – Fedák. yszemelynevy fedák yszemelynevy Fedák yszemelynevy fedák yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy ykodvegy (Kardos István.) yszemelynevy kardos istván yszemelynevy Kardos István yszemelynevy kardos yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kardos yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kardos istván szin_II.0629.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Fedák Sári - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1880

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0629.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0629.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23724.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Fedák Sári

Szócikk: Fedák Sári színésznő, sz. 1880.szept.26-án, Beregszászon. Annak a kornak, amelyben elindult az operett Magyarországon, kétségtelenül egyik legkimagaslóbb és legnagyobb alakja Fedák Sári, aki nélkül a magyar operettirodalom aligha fejlődhetett volna azzá, amivé lett. S hogy ma a magyar operett az egész világon ismert és népszerű, azt nagyrészt és elsősorban Fedák Sárinak, a mai operett első reprezentánsának köszönhetjük. Fedák kivételes egyénisége új fényt és új színt adott annak az operettnek, amely hatalmas lépésekkel valósággal vágtatott előre a siker virágokkal koszorúzta útján. A »Gésák« volt az az operett, amelyben Fedák Sári először fellépett. Erről a fellépésről a »Budapesti Hirlap» így emlékezik meg: »Rákosi Szidi színiiskolájának volt egy növendéke, akit gondosan rejtegettek és noha már elvégezte az intézetet, soha nagyobb szerepben a nyilvánosság elé nem vitték. Egyszerre, mint kész művésznőt eresztették ki a lámpák elé. Fedák Sári tehát már primadonna. Ma a Magyar Színházban lépett fel a »Gésák« Molly szerepében. Ez volt első színpadi kísérlete, mely mindenképpen sikerült. Így szoktak a fényes színpadi karrierek elindulni. Eleinte egy kis lámpaláz, mely az első tapsra múlik, s alig pereg le néhány jelenet, a fiatal művésznő talentumának egész mivolta megnyilatkozik. Fedák Sári meg lehet elégedve a debütálás külső sikerével. Majdnem minden dalát megújrázták, kapott kihívást nyílt színen és felvonás után, azonkívül koszorút és virágot fölös számmal. Bájos megjelenésű szőke lány, rendkívül grandiózusan táncol és kedvesen, ötletesen játszik. Bizonyos angol excentrikusság van táncában és játékában. Ami különben manapság igen divatos. Fedák nemsokára Pozsonyba került, Relle Iván társulatához, ahol a »Bibliás asszony«-ban mutatkozik be a közönségnek. Innen egy esztendő múlva a Népszínházhoz szerződik, ahol a »Toledad«-ban lép föl először. E föllépése után valamennyi színháznak szívesen látott vendége. Nagy sikere van a Népszínházban a »Bob herceg«-gel, a Király Színházban az »Aranyvirág«-gal, majd a »János vitéz« címszerepének örökre feledhetetlen alakításával. A Népszínházban még eljátssza a »Leányka« és a »Rab Mátyás« címszerepeit. Ekkor nevét már külföldön is ismerik és Sari Fedak kedves vendége lesz Berlinnek, ahonnan visszajön a Király Színházhoz s a »Cigányszerelem« Ilona grófnőjét alakítja mérhetetlen sikerrel. Ezután ismét külföldre megy és a berlini Deutsches Theaterben, majd a prágai Deutsches Landes-Theaterben vendégszerepel: később Amerikában hajózik, majd Budapestre visszatér, ahol a »Pompadour«-ban hihetetlen sikerek között játszik a Fővárosi Operett Színház színpadán. 1924.április havában Lengyel Menyhért »Antóniá«-ját játssza el nagy sikerrel, azután külföldre megy az »Antóniá-«val, majd Amerikába hajózik, ahol Tóni néni figurájában megríkatja az amerikai magyarságot. Ismét hazajön Pestre. Hol ebben, hol abban a színházban lép fel. Átkerül Budára és a »Borcsa Amerikában« című operettet diadalra viszi. Közben külföldről egyre-másra kapja az ajánlatokat, el is fogadja őket, de mindig visszatér Pestre, amelynek közönsége lángoló szeretettel fogadja minden alkalommal. 1929.jan.havában a Király Színházban lépett fel Bus Fekete László »»Pista néni« című daljátékában, amelyet magával vitt a bécsi Renaissance Színházban. (1929.ápr.26.) Fedák Sári egész különleges egyéniség, akit erős akarat és rendkívül fegyelmezett gondolkodásmód jellemez legjobban. Az élet harcaiban férfiú bátorsággal, nagy megfontoltsággal és valósággal bölcs előrelátással küzd és minden lépést előre kiszámított tervek szerint teszi meg. A Neue Freie Presse legutóbb azt írta róla: Fedák Sáriról más jót nem írhatunk, csak annyit, hogy – ő Fedák Sári.« Ez az asszony szép, legalább a szó igazi értelmében vett szép, soha nem volt. Alakja gyönyörű, homloka nagy értelemre valló, kezei finoman metszettek, mintha szobrász faragta volna azokat és e nagy harmóniában az arca is szépnek, gyönyörűnek látszik. Hangja nincs, mégis legjobban énekel. Sír és zokog, nevet és kacag, szívét-lelkét adja oda a színpadnak, amellyel – amint ő maga szokta mondani – örökre életre elválhatatlanul eljegyezte magát. A nézőtér felett korlátlanul uralkodik. Ha akarja: könnyeket parancsol a szemekben, ha akarja: kacagást varázsol a nézők arcába. Tud csendet teremteni, végnélküli figyelmet. Egyetlen intése a nézőtér ezer emberét tudja rendre inteni. Erre azonban nincs soha szükség, mert amikor Fedák Sári a színpadon megjelenik, vigyázzban áll a figyelem. A hiúságnak még csak a szel sem érintette őt meg. A »Mágnás Miska« szurtos kis parasztlányától kezdve az »Antónia« gyönyörű delnőjéig, vagy a fenséges Pompadour asszonyig tud adni minden színpadi figurát és formát, tekintet nélkül arra, hogy királyné vagy a maszatos kis cselédlány kosztümjébe kell belebújnia. A színész legfőbb kellékével rendelkezik: el tudja hitetni a közönséggel azt is, hogy szurtos kis cselédleány, azt is, hogy világok sorsa felett ítélkező fejedelemasszony. Mindenben nagyszerű, mindenben kiváló és minden alakításában feledhetetlen. A szerepekben nem válogat. Azt mondja: rossz szerep nincs, csak rossz színész és rossz színésznő van. Egyforma odaadással játszik a táblás nézőtérnek, vagy akár a délutáni közönségnek. »Nem a nézőtérnek játszom, - szokta mondani – hanem magamnak.« Lelkes és lelkiismeretes. Hévvel és szeretettel teli a színpad és a közönség iránt. A próbán ő az első, aki megjelenik és ő az utolsó, aki arról elmegy. Ő maga – Fedák. (Kardos István.) szin_II.0629.pdf II