Címszó: Fenyvesi Emil - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1859

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0021.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0021.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23922.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Fenyvesi Emil

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523922.htm

 

Szócikk: Fenyvesi Emil színész, sz. 1859. (születés éve) máj. 31-én, Jernyén (megye) (Sáros m.), (megye) megh. 1924. márc. 20-án, Budapesten. (Budapest) Nem szerzett művészi oklevelet, de annál nagyobb érdemeket szerzett abban, hogy a színészetet felsőbbrendű művészetként becsüljék és tiszteljék. A kassai (megye) diák, aki 1876. (időpont) márc. havában Gerőffy Andornál, (személy) (információ)  majd Lászy Vilmosnál (személy) (információ)  kóristáskodott, a nyolcvanas évek elején már mint jeles színész tünteti ki magát és 1886. (időpont) jún. 6-án a budapesti (Budapest) Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  vendégszerepel. Az »Utolsó szerelem«-ben, (cím) (információ)  Dóczy Lajos (személy) (információ)  vígjátékában mutatkozik be. Akkoriban szokás volt, hogy a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  a nyári szünet előtt vidéki színészeket léptetett fel, hogy válogasson belőlük együttese számára. Fenyvesi Emilt (személy) (információ)  visszaengedték és nyolc évig tovább bolyongott Kolozsvárt, (megye) Nagyváradon, (megye) Debrecenben, (megye) majd Aradon. (megye) (információ)  Innen hívták, meg ismét vendégfelléptekre és 1894. (időpont) jún. 5-én, mint Tarján Gida (szerep) (információ)  a »Dolovai nábob leányá«-ban, (cím) (információ)  június 7-én, mint a »Váljunk el« (cím) hőse, Des Prunelles, (szerep) játszott. Mende-mondák szerint Aradon (megye) (információ)  azért imádkoztak, hogy bár ne tessék Budapesten, (Budapest) mert akkor megmarad Aradnak. (megye) (információ)  De nem maradt meg, sőt a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  is, ahol még alig tudott gyökeret verni, hamarosan elvesztette és a Vígszínház (intézmény) (információ)  megnyitó előadásában, 1896. (időpont) máj. 1-én, a »Barangok«-ban, (cím) (információ)  Jókai Mór (személy) (információ)  vígjátékában, már ott szerepel, mint Barangh Géza. (szerep) A meglehetősen szerencsétlen megnyitó előadást követő harmadik napon, máj. 4-én, az »Államtitkár úr«-nak, (cím) (információ)  Bisson (személy) (információ)  fr. (nemzetiség) (információ)  vígjátékának bemutatója korszakot jelent az egész budapesti (Budapest) színészet életében és egészen elsősorba állítja Fenyvesi Emilt. (személy) (információ)  Valahogyan más volt, mint a többi, ami nem akar a többiek kisebbítése lenni, de a könnyed komédia keretében oly egyéniség revelálódott, amely a legnagyobb világfi színészekre emlékeztetett. Fenyvesi (személy) (információ)  egy csapásra a magister elegantiarum lett. Csodásan tudta egyesíteni a férfias eleganciát, a színtiszta művészettel. De le tudott nyűgözni akkor is, amikor a »Trilby« (cím) Svengálijának (szerep) kócos hajával, rendetlen szakállával jelent meg és egy egészen új típus ábrázolásával szinte feledtette, hogy hiszen ő volt az ideális divathős. Csakhamar utána pedig »Ocskay brigadéros« (cím) (információ)  címszerepében a lelkesedés fergetegét keltette azzal, hogy egy magyar hős, hazájáért lángoló, de tragikusan megbotló ideális figuráját vitte színpadra. Ez a három alakítás összeforrt Fenyvesi (személy) (információ)  nevével. Az első, mint maga a műfaj, amelyhez tartozott, elhalványodhatott az új nemzedék eszmekörében, a másik kettő dicsfényesen feledhetetlen marad. Magát Fenyvesit (személy) (információ)  kissé bántotta is a nagy dicsőség, mert hiszen arra gondolhatott, hogy mást is játszott. Semmi kétség, két — ha szabad ezt a szót felhasználni — főszerepének népszerűsége nem érinthette olyannyi más alakításának tökéletességét. A történelmi kosztümös magyar hadvezér alakja mellett a modern civil magyar úr gyönyörű példája volt if j. Nagy István, (személy) a »Tanítónő«-ben, (cím) vagy Oroszy Sándor, (személy) (információ)  Molnár Ferenc (személy) (információ)  »Farsang«-jában (cím) a lengyel­zsidó (nemzetiség) (információ)  vonású Svengálival (szerep) szemben ott volt az »Izrael« (cím) szinte feudális hőse és tán idesorolható a »Medikus« (cím) is, vagy »Timár Liza« (cím) (információ)  atyja. Tökéletes volt, amikor németet (nemzetiség) (információ)  alakított, akár a »Takarodó« (cím) nőgyűlölő és lóimádó Queiss őrmesterét (szerep) vesszük, akár a »Diákélet« (cím) osztálygőgös burskolomposát; aligha van a moszkvai (ország) művészszínházban oroszabb (nemzetiség) (információ)  orvos, mint az ő Kovalenko-ja (szerep) Arcübasev (személy) (információ)  »Féltékenységé«-ben, (cím) meg Csebutikin (szerep) a Csehov-féle (személy) (információ)  »Három nővér«-ben. (cím) (információ)  Senki egységesebben nem dolgozta ki szerepét, mint Fenyvesi Emil (személy) (információ)  és megdöbbentően egységes volt akkor is, amikor Lindau (személy) (információ)  virtuóz módon megcsinált drámájában, az »Egy test, két lélek«-ben (cím) (információ)  ügyészt és gonosztevőt játszott. Közel harminc évig működött a Vígszínháznál, (intézmény) (információ)  minden egyes fellépése esemény volt, minden új szerepe élmény, tanulmány azok számára, akik nézhették, hallhatták. Délceg maradt és fiatal. Csak nagyon meghitt emberei tudták, hogy kór bántja és szenved. Ugyanazokat a szerepeket játszhatta bátran, amelyekkel első sikereit érte el. Játszhatta volna az Államtitkárt (szerep) (információ)  is, Svengálit (szerep) is, Ocskayt (szerep) (információ)  is. De repríz alkalmával talán csak a »Takácsok«-ban (cím) történt, hogy az egykori szilaj vörös Baekerből (szerep) a kedélyesen pityókás öreg Baumer (szerep) lett. Férfias, imponáló, erőteljes volt utolsó megjelenésében is, amikor Szomory Dezső (személy) (információ)  »Szabóky Zsigmond Ráfáel«-jét (cím) kreálta 1924. (időpont) jan. 12-én és ezzel egyikét oldotta meg a legszebb, de egyúttal legfáradalmasabb művészi feladatoknak. Színpadi alakításain kívül megőrzik emlékét filmszerepei is. Egyike volt a legelső magyar színésznek, akik a film számára is játszottak. A néma művészet, amely éppen némaságával vált nemzetközivé, elvitte filmhírét külföldre is. Különösen feltűnt egy német (nemzetiség) (információ)  képben, amelyben Ferenc József királyt (személy) játszotta megtévesztésig hű maszkban. Amint művészetében is csak izmosodott, de meg nem változott, úgy maradt meg társadalmi érintkezése is változatlanul, csak tisztelőinek köre bővült. Színészkollégái számára mindenkor szolgálatkész volt és lelkiismeretesen működött az Orsz.Színészegyesület (intézmény) tanácsában is. Már kezdő korában is végtelenül szolid, komoly természetű volt, aki azonban sohasem rontott mulatságot. Magával szemben szigort tanúsított, de örült a mások jókedvének. Büszke volt családi házára, amelyet nemes olasz (nemzetiség) (információ)  stílusban építtette. E ház egyik ablaknyílása adta a mintát Róna József (személy) (információ)  szobrásznak, aki a farkasvölgyi temetőben domborodó sírhant fölött emelkedő emlékét tervezte. Medaillonban látható ott Fenyvesi Emil (személy) (információ)  képe, amely nem mosódhatik el azok emlékében, akik valaha látták. (Dr.Komor Gyula.) (személy) szin_II.0021.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Fenyvesi Emil címszóvég 23922 Szócikk: Fenyvesi Emil színész, sz. 1859. máj. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 31-én, Jernyén ytelepulesy jernye ytelepulesy Jernyé ymegyey sáros megye ykodvegy (Sáros m.), ytelepulesy sáros m. ytelepulesy Sáros m. ymegyey sáros megye ykodvegy megh. 1924. márc. 20-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nem szerzett művészi oklevelet, de annál nagyobb érdemeket szerzett abban, hogy a színészetet felsőbbrendű művészetként becsüljék és tiszteljék. A kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy diák, aki 1876. xevtizedx 1875 márc. xtalanevtizedx 1885 havában Gerőffy Andornál, yszemelynevy gerőffy andor yszemelynevy Gerőffy Andor yszemelynevy gerőffy yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy majd Lászy Vilmosnál yszemelynevy lászy vilmos yszemelynevy Lászy Vilmos yszemelynevy lászy yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Lászy yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy kóristáskodott, a nyolcvanas évek elején már mint jeles színész tünteti ki magát és 1886. xevtizedx 1885 jún. xtalanevtizedx 1895 6-án a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vendégszerepel. Az »Utolsó szerelem«-ben, ycimy utolsó szerelem ycimy Utolsó szerelem ycimy utolsó ycimy szerelem ycimy ycimy Utolsó ycimy szerelem ycimy ykodvegy Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy lajos yszemelynevy Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Dóczy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy vígjátékában mutatkozik be. Akkoriban szokás volt, hogy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a nyári szünet előtt vidéki színészeket léptetett fel, hogy válogasson belőlük együttese számára. Fenyvesi Emilt yszemelynevy fenyvesi emil yszemelynevy Fenyvesi Emil yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy visszaengedték és nyolc évig tovább bolyongott Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy majd Aradon. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Innen hívták, meg ismét vendégfelléptekre és 1894. xevtizedx 1895 jún. 5-én, mint Tarján Gida yszerepy tarján gida yszerepy Tarján Gida yszerepy tarján yszerepy gida yszerepy yszerepy Tarján yszerepy Gida yszerepy ykodvegy a »Dolovai nábob leányá«-ban, ycimy dolovai nábob leánya ycimy Dolovai nábob leányá ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ycimy Dolovai ycimy nábob ycimy leányá ycimy ykodvegy június 7-én, mint a »Váljunk el« ycimy váljunk el ycimy Váljunk el ycimy váljunk ycimy el ycimy ycimy Váljunk ycimy el ycimy ykodvegy hőse, Des Prunelles, yszerepy des prunelles yszerepy Des Prunelles yszerepy des yszerepy prunelles yszerepy yszerepy Des yszerepy Prunelles yszerepy ykodvegy játszott. Mende-mondák szerint Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy azért imádkoztak, hogy bár ne tessék Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mert akkor megmarad Aradnak. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy De nem maradt meg, sőt a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is, ahol még alig tudott gyökeret verni, hamarosan elvesztette és a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy megnyitó előadásában, 1896. máj. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 1-én, a »Barangok«-ban, ycimy barangok ycimy Barangok ycimy barangok ycimy ycimy Barangok ycimy ykodvegy Jókai Mór yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy vígjátékában, már ott szerepel, mint Barangh Géza. yszerepy barangh géza yszerepy Barangh Géza yszerepy barangh yszerepy géza yszerepy yszerepy Barangh yszerepy Géza yszerepy ykodvegy A meglehetősen szerencsétlen megnyitó előadást követő harmadik napon, máj. 4-én, az »Államtitkár úr«-nak, ycimy államtitkár úr ycimy Államtitkár úr ycimy államtitkár ycimy úr ycimy ycimy Államtitkár ycimy úr ycimy ykodvegy Bisson yszemelynevy bisson yszemelynevy Bisson yszemelynevy bisson yszemelynevy yszemelynevy Bisson yszemelynevy ykodvegy fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy fr. ynemzetisegy ykodvegy vígjátékának bemutatója korszakot jelent az egész budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színészet életében és egészen elsősorba állítja Fenyvesi Emilt. yszemelynevy fenyvesi emil yszemelynevy Fenyvesi Emil yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Valahogyan más volt, mint a többi, ami nem akar a többiek kisebbítése lenni, de a könnyed komédia keretében oly egyéniség revelálódott, amely a legnagyobb világfi színészekre emlékeztetett. Fenyvesi yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy ykodvegy egy csapásra a magister elegantiarum lett. Csodásan tudta egyesíteni a férfias eleganciát, a színtiszta művészettel. De le tudott nyűgözni akkor is, amikor a »Trilby« ycimy trilby ycimy Trilby ycimy trilby ycimy ycimy Trilby ycimy ykodvegy Svengálijának yszerepy svengálija yszerepy Svengálijá yszerepy svengálija yszerepy yszerepy Svengálijá yszerepy ykodvegy kócos hajával, rendetlen szakállával jelent meg és egy egészen új típus ábrázolásával szinte feledtette, hogy hiszen ő volt az ideális divathős. Csakhamar utána pedig »Ocskay brigadéros« ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy címszerepében a lelkesedés fergetegét keltette azzal, hogy egy magyar hős, hazájáért lángoló, de tragikusan megbotló ideális figuráját vitte színpadra. Ez a három alakítás összeforrt Fenyvesi yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy ykodvegy nevével. Az első, mint maga a műfaj, amelyhez tartozott, elhalványodhatott az új nemzedék eszmekörében, a másik kettő dicsfényesen feledhetetlen marad. Magát Fenyvesit yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy ykodvegy kissé bántotta is a nagy dicsőség, mert hiszen arra gondolhatott, hogy mást is játszott. Semmi kétség, két — ha szabad ezt a szót felhasználni — főszerepének népszerűsége nem érinthette olyannyi más alakításának tökéletességét. A történelmi kosztümös magyar hadvezér alakja mellett a modern civil magyar úr gyönyörű példája volt if j. Nagy István, yszemelynevy if j. nagy istván yszemelynevy if j. Nagy István yszemelynevy if yszemelynevy j. yszemelynevy nagy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy if yszemelynevy j. yszemelynevy Nagy yszem a »Tanítónő«-ben, ycimy tanítónő ycimy Tanítónő ycimy tanítónő ycimy ycimy Tanítónő ycimy ykodvegy vagy Oroszy Sándor, yszemelynevy oroszy sándor yszemelynevy Oroszy Sándor yszemelynevy oroszy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Oroszy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Farsang«-jában ycimy farsang ycimy Farsang ycimy farsang ycimy ycimy Farsang ycimy ykodvegy a lengyel­zsidó ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy ykodvegy vonású Svengálival yszerepy svengáli yszerepy Svengáli yszerepy svengáli yszerepy yszerepy Svengáli yszerepy ykodvegy szemben ott volt az »Izrael« ycimy izrael ycimy Izrael ycimy izrael ycimy ycimy Izrael ycimy ykodvegy szinte feudális hőse és tán idesorolható a »Medikus« ycimy medikus ycimy Medikus ycimy medikus ycimy ycimy Medikus ycimy ykodvegy is, vagy »Timár Liza« ycimy timár liza ycimy Timár Liza ycimy timár ycimy liza ycimy ycimy Timár ycimy Liza ycimy ykodvegy atyja. Tökéletes volt, amikor németet ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy alakított, akár a »Takarodó« ycimy takarodó ycimy Takarodó ycimy takarodó ycimy ycimy Takarodó ycimy ykodvegy nőgyűlölő és lóimádó Queiss őrmesterét yszerepy queiss őrmester yszerepy Queiss őrmester yszerepy queiss yszerepy őrmester yszerepy yszerepy Queiss yszerepy őrmester yszerepy ykodvegy vesszük, akár a »Diákélet« ycimy diákélet ycimy Diákélet ycimy diákélet ycimy ycimy Diákélet ycimy ykodvegy osztálygőgös burskolomposát; aligha van a moszkvai ytelepulesy moszkva ytelepulesy moszkva yorszagy Oroszország ykodvegy művészszínházban oroszabb ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy orvos, mint az ő Kovalenko-ja yszerepy kovalenko yszerepy Kovalenko yszerepy kovalenko yszerepy yszerepy Kovalenko yszerepy ykodvegy Arcübasev yszemelynevy arcübasev yszemelynevy Arcübasev yszemelynevy arcübasev yszemelynevy yszemelynevy Arcübasev yszemelynevy ykodvegy »Féltékenységé«-ben, ycimy féltékenysége ycimy Féltékenységé ycimy féltékenysége ycimy ycimy Féltékenységé ycimy ykodvegy meg Csebutikin yszerepy csebutikin yszerepy Csebutikin yszerepy csebutikin yszerepy yszerepy Csebutikin yszerepy ykodvegy a Csehov-féle yszemelynevy csehov yszemelynevy Csehov yszemelynevy csehov yszemelynevy yszemelynevy Csehov yszemelynevy ykodvegy »Három nővér«-ben. ycimy három nővér ycimy Három nővér ycimy három ycimy nővér ycimy ycimy Három ycimy nővér ycimy ykodvegy Senki egységesebben nem dolgozta ki szerepét, mint Fenyvesi Emil yszemelynevy fenyvesi emil yszemelynevy Fenyvesi Emil yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy és megdöbbentően egységes volt akkor is, amikor Lindau yszemelynevy lindau yszemelynevy Lindau yszemelynevy lindau yszemelynevy yszemelynevy Lindau yszemelynevy ykodvegy virtuóz módon megcsinált drámájában, az »Egy test, két lélek«-ben ycimy egy test, két lélek ycimy Egy test, két lélek ycimy egy ycimy test, ycimy két ycimy lélek ycimy ycimy Egy ycimy test, ycimy két ycimy lélek ycimy ykodvegy ügyészt és gonosztevőt játszott. Közel harminc évig működött a Vígszínháznál, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy minden egyes fellépése esemény volt, minden új szerepe élmény, tanulmány azok számára, akik nézhették, hallhatták. Délceg maradt és fiatal. Csak nagyon meghitt emberei tudták, hogy kór bántja és szenved. Ugyanazokat a szerepeket játszhatta bátran, amelyekkel első sikereit érte el. Játszhatta volna az Államtitkárt yszerepy államtitkár yszerepy Államtitkár yszerepy államtitkár yszerepy yszerepy Államtitkár yszerepy ykodvegy is, Svengálit yszerepy svengáli yszerepy Svengáli yszerepy svengáli yszerepy yszerepy Svengáli yszerepy ykodvegy is, Ocskayt yszerepy ocskay yszerepy Ocskay yszerepy ocskay yszerepy yszerepy Ocskay yszerepy ykodvegy is. De repríz alkalmával talán csak a »Takácsok«-ban ycimy takácsok ycimy Takácsok ycimy takácsok ycimy ycimy Takácsok ycimy ykodvegy történt, hogy az egykori szilaj vörös Baekerből yszerepy baeker yszerepy Baeker yszerepy baeker yszerepy yszerepy Baeker yszerepy ykodvegy a kedélyesen pityókás öreg Baumer yszerepy baumer yszerepy Baumer yszerepy baumer yszerepy yszerepy Baumer yszerepy ykodvegy lett. Férfias, imponáló, erőteljes volt utolsó megjelenésében is, amikor Szomory Dezső yszemelynevy szomory dezső yszemelynevy Szomory Dezső yszemelynevy szomory yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Szomory yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy »Szabóky Zsigmond Ráfáel«-jét ycimy szabóky zsigmond ráfáel ycimy Szabóky Zsigmond Ráfáel ycimy szabóky ycimy zsigmond ycimy ráfáel ycimy ycimy Szabóky ycimy Zsigmond ycimy Ráfáel ycimy ykodvegy kreálta 1924. xevtizedx 1925 jan. 12-én és ezzel egyikét oldotta meg a legszebb, de egyúttal legfáradalmasabb művészi feladatoknak. Színpadi alakításain kívül megőrzik emlékét filmszerepei is. Egyike volt a legelső magyar színésznek, akik a film számára is játszottak. A néma művészet, amely éppen némaságával vált nemzetközivé, elvitte filmhírét külföldre is. Különösen feltűnt egy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy képben, amelyben Ferenc József királyt yszemelynevy ferenc józsef király yszemelynevy Ferenc József király yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy király játszotta megtévesztésig hű maszkban. Amint művészetében is csak izmosodott, de meg nem változott, úgy maradt meg társadalmi érintkezése is változatlanul, csak tisztelőinek köre bővült. Színészkollégái számára mindenkor szolgálatkész volt és lelkiismeretesen működött az Orsz.Színészegyesület yintezmenyy orsz.színészegyesület yintezmenyy Orsz.Szí yintezmenyy orsz.színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz.Szí yintezmenyy ykodvegy tanácsában is. Már kezdő korában is végtelenül szolid, komoly természetű volt, aki azonban sohasem rontott mulatságot. Magával szemben szigort tanúsított, de örült a mások jókedvének. Büszke volt családi házára, amelyet nemes olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy stílusban építtette. E ház egyik ablaknyílása adta a mintát Róna József yszemelynevy róna józsef yszemelynevy Róna József yszemelynevy róna yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Róna yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy szobrásznak, aki a farkasvölgyi temetőben domborodó sírhant fölött emelkedő emlékét tervezte. Medaillonban látható ott Fenyvesi Emil yszemelynevy fenyvesi emil yszemelynevy Fenyvesi Emil yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy képe, amely nem mosódhatik el azok emlékében, akik valaha látták. (Dr.Komor Gyula.) yszemelynevy dr.komor gyula yszemelynevy Dr.Komor Gyula yszemelynevy dr.komor yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Dr.Komor yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy dr.komor gyula szin_II.0021.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Fenyvesi Emil - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1859

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0021.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0021.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23922.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Fenyvesi Emil

Szócikk: Fenyvesi Emil színész, sz. 1859. máj. 31-én, Jernyén (Sáros m.), megh. 1924. márc. 20-án, Budapesten. Nem szerzett művészi oklevelet, de annál nagyobb érdemeket szerzett abban, hogy a színészetet felsőbbrendű művészetként becsüljék és tiszteljék. A kassai diák, aki 1876. márc. havában Gerőffy Andornál, majd Lászy Vilmosnál kóristáskodott, a nyolcvanas évek elején már mint jeles színész tünteti ki magát és 1886. jún. 6-án a budapesti Nemzeti Színházban vendégszerepel. Az »Utolsó szerelem«-ben, Dóczy Lajos vígjátékában mutatkozik be. Akkoriban szokás volt, hogy a Nemzeti Színház a nyári szünet előtt vidéki színészeket léptetett fel, hogy válogasson belőlük együttese számára. Fenyvesi Emilt visszaengedték és nyolc évig tovább bolyongott Kolozsvárt, Nagyváradon, Debrecenben, majd Aradon. Innen hívták, meg ismét vendégfelléptekre és 1894. jún. 5-én, mint Tarján Gida a »Dolovai nábob leányá«-ban, június 7-én, mint a »Váljunk el« hőse, Des Prunelles, játszott. Mende-mondák szerint Aradon azért imádkoztak, hogy bár ne tessék Budapesten, mert akkor megmarad Aradnak. De nem maradt meg, sőt a Nemzeti Színház is, ahol még alig tudott gyökeret verni, hamarosan elvesztette és a Vígszínház megnyitó előadásában, 1896. máj. 1-én, a »Barangok«-ban, Jókai Mór vígjátékában, már ott szerepel, mint Barangh Géza. A meglehetősen szerencsétlen megnyitó előadást követő harmadik napon, máj. 4-én, az »Államtitkár úr«-nak, Bisson fr. vígjátékának bemutatója korszakot jelent az egész budapesti színészet életében és egészen elsősorba állítja Fenyvesi Emilt. Valahogyan más volt, mint a többi, ami nem akar a többiek kisebbítése lenni, de a könnyed komédia keretében oly egyéniség revelálódott, amely a legnagyobb világfi színészekre emlékeztetett. Fenyvesi egy csapásra a magister elegantiarum lett. Csodásan tudta egyesíteni a férfias eleganciát, a színtiszta művészettel. De le tudott nyűgözni akkor is, amikor a »Trilby« Svengálijának kócos hajával, rendetlen szakállával jelent meg és egy egészen új típus ábrázolásával szinte feledtette, hogy hiszen ő volt az ideális divathős. Csakhamar utána pedig »Ocskay brigadéros« címszerepében a lelkesedés fergetegét keltette azzal, hogy egy magyar hős, hazájáért lángoló, de tragikusan megbotló ideális figuráját vitte színpadra. Ez a három alakítás összeforrt Fenyvesi nevével. Az első, mint maga a műfaj, amelyhez tartozott, elhalványodhatott az új nemzedék eszmekörében, a másik kettő dicsfényesen feledhetetlen marad. Magát Fenyvesit kissé bántotta is a nagy dicsőség, mert hiszen arra gondolhatott, hogy mást is játszott. Semmi kétség, két — ha szabad ezt a szót felhasználni — főszerepének népszerűsége nem érinthette olyannyi más alakításának tökéletességét. A történelmi kosztümös magyar hadvezér alakja mellett a modern civil magyar úr gyönyörű példája volt if j. Nagy István, a »Tanítónő«-ben, vagy Oroszy Sándor, Molnár Ferenc »Farsang«-jában a lengyel­zsidó vonású Svengálival szemben ott volt az »Izrael« szinte feudális hőse és tán idesorolható a »Medikus« is, vagy »Timár Liza« atyja. Tökéletes volt, amikor németet alakított, akár a »Takarodó« nőgyűlölő és lóimádó Queiss őrmesterét vesszük, akár a »Diákélet« osztálygőgös burskolomposát; aligha van a moszkvai művészszínházban oroszabb orvos, mint az ő Kovalenko-ja Arcübasev »Féltékenységé«-ben, meg Csebutikin a Csehov-féle »Három nővér«-ben. Senki egységesebben nem dolgozta ki szerepét, mint Fenyvesi Emil és megdöbbentően egységes volt akkor is, amikor Lindau virtuóz módon megcsinált drámájában, az »Egy test, két lélek«-ben ügyészt és gonosztevőt játszott. Közel harminc évig működött a Vígszínháznál, minden egyes fellépése esemény volt, minden új szerepe élmény, tanulmány azok számára, akik nézhették, hallhatták. Délceg maradt és fiatal. Csak nagyon meghitt emberei tudták, hogy kór bántja és szenved. Ugyanazokat a szerepeket játszhatta bátran, amelyekkel első sikereit érte el. Játszhatta volna az Államtitkárt is, Svengálit is, Ocskayt is. De repríz alkalmával talán csak a »Takácsok«-ban történt, hogy az egykori szilaj vörös Baekerből a kedélyesen pityókás öreg Baumer lett. Férfias, imponáló, erőteljes volt utolsó megjelenésében is, amikor Szomory Dezső »Szabóky Zsigmond Ráfáel«-jét kreálta 1924. jan. 12-én és ezzel egyikét oldotta meg a legszebb, de egyúttal legfáradalmasabb művészi feladatoknak. Színpadi alakításain kívül megőrzik emlékét filmszerepei is. Egyike volt a legelső magyar színésznek, akik a film számára is játszottak. A néma művészet, amely éppen némaságával vált nemzetközivé, elvitte filmhírét külföldre is. Különösen feltűnt egy német képben, amelyben Ferenc József királyt játszotta megtévesztésig hű maszkban. Amint művészetében is csak izmosodott, de meg nem változott, úgy maradt meg társadalmi érintkezése is változatlanul, csak tisztelőinek köre bővült. Színészkollégái számára mindenkor szolgálatkész volt és lelkiismeretesen működött az Orsz.Színészegyesület tanácsában is. Már kezdő korában is végtelenül szolid, komoly természetű volt, aki azonban sohasem rontott mulatságot. Magával szemben szigort tanúsított, de örült a mások jókedvének. Büszke volt családi házára, amelyet nemes olasz stílusban építtette. E ház egyik ablaknyílása adta a mintát Róna József szobrásznak, aki a farkasvölgyi temetőben domborodó sírhant fölött emelkedő emlékét tervezte. Medaillonban látható ott Fenyvesi Emil képe, amely nem mosódhatik el azok emlékében, akik valaha látták. (Dr.Komor Gyula.) szin_II.0021.pdf II