Címszó: Forgó színpad - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0058.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0058.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24118.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Forgó
színpad
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524116.htm
Szócikk: Forgó színpad Amióta színházat játszanak,
állandó gondot okoz rendezőnek és színpad-technikusnak gyaránt, hogy miképpen lehetne
a színdarab képeit oly gyorsan változtatni, hogy a díszletezés által előidézett
hosszabb szünetek elkerülhetők lehessenek. Köztudomású, hogy hosszú szünetek a közönséget
könnyen kizökkentik abból a hangulatból, melyet az eljátszott színdarab teremtett.
Hosszú szünetek könnyen a darab megölöjévé válhatnak. Kézenfekvő a gondolat, hogy
technikai megoldások jöhetnek kizárólag számításba, vagyis a színpadgépezetet és
a díszletfelépítést kell megfelelően átalakítani. Ezen törekvésben új irányt jelölt
meg Lautenschläger, (személy) aki
a müncheni Residenztheaterben (intézmény)
úgynevezett forgó színpadot létesített. A forgó színpad lényegében egy köralakú
tárcsa, amely a színpad-nyílás előtt elforoghat. Ezen tárcsára erősítik a képeket
oly csoportosításban, amint azt a rendelkezésre álló férőhely megengedi. Ilyen elrendezést
mutat 1-ső ábránk.A forgó színpad a háború előtti időben gyors és nagy elterjedésnek
örvendett, mert tagadhatatlanul előnyéhez tartozik a gyors képváltozás lehetősége.
A változások pillanatok alatt elkészülnek, hiszen a körnek csak egy kis elfordítása
szükséges ahhoz, hogy más és más kép kerüljön a színpadnyílás elé. A forgó színpadnak
azonban ellenfelei is vannak, sőt vannak hátrányai is. A legnagyobb hátrányok egyike,
hogy igen gazdaságtalan helykihasználást biztosít, vagyis a díszletekkel beépíthető
körtárcsa csak töredék részét teszi ki az egész színpadi területének és ezért korántsem
érhetők el oly távlati hatású képek, mint rendes, láthatárral dolgozó színpadoknál.
Nyilt vidéket alig lehet ábrázolni forgó színpadon, vagy pedig csak egészen elrajzolt
perspektívával. A forgó színpad jóformán csak interieur vagy lezárt utca, tér, kertrészek
színrehozatalára alkalmas. További hátrány, hogy a meglevő színpad alsó és felső
gépezet, sülyesztő stb. igen költséges átalakítás nélkül forgó színpadnál fel nem
használható. A forgó színpadnál javarészben a díszleteket is úgy kell megtervezni,
hogy azok másképen mint forgó színpadnál fel nem használhatók. Maga a díszlettervezés
is sokkal körülményesebb a forgó színpadnál, rendkívül sok megfontolást igényel
a helyelrendezés, perspektíva stb. kérdése. Mindenesetre új irányt mutatott a díszlettervezők
számára és hogy ez nem maradt meddő próbálkozás, azt számos forgószínpados megoldásnál,
így Reinhardt (személy) (információ)
szenzációs beállításainál, de még a mi Nemzeti
Színházunknál (intézmény)
(információ)
is megcsodálhattuk, A forgó színpad jelzett
hátrányait modern színpadok kiküszöbölni igyekeztek, — több-kevesebb sikerrel. A
berlini Freie Volksbühne (intézmény)
21 m. átmérőjű forgó színpadjának fele 2 m-el emelhető és ugyanannyival süllyeszthető.
A másik fele kis kézi sülyesztőkkel bír. A gyakorlat azt mutatta, hogy ez a kibővített
gépezetű forgó színpad sem felel meg a várakozásoknak, mert nehézkes kezelésű és
a díszletek átépítése igen hosszú időt igényel, ez a színpadgépezet tehát elhibázza
a forgó színpad célkitűzését. Igen érdekes a sok ezirányú kisérlet és serény munkásságot
fejtettek ki a feltalálók, hogy a problémát valahogy megfejthessék. Dumont (személy) a
forgószínpadot körgyűrűvé képezte ki, mely egy köralakú álló és az alsó gépezet
működését biztosító középrész körül forog. Ez a megoldás már jobbnak bizonyult,
de nem kielégítőnek és .még mindig nem nyújt módot lógó díszletek felhasználására,
A lyoni színház (intézmény)
ezen úgy segít, hogy a forgó színpaddal együtt az ehhez tartozó felső gépezetet,
vagyis a Iógódíszlet tartó- és mozgató gépezetet is elforgatja. Ezen megoldások
azonban mind igen költségesek és a befektetés nem áll arányban a szcenikai előnyökkel.
Legcélszerűbbnek bizonyult a transportabilis forgó színpad, vagyis olyan, melyet
csak akkor állítanak össze, ha oly darabok kerülnek színre, melyeknél a forgó színpad
felhasználása indokolt. Egyébként a rendes színpadot használják fel alsó- és felső
gépezetének minden korlátozása nélkül. A forgó színpadot egyszerűen a rendes színpadra
reászerelik. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
is, mely ezidőszerint a Népszínház (intézmény)
(információ)
épületében talált ideiglenes hajlékot, egy
ilyen transportabilis forgó színpaddal rendelkezik. A forgó színpadnak első követelménye,
hogy üzembiztos és zajtalan működésű legyen. Második: hogy ne okozzon túl nagy költséget,
sem a beszerzése, sem az esetenként való felés leszerelése. Harmadik: a fel- és
leszerelés gyorsan legyen eszközölhető, ne okozzon a színház munkarendjében érzékeny
fennakadást. Negyedik: oly egységekre legyen bontható, hogy a raktározás gondot
ne okozzon. Ötödik: ne rongálja a fix színpad faborítását, melyre reászerelik. A
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
forgó színpadja mindezen követelményeknek
megfelel. A méreteire nézve megjegyezzük, hogy a tárcsa-átmérő 12 m. Az egész szerkezeti
magassága, vagyis a rendes színpadra helyezett forgó színpad összmagassága pályáival
együtt 145 mm. Ehhez a mérethez megemlíthetjük, hogy ezt a rendkívül kis vastagságot
eddig még egyetlen más színház forgószínpadja sem érte el. Nem lényegtelen ugyanis,
hogy mily mértékben emelődik a rendes színpad szintje. Mennél kisebb ez a mérték,
vagyis mennél kevesebbel különbözik a forgó színpad szintje a rendes színpad megszokott
szintjétől, annál kedvezőbb az eset. Vannak modern színpadok, amelyek szintje sülyeszthető,
a forgó színpad tehát erre a forgó színpad vastagsági mértékével lesülyesztett szintre
kerül felszerelésre, úgy, hogy végeredményben nívókülönbség nem látszik. A mi Nemzeti
Színházunknál ez azonban nem volt lehetséges, szükség mutatkozott tehát a szerkezet
minél alacsonyabb kivitelére. A forgó színpad tárcsája egy középrésszel és 12 körcikkel
bír. A középrészben foglal helyet a tengely, mely rögzíti a forgó színpad axisát.
Tekintettel a színpad 3%-ot kitevő lejtősségére, a tengely beálló golyós csapágyazattal
bír. Ezen középrészre szerelhető 12 körcikk. A forgó színpad faborítását vasszerkezet
tartja, maga a szerkezetrész tehát vasból készült. 52 drb. golyós csapágyazású görgőn
fut az egész forgó színpad, melyek a vasszerkezetre vannak erősítve és amelyek zajtalan
gördülését keménygumim bevonat van hivatva biztosítani, A színpadra négy vasból
készült gyűrűt szerelnek pontosan koncentrikus elrendezéssel, ezek az előbb jelzett
görgők pályái. A felszerelés munkamenete tehát a következő: először a négy pálya
lefektetése előre elkészített és állandóan a színpad szerkezetébe erősített csapokra.
Azután a középtengely leeresztése ugyancsak előre elkészített ágyazásra. A tengelyre
a középrész kerül, ehhez pedig a 12 körcikk. Ezen egész művelet, kellően begyakorolt
személyzettel egy és fél órát vesz igénybe. A leszerelés 1 óra alatt eszközölhető.
Tekintettel arra, hogy a színpad nívója forgó színpad 145 mm-es szerkezeti magassága
által emelkedett, gondoskodni kell arról, hogy a forgó színpad 145 mm. magas burkoló
emelvényekkel legyen körülvéve, hogy az emelt színpad egy egységes egészként hasson.
A forgó színpad meghajtása kézi erővel történik. A golyós csapágyazás és a precíz
kivitel következtében az erőszükséglet igen. kicsiny, a megforgatást teljes díszletezéssel
és a színpadon álló személyzettel két ember el tudja végezni. A Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
épületében évtizedekkel ezelőtt (1907. (időpont) IX.),
még Népszínházi (intézmény)
(információ)
korában volt egy forgó színpad, de ez bizonytalan
működése és lármás járása miatt nem bizonyult megfelelőnek. Mai forgó színpadja
a hozzáfűzött várakozásokat felülmúlja és módot nyújt a rendezőségnek, hogy még
színpadi játéknak is felhasználja, amire példát láttunk a Barnhelmi Minna (cím) c. színdarabban.
A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
egyetlen évad alatt négy darabját rendezte
és hozta színre az új forgó színpadon és tervbe vette jövőben annak legintenzívebb
kihasználását. A Magyar Színház (intézmény)
(információ)
1927. (időpont) máj.
14-én bemutatott »Oroszország« (cím) c. darabhoz
szereltetett fel F-ot. (A forgó színpad nem új találmány. Egy régi, 1602-ben (időpont) megjelent,
Albert osztrák herceg (személy) (információ)
és II. Fülöp király (személy) leányának
házasságát leíró közlemény egy forgószínpad képét mutatja be, mely 1597-ben (időpont) egy
vásártéren a szabadban épült. Tíz méter átméretű volt és 6 részre beosztva. Az egész
színpad egy, a nézőtér felé nyílást képező fallal volt körülépítve.) (Tolnay Pál.)
(személy)
(információ)
szin_II.0058.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Forgó színpad címszóvég 24118 Szócikk: Forgó
színpad Amióta színházat játszanak, állandó gondot okoz rendezőnek és színpad-technikusnak
gyaránt, hogy miképpen lehetne a színdarab képeit oly gyorsan változtatni, hogy
a díszletezés által előidézett hosszabb szünetek elkerülhetők lehessenek. Köztudomású,
hogy hosszú szünetek a közönséget könnyen kizökkentik abból a hangulatból, melyet
az eljátszott színdarab teremtett. Hosszú szünetek könnyen a darab megölöjévé válhatnak.
Kézenfekvő a gondolat, hogy technikai megoldások jöhetnek kizárólag számításba,
vagyis a színpadgépezetet és a díszletfelépítést kell megfelelően átalakítani. Ezen
törekvésben új irányt jelölt meg Lautenschläger, yszemelynevy lautenschläger
yszemelynevy Lautenschläger yszemelynevy lautenschläger yszemelynevy
yszemelynevy Lautenschläger yszemelynevy ykodvegy aki a müncheni Residenztheaterben
yintezmenyy müncheni residenztheater yintezmenyy müncheni yintezmenyy müncheni
yintezmenyy residenztheater yintezmenyy yintezmenyy müncheni yintezmenyy
ykodvegy úgynevezett forgó színpadot létesített. A forgó színpad lényegében egy
köralakú tárcsa, amely a színpad-nyílás előtt elforoghat. Ezen tárcsára erősítik
a képeket oly csoportosításban, amint azt a rendelkezésre álló férőhely megengedi.
Ilyen elrendezést mutat 1-ső ábránk.A forgó színpad a háború előtti időben gyors
és nagy elterjedésnek örvendett, mert tagadhatatlanul előnyéhez tartozik a gyors
képváltozás lehetősége. A változások pillanatok alatt elkészülnek, hiszen a körnek
csak egy kis elfordítása szükséges ahhoz, hogy más és más kép kerüljön a színpadnyílás
elé. A forgó színpadnak azonban ellenfelei is vannak, sőt vannak hátrányai is. A
legnagyobb hátrányok egyike, hogy igen gazdaságtalan helykihasználást biztosít,
vagyis a díszletekkel beépíthető körtárcsa csak töredék részét teszi ki az egész
színpadi területének és ezért korántsem érhetők el oly távlati hatású képek, mint
rendes, láthatárral dolgozó színpadoknál. Nyilt vidéket alig lehet ábrázolni forgó
színpadon, vagy pedig csak egészen elrajzolt perspektívával. A forgó színpad jóformán
csak interieur vagy lezárt utca, tér, kertrészek színrehozatalára alkalmas. További
hátrány, hogy a meglevő színpad alsó és felső gépezet, sülyesztő stb. igen költséges
átalakítás nélkül forgó színpadnál fel nem használható. A forgó színpadnál javarészben
a díszleteket is úgy kell megtervezni, hogy azok másképen mint forgó színpadnál
fel nem használhatók. Maga a díszlettervezés is sokkal körülményesebb a forgó színpadnál,
rendkívül sok megfontolást igényel a helyelrendezés, perspektíva stb. kérdése. Mindenesetre
új irányt mutatott a díszlettervezők számára és hogy ez nem maradt meddő próbálkozás,
azt számos forgószínpados megoldásnál, így Reinhardt yszemelynevy reinhardt
yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy
Reinhardt yszemelynevy ykodvegy szenzációs beállításainál, de még a mi Nemzeti Színházunknál
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is megcsodálhattuk,
A forgó színpad jelzett hátrányait modern színpadok kiküszöbölni igyekeztek, — több-kevesebb
sikerrel. A berlini Freie Volksbühne yintezmenyy berlini freie volksbühne
yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy freie yintezmenyy
volksbühne yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy 21 m. átmérőjű forgó
színpadjának fele 2 m-el emelhető és ugyanannyival süllyeszthető. A másik fele kis
kézi sülyesztőkkel bír. A gyakorlat azt mutatta, hogy ez a kibővített gépezetű forgó
színpad sem felel meg a várakozásoknak, mert nehézkes kezelésű és a díszletek átépítése
igen hosszú időt igényel, ez a színpadgépezet tehát elhibázza a forgó színpad célkitűzését.
Igen érdekes a sok ezirányú kisérlet és serény munkásságot fejtettek ki a feltalálók,
hogy a problémát valahogy megfejthessék. Dumont yszemelynevy dumont
yszemelynevy Dumont yszemelynevy dumont yszemelynevy yszemelynevy Dumont
yszemelynevy ykodvegy a forgószínpadot körgyűrűvé képezte ki, mely egy köralakú
álló és az alsó gépezet működését biztosító középrész körül forog. Ez a megoldás
már jobbnak bizonyult, de nem kielégítőnek és .még mindig nem nyújt módot lógó díszletek
felhasználására, A lyoni színház yintezmenyy lyoni színház yintezmenyy lyoni sz
yintezmenyy lyoni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy lyoni yintezmenyy
sz yintezmenyy ykodvegy ezen úgy segít, hogy a forgó színpaddal együtt az ehhez
tartozó felső gépezetet, vagyis a Iógódíszlet tartó- és mozgató gépezetet is elforgatja.
Ezen megoldások azonban mind igen költségesek és a befektetés nem áll arányban a
szcenikai előnyökkel. Legcélszerűbbnek bizonyult a transportabilis forgó színpad,
vagyis olyan, melyet csak akkor állítanak össze, ha oly darabok kerülnek színre,
melyeknél a forgó színpad felhasználása indokolt. Egyébként a rendes színpadot használják
fel alsó- és felső gépezetének minden korlátozása nélkül. A forgó színpadot egyszerűen
a rendes színpadra reászerelik. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is, mely ezidőszerint a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy épületében talált ideiglenes hajlékot, egy ilyen transportabilis
forgó színpaddal rendelkezik. A forgó színpadnak első követelménye, hogy üzembiztos
és zajtalan működésű legyen. Második: hogy ne okozzon túl nagy költséget, sem a
beszerzése, sem az esetenként való felés leszerelése. Harmadik: a fel- és leszerelés
gyorsan legyen eszközölhető, ne okozzon a színház munkarendjében érzékeny fennakadást.
Negyedik: oly egységekre legyen bontható, hogy a raktározás gondot ne okozzon. Ötödik:
ne rongálja a fix színpad faborítását, melyre reászerelik. A Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy forgó színpadja mindezen követelményeknek
megfelel. A méreteire nézve megjegyezzük, hogy a tárcsa-átmérő 12 m. Az egész szerkezeti
magassága, vagyis a rendes színpadra helyezett forgó színpad összmagassága pályáival
együtt 145 mm. Ehhez a mérethez megemlíthetjük, hogy ezt a rendkívül kis vastagságot
eddig még egyetlen más színház forgószínpadja sem érte el. Nem lényegtelen ugyanis,
hogy mily mértékben emelődik a rendes színpad szintje. Mennél kisebb ez a mérték,
vagyis mennél kevesebbel különbözik a forgó színpad szintje a rendes színpad megszokott
szintjétől, annál kedvezőbb az eset. Vannak modern színpadok, amelyek szintje sülyeszthető,
a forgó színpad tehát erre a forgó színpad vastagsági mértékével lesülyesztett szintre
kerül felszerelésre, úgy, hogy végeredményben nívókülönbség nem látszik. A mi Nemzeti
Színházunknál ez azonban nem volt lehetséges, szükség mutatkozott tehát a szerkezet
minél alacsonyabb kivitelére. A forgó színpad tárcsája egy középrésszel és 12 körcikkel
bír. A középrészben foglal helyet a tengely, mely rögzíti a forgó színpad axisát.
Tekintettel a színpad 3%-ot kitevő lejtősségére, a tengely beálló golyós csapágyazattal
bír. Ezen középrészre szerelhető 12 körcikk. A forgó színpad faborítását vasszerkezet
tartja, maga a szerkezetrész tehát vasból készült. 52 drb. golyós csapágyazású görgőn
fut az egész forgó színpad, melyek a vasszerkezetre vannak erősítve és amelyek zajtalan
gördülését keménygumim bevonat van hivatva biztosítani, A színpadra négy vasból
készült gyűrűt szerelnek pontosan koncentrikus elrendezéssel, ezek az előbb jelzett
görgők pályái. A felszerelés munkamenete tehát a következő: először a négy pálya
lefektetése előre elkészített és állandóan a színpad szerkezetébe erősített csapokra.
Azután a középtengely leeresztése ugyancsak előre elkészített ágyazásra. A tengelyre
a középrész kerül, ehhez pedig a 12 körcikk. Ezen egész művelet, kellően begyakorolt
személyzettel egy és fél órát vesz igénybe. A leszerelés 1 óra alatt eszközölhető.
Tekintettel arra, hogy a színpad nívója forgó színpad 145 mm-es szerkezeti magassága
által emelkedett, gondoskodni kell arról, hogy a forgó színpad 145 mm. magas burkoló
emelvényekkel legyen körülvéve, hogy az emelt színpad egy egységes egészként hasson.
A forgó színpad meghajtása kézi erővel történik. A golyós csapágyazás és a precíz
kivitel következtében az erőszükséglet igen. kicsiny, a megforgatást teljes díszletezéssel
és a színpadon álló személyzettel két ember el tudja végezni. A Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy épületében évtizedekkel
ezelőtt (1907. IX.), xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 még Népszínházi yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy korában volt egy forgó színpad, de ez bizonytalan
működése és lármás járása miatt nem bizonyult megfelelőnek. Mai forgó színpadja
a hozzáfűzött várakozásokat felülmúlja és módot nyújt a rendezőségnek, hogy még
színpadi játéknak is felhasználja, amire példát láttunk a Barnhelmi Minna ycimy
barnhelmi minna ycimy Barnhelmi Minna ycimy barnhelmi ycimy minna ycimy ycimy
Barnhelmi ycimy Minna ycimy ykodvegy c. színdarabban. A Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egyetlen évad alatt négy darabját
rendezte és hozta színre az új forgó színpadon és tervbe vette jövőben annak legintenzívebb
kihasználását. A Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1927. xevtizedx 1925 máj. 14-én bemutatott »Oroszország«
ycimy oroszország ycimy Oroszország ycimy oroszország ycimy ycimy Oroszország
ycimy ykodvegy c. darabhoz szereltetett fel F-ot. (A forgó színpad nem új találmány.
Egy régi, 1602-ben xevtizedx 1605 megjelent, Albert osztrák herceg yszemelynevy
albert osztrák herceg yszemelynevy Albert osztrák herceg yszemelynevy albert
yszemelynevy osztrák yszemelynevy herceg yszemelynevy yszemelynevy Albert
yszemelynevy osztrák yszemelynevy he és II. Fülöp király yszemelynevy ii. fülöp
király yszemelynevy II. Fülöp király yszemelynevy ii. yszemelynevy fülöp
yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy II. yszemelynevy Fülöp
yszemelynevy király yszemelynevy yk leányának házasságát leíró közlemény egy forgószínpad
képét mutatja be, mely 1597-ben xevtizedx 1595 egy xtalanevtizedx 1605 xtalanevtizedx
1615 vásártéren a szabadban épült. Tíz méter átméretű volt és 6 részre beosztva.
Az egész színpad egy, a nézőtér felé nyílást képező fallal volt körülépítve.) (Tolnay
Pál.) yszemelynevy tolnay pál yszemelynevy Tolnay Pál yszemelynevy tolnay
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Tolnay yszemelynevy Pál yszemelynevy
ykodvegy yszocikkszerzoy tolnay pál szin_II.0058.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Forgó színpad - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0058.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0058.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24118.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Forgó
színpad
Szócikk: Forgó színpad Amióta színházat játszanak,
állandó gondot okoz rendezőnek és színpad-technikusnak gyaránt, hogy miképpen lehetne
a színdarab képeit oly gyorsan változtatni, hogy a díszletezés által előidézett
hosszabb szünetek elkerülhetők lehessenek. Köztudomású, hogy hosszú szünetek a közönséget
könnyen kizökkentik abból a hangulatból, melyet az eljátszott színdarab teremtett.
Hosszú szünetek könnyen a darab megölöjévé válhatnak. Kézenfekvő a gondolat, hogy
technikai megoldások jöhetnek kizárólag számításba, vagyis a színpadgépezetet és
a díszletfelépítést kell megfelelően átalakítani. Ezen törekvésben új irányt jelölt
meg Lautenschläger, aki a müncheni Residenztheaterben úgynevezett forgó színpadot
létesített. A forgó színpad lényegében egy köralakú tárcsa, amely a színpad-nyílás
előtt elforoghat. Ezen tárcsára erősítik a képeket oly csoportosításban, amint azt
a rendelkezésre álló férőhely megengedi. Ilyen elrendezést mutat 1-ső ábránk.A forgó
színpad a háború előtti időben gyors és nagy elterjedésnek örvendett, mert tagadhatatlanul
előnyéhez tartozik a gyors képváltozás lehetősége. A változások pillanatok alatt
elkészülnek, hiszen a körnek csak egy kis elfordítása szükséges ahhoz, hogy más
és más kép kerüljön a színpadnyílás elé. A forgó színpadnak azonban ellenfelei is
vannak, sőt vannak hátrányai is. A legnagyobb hátrányok egyike, hogy igen gazdaságtalan
helykihasználást biztosít, vagyis a díszletekkel beépíthető körtárcsa csak töredék
részét teszi ki az egész színpadi területének és ezért korántsem érhetők el oly
távlati hatású képek, mint rendes, láthatárral dolgozó színpadoknál. Nyilt vidéket
alig lehet ábrázolni forgó színpadon, vagy pedig csak egészen elrajzolt perspektívával.
A forgó színpad jóformán csak interieur vagy lezárt utca, tér, kertrészek színrehozatalára
alkalmas. További hátrány, hogy a meglevő színpad alsó és felső gépezet, sülyesztő
stb. igen költséges átalakítás nélkül forgó színpadnál fel nem használható. A forgó
színpadnál javarészben a díszleteket is úgy kell megtervezni, hogy azok másképen
mint forgó színpadnál fel nem használhatók. Maga a díszlettervezés is sokkal körülményesebb
a forgó színpadnál, rendkívül sok megfontolást igényel a helyelrendezés, perspektíva
stb. kérdése. Mindenesetre új irányt mutatott a díszlettervezők számára és hogy
ez nem maradt meddő próbálkozás, azt számos forgószínpados megoldásnál, így Reinhardt
szenzációs beállításainál, de még a mi Nemzeti Színházunknál is megcsodálhattuk,
A forgó színpad jelzett hátrányait modern színpadok kiküszöbölni igyekeztek, — több-kevesebb
sikerrel. A berlini Freie Volksbühne 21 m. átmérőjű forgó színpadjának fele 2 m-el
emelhető és ugyanannyival süllyeszthető. A másik fele kis kézi sülyesztőkkel bír.
A gyakorlat azt mutatta, hogy ez a kibővített gépezetű forgó színpad sem felel meg
a várakozásoknak, mert nehézkes kezelésű és a díszletek átépítése igen hosszú időt
igényel, ez a színpadgépezet tehát elhibázza a forgó színpad célkitűzését. Igen
érdekes a sok ezirányú kisérlet és serény munkásságot fejtettek ki a feltalálók,
hogy a problémát valahogy megfejthessék. Dumont a forgószínpadot körgyűrűvé képezte
ki, mely egy köralakú álló és az alsó gépezet működését biztosító középrész körül
forog. Ez a megoldás már jobbnak bizonyult, de nem kielégítőnek és .még mindig nem
nyújt módot lógó díszletek felhasználására, A lyoni színház ezen úgy segít, hogy
a forgó színpaddal együtt az ehhez tartozó felső gépezetet, vagyis a Iógódíszlet
tartó- és mozgató gépezetet is elforgatja. Ezen megoldások azonban mind igen költségesek
és a befektetés nem áll arányban a szcenikai előnyökkel. Legcélszerűbbnek bizonyult
a transportabilis forgó színpad, vagyis olyan, melyet csak akkor állítanak össze,
ha oly darabok kerülnek színre, melyeknél a forgó színpad felhasználása indokolt.
Egyébként a rendes színpadot használják fel alsó- és felső gépezetének minden korlátozása
nélkül. A forgó színpadot egyszerűen a rendes színpadra reászerelik. A Nemzeti Színház
is, mely ezidőszerint a Népszínház épületében talált ideiglenes hajlékot, egy ilyen
transportabilis forgó színpaddal rendelkezik. A forgó színpadnak első követelménye,
hogy üzembiztos és zajtalan működésű legyen. Második: hogy ne okozzon túl nagy költséget,
sem a beszerzése, sem az esetenként való felés leszerelése. Harmadik: a fel- és
leszerelés gyorsan legyen eszközölhető, ne okozzon a színház munkarendjében érzékeny
fennakadást. Negyedik: oly egységekre legyen bontható, hogy a raktározás gondot
ne okozzon. Ötödik: ne rongálja a fix színpad faborítását, melyre reászerelik. A
Nemzeti Színház forgó színpadja mindezen követelményeknek megfelel. A méreteire
nézve megjegyezzük, hogy a tárcsa-átmérő 12 m. Az egész szerkezeti magassága, vagyis
a rendes színpadra helyezett forgó színpad összmagassága pályáival együtt 145 mm.
Ehhez a mérethez megemlíthetjük, hogy ezt a rendkívül kis vastagságot eddig még
egyetlen más színház forgószínpadja sem érte el. Nem lényegtelen ugyanis, hogy mily
mértékben emelődik a rendes színpad szintje. Mennél kisebb ez a mérték, vagyis mennél
kevesebbel különbözik a forgó színpad szintje a rendes színpad megszokott szintjétől,
annál kedvezőbb az eset. Vannak modern színpadok, amelyek szintje sülyeszthető,
a forgó színpad tehát erre a forgó színpad vastagsági mértékével lesülyesztett szintre
kerül felszerelésre, úgy, hogy végeredményben nívókülönbség nem látszik. A mi Nemzeti
Színházunknál ez azonban nem volt lehetséges, szükség mutatkozott tehát a szerkezet
minél alacsonyabb kivitelére. A forgó színpad tárcsája egy középrésszel és 12 körcikkel
bír. A középrészben foglal helyet a tengely, mely rögzíti a forgó színpad axisát.
Tekintettel a színpad 3%-ot kitevő lejtősségére, a tengely beálló golyós csapágyazattal
bír. Ezen középrészre szerelhető 12 körcikk. A forgó színpad faborítását vasszerkezet
tartja, maga a szerkezetrész tehát vasból készült. 52 drb. golyós csapágyazású görgőn
fut az egész forgó színpad, melyek a vasszerkezetre vannak erősítve és amelyek zajtalan
gördülését keménygumim bevonat van hivatva biztosítani, A színpadra négy vasból
készült gyűrűt szerelnek pontosan koncentrikus elrendezéssel, ezek az előbb jelzett
görgők pályái. A felszerelés munkamenete tehát a következő: először a négy pálya
lefektetése előre elkészített és állandóan a színpad szerkezetébe erősített csapokra.
Azután a középtengely leeresztése ugyancsak előre elkészített ágyazásra. A tengelyre
a középrész kerül, ehhez pedig a 12 körcikk. Ezen egész művelet, kellően begyakorolt
személyzettel egy és fél órát vesz igénybe. A leszerelés 1 óra alatt eszközölhető.
Tekintettel arra, hogy a színpad nívója forgó színpad 145 mm-es szerkezeti magassága
által emelkedett, gondoskodni kell arról, hogy a forgó színpad 145 mm. magas burkoló
emelvényekkel legyen körülvéve, hogy az emelt színpad egy egységes egészként hasson.
A forgó színpad meghajtása kézi erővel történik. A golyós csapágyazás és a precíz
kivitel következtében az erőszükséglet igen. kicsiny, a megforgatást teljes díszletezéssel
és a színpadon álló személyzettel két ember el tudja végezni. A Nemzeti Színház
épületében évtizedekkel ezelőtt (1907. IX.), még Népszínházi korában volt egy forgó
színpad, de ez bizonytalan működése és lármás járása miatt nem bizonyult megfelelőnek.
Mai forgó színpadja a hozzáfűzött várakozásokat felülmúlja és módot nyújt a rendezőségnek,
hogy még színpadi játéknak is felhasználja, amire példát láttunk a Barnhelmi Minna
c. színdarabban. A Nemzeti Színház egyetlen évad alatt négy darabját rendezte és
hozta színre az új forgó színpadon és tervbe vette jövőben annak legintenzívebb
kihasználását. A Magyar Színház 1927. máj. 14-én bemutatott »Oroszország« c. darabhoz
szereltetett fel F-ot. (A forgó színpad nem új találmány. Egy régi, 1602-ben megjelent,
Albert osztrák herceg és II. Fülöp király leányának házasságát leíró közlemény egy
forgószínpad képét mutatja be, mely 1597-ben egy vásártéren a szabadban épült. Tíz
méter átméretű volt és 6 részre beosztva. Az egész színpad egy, a nézőtér felé nyílást
képező fallal volt körülépítve.) (Tolnay Pál.) szin_II.0058.pdf II