Címszó: Forgó színpad - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0058.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0058.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24118.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Forgó színpad

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524116.htm

 

Szócikk: Forgó színpad Amióta színházat játszanak, állandó gondot okoz rendezőnek és színpad-technikusnak gyaránt, hogy miképpen lehetne a színdarab képeit oly gyorsan változtatni, hogy a díszletezés által előidézett hosszabb szünetek elkerülhetők lehessenek. Köztudomású, hogy hosszú szünetek a közönséget könnyen kizökkentik abból a hangulatból, melyet az eljátszott színdarab teremtett. Hosszú szünetek könnyen a darab megölöjévé válhatnak. Kézenfekvő a gondolat, hogy technikai megoldások jöhetnek kizárólag számításba, vagyis a színpadgépezetet és a díszletfelépítést kell megfelelően átalakítani. Ezen törekvésben új irányt jelölt meg Lautenschläger, (személy) aki a müncheni Residenztheaterben (intézmény) úgynevezett forgó színpadot létesített. A forgó színpad lényegében egy köralakú tárcsa, amely a színpad-nyílás előtt elforoghat. Ezen tárcsára erősítik a képeket oly csoportosításban, amint azt a rendelkezésre álló férőhely megengedi. Ilyen elrendezést mutat 1-ső ábránk.A forgó színpad a háború előtti időben gyors és nagy elterjedésnek örvendett, mert tagadhatatlanul előnyéhez tartozik a gyors képváltozás lehetősége. A változások pillanatok alatt elkészülnek, hiszen a körnek csak egy kis elfordítása szükséges ahhoz, hogy más és más kép kerüljön a színpadnyílás elé. A forgó színpadnak azonban ellenfelei is vannak, sőt vannak hátrányai is. A legnagyobb hátrányok egyike, hogy igen gazdaságtalan helykihasználást biztosít, vagyis a díszletekkel beépíthető körtárcsa csak töredék részét teszi ki az egész színpadi területének és ezért korántsem érhetők el oly távlati hatású képek, mint rendes, láthatárral dolgozó színpadoknál. Nyilt vidéket alig lehet ábrázolni forgó színpadon, vagy pedig csak egészen elrajzolt perspektívával. A forgó színpad jóformán csak interieur vagy lezárt utca, tér, kertrészek színrehozatalára alkalmas. További hátrány, hogy a meglevő színpad alsó és felső gépezet, sülyesztő stb. igen költséges átalakítás nélkül forgó színpadnál fel nem használható. A forgó színpadnál javarészben a díszleteket is úgy kell megtervezni, hogy azok másképen mint forgó színpadnál fel nem használhatók. Maga a díszlettervezés is sokkal körülményesebb a forgó színpadnál, rendkívül sok megfontolást igényel a helyelrendezés, perspektíva stb. kérdése. Mindenesetre új irányt mutatott a díszlettervezők számára és hogy ez nem maradt meddő próbálkozás, azt számos forgószínpados megoldásnál, így Reinhardt (személy) (információ)  szenzációs beállításainál, de még a mi Nemzeti Színházunknál (intézmény) (információ)  is megcsodálhattuk, A forgó színpad jelzett hátrányait modern színpadok kiküszöbölni igyekeztek, — több-kevesebb sikerrel. A berlini Freie Volksbühne (intézmény) 21 m. átmérőjű forgó színpadjának fele 2 m-el emelhető és ugyanannyival süllyeszthető. A másik fele kis kézi sülyesztőkkel bír. A gyakorlat azt mutatta, hogy ez a kibővített gépezetű forgó színpad sem felel meg a várakozásoknak, mert nehézkes kezelésű és a díszletek átépítése igen hosszú időt igényel, ez a színpadgépezet tehát elhibázza a forgó színpad célkitűzését. Igen érdekes a sok ezirányú kisérlet és serény munkásságot fejtettek ki a feltalálók, hogy a problémát valahogy megfejthessék. Dumont (személy) a forgószínpadot körgyűrűvé képezte ki, mely egy köralakú álló és az alsó gépezet működését biztosító középrész körül forog. Ez a megoldás már jobbnak bizonyult, de nem kielégítőnek és .még mindig nem nyújt módot lógó díszletek felhasználására, A lyoni színház (intézmény) ezen úgy segít, hogy a forgó színpaddal együtt az ehhez tartozó felső gépezetet, vagyis a Iógódíszlet tartó- és mozgató gépezetet is elforgatja. Ezen megoldások azonban mind igen költségesek és a befektetés nem áll arányban a szcenikai előnyökkel. Legcélszerűbbnek bizonyult a transportabilis forgó színpad, vagyis olyan, melyet csak akkor állítanak össze, ha oly darabok kerülnek színre, melyeknél a forgó színpad felhasználása indokolt. Egyébként a rendes színpadot használják fel alsó- és felső gépezetének minden korlátozása nélkül. A forgó színpadot egyszerűen a rendes színpadra reászerelik. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  is, mely ezidőszerint a Népszínház (intézmény) (információ)  épületében talált ideiglenes hajlékot, egy ilyen transportabilis forgó színpaddal rendelkezik. A forgó színpadnak első követelménye, hogy üzembiztos és zajtalan működésű legyen. Második: hogy ne okozzon túl nagy költséget, sem a beszerzése, sem az esetenként való fel­és leszerelése. Harmadik: a fel- és leszerelés gyorsan legyen eszközölhető, ne okozzon a színház munkarendjében érzékeny fennakadást. Negyedik: oly egységekre legyen bontható, hogy a raktározás gondot ne okozzon. Ötödik: ne rongálja a fix színpad faborítását, melyre reászerelik. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  forgó színpadja mindezen követelményeknek megfelel. A méreteire nézve megjegyezzük, hogy a tárcsa-átmérő 12 m. Az egész szerkezeti magassága, vagyis a rendes színpadra helyezett forgó színpad összmagassága pályáival együtt 145 mm. Ehhez a mérethez megemlíthetjük, hogy ezt a rendkívül kis vastagságot eddig még egyetlen más színház forgószínpadja sem érte el. Nem lényegtelen ugyanis, hogy mily mértékben emelődik a rendes színpad szintje. Mennél kisebb ez a mérték, vagyis mennél kevesebbel különbözik a forgó színpad szintje a rendes színpad megszokott szintjétől, annál kedvezőbb az eset. Vannak modern színpadok, amelyek szintje sülyeszthető, a forgó színpad tehát erre a forgó színpad vastagsági mértékével lesülyesztett szintre kerül felszerelésre, úgy, hogy végeredményben nívókülönbség nem látszik. A mi Nemzeti Színházunknál ez azonban nem volt lehetséges, szükség mutatkozott tehát a szerkezet minél alacsonyabb kivitelére. A forgó színpad tárcsája egy középrésszel és 12 körcikkel bír. A középrészben foglal helyet a tengely, mely rögzíti a forgó színpad axisát. Tekintettel a színpad 3%-ot kitevő lejtősségére, a tengely beálló golyós csapágyazattal bír. Ezen középrészre szerelhető 12 körcikk. A forgó színpad faborítását vasszerkezet tartja, maga a szerkezetrész tehát vasból készült. 52 drb. golyós csapágyazású görgőn fut az egész forgó színpad, melyek a vasszerkezetre vannak erősítve és amelyek zajtalan gördülését keménygumim bevonat van hivatva biztosítani, A színpadra négy vasból készült gyűrűt szerelnek pontosan koncentrikus elrendezéssel, ezek az előbb jelzett görgők pályái. A felszerelés munkamenete tehát a következő: először a négy pálya lefektetése előre elkészített és állandóan a színpad szerkezetébe erősített csapokra. Azután a középtengely leeresztése ugyancsak előre elkészített ágyazásra. A tengelyre a középrész kerül, ehhez pedig a 12 körcikk. Ezen egész művelet, kellően begyakorolt személyzettel egy és fél órát vesz igénybe. A leszerelés 1 óra alatt eszközölhető. Tekintettel arra, hogy a színpad nívója forgó színpad 145 mm-es szerkezeti magassága által emelkedett, gondoskodni kell arról, hogy a forgó színpad 145 mm. magas burkoló emelvényekkel legyen körülvéve, hogy az emelt színpad egy egységes egészként hasson. A forgó színpad meghajtása kézi erővel történik. A golyós csapágyazás és a precíz kivitel következtében az erőszükséglet igen. kicsiny, a megforgatást teljes díszletezéssel és a színpadon álló személyzettel két ember el tudja végezni. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  épületében évtizedekkel ezelőtt (1907. (időpont) IX.), még Népszínházi (intézmény) (információ)  korában volt egy forgó színpad, de ez bizonytalan működése és lármás járása miatt nem bizonyult megfelelőnek. Mai forgó színpadja a hozzáfűzött várakozásokat felülmúlja és módot nyújt a rendezőségnek, hogy még színpadi játéknak is felhasználja, amire példát láttunk a Barnhelmi Minna (cím) c. színdarabban. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  egyetlen évad alatt négy darabját rendezte és hozta színre az új forgó színpadon és tervbe vette jövőben annak legintenzívebb kihasználását. A Magyar Színház (intézmény) (információ)  1927. (időpont) máj. 14-én bemutatott »Oroszország« (cím) c. darabhoz szereltetett fel F-ot. (A forgó színpad nem új találmány. Egy régi, 1602-ben (időpont) megjelent, Albert osztrák herceg (személy) (információ)  és II. Fülöp király (személy) leányának házasságát leíró közlemény egy forgószínpad képét mutatja be, mely 1597-ben (időpont) egy vásártéren a szabadban épült. Tíz méter átméretű volt és 6 részre beosztva. Az egész színpad egy, a nézőtér felé nyílást képező fallal volt körülépítve.) (Tolnay Pál.) (személy) (információ)  szin_II.0058.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Forgó színpad címszóvég 24118 Szócikk: Forgó színpad Amióta színházat játszanak, állandó gondot okoz rendezőnek és színpad-technikusnak gyaránt, hogy miképpen lehetne a színdarab képeit oly gyorsan változtatni, hogy a díszletezés által előidézett hosszabb szünetek elkerülhetők lehessenek. Köztudomású, hogy hosszú szünetek a közönséget könnyen kizökkentik abból a hangulatból, melyet az eljátszott színdarab teremtett. Hosszú szünetek könnyen a darab megölöjévé válhatnak. Kézenfekvő a gondolat, hogy technikai megoldások jöhetnek kizárólag számításba, vagyis a színpadgépezetet és a díszletfelépítést kell megfelelően átalakítani. Ezen törekvésben új irányt jelölt meg Lautenschläger, yszemelynevy lautenschläger yszemelynevy Lautenschläger yszemelynevy lautenschläger yszemelynevy yszemelynevy Lautenschläger yszemelynevy ykodvegy aki a müncheni Residenztheaterben yintezmenyy müncheni residenztheater yintezmenyy müncheni yintezmenyy müncheni yintezmenyy residenztheater yintezmenyy yintezmenyy müncheni yintezmenyy ykodvegy úgynevezett forgó színpadot létesített. A forgó színpad lényegében egy köralakú tárcsa, amely a színpad-nyílás előtt elforoghat. Ezen tárcsára erősítik a képeket oly csoportosításban, amint azt a rendelkezésre álló férőhely megengedi. Ilyen elrendezést mutat 1-ső ábránk.A forgó színpad a háború előtti időben gyors és nagy elterjedésnek örvendett, mert tagadhatatlanul előnyéhez tartozik a gyors képváltozás lehetősége. A változások pillanatok alatt elkészülnek, hiszen a körnek csak egy kis elfordítása szükséges ahhoz, hogy más és más kép kerüljön a színpadnyílás elé. A forgó színpadnak azonban ellenfelei is vannak, sőt vannak hátrányai is. A legnagyobb hátrányok egyike, hogy igen gazdaságtalan helykihasználást biztosít, vagyis a díszletekkel beépíthető körtárcsa csak töredék részét teszi ki az egész színpadi területének és ezért korántsem érhetők el oly távlati hatású képek, mint rendes, láthatárral dolgozó színpadoknál. Nyilt vidéket alig lehet ábrázolni forgó színpadon, vagy pedig csak egészen elrajzolt perspektívával. A forgó színpad jóformán csak interieur vagy lezárt utca, tér, kertrészek színrehozatalára alkalmas. További hátrány, hogy a meglevő színpad alsó és felső gépezet, sülyesztő stb. igen költséges átalakítás nélkül forgó színpadnál fel nem használható. A forgó színpadnál javarészben a díszleteket is úgy kell megtervezni, hogy azok másképen mint forgó színpadnál fel nem használhatók. Maga a díszlettervezés is sokkal körülményesebb a forgó színpadnál, rendkívül sok megfontolást igényel a helyelrendezés, perspektíva stb. kérdése. Mindenesetre új irányt mutatott a díszlettervezők számára és hogy ez nem maradt meddő próbálkozás, azt számos forgószínpados megoldásnál, így Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy szenzációs beállításainál, de még a mi Nemzeti Színházunknál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is megcsodálhattuk, A forgó színpad jelzett hátrányait modern színpadok kiküszöbölni igyekeztek, — több-kevesebb sikerrel. A berlini Freie Volksbühne yintezmenyy berlini freie volksbühne yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy freie yintezmenyy volksbühne yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy 21 m. átmérőjű forgó színpadjának fele 2 m-el emelhető és ugyanannyival süllyeszthető. A másik fele kis kézi sülyesztőkkel bír. A gyakorlat azt mutatta, hogy ez a kibővített gépezetű forgó színpad sem felel meg a várakozásoknak, mert nehézkes kezelésű és a díszletek átépítése igen hosszú időt igényel, ez a színpadgépezet tehát elhibázza a forgó színpad célkitűzését. Igen érdekes a sok ezirányú kisérlet és serény munkásságot fejtettek ki a feltalálók, hogy a problémát valahogy megfejthessék. Dumont yszemelynevy dumont yszemelynevy Dumont yszemelynevy dumont yszemelynevy yszemelynevy Dumont yszemelynevy ykodvegy a forgószínpadot körgyűrűvé képezte ki, mely egy köralakú álló és az alsó gépezet működését biztosító középrész körül forog. Ez a megoldás már jobbnak bizonyult, de nem kielégítőnek és .még mindig nem nyújt módot lógó díszletek felhasználására, A lyoni színház yintezmenyy lyoni színház yintezmenyy lyoni sz yintezmenyy lyoni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy lyoni yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy ezen úgy segít, hogy a forgó színpaddal együtt az ehhez tartozó felső gépezetet, vagyis a Iógódíszlet tartó- és mozgató gépezetet is elforgatja. Ezen megoldások azonban mind igen költségesek és a befektetés nem áll arányban a szcenikai előnyökkel. Legcélszerűbbnek bizonyult a transportabilis forgó színpad, vagyis olyan, melyet csak akkor állítanak össze, ha oly darabok kerülnek színre, melyeknél a forgó színpad felhasználása indokolt. Egyébként a rendes színpadot használják fel alsó- és felső gépezetének minden korlátozása nélkül. A forgó színpadot egyszerűen a rendes színpadra reászerelik. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is, mely ezidőszerint a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy épületében talált ideiglenes hajlékot, egy ilyen transportabilis forgó színpaddal rendelkezik. A forgó színpadnak első követelménye, hogy üzembiztos és zajtalan működésű legyen. Második: hogy ne okozzon túl nagy költséget, sem a beszerzése, sem az esetenként való fel­és leszerelése. Harmadik: a fel- és leszerelés gyorsan legyen eszközölhető, ne okozzon a színház munkarendjében érzékeny fennakadást. Negyedik: oly egységekre legyen bontható, hogy a raktározás gondot ne okozzon. Ötödik: ne rongálja a fix színpad faborítását, melyre reászerelik. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy forgó színpadja mindezen követelményeknek megfelel. A méreteire nézve megjegyezzük, hogy a tárcsa-átmérő 12 m. Az egész szerkezeti magassága, vagyis a rendes színpadra helyezett forgó színpad összmagassága pályáival együtt 145 mm. Ehhez a mérethez megemlíthetjük, hogy ezt a rendkívül kis vastagságot eddig még egyetlen más színház forgószínpadja sem érte el. Nem lényegtelen ugyanis, hogy mily mértékben emelődik a rendes színpad szintje. Mennél kisebb ez a mérték, vagyis mennél kevesebbel különbözik a forgó színpad szintje a rendes színpad megszokott szintjétől, annál kedvezőbb az eset. Vannak modern színpadok, amelyek szintje sülyeszthető, a forgó színpad tehát erre a forgó színpad vastagsági mértékével lesülyesztett szintre kerül felszerelésre, úgy, hogy végeredményben nívókülönbség nem látszik. A mi Nemzeti Színházunknál ez azonban nem volt lehetséges, szükség mutatkozott tehát a szerkezet minél alacsonyabb kivitelére. A forgó színpad tárcsája egy középrésszel és 12 körcikkel bír. A középrészben foglal helyet a tengely, mely rögzíti a forgó színpad axisát. Tekintettel a színpad 3%-ot kitevő lejtősségére, a tengely beálló golyós csapágyazattal bír. Ezen középrészre szerelhető 12 körcikk. A forgó színpad faborítását vasszerkezet tartja, maga a szerkezetrész tehát vasból készült. 52 drb. golyós csapágyazású görgőn fut az egész forgó színpad, melyek a vasszerkezetre vannak erősítve és amelyek zajtalan gördülését keménygumim bevonat van hivatva biztosítani, A színpadra négy vasból készült gyűrűt szerelnek pontosan koncentrikus elrendezéssel, ezek az előbb jelzett görgők pályái. A felszerelés munkamenete tehát a következő: először a négy pálya lefektetése előre elkészített és állandóan a színpad szerkezetébe erősített csapokra. Azután a középtengely leeresztése ugyancsak előre elkészített ágyazásra. A tengelyre a középrész kerül, ehhez pedig a 12 körcikk. Ezen egész művelet, kellően begyakorolt személyzettel egy és fél órát vesz igénybe. A leszerelés 1 óra alatt eszközölhető. Tekintettel arra, hogy a színpad nívója forgó színpad 145 mm-es szerkezeti magassága által emelkedett, gondoskodni kell arról, hogy a forgó színpad 145 mm. magas burkoló emelvényekkel legyen körülvéve, hogy az emelt színpad egy egységes egészként hasson. A forgó színpad meghajtása kézi erővel történik. A golyós csapágyazás és a precíz kivitel következtében az erőszükséglet igen. kicsiny, a megforgatást teljes díszletezéssel és a színpadon álló személyzettel két ember el tudja végezni. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy épületében évtizedekkel ezelőtt (1907. IX.), xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 még Népszínházi yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy korában volt egy forgó színpad, de ez bizonytalan működése és lármás járása miatt nem bizonyult megfelelőnek. Mai forgó színpadja a hozzáfűzött várakozásokat felülmúlja és módot nyújt a rendezőségnek, hogy még színpadi játéknak is felhasználja, amire példát láttunk a Barnhelmi Minna ycimy barnhelmi minna ycimy Barnhelmi Minna ycimy barnhelmi ycimy minna ycimy ycimy Barnhelmi ycimy Minna ycimy ykodvegy c. színdarabban. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egyetlen évad alatt négy darabját rendezte és hozta színre az új forgó színpadon és tervbe vette jövőben annak legintenzívebb kihasználását. A Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1927. xevtizedx 1925 máj. 14-én bemutatott »Oroszország« ycimy oroszország ycimy Oroszország ycimy oroszország ycimy ycimy Oroszország ycimy ykodvegy c. darabhoz szereltetett fel F-ot. (A forgó színpad nem új találmány. Egy régi, 1602-ben xevtizedx 1605 megjelent, Albert osztrák herceg yszemelynevy albert osztrák herceg yszemelynevy Albert osztrák herceg yszemelynevy albert yszemelynevy osztrák yszemelynevy herceg yszemelynevy yszemelynevy Albert yszemelynevy osztrák yszemelynevy he és II. Fülöp király yszemelynevy ii. fülöp király yszemelynevy II. Fülöp király yszemelynevy ii. yszemelynevy fülöp yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy II. yszemelynevy Fülöp yszemelynevy király yszemelynevy yk leányának házasságát leíró közlemény egy forgószínpad képét mutatja be, mely 1597-ben xevtizedx 1595 egy xtalanevtizedx 1605 xtalanevtizedx 1615 vásártéren a szabadban épült. Tíz méter átméretű volt és 6 részre beosztva. Az egész színpad egy, a nézőtér felé nyílást képező fallal volt körülépítve.) (Tolnay Pál.) yszemelynevy tolnay pál yszemelynevy Tolnay Pál yszemelynevy tolnay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Tolnay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy tolnay pál szin_II.0058.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Forgó színpad - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0058.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0058.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24118.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Forgó színpad

Szócikk: Forgó színpad Amióta színházat játszanak, állandó gondot okoz rendezőnek és színpad-technikusnak gyaránt, hogy miképpen lehetne a színdarab képeit oly gyorsan változtatni, hogy a díszletezés által előidézett hosszabb szünetek elkerülhetők lehessenek. Köztudomású, hogy hosszú szünetek a közönséget könnyen kizökkentik abból a hangulatból, melyet az eljátszott színdarab teremtett. Hosszú szünetek könnyen a darab megölöjévé válhatnak. Kézenfekvő a gondolat, hogy technikai megoldások jöhetnek kizárólag számításba, vagyis a színpadgépezetet és a díszletfelépítést kell megfelelően átalakítani. Ezen törekvésben új irányt jelölt meg Lautenschläger, aki a müncheni Residenztheaterben úgynevezett forgó színpadot létesített. A forgó színpad lényegében egy köralakú tárcsa, amely a színpad-nyílás előtt elforoghat. Ezen tárcsára erősítik a képeket oly csoportosításban, amint azt a rendelkezésre álló férőhely megengedi. Ilyen elrendezést mutat 1-ső ábránk.A forgó színpad a háború előtti időben gyors és nagy elterjedésnek örvendett, mert tagadhatatlanul előnyéhez tartozik a gyors képváltozás lehetősége. A változások pillanatok alatt elkészülnek, hiszen a körnek csak egy kis elfordítása szükséges ahhoz, hogy más és más kép kerüljön a színpadnyílás elé. A forgó színpadnak azonban ellenfelei is vannak, sőt vannak hátrányai is. A legnagyobb hátrányok egyike, hogy igen gazdaságtalan helykihasználást biztosít, vagyis a díszletekkel beépíthető körtárcsa csak töredék részét teszi ki az egész színpadi területének és ezért korántsem érhetők el oly távlati hatású képek, mint rendes, láthatárral dolgozó színpadoknál. Nyilt vidéket alig lehet ábrázolni forgó színpadon, vagy pedig csak egészen elrajzolt perspektívával. A forgó színpad jóformán csak interieur vagy lezárt utca, tér, kertrészek színrehozatalára alkalmas. További hátrány, hogy a meglevő színpad alsó és felső gépezet, sülyesztő stb. igen költséges átalakítás nélkül forgó színpadnál fel nem használható. A forgó színpadnál javarészben a díszleteket is úgy kell megtervezni, hogy azok másképen mint forgó színpadnál fel nem használhatók. Maga a díszlettervezés is sokkal körülményesebb a forgó színpadnál, rendkívül sok megfontolást igényel a helyelrendezés, perspektíva stb. kérdése. Mindenesetre új irányt mutatott a díszlettervezők számára és hogy ez nem maradt meddő próbálkozás, azt számos forgószínpados megoldásnál, így Reinhardt szenzációs beállításainál, de még a mi Nemzeti Színházunknál is megcsodálhattuk, A forgó színpad jelzett hátrányait modern színpadok kiküszöbölni igyekeztek, — több-kevesebb sikerrel. A berlini Freie Volksbühne 21 m. átmérőjű forgó színpadjának fele 2 m-el emelhető és ugyanannyival süllyeszthető. A másik fele kis kézi sülyesztőkkel bír. A gyakorlat azt mutatta, hogy ez a kibővített gépezetű forgó színpad sem felel meg a várakozásoknak, mert nehézkes kezelésű és a díszletek átépítése igen hosszú időt igényel, ez a színpadgépezet tehát elhibázza a forgó színpad célkitűzését. Igen érdekes a sok ezirányú kisérlet és serény munkásságot fejtettek ki a feltalálók, hogy a problémát valahogy megfejthessék. Dumont a forgószínpadot körgyűrűvé képezte ki, mely egy köralakú álló és az alsó gépezet működését biztosító középrész körül forog. Ez a megoldás már jobbnak bizonyult, de nem kielégítőnek és .még mindig nem nyújt módot lógó díszletek felhasználására, A lyoni színház ezen úgy segít, hogy a forgó színpaddal együtt az ehhez tartozó felső gépezetet, vagyis a Iógódíszlet tartó- és mozgató gépezetet is elforgatja. Ezen megoldások azonban mind igen költségesek és a befektetés nem áll arányban a szcenikai előnyökkel. Legcélszerűbbnek bizonyult a transportabilis forgó színpad, vagyis olyan, melyet csak akkor állítanak össze, ha oly darabok kerülnek színre, melyeknél a forgó színpad felhasználása indokolt. Egyébként a rendes színpadot használják fel alsó- és felső gépezetének minden korlátozása nélkül. A forgó színpadot egyszerűen a rendes színpadra reászerelik. A Nemzeti Színház is, mely ezidőszerint a Népszínház épületében talált ideiglenes hajlékot, egy ilyen transportabilis forgó színpaddal rendelkezik. A forgó színpadnak első követelménye, hogy üzembiztos és zajtalan működésű legyen. Második: hogy ne okozzon túl nagy költséget, sem a beszerzése, sem az esetenként való fel­és leszerelése. Harmadik: a fel- és leszerelés gyorsan legyen eszközölhető, ne okozzon a színház munkarendjében érzékeny fennakadást. Negyedik: oly egységekre legyen bontható, hogy a raktározás gondot ne okozzon. Ötödik: ne rongálja a fix színpad faborítását, melyre reászerelik. A Nemzeti Színház forgó színpadja mindezen követelményeknek megfelel. A méreteire nézve megjegyezzük, hogy a tárcsa-átmérő 12 m. Az egész szerkezeti magassága, vagyis a rendes színpadra helyezett forgó színpad összmagassága pályáival együtt 145 mm. Ehhez a mérethez megemlíthetjük, hogy ezt a rendkívül kis vastagságot eddig még egyetlen más színház forgószínpadja sem érte el. Nem lényegtelen ugyanis, hogy mily mértékben emelődik a rendes színpad szintje. Mennél kisebb ez a mérték, vagyis mennél kevesebbel különbözik a forgó színpad szintje a rendes színpad megszokott szintjétől, annál kedvezőbb az eset. Vannak modern színpadok, amelyek szintje sülyeszthető, a forgó színpad tehát erre a forgó színpad vastagsági mértékével lesülyesztett szintre kerül felszerelésre, úgy, hogy végeredményben nívókülönbség nem látszik. A mi Nemzeti Színházunknál ez azonban nem volt lehetséges, szükség mutatkozott tehát a szerkezet minél alacsonyabb kivitelére. A forgó színpad tárcsája egy középrésszel és 12 körcikkel bír. A középrészben foglal helyet a tengely, mely rögzíti a forgó színpad axisát. Tekintettel a színpad 3%-ot kitevő lejtősségére, a tengely beálló golyós csapágyazattal bír. Ezen középrészre szerelhető 12 körcikk. A forgó színpad faborítását vasszerkezet tartja, maga a szerkezetrész tehát vasból készült. 52 drb. golyós csapágyazású görgőn fut az egész forgó színpad, melyek a vasszerkezetre vannak erősítve és amelyek zajtalan gördülését keménygumim bevonat van hivatva biztosítani, A színpadra négy vasból készült gyűrűt szerelnek pontosan koncentrikus elrendezéssel, ezek az előbb jelzett görgők pályái. A felszerelés munkamenete tehát a következő: először a négy pálya lefektetése előre elkészített és állandóan a színpad szerkezetébe erősített csapokra. Azután a középtengely leeresztése ugyancsak előre elkészített ágyazásra. A tengelyre a középrész kerül, ehhez pedig a 12 körcikk. Ezen egész művelet, kellően begyakorolt személyzettel egy és fél órát vesz igénybe. A leszerelés 1 óra alatt eszközölhető. Tekintettel arra, hogy a színpad nívója forgó színpad 145 mm-es szerkezeti magassága által emelkedett, gondoskodni kell arról, hogy a forgó színpad 145 mm. magas burkoló emelvényekkel legyen körülvéve, hogy az emelt színpad egy egységes egészként hasson. A forgó színpad meghajtása kézi erővel történik. A golyós csapágyazás és a precíz kivitel következtében az erőszükséglet igen. kicsiny, a megforgatást teljes díszletezéssel és a színpadon álló személyzettel két ember el tudja végezni. A Nemzeti Színház épületében évtizedekkel ezelőtt (1907. IX.), még Népszínházi korában volt egy forgó színpad, de ez bizonytalan működése és lármás járása miatt nem bizonyult megfelelőnek. Mai forgó színpadja a hozzáfűzött várakozásokat felülmúlja és módot nyújt a rendezőségnek, hogy még színpadi játéknak is felhasználja, amire példát láttunk a Barnhelmi Minna c. színdarabban. A Nemzeti Színház egyetlen évad alatt négy darabját rendezte és hozta színre az új forgó színpadon és tervbe vette jövőben annak legintenzívebb kihasználását. A Magyar Színház 1927. máj. 14-én bemutatott »Oroszország« c. darabhoz szereltetett fel F-ot. (A forgó színpad nem új találmány. Egy régi, 1602-ben megjelent, Albert osztrák herceg és II. Fülöp király leányának házasságát leíró közlemény egy forgószínpad képét mutatja be, mely 1597-ben egy vásártéren a szabadban épült. Tíz méter átméretű volt és 6 részre beosztva. Az egész színpad egy, a nézőtér felé nyílást képező fallal volt körülépítve.) (Tolnay Pál.) szin_II.0058.pdf II