Címszó: Függöny - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0083.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0083.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24287.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Függöny

Szócikk: Függöny Az a lepel, amely a színpadot elválasztja a nézőtértől. A régi színészek kárpit-nak nevezték. 1794-től (időpont) rekesztőkortina a neve. A függönyt a legtöbb esetben a zsinórpadlásról erre kirendelt munkások kezelik. A függönyhúzó a súgótól kezdés előtt két jelt kap, vagy berregőcsengővel, vagy lámpafénnyel. Az első jel figyelmeztetésül szolgál, a második jelre már hengergeti a függönyzsinór kerekét. Hogy az előadás alatt pontosan működjék a függöny, az ügyelő és sugó előzőleg kipróbálja a függönyhúzóhoz szóló csengőt, illetve lámpát, vajjon jól működik-e. A függönyt szabályozni lehet a lassú és gyors leeresztésre aszerint, amilyen természetű a darab. Ennek megállapítása a rendező dolga. Vidéki színházak allegorikus képekkel ékesítették a függönyeiket. Szokásban van hazafias jelmondatokat is ráírni, mint »Hazafiság a nemzetiségnek«; »Pártoljuk a hazai ipart és művészetet«; »Nyelvében él a nemzet« stb. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  első függönyén (1837) (időpont) balra Thália trónol, mellette Kronosz gunnyaszt. Jobbra pár magyar alak jön fel a dombra. Oldalt nymphák voltak. A függönyt Schlich (személy) bécsi (ország) festő készítette. Ezt a függönyt 1871. (időpont) augusztus havában — miután előzőleg már 1855-ben (időpont) gr.Ráday (személy) kijavíttatta — újjal cserélték ki. Felirata ez volt: »Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán!« Az összecsapódó függönyt bayreuthi (ország) (Wagner) (személy) (információ)  függönynek nevezik. Megkülönböztetünk még előfüggönyt, reklám-, fátyol-, háttéri- (levegő, város, erdő stb. festménnyel), kör- és vasfüggönyt. A F.-re újabban hirdetéseket szoktak alkalmazni. Berlinben (ország) 1884. (időpont) máj. havában mint újítást ezt a Kroll - színházban (intézmény) vezették be, ahol azonban kifütyülték és pisszegéssel fogadták.) (V. ö. Előfüggöny. Fátyolfüggöny. Háttérifüggöny. Kárpit. Kortina. Körfüggöny. Vasfüggöny.) Függöny-szót számnévvel kapcsolatban is használják a színészek annak az eseménynek a megjelölésére, hogy a közönség tapsaira hányszor nyílt szót a függöny, amit röviden úgy fejeznek ki, hogy ennyi meg ennyi függönyöm volt. Vagyis a függöny előtti sűrű megjelenés a siker megnyilatkozása. (V. ö. »Lámpák elé hívni«;.) szin_II.0083.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Függöny címszóvég 24287 Szócikk: Függöny Az a lepel, amely a színpadot elválasztja a nézőtértől. A régi színészek kárpit-nak nevezték. 1794-től rekesztőkortina xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 a neve. A függönyt a legtöbb esetben a zsinórpadlásról erre kirendelt munkások kezelik. A függönyhúzó a súgótól kezdés előtt két jelt kap, vagy berregőcsengővel, vagy lámpafénnyel. Az első jel figyelmeztetésül szolgál, a második jelre már hengergeti a függönyzsinór kerekét. Hogy az előadás alatt pontosan működjék a függöny, az ügyelő és sugó előzőleg kipróbálja a függönyhúzóhoz szóló csengőt, illetve lámpát, vajjon jól működik-e. A függönyt szabályozni lehet a lassú és gyors leeresztésre aszerint, amilyen természetű a darab. Ennek megállapítása a rendező dolga. Vidéki színházak allegorikus képekkel ékesítették a függönyeiket. Szokásban van hazafias jelmondatokat is ráírni, mint »Hazafiság a nemzetiségnek«; »Pártoljuk a hazai ipart és művészetet«; »Nyelvében él a nemzet« stb. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy első függönyén (1837) xevtizedx 1835 balra xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 Thália trónol, mellette Kronosz gunnyaszt. Jobbra pár magyar alak jön fel a dombra. Oldalt nymphák voltak. A függönyt Schlich yszemelynevy schlich yszemelynevy Schlich yszemelynevy schlich yszemelynevy yszemelynevy Schlich yszemelynevy ykodvegy bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy festő készítette. Ezt a függönyt 1871. xevtizedx 1875 augusztus havában — miután előzőleg már 1855-ben xevtizedx 1855 gr.Ráday xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 yszemelynevy gr.ráday yszemelynevy gr.Ráday yszemelynevy gr.ráday yszemelynevy yszemelynevy gr.Ráday yszemelynevy ykodvegy kijavíttatta — újjal cserélték ki. Felirata ez volt: »Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán!« Az összecsapódó függönyt bayreuthi ytelepulesy bayreuth ytelepulesy bayreuth yorszagy Németország ykodvegy (Wagner) yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy függönynek nevezik. Megkülönböztetünk még előfüggönyt, reklám-, fátyol-, háttéri- (levegő, város, erdő stb. festménnyel), kör- és vasfüggönyt. A F.-re újabban hirdetéseket szoktak alkalmazni. Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy 1884. xevtizedx 1885 máj. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 havában mint újítást ezt a Kroll - színházban yintezmenyy kroll - színház yintezmenyy Kroll - yintezmenyy kroll yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Kroll yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy vezették be, ahol azonban kifütyülték és pisszegéssel fogadták.) (V. ö. Előfüggöny. Fátyolfüggöny. Háttérifüggöny. Kárpit. Kortina. Körfüggöny. Vasfüggöny.) Függöny-szót számnévvel kapcsolatban is használják a színészek annak az eseménynek a megjelölésére, hogy a közönség tapsaira hányszor nyílt szót a függöny, amit röviden úgy fejeznek ki, hogy ennyi meg ennyi függönyöm volt. Vagyis a függöny előtti sűrű megjelenés a siker megnyilatkozása. (V. ö. »Lámpák elé hívni«;.) szin_II.0083.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Függöny - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0083.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0083.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24287.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Függöny

Szócikk: Függöny Az a lepel, amely a színpadot elválasztja a nézőtértől. A régi színészek kárpit-nak nevezték. 1794-től rekesztőkortina a neve. A függönyt a legtöbb esetben a zsinórpadlásról erre kirendelt munkások kezelik. A függönyhúzó a súgótól kezdés előtt két jelt kap, vagy berregőcsengővel, vagy lámpafénnyel. Az első jel figyelmeztetésül szolgál, a második jelre már hengergeti a függönyzsinór kerekét. Hogy az előadás alatt pontosan működjék a függöny, az ügyelő és sugó előzőleg kipróbálja a függönyhúzóhoz szóló csengőt, illetve lámpát, vajjon jól működik-e. A függönyt szabályozni lehet a lassú és gyors leeresztésre aszerint, amilyen természetű a darab. Ennek megállapítása a rendező dolga. Vidéki színházak allegorikus képekkel ékesítették a függönyeiket. Szokásban van hazafias jelmondatokat is ráírni, mint »Hazafiság a nemzetiségnek«; »Pártoljuk a hazai ipart és művészetet«; »Nyelvében él a nemzet« stb. A Nemzeti Színház első függönyén (1837) balra Thália trónol, mellette Kronosz gunnyaszt. Jobbra pár magyar alak jön fel a dombra. Oldalt nymphák voltak. A függönyt Schlich bécsi festő készítette. Ezt a függönyt 1871. augusztus havában — miután előzőleg már 1855-ben gr.Ráday kijavíttatta — újjal cserélték ki. Felirata ez volt: »Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán!« Az összecsapódó függönyt bayreuthi (Wagner) függönynek nevezik. Megkülönböztetünk még előfüggönyt, reklám-, fátyol-, háttéri- (levegő, város, erdő stb. festménnyel), kör- és vasfüggönyt. A F.-re újabban hirdetéseket szoktak alkalmazni. Berlinben 1884. máj. havában mint újítást ezt a Kroll - színházban vezették be, ahol azonban kifütyülték és pisszegéssel fogadták.) (V. ö. Előfüggöny. Fátyolfüggöny. Háttérifüggöny. Kárpit. Kortina. Körfüggöny. Vasfüggöny.) Függöny-szót számnévvel kapcsolatban is használják a színészek annak az eseménynek a megjelölésére, hogy a közönség tapsaira hányszor nyílt szót a függöny, amit röviden úgy fejeznek ki, hogy ennyi meg ennyi függönyöm volt. Vagyis a függöny előtti sűrű megjelenés a siker megnyilatkozása. (V. ö. »Lámpák elé hívni«;.) szin_II.0083.pdf II