Címszó: Füredi Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1816

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0086.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0086.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24312.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Füredi Mihály

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524312.htm

 

Szócikk: Füredi Mihály színész és énekes, a magyar népdal-éneklés egyik nagy mestere, sz. 1816. (születés éve) ápr. 18-án, Vácott, (megye) megh. 1869. máj. 3-án, Vác (megye) melletti falusi birtokán. Atyja — jómódú kovácsmester — papnak szánta, de ehhez a pályához nem lévén hajlama, kovács lett. Azzal a gyönyörű énekhanggal azonban, mellyel a természet megáldotta, nem maradhatott a kovácsműhelyben. Gasparik Károly (személy) váci (megye) kanonok temploménekest akart belőle képeztetni, de Füredi (személy) (információ)  inkább a színpadra vágyott. Közben kovácsmester lett, 1834— (időpont) 35-ben pedig elvégezte Pesten (Budapest) az állatorvosi tanfolyamot, de egy váci (megye) műkedvelői előadáson elért sikerén felbuzdulva 1837. (időpont) okt. 15-étől leszerződött a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  karénekesnek 12 pengő-forint havi fizetéssel. Egy év múlva már a kassai színháznál (intézmény) (információ)  találjuk, Joób Gusztáv (személy) (információ)  és Kovács Endre (személy) (információ)  társulatánál. Ide azért ment, hogy többet játszhasson. A következő évben Kolozsvárra (megye) szerződött. Itt annyi haladást tanúsított, hogy nemsokára meghívták Pestre (Budapest) a Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  ahol 1842« (időpont) nov. 9-én lépett fel először a »Bájital« (cím) c. opera Belcore (szerep) szerepében. Érdekes, hogy eleinte az énekben nagyobb lámpalázzal küzködött, mint a prózában, úgy, hogy szívesebben játszott drámai szerepeket. Ekkor még nem látták meg benne a jövendő nagy népszínműénekest. A »Szökött katona« (cím) (információ)  első előadásán — 1843. (időpont) nov. 25-én — és még azután is egy jó ideig a nagy Lendvay Márton (személy) (információ)  (l. o.) játszotta és énekelte a címszerepet, Füredi (személy) (információ)  pedig csak mint »Miska elítélt« (szerep) szekundált neki a siralomházi jelenetben a »Kalapom szememre vágom« (cím) kezdetű híres magyar-kettős éneklésében. De »Sobri, vagy a két pisztoly«-ban, (cím) Szigligeti (személy) (információ)  második népszínművében (1844. (időpont) márc. 9.) már ő volt Sobri (szerep) s az ő ajkairól hangzottak a darabban előforduló szebbnél-szebb népdalok. Ettől a perctől kezdve jövője meg volt alapozva. Egyszerre kedvence lett a közönségnek s az is maradt mindvégig. Hatása rendkívüli volt. Egy kissé palócosan beszélt ugyan, de gyönyörű hangja, jóízűen előadott nótái, valamint a helyzethez illő játéka teljesen feledtették a palócos kiejtés komikumát. Szerette, becézte mindenki. A lapok rendszerint per »Füredink« (személy) (információ)  írnak róla büszkén hangsúlyozván a »miénk«-et. A közönség pedig elnevezte a »Népdalok hősé«-nek, úgy, mint később Blahánét (személy) a »nemzet csalogányá-«nak. De Füredi (személy) (információ)  nemcsak a népszínműben volt nagy, hanem kiválót nyújtott az operákban is, bár az operai énekre a hangja eleinte nem volt eléggé iskolázott. Érezte ezt ő maga is. Ez okból 1845. (időpont) aug. havában Bécsbe (ország) ment, hol Bassadonatól, (személy) (információ)  az olasz (nemzetiség) (információ)  éneklés nagy mesterétől négy hónapig tanulta a »bel cantó«-t. Népszerűségére rendkivül jellemző, hogy énektanulására a közönség gyűjtötte össze a szükséges összeget. (A színháztól erre az időre fizetést nem kapott.) Bécsből (ország) visszatérve 1845. (időpont) dec. 8-án újra fellépett a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  (a »Bájital« (cím) operában) és évi 2000 frt fizetéssel szerződtették. Nagyterjedelmű meleg, bariton hangja, mely a mély és magas fekvésekben egyaránt csengő és erőteljes volt, a kitűnő énekmester iskolájában rendkívül . hajlékonnyá vált, úgy, hogy most már az operának is elsőrendű oszlopa lett. Egymás után aratta operai és népszínműi sikereit. Figaro, (szerep) (információ)  Zampa, (szerep) Gara nádor, (szerep) (információ)  Rigoletto (szerep) (információ)  éppen olyan kitűnő szerepei voltak, mint nótázó parasztlegényei. Rigoletto-jára (szerep) (információ)  idegen szakértők azt mondták, hogy sem. Szentpétervárott, (ország) sem Párizsban (ország) nem hallottak kiválóbbat. Legnagyobb népszínműi diadalát a »Csikós«-ban (cím) (információ)  érte el (1847. (időpont) jan. 23.) mint Andris bojtár. (szerep) Sugár termete, daliás alakja, koromfekete hullámos haja, csinos kis bajusza, fekete szeme, erősen barna arcszíne és egy kissé himlőhelyes, de különben jó képű magyar arca egyaránt alkalmassá tették őt e szerelmes pusztafi ábrázolására. Nem volt olyan kemény, marcona alak, mint Tamássy (személy) (információ)  (l. o.), de az ő kissé merengő tekintete is jól állott a szerelmes bojtárnak. Kitűnő szerepei voltak még: Liliomfi, (szerep) (információ)  a »Nagyapó«-ban (cím) (információ)  Jancsi, (szerep) (információ)  Szép juhász, (szerep) (információ)  a »Cigány«-ban: (cím) (információ)  Gyuri, (szerep) Parlagi Jancsi, (szerep) (információ)  a rokkant huszár, Virág Marci közhuszár (szerep) (információ)  a »Huszárcsiny«-ben, (cím) »Bánk bán« (cím) (információ)  operában: Petur bán (szerep) stb. stb. Füredinek (személy) (információ)  a nagy népszínműénekesnek csak egy baja volt: egész Hegedűsnéig (személy) (l. o.) nem volt (a rövid ideig itt levő De Caux Mimit (személy) (információ)  kivéve) megfelelő női játszótársa. (Mint például Tamássynak (személy) (információ)  Blaháné.) (személy) Hegedűsné (személy) felléptével mintha Füredi (személy) (információ)  is újjászületett volna. »Füredi (személy) (információ)  és Hegedűsné (személy) dalaiban a magyar ének gyújtó ereje és igéző bája párosultak s örülheténk e valóban összeillő művészpár fölött.« — írja róluk 1858. (időpont) jún. 13-án a »Hölgyfutár«. (intézmény) Azonban az öröm nem tartott soká, mert a következő év őszén a kis Hegedűsné (személy) — 22 éves korában — rövid betegség után meghalt. Néhány évre rá, 1863. (időpont) márc. 26-án a »Rigoletto« (cím) (információ)  címszerepében Füredi (személy) (információ)  is elbúcsúzott a közönségtől. Nyugdíjba ment, valószínűleg azért, mert 5355 frtnyi évi fizetését 4000 írtra akarták redukálni, de a nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy minden díjazás nélkül, teljesen ingyen, azontúl is bármikor hajlandó lesz a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  fellépni. Az önérzetes művészt szaván fogták. Miikor már nyugdíjban volt, Erzsébet királyné (személy) egyenes kívánságára 1866. (időpont) márc. 3-án még egyszer felléptették a »Két pisztoly«-ban. (cím) (információ)  Az előadást a királyi pár végignézte s szemmel láthatólag gyönyörködtek Füredi (személy) (információ)  játékában s gyönyörű nótáiban. Füredi Mihály (személy) (információ)  egyike volt a magyar népdal legkitűnőbb előadóinak. Nevét ismerték országszerte, sőt az ország határain túl is. Bécsben (ország) 1858-ban (időpont) Coburg-Koháry herceg (személy) a saját palotájában fényes hangversenyt rendezett, melyben a zene- és énekművészet legkiválóbbjai vettek részt. A hangversenyre meghívták Füredit (személy) (információ)  is, aki négy népdalt énekelt, még pedig olyan nagy tetszés mellett, hogy a herceg másnapra is meghívta s így Füredinek (személy) (információ)  a herceg családi körében újra énekelnie kellett. Nem győztek vele betelni. 18 népdalt énekelt. A »Befordultam a konyhára« (cím) kezdetű dallal különösen nagy hatást ért el. De nem csak énekelte a nótákat, hanem gyűjtötte is. Gyűjteményét »100 magyar népdal« (cím) címen énekhangra és zongorára 1851-ben (időpont) adta ki. Mint dalszerző is számottevő. Szerzeményei eredetiek, érdekesek és énekelhetők, 1866-ban (időpont) jelent meg »25 eredeti magyar dala«. (cím) Ebből 20 a saját szerzeménye, 5 pedig átdolgozás. E dalok nagy része átment a nép ajkaira. A »De sok fényes csillag ragyog az égen« (cím) (információ)  és a »Temetésen láttalak meg legelébb« (cím) kezdetű dalaiban — amíg csak nótakedvelő emberek lesznek — mindig élni fog Füredi Mihály (személy) (információ)  alkotó lelke. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_II.0086.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Füredi Mihály címszóvég 24312 Szócikk: Füredi Mihály színész és énekes, a magyar népdal-éneklés egyik nagy mestere, sz. 1816. ápr. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 18-án, Vácott, ytelepulesy vác ytelepulesy Vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy megh. 1869. máj. 3-án, Vác ytelepulesy vác ytelepulesy Vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy melletti falusi birtokán. Atyja — jómódú kovácsmester — papnak szánta, de ehhez a pályához nem lévén hajlama, kovács lett. Azzal a gyönyörű énekhanggal azonban, mellyel a természet megáldotta, nem maradhatott a kovácsműhelyben. Gasparik Károly yszemelynevy gasparik károly yszemelynevy Gasparik Károly yszemelynevy gasparik yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Gasparik yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy váci ytelepulesy vác ytelepulesy vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy kanonok temploménekest akart belőle képeztetni, de Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy inkább a színpadra vágyott. Közben kovácsmester lett, 1834— xevtizedx 1835 35-ben pedig elvégezte Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy az állatorvosi tanfolyamot, de egy váci ytelepulesy vác ytelepulesy vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy műkedvelői előadáson elért sikerén felbuzdulva 1837. okt. xtalanevtizedx 1845 15-étől leszerződött a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy karénekesnek 12 pengő-forint havi fizetéssel. Egy év múlva már a kassai színháznál yintezmenyy kassai színház yintezmenyy kassai s yintezmenyy kassai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kassai yintezmenyy s yintezmenyy ykodvegy találjuk, Joób Gusztáv yszemelynevy joób gusztáv yszemelynevy Joób Gusztáv yszemelynevy joób yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Joób yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy és Kovács Endre yszemelynevy kovács endre yszemelynevy Kovács Endre yszemelynevy kovács yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy társulatánál. Ide azért ment, hogy többet játszhasson. A következő évben Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött. Itt annyi haladást tanúsított, hogy nemsokára meghívták Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahol 1842« xevtizedx 1845 nov. 9-én lépett fel először a »Bájital« ycimy bájital ycimy Bájital ycimy bájital ycimy ycimy Bájital ycimy ykodvegy c. opera Belcore yszerepy belcore yszerepy Belcore yszerepy belcore yszerepy yszerepy Belcore yszerepy ykodvegy szerepében. Érdekes, hogy eleinte az énekben nagyobb lámpalázzal küzködött, mint a prózában, úgy, hogy szívesebben játszott drámai szerepeket. Ekkor még nem látták meg benne a jövendő nagy népszínműénekest. A »Szökött katona« ycimy szökött katona ycimy Szökött katona ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katona ycimy ykodvegy első előadásán — 1843. nov. 25-én — és még azután is egy jó ideig a nagy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy (l. o.) játszotta és énekelte a címszerepet, Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy pedig csak mint »Miska elítélt« yszerepy miska elítélt yszerepy Miska elítélt yszerepy miska yszerepy elítélt yszerepy yszerepy Miska yszerepy elítélt yszerepy ykodvegy szekundált neki a siralomházi jelenetben a »Kalapom szememre vágom« ycimy kalapom szememre vágom ycimy Kalapom szememre vágom ycimy kalapom ycimy szememre ycimy vágom ycimy ycimy Kalapom ycimy szememre ycimy vágom ycimy ykodvegy kezdetű híres magyar-kettős éneklésében. De »Sobri, vagy a két pisztoly«-ban, ycimy sobri, vagy a két pisztoly ycimy Sobri, vagy a két pisztoly ycimy sobri, ycimy vagy ycimy a ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Sobri, ycimy vagy ycimy a ycimy két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy második népszínművében (1844. márc. 9.) már ő volt Sobri yszerepy sobri yszerepy Sobri yszerepy sobri yszerepy yszerepy Sobri yszerepy ykodvegy s az ő ajkairól hangzottak a darabban előforduló szebbnél-szebb népdalok. Ettől a perctől kezdve jövője meg volt alapozva. Egyszerre kedvence lett a közönségnek s az is maradt mindvégig. Hatása rendkívüli volt. Egy kissé palócosan beszélt ugyan, de gyönyörű hangja, jóízűen előadott nótái, valamint a helyzethez illő játéka teljesen feledtették a palócos kiejtés komikumát. Szerette, becézte mindenki. A lapok rendszerint per »Füredink« yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy írnak róla büszkén hangsúlyozván a »miénk«-et. A közönség pedig elnevezte a »Népdalok hősé«-nek, úgy, mint később Blahánét yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy a »nemzet csalogányá-«nak. De Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy nemcsak a népszínműben volt nagy, hanem kiválót nyújtott az operákban is, bár az operai énekre a hangja eleinte nem volt eléggé iskolázott. Érezte ezt ő maga is. Ez okból 1845. aug. havában Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ment, hol Bassadonatól, yszemelynevy bassadona yszemelynevy Bassadona yszemelynevy bassadona yszemelynevy yszemelynevy Bassadona yszemelynevy ykodvegy az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy éneklés nagy mesterétől négy hónapig tanulta a »bel cantó«-t. Népszerűségére rendkivül jellemző, hogy énektanulására a közönség gyűjtötte össze a szükséges összeget. (A színháztól erre az időre fizetést nem kapott.) Bécsből ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy visszatérve 1845. dec. 8-án újra fellépett a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (a »Bájital« ycimy bájital ycimy Bájital ycimy bájital ycimy ycimy Bájital ycimy ykodvegy operában) és évi 2000 frt fizetéssel szerződtették. Nagyterjedelmű meleg, bariton hangja, mely a mély és magas fekvésekben egyaránt csengő és erőteljes volt, a kitűnő énekmester iskolájában rendkívül . hajlékonnyá vált, úgy, hogy most már az operának is elsőrendű oszlopa lett. Egymás után aratta operai és népszínműi sikereit. Figaro, yszerepy figaro yszerepy Figaro yszerepy figaro yszerepy yszerepy Figaro yszerepy ykodvegy Zampa, yszerepy zampa yszerepy Zampa yszerepy zampa yszerepy yszerepy Zampa yszerepy ykodvegy Gara nádor, yszerepy gara nádor yszerepy Gara nádor yszerepy gara yszerepy nádor yszerepy yszerepy Gara yszerepy nádor yszerepy ykodvegy Rigoletto yszerepy rigoletto yszerepy Rigoletto yszerepy rigoletto yszerepy yszerepy Rigoletto yszerepy ykodvegy éppen olyan kitűnő szerepei voltak, mint nótázó parasztlegényei. Rigoletto-jára yszerepy rigoletto yszerepy Rigoletto yszerepy rigoletto yszerepy yszerepy Rigoletto yszerepy ykodvegy idegen szakértők azt mondták, hogy sem. Szentpétervárott, ytelepulesy szentpétervár ytelepulesy Szentpétervár yorszagy Oroszország ykodvegy sem Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy nem hallottak kiválóbbat. Legnagyobb népszínműi diadalát a »Csikós«-ban ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy érte el (1847. jan. xtalanevtizedx 1855 23.) mint Andris bojtár. yszerepy andris bojtár yszerepy Andris bojtár yszerepy andris yszerepy bojtár yszerepy yszerepy Andris yszerepy bojtár yszerepy ykodvegy Sugár termete, daliás alakja, koromfekete hullámos haja, csinos kis bajusza, fekete szeme, erősen barna arcszíne és egy kissé himlőhelyes, de különben jó képű magyar arca egyaránt alkalmassá tették őt e szerelmes pusztafi ábrázolására. Nem volt olyan kemény, marcona alak, mint Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy (l. o.), de az ő kissé merengő tekintete is jól állott a szerelmes bojtárnak. Kitűnő szerepei voltak még: Liliomfi, yszerepy liliomfi yszerepy Liliomfi yszerepy liliomfi yszerepy yszerepy Liliomfi yszerepy ykodvegy a »Nagyapó«-ban ycimy nagyapó ycimy Nagyapó ycimy nagyapó ycimy ycimy Nagyapó ycimy ykodvegy Jancsi, yszerepy jancsi yszerepy Jancsi yszerepy jancsi yszerepy yszerepy Jancsi yszerepy ykodvegy Szép juhász, yszerepy szép juhász yszerepy Szép juhász yszerepy szép yszerepy juhász yszerepy yszerepy Szép yszerepy juhász yszerepy ykodvegy a »Cigány«-ban: ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy Gyuri, yszerepy gyuri yszerepy Gyuri yszerepy gyuri yszerepy yszerepy Gyuri yszerepy ykodvegy Parlagi Jancsi, yszerepy parlagi jancsi yszerepy Parlagi Jancsi yszerepy parlagi yszerepy jancsi yszerepy yszerepy Parlagi yszerepy Jancsi yszerepy ykodvegy a rokkant huszár, Virág Marci közhuszár yszerepy virág marci közhuszár yszerepy Virág Marci közhuszár yszerepy virág yszerepy marci yszerepy közhuszár yszerepy yszerepy Virág yszerepy Marci yszerepy közhuszár yszerepy ykodvegy a »Huszárcsiny«-ben, ycimy huszárcsiny ycimy Huszárcsiny ycimy huszárcsiny ycimy ycimy Huszárcsiny ycimy ykodvegy »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy operában: Petur bán yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur yszerepy bán yszerepy yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy stb. stb. Füredinek yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy a nagy népszínműénekesnek csak egy baja volt: egész Hegedűsnéig yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy ykodvegy (l. o.) nem volt (a rövid ideig itt levő De Caux Mimit yszemelynevy de caux mimi yszemelynevy De Caux Mimi yszemelynevy de yszemelynevy caux yszemelynevy mimi yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy Caux yszemelynevy Mimi yszemelynevy ykodvegy kivéve) megfelelő női játszótársa. (Mint például Tamássynak yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy Blaháné.) yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy ykodvegy felléptével mintha Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy is újjászületett volna. »Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy és Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy ykodvegy dalaiban a magyar ének gyújtó ereje és igéző bája párosultak s örülheténk e valóban összeillő művészpár fölött.« — írja róluk 1858. xevtizedx 1855 jún. xtalanevtizedx 1865 13-án a »Hölgyfutár«. yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy Azonban az öröm nem tartott soká, mert a következő év őszén a kis Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy ykodvegy — 22 éves korában — rövid betegség után meghalt. Néhány évre rá, 1863. xevtizedx 1865 márc. 26-án a »Rigoletto« ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy címszerepében Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy is elbúcsúzott a közönségtől. Nyugdíjba ment, valószínűleg azért, mert 5355 frtnyi évi fizetését 4000 írtra akarták redukálni, de a nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy minden díjazás nélkül, teljesen ingyen, azontúl is bármikor hajlandó lesz a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy fellépni. Az önérzetes művészt szaván fogták. Miikor már nyugdíjban volt, Erzsébet királyné yszemelynevy erzsébet királyne yszemelynevy Erzsébet királyné yszemelynevy erzsébet yszemelynevy királyne yszemelynevy yszemelynevy Erzsébet yszemelynevy királyné yszemelynevy ykodvegy egyenes kívánságára 1866. márc. 3-án még egyszer felléptették a »Két pisztoly«-ban. ycimy két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy Az előadást a királyi pár végignézte s szemmel láthatólag gyönyörködtek Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy játékában s gyönyörű nótáiban. Füredi Mihály yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy egyike volt a magyar népdal legkitűnőbb előadóinak. Nevét ismerték országszerte, sőt az ország határain túl is. Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy 1858-ban xevtizedx 1855 Coburg-Koháry herceg yszemelynevy coburg-koháry herceg yszemelynevy Coburg-Koháry herceg yszemelynevy coburg-koháry yszemelynevy herceg yszemelynevy yszemelynevy Coburg-Koháry yszemelynevy herceg yszemelynevy ykodvegy a saját palotájában fényes hangversenyt rendezett, melyben a zene- és énekművészet legkiválóbbjai vettek részt. A hangversenyre meghívták Füredit yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy is, aki négy népdalt énekelt, még pedig olyan nagy tetszés mellett, hogy a herceg másnapra is meghívta s így Füredinek yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy a herceg családi körében újra énekelnie kellett. Nem győztek vele betelni. 18 népdalt énekelt. A »Befordultam a konyhára« ycimy befordultam a konyhára ycimy Befordultam a konyhára ycimy befordultam ycimy a ycimy konyhára ycimy ycimy Befordultam ycimy a ycimy konyhára ycimy ykodvegy kezdetű dallal különösen nagy hatást ért el. De nem csak énekelte a nótákat, hanem gyűjtötte is. Gyűjteményét »100 magyar népdal« ycimy 100 magyar népdal ycimy 100 magyar népdal ycimy 100 ycimy magyar ycimy népdal ycimy ycimy 100 ycimy magyar ycimy népdal ycimy ykodvegy címen énekhangra és zongorára 1851-ben adta xtalanevtizedx 1865 ki. Mint dalszerző is számottevő. Szerzeményei eredetiek, érdekesek és énekelhetők, 1866-ban xevtizedx 1865 jelent meg »25 eredeti magyar dala«. ycimy 25 eredeti magyar dala ycimy 25 eredeti magyar dala ycimy 25 ycimy eredeti ycimy magyar ycimy dala ycimy ycimy 25 ycimy eredeti ycimy magyar ycimy dala ycimy ykodvegy Ebből 20 a saját szerzeménye, 5 pedig átdolgozás. E dalok nagy része átment a nép ajkaira. A »De sok fényes csillag ragyog az égen« ycimy de sok fényes csillag ragyog az égen ycimy De sok fényes csillag ragyog az égen ycimy de ycimy sok ycimy fényes ycimy csillag ycimy ragyog ycimy az ycimy égen ycimy ycimy De ycimy sok ycimy fény és a »Temetésen láttalak meg legelébb« ycimy temetésen láttalak meg legelébb ycimy Temetésen láttalak meg legelébb ycimy temetésen ycimy láttalak ycimy meg ycimy legelébb ycimy ycimy Temetésen ycimy láttalak ycimy meg ycimy legelébb ycimy kezdetű dalaiban — amíg csak nótakedvelő emberek lesznek — mindig élni fog Füredi Mihály yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy alkotó lelke. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_II.0086.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Füredi Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1816

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0086.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0086.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24312.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Füredi Mihály

Szócikk: Füredi Mihály színész és énekes, a magyar népdal-éneklés egyik nagy mestere, sz. 1816. ápr. 18-án, Vácott, megh. 1869. máj. 3-án, Vác melletti falusi birtokán. Atyja — jómódú kovácsmester — papnak szánta, de ehhez a pályához nem lévén hajlama, kovács lett. Azzal a gyönyörű énekhanggal azonban, mellyel a természet megáldotta, nem maradhatott a kovácsműhelyben. Gasparik Károly váci kanonok temploménekest akart belőle képeztetni, de Füredi inkább a színpadra vágyott. Közben kovácsmester lett, 1834— 35-ben pedig elvégezte Pesten az állatorvosi tanfolyamot, de egy váci műkedvelői előadáson elért sikerén felbuzdulva 1837. okt. 15-étől leszerződött a Nemzeti Színházhoz karénekesnek 12 pengő-forint havi fizetéssel. Egy év múlva már a kassai színháznál találjuk, Joób Gusztáv és Kovács Endre társulatánál. Ide azért ment, hogy többet játszhasson. A következő évben Kolozsvárra szerződött. Itt annyi haladást tanúsított, hogy nemsokára meghívták Pestre a Nemzeti Színházhoz, ahol 1842« nov. 9-én lépett fel először a »Bájital« c. opera Belcore szerepében. Érdekes, hogy eleinte az énekben nagyobb lámpalázzal küzködött, mint a prózában, úgy, hogy szívesebben játszott drámai szerepeket. Ekkor még nem látták meg benne a jövendő nagy népszínműénekest. A »Szökött katona« első előadásán — 1843. nov. 25-én — és még azután is egy jó ideig a nagy Lendvay Márton (l. o.) játszotta és énekelte a címszerepet, Füredi pedig csak mint »Miska elítélt« szekundált neki a siralomházi jelenetben a »Kalapom szememre vágom« kezdetű híres magyar-kettős éneklésében. De »Sobri, vagy a két pisztoly«-ban, Szigligeti második népszínművében (1844. márc. 9.) már ő volt Sobri s az ő ajkairól hangzottak a darabban előforduló szebbnél-szebb népdalok. Ettől a perctől kezdve jövője meg volt alapozva. Egyszerre kedvence lett a közönségnek s az is maradt mindvégig. Hatása rendkívüli volt. Egy kissé palócosan beszélt ugyan, de gyönyörű hangja, jóízűen előadott nótái, valamint a helyzethez illő játéka teljesen feledtették a palócos kiejtés komikumát. Szerette, becézte mindenki. A lapok rendszerint per »Füredink« írnak róla büszkén hangsúlyozván a »miénk«-et. A közönség pedig elnevezte a »Népdalok hősé«-nek, úgy, mint később Blahánét a »nemzet csalogányá-«nak. De Füredi nemcsak a népszínműben volt nagy, hanem kiválót nyújtott az operákban is, bár az operai énekre a hangja eleinte nem volt eléggé iskolázott. Érezte ezt ő maga is. Ez okból 1845. aug. havában Bécsbe ment, hol Bassadonatól, az olasz éneklés nagy mesterétől négy hónapig tanulta a »bel cantó«-t. Népszerűségére rendkivül jellemző, hogy énektanulására a közönség gyűjtötte össze a szükséges összeget. (A színháztól erre az időre fizetést nem kapott.) Bécsből visszatérve 1845. dec. 8-án újra fellépett a Nemzeti Színházban (a »Bájital« operában) és évi 2000 frt fizetéssel szerződtették. Nagyterjedelmű meleg, bariton hangja, mely a mély és magas fekvésekben egyaránt csengő és erőteljes volt, a kitűnő énekmester iskolájában rendkívül . hajlékonnyá vált, úgy, hogy most már az operának is elsőrendű oszlopa lett. Egymás után aratta operai és népszínműi sikereit. Figaro, Zampa, Gara nádor, Rigoletto éppen olyan kitűnő szerepei voltak, mint nótázó parasztlegényei. Rigoletto-jára idegen szakértők azt mondták, hogy sem. Szentpétervárott, sem Párizsban nem hallottak kiválóbbat. Legnagyobb népszínműi diadalát a »Csikós«-ban érte el (1847. jan. 23.) mint Andris bojtár. Sugár termete, daliás alakja, koromfekete hullámos haja, csinos kis bajusza, fekete szeme, erősen barna arcszíne és egy kissé himlőhelyes, de különben jó képű magyar arca egyaránt alkalmassá tették őt e szerelmes pusztafi ábrázolására. Nem volt olyan kemény, marcona alak, mint Tamássy (l. o.), de az ő kissé merengő tekintete is jól állott a szerelmes bojtárnak. Kitűnő szerepei voltak még: Liliomfi, a »Nagyapó«-ban Jancsi, Szép juhász, a »Cigány«-ban: Gyuri, Parlagi Jancsi, a rokkant huszár, Virág Marci közhuszár a »Huszárcsiny«-ben, »Bánk bán« operában: Petur bán stb. stb. Füredinek a nagy népszínműénekesnek csak egy baja volt: egész Hegedűsnéig (l. o.) nem volt (a rövid ideig itt levő De Caux Mimit kivéve) megfelelő női játszótársa. (Mint például Tamássynak Blaháné.) Hegedűsné felléptével mintha Füredi is újjászületett volna. »Füredi és Hegedűsné dalaiban a magyar ének gyújtó ereje és igéző bája párosultak s örülheténk e valóban összeillő művészpár fölött.« — írja róluk 1858. jún. 13-án a »Hölgyfutár«. Azonban az öröm nem tartott soká, mert a következő év őszén a kis Hegedűsné — 22 éves korában — rövid betegség után meghalt. Néhány évre rá, 1863. márc. 26-án a »Rigoletto« címszerepében Füredi is elbúcsúzott a közönségtől. Nyugdíjba ment, valószínűleg azért, mert 5355 frtnyi évi fizetését 4000 írtra akarták redukálni, de a nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy minden díjazás nélkül, teljesen ingyen, azontúl is bármikor hajlandó lesz a Nemzeti Színházban fellépni. Az önérzetes művészt szaván fogták. Miikor már nyugdíjban volt, Erzsébet királyné egyenes kívánságára 1866. márc. 3-án még egyszer felléptették a »Két pisztoly«-ban. Az előadást a királyi pár végignézte s szemmel láthatólag gyönyörködtek Füredi játékában s gyönyörű nótáiban. Füredi Mihály egyike volt a magyar népdal legkitűnőbb előadóinak. Nevét ismerték országszerte, sőt az ország határain túl is. Bécsben 1858-ban Coburg-Koháry herceg a saját palotájában fényes hangversenyt rendezett, melyben a zene- és énekművészet legkiválóbbjai vettek részt. A hangversenyre meghívták Füredit is, aki négy népdalt énekelt, még pedig olyan nagy tetszés mellett, hogy a herceg másnapra is meghívta s így Füredinek a herceg családi körében újra énekelnie kellett. Nem győztek vele betelni. 18 népdalt énekelt. A »Befordultam a konyhára« kezdetű dallal különösen nagy hatást ért el. De nem csak énekelte a nótákat, hanem gyűjtötte is. Gyűjteményét »100 magyar népdal« címen énekhangra és zongorára 1851-ben adta ki. Mint dalszerző is számottevő. Szerzeményei eredetiek, érdekesek és énekelhetők, 1866-ban jelent meg »25 eredeti magyar dala«. Ebből 20 a saját szerzeménye, 5 pedig átdolgozás. E dalok nagy része átment a nép ajkaira. A »De sok fényes csillag ragyog az égen« és a »Temetésen láttalak meg legelébb« kezdetű dalaiban — amíg csak nótakedvelő emberek lesznek — mindig élni fog Füredi Mihály alkotó lelke. (Pataki József.) szin_II.0086.pdf II