Címszó: Garay János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1812

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0118.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0118.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24479.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Garay János

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524479.htm

 

Szócikk: Garay János költő, sz. 1812. (születés éve) okt. 10-én, Szegszárdon, (megye) megh. 1853. nov. 5-én, Pesten. (Budapest) Nemes származású atyja kereskedő volt, anyja a városi főbíró leánya. Pécsett (megye) tanult, majd 1829-ben (időpont) Pesten (Budapest) orvosi tanulmányokat folytatott s a költészetre adta magát. 1833-ban (időpont) a »Regélő« (intézmény) és »Honművész« (intézmény) (információ)  munkatársa lett. A 30-as évek drámai mozgalmai őt is magukkal ragadták és a francia (nemzetiség) (információ)  romantikus dráma hatása alatt számos színdarabot írt. Ismertebbek: »Domonkos, vagy uram, ne vigy minket a kísértetbe«; (cím) franciából (nyelv) (információ)  fordította. (Más címe: »Dominique, az ördög cimborája«.) (cím) 1835. (időpont) júl. 29-én adták elő. »Vasálorca«, (cím) színjáték 5 felv. Des Arnould (személy) és Fournier (személy) (információ)  után, Budán, (Budapest) 1835. (időpont) nov. 28, és 1836. (időpont) jún. 29-én adták. »Jós ige« (cím) (később »Árbóc«) (cím) c. 5 felv. szomorújátékát 1836-ban (időpont) adták mérsékelt hatással. Egyéb munkája: »Országh Ilona«, (cím) (információ)  tört. szomorúj. 5 felv. »Báthory Erzsébet«, (cím) (információ)  tört, dráma 5 felv. Bem. 1840. (időpont) aug. 29. (Nyomtatásban is megjelent.) »Az utolsó khán«, (cím) szomorú j. 5 felv. »Az utolsó magyar khán«, (cím) 1844., (időpont) pályadíjat és dicséretet nyert. Több fiatal íróval: Vajda Péterrel, (személy) (információ)  Gaál Józseffel, (személy) (információ)  Szigligetivel, (személy) (információ)  Tóth Lőrinccel (személy) (információ)  1836-ban (időpont) a pesti (Budapest) drámai-egyesületet alapította, eredeti színművek írására. A jeles költő teljesen vagyontalanul halt el. Lelkes írók a közönséget országos adakozásra szólították fel és az elnyomatás szörnyű időszakában megmozdult az ország s tízezer forint gyűlt össze a Garay-árvák (személy) (információ)  javára. Szülőházát emléktáblával jelöllek meg, melynek ez a felirata: »Itt született Garay, fészkéből itt kele szárnyra, Könnyű pacsirta gyanánt égre röpítni dalát. Hallja egész ország, s örömében reszket a fészek, Mert dala honszeretet, mert dala hű szerelem«. Emlékszobrát, mely Szárnovszky Ferenc (személy) műve, 1898. (időpont) jún. 5-én leplezték le Szegszárdon. (megye) Egyik leghíresebb költeményényéből: »Az obsitos«-ból (cím) bohózatos színművet írt Paulini Béla, (személy) Kodály Zoltán dr. (személy) (információ)  zenéjével, »Háry János« (cím) (információ)  címen. (L. o.) Bem. a M. Kir. Operaház. (intézmény) szin_II.0118.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Garay János címszóvég 24479 Szócikk: Garay János költő, sz. 1812. okt. xtalanevtizedx 1825 10-én, Szegszárdon, ytelepulesy szegszárd ytelepulesy Szegszárd ymegyey tolna megye ykodvegy megh. 1853. nov. 5-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nemes származású atyja kereskedő volt, anyja a városi főbíró leánya. Pécsett ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy tanult, majd 1829-ben xevtizedx 1825 Pesten xtalanevtizedx 1835 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy orvosi tanulmányokat folytatott s a költészetre adta magát. 1833-ban xevtizedx 1835 a »Regélő« yintezmenyy regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy és »Honművész« yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy munkatársa lett. A 30-as évek drámai mozgalmai őt is magukkal ragadták és a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy romantikus dráma hatása alatt számos színdarabot írt. Ismertebbek: »Domonkos, vagy uram, ne vigy minket a kísértetbe«; ycimy domonkos, vagy uram, ne vigy minket a kísértetbe ycimy Domonkos, vagy uram, ne vigy minket a kísértetbe ycimy domonkos, ycimy vagy ycimy uram, ycimy ne ycimy vigy ycimy minket ycimy a ycimy kí franciából ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy fordította. (Más címe: »Dominique, az ördög cimborája«.) ycimy dominique, az ördög cimborája ycimy Dominique, az ördög cimborája ycimy dominique, ycimy az ycimy ördög ycimy cimborája ycimy ycimy Dominique, ycimy az ycimy ördög ycimy cimborája ycimy ykodvegy 1835. júl. 29-én adták elő. »Vasálorca«, ycimy vasálorca ycimy Vasálorca ycimy vasálorca ycimy ycimy Vasálorca ycimy ykodvegy színjáték 5 felv. Des Arnould yszemelynevy des arnould yszemelynevy Des Arnould yszemelynevy des yszemelynevy arnould yszemelynevy yszemelynevy Des yszemelynevy Arnould yszemelynevy ykodvegy és Fournier yszemelynevy fournier yszemelynevy Fournier yszemelynevy fournier yszemelynevy yszemelynevy Fournier yszemelynevy ykodvegy után, Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1835. nov. 28, és 1836. jún. 29-én adták. »Jós ige« ycimy jós ige ycimy Jós ige ycimy jós ycimy ige ycimy ycimy Jós ycimy ige ycimy ykodvegy (később »Árbóc«) ycimy árbóc ycimy Árbóc ycimy árbóc ycimy ycimy Árbóc ycimy ykodvegy c. 5 felv. szomorújátékát 1836-ban adták xtalanevtizedx 1845 mérsékelt hatással. Egyéb munkája: »Országh Ilona«, ycimy országh ilona ycimy Országh Ilona ycimy országh ycimy ilona ycimy ycimy Országh ycimy Ilona ycimy ykodvegy tört. szomorúj. 5 felv. »Báthory Erzsébet«, ycimy báthory erzsébet ycimy Báthory Erzsébet ycimy báthory ycimy erzsébet ycimy ycimy Báthory ycimy Erzsébet ycimy ykodvegy tört, dráma 5 felv. Bem. 1840. xevtizedx 1845 aug. 29. (Nyomtatásban is megjelent.) »Az utolsó khán«, ycimy az utolsó khán ycimy Az utolsó khán ycimy az ycimy utolsó ycimy khán ycimy ycimy Az ycimy utolsó ycimy khán ycimy ykodvegy szomorú j. 5 felv. »Az utolsó magyar khán«, ycimy az utolsó magyar khán ycimy Az utolsó magyar khán ycimy az ycimy utolsó ycimy magyar ycimy khán ycimy ycimy Az ycimy utolsó ycimy magyar ycimy khán ycimy ykodvegy 1844., pályadíjat és dicséretet nyert. Több fiatal íróval: Vajda Péterrel, yszemelynevy vajda péter yszemelynevy Vajda Péter yszemelynevy vajda yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Vajda yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy Gaál Józseffel, yszemelynevy gaál józsef yszemelynevy Gaál József yszemelynevy gaál yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gaál yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Szigligetivel, yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy Tóth Lőrinccel yszemelynevy tóth lőrinc yszemelynevy Tóth Lőrinc yszemelynevy tóth yszemelynevy lőrinc yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Lőrinc yszemelynevy ykodvegy 1836-ban xevtizedx 1835 a xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy drámai-egyesületet alapította, eredeti színművek írására. A jeles költő teljesen vagyontalanul halt el. Lelkes írók a közönséget országos adakozásra szólították fel és az elnyomatás szörnyű időszakában megmozdult az ország s tízezer forint gyűlt össze a Garay-árvák yszemelynevy garay yszemelynevy Garay yszemelynevy garay yszemelynevy yszemelynevy Garay yszemelynevy ykodvegy javára. Szülőházát emléktáblával jelöllek meg, melynek ez a felirata: »Itt született Garay, fészkéből itt kele szárnyra, Könnyű pacsirta gyanánt égre röpítni dalát. Hallja egész ország, s örömében reszket a fészek, Mert dala honszeretet, mert dala hű szerelem«. Emlékszobrát, mely Szárnovszky Ferenc yszemelynevy szárnovszky ferenc yszemelynevy Szárnovszky Ferenc yszemelynevy szárnovszky yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Szárnovszky yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy műve, 1898. xevtizedx 1895 jún. 5-én leplezték le Szegszárdon. ytelepulesy szegszárd ytelepulesy Szegszárd ymegyey tolna megye ykodvegy Egyik leghíresebb költeményényéből: »Az obsitos«-ból ycimy az obsitos ycimy Az obsitos ycimy az ycimy obsitos ycimy ycimy Az ycimy obsitos ycimy ykodvegy bohózatos színművet írt Paulini Béla, yszemelynevy paulini béla yszemelynevy Paulini Béla yszemelynevy paulini yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Paulini yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Kodály Zoltán dr. yszemelynevy kodály zoltán dr. yszemelynevy Kodály Zoltán dr. yszemelynevy kodály yszemelynevy zoltán yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Kodály yszemelynevy Zoltán yszemelynevy dr. yszemelynev zenéjével, »Háry János« ycimy háry jános ycimy Háry János ycimy háry ycimy jános ycimy ycimy Háry ycimy János ycimy ykodvegy címen. (L. o.) Bem. a M. Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy szin_II.0118.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Garay János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1812

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0118.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0118.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24479.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Garay János

Szócikk: Garay János költő, sz. 1812. okt. 10-én, Szegszárdon, megh. 1853. nov. 5-én, Pesten. Nemes származású atyja kereskedő volt, anyja a városi főbíró leánya. Pécsett tanult, majd 1829-ben Pesten orvosi tanulmányokat folytatott s a költészetre adta magát. 1833-ban a »Regélő« és »Honművész« munkatársa lett. A 30-as évek drámai mozgalmai őt is magukkal ragadták és a francia romantikus dráma hatása alatt számos színdarabot írt. Ismertebbek: »Domonkos, vagy uram, ne vigy minket a kísértetbe«; franciából fordította. (Más címe: »Dominique, az ördög cimborája«.) 1835. júl. 29-én adták elő. »Vasálorca«, színjáték 5 felv. Des Arnould és Fournier után, Budán, 1835. nov. 28, és 1836. jún. 29-én adták. »Jós ige« (később »Árbóc«) c. 5 felv. szomorújátékát 1836-ban adták mérsékelt hatással. Egyéb munkája: »Országh Ilona«, tört. szomorúj. 5 felv. »Báthory Erzsébet«, tört, dráma 5 felv. Bem. 1840. aug. 29. (Nyomtatásban is megjelent.) »Az utolsó khán«, szomorú j. 5 felv. »Az utolsó magyar khán«, 1844., pályadíjat és dicséretet nyert. Több fiatal íróval: Vajda Péterrel, Gaál Józseffel, Szigligetivel, Tóth Lőrinccel 1836-ban a pesti drámai-egyesületet alapította, eredeti színművek írására. A jeles költő teljesen vagyontalanul halt el. Lelkes írók a közönséget országos adakozásra szólították fel és az elnyomatás szörnyű időszakában megmozdult az ország s tízezer forint gyűlt össze a Garay-árvák javára. Szülőházát emléktáblával jelöllek meg, melynek ez a felirata: »Itt született Garay, fészkéből itt kele szárnyra, Könnyű pacsirta gyanánt égre röpítni dalát. Hallja egész ország, s örömében reszket a fészek, Mert dala honszeretet, mert dala hű szerelem«. Emlékszobrát, mely Szárnovszky Ferenc műve, 1898. jún. 5-én leplezték le Szegszárdon. Egyik leghíresebb költeményényéből: »Az obsitos«-ból bohózatos színművet írt Paulini Béla, Kodály Zoltán dr. zenéjével, »Háry János« címen. (L. o.) Bem. a M. Kir. Operaház. szin_II.0118.pdf II