Címszó: Garay János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1812
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0118.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0118.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24479.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Garay
János
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524479.htm
Szócikk: Garay János költő, sz. 1812. (születés
éve) okt. 10-én, Szegszárdon, (megye) megh.
1853. nov. 5-én, Pesten. (Budapest)
Nemes származású atyja kereskedő volt, anyja a városi főbíró leánya. Pécsett (megye) tanult,
majd 1829-ben (időpont) Pesten
(Budapest)
orvosi tanulmányokat folytatott s a költészetre adta magát. 1833-ban (időpont) a
»Regélő« (intézmény)
és »Honművész« (intézmény)
(információ)
munkatársa lett. A 30-as évek drámai mozgalmai
őt is magukkal ragadták és a francia (nemzetiség)
(információ)
romantikus dráma hatása alatt számos színdarabot
írt. Ismertebbek: »Domonkos, vagy uram, ne vigy minket a kísértetbe«; (cím) franciából
(nyelv) (információ)
fordította. (Más címe: »Dominique, az ördög
cimborája«.) (cím)
1835. (időpont)
júl. 29-én adták elő. »Vasálorca«, (cím) színjáték
5 felv. Des Arnould (személy) és
Fournier (személy)
(információ)
után, Budán, (Budapest)
1835. (időpont)
nov. 28, és 1836. (időpont) jún.
29-én adták. »Jós ige« (cím) (később »Árbóc«)
(cím) c. 5 felv.
szomorújátékát 1836-ban (időpont) adták
mérsékelt hatással. Egyéb munkája: »Országh Ilona«, (cím) (információ)
tört. szomorúj. 5 felv. »Báthory Erzsébet«,
(cím) (információ)
tört, dráma 5 felv. Bem. 1840. (időpont) aug.
29. (Nyomtatásban is megjelent.) »Az utolsó khán«, (cím) szomorú j.
5 felv. »Az utolsó magyar khán«, (cím) 1844., (időpont) pályadíjat
és dicséretet nyert. Több fiatal íróval: Vajda Péterrel, (személy) (információ)
Gaál Józseffel, (személy) (információ)
Szigligetivel, (személy) (információ)
Tóth Lőrinccel (személy) (információ)
1836-ban (időpont) a
pesti (Budapest)
drámai-egyesületet alapította, eredeti színművek írására. A jeles költő teljesen
vagyontalanul halt el. Lelkes írók a közönséget országos adakozásra szólították
fel és az elnyomatás szörnyű időszakában megmozdult az ország s tízezer forint gyűlt
össze a Garay-árvák (személy) (információ)
javára. Szülőházát emléktáblával jelöllek
meg, melynek ez a felirata: »Itt született Garay, fészkéből itt kele szárnyra, Könnyű
pacsirta gyanánt égre röpítni dalát. Hallja egész ország, s örömében reszket a fészek,
Mert dala honszeretet, mert dala hű szerelem«. Emlékszobrát, mely Szárnovszky Ferenc
(személy)
műve, 1898. (időpont)
jún. 5-én leplezték le Szegszárdon. (megye) Egyik
leghíresebb költeményényéből: »Az obsitos«-ból (cím) bohózatos
színművet írt Paulini Béla, (személy) Kodály
Zoltán dr. (személy)
(információ)
zenéjével, »Háry János« (cím) (információ)
címen. (L. o.) Bem. a M. Kir. Operaház. (intézmény)
szin_II.0118.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Garay János címszóvég 24479 Szócikk: Garay
János költő, sz. 1812. okt. xtalanevtizedx 1825 10-én, Szegszárdon, ytelepulesy
szegszárd ytelepulesy Szegszárd ymegyey tolna megye ykodvegy megh. 1853. nov. 5-én,
Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nemes származású
atyja kereskedő volt, anyja a városi főbíró leánya. Pécsett ytelepulesy pécs
ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy tanult, majd 1829-ben xevtizedx
1825 Pesten xtalanevtizedx 1835 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy orvosi tanulmányokat folytatott s a költészetre adta magát. 1833-ban
xevtizedx 1835 a »Regélő« yintezmenyy regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy
regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy és »Honművész« yintezmenyy
honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy
Honművés yintezmenyy ykodvegy munkatársa lett. A 30-as évek drámai mozgalmai őt
is magukkal ragadták és a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy romantikus
dráma hatása alatt számos színdarabot írt. Ismertebbek: »Domonkos, vagy uram, ne
vigy minket a kísértetbe«; ycimy domonkos, vagy uram, ne vigy minket a kísértetbe
ycimy Domonkos, vagy uram, ne vigy minket a kísértetbe ycimy domonkos, ycimy
vagy ycimy uram, ycimy ne ycimy vigy ycimy minket ycimy a ycimy kí franciából ynyelvy
francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy
ykodvegy fordította. (Más címe: »Dominique, az ördög cimborája«.) ycimy
dominique, az ördög cimborája ycimy Dominique, az ördög cimborája ycimy
dominique, ycimy az ycimy ördög ycimy cimborája ycimy ycimy Dominique, ycimy az
ycimy ördög ycimy cimborája ycimy ykodvegy 1835. júl. 29-én adták elő. »Vasálorca«,
ycimy vasálorca ycimy Vasálorca ycimy vasálorca ycimy ycimy Vasálorca ycimy
ykodvegy színjáték 5 felv. Des Arnould yszemelynevy des arnould yszemelynevy
Des Arnould yszemelynevy des yszemelynevy arnould yszemelynevy yszemelynevy Des
yszemelynevy Arnould yszemelynevy ykodvegy és Fournier yszemelynevy fournier
yszemelynevy Fournier yszemelynevy fournier yszemelynevy yszemelynevy Fournier
yszemelynevy ykodvegy után, Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy 1835. nov. 28, és 1836. jún. 29-én adták. »Jós ige« ycimy jós
ige ycimy Jós ige ycimy jós ycimy ige ycimy ycimy Jós ycimy ige ycimy ykodvegy (később
»Árbóc«) ycimy árbóc ycimy Árbóc ycimy árbóc ycimy ycimy Árbóc ycimy ykodvegy c.
5 felv. szomorújátékát 1836-ban adták xtalanevtizedx 1845 mérsékelt hatással. Egyéb
munkája: »Országh Ilona«, ycimy országh ilona ycimy Országh Ilona ycimy országh
ycimy ilona ycimy ycimy Országh ycimy Ilona ycimy ykodvegy tört. szomorúj. 5 felv.
»Báthory Erzsébet«, ycimy báthory erzsébet ycimy Báthory Erzsébet ycimy báthory
ycimy erzsébet ycimy ycimy Báthory ycimy Erzsébet ycimy ykodvegy tört, dráma 5 felv.
Bem. 1840. xevtizedx 1845 aug. 29. (Nyomtatásban is megjelent.) »Az utolsó khán«,
ycimy az utolsó khán ycimy Az utolsó khán ycimy az ycimy utolsó ycimy khán
ycimy ycimy Az ycimy utolsó ycimy khán ycimy ykodvegy szomorú j. 5 felv. »Az utolsó
magyar khán«, ycimy az utolsó magyar khán ycimy Az utolsó magyar khán ycimy az
ycimy utolsó ycimy magyar ycimy khán ycimy ycimy Az ycimy utolsó ycimy magyar
ycimy khán ycimy ykodvegy 1844., pályadíjat és dicséretet nyert. Több fiatal íróval:
Vajda Péterrel, yszemelynevy vajda péter yszemelynevy Vajda Péter yszemelynevy
vajda yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Vajda yszemelynevy Péter
yszemelynevy ykodvegy Gaál Józseffel, yszemelynevy gaál józsef yszemelynevy
Gaál József yszemelynevy gaál yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Gaál yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Szigligetivel, yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy Tóth Lőrinccel yszemelynevy tóth
lőrinc yszemelynevy Tóth Lőrinc yszemelynevy tóth yszemelynevy lőrinc
yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Lőrinc yszemelynevy ykodvegy 1836-ban
xevtizedx 1835 a xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 pesti pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy drámai-egyesületet alapította, eredeti
színművek írására. A jeles költő teljesen vagyontalanul halt el. Lelkes írók a közönséget
országos adakozásra szólították fel és az elnyomatás szörnyű időszakában megmozdult
az ország s tízezer forint gyűlt össze a Garay-árvák yszemelynevy garay
yszemelynevy Garay yszemelynevy garay yszemelynevy yszemelynevy Garay
yszemelynevy ykodvegy javára. Szülőházát emléktáblával jelöllek meg, melynek ez
a felirata: »Itt született Garay, fészkéből itt kele szárnyra, Könnyű pacsirta gyanánt
égre röpítni dalát. Hallja egész ország, s örömében reszket a fészek, Mert dala
honszeretet, mert dala hű szerelem«. Emlékszobrát, mely Szárnovszky Ferenc yszemelynevy
szárnovszky ferenc yszemelynevy Szárnovszky Ferenc yszemelynevy szárnovszky
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Szárnovszky yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy műve, 1898. xevtizedx 1895 jún. 5-én leplezték le Szegszárdon.
ytelepulesy szegszárd ytelepulesy Szegszárd ymegyey tolna megye ykodvegy Egyik leghíresebb
költeményényéből: »Az obsitos«-ból ycimy az obsitos ycimy Az obsitos ycimy az
ycimy obsitos ycimy ycimy Az ycimy obsitos ycimy ykodvegy bohózatos színművet írt
Paulini Béla, yszemelynevy paulini béla yszemelynevy Paulini Béla yszemelynevy
paulini yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Paulini yszemelynevy Béla
yszemelynevy ykodvegy Kodály Zoltán dr. yszemelynevy kodály zoltán dr.
yszemelynevy Kodály Zoltán dr. yszemelynevy kodály yszemelynevy zoltán
yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Kodály yszemelynevy Zoltán
yszemelynevy dr. yszemelynev zenéjével, »Háry János« ycimy háry jános ycimy
Háry János ycimy háry ycimy jános ycimy ycimy Háry ycimy János ycimy ykodvegy címen.
(L. o.) Bem. a M. Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M.
Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy
yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy szin_II.0118.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Garay János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1812
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0118.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0118.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24479.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Garay
János
Szócikk: Garay János költő, sz. 1812. okt. 10-én,
Szegszárdon, megh. 1853. nov. 5-én, Pesten. Nemes származású atyja kereskedő volt,
anyja a városi főbíró leánya. Pécsett tanult, majd 1829-ben Pesten orvosi tanulmányokat
folytatott s a költészetre adta magát. 1833-ban a »Regélő« és »Honművész« munkatársa
lett. A 30-as évek drámai mozgalmai őt is magukkal ragadták és a francia romantikus
dráma hatása alatt számos színdarabot írt. Ismertebbek: »Domonkos, vagy uram, ne
vigy minket a kísértetbe«; franciából fordította. (Más címe: »Dominique, az ördög
cimborája«.) 1835. júl. 29-én adták elő. »Vasálorca«, színjáték 5 felv. Des Arnould
és Fournier után, Budán, 1835. nov. 28, és 1836. jún. 29-én adták. »Jós ige« (később
»Árbóc«) c. 5 felv. szomorújátékát 1836-ban adták mérsékelt hatással. Egyéb munkája:
»Országh Ilona«, tört. szomorúj. 5 felv. »Báthory Erzsébet«, tört, dráma 5 felv.
Bem. 1840. aug. 29. (Nyomtatásban is megjelent.) »Az utolsó khán«, szomorú j. 5
felv. »Az utolsó magyar khán«, 1844., pályadíjat és dicséretet nyert. Több fiatal
íróval: Vajda Péterrel, Gaál Józseffel, Szigligetivel, Tóth Lőrinccel 1836-ban a
pesti drámai-egyesületet alapította, eredeti színművek írására. A jeles költő teljesen
vagyontalanul halt el. Lelkes írók a közönséget országos adakozásra szólították
fel és az elnyomatás szörnyű időszakában megmozdult az ország s tízezer forint gyűlt
össze a Garay-árvák javára. Szülőházát emléktáblával jelöllek meg, melynek ez a
felirata: »Itt született Garay, fészkéből itt kele szárnyra, Könnyű pacsirta gyanánt
égre röpítni dalát. Hallja egész ország, s örömében reszket a fészek, Mert dala
honszeretet, mert dala hű szerelem«. Emlékszobrát, mely Szárnovszky Ferenc műve,
1898. jún. 5-én leplezték le Szegszárdon. Egyik leghíresebb költeményényéből: »Az
obsitos«-ból bohózatos színművet írt Paulini Béla, Kodály Zoltán dr. zenéjével,
»Háry János« címen. (L. o.) Bem. a M. Kir. Operaház. szin_II.0118.pdf II