Címszó: Gazsi Mariska - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1879

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0133.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0133.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24542.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Gazsi Mariska

Szócikk: Gazsi Mariska színésznő, sz. 1879-ben, (születés éve) Nagyharsányban (megye) (Baranya vm.). (megye) Atyja: G. Sándor, anyja: Vajda Mária. (személy) (információ)  A Bártfai — Solymossy — Fülöp-féle gyakorló színésziskolának (intézmény) (információ)  volt a növendéke. Előbb vidéken játszott, majd a Népszínház (intézmény) (információ)  énekesnaivája lett, ahol 1893. (időpont) márc. 4-én lépett fel először a »Délibábok« (cím) c. népsz. Erzsike (szerep) szerepében. Nagy sikere volt a »Két tacskó«, (cím) (információ)  »Piki gróf«, (cím) »Az ördög mátkája«, (cím) »A nagymama« (cím) stb. darabban. 1903-ban (időpont) a Vígszínházhoz (intézmény) (információ)  szerződött, ahol a társalgási szerepekben, majd drámai szerepekben is (»Takarodó«-ban (cím) mint Klára) (szerep) nagy sikerei voltak. 1921­ben (időpont) a Renaissance Színháznál (intézmény) (információ)  működött, innen azonban ez év jún. 7-én megvált és újra visszaszerződött a Vígszínházhoz, (intézmény) (információ)  sok nagy sikerének régi hajlékába. Főbb szerepei: Sallicelné (szerep) (Őnagysága őrangyala), (cím) Ramberg Hilda (szerep) (Aranypatkó), (cím) Boriska (szerep) (Falu rossza), (cím) (információ)  Zsuzsika (szerep) (Amit az erdő mesél), (cím) (információ)  Szalánczy Izabella (szerep) (Postás kisasszony), (cím) (információ)  Ági néni (szerep) (Noszty fiú esete), (cím) (információ)  Olga (szerep) (Alvó férj), (cím) Etel (szerep) (Világbajnok), (cím) stb. Férje: Porzsolt Kálmán, (személy) (információ)  író. (L. o.) szin_II.0133.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Gazsi Mariska címszóvég 24542 Szócikk: Gazsi Mariska színésznő, sz. 1879-ben, Nagyharsányban xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy nagyharsány ytelepulesy Nagyharsány ymegyey baranya megye ykodvegy (Baranya vm.). ytelepulesy baranya vm. ytelepulesy Baranya vm. ymegyey baranya megye ykodvegy Atyja: G. Sándor, anyja: Vajda Mária. yszemelynevy vajda mária yszemelynevy Vajda Mária yszemelynevy vajda yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Vajda yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy A Bártfai — Solymossy — Fülöp-féle gyakorló színésziskolának yintezmenyy bártfai — solymossy — fülöp-féle gyakorló színésziskola yintezmenyy Bártfai yintezmenyy bártfai yintezmenyy — yintezmenyy solymossy yintezmenyy — yintezmenyy fülöp-féle yintezmenyy gyakorl volt a növendéke. Előbb vidéken játszott, majd a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy énekesnaivája lett, ahol 1893. xevtizedx 1895 márc. xtalanevtizedx 1905 4-én lépett fel először a »Délibábok« ycimy délibábok ycimy Délibábok ycimy délibábok ycimy ycimy Délibábok ycimy ykodvegy c. népsz. Erzsike yszerepy erzsike yszerepy Erzsike yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsike yszerepy ykodvegy szerepében. Nagy sikere volt a »Két tacskó«, ycimy két tacskó ycimy Két tacskó ycimy két ycimy tacskó ycimy ycimy Két ycimy tacskó ycimy ykodvegy »Piki gróf«, ycimy piki gróf ycimy Piki gróf ycimy piki ycimy gróf ycimy ycimy Piki ycimy gróf ycimy ykodvegy »Az ördög mátkája«, ycimy az ördög mátkája ycimy Az ördög mátkája ycimy az ycimy ördög ycimy mátkája ycimy ycimy Az ycimy ördög ycimy mátkája ycimy ykodvegy »A nagymama« ycimy a nagymama ycimy A nagymama ycimy a ycimy nagymama ycimy ycimy A ycimy nagymama ycimy ykodvegy stb. darabban. 1903-ban xevtizedx 1905 a xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 Vígszínházhoz yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy szerződött, ahol a társalgási szerepekben, majd drámai szerepekben is (»Takarodó«-ban ycimy takarodó ycimy Takarodó ycimy takarodó ycimy ycimy Takarodó ycimy ykodvegy mint Klára) yszerepy klára yszerepy Klára yszerepy klára yszerepy yszerepy Klára yszerepy ykodvegy nagy sikerei voltak. 1921­ben xevtizedx 1925 a xtalanevtizedx 1935 Renaissance Színháznál yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy működött, innen azonban ez év jún. 7-én megvált és újra visszaszerződött a Vígszínházhoz, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy sok nagy sikerének régi hajlékába. Főbb szerepei: Sallicelné yszerepy sallicelne yszerepy Sallicelné yszerepy sallicelne yszerepy yszerepy Sallicelné yszerepy ykodvegy (Őnagysága őrangyala), ycimy őnagysága őrangyala ycimy Őnagysága őrangyala ycimy őnagysága ycimy őrangyala ycimy ycimy Őnagysága ycimy őrangyala ycimy ykodvegy Ramberg Hilda yszerepy ramberg hilda yszerepy Ramberg Hilda yszerepy ramberg yszerepy hilda yszerepy yszerepy Ramberg yszerepy Hilda yszerepy ykodvegy (Aranypatkó), ycimy aranypatkó ycimy Aranypatkó ycimy aranypatkó ycimy ycimy Aranypatkó ycimy ykodvegy Boriska yszerepy boriska yszerepy Boriska yszerepy boriska yszerepy yszerepy Boriska yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Zsuzsika yszerepy zsuzsika yszerepy Zsuzsika yszerepy zsuzsika yszerepy yszerepy Zsuzsika yszerepy ykodvegy (Amit az erdő mesél), ycimy amit az erdő mesél ycimy Amit az erdő mesél ycimy amit ycimy az ycimy erdő ycimy mesél ycimy ycimy Amit ycimy az ycimy erdő ycimy mesél ycimy ykodvegy Szalánczy Izabella yszerepy szalánczy izabella yszerepy Szalánczy Izabella yszerepy szalánczy yszerepy izabella yszerepy yszerepy Szalánczy yszerepy Izabella yszerepy ykodvegy (Postás kisasszony), ycimy postás kisasszony ycimy Postás kisasszony ycimy postás ycimy kisasszony ycimy ycimy Postás ycimy kisasszony ycimy ykodvegy Ági néni yszerepy ági néni yszerepy Ági néni yszerepy ági yszerepy néni yszerepy yszerepy Ági yszerepy néni yszerepy ykodvegy (Noszty fiú esete), ycimy noszty fiú esete ycimy Noszty fiú esete ycimy noszty ycimy fiú ycimy esete ycimy ycimy Noszty ycimy fiú ycimy esete ycimy ykodvegy Olga yszerepy olga yszerepy Olga yszerepy olga yszerepy yszerepy Olga yszerepy ykodvegy (Alvó férj), ycimy alvó férj ycimy Alvó férj ycimy alvó ycimy férj ycimy ycimy Alvó ycimy férj ycimy ykodvegy Etel yszerepy etel yszerepy Etel yszerepy etel yszerepy yszerepy Etel yszerepy ykodvegy (Világbajnok), ycimy világbajnok ycimy Világbajnok ycimy világbajnok ycimy ycimy Világbajnok ycimy ykodvegy stb. Férje: Porzsolt Kálmán, yszemelynevy porzsolt kálmán yszemelynevy Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Porzsolt yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy író. (L. o.) szin_II.0133.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Gazsi Mariska - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1879

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0133.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0133.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24542.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Gazsi Mariska

Szócikk: Gazsi Mariska színésznő, sz. 1879-ben, Nagyharsányban (Baranya vm.). Atyja: G. Sándor, anyja: Vajda Mária. A Bártfai — Solymossy — Fülöp-féle gyakorló színésziskolának volt a növendéke. Előbb vidéken játszott, majd a Népszínház énekesnaivája lett, ahol 1893. márc. 4-én lépett fel először a »Délibábok« c. népsz. Erzsike szerepében. Nagy sikere volt a »Két tacskó«, »Piki gróf«, »Az ördög mátkája«, »A nagymama« stb. darabban. 1903-ban a Vígszínházhoz szerződött, ahol a társalgási szerepekben, majd drámai szerepekben is (»Takarodó«-ban mint Klára) nagy sikerei voltak. 1921­ben a Renaissance Színháznál működött, innen azonban ez év jún. 7-én megvált és újra visszaszerződött a Vígszínházhoz, sok nagy sikerének régi hajlékába. Főbb szerepei: Sallicelné (Őnagysága őrangyala), Ramberg Hilda (Aranypatkó), Boriska (Falu rossza), Zsuzsika (Amit az erdő mesél), Szalánczy Izabella (Postás kisasszony), Ági néni (Noszty fiú esete), Olga (Alvó férj), Etel (Világbajnok), stb. Férje: Porzsolt Kálmán, író. (L. o.) szin_II.0133.pdf II