Címszó: Gluck Christoph Willibald - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1714

SZULETESIEVTIZED 1715

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0150.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0150.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24676.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Gluck Christoph Willibald

Szócikk: Gluck Christoph Willibald német (nemzetiség) (információ)  zeneszerző, az opera legnagyobb reformátorainak egyike, sz. 1714. (születés éve) júl. 2-án, Weidenwangban, (ország) megh. 1787. nov. 15-én, Bécsben. (ország) Prágában (ország) végezte tanulmányait, majd Bécsben (ország) és Milanóban (ország) élt. 1754-től (időpont) 10 éven át a bécsi Hofoper (intézmény) (információ)  karmestere volt. 107 operát írt. Az operaírásról való reformeszméit az »Alceste« (cím) és »Paride e Elena« (cím) operáinak partitúrájához írt előszavában fejtette ki. Händel (személy) (információ)  hatása alatt, akivel Londonban (ország) ismerkedett meg, elfordult az olasz (nemzetiség) (információ)  stílustól és operáiban drámai mélységet igyekezett kifejezésre juttatni. Gluck (személy) (információ)  volt az első, aki életet vitt a színpadra, az alakjai nemcsak viaszbábuk, akik eléneklik az áriáikat és odébb állnak, hanem van mondani valójuk. Gluck (személy) (információ)  reformátori működése annál érdekesebb, mert hosszú ideig (1746-ig) (időpont) maga Gluck (személy) (információ)  is az olasz (nemzetiség) (információ)  iskolához tartozott, amelynek kitűnő tanítványa és kiváló mestere volt. Azután Bécsbe (ország) ment és az új nyomokat kezdte keresni, amelyek a szó és a hang egységéhez elvezetnek. Ehhez természetes — Gluck (személy) (információ)  nem volt maga is költő, mint Wagner (személy) (információ)  — szüksége volt egy olyan librettistára, aki maga is megérti a törekvéseit. Addig Metastasio, (személy) (információ)  az akkori idők legnevezetesebb szövegírója írta a Gluck-operák (személy) (információ)  librettóit, de tőle nem tudott alkalmas anyagot kapni Gluck. (személy) (információ)  Ekkor került a kezébe egy eddig ismeretlen olasz (nemzetiség) (információ)  írónak, Raniero de Calsabigiének (személy) a librettója: »Orfeo ed Euridice«. (cím) Ez a librettó volt az, amire Glucknak (személy) (információ)  szüksége volt. Nálunk az »Orfeusz« (cím) (információ)  (l. o.) c. operája ismeretes. Újabban színrekerült nálunk a »Rászedett kádi« (cím) c. 1 felv. dalműve. Bem. 1881. (időpont) okt. 4. Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  majd 1884. (időpont) dec. 25-én a M. Kir. Operaházban. (intézmény) »Május királynője«, (cím) pásztorjáték 1 felv. Favart (személy) eredetije után átdolgozta Kahlbeck. (személy) Ford. Kosztolányi Dezső. (személy) (információ)  Bem. 1913. (időpont) márc. 19. M. Kir. Operaház. (intézmény) szin_II.0150.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Gluck Christoph Willibald címszóvég 24676 Szócikk: Gluck Christoph Willibald német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző, az opera legnagyobb reformátorainak egyike, sz. 1714. júl. xtalanevtizedx 1725 xtalanevtizedx 1735 2-án, Weidenwangban, ytelepulesy weidenwang ytelepulesy Weidenwang yorszagy Németország ykodvegy megh. 1787. nov. 15-én, Bécsben. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Prágában ytelepulesy prága ytelepulesy Prágá yorszagy Csehország ykodvegy végezte tanulmányait, majd Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy és Milanóban ytelepulesy milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy élt. 1754-től xevtizedx 1755 10 éven át a bécsi Hofoper yintezmenyy bécsi hofoper yintezmenyy bécsi Ho yintezmenyy bécsi yintezmenyy hofoper yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Ho yintezmenyy ykodvegy karmestere volt. 107 operát írt. Az operaírásról való reformeszméit az »Alceste« ycimy alceste ycimy Alceste ycimy alceste ycimy ycimy Alceste ycimy ykodvegy és »Paride e Elena« ycimy paride e elena ycimy Paride e Elena ycimy paride ycimy e ycimy elena ycimy ycimy Paride ycimy e ycimy Elena ycimy ykodvegy operáinak partitúrájához írt előszavában fejtette ki. Händel yszemelynevy händel yszemelynevy Händel yszemelynevy händel yszemelynevy yszemelynevy Händel yszemelynevy ykodvegy hatása alatt, akivel Londonban ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy ismerkedett meg, elfordult az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy stílustól és operáiban drámai mélységet igyekezett kifejezésre juttatni. Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy volt az első, aki életet vitt a színpadra, az alakjai nemcsak viaszbábuk, akik eléneklik az áriáikat és odébb állnak, hanem van mondani valójuk. Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy reformátori működése annál érdekesebb, mert hosszú ideig (1746-ig) xevtizedx 1745 maga xtalanevtizedx 1755 xtalanevtizedx 1765 Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy is az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy iskolához tartozott, amelynek kitűnő tanítványa és kiváló mestere volt. Azután Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ment és az új nyomokat kezdte keresni, amelyek a szó és a hang egységéhez elvezetnek. Ehhez természetes — Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy nem volt maga is költő, mint Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy — szüksége volt egy olyan librettistára, aki maga is megérti a törekvéseit. Addig Metastasio, yszemelynevy metastasio yszemelynevy Metastasio yszemelynevy metastasio yszemelynevy yszemelynevy Metastasio yszemelynevy ykodvegy az akkori idők legnevezetesebb szövegírója írta a Gluck-operák yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy librettóit, de tőle nem tudott alkalmas anyagot kapni Gluck. yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy Ekkor került a kezébe egy eddig ismeretlen olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy írónak, Raniero de Calsabigiének yszemelynevy raniero de calsabigie yszemelynevy Raniero de Calsabigié yszemelynevy raniero yszemelynevy de yszemelynevy calsabigie yszemelynevy yszemelynevy Raniero yszemelynevy de yszemelynevy Calsab a librettója: »Orfeo ed Euridice«. ycimy orfeo ed euridice ycimy Orfeo ed Euridice ycimy orfeo ycimy ed ycimy euridice ycimy ycimy Orfeo ycimy ed ycimy Euridice ycimy ykodvegy Ez a librettó volt az, amire Glucknak yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy szüksége volt. Nálunk az »Orfeusz« ycimy orfeusz ycimy Orfeusz ycimy orfeusz ycimy ycimy Orfeusz ycimy ykodvegy (l. o.) c. operája ismeretes. Újabban színrekerült nálunk a »Rászedett kádi« ycimy rászedett kádi ycimy Rászedett kádi ycimy rászedett ycimy kádi ycimy ycimy Rászedett ycimy kádi ycimy ykodvegy c. 1 felv. dalműve. Bem. 1881. xevtizedx 1885 okt. 4. Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy majd 1884. dec. 25-én a M. Kir. Operaházban. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy »Május királynője«, ycimy május királynője ycimy Május királynője ycimy május ycimy királynője ycimy ycimy Május ycimy királynője ycimy ykodvegy pásztorjáték 1 felv. Favart yszemelynevy favart yszemelynevy Favart yszemelynevy favart yszemelynevy yszemelynevy Favart yszemelynevy ykodvegy eredetije után átdolgozta Kahlbeck. yszemelynevy kahlbeck yszemelynevy Kahlbeck yszemelynevy kahlbeck yszemelynevy yszemelynevy Kahlbeck yszemelynevy ykodvegy Ford. Kosztolányi Dezső. yszemelynevy kosztolányi dezső yszemelynevy Kosztolányi Dezső yszemelynevy kosztolányi yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Kosztolányi yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy Bem. 1913. xevtizedx 1915 márc. 19. M. Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy szin_II.0150.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Gluck Christoph Willibald - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1714

SZULETESIEVTIZED 1715

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0150.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0150.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24676.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Gluck Christoph Willibald

Szócikk: Gluck Christoph Willibald német zeneszerző, az opera legnagyobb reformátorainak egyike, sz. 1714. júl. 2-án, Weidenwangban, megh. 1787. nov. 15-én, Bécsben. Prágában végezte tanulmányait, majd Bécsben és Milanóban élt. 1754-től 10 éven át a bécsi Hofoper karmestere volt. 107 operát írt. Az operaírásról való reformeszméit az »Alceste« és »Paride e Elena« operáinak partitúrájához írt előszavában fejtette ki. Händel hatása alatt, akivel Londonban ismerkedett meg, elfordult az olasz stílustól és operáiban drámai mélységet igyekezett kifejezésre juttatni. Gluck volt az első, aki életet vitt a színpadra, az alakjai nemcsak viaszbábuk, akik eléneklik az áriáikat és odébb állnak, hanem van mondani valójuk. Gluck reformátori működése annál érdekesebb, mert hosszú ideig (1746-ig) maga Gluck is az olasz iskolához tartozott, amelynek kitűnő tanítványa és kiváló mestere volt. Azután Bécsbe ment és az új nyomokat kezdte keresni, amelyek a szó és a hang egységéhez elvezetnek. Ehhez természetes — Gluck nem volt maga is költő, mint Wagner — szüksége volt egy olyan librettistára, aki maga is megérti a törekvéseit. Addig Metastasio, az akkori idők legnevezetesebb szövegírója írta a Gluck-operák librettóit, de tőle nem tudott alkalmas anyagot kapni Gluck. Ekkor került a kezébe egy eddig ismeretlen olasz írónak, Raniero de Calsabigiének a librettója: »Orfeo ed Euridice«. Ez a librettó volt az, amire Glucknak szüksége volt. Nálunk az »Orfeusz« (l. o.) c. operája ismeretes. Újabban színrekerült nálunk a »Rászedett kádi« c. 1 felv. dalműve. Bem. 1881. okt. 4. Nemzeti Színházban, majd 1884. dec. 25-én a M. Kir. Operaházban. »Május királynője«, pásztorjáték 1 felv. Favart eredetije után átdolgozta Kahlbeck. Ford. Kosztolányi Dezső. Bem. 1913. márc. 19. M. Kir. Operaház. szin_II.0150.pdf II