Címszó: Goldmark Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1832

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0152.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0152.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24693.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Goldmark Károly

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524693.htm

 

Szócikk: Goldmark Károly zeneszerző, sz. 1832. (születés éve) máj. 18-án, Keszthelyen, (megye) megh. 1915. jan. 4-én, Bécsben. (ország) Zenei tanulmányait 1844-ben, (időpont) a soproni (megye) zenedében kezdte, miután atyja, ki Besszarábiából (ország) bevándorolt igen értelmes kereskedő volt, fia zenei hajlamát hamarosan felismerte. 1847-ben (időpont) Bécsben (ország) tanult. 1848-ban (időpont) a forradalom miatt bezárták a konzervatóriumot, ezért G. magánúton folytatja tanulmányait. 1848-tól (időpont) 1857-ig (időpont) Budán (Budapest) és Bécsben (ország) él, mint színházi zenész és zenetanító és sokat nyomorog, majd 1857-ben (időpont) Bécsben (ország) hangversenyt rendez műveiből, melyek kedvező fogadtatásra találnak. Ezidő óta folytonos diadal kísérte minden újabb alkotásának bemutatását. 1858-ban (időpont) Pestre (Budapest) költözik, azután ismét Bécsbe (ország) megy. 1865—70-ben (időpont) megzenésíti Mosenthal (személy) (információ)  »Sába királynője« (cím) (információ)  c. operaszövegét. 1869-ben (időpont) br. Eötvös József (személy) kultuszminiszter 800 frt állami segélyt utal ki számára, óriási nélkülözéseinek némi enyhítésére. 1875-ben (időpont) Liszt Ferenc és gr. Andrássy Gyula közbenjárására a bécsi Hofoper bemutatja a »Sába királynőjé«-t (cím) (információ)  és ezzel G. megalapítja világhírét. 1876. (időpont) márc. 18-án volt a »Sába királynőjé«-nek (cím) (információ)  magyar (l. o.) bemutatója a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  1893. (időpont) júl. havában a kóburgi (ország) (információ)  herceg házi rendjelének komthur-kereszjével tüntette ki. 1910. (időpont) máj. 14-én Keszthelyen (megye) születésének 80-ik évfordulója alkalmából leleplezték szülőházának falába elhelyezett karrarai márványemléktábláját és a király a tudomány és művészet díszjelvényével tüntette ki, a budapesti (Budapest) tudományegyetem pedig díszdoktorává választotta. G. művészetét az invenció bősége és a szenvedély drámaiassága jellemzi. Dallambőségre csak Verdi (személy) (információ)  multa fölül, más kortársa meg sem közelitette. A felépítésben, szerkesztésben épp oly nagy mester, mint zenekarának kezelésében. Munkái: »Merlin«, (cím) 1886.; (időpont) átdolgozva 1904-ben (időpont) került színre Frankfurt a/M.; (ország) a M. Kir. Operában (intézmény) 1887. (időpont) szept. 28-án; »A házi tücsök« (cím) (Willner A. M. (személy) szövege), 1896. (időpont) okt. 4-én; »Bryzeis, a hadifogoly«, (cím) Ernst Schlicht (személy) (információ)  szöv., 1899, (időpont) ápr. 26.; »BerIichingen Götz« (cím) (Willner (személy) szövegére), 1902. (időpont) dec. 16. M. Kir. Operaház; (intézmény) »Téli rege«, (cím) (információ)  3 felv. (Shakespeare (személy) (információ)  után), 1908. (időpont) ápr. 30., u. o. írt ezenkívül számos szimfóniát, nyitányt. 1896. (időpont) okt. 5-én a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. 1925. (időpont) dec. 8-án leleplezték síremlékét Bécsben. (ország) szin_II.0152.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Goldmark Károly címszóvég 24693 Szócikk: Goldmark Károly zeneszerző, sz. 1832. máj. xtalanevtizedx 1845 18-án, Keszthelyen, ytelepulesy keszthely ytelepulesy Keszthely ymegyey zala megye ykodvegy megh. 1915. jan. 4-én, Bécsben. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Zenei tanulmányait 1844-ben, xevtizedx 1845 a soproni ytelepulesy sopron ytelepulesy sopron ymegyey sopron megye ykodvegy zenedében kezdte, miután atyja, ki Besszarábiából ytelepulesy besszarábia ytelepulesy Besszarábiá yorszagy Moldova ykodvegy bevándorolt igen értelmes kereskedő volt, fia zenei hajlamát hamarosan felismerte. 1847-ben Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tanult. 1848-ban a forradalom miatt bezárták a konzervatóriumot, ezért G. magánúton folytatja tanulmányait. 1848-tól 1857-ig xevtizedx 1855 Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy él, mint színházi zenész és zenetanító és sokat nyomorog, majd 1857-ben Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy hangversenyt rendez műveiből, melyek kedvező fogadtatásra találnak. Ezidő óta folytonos diadal kísérte minden újabb alkotásának bemutatását. 1858-ban Pestre xtalanevtizedx 1865 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy költözik, azután ismét Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy megy. 1865—70-ben xevtizedx 1865 megzenésíti Mosenthal yszemelynevy mosenthal yszemelynevy Mosenthal yszemelynevy mosenthal yszemelynevy yszemelynevy Mosenthal yszemelynevy ykodvegy »Sába királynője« ycimy sába királynője ycimy Sába királynője ycimy sába ycimy királynője ycimy ycimy Sába ycimy királynője ycimy ykodvegy c. operaszövegét. 1869-ben br. xtalanevtizedx 1875 Eötvös József yszemelynevy br. eötvös józsef yszemelynevy br. Eötvös József yszemelynevy br. yszemelynevy eötvös yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy br. yszemelynevy Eötvös yszemelynevy József yszemelynev kultuszminiszter 800 frt állami segélyt utal ki számára, óriási nélkülözéseinek némi enyhítésére. 1875-ben xevtizedx 1875 Liszt Ferenc és gr. Andrássy Gyula közbenjárására a bécsi Hofoper bemutatja a »Sába királynőjé«-t ycimy sába királynője ycimy Sába királynőjé ycimy sába ycimy királynője ycimy ycimy Sába ycimy királynőjé ycimy ykodvegy és ezzel G. megalapítja világhírét. 1876. márc. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 18-án volt a »Sába királynőjé«-nek ycimy sába királynője ycimy Sába királynőjé ycimy sába ycimy királynője ycimy ycimy Sába ycimy királynőjé ycimy ykodvegy magyar (l. o.) bemutatója a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1893. xevtizedx 1895 júl. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 havában a kóburgi ytelepulesy kóburg ytelepulesy kóburg yorszagy Németország ykodvegy herceg házi rendjelének komthur-kereszjével tüntette ki. 1910. xevtizedx 1915 máj. 14-én Keszthelyen ytelepulesy keszthely ytelepulesy Keszthely ymegyey zala megye ykodvegy születésének 80-ik évfordulója alkalmából leleplezték szülőházának falába elhelyezett karrarai márványemléktábláját és a király a tudomány és művészet díszjelvényével tüntette ki, a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tudományegyetem pedig díszdoktorává választotta. G. művészetét az invenció bősége és a szenvedély drámaiassága jellemzi. Dallambőségre csak Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi yszemelynevy ykodvegy multa fölül, más kortársa meg sem közelitette. A felépítésben, szerkesztésben épp oly nagy mester, mint zenekarának kezelésében. Munkái: »Merlin«, ycimy merlin ycimy Merlin ycimy merlin ycimy ycimy Merlin ycimy ykodvegy 1886.; xevtizedx 1885 átdolgozva xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 1904-ben xevtizedx 1905 került színre Frankfurt a/M.; ytelepulesy frankfurt a/m. ytelepulesy Frankfurt a/M. yorszagy Németország ykodvegy a M. Kir. Operában yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1887. xevtizedx 1885 szept. xtalanevtizedx 1895 28-án; »A házi tücsök« ycimy a házi tücsök ycimy A házi tücsök ycimy a ycimy házi ycimy tücsök ycimy ycimy A ycimy házi ycimy tücsök ycimy ykodvegy (Willner A. M. yszemelynevy willner a. m. yszemelynevy Willner A. M. yszemelynevy willner yszemelynevy a. yszemelynevy m. yszemelynevy yszemelynevy Willner yszemelynevy A. yszemelynevy M. yszemelynevy ykodvegy szövege), 1896. xevtizedx 1895 okt. 4-én; »Bryzeis, a hadifogoly«, ycimy bryzeis, a hadifogoly ycimy Bryzeis, a hadifogoly ycimy bryzeis, ycimy a ycimy hadifogoly ycimy ycimy Bryzeis, ycimy a ycimy hadifogoly ycimy ykodvegy Ernst Schlicht yszemelynevy ernst schlicht yszemelynevy Ernst Schlicht yszemelynevy ernst yszemelynevy schlicht yszemelynevy yszemelynevy Ernst yszemelynevy Schlicht yszemelynevy ykodvegy szöv., 1899, ápr. xtalanevtizedx 1905 26.; »BerIichingen Götz« ycimy beriichingen götz ycimy BerIichingen Götz ycimy beriichingen ycimy götz ycimy ycimy BerIichingen ycimy Götz ycimy ykodvegy (Willner yszemelynevy willner yszemelynevy Willner yszemelynevy willner yszemelynevy yszemelynevy Willner yszemelynevy ykodvegy szövegére), 1902. xevtizedx 1905 dec. 16. M. Kir. Operaház; yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy »Téli rege«, ycimy téli rege ycimy Téli rege ycimy téli ycimy rege ycimy ycimy Téli ycimy rege ycimy ykodvegy 3 felv. (Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy után), 1908. ápr. 30., u. o. írt ezenkívül számos szimfóniát, nyitányt. 1896. xevtizedx 1895 okt. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 5-én a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. 1925. xevtizedx 1925 dec. 8-án leleplezték síremlékét Bécsben. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy szin_II.0152.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Goldmark Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1832

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0152.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0152.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24693.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Goldmark Károly

Szócikk: Goldmark Károly zeneszerző, sz. 1832. máj. 18-án, Keszthelyen, megh. 1915. jan. 4-én, Bécsben. Zenei tanulmányait 1844-ben, a soproni zenedében kezdte, miután atyja, ki Besszarábiából bevándorolt igen értelmes kereskedő volt, fia zenei hajlamát hamarosan felismerte. 1847-ben Bécsben tanult. 1848-ban a forradalom miatt bezárták a konzervatóriumot, ezért G. magánúton folytatja tanulmányait. 1848-tól 1857-ig Budán és Bécsben él, mint színházi zenész és zenetanító és sokat nyomorog, majd 1857-ben Bécsben hangversenyt rendez műveiből, melyek kedvező fogadtatásra találnak. Ezidő óta folytonos diadal kísérte minden újabb alkotásának bemutatását. 1858-ban Pestre költözik, azután ismét Bécsbe megy. 1865—70-ben megzenésíti Mosenthal »Sába királynője« c. operaszövegét. 1869-ben br. Eötvös József kultuszminiszter 800 frt állami segélyt utal ki számára, óriási nélkülözéseinek némi enyhítésére. 1875-ben Liszt Ferenc és gr. Andrássy Gyula közbenjárására a bécsi Hofoper bemutatja a »Sába királynőjé«-t és ezzel G. megalapítja világhírét. 1876. márc. 18-án volt a »Sába királynőjé«-nek magyar (l. o.) bemutatója a Nemzeti Színházban 1893. júl. havában a kóburgi herceg házi rendjelének komthur-kereszjével tüntette ki. 1910. máj. 14-én Keszthelyen születésének 80-ik évfordulója alkalmából leleplezték szülőházának falába elhelyezett karrarai márványemléktábláját és a király a tudomány és művészet díszjelvényével tüntette ki, a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává választotta. G. művészetét az invenció bősége és a szenvedély drámaiassága jellemzi. Dallambőségre csak Verdi multa fölül, más kortársa meg sem közelitette. A felépítésben, szerkesztésben épp oly nagy mester, mint zenekarának kezelésében. Munkái: »Merlin«, 1886.; átdolgozva 1904-ben került színre Frankfurt a/M.; a M. Kir. Operában 1887. szept. 28-án; »A házi tücsök« (Willner A. M. szövege), 1896. okt. 4-én; »Bryzeis, a hadifogoly«, Ernst Schlicht szöv., 1899, ápr. 26.; »BerIichingen Götz« (Willner szövegére), 1902. dec. 16. M. Kir. Operaház; »Téli rege«, 3 felv. (Shakespeare után), 1908. ápr. 30., u. o. írt ezenkívül számos szimfóniát, nyitányt. 1896. okt. 5-én a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. 1925. dec. 8-án leleplezték síremlékét Bécsben. szin_II.0152.pdf II