Címszó: Göndör Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0169.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0169.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24770.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Göndör Sándor

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524768.htm

 

Szócikk: Göndör Sándor a »Falu rossza« (cím) (információ)  (L. o.) címszereplője, igazi neve Fáklya Sándor (személy) volt és nem szolgalegény, hanem nótás, duhajkodó ácslegény volt. Sokszor akadt összeütközése a putnoki (megye) pandúrokkal. Tóth Ede (személy) (információ)  nővérének elbeszélése szerint a fekete, göndörhajú deli legényt mindenki csak Göndör Sándornak (személy) (információ)  hívta.Tóth Ede (személy) (információ)  1873-ban (időpont) ismerkedett meg vele egy hétfői napon, amikor Fáklya Sándor (személy) átmulatott vasárnapi éjszaka után reggel munkába állott Tóth Ede (személy) (információ)  sógoránál. Éppen a Serényi gróf-féle (személy) várkastély tetejét javították. Fáklya Sándor (személy) igen nótás kedvében volt, Czene (személy) (információ)  híres putnoki (megye) prímás bátyját, Adust, a cimbalmost hozatta ki a várkertbe és munkaközben szép baritonhangján énekelte a: »Sajó kutyám, jaj, de mélyen aluszol« (cím) (információ)  c. népdalt. Adus cimbalmát — 1873-ban (időpont) a cimbalomnak se srófos lába, se pedálja nem volt — Fáklya (személy) parancsára a cimbalomhordó Csontos Misa (személy) (információ)  hátára tették és ezt a jelenetet T. E. a darabba is beleillesztette. Fáklya S. (személy) később, a 80-as években, valamelyik csinyje után eltűnt és Amerikába (ország) vándorolt. (Magyarság, (intézmény) 1925. (időpont) szept. 11.). szin_II.0169.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Göndör Sándor címszóvég 24770 Szócikk: Göndör Sándor a »Falu rossza« ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy (L. o.) címszereplője, igazi neve Fáklya Sándor yszemelynevy fáklya sándor yszemelynevy Fáklya Sándor yszemelynevy fáklya yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Fáklya yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy volt és nem szolgalegény, hanem nótás, duhajkodó ácslegény volt. Sokszor akadt összeütközése a putnoki ytelepulesy putnok ytelepulesy putnok ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy pandúrokkal. Tóth Ede yszemelynevy tóth ede yszemelynevy Tóth Ede yszemelynevy tóth yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy nővérének elbeszélése szerint a fekete, göndörhajú deli legényt mindenki csak Göndör Sándornak yszemelynevy göndör sándor yszemelynevy Göndör Sándor yszemelynevy göndör yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Göndör yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy hívta.Tóth Ede yszemelynevy tóth ede yszemelynevy Tóth Ede yszemelynevy tóth yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy 1873-ban ismerkedett meg vele egy hétfői napon, amikor Fáklya Sándor yszemelynevy fáklya sándor yszemelynevy Fáklya Sándor yszemelynevy fáklya yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Fáklya yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy átmulatott vasárnapi éjszaka után reggel munkába állott Tóth Ede yszemelynevy tóth ede yszemelynevy Tóth Ede yszemelynevy tóth yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy sógoránál. Éppen a Serényi gróf-féle yszemelynevy serényi gróf yszemelynevy Serényi gróf yszemelynevy serényi yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Serényi yszemelynevy gróf yszemelynevy ykodvegy várkastély tetejét javították. Fáklya Sándor yszemelynevy fáklya sándor yszemelynevy Fáklya Sándor yszemelynevy fáklya yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Fáklya yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy igen nótás kedvében volt, Czene yszemelynevy czene yszemelynevy Czene yszemelynevy czene yszemelynevy yszemelynevy Czene yszemelynevy ykodvegy híres putnoki ytelepulesy putnok ytelepulesy putnok ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy prímás bátyját, Adust, a cimbalmost hozatta ki a várkertbe és munkaközben szép baritonhangján énekelte a: »Sajó kutyám, jaj, de mélyen aluszol« ycimy sajó kutyám, jaj, de mélyen aluszol ycimy Sajó kutyám, jaj, de mélyen aluszol ycimy sajó ycimy kutyám, ycimy jaj, ycimy de ycimy mélyen ycimy aluszol ycimy ycimy Sajó ycimy kutyám, ycimy jaj, yc c. népdalt. Adus cimbalmát — 1873-ban a xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 cimbalomnak se srófos lába, se pedálja nem volt — Fáklya yszemelynevy fáklya yszemelynevy Fáklya yszemelynevy fáklya yszemelynevy yszemelynevy Fáklya yszemelynevy ykodvegy parancsára a cimbalomhordó Csontos Misa yszemelynevy csontos misa yszemelynevy Csontos Misa yszemelynevy csontos yszemelynevy misa yszemelynevy yszemelynevy Csontos yszemelynevy Misa yszemelynevy ykodvegy hátára tették és ezt a jelenetet T. E. a darabba is beleillesztette. Fáklya S. yszemelynevy fáklya s. yszemelynevy Fáklya S. yszemelynevy fáklya yszemelynevy s. yszemelynevy yszemelynevy Fáklya yszemelynevy S. yszemelynevy ykodvegy később, a 80-as években, valamelyik csinyje után eltűnt és Amerikába ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy vándorolt. (Magyarság, yintezmenyy magyarság yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy magyarság yintezmenyy yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy ykodvegy 1925. xevtizedx 1925 szept. xtalanevtizedx 1935 11.). szin_II.0169.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Göndör Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0169.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0169.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24770.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Göndör Sándor

Szócikk: Göndör Sándor a »Falu rossza« (L. o.) címszereplője, igazi neve Fáklya Sándor volt és nem szolgalegény, hanem nótás, duhajkodó ácslegény volt. Sokszor akadt összeütközése a putnoki pandúrokkal. Tóth Ede nővérének elbeszélése szerint a fekete, göndörhajú deli legényt mindenki csak Göndör Sándornak hívta.Tóth Ede 1873-ban ismerkedett meg vele egy hétfői napon, amikor Fáklya Sándor átmulatott vasárnapi éjszaka után reggel munkába állott Tóth Ede sógoránál. Éppen a Serényi gróf-féle várkastély tetejét javították. Fáklya Sándor igen nótás kedvében volt, Czene híres putnoki prímás bátyját, Adust, a cimbalmost hozatta ki a várkertbe és munkaközben szép baritonhangján énekelte a: »Sajó kutyám, jaj, de mélyen aluszol« c. népdalt. Adus cimbalmát — 1873-ban a cimbalomnak se srófos lába, se pedálja nem volt — Fáklya parancsára a cimbalomhordó Csontos Misa hátára tették és ezt a jelenetet T. E. a darabba is beleillesztette. Fáklya S. később, a 80-as években, valamelyik csinyje után eltűnt és Amerikába vándorolt. (Magyarság, 1925. szept. 11.). szin_II.0169.pdf II