Címszó: Győri színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0204.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0204.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24996.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Győri színészet

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524991.htm

 

Szócikk: Győri színészet Győr (megye) hajdanában, a tizenkilencedik század derekáig, német (nemzetiség) (információ)  színezetű város volt. Valószínűleg jártak Győrött (megye) a 17.század első felében is német (nemzetiség) (információ)  vándorkomédiások, talán u.n. »angol (nemzetiség) komédiások« is, de a városi levéltár adatai szerint csak 1742-ből (időpont) tudjuk egész biztosan, hogy német (nemzetiség) (információ)  színészek játszottak a városban. Ettől kezdve majdnem minden évben jön egy-két trupp, amely vagy a piacon üt fel bódét, vagy pedig a »Fehér bárány«-ban (intézmény) (információ)  játszik. Az első társulatok még rögtönzött, »Kolbász Jancsi«-féle (cím) játékokat adtak elő, vagy pedig vérfagyasztó »Fő-és Állam - cselekményeket«, (cím) de 1754-ben (időpont) Piloty Ignác (személy) principális Győrött (megye) is diadalra viszi Gottsched (személy) színpadi reformját, számkiveti a bohócot, a rögtönzést és csupán »szabályszerű darabot« ad elő. Másik híres színigazgatója a tizennyolcadik századbeli Győrnek (megye) Berner Félix, (személy) (információ)  aki felépíti az első győri színházat, (intézmény) (információ)  a mai helyén, - fából. Ettől kezdve, hogy Berner (személy) (információ)  híres társulata Győrött (megye) szerepelt, 1768.óta, (időpont) állandó a színészet. »Állhatatos német Theátromunk« volt már, nem »bujdosó«, ahogyan Sándor István (személy) (információ)  a nem állandó színészettel bíró városi színházakat nevezte. 1784-ben (időpont) az árvíz által megrongált faszínház helyére új fa-színházat építtetett Schossleuthner György (személy) színigazgató. Ebben a két fa-színházban azok a német (nemzetiség) (információ)  társulatok játszottak, amelyeket a magyarországi színészet történetéből jól ismerünk. Ezek a társulatok a Wahr, (személy) Rössel, (személy) Berndt, (személy) Jung, (személy) Jungheim, (személy) Steinhardt, (személy) (információ)  Paraskovits, (személy) Scherzer, (személy) Kuntz, (személy) Kals, (személy) Worelly (személy) sat. társaságai. Ezek a német (nemzetiség) (információ)  társaságok már sűrűn adnak elő magyar tárgyú darabokat is. Mivel a fa-színházban csak nyáron lehetett játszani, Scherzer (személy) és Kuntz (személy) pedig télen is itt akartak maradni, alkalmas hely után kellett nézniök. A feloszlatott jezsuita rend kollégiumának refektóriumát és helyiségeit alakította át színházzá a Vallásalap és kiadta a truppoknak télire. Legutoljára Kuntz Kristóf (személy) játszott a volt jezsuita rendház ebédlőjében, azaz a mai bencésrendház nagy refektóriumában. - (1798-ban). (időpont) Közben a város törte a fejét egy kőszínház építésén. II.József (személy) feloszlatta a franciskánus rendet is és lefoglalta a Vallásalap számára a ferenciek győri (megye) házát és templomát. A város 1789-ben (időpont) lépéseket tett, hogy színház céljára kérjék el a császártól a zárdát. Ha II.József (személy) meg nem hal időközben ma vármegyeháza helyett színház lett volna a franciskánusok templomából. 1798-ban (időpont) Reinpacher József (személy) kávés magánvállalkozásból kőszínházat építettett a lebontott fa-színház helyén. Reinpachernek (személy) nem volt pénze, adósságokba verte magát, a saját bevallása szerint 20.000 frtot költött a színház építésére és belső felékesítésére. Megbukott. 1802-ben (időpont) árverésen megvette a színházat a főhitelezője, Gschwindt János (személy) lakatosmester, aki 1804-ben (időpont) a városnak adta el az épületet 4000 frtért. A város ezzel igen jó üzletet csinált. Sajnos, csakhamar tönkrement az épület. 1809-ben (időpont) Napoleon (személy) katonái lefoglalták, kaszárnyát és istállót csináltak belőle. Alig tíz évig játszottak tehát Magyarország egyik legrégibb »új« színházában és teljes roncs lett belőle. Még most is beteg ettől a csapástól. Napoleon (személy) győri (megye) kirándulása óta toldozzák-foldozzák a győriek (megye) sok szeretettel, tömérdek pénzzel és kevés belátással, Tháliának a francia (nemzetiség) (információ)  harcokban dicsőséggel megrokkant templomát. 1809 (időpont) óta égetően aktuális egy új színház kérdése. Azóta, bár sokszor javítottak és bővítettek a »régi házon«, még mindig abba az épületbe járunk, amelyet Reinpacher (személy) kávés emeltetett. Reinpacher (személy) idejébe esik a magyar színi múzsának első győri (megye) szárnypróbálgatása is. 1802-ben, (időpont) amikor még Reinpacheré (személy) volt a színház, megjelent Győrött (megye) egy bécsi (ország) burgtheateri (intézmény) színész: Nuszöl József, (személy) vagy ahogyan magát nagyzási hóbortjában hívja, Nouseul József (személy) (információ)  és négy személyből álló társulatával magyar színdarabokat akart előadni. (Nuszöl (személy) győri (megye) hirdetménye kelt 1802.ápr.7. (időpont) Lásd Benyovszky Károly (személy) (információ)  könyvét: »A pozsonyi magyar színészet története«). (cím) Nuszöl (személy) és színészei nem is tudtak magyarul, úgy vágták be a színdarabjaikat. Győrött (megye) 1802.áprilisában (időpont) előadta ez az első győri (megye) magyar színtársulat a következő műveket: »Medea«. (cím) (információ)  »Egy Musikával elegyes Tettetmény két Felvonásban. Mellynek Szerzője a nagy hírű Benda«, (cím) (információ)  azután »A Tej-Áros Leány«. (cím) »Egy éneklési Játék, melly egy Felvonásból áll«. (cím) (információ)  Végre »Ariadne Nakszuson«. (cím) Nuszöl (személy) fura próbálgatásának az első állomásául Győrt (megye) szemelte ki, hogy milyen sikerrel, nem tudjuk, de Pesten (Budapest) Csaplovics (személy) szerint nevettető kudarcot vallott keverék beszédjével. (Csapkovics: (személy) Adatok a magyarországi játékszínekről. (cím) »Hirnök«. (intézmény) 1837.évf.46.szám. (időpont) Idézi Benyovszky (személy) (információ)  is.) Nuszölé (személy) mindenesetre a kezdeményezés dicsősége, ő volt az első, aki magyarul játszott a győri (megye) színpadon. A magyar színészet első igazi bemutatkozása 1811-ben (időpont) történt meg. Ebben az időben járt nálunk Benke József (személy) (információ)  társulata. Koltai Virgil (személy) (információ)  téves állítása szerint Balogh István (személy) (információ)  lett volna Győrnek (megye) első magyar színigazgatója, aki Bayer József (személy) (információ)  hasonlóan téves állítása szerint Győrött (megye) nem tudott sikert elérni. Benke (személy) (információ)  igenis nagy sikerrel működött és a győri (megye) levéltárban őrzött levele szerint »Győr olyan kenyeret és maradandóságot nyújthat a magyar játékszínnek, melynél biztosabbal a hazában egy város sem adhat«. A követkető évben is Benke József (személy) (információ)  játszott Győrött. (megye) Ebből az időből maradt ránk az első magyar színlap Dugonics (személy) (információ)  »Bátori Mária« (cím) (információ)  előadásáról, amely szerint egy »Idegen« is szerepelt, ez az idegen Katona József (személy) (információ)  volt. Ebben az időben a Kuntz-féle (személy) német (nemzetiség) (információ)  társulatnak tagja volt a később oly híressé vált osztrák (nemzetiség) költő-színész: Raimund Ferdinánd, (személy) (információ)  aki négy évig volt győri (megye) színész. (1810-1813). (időpont) Benkéék (személy) (információ)  már akkor kezdték az előadásokat, amikor Kuntzék (személy) még csak pakkoltak. Így nagyon valószínű, hogy Katona (személy) (információ)  és Raimund (személy) (információ)  összeismerkedtek. 1817-ig (időpont) megint nem volt magyar színészet Győrött. (megye) Ebben az évben ismét Balogh István (személy) (információ)  próbál szerencsét, először márciusban tart 9 előadást, majd májusban kettőt, a német (nemzetiség) (információ)  színigazgató engedelmével, aztán Scherzer Ferenc (személy) eltakarodása után, november-december havában 30-szor játszik. Itt marad 1818.januáriusában (időpont) is, 20 előadást tartva. De a társulat egy beadványa arról tanuskodik, hogy a közönség nem pártolta. 1817-ben (időpont) renoválták a színházat, - negyven iparos közül, - aki számlával igazolta végzett színházi munkáját, 38 német nevű volt, csak kettő magyar, úgy hívták őket: Gocsis Péter (személy) és Nehmet Pál. (személy) Ebből az adatból is látszik, hogy milyen nehéz helyzete lehetett a magyar úttörő színészeknek. Kilényi Dávid (személy) (információ)  társulata 1820.tavaszán (időpont) játszott Győrött. (megye) »Mindenütt nagy tetszéssel fogadták a társaságot - írja Déryné (személy) (információ)  - kivált Nagy-Győrben (megye) igen szerették az operákat. Már ott akkor is igen értelmes, műértő publikum járta a színházat. Operáink jól betanulva s nagyon összevágólag, precizióval adattak.« Déryné (személy) (információ)  később is játszott Győrött, (megye) a negyvenes évek elején. Kilényi (személy) (információ)  1820.novemberétől (időpont) 1821.októberéig (időpont) kapta meg a győri (megye) színházat. Kibérelte egy egész évre, mivel német pályázó nem akadt. Kilényi (személy) (információ)  tehát azt hitte, hogy kiküszöbölheti a német (nemzetiség) (információ)  színészetet. Kötelezte magát arra, hogy minden második vasárnapon német (nemzetiség) (információ)  darabot fog előadni. Kilényi (személy) (információ)  nem volt tisztában a helyzettel, pedig - újabb levéltári adatok után, már 1819-ban (időpont) is játszott nálunk - természetes, hogy kudarc lett a vége. Kilényi (személy) (információ)  elnyújtott szezonja és a német (nemzetiség) (információ)  színészet elmaradása nagy kárt okozott a magyar színészetnek. A győri (megye) közönség betelt a magyar színészekkel. Hosszú ideig nem szívesen fogadták a magyarokat. Pedig Kilényinek (személy) (információ)  jó színészei voltak, köztük Déryné, (személy) (információ)  Szentpétery (személy) (információ)  is. A következő években Kilényi, (személy) (információ)  Pergő Celesztin, (személy) (információ)  Horváth József, (személy) (információ)  Komlóssy Ferenc (személy) (információ)  és Fülöp János (személy) (információ)  társulatai vendégszerepeltek. 1828-ban (időpont) Vas vármegye, (megye) (információ)  Komlóssy (személy) (információ)  és Tóth (személy) (információ)  társaságát »Dunántúli Játszótársaság« (intézmény) név alatt pártolásba vette és belevonta Győr (megye) városát is a színpártoló mozgalomba. Terjszeteni kell a nemzeti nyelvet »már pedig ezen irány minő alkalmasabb segéd okkkal, mint a jó ízlésnek rendszabásaihoz alkalmaztatott, kedveltető, hangokkal és azokat követő rendes mozdulatokkal vegyétett, gyakran egyébként a figyelem fölül könnyen eltünhető erköltsös érzést gerjesztő Tárgyokat, kellmetes fényben vissza ábrázoló Szín-Játszó elől adásokkal értetik el.« (Vas megye (megye) (információ)  átíratából.) A város erre két hónapra ingyen adta a színházat a Dunántúli Játszótársaságnak. (intézmény) A megyével együtt közös bizottságot küldött ki 1829-ben (időpont) a magyar színészet pártolására. A »Dunántúli« (intézmény) igazgatójává, mint tudjuk, 1831-ben (időpont) Kisfaludy Sándort (személy) (információ)  választották meg, aki a társaság érdekében több ízben Győrött (megye) is járt és a tanáccsal levelezést folytatott. Komoly felhők kezdtek már tornyosulni a győri (megye) német (nemzetiség) (információ)  múzsa eddig még teljesen zavartalan egén, de csak 1840-ben (időpont) kellett az egyeduralmáról lemondania, mert a magyarok rövidlélegzetű vendégjárásai nem okoztak neki a harmincas évek végéig észrevehető károkat. 1840-ben (időpont) alakult meg a Magyar Színpártoló Részvényes Egyesület. (intézmény) (információ)  Lelke Kovács Pál dr. (személy) (információ)  volt, aki maga is drámaíró lévén, szívén viselte a színészet ügyét. Győr (megye) megmagyarosításában Kovács Pálé (személy) (információ)  a főszerep. 1840-ig (időpont) sok történt a színház modernizálására is. 1833-ban (időpont) alakult meg a német (nemzetiség) (információ)  »Theater Verschönerungs - Verein« (intézmény) Ecker János (személy) (információ)  városi fürmender (gyám) agitálására, ez az egyesület eddig gyűjtötte a pénzt, míg hozzá lehetett fogni a színház gyökeres újításába. 1839-ben (időpont) lett kész ez a sok pénzbe kerülő, de elhibázott munka. A színházat ugyanis 1798-ban (időpont) olyan helyre építették a Rába szigetére, a mai sétatérre, amelyet az árvíz majdnem minden évben elönt. Az épület ezért igen gyorsan rongálódik, hiszen még a nézőtér is sokszor víz alá kerül. Az 1839-iki (időpont) renoválás egyébiránt művészileg olyan szép volt, hogy Blum - Herlossohn - Marggraf (személy) (információ)  »Theaterlexikona« (cím) (1842.) (időpont) nagyon megdicséri. Kovács Pál (személy) (információ)  erős harcot indított a maga magyar színészetbiztosító egyletével a német (nemzetiség) (információ)  színészet uralma ellen. A magyar színészet ettől kezdve anyagilag erősebb volt, mint a német, (nemzetiség) (információ)  ha volt deficitje, a biztosító társulat fedezte, nem kellett a színházat üzleti vállalatnak tekintenie, apostolkodhatott. 1840-ben (időpont) gyökeresedett meg a magyar színészet, a németek (nemzetiség) (információ)  husvét hétfőjétől Szent Mihály napjáig játszottak, a magyarok októbertől virágvasárnapjáig. Míg a színház fűtését nem hozták úgy rendbe, hogy nem volt türhetetlen a téli hideg, addig a nyári szezon jobban kedvezett a németeknek. (nemzetiség) (információ)  Mihelyt a fűtés kérdése tisztességes megoldást nyert - a hatvanas években, - előnyösebb volt a téli szezon. A nyáron türhetetlen volt a hőség a színházban és ez a körülmény volt az, ami kényszerítette Kottaun Lipót (személy) német (nemzetiség) (információ)  színigazgatót, hogy 1849-ben (időpont) felépítette a mai Teleki uccában az arénát, a nyitott színkört, amelyben még a hetvenes évek elején is játszottak a nyáron, többnyire német (nemzetiség) (információ)  színészek, de magyarok is. 1841-től (időpont) kezdve birjuk Ecker János (személy) (információ)  városi telekbírónak színházi naplóját, mely hű tükörképét nyujtja az összes színi eseményeknek 1849-ig. (időpont) A későbbi és előbbi kötetek elvesztek. Volt Győrött (megye) 1844-1846-ig (időpont) német (nemzetiség) (információ)  lap, a »Vaterland«, (intézmény) 1846-1848-ig (időpont) magyar lap, a »Hazánk«. (intézmény) (információ)  Ezeknek a színházi rovatai nem megbízhatók és amellett hézagosak is, így Ecker (személy) (információ)  naplói megbecsülhetetlen értékűek. Nélkülök semmit se tudnánk a két forradalmi év színészetéről. Ecker (személy) (információ)  igen színes pillanatfelvételekben örökítette meg a magyar vendégjárást. A negyvenes években Győrött (megye) játszottak többször is: Egressy Gábor, (személy) (információ)  Laborfalvi Róza, (személy) (információ)  Lendvay Márton (személy) (információ)  és felesége, Bartháné, (személy) Füredi, (személy) (információ)  Megyeri, (személy) (információ)  Benza, (személy) (információ)  Dobsa Lajos (személy) (információ)  stb. A szabadságharc szomorú kimenetele után sem lett itt rosszabb a magyar színészet helyzete. Győr (megye) város német (nemzetiség) (információ)  polgárságának zöme Ecker (személy) (információ)  szerint »radikális«, azaz magyar érzelmű volt és nemzeti kötelességének tartotta a magyar színházba való járást, még ha az előadást megsem értette. A magyar színészet már erősebb volt, mint háttérbe szoruló német (személy) (információ)  versenytársa, noha annak olyan híres emberei voltak, mint Goldmark Károly, (személy) (információ)  színházi zenész és Balsel Károly, (személy) a később világhírűvé vált komikus. A magyar színészetnek két nagy művésznője itt kezdte pályáját: 1858.jan.5. (időpont) Győrött (megye) lépett fel először Kölesi Lujza, (személy) (információ)  a későbbi Blaháné, (személy) 1866-ban (időpont) pedig Győrött (megye) került a színészethez Krippel Mária (személy) is, Magyarország legnagyobb tragikája: Jászai Mari. (személy) (információ)  Közben ismét foldozgatni kellett a megrokkant színházi épületet. Ecker (személy) (információ)  már 1850-ban (időpont) azt mondta, hogy kár minden krajcárért, amelyet a halálára már teljesen megérett épület javítgatására fordítanak: ehelyett egy új színház felépítésére kellene gondolnia a városnak, de nem építtesse ezt a régi helyére, az évenkénti árvíznek kitett sétatérre, hanem máshová, a belváros területére. Ahelyett, hogy ezt a tanácsot megfontolta volna a város, 1860.után (időpont) átengedte a színház teljes igazgatását és kezelését a Győr városi Színházi Részvény Egyesületnek, (intézmény) amely részvények alapján összegyüjtött pénzét a régi, korhadt és elrongyolódott épület tatarozásába ölte bele. A kiegyezés után óriási léptekben ahaladt előre a város megmagyarosodása. 1867-től (időpont) kezdve a nyaranként játszó német (nemzetiség) (információ)  társulatok nem tudták már kihúzni a szezonjukat (húsvéttól októberig). Már csak két hónapig, hat hétig tudtak valahogyan exisztálni, sokszor teljesen kudarccal távoztal. 1885-ben (időpont) játszott az utolsó német (nemzetiség) (információ)  társulat a színházban., Ezzel győzött ugyan a magyar színészet, de elvesztette a versenytárs kimulásával egyetlen egy stimulánsát is, amely folyton nógatta és sarkalta minden erejének és tudásának összeszedésére, hogy nem mondhassa senkisem a magyar múzsa szégyenére, hogy »a németek mégis jobban játszanak.« A színház történetét 1890-től (időpont) a m,ai napig nem írta meg senkisem. A színház már a hatvanas években igen sokat vesztett művészi komolyságából, a komoly darabokat és a finom vígjátékokat kiszorították az operett, a francia pikantéria. Ez a processzus 1890-ben (időpont) folytatódott. A színház már nem nyújtott művészetet, hanem művészet-pótlékot. A győri (megye) színház olyan kétségbeejtő, siralmas állapotban volt, hogy a közönség akkor sem járt színházba, ha jó társulat játszott benne - pedig egy 50.000 lakossal bíró városba csak jó társulat jön -: lehetetlen állapotok uralkodtak a régi bődéban: a léghuzat tűrhetetlensége, a padló korhadtsága, a karzatok düledező állapota semmisem ahhoz képest, hogy előadás alatt a nézők ölébe néha egy-egy jól megtermett patkány is bele ugrott. Mivel a folytonos és állandó pepecselés nem használt és mivel a város nem tudta magát elhatározni egy teljesen új színháznak felépítésére, a ygőri államrendőrség vezetője 1927-ben (időpont) betiltotta a tűzveszélyes és rozoga épületben bármi néven nevezendő előadásoknak tartását. A már engedélyt nyert színigazgató fellebbezésére a hatóságok még néhány hónapig negnyújtották a színház életét. Végre érvénybe lépett a bezárási rendelet, miután 130 évig játszottak az idejét bőven kiszolgált, többszörösen restaurált Múzsa-templomban. Azóta Győrnek (megye) nincsen színtársulata, minden évben jön egy pár heti staggionéra Alapi Nándor (személy) (információ)  társulata, a Győri Lloyd nagytermében játszván. Más ilyen staggione-színház a Szentiványi Béláé. (személy) (információ)  Győr (megye) városának és társadalmának kontroverz kérdése az, hogy hol álljon az új színház? Több terv merült fel, valószínűleg a Bisinger-sétányra fogják elhelyezni. Győr (megye) szabad királyi városa színházi tervpályázatot írt ki. Ez lejárt 1929.szept.28-án. (időpont) A pályázóknak a városi tanács feltételeket is kötött ki. Ezek: az új színház befogadóképessége legyen 900 személyes. Csak ülőhelynek szabad lenniök. Állóhely nem lesz. Az építkezési pályázat meghatározza a színpad méreteit is. A színpad magassága 10 méter, szélessége 20 méter, mélysége 10 méter kell hogy legyen. Emellett a tervezőnek hátsószínpad létesítésére is kell gondolnia. A zenekar - sülyesztve - adjon kényelmes elhelyezést 40 zenésznek és hangszereinek. A színház emberi számítás szerint 1931-ben (időpont) készen fog állni. A város nem lesz fukar, néhány millió pengőjébe fog kerülni az új színház fényes palotája. Ha a régi nagy művészeknek lelke visszajár az utódokba, nem kell féltenünk a most építendő új győri (megye) színházat sem attól, hogy üresen fog állani. (Irodalom: Dr.Kovács Pál (személy) cikke Fehér Ipoly (személy) (információ)  könyvében: »Győr megye és város Egyetemes Leírása«. (cím) 1874.242-245. (időpont) Koltai Virgil: (személy) (információ)  Győr színészete. (cím) Két kötet.1890. (időpont) Lám Frigyes: (személy) »Egy győri polgár a reformkorszakban«. (cím) (információ)  1928. (időpont) (Színházról 50-78. és 134-136.lapokon.) Lám Frigyes: (személy) »Színházunk külső története dióhéjban«. (cím) 1928. (időpont) Lám Frigyes: (személy) »A győri német színház története«. (cím) (1742-1885.) (időpont) Sajtó-készen. Kb.20 ív. Színlapgyűjtemény a Szt.Benedek-rend győri múzeumában. (intézmény) Cikkek a győri (megye) újságokban: »Vaterland«, (intézmény) »Hazánk«, (intézmény) (információ)  »Győri Közlöny«, (intézmény) (információ)  »Győri Hírlap«, (intézmény) (információ)  »Dunántúli Hírlap«, (intézmény) stb. (Dr.Lám Frigyes.) (személy) szin_II.0204.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Győri színészet címszóvég 24996 Szócikk: Győri színészet Győr ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy hajdanában, a tizenkilencedik század derekáig, német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színezetű város volt. Valószínűleg jártak Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy a 17.század első felében is német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy vándorkomédiások, talán u.n. »angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy komédiások« is, de a városi levéltár adatai szerint csak 1742-ből tudjuk xtalanevtizedx 1755 egész biztosan, hogy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek játszottak a városban. Ettől kezdve majdnem minden évben jön egy-két trupp, amely vagy a piacon üt fel bódét, vagy pedig a »Fehér bárány«-ban yintezmenyy fehér bárány yintezmenyy Fehér bá yintezmenyy fehér yintezmenyy bárány yintezmenyy yintezmenyy Fehér yintezmenyy bá yintezmenyy ykodvegy játszik. Az első társulatok még rögtönzött, »Kolbász Jancsi«-féle ycimy kolbász jancsi ycimy Kolbász Jancsi ycimy kolbász ycimy jancsi ycimy ycimy Kolbász ycimy Jancsi ycimy ykodvegy játékokat adtak elő, vagy pedig vérfagyasztó »Fő-és Állam - cselekményeket«, ycimy fő-és állam - cselekményeket ycimy Fő-és Állam - cselekményeket ycimy fő-és ycimy állam ycimy - ycimy cselekményeket ycimy ycimy Fő-és ycimy Állam ycimy - ycimy cselekményeket ycimy ykodvegy de 1754-ben xevtizedx 1755 Piloty xtalanevtizedx 1765 Ignác yszemelynevy piloty ignác yszemelynevy Piloty Ignác yszemelynevy piloty yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Piloty yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy principális Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy is diadalra viszi Gottsched yszemelynevy gottsched yszemelynevy Gottsched yszemelynevy gottsched yszemelynevy yszemelynevy Gottsched yszemelynevy ykodvegy színpadi reformját, számkiveti a bohócot, a rögtönzést és csupán »szabályszerű darabot« ad elő. Másik híres színigazgatója a tizennyolcadik századbeli Győrnek ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Berner Félix, yszemelynevy berner félix yszemelynevy Berner Félix yszemelynevy berner yszemelynevy félix yszemelynevy yszemelynevy Berner yszemelynevy Félix yszemelynevy ykodvegy aki felépíti az első győri színházat, yintezmenyy győri színház yintezmenyy győri sz yintezmenyy győri yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy győri yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy a mai helyén, - fából. Ettől kezdve, hogy Berner yszemelynevy berner yszemelynevy Berner yszemelynevy berner yszemelynevy yszemelynevy Berner yszemelynevy ykodvegy híres társulata Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy szerepelt, 1768.óta, xevtizedx 1765 állandó xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 a színészet. »Állhatatos német Theátromunk« volt már, nem »bujdosó«, ahogyan Sándor István yszemelynevy sándor istván yszemelynevy Sándor István yszemelynevy sándor yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy a nem állandó színészettel bíró városi színházakat nevezte. 1784-ben xevtizedx 1785 az xtalanevtizedx 1795 árvíz által megrongált faszínház helyére új fa-színházat építtetett Schossleuthner György yszemelynevy schossleuthner györgy yszemelynevy Schossleuthner György yszemelynevy schossleuthner yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Schossleuthner yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy színigazgató. Ebben a két fa-színházban azok a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy társulatok játszottak, amelyeket a magyarországi színészet történetéből jól ismerünk. Ezek a társulatok a Wahr, yszemelynevy wahr yszemelynevy Wahr yszemelynevy wahr yszemelynevy yszemelynevy Wahr yszemelynevy ykodvegy Rössel, yszemelynevy rössel yszemelynevy Rössel yszemelynevy rössel yszemelynevy yszemelynevy Rössel yszemelynevy ykodvegy Berndt, yszemelynevy berndt yszemelynevy Berndt yszemelynevy berndt yszemelynevy yszemelynevy Berndt yszemelynevy ykodvegy Jung, yszemelynevy jung yszemelynevy Jung yszemelynevy jung yszemelynevy yszemelynevy Jung yszemelynevy ykodvegy Jungheim, yszemelynevy jungheim yszemelynevy Jungheim yszemelynevy jungheim yszemelynevy yszemelynevy Jungheim yszemelynevy ykodvegy Steinhardt, yszemelynevy steinhardt yszemelynevy Steinhardt yszemelynevy steinhardt yszemelynevy yszemelynevy Steinhardt yszemelynevy ykodvegy Paraskovits, yszemelynevy paraskovits yszemelynevy Paraskovits yszemelynevy paraskovits yszemelynevy yszemelynevy Paraskovits yszemelynevy ykodvegy Scherzer, yszemelynevy scherzer yszemelynevy Scherzer yszemelynevy scherzer yszemelynevy yszemelynevy Scherzer yszemelynevy ykodvegy Kuntz, yszemelynevy kuntz yszemelynevy Kuntz yszemelynevy kuntz yszemelynevy yszemelynevy Kuntz yszemelynevy ykodvegy Kals, yszemelynevy kals yszemelynevy Kals yszemelynevy kals yszemelynevy yszemelynevy Kals yszemelynevy ykodvegy Worelly yszemelynevy worelly yszemelynevy Worelly yszemelynevy worelly yszemelynevy yszemelynevy Worelly yszemelynevy ykodvegy sat. társaságai. Ezek a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy társaságok már sűrűn adnak elő magyar tárgyú darabokat is. Mivel a fa-színházban csak nyáron lehetett játszani, Scherzer yszemelynevy scherzer yszemelynevy Scherzer yszemelynevy scherzer yszemelynevy yszemelynevy Scherzer yszemelynevy ykodvegy és Kuntz yszemelynevy kuntz yszemelynevy Kuntz yszemelynevy kuntz yszemelynevy yszemelynevy Kuntz yszemelynevy ykodvegy pedig télen is itt akartak maradni, alkalmas hely után kellett nézniök. A feloszlatott jezsuita rend kollégiumának refektóriumát és helyiségeit alakította át színházzá a Vallásalap és kiadta a truppoknak télire. Legutoljára Kuntz Kristóf yszemelynevy kuntz kristóf yszemelynevy Kuntz Kristóf yszemelynevy kuntz yszemelynevy kristóf yszemelynevy yszemelynevy Kuntz yszemelynevy Kristóf yszemelynevy ykodvegy játszott a volt jezsuita rendház ebédlőjében, azaz a mai bencésrendház nagy refektóriumában. - (1798-ban). xevtizedx 1795 Közben a város törte a fejét egy kőszínház építésén. II.József yszemelynevy ii.józsef yszemelynevy II.József yszemelynevy ii.józsef yszemelynevy yszemelynevy II.József yszemelynevy ykodvegy feloszlatta a franciskánus rendet is és lefoglalta a Vallásalap számára a ferenciek győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy házát és templomát. A város 1789-ben xevtizedx 1785 lépéseket xtalanevtizedx 1795 tett, hogy színház céljára kérjék el a császártól a zárdát. Ha II.József yszemelynevy ii.józsef yszemelynevy II.József yszemelynevy ii.józsef yszemelynevy yszemelynevy II.József yszemelynevy ykodvegy meg nem hal időközben ma vármegyeháza helyett színház lett volna a franciskánusok templomából. 1798-ban xevtizedx 1795 Reinpacher xtalanevtizedx 1805 József yszemelynevy reinpacher józsef yszemelynevy Reinpacher József yszemelynevy reinpacher yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Reinpacher yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy kávés magánvállalkozásból kőszínházat építettett a lebontott fa-színház helyén. Reinpachernek yszemelynevy reinpacher yszemelynevy Reinpacher yszemelynevy reinpacher yszemelynevy yszemelynevy Reinpacher yszemelynevy ykodvegy nem volt pénze, adósságokba verte magát, a saját bevallása szerint 20.000 frtot költött a színház építésére és belső felékesítésére. Megbukott. 1802-ben xevtizedx 1805 árverésen megvette a színházat a főhitelezője, Gschwindt János yszemelynevy gschwindt jános yszemelynevy Gschwindt János yszemelynevy gschwindt yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Gschwindt yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy lakatosmester, aki 1804-ben a városnak adta el az épületet 4000 frtért. A város ezzel igen jó üzletet csinált. Sajnos, csakhamar tönkrement az épület. 1809-ben Napoleon yszemelynevy napoleon yszemelynevy Napoleon yszemelynevy napoleon yszemelynevy yszemelynevy Napoleon yszemelynevy ykodvegy katonái lefoglalták, kaszárnyát és istállót csináltak belőle. Alig tíz évig játszottak tehát Magyarország egyik legrégibb »új« színházában és teljes roncs lett belőle. Még most is beteg ettől a csapástól. Napoleon yszemelynevy napoleon yszemelynevy Napoleon yszemelynevy napoleon yszemelynevy yszemelynevy Napoleon yszemelynevy ykodvegy győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy kirándulása óta toldozzák-foldozzák a győriek ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy sok szeretettel, tömérdek pénzzel és kevés belátással, Tháliának a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy harcokban dicsőséggel megrokkant templomát. 1809 óta égetően aktuális egy új színház kérdése. Azóta, bár sokszor javítottak és bővítettek a »régi házon«, még mindig abba az épületbe járunk, amelyet Reinpacher yszemelynevy reinpacher yszemelynevy Reinpacher yszemelynevy reinpacher yszemelynevy yszemelynevy Reinpacher yszemelynevy ykodvegy kávés emeltetett. Reinpacher yszemelynevy reinpacher yszemelynevy Reinpacher yszemelynevy reinpacher yszemelynevy yszemelynevy Reinpacher yszemelynevy ykodvegy idejébe esik a magyar színi múzsának első győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy szárnypróbálgatása is. 1802-ben, amikor még Reinpacheré yszemelynevy reinpacher yszemelynevy Reinpacher yszemelynevy reinpacher yszemelynevy yszemelynevy Reinpacher yszemelynevy ykodvegy volt a színház, megjelent Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy egy bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy burgtheateri yintezmenyy burgtheater yintezmenyy burgthea yintezmenyy burgtheater yintezmenyy yintezmenyy burgthea yintezmenyy ykodvegy színész: Nuszöl József, yszemelynevy nuszöl józsef yszemelynevy Nuszöl József yszemelynevy nuszöl yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy vagy ahogyan magát nagyzási hóbortjában hívja, Nouseul József yszemelynevy nouseul józsef yszemelynevy Nouseul József yszemelynevy nouseul yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Nouseul yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és négy személyből álló társulatával magyar színdarabokat akart előadni. (Nuszöl yszemelynevy nuszöl yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy nuszöl yszemelynevy yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy ykodvegy győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy hirdetménye kelt 1802.ápr.7. Lásd Benyovszky Károly yszemelynevy benyovszky károly yszemelynevy Benyovszky Károly yszemelynevy benyovszky yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Benyovszky yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy könyvét: »A pozsonyi magyar színészet története«). ycimy a pozsonyi magyar színészet története ycimy A pozsonyi magyar színészet története ycimy a ycimy pozsonyi ycimy magyar ycimy színészet ycimy története ycimy ycimy A ycimy pozsonyi ycimy magyar yc Nuszöl yszemelynevy nuszöl yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy nuszöl yszemelynevy yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy ykodvegy és színészei nem is tudtak magyarul, úgy vágták be a színdarabjaikat. Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy 1802.áprilisában előadta xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 ez az első győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy magyar színtársulat a következő műveket: »Medea«. ycimy medea ycimy Medea ycimy medea ycimy ycimy Medea ycimy ykodvegy »Egy Musikával elegyes Tettetmény két Felvonásban. Mellynek Szerzője a nagy hírű Benda«, ycimy egy musikával elegyes tettetmény két felvonásban. mellynek szerzője a nagy hírű benda ycimy Egy Musikával elegyes Tettetmény két Felvonásban. Mellynek Szerzője a nagy hírű Benda ycimy egy ycimy azután »A Tej-Áros Leány«. ycimy a tej-áros leány ycimy A Tej-Áros Leány ycimy a ycimy tej-áros ycimy leány ycimy ycimy A ycimy Tej-Áros ycimy Leány ycimy ykodvegy »Egy éneklési Játék, melly egy Felvonásból áll«. ycimy egy éneklési játék, melly egy felvonásból áll ycimy Egy éneklési Játék, melly egy Felvonásból áll ycimy egy ycimy éneklési ycimy játék, ycimy melly ycimy egy ycimy felvonásból ycimy áll ycimy yc Végre »Ariadne Nakszuson«. ycimy ariadne nakszuson ycimy Ariadne Nakszuson ycimy ariadne ycimy nakszuson ycimy ycimy Ariadne ycimy Nakszuson ycimy ykodvegy Nuszöl yszemelynevy nuszöl yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy nuszöl yszemelynevy yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy ykodvegy fura próbálgatásának az első állomásául Győrt ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy szemelte ki, hogy milyen sikerrel, nem tudjuk, de Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Csaplovics yszemelynevy csaplovics yszemelynevy Csaplovics yszemelynevy csaplovics yszemelynevy yszemelynevy Csaplovics yszemelynevy ykodvegy szerint nevettető kudarcot vallott keverék beszédjével. (Csapkovics: yszemelynevy csapkovics yszemelynevy Csapkovics yszemelynevy csapkovics yszemelynevy yszemelynevy Csapkovics yszemelynevy ykodvegy Adatok a magyarországi játékszínekről. ycimy adatok a magyarországi játékszínekről ycimy Adatok a magyarországi játékszínekről ycimy adatok ycimy a ycimy magyarországi ycimy játékszínekről ycimy ycimy Adatok ycimy a ycimy magyarországi yci »Hirnök«. yintezmenyy hirnök yintezmenyy Hirnök yintezmenyy hirnök yintezmenyy yintezmenyy Hirnök yintezmenyy ykodvegy 1837.évf.46.szám. xevtizedx 1835 Idézi Benyovszky yszemelynevy benyovszky yszemelynevy Benyovszky yszemelynevy benyovszky yszemelynevy yszemelynevy Benyovszky yszemelynevy ykodvegy is.) Nuszölé yszemelynevy nuszöl yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy nuszöl yszemelynevy yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy ykodvegy mindenesetre a kezdeményezés dicsősége, ő volt az első, aki magyarul játszott a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy színpadon. A magyar színészet első igazi bemutatkozása 1811-ben xevtizedx 1815 történt meg. Ebben az időben járt nálunk Benke József yszemelynevy benke józsef yszemelynevy Benke József yszemelynevy benke yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Benke yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy társulata. Koltai Virgil yszemelynevy koltai virgil yszemelynevy Koltai Virgil yszemelynevy koltai yszemelynevy virgil yszemelynevy yszemelynevy Koltai yszemelynevy Virgil yszemelynevy ykodvegy téves állítása szerint Balogh István yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy lett volna Győrnek ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy első magyar színigazgatója, aki Bayer József yszemelynevy bayer józsef yszemelynevy Bayer József yszemelynevy bayer yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bayer yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy hasonlóan téves állítása szerint Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy nem tudott sikert elérni. Benke yszemelynevy benke yszemelynevy Benke yszemelynevy benke yszemelynevy yszemelynevy Benke yszemelynevy ykodvegy igenis nagy sikerrel működött és a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy levéltárban őrzött levele szerint »Győr olyan kenyeret és maradandóságot nyújthat a magyar játékszínnek, melynél biztosabbal a hazában egy város sem adhat«. A követkető évben is Benke József yszemelynevy benke józsef yszemelynevy Benke József yszemelynevy benke yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Benke yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy játszott Győrött. ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Ebből az időből maradt ránk az első magyar színlap Dugonics yszemelynevy dugonics yszemelynevy Dugonics yszemelynevy dugonics yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy ykodvegy »Bátori Mária« ycimy bátori mária ycimy Bátori Mária ycimy bátori ycimy mária ycimy ycimy Bátori ycimy Mária ycimy ykodvegy előadásáról, amely szerint egy »Idegen« is szerepelt, ez az idegen Katona József yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt. Ebben az időben a Kuntz-féle yszemelynevy kuntz yszemelynevy Kuntz yszemelynevy kuntz yszemelynevy yszemelynevy Kuntz yszemelynevy ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy társulatnak tagja volt a később oly híressé vált osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy költő-színész: Raimund Ferdinánd, yszemelynevy raimund ferdinánd yszemelynevy Raimund Ferdinánd yszemelynevy raimund yszemelynevy ferdinánd yszemelynevy yszemelynevy Raimund yszemelynevy Ferdinánd yszemelynevy ykodvegy aki négy évig volt győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy színész. (1810-1813). Benkéék yszemelynevy benke yszemelynevy Benké yszemelynevy benke yszemelynevy yszemelynevy Benké yszemelynevy ykodvegy már akkor kezdték az előadásokat, amikor Kuntzék yszemelynevy kuntz yszemelynevy Kuntz yszemelynevy kuntz yszemelynevy yszemelynevy Kuntz yszemelynevy ykodvegy még csak pakkoltak. Így nagyon valószínű, hogy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy és Raimund yszemelynevy raimund yszemelynevy Raimund yszemelynevy raimund yszemelynevy yszemelynevy Raimund yszemelynevy ykodvegy összeismerkedtek. 1817-ig megint nem volt magyar színészet Győrött. ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Ebben az évben ismét Balogh István yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy próbál szerencsét, először márciusban tart 9 előadást, majd májusban kettőt, a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színigazgató engedelmével, aztán Scherzer Ferenc yszemelynevy scherzer ferenc yszemelynevy Scherzer Ferenc yszemelynevy scherzer yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Scherzer yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy eltakarodása után, november-december havában 30-szor játszik. Itt marad 1818.januáriusában is, 20 előadást tartva. De a társulat egy beadványa arról tanuskodik, hogy a közönség nem pártolta. 1817-ben renoválták xtalanevtizedx 1825 a színházat, - negyven iparos közül, - aki számlával igazolta végzett színházi munkáját, 38 német nevű volt, csak kettő magyar, úgy hívták őket: Gocsis Péter yszemelynevy gocsis péter yszemelynevy Gocsis Péter yszemelynevy gocsis yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Gocsis yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy és Nehmet Pál. yszemelynevy nehmet pál yszemelynevy Nehmet Pál yszemelynevy nehmet yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Nehmet yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Ebből az adatból is látszik, hogy milyen nehéz helyzete lehetett a magyar úttörő színészeknek. Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy társulata 1820.tavaszán xevtizedx 1825 játszott Győrött. ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy »Mindenütt nagy tetszéssel fogadták a társaságot - írja Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy - kivált Nagy-Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy igen szerették az operákat. Már ott akkor is igen értelmes, műértő publikum járta a színházat. Operáink jól betanulva s nagyon összevágólag, precizióval adattak.« Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy később is játszott Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy a negyvenes évek elején. Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy 1820.novemberétől 1821.októberéig kapta meg a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy színházat. Kibérelte egy egész évre, mivel német pályázó nem akadt. Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy tehát azt hitte, hogy kiküszöbölheti a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészetet. Kötelezte magát arra, hogy minden második vasárnapon német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy darabot fog előadni. Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy nem volt tisztában a helyzettel, pedig - újabb levéltári adatok után, már 1819-ban xevtizedx 1815 is xtalanevtizedx 1825 játszott nálunk - természetes, hogy kudarc lett a vége. Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy elnyújtott szezonja és a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet elmaradása nagy kárt okozott a magyar színészetnek. A győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy közönség betelt a magyar színészekkel. Hosszú ideig nem szívesen fogadták a magyarokat. Pedig Kilényinek yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy jó színészei voltak, köztük Déryné, yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy is. A következő években Kilényi, yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy Pergő Celesztin, yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy Horváth József, yszemelynevy horváth józsef yszemelynevy Horváth József yszemelynevy horváth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Fülöp János yszemelynevy fülöp jános yszemelynevy Fülöp János yszemelynevy fülöp yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Fülöp yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy társulatai vendégszerepeltek. 1828-ban xevtizedx 1825 Vas vármegye, ytelepulesy vas vármegye ytelepulesy Vas vármegye ymegyey vas megye ykodvegy Komlóssy yszemelynevy komlóssy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy komlóssy yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy ykodvegy és Tóth yszemelynevy tóth yszemelynevy Tóth yszemelynevy tóth yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy ykodvegy társaságát »Dunántúli Játszótársaság« yintezmenyy dunántúli játszótársaság yintezmenyy Dunántúl yintezmenyy dunántúli yintezmenyy játszótársaság yintezmenyy yintezmenyy Dunántúl yintezmenyy ykodvegy név alatt pártolásba vette és belevonta Győr ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy városát is a színpártoló mozgalomba. Terjszeteni kell a nemzeti nyelvet »már pedig ezen irány minő alkalmasabb segéd okkkal, mint a jó ízlésnek rendszabásaihoz alkalmaztatott, kedveltető, hangokkal és azokat követő rendes mozdulatokkal vegyétett, gyakran egyébként a figyelem fölül könnyen eltünhető erköltsös érzést gerjesztő Tárgyokat, kellmetes fényben vissza ábrázoló Szín-Játszó elől adásokkal értetik el.« (Vas megye ytelepulesy vas megye ytelepulesy Vas megye ymegyey vas megye ykodvegy átíratából.) A város erre két hónapra ingyen adta a színházat a Dunántúli Játszótársaságnak. yintezmenyy dunántúli játszótársaság yintezmenyy Dunántúl yintezmenyy dunántúli yintezmenyy játszótársaság yintezmenyy yintezmenyy Dunántúl yintezmenyy ykodvegy A megyével együtt közös bizottságot küldött ki 1829-ben a xtalanevtizedx 1835 magyar színészet pártolására. A »Dunántúli« yintezmenyy dunántúli yintezmenyy Dunántúl yintezmenyy dunántúli yintezmenyy yintezmenyy Dunántúl yintezmenyy ykodvegy igazgatójává, mint tudjuk, 1831-ben xevtizedx 1835 Kisfaludy xtalanevtizedx 1845 Sándort yszemelynevy kisfaludy sándor yszemelynevy Kisfaludy Sándor yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy választották meg, aki a társaság érdekében több ízben Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy is járt és a tanáccsal levelezést folytatott. Komoly felhők kezdtek már tornyosulni a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy múzsa eddig még teljesen zavartalan egén, de csak 1840-ben xevtizedx 1845 kellett az egyeduralmáról lemondania, mert a magyarok rövidlélegzetű vendégjárásai nem okoztak neki a harmincas évek végéig észrevehető károkat. 1840-ben alakult meg a Magyar Színpártoló Részvényes Egyesület. yintezmenyy magyar színpártoló részvényes egyesület yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színpártoló yintezmenyy részvényes yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezme Lelke Kovács Pál dr. yszemelynevy kovács pál dr. yszemelynevy Kovács Pál dr. yszemelynevy kovács yszemelynevy pál yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Pál yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodvegy volt, aki maga is drámaíró lévén, szívén viselte a színészet ügyét. Győr ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy megmagyarosításában Kovács Pálé yszemelynevy kovács pál yszemelynevy Kovács Pál yszemelynevy kovács yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy a főszerep. 1840-ig sok történt a színház modernizálására is. 1833-ban xevtizedx 1835 alakult meg a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy »Theater Verschönerungs - Verein« yintezmenyy theater verschönerungs - verein yintezmenyy Theater yintezmenyy theater yintezmenyy verschönerungs yintezmenyy - yintezmenyy verein yintezmenyy yintezmenyy Theater yintezmenyy ykodvegy Ecker János yszemelynevy ecker jános yszemelynevy Ecker János yszemelynevy ecker yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Ecker yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy városi fürmender (gyám) agitálására, ez az egyesület eddig gyűjtötte a pénzt, míg hozzá lehetett fogni a színház gyökeres újításába. 1839-ben lett kész ez a sok pénzbe kerülő, de elhibázott munka. A színházat ugyanis 1798-ban xevtizedx 1795 olyan xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 helyre építették a Rába szigetére, a mai sétatérre, amelyet az árvíz majdnem minden évben elönt. Az épület ezért igen gyorsan rongálódik, hiszen még a nézőtér is sokszor víz alá kerül. Az 1839-iki xevtizedx 1835 renoválás xtalanevtizedx 1845 egyébiránt művészileg olyan szép volt, hogy Blum - Herlossohn - Marggraf yszemelynevy blum - herlossohn - marggraf yszemelynevy Blum - Herlossohn - Marggraf yszemelynevy blum yszemelynevy - yszemelynevy herlossohn yszemelynevy - yszemelynevy marggraf yszemelynevy yszemelyn »Theaterlexikona« ycimy theaterlexikona ycimy Theaterlexikona ycimy theaterlexikona ycimy ycimy Theaterlexikona ycimy ykodvegy (1842.) xevtizedx 1845 nagyon megdicséri. Kovács Pál yszemelynevy kovács pál yszemelynevy Kovács Pál yszemelynevy kovács yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy erős harcot indított a maga magyar színészetbiztosító egyletével a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet uralma ellen. A magyar színészet ettől kezdve anyagilag erősebb volt, mint a német, ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy ha volt deficitje, a biztosító társulat fedezte, nem kellett a színházat üzleti vállalatnak tekintenie, apostolkodhatott. 1840-ben gyökeresedett meg a magyar színészet, a németek ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy husvét hétfőjétől Szent Mihály napjáig játszottak, a magyarok októbertől virágvasárnapjáig. Míg a színház fűtését nem hozták úgy rendbe, hogy nem volt türhetetlen a téli hideg, addig a nyári szezon jobban kedvezett a németeknek. ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Mihelyt a fűtés kérdése tisztességes megoldást nyert - a hatvanas években, - előnyösebb volt a téli szezon. A nyáron türhetetlen volt a hőség a színházban és ez a körülmény volt az, ami kényszerítette Kottaun Lipót yszemelynevy kottaun lipót yszemelynevy Kottaun Lipót yszemelynevy kottaun yszemelynevy lipót yszemelynevy yszemelynevy Kottaun yszemelynevy Lipót yszemelynevy ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színigazgatót, hogy 1849-ben felépítette a mai Teleki uccában az arénát, a nyitott színkört, amelyben még a hetvenes évek elején is játszottak a nyáron, többnyire német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek, de magyarok is. 1841-től kezdve birjuk Ecker János yszemelynevy ecker jános yszemelynevy Ecker János yszemelynevy ecker yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Ecker yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy városi telekbírónak színházi naplóját, mely hű tükörképét nyujtja az összes színi eseményeknek 1849-ig. A későbbi és előbbi kötetek elvesztek. Volt Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy 1844-1846-ig német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy lap, a »Vaterland«, yintezmenyy vaterland yintezmenyy Vaterlan yintezmenyy vaterland yintezmenyy yintezmenyy Vaterlan yintezmenyy ykodvegy 1846-1848-ig magyar xtalanevtizedx 1855 lap, a »Hazánk«. yintezmenyy hazánk yintezmenyy Hazánk yintezmenyy hazánk yintezmenyy yintezmenyy Hazánk yintezmenyy ykodvegy Ezeknek a színházi rovatai nem megbízhatók és amellett hézagosak is, így Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy yszemelynevy Ecker yszemelynevy ykodvegy naplói megbecsülhetetlen értékűek. Nélkülök semmit se tudnánk a két forradalmi év színészetéről. Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy yszemelynevy Ecker yszemelynevy ykodvegy igen színes pillanatfelvételekben örökítette meg a magyar vendégjárást. A negyvenes években Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy játszottak többször is: Egressy Gábor, yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Laborfalvi Róza, yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy és felesége, Bartháné, yszemelynevy bartháne yszemelynevy Bartháné yszemelynevy bartháne yszemelynevy yszemelynevy Bartháné yszemelynevy ykodvegy Füredi, yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy Megyeri, yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy Benza, yszemelynevy benza yszemelynevy Benza yszemelynevy benza yszemelynevy yszemelynevy Benza yszemelynevy ykodvegy Dobsa Lajos yszemelynevy dobsa lajos yszemelynevy Dobsa Lajos yszemelynevy dobsa yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Dobsa yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy stb. A szabadságharc szomorú kimenetele után sem lett itt rosszabb a magyar színészet helyzete. Győr ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy város német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy polgárságának zöme Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy yszemelynevy Ecker yszemelynevy ykodvegy szerint »radikális«, azaz magyar érzelmű volt és nemzeti kötelességének tartotta a magyar színházba való járást, még ha az előadást megsem értette. A magyar színészet már erősebb volt, mint háttérbe szoruló német yszemelynevy német yszemelynevy német yszemelynevy német yszemelynevy yszemelynevy német yszemelynevy ykodvegy versenytársa, noha annak olyan híres emberei voltak, mint Goldmark Károly, yszemelynevy goldmark károly yszemelynevy Goldmark Károly yszemelynevy goldmark yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Goldmark yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy színházi zenész és Balsel Károly, yszemelynevy balsel károly yszemelynevy Balsel Károly yszemelynevy balsel yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Balsel yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy a később világhírűvé vált komikus. A magyar színészetnek két nagy művésznője itt kezdte pályáját: 1858.jan.5. xevtizedx 1855 Győrött xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy lépett fel először Kölesi Lujza, yszemelynevy kölesi lujza yszemelynevy Kölesi Lujza yszemelynevy kölesi yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy a későbbi Blaháné, yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy 1866-ban xevtizedx 1865 pedig Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy került a színészethez Krippel Mária yszemelynevy krippel mária yszemelynevy Krippel Mária yszemelynevy krippel yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Krippel yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy is, Magyarország legnagyobb tragikája: Jászai Mari. yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy Közben ismét foldozgatni kellett a megrokkant színházi épületet. Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy yszemelynevy Ecker yszemelynevy ykodvegy már 1850-ban xevtizedx 1855 azt xtalanevtizedx 1865 mondta, hogy kár minden krajcárért, amelyet a halálára már teljesen megérett épület javítgatására fordítanak: ehelyett egy új színház felépítésére kellene gondolnia a városnak, de nem építtesse ezt a régi helyére, az évenkénti árvíznek kitett sétatérre, hanem máshová, a belváros területére. Ahelyett, hogy ezt a tanácsot megfontolta volna a város, 1860.után xevtizedx 1865 átengedte a színház teljes igazgatását és kezelését a Győr városi Színházi Részvény Egyesületnek, yintezmenyy győr városi színházi részvény egyesület yintezmenyy Győr vár yintezmenyy győr yintezmenyy városi yintezmenyy színházi yintezmenyy részvény yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Győ amely részvények alapján összegyüjtött pénzét a régi, korhadt és elrongyolódott épület tatarozásába ölte bele. A kiegyezés után óriási léptekben ahaladt előre a város megmagyarosodása. 1867-től kezdve xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 a nyaranként játszó német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy társulatok nem tudták már kihúzni a szezonjukat (húsvéttól októberig). Már csak két hónapig, hat hétig tudtak valahogyan exisztálni, sokszor teljesen kudarccal távoztal. 1885-ben xevtizedx 1885 játszott xtalanevtizedx 1895 az utolsó német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy társulat a színházban., Ezzel győzött ugyan a magyar színészet, de elvesztette a versenytárs kimulásával egyetlen egy stimulánsát is, amely folyton nógatta és sarkalta minden erejének és tudásának összeszedésére, hogy nem mondhassa senkisem a magyar múzsa szégyenére, hogy »a németek mégis jobban játszanak.« A színház történetét 1890-től xevtizedx 1895 a m,ai napig nem írta meg senkisem. A színház már a hatvanas években igen sokat vesztett művészi komolyságából, a komoly darabokat és a finom vígjátékokat kiszorították az operett, a francia pikantéria. Ez a processzus 1890-ben folytatódott. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 A színház már nem nyújtott művészetet, hanem művészet-pótlékot. A győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy színház olyan kétségbeejtő, siralmas állapotban volt, hogy a közönség akkor sem járt színházba, ha jó társulat játszott benne - pedig egy 50.000 lakossal bíró városba csak jó társulat jön -: lehetetlen állapotok uralkodtak a régi bődéban: a léghuzat tűrhetetlensége, a padló korhadtsága, a karzatok düledező állapota semmisem ahhoz képest, hogy előadás alatt a nézők ölébe néha egy-egy jól megtermett patkány is bele ugrott. Mivel a folytonos és állandó pepecselés nem használt és mivel a város nem tudta magát elhatározni egy teljesen új színháznak felépítésére, a ygőri államrendőrség vezetője 1927-ben xevtizedx 1925 betiltotta a tűzveszélyes és rozoga épületben bármi néven nevezendő előadásoknak tartását. A már engedélyt nyert színigazgató fellebbezésére a hatóságok még néhány hónapig negnyújtották a színház életét. Végre érvénybe lépett a bezárási rendelet, miután 130 évig játszottak az idejét bőven kiszolgált, többszörösen restaurált Múzsa-templomban. Azóta Győrnek ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy nincsen színtársulata, minden évben jön egy pár heti staggionéra Alapi Nándor yszemelynevy alapi nándor yszemelynevy Alapi Nándor yszemelynevy alapi yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Alapi yszemelynevy Nándor yszemelynevy ykodvegy társulata, a Győri Lloyd nagytermében játszván. Más ilyen staggione-színház a Szentiványi Béláé. yszemelynevy szentiványi béla yszemelynevy Szentiványi Bélá yszemelynevy szentiványi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szentiványi yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy Győr ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy városának és társadalmának kontroverz kérdése az, hogy hol álljon az új színház? Több terv merült fel, valószínűleg a Bisinger-sétányra fogják elhelyezni. Győr ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy szabad királyi városa színházi tervpályázatot írt ki. Ez lejárt 1929.szept.28-án. A xtalanevtizedx 1935 pályázóknak a városi tanács feltételeket is kötött ki. Ezek: az új színház befogadóképessége legyen 900 személyes. Csak ülőhelynek szabad lenniök. Állóhely nem lesz. Az építkezési pályázat meghatározza a színpad méreteit is. A színpad magassága 10 méter, szélessége 20 méter, mélysége 10 méter kell hogy legyen. Emellett a tervezőnek hátsószínpad létesítésére is kell gondolnia. A zenekar - sülyesztve - adjon kényelmes elhelyezést 40 zenésznek és hangszereinek. A színház emberi számítás szerint 1931-ben xevtizedx 1935 készen fog állni. A város nem lesz fukar, néhány millió pengőjébe fog kerülni az új színház fényes palotája. Ha a régi nagy művészeknek lelke visszajár az utódokba, nem kell féltenünk a most építendő új győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy színházat sem attól, hogy üresen fog állani. (Irodalom: Dr.Kovács Pál yszemelynevy dr.kovács pál yszemelynevy Dr.Kovács Pál yszemelynevy dr.kovács yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Dr.Kovács yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy cikke Fehér Ipoly yszemelynevy fehér ipoly yszemelynevy Fehér Ipoly yszemelynevy fehér yszemelynevy ipoly yszemelynevy yszemelynevy Fehér yszemelynevy Ipoly yszemelynevy ykodvegy könyvében: »Győr megye és város Egyetemes Leírása«. ycimy győr megye és város egyetemes leírása ycimy Győr megye és város Egyetemes Leírása ycimy győr ycimy megye ycimy és ycimy város ycimy egyetemes ycimy leírása ycimy ycimy Győr ycimy megye ycimy és 1874.242-245. xevtizedx 1875 Koltai xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Virgil: yszemelynevy koltai virgil yszemelynevy Koltai Virgil yszemelynevy koltai yszemelynevy virgil yszemelynevy yszemelynevy Koltai yszemelynevy Virgil yszemelynevy ykodvegy Győr színészete. ycimy győr színészete ycimy Győr színészete ycimy győr ycimy színészete ycimy ycimy Győr ycimy színészete ycimy ykodvegy Két kötet.1890. xevtizedx 1895 Lám xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 Frigyes: yszemelynevy lám frigyes yszemelynevy Lám Frigyes yszemelynevy lám yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Lám yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy »Egy győri polgár a reformkorszakban«. ycimy egy győri polgár a reformkorszakban ycimy Egy győri polgár a reformkorszakban ycimy egy ycimy győri ycimy polgár ycimy a ycimy reformkorszakban ycimy ycimy Egy ycimy győri ycimy polgár ycimy a y 1928. xevtizedx 1925 (Színházról 50-78. és 134-136.lapokon.) Lám Frigyes: yszemelynevy lám frigyes yszemelynevy Lám Frigyes yszemelynevy lám yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Lám yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy »Színházunk külső története dióhéjban«. ycimy színházunk külső története dióhéjban ycimy Színházunk külső története dióhéjban ycimy színházunk ycimy külső ycimy története ycimy dióhéjban ycimy ycimy Színházunk ycimy külső ycimy története yc 1928. Lám Frigyes: yszemelynevy lám frigyes yszemelynevy Lám Frigyes yszemelynevy lám yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Lám yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy »A győri német színház története«. ycimy a győri német színház története ycimy A győri német színház története ycimy a ycimy győri ycimy német ycimy színház ycimy története ycimy ycimy A ycimy győri ycimy német ycimy színház ycimy tört (1742-1885.) xevtizedx 1885 Sajtó-készen. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Kb.20 ív. Színlapgyűjtemény a Szt.Benedek-rend győri múzeumában. yintezmenyy szt.benedek-rend győri múzeum yintezmenyy Szt.Bene yintezmenyy szt.benedek-rend yintezmenyy győri yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Szt.Bene yintezmenyy ykodvegy Cikkek a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy újságokban: »Vaterland«, yintezmenyy vaterland yintezmenyy Vaterlan yintezmenyy vaterland yintezmenyy yintezmenyy Vaterlan yintezmenyy ykodvegy »Hazánk«, yintezmenyy hazánk yintezmenyy Hazánk yintezmenyy hazánk yintezmenyy yintezmenyy Hazánk yintezmenyy ykodvegy »Győri Közlöny«, yintezmenyy győri közlöny yintezmenyy Győri Kö yintezmenyy győri yintezmenyy közlöny yintezmenyy yintezmenyy Győri yintezmenyy Kö yintezmenyy ykodvegy »Győri Hírlap«, yintezmenyy győri hírlap yintezmenyy Győri Hí yintezmenyy győri yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Győri yintezmenyy Hí yintezmenyy ykodvegy »Dunántúli Hírlap«, yintezmenyy dunántúli hírlap yintezmenyy Dunántúl yintezmenyy dunántúli yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Dunántúl yintezmenyy ykodvegy stb. (Dr.Lám Frigyes.) yszemelynevy dr.lám frigyes yszemelynevy Dr.Lám Frigyes yszemelynevy dr.lám yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Dr.Lám yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy dr.lám frigyes szin_II.0204.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Győri színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0204.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0204.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24996.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Győri színészet

Szócikk: Győri színészet Győr hajdanában, a tizenkilencedik század derekáig, német színezetű város volt. Valószínűleg jártak Győrött a 17.század első felében is német vándorkomédiások, talán u.n. »angol komédiások« is, de a városi levéltár adatai szerint csak 1742-ből tudjuk egész biztosan, hogy német színészek játszottak a városban. Ettől kezdve majdnem minden évben jön egy-két trupp, amely vagy a piacon üt fel bódét, vagy pedig a »Fehér bárány«-ban játszik. Az első társulatok még rögtönzött, »Kolbász Jancsi«-féle játékokat adtak elő, vagy pedig vérfagyasztó »Fő-és Állam - cselekményeket«, de 1754-ben Piloty Ignác principális Győrött is diadalra viszi Gottsched színpadi reformját, számkiveti a bohócot, a rögtönzést és csupán »szabályszerű darabot« ad elő. Másik híres színigazgatója a tizennyolcadik századbeli Győrnek Berner Félix, aki felépíti az első győri színházat, a mai helyén, - fából. Ettől kezdve, hogy Berner híres társulata Győrött szerepelt, 1768.óta, állandó a színészet. »Állhatatos német Theátromunk« volt már, nem »bujdosó«, ahogyan Sándor István a nem állandó színészettel bíró városi színházakat nevezte. 1784-ben az árvíz által megrongált faszínház helyére új fa-színházat építtetett Schossleuthner György színigazgató. Ebben a két fa-színházban azok a német társulatok játszottak, amelyeket a magyarországi színészet történetéből jól ismerünk. Ezek a társulatok a Wahr, Rössel, Berndt, Jung, Jungheim, Steinhardt, Paraskovits, Scherzer, Kuntz, Kals, Worelly sat. társaságai. Ezek a német társaságok már sűrűn adnak elő magyar tárgyú darabokat is. Mivel a fa-színházban csak nyáron lehetett játszani, Scherzer és Kuntz pedig télen is itt akartak maradni, alkalmas hely után kellett nézniök. A feloszlatott jezsuita rend kollégiumának refektóriumát és helyiségeit alakította át színházzá a Vallásalap és kiadta a truppoknak télire. Legutoljára Kuntz Kristóf játszott a volt jezsuita rendház ebédlőjében, azaz a mai bencésrendház nagy refektóriumában. - (1798-ban). Közben a város törte a fejét egy kőszínház építésén. II.József feloszlatta a franciskánus rendet is és lefoglalta a Vallásalap számára a ferenciek győri házát és templomát. A város 1789-ben lépéseket tett, hogy színház céljára kérjék el a császártól a zárdát. Ha II.József meg nem hal időközben ma vármegyeháza helyett színház lett volna a franciskánusok templomából. 1798-ban Reinpacher József kávés magánvállalkozásból kőszínházat építettett a lebontott fa-színház helyén. Reinpachernek nem volt pénze, adósságokba verte magát, a saját bevallása szerint 20.000 frtot költött a színház építésére és belső felékesítésére. Megbukott. 1802-ben árverésen megvette a színházat a főhitelezője, Gschwindt János lakatosmester, aki 1804-ben a városnak adta el az épületet 4000 frtért. A város ezzel igen jó üzletet csinált. Sajnos, csakhamar tönkrement az épület. 1809-ben Napoleon katonái lefoglalták, kaszárnyát és istállót csináltak belőle. Alig tíz évig játszottak tehát Magyarország egyik legrégibb »új« színházában és teljes roncs lett belőle. Még most is beteg ettől a csapástól. Napoleon győri kirándulása óta toldozzák-foldozzák a győriek sok szeretettel, tömérdek pénzzel és kevés belátással, Tháliának a francia harcokban dicsőséggel megrokkant templomát. 1809 óta égetően aktuális egy új színház kérdése. Azóta, bár sokszor javítottak és bővítettek a »régi házon«, még mindig abba az épületbe járunk, amelyet Reinpacher kávés emeltetett. Reinpacher idejébe esik a magyar színi múzsának első győri szárnypróbálgatása is. 1802-ben, amikor még Reinpacheré volt a színház, megjelent Győrött egy bécsi burgtheateri színész: Nuszöl József, vagy ahogyan magát nagyzási hóbortjában hívja, Nouseul József és négy személyből álló társulatával magyar színdarabokat akart előadni. (Nuszöl győri hirdetménye kelt 1802.ápr.7. Lásd Benyovszky Károly könyvét: »A pozsonyi magyar színészet története«). Nuszöl és színészei nem is tudtak magyarul, úgy vágták be a színdarabjaikat. Győrött 1802.áprilisában előadta ez az első győri magyar színtársulat a következő műveket: »Medea«. »Egy Musikával elegyes Tettetmény két Felvonásban. Mellynek Szerzője a nagy hírű Benda«, azután »A Tej-Áros Leány«. »Egy éneklési Játék, melly egy Felvonásból áll«. Végre »Ariadne Nakszuson«. Nuszöl fura próbálgatásának az első állomásául Győrt szemelte ki, hogy milyen sikerrel, nem tudjuk, de Pesten Csaplovics szerint nevettető kudarcot vallott keverék beszédjével. (Csapkovics: Adatok a magyarországi játékszínekről. »Hirnök«. 1837.évf.46.szám. Idézi Benyovszky is.) Nuszölé mindenesetre a kezdeményezés dicsősége, ő volt az első, aki magyarul játszott a győri színpadon. A magyar színészet első igazi bemutatkozása 1811-ben történt meg. Ebben az időben járt nálunk Benke József társulata. Koltai Virgil téves állítása szerint Balogh István lett volna Győrnek első magyar színigazgatója, aki Bayer József hasonlóan téves állítása szerint Győrött nem tudott sikert elérni. Benke igenis nagy sikerrel működött és a győri levéltárban őrzött levele szerint »Győr olyan kenyeret és maradandóságot nyújthat a magyar játékszínnek, melynél biztosabbal a hazában egy város sem adhat«. A követkető évben is Benke József játszott Győrött. Ebből az időből maradt ránk az első magyar színlap Dugonics »Bátori Mária« előadásáról, amely szerint egy »Idegen« is szerepelt, ez az idegen Katona József volt. Ebben az időben a Kuntz-féle német társulatnak tagja volt a később oly híressé vált osztrák költő-színész: Raimund Ferdinánd, aki négy évig volt győri színész. (1810-1813). Benkéék már akkor kezdték az előadásokat, amikor Kuntzék még csak pakkoltak. Így nagyon valószínű, hogy Katona és Raimund összeismerkedtek. 1817-ig megint nem volt magyar színészet Győrött. Ebben az évben ismét Balogh István próbál szerencsét, először márciusban tart 9 előadást, majd májusban kettőt, a német színigazgató engedelmével, aztán Scherzer Ferenc eltakarodása után, november-december havában 30-szor játszik. Itt marad 1818.januáriusában is, 20 előadást tartva. De a társulat egy beadványa arról tanuskodik, hogy a közönség nem pártolta. 1817-ben renoválták a színházat, - negyven iparos közül, - aki számlával igazolta végzett színházi munkáját, 38 német nevű volt, csak kettő magyar, úgy hívták őket: Gocsis Péter és Nehmet Pál. Ebből az adatból is látszik, hogy milyen nehéz helyzete lehetett a magyar úttörő színészeknek. Kilényi Dávid társulata 1820.tavaszán játszott Győrött. »Mindenütt nagy tetszéssel fogadták a társaságot - írja Déryné - kivált Nagy-Győrben igen szerették az operákat. Már ott akkor is igen értelmes, műértő publikum járta a színházat. Operáink jól betanulva s nagyon összevágólag, precizióval adattak.« Déryné később is játszott Győrött, a negyvenes évek elején. Kilényi 1820.novemberétől 1821.októberéig kapta meg a győri színházat. Kibérelte egy egész évre, mivel német pályázó nem akadt. Kilényi tehát azt hitte, hogy kiküszöbölheti a német színészetet. Kötelezte magát arra, hogy minden második vasárnapon német darabot fog előadni. Kilényi nem volt tisztában a helyzettel, pedig - újabb levéltári adatok után, már 1819-ban is játszott nálunk - természetes, hogy kudarc lett a vége. Kilényi elnyújtott szezonja és a német színészet elmaradása nagy kárt okozott a magyar színészetnek. A győri közönség betelt a magyar színészekkel. Hosszú ideig nem szívesen fogadták a magyarokat. Pedig Kilényinek jó színészei voltak, köztük Déryné, Szentpétery is. A következő években Kilényi, Pergő Celesztin, Horváth József, Komlóssy Ferenc és Fülöp János társulatai vendégszerepeltek. 1828-ban Vas vármegye, Komlóssy és Tóth társaságát »Dunántúli Játszótársaság« név alatt pártolásba vette és belevonta Győr városát is a színpártoló mozgalomba. Terjszeteni kell a nemzeti nyelvet »már pedig ezen irány minő alkalmasabb segéd okkkal, mint a jó ízlésnek rendszabásaihoz alkalmaztatott, kedveltető, hangokkal és azokat követő rendes mozdulatokkal vegyétett, gyakran egyébként a figyelem fölül könnyen eltünhető erköltsös érzést gerjesztő Tárgyokat, kellmetes fényben vissza ábrázoló Szín-Játszó elől adásokkal értetik el.« (Vas megye átíratából.) A város erre két hónapra ingyen adta a színházat a Dunántúli Játszótársaságnak. A megyével együtt közös bizottságot küldött ki 1829-ben a magyar színészet pártolására. A »Dunántúli« igazgatójává, mint tudjuk, 1831-ben Kisfaludy Sándort választották meg, aki a társaság érdekében több ízben Győrött is járt és a tanáccsal levelezést folytatott. Komoly felhők kezdtek már tornyosulni a győri német múzsa eddig még teljesen zavartalan egén, de csak 1840-ben kellett az egyeduralmáról lemondania, mert a magyarok rövidlélegzetű vendégjárásai nem okoztak neki a harmincas évek végéig észrevehető károkat. 1840-ben alakult meg a Magyar Színpártoló Részvényes Egyesület. Lelke Kovács Pál dr. volt, aki maga is drámaíró lévén, szívén viselte a színészet ügyét. Győr megmagyarosításában Kovács Pálé a főszerep. 1840-ig sok történt a színház modernizálására is. 1833-ban alakult meg a német »Theater Verschönerungs - Verein« Ecker János városi fürmender (gyám) agitálására, ez az egyesület eddig gyűjtötte a pénzt, míg hozzá lehetett fogni a színház gyökeres újításába. 1839-ben lett kész ez a sok pénzbe kerülő, de elhibázott munka. A színházat ugyanis 1798-ban olyan helyre építették a Rába szigetére, a mai sétatérre, amelyet az árvíz majdnem minden évben elönt. Az épület ezért igen gyorsan rongálódik, hiszen még a nézőtér is sokszor víz alá kerül. Az 1839-iki renoválás egyébiránt művészileg olyan szép volt, hogy Blum - Herlossohn - Marggraf »Theaterlexikona« (1842.) nagyon megdicséri. Kovács Pál erős harcot indított a maga magyar színészetbiztosító egyletével a német színészet uralma ellen. A magyar színészet ettől kezdve anyagilag erősebb volt, mint a német, ha volt deficitje, a biztosító társulat fedezte, nem kellett a színházat üzleti vállalatnak tekintenie, apostolkodhatott. 1840-ben gyökeresedett meg a magyar színészet, a németek husvét hétfőjétől Szent Mihály napjáig játszottak, a magyarok októbertől virágvasárnapjáig. Míg a színház fűtését nem hozták úgy rendbe, hogy nem volt türhetetlen a téli hideg, addig a nyári szezon jobban kedvezett a németeknek. Mihelyt a fűtés kérdése tisztességes megoldást nyert - a hatvanas években, - előnyösebb volt a téli szezon. A nyáron türhetetlen volt a hőség a színházban és ez a körülmény volt az, ami kényszerítette Kottaun Lipót német színigazgatót, hogy 1849-ben felépítette a mai Teleki uccában az arénát, a nyitott színkört, amelyben még a hetvenes évek elején is játszottak a nyáron, többnyire német színészek, de magyarok is. 1841-től kezdve birjuk Ecker János városi telekbírónak színházi naplóját, mely hű tükörképét nyujtja az összes színi eseményeknek 1849-ig. A későbbi és előbbi kötetek elvesztek. Volt Győrött 1844-1846-ig német lap, a »Vaterland«, 1846-1848-ig magyar lap, a »Hazánk«. Ezeknek a színházi rovatai nem megbízhatók és amellett hézagosak is, így Ecker naplói megbecsülhetetlen értékűek. Nélkülök semmit se tudnánk a két forradalmi év színészetéről. Ecker igen színes pillanatfelvételekben örökítette meg a magyar vendégjárást. A negyvenes években Győrött játszottak többször is: Egressy Gábor, Laborfalvi Róza, Lendvay Márton és felesége, Bartháné, Füredi, Megyeri, Benza, Dobsa Lajos stb. A szabadságharc szomorú kimenetele után sem lett itt rosszabb a magyar színészet helyzete. Győr város német polgárságának zöme Ecker szerint »radikális«, azaz magyar érzelmű volt és nemzeti kötelességének tartotta a magyar színházba való járást, még ha az előadást megsem értette. A magyar színészet már erősebb volt, mint háttérbe szoruló német versenytársa, noha annak olyan híres emberei voltak, mint Goldmark Károly, színházi zenész és Balsel Károly, a később világhírűvé vált komikus. A magyar színészetnek két nagy művésznője itt kezdte pályáját: 1858.jan.5. Győrött lépett fel először Kölesi Lujza, a későbbi Blaháné, 1866-ban pedig Győrött került a színészethez Krippel Mária is, Magyarország legnagyobb tragikája: Jászai Mari. Közben ismét foldozgatni kellett a megrokkant színházi épületet. Ecker már 1850-ban azt mondta, hogy kár minden krajcárért, amelyet a halálára már teljesen megérett épület javítgatására fordítanak: ehelyett egy új színház felépítésére kellene gondolnia a városnak, de nem építtesse ezt a régi helyére, az évenkénti árvíznek kitett sétatérre, hanem máshová, a belváros területére. Ahelyett, hogy ezt a tanácsot megfontolta volna a város, 1860.után átengedte a színház teljes igazgatását és kezelését a Győr városi Színházi Részvény Egyesületnek, amely részvények alapján összegyüjtött pénzét a régi, korhadt és elrongyolódott épület tatarozásába ölte bele. A kiegyezés után óriási léptekben ahaladt előre a város megmagyarosodása. 1867-től kezdve a nyaranként játszó német társulatok nem tudták már kihúzni a szezonjukat (húsvéttól októberig). Már csak két hónapig, hat hétig tudtak valahogyan exisztálni, sokszor teljesen kudarccal távoztal. 1885-ben játszott az utolsó német társulat a színházban., Ezzel győzött ugyan a magyar színészet, de elvesztette a versenytárs kimulásával egyetlen egy stimulánsát is, amely folyton nógatta és sarkalta minden erejének és tudásának összeszedésére, hogy nem mondhassa senkisem a magyar múzsa szégyenére, hogy »a németek mégis jobban játszanak.« A színház történetét 1890-től a m,ai napig nem írta meg senkisem. A színház már a hatvanas években igen sokat vesztett művészi komolyságából, a komoly darabokat és a finom vígjátékokat kiszorították az operett, a francia pikantéria. Ez a processzus 1890-ben folytatódott. A színház már nem nyújtott művészetet, hanem művészet-pótlékot. A győri színház olyan kétségbeejtő, siralmas állapotban volt, hogy a közönség akkor sem járt színházba, ha jó társulat játszott benne - pedig egy 50.000 lakossal bíró városba csak jó társulat jön -: lehetetlen állapotok uralkodtak a régi bődéban: a léghuzat tűrhetetlensége, a padló korhadtsága, a karzatok düledező állapota semmisem ahhoz képest, hogy előadás alatt a nézők ölébe néha egy-egy jól megtermett patkány is bele ugrott. Mivel a folytonos és állandó pepecselés nem használt és mivel a város nem tudta magát elhatározni egy teljesen új színháznak felépítésére, a ygőri államrendőrség vezetője 1927-ben betiltotta a tűzveszélyes és rozoga épületben bármi néven nevezendő előadásoknak tartását. A már engedélyt nyert színigazgató fellebbezésére a hatóságok még néhány hónapig negnyújtották a színház életét. Végre érvénybe lépett a bezárási rendelet, miután 130 évig játszottak az idejét bőven kiszolgált, többszörösen restaurált Múzsa-templomban. Azóta Győrnek nincsen színtársulata, minden évben jön egy pár heti staggionéra Alapi Nándor társulata, a Győri Lloyd nagytermében játszván. Más ilyen staggione-színház a Szentiványi Béláé. Győr városának és társadalmának kontroverz kérdése az, hogy hol álljon az új színház? Több terv merült fel, valószínűleg a Bisinger-sétányra fogják elhelyezni. Győr szabad királyi városa színházi tervpályázatot írt ki. Ez lejárt 1929.szept.28-án. A pályázóknak a városi tanács feltételeket is kötött ki. Ezek: az új színház befogadóképessége legyen 900 személyes. Csak ülőhelynek szabad lenniök. Állóhely nem lesz. Az építkezési pályázat meghatározza a színpad méreteit is. A színpad magassága 10 méter, szélessége 20 méter, mélysége 10 méter kell hogy legyen. Emellett a tervezőnek hátsószínpad létesítésére is kell gondolnia. A zenekar - sülyesztve - adjon kényelmes elhelyezést 40 zenésznek és hangszereinek. A színház emberi számítás szerint 1931-ben készen fog állni. A város nem lesz fukar, néhány millió pengőjébe fog kerülni az új színház fényes palotája. Ha a régi nagy művészeknek lelke visszajár az utódokba, nem kell féltenünk a most építendő új győri színházat sem attól, hogy üresen fog állani. (Irodalom: Dr.Kovács Pál cikke Fehér Ipoly könyvében: »Győr megye és város Egyetemes Leírása«. 1874.242-245. Koltai Virgil: Győr színészete. Két kötet.1890. Lám Frigyes: »Egy győri polgár a reformkorszakban«. 1928. (Színházról 50-78. és 134-136.lapokon.) Lám Frigyes: »Színházunk külső története dióhéjban«. 1928. Lám Frigyes: »A győri német színház története«. (1742-1885.) Sajtó-készen. Kb.20 ív. Színlapgyűjtemény a Szt.Benedek-rend győri múzeumában. Cikkek a győri újságokban: »Vaterland«, »Hazánk«, »Győri Közlöny«, »Győri Hírlap«, »Dunántúli Hírlap«, stb. (Dr.Lám Frigyes.) szin_II.0204.pdf II