Címszó: Győri színészet - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0204.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0204.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24996.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Győri
színészet
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524991.htm
Szócikk: Győri színészet Győr (megye) hajdanában,
a tizenkilencedik század derekáig, német (nemzetiség)
(információ)
színezetű város volt. Valószínűleg jártak
Győrött (megye)
a 17.század első felében is német (nemzetiség)
(információ)
vándorkomédiások, talán u.n. »angol (nemzetiség)
komédiások« is, de a városi levéltár adatai szerint csak 1742-ből (időpont) tudjuk
egész biztosan, hogy német (nemzetiség)
(információ)
színészek játszottak a városban. Ettől kezdve
majdnem minden évben jön egy-két trupp, amely vagy a piacon üt fel bódét, vagy pedig
a »Fehér bárány«-ban (intézmény)
(információ)
játszik. Az első társulatok még rögtönzött,
»Kolbász Jancsi«-féle (cím) játékokat
adtak elő, vagy pedig vérfagyasztó »Fő-és Állam - cselekményeket«, (cím) de 1754-ben
(időpont)
Piloty Ignác (személy)
principális Győrött (megye) is diadalra
viszi Gottsched (személy) színpadi
reformját, számkiveti a bohócot, a rögtönzést és csupán »szabályszerű darabot« ad
elő. Másik híres színigazgatója a tizennyolcadik századbeli Győrnek (megye) Berner
Félix, (személy)
(információ)
aki felépíti az első győri színházat, (intézmény)
(információ)
a mai helyén, - fából. Ettől kezdve, hogy
Berner (személy)
(információ)
híres társulata Győrött (megye) szerepelt,
1768.óta, (időpont)
állandó a színészet. »Állhatatos német Theátromunk« volt már, nem »bujdosó«, ahogyan
Sándor István (személy) (információ)
a nem állandó színészettel bíró városi színházakat
nevezte. 1784-ben (időpont) az
árvíz által megrongált faszínház helyére új fa-színházat építtetett Schossleuthner
György (személy)
színigazgató. Ebben a két fa-színházban azok a német (nemzetiség)
(információ)
társulatok játszottak, amelyeket a magyarországi
színészet történetéből jól ismerünk. Ezek a társulatok a Wahr, (személy) Rössel,
(személy)
Berndt, (személy)
Jung, (személy)
Jungheim, (személy)
Steinhardt, (személy)
(információ)
Paraskovits, (személy) Scherzer,
(személy)
Kuntz, (személy)
Kals, (személy)
Worelly (személy)
sat. társaságai. Ezek a német (nemzetiség)
(információ)
társaságok már sűrűn adnak elő magyar tárgyú
darabokat is. Mivel a fa-színházban csak nyáron lehetett játszani, Scherzer (személy) és
Kuntz (személy)
pedig télen is itt akartak maradni, alkalmas hely után kellett nézniök. A feloszlatott
jezsuita rend kollégiumának refektóriumát és helyiségeit alakította át színházzá
a Vallásalap és kiadta a truppoknak télire. Legutoljára Kuntz Kristóf (személy) játszott
a volt jezsuita rendház ebédlőjében, azaz a mai bencésrendház nagy refektóriumában.
- (1798-ban). (időpont) Közben
a város törte a fejét egy kőszínház építésén. II.József (személy) feloszlatta
a franciskánus rendet is és lefoglalta a Vallásalap számára a ferenciek győri (megye) házát
és templomát. A város 1789-ben (időpont) lépéseket
tett, hogy színház céljára kérjék el a császártól a zárdát. Ha II.József (személy) meg
nem hal időközben ma vármegyeháza helyett színház lett volna a franciskánusok templomából.
1798-ban (időpont)
Reinpacher József (személy) kávés
magánvállalkozásból kőszínházat építettett a lebontott fa-színház helyén. Reinpachernek
(személy)
nem volt pénze, adósságokba verte magát, a saját bevallása szerint 20.000 frtot
költött a színház építésére és belső felékesítésére. Megbukott. 1802-ben (időpont) árverésen
megvette a színházat a főhitelezője, Gschwindt János (személy) lakatosmester,
aki 1804-ben (időpont)
a városnak adta el az épületet 4000 frtért. A város ezzel igen jó üzletet csinált.
Sajnos, csakhamar tönkrement az épület. 1809-ben (időpont) Napoleon
(személy)
katonái lefoglalták, kaszárnyát és istállót csináltak belőle. Alig tíz évig játszottak
tehát Magyarország egyik legrégibb »új« színházában és teljes roncs lett belőle.
Még most is beteg ettől a csapástól. Napoleon (személy) győri
(megye) kirándulása
óta toldozzák-foldozzák a győriek (megye) sok szeretettel,
tömérdek pénzzel és kevés belátással, Tháliának a francia (nemzetiség)
(információ)
harcokban dicsőséggel megrokkant templomát.
1809 (időpont)
óta égetően aktuális egy új színház kérdése. Azóta, bár sokszor javítottak és bővítettek
a »régi házon«, még mindig abba az épületbe járunk, amelyet Reinpacher (személy) kávés
emeltetett. Reinpacher (személy) idejébe
esik a magyar színi múzsának első győri (megye) szárnypróbálgatása
is. 1802-ben, (időpont) amikor
még Reinpacheré (személy) volt
a színház, megjelent Győrött (megye) egy bécsi
(ország)
burgtheateri (intézmény)
színész: Nuszöl József, (személy) vagy
ahogyan magát nagyzási hóbortjában hívja, Nouseul József (személy) (információ)
és négy személyből álló társulatával magyar
színdarabokat akart előadni. (Nuszöl (személy) győri
(megye) hirdetménye
kelt 1802.ápr.7. (időpont) Lásd
Benyovszky Károly (személy) (információ)
könyvét: »A pozsonyi magyar színészet története«).
(cím) Nuszöl
(személy)
és színészei nem is tudtak magyarul, úgy vágták be a színdarabjaikat. Győrött (megye) 1802.áprilisában
(időpont)
előadta ez az első győri (megye) magyar
színtársulat a következő műveket: »Medea«. (cím) (információ)
»Egy Musikával elegyes Tettetmény két Felvonásban.
Mellynek Szerzője a nagy hírű Benda«, (cím) (információ)
azután »A Tej-Áros Leány«. (cím) »Egy éneklési
Játék, melly egy Felvonásból áll«. (cím) (információ)
Végre »Ariadne Nakszuson«. (cím) Nuszöl (személy) fura
próbálgatásának az első állomásául Győrt (megye) szemelte
ki, hogy milyen sikerrel, nem tudjuk, de Pesten (Budapest)
Csaplovics (személy)
szerint nevettető kudarcot vallott keverék beszédjével. (Csapkovics: (személy) Adatok
a magyarországi játékszínekről. (cím) »Hirnök«.
(intézmény)
1837.évf.46.szám. (időpont) Idézi
Benyovszky (személy)
(információ)
is.) Nuszölé (személy) mindenesetre
a kezdeményezés dicsősége, ő volt az első, aki magyarul játszott a győri (megye) színpadon.
A magyar színészet első igazi bemutatkozása 1811-ben (időpont) történt
meg. Ebben az időben járt nálunk Benke József (személy) (információ)
társulata. Koltai Virgil (személy) (információ)
téves állítása szerint Balogh István (személy) (információ)
lett volna Győrnek (megye) első
magyar színigazgatója, aki Bayer József (személy) (információ)
hasonlóan téves állítása szerint Győrött
(megye) nem
tudott sikert elérni. Benke (személy) (információ)
igenis nagy sikerrel működött és a győri
(megye) levéltárban
őrzött levele szerint »Győr olyan kenyeret és maradandóságot nyújthat a magyar játékszínnek,
melynél biztosabbal a hazában egy város sem adhat«. A követkető évben is Benke József
(személy)
(információ)
játszott Győrött. (megye) Ebből
az időből maradt ránk az első magyar színlap Dugonics (személy) (információ)
»Bátori Mária« (cím) (információ)
előadásáról, amely szerint egy »Idegen« is
szerepelt, ez az idegen Katona József (személy) (információ)
volt. Ebben az időben a Kuntz-féle (személy) német
(nemzetiség)
(információ)
társulatnak tagja volt a később oly híressé
vált osztrák (nemzetiség)
költő-színész: Raimund Ferdinánd, (személy) (információ)
aki négy évig volt győri (megye) színész.
(1810-1813). (időpont)
Benkéék (személy)
(információ)
már akkor kezdték az előadásokat, amikor
Kuntzék (személy)
még csak pakkoltak. Így nagyon valószínű, hogy Katona (személy) (információ)
és Raimund (személy) (információ)
összeismerkedtek. 1817-ig (időpont) megint
nem volt magyar színészet Győrött. (megye) Ebben
az évben ismét Balogh István (személy) (információ)
próbál szerencsét, először márciusban tart
9 előadást, majd májusban kettőt, a német (nemzetiség)
(információ)
színigazgató engedelmével, aztán Scherzer
Ferenc (személy)
eltakarodása után, november-december havában 30-szor játszik. Itt marad 1818.januáriusában
(időpont)
is, 20 előadást tartva. De a társulat egy beadványa arról tanuskodik, hogy a közönség
nem pártolta. 1817-ben (időpont) renoválták
a színházat, - negyven iparos közül, - aki számlával igazolta végzett színházi munkáját,
38 német nevű volt, csak kettő magyar, úgy hívták őket: Gocsis Péter (személy) és
Nehmet Pál. (személy)
Ebből az adatból is látszik, hogy milyen nehéz helyzete lehetett a magyar úttörő
színészeknek. Kilényi Dávid (személy) (információ)
társulata 1820.tavaszán (időpont) játszott
Győrött. (megye)
»Mindenütt nagy tetszéssel fogadták a társaságot - írja Déryné (személy) (információ)
- kivált Nagy-Győrben (megye) igen
szerették az operákat. Már ott akkor is igen értelmes, műértő publikum járta a színházat.
Operáink jól betanulva s nagyon összevágólag, precizióval adattak.« Déryné (személy) (információ)
később is játszott Győrött, (megye) a negyvenes
évek elején. Kilényi (személy) (információ)
1820.novemberétől (időpont) 1821.októberéig
(időpont)
kapta meg a győri (megye) színházat.
Kibérelte egy egész évre, mivel német pályázó nem akadt. Kilényi (személy) (információ)
tehát azt hitte, hogy kiküszöbölheti a német
(nemzetiség)
(információ)
színészetet. Kötelezte magát arra, hogy minden
második vasárnapon német (nemzetiség)
(információ)
darabot fog előadni. Kilényi (személy) (információ)
nem volt tisztában a helyzettel, pedig -
újabb levéltári adatok után, már 1819-ban (időpont) is
játszott nálunk - természetes, hogy kudarc lett a vége. Kilényi (személy) (információ)
elnyújtott szezonja és a német (nemzetiség)
(információ)
színészet elmaradása nagy kárt okozott a
magyar színészetnek. A győri (megye) közönség
betelt a magyar színészekkel. Hosszú ideig nem szívesen fogadták a magyarokat. Pedig
Kilényinek (személy)
(információ)
jó színészei voltak, köztük Déryné, (személy) (információ)
Szentpétery (személy) (információ)
is. A következő években Kilényi, (személy) (információ)
Pergő Celesztin, (személy) (információ)
Horváth József, (személy) (információ)
Komlóssy Ferenc (személy) (információ)
és Fülöp János (személy) (információ)
társulatai vendégszerepeltek. 1828-ban (időpont) Vas
vármegye, (megye)
(információ)
Komlóssy (személy) (információ)
és Tóth (személy) (információ)
társaságát »Dunántúli Játszótársaság« (intézmény)
név alatt pártolásba vette és belevonta Győr (megye) városát
is a színpártoló mozgalomba. Terjszeteni kell a nemzeti nyelvet »már pedig ezen
irány minő alkalmasabb segéd okkkal, mint a jó ízlésnek rendszabásaihoz alkalmaztatott,
kedveltető, hangokkal és azokat követő rendes mozdulatokkal vegyétett, gyakran egyébként
a figyelem fölül könnyen eltünhető erköltsös érzést gerjesztő Tárgyokat, kellmetes
fényben vissza ábrázoló Szín-Játszó elől adásokkal értetik el.« (Vas megye (megye) (információ)
átíratából.) A város erre két hónapra ingyen
adta a színházat a Dunántúli Játszótársaságnak. (intézmény)
A megyével együtt közös bizottságot küldött ki 1829-ben (időpont) a
magyar színészet pártolására. A »Dunántúli« (intézmény)
igazgatójává, mint tudjuk, 1831-ben (időpont) Kisfaludy
Sándort (személy)
(információ)
választották meg, aki a társaság érdekében
több ízben Győrött (megye) is járt
és a tanáccsal levelezést folytatott. Komoly felhők kezdtek már tornyosulni a győri
(megye) német
(nemzetiség)
(információ)
múzsa eddig még teljesen zavartalan egén,
de csak 1840-ben (időpont) kellett
az egyeduralmáról lemondania, mert a magyarok rövidlélegzetű vendégjárásai nem okoztak
neki a harmincas évek végéig észrevehető károkat. 1840-ben (időpont) alakult
meg a Magyar Színpártoló Részvényes Egyesület. (intézmény)
(információ)
Lelke Kovács Pál dr. (személy) (információ)
volt, aki maga is drámaíró lévén, szívén
viselte a színészet ügyét. Győr (megye) megmagyarosításában
Kovács Pálé (személy)
(információ)
a főszerep. 1840-ig (időpont) sok
történt a színház modernizálására is. 1833-ban (időpont) alakult
meg a német (nemzetiség)
(információ)
»Theater Verschönerungs - Verein« (intézmény)
Ecker János (személy)
(információ)
városi fürmender (gyám) agitálására, ez az
egyesület eddig gyűjtötte a pénzt, míg hozzá lehetett fogni a színház gyökeres újításába.
1839-ben (időpont)
lett kész ez a sok pénzbe kerülő, de elhibázott munka. A színházat ugyanis 1798-ban
(időpont)
olyan helyre építették a Rába szigetére, a mai sétatérre, amelyet az árvíz majdnem
minden évben elönt. Az épület ezért igen gyorsan rongálódik, hiszen még a nézőtér
is sokszor víz alá kerül. Az 1839-iki (időpont) renoválás
egyébiránt művészileg olyan szép volt, hogy Blum - Herlossohn - Marggraf (személy) (információ)
»Theaterlexikona« (cím) (1842.) (időpont) nagyon
megdicséri. Kovács Pál (személy) (információ)
erős harcot indított a maga magyar színészetbiztosító
egyletével a német (nemzetiség)
(információ)
színészet uralma ellen. A magyar színészet
ettől kezdve anyagilag erősebb volt, mint a német, (nemzetiség)
(információ)
ha volt deficitje, a biztosító társulat fedezte,
nem kellett a színházat üzleti vállalatnak tekintenie, apostolkodhatott. 1840-ben
(időpont)
gyökeresedett meg a magyar színészet, a németek (nemzetiség)
(információ)
husvét hétfőjétől Szent Mihály napjáig játszottak,
a magyarok októbertől virágvasárnapjáig. Míg a színház fűtését nem hozták úgy rendbe,
hogy nem volt türhetetlen a téli hideg, addig a nyári szezon jobban kedvezett a
németeknek. (nemzetiség)
(információ)
Mihelyt a fűtés kérdése tisztességes megoldást
nyert - a hatvanas években, - előnyösebb volt a téli szezon. A nyáron türhetetlen
volt a hőség a színházban és ez a körülmény volt az, ami kényszerítette Kottaun
Lipót (személy)
német (nemzetiség)
(információ)
színigazgatót, hogy 1849-ben (időpont) felépítette
a mai Teleki uccában az arénát, a nyitott színkört, amelyben még a hetvenes évek
elején is játszottak a nyáron, többnyire német (nemzetiség)
(információ)
színészek, de magyarok is. 1841-től (időpont) kezdve
birjuk Ecker János (személy) (információ)
városi telekbírónak színházi naplóját, mely
hű tükörképét nyujtja az összes színi eseményeknek 1849-ig. (időpont) A
későbbi és előbbi kötetek elvesztek. Volt Győrött (megye) 1844-1846-ig
(időpont)
német (nemzetiség)
(információ)
lap, a »Vaterland«, (intézmény)
1846-1848-ig (időpont)
magyar lap, a »Hazánk«. (intézmény)
(információ)
Ezeknek a színházi rovatai nem megbízhatók
és amellett hézagosak is, így Ecker (személy) (információ)
naplói megbecsülhetetlen értékűek. Nélkülök
semmit se tudnánk a két forradalmi év színészetéről. Ecker (személy) (információ)
igen színes pillanatfelvételekben örökítette
meg a magyar vendégjárást. A negyvenes években Győrött (megye) játszottak
többször is: Egressy Gábor, (személy) (információ)
Laborfalvi Róza, (személy) (információ)
Lendvay Márton (személy) (információ)
és felesége, Bartháné, (személy) Füredi,
(személy)
(információ)
Megyeri, (személy) (információ)
Benza, (személy) (információ)
Dobsa Lajos (személy) (információ)
stb. A szabadságharc szomorú kimenetele után
sem lett itt rosszabb a magyar színészet helyzete. Győr (megye) város
német (nemzetiség)
(információ)
polgárságának zöme Ecker (személy) (információ)
szerint »radikális«, azaz magyar érzelmű
volt és nemzeti kötelességének tartotta a magyar színházba való járást, még ha az
előadást megsem értette. A magyar színészet már erősebb volt, mint háttérbe szoruló
német (személy)
(információ)
versenytársa, noha annak olyan híres emberei
voltak, mint Goldmark Károly, (személy) (információ)
színházi zenész és Balsel Károly, (személy) a
később világhírűvé vált komikus. A magyar színészetnek két nagy művésznője itt kezdte
pályáját: 1858.jan.5. (időpont) Győrött
(megye) lépett
fel először Kölesi Lujza, (személy) (információ)
a későbbi Blaháné, (személy) 1866-ban
(időpont)
pedig Győrött (megye)
került a színészethez Krippel Mária (személy) is,
Magyarország legnagyobb tragikája: Jászai Mari. (személy) (információ)
Közben ismét foldozgatni kellett a megrokkant
színházi épületet. Ecker (személy) (információ)
már 1850-ban (időpont) azt
mondta, hogy kár minden krajcárért, amelyet a halálára már teljesen megérett épület
javítgatására fordítanak: ehelyett egy új színház felépítésére kellene gondolnia
a városnak, de nem építtesse ezt a régi helyére, az évenkénti árvíznek kitett sétatérre,
hanem máshová, a belváros területére. Ahelyett, hogy ezt a tanácsot megfontolta
volna a város, 1860.után (időpont) átengedte
a színház teljes igazgatását és kezelését a Győr városi Színházi Részvény Egyesületnek,
(intézmény)
amely részvények alapján összegyüjtött pénzét a régi, korhadt és elrongyolódott
épület tatarozásába ölte bele. A kiegyezés után óriási léptekben ahaladt előre a
város megmagyarosodása. 1867-től (időpont) kezdve
a nyaranként játszó német (nemzetiség)
(információ)
társulatok nem tudták már kihúzni a szezonjukat
(húsvéttól októberig). Már csak két hónapig, hat hétig tudtak valahogyan exisztálni,
sokszor teljesen kudarccal távoztal. 1885-ben (időpont) játszott
az utolsó német (nemzetiség)
(információ)
társulat a színházban., Ezzel győzött ugyan
a magyar színészet, de elvesztette a versenytárs kimulásával egyetlen egy stimulánsát
is, amely folyton nógatta és sarkalta minden erejének és tudásának összeszedésére,
hogy nem mondhassa senkisem a magyar múzsa szégyenére, hogy »a németek mégis jobban
játszanak.« A színház történetét 1890-től (időpont) a
m,ai napig nem írta meg senkisem. A színház már a hatvanas években igen sokat vesztett
művészi komolyságából, a komoly darabokat és a finom vígjátékokat kiszorították
az operett, a francia pikantéria. Ez a processzus 1890-ben (időpont) folytatódott.
A színház már nem nyújtott művészetet, hanem művészet-pótlékot. A győri (megye) színház
olyan kétségbeejtő, siralmas állapotban volt, hogy a közönség akkor sem járt színházba,
ha jó társulat játszott benne - pedig egy 50.000 lakossal bíró városba csak jó társulat
jön -: lehetetlen állapotok uralkodtak a régi bődéban: a léghuzat tűrhetetlensége,
a padló korhadtsága, a karzatok düledező állapota semmisem ahhoz képest, hogy előadás
alatt a nézők ölébe néha egy-egy jól megtermett patkány is bele ugrott. Mivel a
folytonos és állandó pepecselés nem használt és mivel a város nem tudta magát elhatározni
egy teljesen új színháznak felépítésére, a ygőri államrendőrség vezetője 1927-ben
(időpont)
betiltotta a tűzveszélyes és rozoga épületben bármi néven nevezendő előadásoknak
tartását. A már engedélyt nyert színigazgató fellebbezésére a hatóságok még néhány
hónapig negnyújtották a színház életét. Végre érvénybe lépett a bezárási rendelet,
miután 130 évig játszottak az idejét bőven kiszolgált, többszörösen restaurált Múzsa-templomban.
Azóta Győrnek (megye)
nincsen színtársulata, minden évben jön egy pár heti staggionéra Alapi Nándor (személy) (információ)
társulata, a Győri Lloyd nagytermében játszván.
Más ilyen staggione-színház a Szentiványi Béláé. (személy) (információ)
Győr (megye) városának
és társadalmának kontroverz kérdése az, hogy hol álljon az új színház? Több terv
merült fel, valószínűleg a Bisinger-sétányra fogják elhelyezni. Győr (megye) szabad
királyi városa színházi tervpályázatot írt ki. Ez lejárt 1929.szept.28-án. (időpont) A
pályázóknak a városi tanács feltételeket is kötött ki. Ezek: az új színház befogadóképessége
legyen 900 személyes. Csak ülőhelynek szabad lenniök. Állóhely nem lesz. Az építkezési
pályázat meghatározza a színpad méreteit is. A színpad magassága 10 méter, szélessége
20 méter, mélysége 10 méter kell hogy legyen. Emellett a tervezőnek hátsószínpad
létesítésére is kell gondolnia. A zenekar - sülyesztve - adjon kényelmes elhelyezést
40 zenésznek és hangszereinek. A színház emberi számítás szerint 1931-ben (időpont) készen
fog állni. A város nem lesz fukar, néhány millió pengőjébe fog kerülni az új színház
fényes palotája. Ha a régi nagy művészeknek lelke visszajár az utódokba, nem kell
féltenünk a most építendő új győri (megye) színházat
sem attól, hogy üresen fog állani. (Irodalom: Dr.Kovács Pál (személy) cikke
Fehér Ipoly (személy)
(információ)
könyvében: »Győr megye és város Egyetemes
Leírása«. (cím)
1874.242-245. (időpont) Koltai
Virgil: (személy)
(információ)
Győr színészete. (cím) Két kötet.1890.
(időpont)
Lám Frigyes: (személy)
»Egy győri polgár a reformkorszakban«. (cím) (információ)
1928. (időpont) (Színházról
50-78. és 134-136.lapokon.) Lám Frigyes: (személy) »Színházunk
külső története dióhéjban«. (cím) 1928. (időpont) Lám
Frigyes: (személy)
»A győri német színház története«. (cím) (1742-1885.)
(időpont)
Sajtó-készen. Kb.20 ív. Színlapgyűjtemény a Szt.Benedek-rend győri múzeumában. (intézmény)
Cikkek a győri (megye)
újságokban: »Vaterland«, (intézmény)
»Hazánk«, (intézmény)
(információ)
»Győri Közlöny«, (intézmény)
(információ)
»Győri Hírlap«, (intézmény)
(információ)
»Dunántúli Hírlap«, (intézmény)
stb. (Dr.Lám Frigyes.) (személy) szin_II.0204.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Győri színészet címszóvég 24996 Szócikk:
Győri színészet Győr ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye
ykodvegy hajdanában, a tizenkilencedik század derekáig, német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színezetű város volt. Valószínűleg jártak Győrött ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy a 17.század első felében is német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy vándorkomédiások, talán u.n. »angol ynemzetisegy
angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol
ynemzetisegy ykodvegy komédiások« is, de a városi levéltár adatai szerint csak 1742-ből
tudjuk xtalanevtizedx 1755 egész biztosan, hogy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színészek játszottak a városban. Ettől kezdve majdnem minden
évben jön egy-két trupp, amely vagy a piacon üt fel bódét, vagy pedig a »Fehér bárány«-ban
yintezmenyy fehér bárány yintezmenyy Fehér bá yintezmenyy fehér yintezmenyy
bárány yintezmenyy yintezmenyy Fehér yintezmenyy bá yintezmenyy ykodvegy játszik.
Az első társulatok még rögtönzött, »Kolbász Jancsi«-féle ycimy kolbász jancsi
ycimy Kolbász Jancsi ycimy kolbász ycimy jancsi ycimy ycimy Kolbász ycimy
Jancsi ycimy ykodvegy játékokat adtak elő, vagy pedig vérfagyasztó »Fő-és Állam
- cselekményeket«, ycimy fő-és állam - cselekményeket ycimy Fő-és Állam -
cselekményeket ycimy fő-és ycimy állam ycimy - ycimy cselekményeket ycimy ycimy
Fő-és ycimy Állam ycimy - ycimy cselekményeket ycimy ykodvegy de 1754-ben xevtizedx
1755 Piloty xtalanevtizedx 1765 Ignác yszemelynevy piloty ignác yszemelynevy
Piloty Ignác yszemelynevy piloty yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy
Piloty yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy principális Győrött ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy is diadalra viszi Gottsched yszemelynevy
gottsched yszemelynevy Gottsched yszemelynevy gottsched yszemelynevy
yszemelynevy Gottsched yszemelynevy ykodvegy színpadi reformját, számkiveti a bohócot,
a rögtönzést és csupán »szabályszerű darabot« ad elő. Másik híres színigazgatója
a tizennyolcadik századbeli Győrnek ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey
győr megye ykodvegy Berner Félix, yszemelynevy berner félix yszemelynevy Berner
Félix yszemelynevy berner yszemelynevy félix yszemelynevy yszemelynevy Berner
yszemelynevy Félix yszemelynevy ykodvegy aki felépíti az első győri színházat, yintezmenyy
győri színház yintezmenyy győri sz yintezmenyy győri yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy győri yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy a mai helyén,
- fából. Ettől kezdve, hogy Berner yszemelynevy berner yszemelynevy Berner
yszemelynevy berner yszemelynevy yszemelynevy Berner yszemelynevy ykodvegy híres
társulata Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy
szerepelt, 1768.óta, xevtizedx 1765 állandó xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx
1785 a színészet. »Állhatatos német Theátromunk« volt már, nem »bujdosó«, ahogyan
Sándor István yszemelynevy sándor istván yszemelynevy Sándor István
yszemelynevy sándor yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Sándor
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy a nem állandó színészettel bíró városi
színházakat nevezte. 1784-ben xevtizedx 1785 az xtalanevtizedx 1795 árvíz által
megrongált faszínház helyére új fa-színházat építtetett Schossleuthner György yszemelynevy
schossleuthner györgy yszemelynevy Schossleuthner György yszemelynevy
schossleuthner yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Schossleuthner
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy színigazgató. Ebben a két fa-színházban
azok a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy társulatok játszottak, amelyeket
a magyarországi színészet történetéből jól ismerünk. Ezek a társulatok a Wahr, yszemelynevy
wahr yszemelynevy Wahr yszemelynevy wahr yszemelynevy yszemelynevy Wahr
yszemelynevy ykodvegy Rössel, yszemelynevy rössel yszemelynevy Rössel
yszemelynevy rössel yszemelynevy yszemelynevy Rössel yszemelynevy ykodvegy Berndt,
yszemelynevy berndt yszemelynevy Berndt yszemelynevy berndt yszemelynevy
yszemelynevy Berndt yszemelynevy ykodvegy Jung, yszemelynevy jung yszemelynevy
Jung yszemelynevy jung yszemelynevy yszemelynevy Jung yszemelynevy ykodvegy Jungheim,
yszemelynevy jungheim yszemelynevy Jungheim yszemelynevy jungheim yszemelynevy
yszemelynevy Jungheim yszemelynevy ykodvegy Steinhardt, yszemelynevy steinhardt
yszemelynevy Steinhardt yszemelynevy steinhardt yszemelynevy yszemelynevy
Steinhardt yszemelynevy ykodvegy Paraskovits, yszemelynevy paraskovits
yszemelynevy Paraskovits yszemelynevy paraskovits yszemelynevy yszemelynevy
Paraskovits yszemelynevy ykodvegy Scherzer, yszemelynevy scherzer yszemelynevy
Scherzer yszemelynevy scherzer yszemelynevy yszemelynevy Scherzer yszemelynevy
ykodvegy Kuntz, yszemelynevy kuntz yszemelynevy Kuntz yszemelynevy kuntz
yszemelynevy yszemelynevy Kuntz yszemelynevy ykodvegy Kals, yszemelynevy kals
yszemelynevy Kals yszemelynevy kals yszemelynevy yszemelynevy Kals yszemelynevy
ykodvegy Worelly yszemelynevy worelly yszemelynevy Worelly yszemelynevy worelly
yszemelynevy yszemelynevy Worelly yszemelynevy ykodvegy sat. társaságai. Ezek a
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy társaságok már sűrűn adnak elő magyar tárgyú
darabokat is. Mivel a fa-színházban csak nyáron lehetett játszani, Scherzer yszemelynevy
scherzer yszemelynevy Scherzer yszemelynevy scherzer yszemelynevy yszemelynevy
Scherzer yszemelynevy ykodvegy és Kuntz yszemelynevy kuntz yszemelynevy Kuntz
yszemelynevy kuntz yszemelynevy yszemelynevy Kuntz yszemelynevy ykodvegy pedig télen
is itt akartak maradni, alkalmas hely után kellett nézniök. A feloszlatott jezsuita
rend kollégiumának refektóriumát és helyiségeit alakította át színházzá a Vallásalap
és kiadta a truppoknak télire. Legutoljára Kuntz Kristóf yszemelynevy kuntz
kristóf yszemelynevy Kuntz Kristóf yszemelynevy kuntz yszemelynevy kristóf
yszemelynevy yszemelynevy Kuntz yszemelynevy Kristóf yszemelynevy ykodvegy játszott
a volt jezsuita rendház ebédlőjében, azaz a mai bencésrendház nagy refektóriumában.
- (1798-ban). xevtizedx 1795 Közben a város törte a fejét egy kőszínház építésén.
II.József yszemelynevy ii.józsef yszemelynevy II.József yszemelynevy ii.józsef
yszemelynevy yszemelynevy II.József yszemelynevy ykodvegy feloszlatta a franciskánus
rendet is és lefoglalta a Vallásalap számára a ferenciek győri ytelepulesy győr
ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy házát és templomát. A város 1789-ben
xevtizedx 1785 lépéseket xtalanevtizedx 1795 tett, hogy színház céljára kérjék el
a császártól a zárdát. Ha II.József yszemelynevy ii.józsef yszemelynevy
II.József yszemelynevy ii.józsef yszemelynevy yszemelynevy II.József
yszemelynevy ykodvegy meg nem hal időközben ma vármegyeháza helyett színház lett
volna a franciskánusok templomából. 1798-ban xevtizedx 1795 Reinpacher xtalanevtizedx
1805 József yszemelynevy reinpacher józsef yszemelynevy Reinpacher József
yszemelynevy reinpacher yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Reinpacher yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy kávés magánvállalkozásból kőszínházat
építettett a lebontott fa-színház helyén. Reinpachernek yszemelynevy reinpacher
yszemelynevy Reinpacher yszemelynevy reinpacher yszemelynevy yszemelynevy
Reinpacher yszemelynevy ykodvegy nem volt pénze, adósságokba verte magát, a saját
bevallása szerint 20.000 frtot költött a színház építésére és belső felékesítésére.
Megbukott. 1802-ben xevtizedx 1805 árverésen megvette a színházat a főhitelezője,
Gschwindt János yszemelynevy gschwindt jános yszemelynevy Gschwindt János
yszemelynevy gschwindt yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Gschwindt
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy lakatosmester, aki 1804-ben a városnak
adta el az épületet 4000 frtért. A város ezzel igen jó üzletet csinált. Sajnos,
csakhamar tönkrement az épület. 1809-ben Napoleon yszemelynevy napoleon
yszemelynevy Napoleon yszemelynevy napoleon yszemelynevy yszemelynevy Napoleon
yszemelynevy ykodvegy katonái lefoglalták, kaszárnyát és istállót csináltak belőle.
Alig tíz évig játszottak tehát Magyarország egyik legrégibb »új« színházában és
teljes roncs lett belőle. Még most is beteg ettől a csapástól. Napoleon yszemelynevy
napoleon yszemelynevy Napoleon yszemelynevy napoleon yszemelynevy yszemelynevy
Napoleon yszemelynevy ykodvegy győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey
győr megye ykodvegy kirándulása óta toldozzák-foldozzák a győriek ytelepulesy
győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy sok szeretettel, tömérdek pénzzel
és kevés belátással, Tháliának a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ykodvegy harcokban dicsőséggel megrokkant templomát. 1809 óta égetően aktuális egy
új színház kérdése. Azóta, bár sokszor javítottak és bővítettek a »régi házon«,
még mindig abba az épületbe járunk, amelyet Reinpacher yszemelynevy reinpacher
yszemelynevy Reinpacher yszemelynevy reinpacher yszemelynevy yszemelynevy
Reinpacher yszemelynevy ykodvegy kávés emeltetett. Reinpacher yszemelynevy
reinpacher yszemelynevy Reinpacher yszemelynevy reinpacher yszemelynevy
yszemelynevy Reinpacher yszemelynevy ykodvegy idejébe esik a magyar színi múzsának
első győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy szárnypróbálgatása
is. 1802-ben, amikor még Reinpacheré yszemelynevy reinpacher yszemelynevy
Reinpacher yszemelynevy reinpacher yszemelynevy yszemelynevy Reinpacher
yszemelynevy ykodvegy volt a színház, megjelent Győrött ytelepulesy győr
ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy egy bécsi ytelepulesy bécs
ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy burgtheateri yintezmenyy
burgtheater yintezmenyy burgthea yintezmenyy burgtheater yintezmenyy
yintezmenyy burgthea yintezmenyy ykodvegy színész: Nuszöl József, yszemelynevy
nuszöl józsef yszemelynevy Nuszöl József yszemelynevy nuszöl yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy vagy ahogyan magát nagyzási hóbortjában hívja, Nouseul József yszemelynevy
nouseul józsef yszemelynevy Nouseul József yszemelynevy nouseul yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Nouseul yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy és négy személyből álló társulatával magyar színdarabokat akart előadni.
(Nuszöl yszemelynevy nuszöl yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy nuszöl
yszemelynevy yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy ykodvegy győri ytelepulesy győr
ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy hirdetménye kelt 1802.ápr.7. Lásd Benyovszky
Károly yszemelynevy benyovszky károly yszemelynevy Benyovszky Károly
yszemelynevy benyovszky yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Benyovszky yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy könyvét: »A pozsonyi magyar
színészet története«). ycimy a pozsonyi magyar színészet története ycimy A
pozsonyi magyar színészet története ycimy a ycimy pozsonyi ycimy magyar ycimy
színészet ycimy története ycimy ycimy A ycimy pozsonyi ycimy magyar yc Nuszöl yszemelynevy
nuszöl yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy nuszöl yszemelynevy yszemelynevy Nuszöl
yszemelynevy ykodvegy és színészei nem is tudtak magyarul, úgy vágták be a színdarabjaikat.
Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy 1802.áprilisában
előadta xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 ez az első győri ytelepulesy
győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy magyar színtársulat a következő
műveket: »Medea«. ycimy medea ycimy Medea ycimy medea ycimy ycimy Medea ycimy
ykodvegy »Egy Musikával elegyes Tettetmény két Felvonásban. Mellynek Szerzője a
nagy hírű Benda«, ycimy egy musikával elegyes tettetmény két felvonásban.
mellynek szerzője a nagy hírű benda ycimy Egy Musikával elegyes Tettetmény két
Felvonásban. Mellynek Szerzője a nagy hírű Benda ycimy egy ycimy azután »A Tej-Áros
Leány«. ycimy a tej-áros leány ycimy A Tej-Áros Leány ycimy a ycimy tej-áros
ycimy leány ycimy ycimy A ycimy Tej-Áros ycimy Leány ycimy ykodvegy »Egy éneklési
Játék, melly egy Felvonásból áll«. ycimy egy éneklési játék, melly egy
felvonásból áll ycimy Egy éneklési Játék, melly egy Felvonásból áll ycimy egy
ycimy éneklési ycimy játék, ycimy melly ycimy egy ycimy felvonásból ycimy áll
ycimy yc Végre »Ariadne Nakszuson«. ycimy ariadne nakszuson ycimy Ariadne
Nakszuson ycimy ariadne ycimy nakszuson ycimy ycimy Ariadne ycimy Nakszuson
ycimy ykodvegy Nuszöl yszemelynevy nuszöl yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy
nuszöl yszemelynevy yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy ykodvegy fura próbálgatásának
az első állomásául Győrt ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye
ykodvegy szemelte ki, hogy milyen sikerrel, nem tudjuk, de Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Csaplovics yszemelynevy
csaplovics yszemelynevy Csaplovics yszemelynevy csaplovics yszemelynevy
yszemelynevy Csaplovics yszemelynevy ykodvegy szerint nevettető kudarcot vallott
keverék beszédjével. (Csapkovics: yszemelynevy csapkovics yszemelynevy
Csapkovics yszemelynevy csapkovics yszemelynevy yszemelynevy Csapkovics
yszemelynevy ykodvegy Adatok a magyarországi játékszínekről. ycimy adatok a
magyarországi játékszínekről ycimy Adatok a magyarországi játékszínekről ycimy
adatok ycimy a ycimy magyarországi ycimy játékszínekről ycimy ycimy Adatok
ycimy a ycimy magyarországi yci »Hirnök«. yintezmenyy hirnök yintezmenyy Hirnök
yintezmenyy hirnök yintezmenyy yintezmenyy Hirnök yintezmenyy ykodvegy 1837.évf.46.szám.
xevtizedx 1835 Idézi Benyovszky yszemelynevy benyovszky yszemelynevy Benyovszky
yszemelynevy benyovszky yszemelynevy yszemelynevy Benyovszky yszemelynevy
ykodvegy is.) Nuszölé yszemelynevy nuszöl yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy
nuszöl yszemelynevy yszemelynevy Nuszöl yszemelynevy ykodvegy mindenesetre a kezdeményezés
dicsősége, ő volt az első, aki magyarul játszott a győri ytelepulesy győr
ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy színpadon. A magyar színészet első
igazi bemutatkozása 1811-ben xevtizedx 1815 történt meg. Ebben az időben járt nálunk
Benke József yszemelynevy benke józsef yszemelynevy Benke József yszemelynevy
benke yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Benke yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy társulata. Koltai Virgil yszemelynevy koltai virgil
yszemelynevy Koltai Virgil yszemelynevy koltai yszemelynevy virgil yszemelynevy
yszemelynevy Koltai yszemelynevy Virgil yszemelynevy ykodvegy téves állítása szerint
Balogh István yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István
yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy lett volna Győrnek ytelepulesy győr
ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy első magyar színigazgatója, aki Bayer
József yszemelynevy bayer józsef yszemelynevy Bayer József yszemelynevy bayer
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bayer yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy hasonlóan téves állítása szerint Győrött ytelepulesy győr
ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy nem tudott sikert elérni. Benke yszemelynevy
benke yszemelynevy Benke yszemelynevy benke yszemelynevy yszemelynevy Benke
yszemelynevy ykodvegy igenis nagy sikerrel működött és a győri ytelepulesy győr
ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy levéltárban őrzött levele szerint »Győr
olyan kenyeret és maradandóságot nyújthat a magyar játékszínnek, melynél biztosabbal
a hazában egy város sem adhat«. A követkető évben is Benke József yszemelynevy
benke józsef yszemelynevy Benke József yszemelynevy benke yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Benke yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy játszott
Győrött. ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Ebből az
időből maradt ránk az első magyar színlap Dugonics yszemelynevy dugonics
yszemelynevy Dugonics yszemelynevy dugonics yszemelynevy yszemelynevy Dugonics
yszemelynevy ykodvegy »Bátori Mária« ycimy bátori mária ycimy Bátori Mária
ycimy bátori ycimy mária ycimy ycimy Bátori ycimy Mária ycimy ykodvegy előadásáról,
amely szerint egy »Idegen« is szerepelt, ez az idegen Katona József yszemelynevy
katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt.
Ebben az időben a Kuntz-féle yszemelynevy kuntz yszemelynevy Kuntz yszemelynevy
kuntz yszemelynevy yszemelynevy Kuntz yszemelynevy ykodvegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy társulatnak tagja volt a később oly híressé vált osztrák ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy ykodvegy költő-színész: Raimund Ferdinánd, yszemelynevy
raimund ferdinánd yszemelynevy Raimund Ferdinánd yszemelynevy raimund
yszemelynevy ferdinánd yszemelynevy yszemelynevy Raimund yszemelynevy Ferdinánd
yszemelynevy ykodvegy aki négy évig volt győri ytelepulesy győr ytelepulesy
győr ymegyey győr megye ykodvegy színész. (1810-1813). Benkéék yszemelynevy
benke yszemelynevy Benké yszemelynevy benke yszemelynevy yszemelynevy Benké
yszemelynevy ykodvegy már akkor kezdték az előadásokat, amikor Kuntzék yszemelynevy
kuntz yszemelynevy Kuntz yszemelynevy kuntz yszemelynevy yszemelynevy Kuntz
yszemelynevy ykodvegy még csak pakkoltak. Így nagyon valószínű, hogy Katona yszemelynevy
katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona
yszemelynevy ykodvegy és Raimund yszemelynevy raimund yszemelynevy Raimund
yszemelynevy raimund yszemelynevy yszemelynevy Raimund yszemelynevy ykodvegy összeismerkedtek.
1817-ig megint nem volt magyar színészet Győrött. ytelepulesy győr ytelepulesy
Győr ymegyey győr megye ykodvegy Ebben az évben ismét Balogh István yszemelynevy
balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy próbál szerencsét, először márciusban tart 9 előadást, majd májusban kettőt,
a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színigazgató engedelmével, aztán Scherzer
Ferenc yszemelynevy scherzer ferenc yszemelynevy Scherzer Ferenc yszemelynevy
scherzer yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Scherzer yszemelynevy
Ferenc yszemelynevy ykodvegy eltakarodása után, november-december havában 30-szor
játszik. Itt marad 1818.januáriusában is, 20 előadást tartva. De a társulat egy
beadványa arról tanuskodik, hogy a közönség nem pártolta. 1817-ben renoválták xtalanevtizedx
1825 a színházat, - negyven iparos közül, - aki számlával igazolta végzett színházi
munkáját, 38 német nevű volt, csak kettő magyar, úgy hívták őket: Gocsis Péter yszemelynevy
gocsis péter yszemelynevy Gocsis Péter yszemelynevy gocsis yszemelynevy péter
yszemelynevy yszemelynevy Gocsis yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy és Nehmet
Pál. yszemelynevy nehmet pál yszemelynevy Nehmet Pál yszemelynevy nehmet
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Nehmet yszemelynevy Pál yszemelynevy
ykodvegy Ebből az adatból is látszik, hogy milyen nehéz helyzete lehetett a magyar
úttörő színészeknek. Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy
Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy
Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy társulata 1820.tavaszán xevtizedx
1825 játszott Győrött. ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye
ykodvegy »Mindenütt nagy tetszéssel fogadták a társaságot - írja Déryné yszemelynevy
déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy - kivált Nagy-Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr
ymegyey győr megye ykodvegy igen szerették az operákat. Már ott akkor is igen értelmes,
műértő publikum járta a színházat. Operáink jól betanulva s nagyon összevágólag,
precizióval adattak.« Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné
yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy később
is játszott Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye
ykodvegy a negyvenes évek elején. Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy
Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy
ykodvegy 1820.novemberétől 1821.októberéig kapta meg a győri ytelepulesy győr
ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy színházat. Kibérelte egy egész évre,
mivel német pályázó nem akadt. Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy
Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy
ykodvegy tehát azt hitte, hogy kiküszöbölheti a német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színészetet. Kötelezte magát arra, hogy minden második vasárnapon
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy darabot fog előadni. Kilényi yszemelynevy
kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy
Kilényi yszemelynevy ykodvegy nem volt tisztában a helyzettel, pedig - újabb levéltári
adatok után, már 1819-ban xevtizedx 1815 is xtalanevtizedx 1825 játszott nálunk
- természetes, hogy kudarc lett a vége. Kilényi yszemelynevy kilényi
yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi
yszemelynevy ykodvegy elnyújtott szezonja és a német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színészet elmaradása nagy kárt okozott a magyar színészetnek.
A győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy közönség betelt
a magyar színészekkel. Hosszú ideig nem szívesen fogadták a magyarokat. Pedig Kilényinek
yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy
yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy jó színészei voltak, köztük Déryné, yszemelynevy
déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy
Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery
yszemelynevy ykodvegy is. A következő években Kilényi, yszemelynevy kilényi
yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi
yszemelynevy ykodvegy Pergő Celesztin, yszemelynevy pergő celesztin
yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin
yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy Horváth
József, yszemelynevy horváth józsef yszemelynevy Horváth József yszemelynevy
horváth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy
József yszemelynevy ykodvegy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy ferenc
yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és
Fülöp János yszemelynevy fülöp jános yszemelynevy Fülöp János yszemelynevy
fülöp yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Fülöp yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy társulatai vendégszerepeltek. 1828-ban xevtizedx 1825 Vas
vármegye, ytelepulesy vas vármegye ytelepulesy Vas vármegye ymegyey vas megye
ykodvegy Komlóssy yszemelynevy komlóssy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy
komlóssy yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy ykodvegy és Tóth yszemelynevy
tóth yszemelynevy Tóth yszemelynevy tóth yszemelynevy yszemelynevy Tóth
yszemelynevy ykodvegy társaságát »Dunántúli Játszótársaság« yintezmenyy
dunántúli játszótársaság yintezmenyy Dunántúl yintezmenyy dunántúli yintezmenyy
játszótársaság yintezmenyy yintezmenyy Dunántúl yintezmenyy ykodvegy név alatt pártolásba
vette és belevonta Győr ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye
ykodvegy városát is a színpártoló mozgalomba. Terjszeteni kell a nemzeti nyelvet
»már pedig ezen irány minő alkalmasabb segéd okkkal, mint a jó ízlésnek rendszabásaihoz
alkalmaztatott, kedveltető, hangokkal és azokat követő rendes mozdulatokkal vegyétett,
gyakran egyébként a figyelem fölül könnyen eltünhető erköltsös érzést gerjesztő
Tárgyokat, kellmetes fényben vissza ábrázoló Szín-Játszó elől adásokkal értetik
el.« (Vas megye ytelepulesy vas megye ytelepulesy Vas megye ymegyey vas megye
ykodvegy átíratából.) A város erre két hónapra ingyen adta a színházat a Dunántúli
Játszótársaságnak. yintezmenyy dunántúli játszótársaság yintezmenyy Dunántúl
yintezmenyy dunántúli yintezmenyy játszótársaság yintezmenyy yintezmenyy
Dunántúl yintezmenyy ykodvegy A megyével együtt közös bizottságot küldött ki 1829-ben
a xtalanevtizedx 1835 magyar színészet pártolására. A »Dunántúli« yintezmenyy
dunántúli yintezmenyy Dunántúl yintezmenyy dunántúli yintezmenyy yintezmenyy
Dunántúl yintezmenyy ykodvegy igazgatójává, mint tudjuk, 1831-ben xevtizedx
1835 Kisfaludy xtalanevtizedx 1845 Sándort yszemelynevy kisfaludy sándor
yszemelynevy Kisfaludy Sándor yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy választották
meg, aki a társaság érdekében több ízben Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy
Győr ymegyey győr megye ykodvegy is járt és a tanáccsal levelezést folytatott. Komoly
felhők kezdtek már tornyosulni a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr
ymegyey győr megye ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy múzsa eddig
még teljesen zavartalan egén, de csak 1840-ben xevtizedx 1845 kellett az egyeduralmáról
lemondania, mert a magyarok rövidlélegzetű vendégjárásai nem okoztak neki a harmincas
évek végéig észrevehető károkat. 1840-ben alakult meg a Magyar Színpártoló Részvényes
Egyesület. yintezmenyy magyar színpártoló részvényes egyesület yintezmenyy
Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színpártoló yintezmenyy részvényes
yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezme Lelke Kovács Pál dr.
yszemelynevy kovács pál dr. yszemelynevy Kovács Pál dr. yszemelynevy kovács
yszemelynevy pál yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy
Pál yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodvegy volt, aki maga is drámaíró lévén, szívén
viselte a színészet ügyét. Győr ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr
megye ykodvegy megmagyarosításában Kovács Pálé yszemelynevy kovács pál
yszemelynevy Kovács Pál yszemelynevy kovács yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Kovács yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy a főszerep. 1840-ig sok
történt a színház modernizálására is. 1833-ban xevtizedx 1835 alakult meg a német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy »Theater Verschönerungs - Verein« yintezmenyy
theater verschönerungs - verein yintezmenyy Theater yintezmenyy theater
yintezmenyy verschönerungs yintezmenyy - yintezmenyy verein yintezmenyy
yintezmenyy Theater yintezmenyy ykodvegy Ecker János yszemelynevy ecker jános
yszemelynevy Ecker János yszemelynevy ecker yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Ecker yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy városi fürmender (gyám)
agitálására, ez az egyesület eddig gyűjtötte a pénzt, míg hozzá lehetett fogni a
színház gyökeres újításába. 1839-ben lett kész ez a sok pénzbe kerülő, de elhibázott
munka. A színházat ugyanis 1798-ban xevtizedx 1795 olyan xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx
1815 helyre építették a Rába szigetére, a mai sétatérre, amelyet az árvíz majdnem
minden évben elönt. Az épület ezért igen gyorsan rongálódik, hiszen még a nézőtér
is sokszor víz alá kerül. Az 1839-iki xevtizedx 1835 renoválás xtalanevtizedx
1845 egyébiránt művészileg olyan szép volt, hogy Blum - Herlossohn - Marggraf yszemelynevy
blum - herlossohn - marggraf yszemelynevy Blum - Herlossohn - Marggraf
yszemelynevy blum yszemelynevy - yszemelynevy herlossohn yszemelynevy -
yszemelynevy marggraf yszemelynevy yszemelyn »Theaterlexikona« ycimy
theaterlexikona ycimy Theaterlexikona ycimy theaterlexikona ycimy ycimy
Theaterlexikona ycimy ykodvegy (1842.) xevtizedx 1845 nagyon megdicséri. Kovács
Pál yszemelynevy kovács pál yszemelynevy Kovács Pál yszemelynevy kovács
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Pál yszemelynevy
ykodvegy erős harcot indított a maga magyar színészetbiztosító egyletével a német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy
német ynemzetisegy ykodvegy színészet uralma ellen. A magyar színészet ettől kezdve
anyagilag erősebb volt, mint a német, ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy ha volt
deficitje, a biztosító társulat fedezte, nem kellett a színházat üzleti vállalatnak
tekintenie, apostolkodhatott. 1840-ben gyökeresedett meg a magyar színészet, a németek
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy husvét hétfőjétől Szent Mihály napjáig
játszottak, a magyarok októbertől virágvasárnapjáig. Míg a színház fűtését nem hozták
úgy rendbe, hogy nem volt türhetetlen a téli hideg, addig a nyári szezon jobban
kedvezett a németeknek. ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Mihelyt a fűtés kérdése
tisztességes megoldást nyert - a hatvanas években, - előnyösebb volt a téli szezon.
A nyáron türhetetlen volt a hőség a színházban és ez a körülmény volt az, ami kényszerítette
Kottaun Lipót yszemelynevy kottaun lipót yszemelynevy Kottaun Lipót
yszemelynevy kottaun yszemelynevy lipót yszemelynevy yszemelynevy Kottaun
yszemelynevy Lipót yszemelynevy ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színigazgatót,
hogy 1849-ben felépítette a mai Teleki uccában az arénát, a nyitott színkört, amelyben
még a hetvenes évek elején is játszottak a nyáron, többnyire német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színészek, de magyarok is. 1841-től kezdve birjuk Ecker János
yszemelynevy ecker jános yszemelynevy Ecker János yszemelynevy ecker
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Ecker yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy városi telekbírónak színházi naplóját, mely hű tükörképét
nyujtja az összes színi eseményeknek 1849-ig. A későbbi és előbbi kötetek elvesztek.
Volt Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy 1844-1846-ig
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy lap, a »Vaterland«, yintezmenyy
vaterland yintezmenyy Vaterlan yintezmenyy vaterland yintezmenyy yintezmenyy
Vaterlan yintezmenyy ykodvegy 1846-1848-ig magyar xtalanevtizedx 1855 lap, a »Hazánk«.
yintezmenyy hazánk yintezmenyy Hazánk yintezmenyy hazánk yintezmenyy
yintezmenyy Hazánk yintezmenyy ykodvegy Ezeknek a színházi rovatai nem megbízhatók
és amellett hézagosak is, így Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy Ecker
yszemelynevy ecker yszemelynevy yszemelynevy Ecker yszemelynevy ykodvegy naplói
megbecsülhetetlen értékűek. Nélkülök semmit se tudnánk a két forradalmi év színészetéről.
Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy
yszemelynevy Ecker yszemelynevy ykodvegy igen színes pillanatfelvételekben örökítette
meg a magyar vendégjárást. A negyvenes években Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy
Győr ymegyey győr megye ykodvegy játszottak többször is: Egressy Gábor, yszemelynevy
egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy
gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy
ykodvegy Laborfalvi Róza, yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi
Róza yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy
Laborfalvi yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy Lendvay Márton yszemelynevy
lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy
márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy
ykodvegy és felesége, Bartháné, yszemelynevy bartháne yszemelynevy Bartháné
yszemelynevy bartháne yszemelynevy yszemelynevy Bartháné yszemelynevy ykodvegy Füredi,
yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy
yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy Megyeri, yszemelynevy megyeri
yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri
yszemelynevy ykodvegy Benza, yszemelynevy benza yszemelynevy Benza yszemelynevy
benza yszemelynevy yszemelynevy Benza yszemelynevy ykodvegy Dobsa Lajos yszemelynevy
dobsa lajos yszemelynevy Dobsa Lajos yszemelynevy dobsa yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Dobsa yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy stb. A
szabadságharc szomorú kimenetele után sem lett itt rosszabb a magyar színészet helyzete.
Győr ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy város német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy polgárságának zöme Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy
Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy yszemelynevy Ecker yszemelynevy ykodvegy szerint
»radikális«, azaz magyar érzelmű volt és nemzeti kötelességének tartotta a magyar
színházba való járást, még ha az előadást megsem értette. A magyar színészet már
erősebb volt, mint háttérbe szoruló német yszemelynevy német yszemelynevy német
yszemelynevy német yszemelynevy yszemelynevy német yszemelynevy ykodvegy versenytársa,
noha annak olyan híres emberei voltak, mint Goldmark Károly, yszemelynevy
goldmark károly yszemelynevy Goldmark Károly yszemelynevy goldmark yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Goldmark yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy színházi zenész és Balsel Károly, yszemelynevy balsel károly
yszemelynevy Balsel Károly yszemelynevy balsel yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy Balsel yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy a később világhírűvé
vált komikus. A magyar színészetnek két nagy művésznője itt kezdte pályáját: 1858.jan.5.
xevtizedx 1855 Győrött xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy győr ytelepulesy Győr
ymegyey győr megye ykodvegy lépett fel először Kölesi Lujza, yszemelynevy
kölesi lujza yszemelynevy Kölesi Lujza yszemelynevy kölesi yszemelynevy lujza
yszemelynevy yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy a későbbi
Blaháné, yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne
yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy 1866-ban xevtizedx 1865
pedig Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy került
a színészethez Krippel Mária yszemelynevy krippel mária yszemelynevy Krippel
Mária yszemelynevy krippel yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Krippel
yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy is, Magyarország legnagyobb tragikája:
Jászai Mari. yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy
jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari
yszemelynevy ykodvegy Közben ismét foldozgatni kellett a megrokkant színházi épületet.
Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy Ecker yszemelynevy ecker yszemelynevy
yszemelynevy Ecker yszemelynevy ykodvegy már 1850-ban xevtizedx 1855 azt xtalanevtizedx
1865 mondta, hogy kár minden krajcárért, amelyet a halálára már teljesen megérett
épület javítgatására fordítanak: ehelyett egy új színház felépítésére kellene gondolnia
a városnak, de nem építtesse ezt a régi helyére, az évenkénti árvíznek kitett sétatérre,
hanem máshová, a belváros területére. Ahelyett, hogy ezt a tanácsot megfontolta
volna a város, 1860.után xevtizedx 1865 átengedte a színház teljes igazgatását és
kezelését a Győr városi Színházi Részvény Egyesületnek, yintezmenyy győr városi
színházi részvény egyesület yintezmenyy Győr vár yintezmenyy győr yintezmenyy
városi yintezmenyy színházi yintezmenyy részvény yintezmenyy egyesület
yintezmenyy yintezmenyy Győ amely részvények alapján összegyüjtött pénzét a régi,
korhadt és elrongyolódott épület tatarozásába ölte bele. A kiegyezés után óriási
léptekben ahaladt előre a város megmagyarosodása. 1867-től kezdve xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 a nyaranként játszó német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy társulatok nem tudták már kihúzni a szezonjukat (húsvéttól
októberig). Már csak két hónapig, hat hétig tudtak valahogyan exisztálni, sokszor
teljesen kudarccal távoztal. 1885-ben xevtizedx 1885 játszott xtalanevtizedx
1895 az utolsó német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy társulat a színházban., Ezzel
győzött ugyan a magyar színészet, de elvesztette a versenytárs kimulásával egyetlen
egy stimulánsát is, amely folyton nógatta és sarkalta minden erejének és tudásának
összeszedésére, hogy nem mondhassa senkisem a magyar múzsa szégyenére, hogy »a németek
mégis jobban játszanak.« A színház történetét 1890-től xevtizedx 1895 a m,ai napig
nem írta meg senkisem. A színház már a hatvanas években igen sokat vesztett művészi
komolyságából, a komoly darabokat és a finom vígjátékokat kiszorították az operett,
a francia pikantéria. Ez a processzus 1890-ben folytatódott. xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 A színház már nem nyújtott művészetet, hanem művészet-pótlékot.
A győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy színház olyan
kétségbeejtő, siralmas állapotban volt, hogy a közönség akkor sem járt színházba,
ha jó társulat játszott benne - pedig egy 50.000 lakossal bíró városba csak jó társulat
jön -: lehetetlen állapotok uralkodtak a régi bődéban: a léghuzat tűrhetetlensége,
a padló korhadtsága, a karzatok düledező állapota semmisem ahhoz képest, hogy előadás
alatt a nézők ölébe néha egy-egy jól megtermett patkány is bele ugrott. Mivel a
folytonos és állandó pepecselés nem használt és mivel a város nem tudta magát elhatározni
egy teljesen új színháznak felépítésére, a ygőri államrendőrség vezetője 1927-ben
xevtizedx 1925 betiltotta a tűzveszélyes és rozoga épületben bármi néven nevezendő
előadásoknak tartását. A már engedélyt nyert színigazgató fellebbezésére a hatóságok
még néhány hónapig negnyújtották a színház életét. Végre érvénybe lépett a bezárási
rendelet, miután 130 évig játszottak az idejét bőven kiszolgált, többszörösen restaurált
Múzsa-templomban. Azóta Győrnek ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr
megye ykodvegy nincsen színtársulata, minden évben jön egy pár heti staggionéra
Alapi Nándor yszemelynevy alapi nándor yszemelynevy Alapi Nándor yszemelynevy
alapi yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Alapi yszemelynevy Nándor
yszemelynevy ykodvegy társulata, a Győri Lloyd nagytermében játszván. Más ilyen
staggione-színház a Szentiványi Béláé. yszemelynevy szentiványi béla
yszemelynevy Szentiványi Bélá yszemelynevy szentiványi yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Szentiványi yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy Győr
ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy városának és társadalmának
kontroverz kérdése az, hogy hol álljon az új színház? Több terv merült fel, valószínűleg
a Bisinger-sétányra fogják elhelyezni. Győr ytelepulesy győr ytelepulesy Győr
ymegyey győr megye ykodvegy szabad királyi városa színházi tervpályázatot írt ki.
Ez lejárt 1929.szept.28-án. A xtalanevtizedx 1935 pályázóknak a városi tanács feltételeket
is kötött ki. Ezek: az új színház befogadóképessége legyen 900 személyes. Csak ülőhelynek
szabad lenniök. Állóhely nem lesz. Az építkezési pályázat meghatározza a színpad
méreteit is. A színpad magassága 10 méter, szélessége 20 méter, mélysége 10 méter
kell hogy legyen. Emellett a tervezőnek hátsószínpad létesítésére is kell gondolnia.
A zenekar - sülyesztve - adjon kényelmes elhelyezést 40 zenésznek és hangszereinek.
A színház emberi számítás szerint 1931-ben xevtizedx 1935 készen fog állni. A város
nem lesz fukar, néhány millió pengőjébe fog kerülni az új színház fényes palotája.
Ha a régi nagy művészeknek lelke visszajár az utódokba, nem kell féltenünk a most
építendő új győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy
színházat sem attól, hogy üresen fog állani. (Irodalom: Dr.Kovács Pál yszemelynevy
dr.kovács pál yszemelynevy Dr.Kovács Pál yszemelynevy dr.kovács yszemelynevy
pál yszemelynevy yszemelynevy Dr.Kovács yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy cikke
Fehér Ipoly yszemelynevy fehér ipoly yszemelynevy Fehér Ipoly yszemelynevy
fehér yszemelynevy ipoly yszemelynevy yszemelynevy Fehér yszemelynevy Ipoly
yszemelynevy ykodvegy könyvében: »Győr megye és város Egyetemes Leírása«. ycimy
győr megye és város egyetemes leírása ycimy Győr megye és város Egyetemes
Leírása ycimy győr ycimy megye ycimy és ycimy város ycimy egyetemes ycimy
leírása ycimy ycimy Győr ycimy megye ycimy és 1874.242-245. xevtizedx 1875 Koltai
xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Virgil: yszemelynevy koltai virgil
yszemelynevy Koltai Virgil yszemelynevy koltai yszemelynevy virgil yszemelynevy
yszemelynevy Koltai yszemelynevy Virgil yszemelynevy ykodvegy Győr színészete. ycimy
győr színészete ycimy Győr színészete ycimy győr ycimy színészete ycimy ycimy
Győr ycimy színészete ycimy ykodvegy Két kötet.1890. xevtizedx 1895 Lám xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 Frigyes: yszemelynevy lám frigyes yszemelynevy Lám
Frigyes yszemelynevy lám yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Lám
yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy »Egy győri polgár a reformkorszakban«.
ycimy egy győri polgár a reformkorszakban ycimy Egy győri polgár a
reformkorszakban ycimy egy ycimy győri ycimy polgár ycimy a ycimy
reformkorszakban ycimy ycimy Egy ycimy győri ycimy polgár ycimy a y 1928. xevtizedx
1925 (Színházról 50-78. és 134-136.lapokon.) Lám Frigyes: yszemelynevy lám
frigyes yszemelynevy Lám Frigyes yszemelynevy lám yszemelynevy frigyes
yszemelynevy yszemelynevy Lám yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy »Színházunk
külső története dióhéjban«. ycimy színházunk külső története dióhéjban ycimy
Színházunk külső története dióhéjban ycimy színházunk ycimy külső ycimy
története ycimy dióhéjban ycimy ycimy Színházunk ycimy külső ycimy története yc
1928. Lám Frigyes: yszemelynevy lám frigyes yszemelynevy Lám Frigyes
yszemelynevy lám yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Lám
yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy »A győri német színház története«. ycimy
a győri német színház története ycimy A győri német színház története ycimy a
ycimy győri ycimy német ycimy színház ycimy története ycimy ycimy A ycimy győri
ycimy német ycimy színház ycimy tört (1742-1885.) xevtizedx 1885 Sajtó-készen. xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 Kb.20 ív. Színlapgyűjtemény a Szt.Benedek-rend győri múzeumában.
yintezmenyy szt.benedek-rend győri múzeum yintezmenyy Szt.Bene yintezmenyy
szt.benedek-rend yintezmenyy győri yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy
Szt.Bene yintezmenyy ykodvegy Cikkek a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr
ymegyey győr megye ykodvegy újságokban: »Vaterland«, yintezmenyy vaterland
yintezmenyy Vaterlan yintezmenyy vaterland yintezmenyy yintezmenyy Vaterlan
yintezmenyy ykodvegy »Hazánk«, yintezmenyy hazánk yintezmenyy Hazánk
yintezmenyy hazánk yintezmenyy yintezmenyy Hazánk yintezmenyy ykodvegy »Győri Közlöny«,
yintezmenyy győri közlöny yintezmenyy Győri Kö yintezmenyy győri yintezmenyy
közlöny yintezmenyy yintezmenyy Győri yintezmenyy Kö yintezmenyy ykodvegy »Győri
Hírlap«, yintezmenyy győri hírlap yintezmenyy Győri Hí yintezmenyy győri
yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Győri yintezmenyy Hí yintezmenyy
ykodvegy »Dunántúli Hírlap«, yintezmenyy dunántúli hírlap yintezmenyy Dunántúl
yintezmenyy dunántúli yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Dunántúl
yintezmenyy ykodvegy stb. (Dr.Lám Frigyes.) yszemelynevy dr.lám frigyes
yszemelynevy Dr.Lám Frigyes yszemelynevy dr.lám yszemelynevy frigyes
yszemelynevy yszemelynevy Dr.Lám yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
dr.lám frigyes szin_II.0204.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Győri színészet - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0204.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0204.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24996.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Győri
színészet
Szócikk: Győri színészet Győr hajdanában, a tizenkilencedik
század derekáig, német színezetű város volt. Valószínűleg jártak Győrött a 17.század
első felében is német vándorkomédiások, talán u.n. »angol komédiások« is, de a városi
levéltár adatai szerint csak 1742-ből tudjuk egész biztosan, hogy német színészek
játszottak a városban. Ettől kezdve majdnem minden évben jön egy-két trupp, amely
vagy a piacon üt fel bódét, vagy pedig a »Fehér bárány«-ban játszik. Az első társulatok
még rögtönzött, »Kolbász Jancsi«-féle játékokat adtak elő, vagy pedig vérfagyasztó
»Fő-és Állam - cselekményeket«, de 1754-ben Piloty Ignác principális Győrött is
diadalra viszi Gottsched színpadi reformját, számkiveti a bohócot, a rögtönzést
és csupán »szabályszerű darabot« ad elő. Másik híres színigazgatója a tizennyolcadik
századbeli Győrnek Berner Félix, aki felépíti az első győri színházat, a mai helyén,
- fából. Ettől kezdve, hogy Berner híres társulata Győrött szerepelt, 1768.óta,
állandó a színészet. »Állhatatos német Theátromunk« volt már, nem »bujdosó«, ahogyan
Sándor István a nem állandó színészettel bíró városi színházakat nevezte. 1784-ben
az árvíz által megrongált faszínház helyére új fa-színházat építtetett Schossleuthner
György színigazgató. Ebben a két fa-színházban azok a német társulatok játszottak,
amelyeket a magyarországi színészet történetéből jól ismerünk. Ezek a társulatok
a Wahr, Rössel, Berndt, Jung, Jungheim, Steinhardt, Paraskovits, Scherzer, Kuntz,
Kals, Worelly sat. társaságai. Ezek a német társaságok már sűrűn adnak elő magyar
tárgyú darabokat is. Mivel a fa-színházban csak nyáron lehetett játszani, Scherzer
és Kuntz pedig télen is itt akartak maradni, alkalmas hely után kellett nézniök.
A feloszlatott jezsuita rend kollégiumának refektóriumát és helyiségeit alakította
át színházzá a Vallásalap és kiadta a truppoknak télire. Legutoljára Kuntz Kristóf
játszott a volt jezsuita rendház ebédlőjében, azaz a mai bencésrendház nagy refektóriumában.
- (1798-ban). Közben a város törte a fejét egy kőszínház építésén. II.József feloszlatta
a franciskánus rendet is és lefoglalta a Vallásalap számára a ferenciek győri házát
és templomát. A város 1789-ben lépéseket tett, hogy színház céljára kérjék el a
császártól a zárdát. Ha II.József meg nem hal időközben ma vármegyeháza helyett
színház lett volna a franciskánusok templomából. 1798-ban Reinpacher József kávés
magánvállalkozásból kőszínházat építettett a lebontott fa-színház helyén. Reinpachernek
nem volt pénze, adósságokba verte magát, a saját bevallása szerint 20.000 frtot
költött a színház építésére és belső felékesítésére. Megbukott. 1802-ben árverésen
megvette a színházat a főhitelezője, Gschwindt János lakatosmester, aki 1804-ben
a városnak adta el az épületet 4000 frtért. A város ezzel igen jó üzletet csinált.
Sajnos, csakhamar tönkrement az épület. 1809-ben Napoleon katonái lefoglalták, kaszárnyát
és istállót csináltak belőle. Alig tíz évig játszottak tehát Magyarország egyik
legrégibb »új« színházában és teljes roncs lett belőle. Még most is beteg ettől
a csapástól. Napoleon győri kirándulása óta toldozzák-foldozzák a győriek sok szeretettel,
tömérdek pénzzel és kevés belátással, Tháliának a francia harcokban dicsőséggel
megrokkant templomát. 1809 óta égetően aktuális egy új színház kérdése. Azóta, bár
sokszor javítottak és bővítettek a »régi házon«, még mindig abba az épületbe járunk,
amelyet Reinpacher kávés emeltetett. Reinpacher idejébe esik a magyar színi múzsának
első győri szárnypróbálgatása is. 1802-ben, amikor még Reinpacheré volt a színház,
megjelent Győrött egy bécsi burgtheateri színész: Nuszöl József, vagy ahogyan magát
nagyzási hóbortjában hívja, Nouseul József és négy személyből álló társulatával
magyar színdarabokat akart előadni. (Nuszöl győri hirdetménye kelt 1802.ápr.7. Lásd
Benyovszky Károly könyvét: »A pozsonyi magyar színészet története«). Nuszöl és színészei
nem is tudtak magyarul, úgy vágták be a színdarabjaikat. Győrött 1802.áprilisában
előadta ez az első győri magyar színtársulat a következő műveket: »Medea«. »Egy
Musikával elegyes Tettetmény két Felvonásban. Mellynek Szerzője a nagy hírű Benda«,
azután »A Tej-Áros Leány«. »Egy éneklési Játék, melly egy Felvonásból áll«. Végre
»Ariadne Nakszuson«. Nuszöl fura próbálgatásának az első állomásául Győrt szemelte
ki, hogy milyen sikerrel, nem tudjuk, de Pesten Csaplovics szerint nevettető kudarcot
vallott keverék beszédjével. (Csapkovics: Adatok a magyarországi játékszínekről.
»Hirnök«. 1837.évf.46.szám. Idézi Benyovszky is.) Nuszölé mindenesetre a kezdeményezés
dicsősége, ő volt az első, aki magyarul játszott a győri színpadon. A magyar színészet
első igazi bemutatkozása 1811-ben történt meg. Ebben az időben járt nálunk Benke
József társulata. Koltai Virgil téves állítása szerint Balogh István lett volna
Győrnek első magyar színigazgatója, aki Bayer József hasonlóan téves állítása szerint
Győrött nem tudott sikert elérni. Benke igenis nagy sikerrel működött és a győri
levéltárban őrzött levele szerint »Győr olyan kenyeret és maradandóságot nyújthat
a magyar játékszínnek, melynél biztosabbal a hazában egy város sem adhat«. A követkető
évben is Benke József játszott Győrött. Ebből az időből maradt ránk az első magyar
színlap Dugonics »Bátori Mária« előadásáról, amely szerint egy »Idegen« is szerepelt,
ez az idegen Katona József volt. Ebben az időben a Kuntz-féle német társulatnak
tagja volt a később oly híressé vált osztrák költő-színész: Raimund Ferdinánd, aki
négy évig volt győri színész. (1810-1813). Benkéék már akkor kezdték az előadásokat,
amikor Kuntzék még csak pakkoltak. Így nagyon valószínű, hogy Katona és Raimund
összeismerkedtek. 1817-ig megint nem volt magyar színészet Győrött. Ebben az évben
ismét Balogh István próbál szerencsét, először márciusban tart 9 előadást, majd
májusban kettőt, a német színigazgató engedelmével, aztán Scherzer Ferenc eltakarodása
után, november-december havában 30-szor játszik. Itt marad 1818.januáriusában is,
20 előadást tartva. De a társulat egy beadványa arról tanuskodik, hogy a közönség
nem pártolta. 1817-ben renoválták a színházat, - negyven iparos közül, - aki számlával
igazolta végzett színházi munkáját, 38 német nevű volt, csak kettő magyar, úgy hívták
őket: Gocsis Péter és Nehmet Pál. Ebből az adatból is látszik, hogy milyen nehéz
helyzete lehetett a magyar úttörő színészeknek. Kilényi Dávid társulata 1820.tavaszán
játszott Győrött. »Mindenütt nagy tetszéssel fogadták a társaságot - írja Déryné
- kivált Nagy-Győrben igen szerették az operákat. Már ott akkor is igen értelmes,
műértő publikum járta a színházat. Operáink jól betanulva s nagyon összevágólag,
precizióval adattak.« Déryné később is játszott Győrött, a negyvenes évek elején.
Kilényi 1820.novemberétől 1821.októberéig kapta meg a győri színházat. Kibérelte
egy egész évre, mivel német pályázó nem akadt. Kilényi tehát azt hitte, hogy kiküszöbölheti
a német színészetet. Kötelezte magát arra, hogy minden második vasárnapon német
darabot fog előadni. Kilényi nem volt tisztában a helyzettel, pedig - újabb levéltári
adatok után, már 1819-ban is játszott nálunk - természetes, hogy kudarc lett a vége.
Kilényi elnyújtott szezonja és a német színészet elmaradása nagy kárt okozott a
magyar színészetnek. A győri közönség betelt a magyar színészekkel. Hosszú ideig
nem szívesen fogadták a magyarokat. Pedig Kilényinek jó színészei voltak, köztük
Déryné, Szentpétery is. A következő években Kilényi, Pergő Celesztin, Horváth József,
Komlóssy Ferenc és Fülöp János társulatai vendégszerepeltek. 1828-ban Vas vármegye,
Komlóssy és Tóth társaságát »Dunántúli Játszótársaság« név alatt pártolásba vette
és belevonta Győr városát is a színpártoló mozgalomba. Terjszeteni kell a nemzeti
nyelvet »már pedig ezen irány minő alkalmasabb segéd okkkal, mint a jó ízlésnek
rendszabásaihoz alkalmaztatott, kedveltető, hangokkal és azokat követő rendes mozdulatokkal
vegyétett, gyakran egyébként a figyelem fölül könnyen eltünhető erköltsös érzést
gerjesztő Tárgyokat, kellmetes fényben vissza ábrázoló Szín-Játszó elől adásokkal
értetik el.« (Vas megye átíratából.) A város erre két hónapra ingyen adta a színházat
a Dunántúli Játszótársaságnak. A megyével együtt közös bizottságot küldött ki 1829-ben
a magyar színészet pártolására. A »Dunántúli« igazgatójává, mint tudjuk, 1831-ben
Kisfaludy Sándort választották meg, aki a társaság érdekében több ízben Győrött
is járt és a tanáccsal levelezést folytatott. Komoly felhők kezdtek már tornyosulni
a győri német múzsa eddig még teljesen zavartalan egén, de csak 1840-ben kellett
az egyeduralmáról lemondania, mert a magyarok rövidlélegzetű vendégjárásai nem okoztak
neki a harmincas évek végéig észrevehető károkat. 1840-ben alakult meg a Magyar
Színpártoló Részvényes Egyesület. Lelke Kovács Pál dr. volt, aki maga is drámaíró
lévén, szívén viselte a színészet ügyét. Győr megmagyarosításában Kovács Pálé a
főszerep. 1840-ig sok történt a színház modernizálására is. 1833-ban alakult meg
a német »Theater Verschönerungs - Verein« Ecker János városi fürmender (gyám) agitálására,
ez az egyesület eddig gyűjtötte a pénzt, míg hozzá lehetett fogni a színház gyökeres
újításába. 1839-ben lett kész ez a sok pénzbe kerülő, de elhibázott munka. A színházat
ugyanis 1798-ban olyan helyre építették a Rába szigetére, a mai sétatérre, amelyet
az árvíz majdnem minden évben elönt. Az épület ezért igen gyorsan rongálódik, hiszen
még a nézőtér is sokszor víz alá kerül. Az 1839-iki renoválás egyébiránt művészileg
olyan szép volt, hogy Blum - Herlossohn - Marggraf »Theaterlexikona« (1842.) nagyon
megdicséri. Kovács Pál erős harcot indított a maga magyar színészetbiztosító egyletével
a német színészet uralma ellen. A magyar színészet ettől kezdve anyagilag erősebb
volt, mint a német, ha volt deficitje, a biztosító társulat fedezte, nem kellett
a színházat üzleti vállalatnak tekintenie, apostolkodhatott. 1840-ben gyökeresedett
meg a magyar színészet, a németek husvét hétfőjétől Szent Mihály napjáig játszottak,
a magyarok októbertől virágvasárnapjáig. Míg a színház fűtését nem hozták úgy rendbe,
hogy nem volt türhetetlen a téli hideg, addig a nyári szezon jobban kedvezett a
németeknek. Mihelyt a fűtés kérdése tisztességes megoldást nyert - a hatvanas években,
- előnyösebb volt a téli szezon. A nyáron türhetetlen volt a hőség a színházban
és ez a körülmény volt az, ami kényszerítette Kottaun Lipót német színigazgatót,
hogy 1849-ben felépítette a mai Teleki uccában az arénát, a nyitott színkört, amelyben
még a hetvenes évek elején is játszottak a nyáron, többnyire német színészek, de
magyarok is. 1841-től kezdve birjuk Ecker János városi telekbírónak színházi naplóját,
mely hű tükörképét nyujtja az összes színi eseményeknek 1849-ig. A későbbi és előbbi
kötetek elvesztek. Volt Győrött 1844-1846-ig német lap, a »Vaterland«, 1846-1848-ig
magyar lap, a »Hazánk«. Ezeknek a színházi rovatai nem megbízhatók és amellett hézagosak
is, így Ecker naplói megbecsülhetetlen értékűek. Nélkülök semmit se tudnánk a két
forradalmi év színészetéről. Ecker igen színes pillanatfelvételekben örökítette
meg a magyar vendégjárást. A negyvenes években Győrött játszottak többször is: Egressy
Gábor, Laborfalvi Róza, Lendvay Márton és felesége, Bartháné, Füredi, Megyeri, Benza,
Dobsa Lajos stb. A szabadságharc szomorú kimenetele után sem lett itt rosszabb a
magyar színészet helyzete. Győr város német polgárságának zöme Ecker szerint »radikális«,
azaz magyar érzelmű volt és nemzeti kötelességének tartotta a magyar színházba való
járást, még ha az előadást megsem értette. A magyar színészet már erősebb volt,
mint háttérbe szoruló német versenytársa, noha annak olyan híres emberei voltak,
mint Goldmark Károly, színházi zenész és Balsel Károly, a később világhírűvé vált
komikus. A magyar színészetnek két nagy művésznője itt kezdte pályáját: 1858.jan.5.
Győrött lépett fel először Kölesi Lujza, a későbbi Blaháné, 1866-ban pedig Győrött
került a színészethez Krippel Mária is, Magyarország legnagyobb tragikája: Jászai
Mari. Közben ismét foldozgatni kellett a megrokkant színházi épületet. Ecker már
1850-ban azt mondta, hogy kár minden krajcárért, amelyet a halálára már teljesen
megérett épület javítgatására fordítanak: ehelyett egy új színház felépítésére kellene
gondolnia a városnak, de nem építtesse ezt a régi helyére, az évenkénti árvíznek
kitett sétatérre, hanem máshová, a belváros területére. Ahelyett, hogy ezt a tanácsot
megfontolta volna a város, 1860.után átengedte a színház teljes igazgatását és kezelését
a Győr városi Színházi Részvény Egyesületnek, amely részvények alapján összegyüjtött
pénzét a régi, korhadt és elrongyolódott épület tatarozásába ölte bele. A kiegyezés
után óriási léptekben ahaladt előre a város megmagyarosodása. 1867-től kezdve a
nyaranként játszó német társulatok nem tudták már kihúzni a szezonjukat (húsvéttól
októberig). Már csak két hónapig, hat hétig tudtak valahogyan exisztálni, sokszor
teljesen kudarccal távoztal. 1885-ben játszott az utolsó német társulat a színházban.,
Ezzel győzött ugyan a magyar színészet, de elvesztette a versenytárs kimulásával
egyetlen egy stimulánsát is, amely folyton nógatta és sarkalta minden erejének és
tudásának összeszedésére, hogy nem mondhassa senkisem a magyar múzsa szégyenére,
hogy »a németek mégis jobban játszanak.« A színház történetét 1890-től a m,ai napig
nem írta meg senkisem. A színház már a hatvanas években igen sokat vesztett művészi
komolyságából, a komoly darabokat és a finom vígjátékokat kiszorították az operett,
a francia pikantéria. Ez a processzus 1890-ben folytatódott. A színház már nem nyújtott
művészetet, hanem művészet-pótlékot. A győri színház olyan kétségbeejtő, siralmas
állapotban volt, hogy a közönség akkor sem járt színházba, ha jó társulat játszott
benne - pedig egy 50.000 lakossal bíró városba csak jó társulat jön -: lehetetlen
állapotok uralkodtak a régi bődéban: a léghuzat tűrhetetlensége, a padló korhadtsága,
a karzatok düledező állapota semmisem ahhoz képest, hogy előadás alatt a nézők ölébe
néha egy-egy jól megtermett patkány is bele ugrott. Mivel a folytonos és állandó
pepecselés nem használt és mivel a város nem tudta magát elhatározni egy teljesen
új színháznak felépítésére, a ygőri államrendőrség vezetője 1927-ben betiltotta
a tűzveszélyes és rozoga épületben bármi néven nevezendő előadásoknak tartását.
A már engedélyt nyert színigazgató fellebbezésére a hatóságok még néhány hónapig
negnyújtották a színház életét. Végre érvénybe lépett a bezárási rendelet, miután
130 évig játszottak az idejét bőven kiszolgált, többszörösen restaurált Múzsa-templomban.
Azóta Győrnek nincsen színtársulata, minden évben jön egy pár heti staggionéra Alapi
Nándor társulata, a Győri Lloyd nagytermében játszván. Más ilyen staggione-színház
a Szentiványi Béláé. Győr városának és társadalmának kontroverz kérdése az, hogy
hol álljon az új színház? Több terv merült fel, valószínűleg a Bisinger-sétányra
fogják elhelyezni. Győr szabad királyi városa színházi tervpályázatot írt ki. Ez
lejárt 1929.szept.28-án. A pályázóknak a városi tanács feltételeket is kötött ki.
Ezek: az új színház befogadóképessége legyen 900 személyes. Csak ülőhelynek szabad
lenniök. Állóhely nem lesz. Az építkezési pályázat meghatározza a színpad méreteit
is. A színpad magassága 10 méter, szélessége 20 méter, mélysége 10 méter kell hogy
legyen. Emellett a tervezőnek hátsószínpad létesítésére is kell gondolnia. A zenekar
- sülyesztve - adjon kényelmes elhelyezést 40 zenésznek és hangszereinek. A színház
emberi számítás szerint 1931-ben készen fog állni. A város nem lesz fukar, néhány
millió pengőjébe fog kerülni az új színház fényes palotája. Ha a régi nagy művészeknek
lelke visszajár az utódokba, nem kell féltenünk a most építendő új győri színházat
sem attól, hogy üresen fog állani. (Irodalom: Dr.Kovács Pál cikke Fehér Ipoly könyvében:
»Győr megye és város Egyetemes Leírása«. 1874.242-245. Koltai Virgil: Győr színészete.
Két kötet.1890. Lám Frigyes: »Egy győri polgár a reformkorszakban«. 1928. (Színházról
50-78. és 134-136.lapokon.) Lám Frigyes: »Színházunk külső története dióhéjban«.
1928. Lám Frigyes: »A győri német színház története«. (1742-1885.) Sajtó-készen.
Kb.20 ív. Színlapgyűjtemény a Szt.Benedek-rend győri múzeumában. Cikkek a győri
újságokban: »Vaterland«, »Hazánk«, »Győri Közlöny«, »Győri Hírlap«, »Dunántúli Hírlap«,
stb. (Dr.Lám Frigyes.) szin_II.0204.pdf II