Címszó: Gyulai Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1817
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0209.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0209.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25010.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Gyulai
Ferenc
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525010.htm
Szócikk: Gyulai Ferenc (nagyváradi), (megye) színész,
Gy. Pál testvérbátyja, sz. 1817-ben, (születés
éve) megh. 1866. dec. 6-án, Kolozsvárt. (megye) Előbb
hivatalnok, majd Marosvásárhelyen (megye) színész.
Közben elhagyja a pályát, de még 1844. (időpont) júl.
27-én ismét visszatér és Kolozsvárt (megye) fellép
a »Szökött katona« (cím) (információ)
gr. Monti-jában. (személy) (információ)
1845—46-ban (időpont) ugyanitt
működik s ez évben Felekyvel (személy) (információ)
és Tóth Istvánnal (személy) (információ)
társigazgató. 1847-ben (időpont) tag-,
a forradalomban megint igazgatást vállalt Szákfy Józseffel (személy) és
Felekyvel. (személy)
(információ)
1854-ben (időpont) Kolozsvárt
(megye) Károlyi
Lajos (személy)
(információ)
tagja, 1856-ig, (időpont) amikor
újra színigazgató. 1857-ben (időpont) Láng
Boldizsárnál (személy)
(információ)
működik. 1858. (időpont) április
havában vendégszerepel a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
ahova egyelőre 3 hónapra szerződtették. Mint
ilyen május 2-án volt az első fellépte a »Cigány«-ban, (cím) (információ)
amiről így ír a »Vasárnapi Ujság« (intézmény)
(információ)
(19. sz.): »Gyulai (személy) (információ)
sok humorral s helyes felfogással játszott,
természetes s mégis nemes játéka meggyőzött bennünket arról, hogy méltán számították
őt a vidék elsőrangú színészei közé«. Azonban szept. 1-én megvált a színháztól és
Havi Mihályhoz (személy) (információ)
szerződik, Kolozsvárra, (megye) ahol
élte végéig működött. Gyászjelentése így szól: »A pálya, melyen a megboldogult legjobb
tehetségeivel szolgált, benne azt vesztette el, ki valódi hivatással lépett zászlója
alá. És e pálya, melyen munkált, az volt, mely a szépnek, jónak, nemesnek épít oltárt
a költészet és művészet eszközeivel. Szép pálya ez, de nehéz; mert benne mindenki
nyer, csak aki rajta küzd, annak maradnak tövisei: az önmegtagadás, a lemondás,
a nélkülözés. Ez volt sorsa a megboldogultnak is; de ő híven szolgált s öröm- és
fájdalomban rendíthetetlen támasza volt az ügynek, melyet lángolóin szeretett s
melyet mint a vitéz harcos, csak elesve hagyott el.« 1876. (időpont) szeptember
24-én Kolozsvárott (megye) a színház
előcsarnokában leleplezték a mellszobrát. szin_II.0209.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Gyulai Ferenc címszóvég 25010 Szócikk: Gyulai
Ferenc (nagyváradi), ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar
megye ykodvegy színész, Gy. Pál testvérbátyja, sz. 1817-ben, megh. xtalanevtizedx
1825 xtalanevtizedx 1835 1866. dec. 6-án, Kolozsvárt. ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Előbb hivatalnok, majd Marosvásárhelyen
ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye
ykodvegy színész. Közben elhagyja a pályát, de még 1844. xevtizedx 1845 júl. 27-én
ismét visszatér és Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy fellép a »Szökött katona« ycimy szökött katona
ycimy Szökött katona ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy
katona ycimy ykodvegy gr. Monti-jában. yszemelynevy monti yszemelynevy Monti
yszemelynevy monti yszemelynevy yszemelynevy Monti yszemelynevy ykodvegy 1845—46-ban
ugyanitt működik s ez évben Felekyvel yszemelynevy feleky yszemelynevy Feleky
yszemelynevy feleky yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy ykodvegy és Tóth
Istvánnal yszemelynevy tóth istván yszemelynevy Tóth István yszemelynevy tóth
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy társigazgató. 1847-ben tag-, xtalanevtizedx 1855 a forradalomban
megint igazgatást vállalt Szákfy Józseffel yszemelynevy szákfy józsef
yszemelynevy Szákfy József yszemelynevy szákfy yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Szákfy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Felekyvel. yszemelynevy
feleky yszemelynevy Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy yszemelynevy Feleky
yszemelynevy ykodvegy 1854-ben xevtizedx 1855 Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Károlyi Lajos yszemelynevy
károlyi lajos yszemelynevy Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi yszemelynevy
lajos yszemelynevy yszemelynevy Károlyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy
ykodvegy tagja, 1856-ig, amikor újra színigazgató. 1857-ben Láng Boldizsárnál yszemelynevy
láng boldizsár yszemelynevy Láng Boldizsár yszemelynevy láng yszemelynevy
boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy
ykodvegy működik. 1858. április xtalanevtizedx 1865 havában vendégszerepel a Nemzeti
Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahova egyelőre
3 hónapra szerződtették. Mint ilyen május 2-án volt az első fellépte a »Cigány«-ban,
ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy amiről
így ír a »Vasárnapi Ujság« yintezmenyy vasárnapi ujság yintezmenyy Vasárnap
yintezmenyy vasárnapi yintezmenyy ujság yintezmenyy yintezmenyy Vasárnap
yintezmenyy ykodvegy (19. sz.): »Gyulai yszemelynevy gyulai yszemelynevy Gyulai
yszemelynevy gyulai yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy ykodvegy sok humorral
s helyes felfogással játszott, természetes s mégis nemes játéka meggyőzött bennünket
arról, hogy méltán számították őt a vidék elsőrangú színészei közé«. Azonban szept.
1-én megvált a színháztól és Havi Mihályhoz yszemelynevy havi mihály
yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy szerződik, Kolozsvárra,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol élte
végéig működött. Gyászjelentése így szól: »A pálya, melyen a megboldogult legjobb
tehetségeivel szolgált, benne azt vesztette el, ki valódi hivatással lépett zászlója
alá. És e pálya, melyen munkált, az volt, mely a szépnek, jónak, nemesnek épít oltárt
a költészet és művészet eszközeivel. Szép pálya ez, de nehéz; mert benne mindenki
nyer, csak aki rajta küzd, annak maradnak tövisei: az önmegtagadás, a lemondás,
a nélkülözés. Ez volt sorsa a megboldogultnak is; de ő híven szolgált s öröm- és
fájdalomban rendíthetetlen támasza volt az ügynek, melyet lángolóin szeretett s
melyet mint a vitéz harcos, csak elesve hagyott el.« 1876. xevtizedx 1875 szeptember
24-én Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy a színház előcsarnokában leleplezték a mellszobrát. szin_II.0209.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Gyulai Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1817
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0209.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0209.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25010.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Gyulai
Ferenc
Szócikk: Gyulai Ferenc (nagyváradi), színész, Gy.
Pál testvérbátyja, sz. 1817-ben, megh. 1866. dec. 6-án, Kolozsvárt. Előbb hivatalnok,
majd Marosvásárhelyen színész. Közben elhagyja a pályát, de még 1844. júl. 27-én
ismét visszatér és Kolozsvárt fellép a »Szökött katona« gr. Monti-jában. 1845—46-ban
ugyanitt működik s ez évben Felekyvel és Tóth Istvánnal társigazgató. 1847-ben tag-,
a forradalomban megint igazgatást vállalt Szákfy Józseffel és Felekyvel. 1854-ben
Kolozsvárt Károlyi Lajos tagja, 1856-ig, amikor újra színigazgató. 1857-ben Láng
Boldizsárnál működik. 1858. április havában vendégszerepel a Nemzeti Színházban,
ahova egyelőre 3 hónapra szerződtették. Mint ilyen május 2-án volt az első fellépte
a »Cigány«-ban, amiről így ír a »Vasárnapi Ujság« (19. sz.): »Gyulai sok humorral
s helyes felfogással játszott, természetes s mégis nemes játéka meggyőzött bennünket
arról, hogy méltán számították őt a vidék elsőrangú színészei közé«. Azonban szept.
1-én megvált a színháztól és Havi Mihályhoz szerződik, Kolozsvárra, ahol élte végéig
működött. Gyászjelentése így szól: »A pálya, melyen a megboldogult legjobb tehetségeivel
szolgált, benne azt vesztette el, ki valódi hivatással lépett zászlója alá. És e
pálya, melyen munkált, az volt, mely a szépnek, jónak, nemesnek épít oltárt a költészet
és művészet eszközeivel. Szép pálya ez, de nehéz; mert benne mindenki nyer, csak
aki rajta küzd, annak maradnak tövisei: az önmegtagadás, a lemondás, a nélkülözés.
Ez volt sorsa a megboldogultnak is; de ő híven szolgált s öröm- és fájdalomban rendíthetetlen
támasza volt az ügynek, melyet lángolóin szeretett s melyet mint a vitéz harcos,
csak elesve hagyott el.« 1876. szeptember 24-én Kolozsvárott a színház előcsarnokában
leleplezték a mellszobrát. szin_II.0209.pdf II