Címszó: Gyulai színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0215.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0215.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25019.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Gyulai színészet

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525010.htm

 

Szócikk: Gyulai színészet Az 1848-49-iki (időpont) szabadságharc alatt, de különösen annak lezajlása után az egész magyar színészet válságos állapotba jutott. A helyzet Pesten (Budapest) is nehéz volt, de a vidéken még nehezebb. Az első ember, akinek a magyar vidéki színészet újjá élesztése e nehéz időben szíven feküdt, Csernovics Péter, (személy) dúsgazdag mácsai (megye) földbirtokos volt. (Mácsa (megye) aradmegyei (megye) kis község, Gyulától (megye) öt mérföldnyire.) Csernovics Péter (személy) sógora volt Damjanics Jánosnak, (személy) a vértanuhalált halt hős tábornoknak és egyenes leszármazottja annak a Csernovics Arzén (személy) patriarkának, aki a szerbeket (nemzetiség) (információ)  a török (nemzetiség) (információ)  üldözése elől Magyarországba hozta. Csernovics Péter (személy) Aradot (megye) (információ)  és Gyulát (megye) (ez utóbbit mint nyári állomást) szemelte ki céljai megvalósítására. Gyulán (megye) könnyebb volt a helyzet, mert - bár az osztrák (nemzetiség) kényuralom itt is berendezkedett - 1850-ben (időpont) a helyi hatóságok exponensei mégsem voltak olyan kiméletlenek, mint más városokban. Itt hát könnyű volt magyar színielőadások tarthatására helytartósági engedélyt szerezni. Ennek birtokában Csernovics Havit, (személy) Szabót (személy) (információ)  és Kaczvinszkyt (személy) (információ)  (három magyar színész-ismerősét) »kinevezte« színigazgatóknak s kellő pénzzel ellátván őket, rájuk bízta a szerteszét bújdosó honvéd-színészek összetoborzását. A színtársulat tagjai, akik így összejöttek, százan felül voltak és a honfiúi lethargiából ébredezni kezdő polgárság valamennyit ingyen szállásolta el magánál. Gyulán (megye) színháznak, vagy alkalmas teremnek, különösen pedig olyannak, amely ily órisai személyzetű társulatnak elég nagy lett volna, híre sem volt akkoriban. Ez azonban nem okozott bajt. Csernovics (személy) ugynais már eszméje keletkezésekor megállapodott a gyulai (megye) földesúr, Wenckheim József gróffal, (személy) mint jó barátjával és lelkes magyar hazafival, akinek kastélyában lakott Damjanicsné Csernovics Emilia (személy) is, az egész szabadságharc alatt, hogy a gyönyörű grófi park közepében lévő óriási karzattal. A nézőtér 1000 embernél többet fogadhatott magába. A társulata 3 direktor fennhatósága alatt állott, a gazsit (mert nem proporciósok voltak) közösen fizették az ájnámé«-ból. A hasznon azonban (mert az is volt) hárman egyformán osztozkodtak. A páholyokat az egész nyárra terjedő szezon alatt mágnások bérelték. Mindegyik páholy-bérlet ára 1000 váltóforint, akkoriban óriási pénz volt. A nézőtér és a karzat helyárai igen mérsékeltek voltak. Egyrészről azért, mert Csernovics, (személy) aki mindennapos látogatója volt a színháznak, sárkánylovaival alig egy óra alatt hajtott be Mácsáról (megye) Gyulára, (megye) olcsó helyárakkal akarta csalogatni a gyulai (megye) publikumot, ami teljes mértékben sikerült neki, másrészről pedig azért, mert a színháznak nem is volt szüksége exisztenciája okából a nagy bevételre. Hiszen a színházat ingyen kapták, kvártélyért nem fizettek. De ami a legfontosabb, az egész társulat, akiknek volt: családtagjaikkal együtt, ingyen ebéd és vacsora-kosztban részesültek és hozzá milyen pompás és bőséges kosztban! A lovarda előtti gyönyörű gesztenye fák alatt óriási asztalok mellett kapták a grófi konyhán készült ételeket és pedig próbák után az ebédet, előadás után a vacsorát. A színészek csak a reggeliért fizettek, de nagyrésze reggelit is kapott ingyen a lakásadóknál. Ami gázsit kaptak, abból kiruházták magukat, ami bizony valamennyire ráfért, oly hosszú ideig tartó keresethiány és lerongyolódás után. A társulat tagjai között volt Prielle Kornélia (személy) (információ)  is, mint ő ezt Gyulán (megye) a nyolcvanas esztendőkben történt vendégszereplése alkalmával nekem elbeszélte. Elvezettem a grófi park lovardája elé s három évtizedet meghaladó idő multával mélyen meghatva emlékezett vissza egykori működési helyére, elmondta, hol volt a színpad, hol étkeztek a gesztenyefák alatt, rajta kívül itt voltak: férje, Szerdahelyi Kálmán, (személy) (információ)  továbbá Feleky Miklós, (személy) (információ)  akinek későbbi felesége: Munkácsy Flóra (személy) (információ)  (mint egészen fiatal leány a gyulai (megye) deszkán lépett fel először), Foltányiék, (személy) Tóth Soma, (személy) (információ)  Molnár György, (személy) (információ)  Komáromi Alajos (személy) (információ)  s a színpadnak későbbi időben sok jelese, kiknek neveit azonban - sajnálatomra - Prielle (személy) (információ)  már nem tudta megnevezni. Játszottak drámát, vígjátékot, népszínművet, sőt operákat, ezek között Meyerbeer (személy) (információ)  »Prófétá«-ját. (cím) (információ)  Ebben Prielle (személy) (információ)  - mint mindá - maga is fujta a kórust. Meghatározott szerepkör alig volt, mindenki mindenben játszott, amit reá osztottak. Ősszel bevégződött a szezon. Akkorára Csernovics, (személy) óriási küzdelmek után, keresztül vitte, hogy a társulat zöme Havi (személy) (információ)  s Szabó (személy) (információ)  egyesült diktátorsága alatt bevonulhatott Aradra, (személy) (információ)  Kaczvinszky (személy) (információ)  pedig a tagok egy részével vándorútra kelt az ország más részeibe. (Kóhn Dávid) (személy) (információ)  E jelentősnek mondható rövid színházi időszak után Gyula (megye) visszaesett előbbeni színháztalan állapotába. De idővel - már csak kedvező földrajzi fekvésénél fogva is - jó kisegítő nyári állomás lett belőle. Nagyvárad, (megye) Arad (megye) (információ)  és Szeged (megye) körzetének központja lévén, e három város színészei nyaranta gyakran felkeresték. De jöttek ide társulatok másfelől is, mint például 1886-ban (időpont) a Ditrói Mór (személy) (információ)  vezetése alatt álló Thália - szövetkezet. (intézmény) Az »Erkel Ferenc színkör« (intézmény) (információ)  (L.o.) felépítése nagyot lendített a város színházi viszonyain. Az új színkörben Krecsányi, (személy) (információ)  Somogyi, (személy) (információ)  Erdélyi Miklós, (személy) (információ)  dr.Janovics Jenő (személy) és Almássy Endre (személy) (információ)  társulatai működtek 1-2 nyári hónapon keresztül. szin_II.0215.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Gyulai színészet címszóvég 25019 Szócikk: Gyulai színészet Az 1848-49-iki szabadságharc xtalanevtizedx 1855 alatt, de különösen annak lezajlása után az egész magyar színészet válságos állapotba jutott. A helyzet Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is nehéz volt, de a vidéken még nehezebb. Az első ember, akinek a magyar vidéki színészet újjá élesztése e nehéz időben szíven feküdt, Csernovics Péter, yszemelynevy csernovics péter yszemelynevy Csernovics Péter yszemelynevy csernovics yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Csernovics yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy dúsgazdag mácsai ytelepulesy mácsa ytelepulesy mácsa ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy földbirtokos volt. (Mácsa ytelepulesy mácsa ytelepulesy Mácsa ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy aradmegyei ytelepulesy aradmegye ytelepulesy aradmegye ymegyey arad megye ykodvegy kis község, Gyulától ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy öt mérföldnyire.) Csernovics Péter yszemelynevy csernovics péter yszemelynevy Csernovics Péter yszemelynevy csernovics yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Csernovics yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy sógora volt Damjanics Jánosnak, yszemelynevy damjanics jános yszemelynevy Damjanics János yszemelynevy damjanics yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Damjanics yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy a vértanuhalált halt hős tábornoknak és egyenes leszármazottja annak a Csernovics Arzén yszemelynevy csernovics arzén yszemelynevy Csernovics Arzén yszemelynevy csernovics yszemelynevy arzén yszemelynevy yszemelynevy Csernovics yszemelynevy Arzén yszemelynevy ykodvegy patriarkának, aki a szerbeket ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ykodvegy a török ynemzetisegy török ynemzetisegy török ynemzetisegy török ynemzetisegy ynemzetisegy török ynemzetisegy ykodvegy üldözése elől Magyarországba hozta. Csernovics Péter yszemelynevy csernovics péter yszemelynevy Csernovics Péter yszemelynevy csernovics yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Csernovics yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy Aradot ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy és Gyulát ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy (ez utóbbit mint nyári állomást) szemelte ki céljai megvalósítására. Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy könnyebb volt a helyzet, mert - bár az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy kényuralom itt is berendezkedett - 1850-ben xevtizedx 1855 a xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 helyi hatóságok exponensei mégsem voltak olyan kiméletlenek, mint más városokban. Itt hát könnyű volt magyar színielőadások tarthatására helytartósági engedélyt szerezni. Ennek birtokában Csernovics Havit, yszemelynevy csernovics havi yszemelynevy Csernovics Havi yszemelynevy csernovics yszemelynevy havi yszemelynevy yszemelynevy Csernovics yszemelynevy Havi yszemelynevy ykodvegy Szabót yszemelynevy szabó yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy ykodvegy és Kaczvinszkyt yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy ykodvegy (három magyar színész-ismerősét) »kinevezte« színigazgatóknak s kellő pénzzel ellátván őket, rájuk bízta a szerteszét bújdosó honvéd-színészek összetoborzását. A színtársulat tagjai, akik így összejöttek, százan felül voltak és a honfiúi lethargiából ébredezni kezdő polgárság valamennyit ingyen szállásolta el magánál. Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy színháznak, vagy alkalmas teremnek, különösen pedig olyannak, amely ily órisai személyzetű társulatnak elég nagy lett volna, híre sem volt akkoriban. Ez azonban nem okozott bajt. Csernovics yszemelynevy csernovics yszemelynevy Csernovics yszemelynevy csernovics yszemelynevy yszemelynevy Csernovics yszemelynevy ykodvegy ugynais már eszméje keletkezésekor megállapodott a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy földesúr, Wenckheim József gróffal, yszemelynevy wenckheim józsef gróf yszemelynevy Wenckheim József gróf yszemelynevy wenckheim yszemelynevy józsef yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Wenckheim yszemelynevy József yszemelynevy mint jó barátjával és lelkes magyar hazafival, akinek kastélyában lakott Damjanicsné Csernovics Emilia yszemelynevy damjanicsné csernovics emilia yszemelynevy Damjanicsné Csernovics Emilia yszemelynevy damjanicsné yszemelynevy csernovics yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Damjanicsné yszemel is, az egész szabadságharc alatt, hogy a gyönyörű grófi park közepében lévő óriási karzattal. A nézőtér 1000 embernél többet fogadhatott magába. A társulata 3 direktor fennhatósága alatt állott, a gazsit (mert nem proporciósok voltak) közösen fizették az ájnámé«-ból. A hasznon azonban (mert az is volt) hárman egyformán osztozkodtak. A páholyokat az egész nyárra terjedő szezon alatt mágnások bérelték. Mindegyik páholy-bérlet ára 1000 váltóforint, akkoriban óriási pénz volt. A nézőtér és a karzat helyárai igen mérsékeltek voltak. Egyrészről azért, mert Csernovics, yszemelynevy csernovics yszemelynevy Csernovics yszemelynevy csernovics yszemelynevy yszemelynevy Csernovics yszemelynevy ykodvegy aki mindennapos látogatója volt a színháznak, sárkánylovaival alig egy óra alatt hajtott be Mácsáról ytelepulesy mácsa ytelepulesy Mácsá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Gyulára, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy olcsó helyárakkal akarta csalogatni a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy publikumot, ami teljes mértékben sikerült neki, másrészről pedig azért, mert a színháznak nem is volt szüksége exisztenciája okából a nagy bevételre. Hiszen a színházat ingyen kapták, kvártélyért nem fizettek. De ami a legfontosabb, az egész társulat, akiknek volt: családtagjaikkal együtt, ingyen ebéd és vacsora-kosztban részesültek és hozzá milyen pompás és bőséges kosztban! A lovarda előtti gyönyörű gesztenye fák alatt óriási asztalok mellett kapták a grófi konyhán készült ételeket és pedig próbák után az ebédet, előadás után a vacsorát. A színészek csak a reggeliért fizettek, de nagyrésze reggelit is kapott ingyen a lakásadóknál. Ami gázsit kaptak, abból kiruházták magukat, ami bizony valamennyire ráfért, oly hosszú ideig tartó keresethiány és lerongyolódás után. A társulat tagjai között volt Prielle Kornélia yszemelynevy prielle kornélia yszemelynevy Prielle Kornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy is, mint ő ezt Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy a nyolcvanas esztendőkben történt vendégszereplése alkalmával nekem elbeszélte. Elvezettem a grófi park lovardája elé s három évtizedet meghaladó idő multával mélyen meghatva emlékezett vissza egykori működési helyére, elmondta, hol volt a színpad, hol étkeztek a gesztenyefák alatt, rajta kívül itt voltak: férje, Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy továbbá Feleky Miklós, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy akinek későbbi felesége: Munkácsy Flóra yszemelynevy munkácsy flóra yszemelynevy Munkácsy Flóra yszemelynevy munkácsy yszemelynevy flóra yszemelynevy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy Flóra yszemelynevy ykodvegy (mint egészen fiatal leány a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy deszkán lépett fel először), Foltányiék, yszemelynevy foltányi yszemelynevy Foltányi yszemelynevy foltányi yszemelynevy yszemelynevy Foltányi yszemelynevy ykodvegy Tóth Soma, yszemelynevy tóth soma yszemelynevy Tóth Soma yszemelynevy tóth yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Soma yszemelynevy ykodvegy Molnár György, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Komáromi Alajos yszemelynevy komáromi alajos yszemelynevy Komáromi Alajos yszemelynevy komáromi yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Komáromi yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy s a színpadnak későbbi időben sok jelese, kiknek neveit azonban - sajnálatomra - Prielle yszemelynevy prielle yszemelynevy Prielle yszemelynevy prielle yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy ykodvegy már nem tudta megnevezni. Játszottak drámát, vígjátékot, népszínművet, sőt operákat, ezek között Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy ykodvegy »Prófétá«-ját. ycimy próféta ycimy Prófétá ycimy próféta ycimy ycimy Prófétá ycimy ykodvegy Ebben Prielle yszemelynevy prielle yszemelynevy Prielle yszemelynevy prielle yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy ykodvegy - mint mindá - maga is fujta a kórust. Meghatározott szerepkör alig volt, mindenki mindenben játszott, amit reá osztottak. Ősszel bevégződött a szezon. Akkorára Csernovics, yszemelynevy csernovics yszemelynevy Csernovics yszemelynevy csernovics yszemelynevy yszemelynevy Csernovics yszemelynevy ykodvegy óriási küzdelmek után, keresztül vitte, hogy a társulat zöme Havi yszemelynevy havi yszemelynevy Havi yszemelynevy havi yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy ykodvegy s Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy ykodvegy egyesült diktátorsága alatt bevonulhatott Aradra, yszemelynevy arad yszemelynevy Arad yszemelynevy arad yszemelynevy yszemelynevy Arad yszemelynevy ykodvegy Kaczvinszky yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy ykodvegy pedig a tagok egy részével vándorútra kelt az ország más részeibe. (Kóhn Dávid) yszemelynevy kóhn dávid yszemelynevy Kóhn Dávid yszemelynevy kóhn yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kóhn yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy E jelentősnek mondható rövid színházi időszak után Gyula ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy visszaesett előbbeni színháztalan állapotába. De idővel - már csak kedvező földrajzi fekvésénél fogva is - jó kisegítő nyári állomás lett belőle. Nagyvárad, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Arad ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy és Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy körzetének központja lévén, e három város színészei nyaranta gyakran felkeresték. De jöttek ide társulatok másfelől is, mint például 1886-ban xevtizedx 1885 a xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy vezetése alatt álló Thália - szövetkezet. yintezmenyy thália - szövetkezet yintezmenyy Thália - yintezmenyy thália yintezmenyy - yintezmenyy szövetkezet yintezmenyy yintezmenyy Thália yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy Az »Erkel Ferenc színkör« yintezmenyy erkel ferenc színkör yintezmenyy Erkel Fe yintezmenyy erkel yintezmenyy ferenc yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Erkel yintezmenyy Fe yintezmenyy ykodvegy (L.o.) felépítése nagyot lendített a város színházi viszonyain. Az új színkörben Krecsányi, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy Somogyi, yszemelynevy somogyi yszemelynevy Somogyi yszemelynevy somogyi yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy ykodvegy Erdélyi Miklós, yszemelynevy erdélyi miklós yszemelynevy Erdélyi Miklós yszemelynevy erdélyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy dr.Janovics Jenő yszemelynevy dr.janovics jenő yszemelynevy dr.Janovics Jenő yszemelynevy dr.janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr.Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Almássy Endre yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endre yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy társulatai működtek 1-2 nyári hónapon keresztül. szin_II.0215.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Gyulai színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0215.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0215.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25019.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Gyulai színészet

Szócikk: Gyulai színészet Az 1848-49-iki szabadságharc alatt, de különösen annak lezajlása után az egész magyar színészet válságos állapotba jutott. A helyzet Pesten is nehéz volt, de a vidéken még nehezebb. Az első ember, akinek a magyar vidéki színészet újjá élesztése e nehéz időben szíven feküdt, Csernovics Péter, dúsgazdag mácsai földbirtokos volt. (Mácsa aradmegyei kis község, Gyulától öt mérföldnyire.) Csernovics Péter sógora volt Damjanics Jánosnak, a vértanuhalált halt hős tábornoknak és egyenes leszármazottja annak a Csernovics Arzén patriarkának, aki a szerbeket a török üldözése elől Magyarországba hozta. Csernovics Péter Aradot és Gyulát (ez utóbbit mint nyári állomást) szemelte ki céljai megvalósítására. Gyulán könnyebb volt a helyzet, mert - bár az osztrák kényuralom itt is berendezkedett - 1850-ben a helyi hatóságok exponensei mégsem voltak olyan kiméletlenek, mint más városokban. Itt hát könnyű volt magyar színielőadások tarthatására helytartósági engedélyt szerezni. Ennek birtokában Csernovics Havit, Szabót és Kaczvinszkyt (három magyar színész-ismerősét) »kinevezte« színigazgatóknak s kellő pénzzel ellátván őket, rájuk bízta a szerteszét bújdosó honvéd-színészek összetoborzását. A színtársulat tagjai, akik így összejöttek, százan felül voltak és a honfiúi lethargiából ébredezni kezdő polgárság valamennyit ingyen szállásolta el magánál. Gyulán színháznak, vagy alkalmas teremnek, különösen pedig olyannak, amely ily órisai személyzetű társulatnak elég nagy lett volna, híre sem volt akkoriban. Ez azonban nem okozott bajt. Csernovics ugynais már eszméje keletkezésekor megállapodott a gyulai földesúr, Wenckheim József gróffal, mint jó barátjával és lelkes magyar hazafival, akinek kastélyában lakott Damjanicsné Csernovics Emilia is, az egész szabadságharc alatt, hogy a gyönyörű grófi park közepében lévő óriási karzattal. A nézőtér 1000 embernél többet fogadhatott magába. A társulata 3 direktor fennhatósága alatt állott, a gazsit (mert nem proporciósok voltak) közösen fizették az ájnámé«-ból. A hasznon azonban (mert az is volt) hárman egyformán osztozkodtak. A páholyokat az egész nyárra terjedő szezon alatt mágnások bérelték. Mindegyik páholy-bérlet ára 1000 váltóforint, akkoriban óriási pénz volt. A nézőtér és a karzat helyárai igen mérsékeltek voltak. Egyrészről azért, mert Csernovics, aki mindennapos látogatója volt a színháznak, sárkánylovaival alig egy óra alatt hajtott be Mácsáról Gyulára, olcsó helyárakkal akarta csalogatni a gyulai publikumot, ami teljes mértékben sikerült neki, másrészről pedig azért, mert a színháznak nem is volt szüksége exisztenciája okából a nagy bevételre. Hiszen a színházat ingyen kapták, kvártélyért nem fizettek. De ami a legfontosabb, az egész társulat, akiknek volt: családtagjaikkal együtt, ingyen ebéd és vacsora-kosztban részesültek és hozzá milyen pompás és bőséges kosztban! A lovarda előtti gyönyörű gesztenye fák alatt óriási asztalok mellett kapták a grófi konyhán készült ételeket és pedig próbák után az ebédet, előadás után a vacsorát. A színészek csak a reggeliért fizettek, de nagyrésze reggelit is kapott ingyen a lakásadóknál. Ami gázsit kaptak, abból kiruházták magukat, ami bizony valamennyire ráfért, oly hosszú ideig tartó keresethiány és lerongyolódás után. A társulat tagjai között volt Prielle Kornélia is, mint ő ezt Gyulán a nyolcvanas esztendőkben történt vendégszereplése alkalmával nekem elbeszélte. Elvezettem a grófi park lovardája elé s három évtizedet meghaladó idő multával mélyen meghatva emlékezett vissza egykori működési helyére, elmondta, hol volt a színpad, hol étkeztek a gesztenyefák alatt, rajta kívül itt voltak: férje, Szerdahelyi Kálmán, továbbá Feleky Miklós, akinek későbbi felesége: Munkácsy Flóra (mint egészen fiatal leány a gyulai deszkán lépett fel először), Foltányiék, Tóth Soma, Molnár György, Komáromi Alajos s a színpadnak későbbi időben sok jelese, kiknek neveit azonban - sajnálatomra - Prielle már nem tudta megnevezni. Játszottak drámát, vígjátékot, népszínművet, sőt operákat, ezek között Meyerbeer »Prófétá«-ját. Ebben Prielle - mint mindá - maga is fujta a kórust. Meghatározott szerepkör alig volt, mindenki mindenben játszott, amit reá osztottak. Ősszel bevégződött a szezon. Akkorára Csernovics, óriási küzdelmek után, keresztül vitte, hogy a társulat zöme Havi s Szabó egyesült diktátorsága alatt bevonulhatott Aradra, Kaczvinszky pedig a tagok egy részével vándorútra kelt az ország más részeibe. (Kóhn Dávid) E jelentősnek mondható rövid színházi időszak után Gyula visszaesett előbbeni színháztalan állapotába. De idővel - már csak kedvező földrajzi fekvésénél fogva is - jó kisegítő nyári állomás lett belőle. Nagyvárad, Arad és Szeged körzetének központja lévén, e három város színészei nyaranta gyakran felkeresték. De jöttek ide társulatok másfelől is, mint például 1886-ban a Ditrói Mór vezetése alatt álló Thália - szövetkezet. Az »Erkel Ferenc színkör« (L.o.) felépítése nagyot lendített a város színházi viszonyain. Az új színkörben Krecsányi, Somogyi, Erdélyi Miklós, dr.Janovics Jenő és Almássy Endre társulatai működtek 1-2 nyári hónapon keresztül. szin_II.0215.pdf II