Címszó: Halmy Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0239.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0239.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25157.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Halmy Ferenc

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525157.htm

 

Szócikk: Halmy Ferenc a legnagyobb magyar színészek egyike, sz. 1850. (születés éve) ápr. 5-én, a békésmegyei (megye) Mezőberényben. (megye) Apja, Sztarill Vince, (személy) megyei számvevő volt, anyja, Dank Franciska. (személy) Mint középiskolai tanuló, Szarvasra (megye) került, ugyanannak a Koren Istvánnak (személy) a keze alá, aki egykor Petőfit (személy) (információ)  is tanította. De apja 1861-ben (időpont) Budára (Budapest) helyeztetvén át, ő is ott folytatta a tanulást. 1863. (időpont) tavaszán apja elhunyván, a nehéz anyagi viszonyok közt maradt, gyenge testalkatú fiú kénytelen volt még úgyszólván gyerekfővel kenyérkereset után nézni s így lett 1864-ben (időpont) Aradon (megye) (információ)  báró Wasmeréknél (személy) (információ)  nevelő. A színpad festett világa utáni vágy korán parázslott lelke mélyén s mikor 1865-ben (időpont) végig nézte Szigligeti (személy) (információ)  híres népszínművének, a »Csikós«-nak (cím) (információ)  előadását, mit különösen Füredi Mihálynak, (személy) (információ)  a felejthetetlen népszínműénekesnek szereplése tett nevezetessé — lángra lobbant vágya a színészet karjaiba vitte. Az iskolában öt aranyat nyervén, ezen a pénzen utána ment az Aradról (megye) (információ)  Gyulára (megye) vonult színtársulatnak és 1865. (időpont) febr. 1-én Szilágyi Béla (személy) (információ)  színigazgató, mint egyelőre ingyenes tagot, föl is vette. Tehetsége hamar felcsillanván, igazgatója 16 forint havi gázsival szerződtette. Ugyanakkor vette föl Együd István (személy) (információ)  pályatársának — a budapesti (Budapest) Népszínház (intézmény) (információ)  későbbi elsőrendű, korán elhalt tagjának ajánlására a Halmy (személy) (információ)  nevet. Bár nem erős, de csinos tenorhangja lévén, eleinte inkább énekes színésznek készült s játszott népszínművekben és a divatossá válni kezdő operettekben, sőt egy ízben — 1872-ben (időpont) — Kolozsvárt (megye) még a »Bűvös vadász«-ban (cím) (információ)  Max (szerep) (információ)  fárasztó szerepét is rábízták a vékony dongájú fiatal színjátszóra. Kolozsvárra (megye) kerülte előtt Miskolcon, (megye) aztán Debrecenben, (megye) majd Budán (Budapest) a Várszínházban (intézmény) (információ)  és a krisztinavárosi színkörben (intézmény) (információ)  játszott. Aradi Gerő, (személy) (információ)  a fiatal színésznemzedék lelkes támogatója és Latabár Endre, (személy) (információ)  szintén a legismertebb nevű régi színigazgatók egyike szívesen nyújtottak teret Halmy (személy) (információ)  mindjobban fejlődő tehetségének. Híre hamarosan annyira nőtt, hogy mikor 1872. (időpont) őszén Szerdahelyi Kálmán, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  híres bonvivant-színésze meghalt, az intéző körök nyomban Halmy (személy) (információ)  szerződtetésére gondoltak és ő e célból, — éppen László Józsefnek, (személy) (információ)  az akkor már a színpadtól régóta visszavonultan élő és kolozsvári (megye) tuskulánumában kertészkedő egykori nagy színésznek ajánlására — meghívást is kapott vendégszereplésre. 1873. (időpont) jan. 27-én, 29-én és febr. 3-án lépett föl a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  színpadán, mint vendég, a »Csapodár«, (cím) (információ)  a »Fenn az ernyő, nincsen kas« (cím) (információ)  és »Az utolsó levél« (cím) c. vígjátékokban. Sikeres felléptéi után a jószemű s a fiatalságot mindig pártoló Szigligeti (személy) (információ)  javaslatára mindjárt szerződtették, úgy hogy azon évi máj. 9-én már a színház tagjaként adta a »Tündérújjak«-ban (cím) Kerbrian Richárdnak, (személy) a dadogó bretagnei (ország) nemes ifjúnak hálás szerepét. Éppen tíz esztendeig volt tagja a Nemzeti Színháznak, (intézmény) (információ)  ahol folytonos és rohamos fejlődésével szinte páratlan népszerűségre tett szert. A közönséget és a kritikát is valósággal elbűvölte Halmy (személy) (információ)  művészi egyéniségének ritka közvetlensége s a legnagyobb színpadi feladatok tökéletes megoldására hivatott fényes tehetsége. Pedig külsőségekben nem volt nagyon megáldva. Ritkás szőke haja csakhamar úgy elhullott, hogy úgyszólván állandóan parókát kellett viselnie szalon-darabokban is, legfeljebb egy-egy kiaszott korhely szerepében jelenhetett meg a maga stílszerű természetes kopaszságában. Szeme kissé savószínű volt, — de a szív igaz érzése, a kedély melege elbűvölően tudott tekintetében megvillanni. Feltűnően sovány arcából erős vonalú hajlott orra még jobban kiemelkedni látszott. De idétlen fintor, túlzó grimasz sohasem jelent meg ezen a kedves, szellemes arcon. Termete vékony, középmagas volt. Kezével mindig sokat gesztikulált, amit bírálói eleinte gyakran kifogásoltak is, de mozdulatai általában is nagyon élénkek, ám természetesek voltak, kellemes hatásúak, minden mesterkéltség nélkül. Művészetének azonban fő-fő eszköze, megragadó hatásának legelső tényezője: hangja, beszéde volt. Pedig ez a hang nem zengett valami fényesen, inkább gyenge volt, kis terjedelmű, viharos erő kifejezésére nem alkalmas. De színében, csengésében s a beszédmódban, ahogyan ezt a csevegésre és őszinte érzés tolmácsolására oly felettébb alkalmas kis hangot gazdája használta: volt valami csudálatosan érdeket keltő, megkapó, lebilincselő, szívreható. Halmynál (személy) (információ)  gyorsabban senki sem tudta pergetni a szót, de viszont nála jobban élezni sem. Tökéletes tisztasággal beszélt s így a rá mindig feszült figyelemmel hallgató nézőtér utolsó zugóban is meg lehetett érteni minden szavát. Öröm és fájdalom, ellenszenv és ragaszkodás, ridegség és mély érzés, cinizmus és kedélyesség, korlátoltság és szellemesség egyaránt nagyszerű tolmácsra akadt ebben a párját ritkító s mind máig túl nem szárnyalt beszédművészben, a kifejező képesség e kitűnő színpadi képviselőjében. A tíz esztendő alatt, míg a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja volt, mintegy 160 szerepet játszott. A magyar klasszikusok közül egyízben — mikor a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  néhány tagja lerándult színházi ünnepre Kecskemétre (megye) — Katona (személy) (információ)  »Bánk bán«-já-ban (cím) (információ)  Biberachot, (szerep) (információ)  a »lézengő ritter«-t adta. Kisfaludy Károly (személy) (információ)  »Kérők«-jében (cím) a külföldieskedő mágnást, Szélházyt, (szerep) a »Három egyszerre« (cím) (információ)  c. egyfelvonásosban Ormi Sándort (szerep) (információ)  játszta. Szigligeti (személy) (információ)  sok jeles alakításra adott neki alkalmat, a legkülönbet talán »Liliomfi« (cím) (információ)  címszerepében, melyben a szeretetreméltó könnyűvérűség megtestesülése volt. De kedvesen léha Rejtei-je (szerep) a »Fenn az ernyő«-ben (cím) (információ)  szintén kitűnő szerepe volt, valamint kalandor Bábel lovagja (szerep) a »Rózsa« (cím) (információ)  c. történeti vígjátékban. A »Csikós«-ban (cím) (információ)  a mulató úrfit, Asztolfot, (szerep) a »Szökött katoná«-ban (cím) (információ)  a léha Lajost, (szerep) a »Nőuralom«-ban (cím) a jó pajtás Kondorit, (szerep) a »Mamá«-ban (cím) (információ)  a szerelmes fiatal ügyvédet, Ormi Bélát (szerep) (információ)  játszotta. Egyízben, Nemzeti Színházbeli (intézmény) (információ)  tagsága elején, 1873-ban, (időpont) Tamássy (személy) (információ)  hirtelen rosszulléte folytán beugrott a »Csikós«-ban, (cím) (információ)  a kerek erdőt járó Andris bojtár (szerep) énekes szerepébe. De volt szerepe Szigligetinek (személy) (információ)  »A világ ura« (cím) c. történeti szomorújátékában is, a szapora beszédű Vitulius patriciusé. (szerep) Csiky Gergely, (személy) (információ)  aki szerette a szerepeket a színészekre szabni, néhány érdekes feladatot nyújtott Halmynak. (személy) (információ)  Legnagyobb sikert aratott a »Proletárok« (cím) silány, cinikus Zátonyi Bencéjével, (szerep) mely alakot Halmy (személy) (információ)  reálisan költői felfogású játéka a valószínűség és élethűség eleven színeivel vonta be. A »Stomfay család«-ban (cím) a kis Lipóczy Barnabás (szerep) bánatosan tréfás és lemondásban is vágyakodó hangja a leány kérési jelenetben a művésznek a szív mélyéből fakadó szivárványos humoráról tett felejthetetlen bizonyságot. Az »Ellenállhatatlan« (cím) c. spanyol (nemzetiség) tárgyú vígjátékban a címszereplő, elbizakodott Rodrigo lovag (szerep) alakját találó színekkel díszítette. Régebbi és újabb magyar szerzők darabjaiban kapott szerepei közül fölemlíthetők meg: Balogh István (személy) (információ)  »Mátyás diák«jában (cím) (információ)  a címszerep, Csathó Pál (személy) (információ)  »Fiatal házasok« (cím) c. vígjátékában a szeles Lengey, (szerep) (információ)  Dobsa (személy) (információ)  eleven menetű kis darabjában, az »Egy nő, kinek elve vannak« (cím) (információ)  címűben az ifjú orvos Márnai, (szerep) Degré (személy) (információ)  Rendkívüli előadás« (cím) (információ)  c. egyfelvonásosában Regényesi, (szerep) a szökött színész, Tóth Kálmán (személy) (információ)  »Nők az alkotmányban« (cím) (információ)  c. vígjátékában Szlankaményi báró, (szerep) Berczik Árpád (személy) (információ)  »Közügyek«jében (cím) a képzelődő Gócsi Muki, (szerep) a »Házasítók«-ban (cím) pedig a parlagi Mácsik Náci, (szerep) (információ)  Bercsényi Béla (szerep) (információ)  »Váltó«-jában (cím) a váltóhamisításba keveredett, de alapjában jó érzésű Keve Gusztáv, (szerep) ifj. Ábrányi Kornél (személy) »Marianne«-jában (cím) a főszereplőnek, Omode Adorján grófnak (szerep) ábrázolásával igen nagy sikert aratott, e durva lelkű férfi alakját a magatartás és hang előkelőségével, erőszakosságát imponáló eréllyel elfogadhatóvá, sőt érdekessé tudta tenni. Volt néhány kitűnő shakespeare-i (személy) (információ)  és moli?re-i (személy) (információ)  szerepe is Halmynak. (személy) (információ)  Amazok közül Mercutioja (szerep) érdemelt elismerést, »Romeo és Juliá«-ban, (cím) (információ)  a kedélyeskedésnek és szellemességnek, majd a haldoklás híres jelenetében a tréfálkozó cinizmusnak hangját nagyszerűen eltalálván. De végtelenül kedves volt, mint vígan fecsegő Gratiano, (szerep) a »Velencei kalmár«-ban (cím) (információ)  s kitünő felfogással, kacagtató groteszkséggel ábrázolta Keszeg Andor (szerep) úrfit a »Vízkereszt«-ben. (cím) Moli?re (személy) (információ)  figurái közül a »Nők iskolája«-beli (cím) (információ)  szerelmes Horace, (szerep) a mulatságosan szeleburdi »Lélie«, (cím) a »Kénytelen házasság«-beli (cím) (információ)  udvariaskodó spadassin: Alcidas, (szerep) s a »Misanthro«-beli (cím) szenvelgő hiú poéta Oronte, (szerep) voltak az ő kipróbált művészetére bízva. Egyéb külföldi remekírók darabjai közül Calderon-nak (személy) (információ)  »Az élet álom« (cím) című darabjában Clarint (szerep) — még egészen fiatal színész korában — igen ügyesen és kedélyesen adta s még nagyobb hatással Moreto (személy) »Közönyt közönnyel«-jében (cím) (információ)  az elmés Polillát. (szerep) De ezeket a sikereit felülmulta Beaumarchais (személy) (információ)  két híres vígjátéka hősének, Figarónak (szerep) páratlanul fürge és merész, szellemes és fölényes alakításával. Legtöbbször játszott azonban Halmy (személy) (információ)  a XIX. század híres francia (nemzetiség) (információ)  színpadi íróinak akkortájt részben még a múltból igen szeretett, részben akkor divatossá lett darabjaiban. Ezeknek az íróknak mulatságos vígjátékaira és hatásos középfajú drámáira kitűnő együttes állt a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  rendelkezésére s ennek a személyzetnek egyik főerőssége éppen Halmy (személy) (információ)  volt, aki minden művészi tulajdonsággal rendelkezett, amikre ezekben a pezsgő szellemmel és nagy színpadismerettel írt darabokban az előadónak szüksége van. Scribe (személy) (információ)  darabjai közül »A diplomata«-ban, (cím) mint Chavigny báró, (szerep) természetes könnyedséggel, »A lánc«-ban (cím) mint Ballandard, (szerep) fiatal ügyvéd, megvesztegető jó kedvvel, a »Női harc«-ban (cím) (információ)  Grignon Gusztáv (szerep) szerepében is páratlanul kedvesen játszott s »A rágalom«-ban (cím) mint Guibert bankár, (szerep) szintén elsőrangú alakítást nyújtott. Labiche-féle (személy) (információ)  szerepei közül legyen elég a mulatságos »Perrichon úr utazása«-beli (cím) Savari Danielét (szerep) fölemlíteni. Az idősebb Dumas (személy) pompás vígjátékai közül »A saint-cyri kisasszonyok«-ban (cím) kapott Halmy (személy) (információ)  kitűnő szerepet, a szeretetreméltó korlátoltság remek típusát teremtve meg a kis Dubouloyban. (szerep) Sand George (személy) »Villemer marquis«-jában (cím) a könnyelmű, de jószívű D'Aleira herceg (szerep) léhaságát elragadóan kedvessé tudta tenni, meg tudott szólalni a szív hangján is s e szerep egyik legszebb diadalává lett rövid, de fényes pályájának. Barri?renek (személy) »A szerelem bolondjai« (cím) c. vígjátékában a világot járó Fugéres André (szerep) alakját fölényesen állította vezető helyre. Az ő idejében a legnépszerűbb francia (nemzetiség) (információ)  drámák egyike volt az Augier (személy) (információ)  igazán szép »Fourchambault család«-ja (cím) s ebben a felületesen csevegő, de a szívét is megtaláló Leopold (szerep) (információ)  szerepében szintén igen nagy sikere volt. Sardou (személy) (információ)  darabjaiban sok pompás szerep jutott Halmynak: (személy) (információ)  »Az utolsó levél«-ben (cím) a szellemes Block Prosper, (szerep) a »Csapodár«-ban (cím) (információ)  a szeleburdi Champignac, (szerep) »A jó falusiak«-ban (cím) Floupin gyógyszerész, (szerep) »A jó barátok«-ban (cím) a finom raisonneur Tholosan orvos, (szerep) »Odette«-ben (cím) (információ)  a jó barát Béchamel (szerep) s talán legkivált a »Váljunk el«-ben (cím) az okos, ügyes férj, Des Prunelles. (szerep) Pailleronnak (személy) is több vígjátékában játszott: a kedves egyfelvonásos »Szikrá«-ban (cím) a fiatal kapitánnyal, De Gérannal, (szerep) (információ)  az erősen, de finoman fűszerezett »Ahol mulatnak«-ban (cím) (információ)  a virtuóz beszédű Veret Gastonnal, (szerep) a kitűnő »Ahol unatkoznak«-ban (cím) (információ)  pedig a kedves, józan Raymond-nal (szerep) szerzett újabb és újabb babérlevelet pályája koszorújába. Az ifjabb Dumas (személy) drámái közül »A kaméliás hölgy«-ben (cím) mint melegszívű Rieux Gaston (szerep) nyerte meg a közönséget. A »Daniseffek«-ben (cím) mint Taldé Roger, (szerep) francia (nemzetiség) (információ)  attaché, úgy adta elő a híres vadászkalandot, hogy elbeszélését sokáig mint a páratlan finomsággal színező színpadi dikció mesterművét emlegették. Az »Idegen nő-ben (cím) (információ)  pedig De Septmonts herceg (szerep) (információ)  alakjának hitványságét a külső máz előkelőségével művészien enyhítette. Feuilletnek (személy) »A kisértés« (cím) című művében a kedves Kérouane Achille (szerep) mulatságos szerepében már pályája első éveiben bebizonyította nemes művészi törekvését. A »Delilá«-ban (cím) Carnioli lovagnak, (szerep) a gazdag műbarátnak szeretetreméltóságát és elmésségét pompásan éreztette. Az »Egy párisi regény«-ben (cím) (információ)  pedig — melyben életében utolszor játszott — különösen a banketten, pohárköszöntő közben bekövetkezhető haldoklásnak művészi realizmussal történt eljátszásával mintha minden addigi szereplésénél magasabbra emelkedett volna. Évekkel előbb igen nagy diadala volt a Gondinet (személy) (információ)  »Club«-jában, (cím) mit a híres együttes egészen az ő vezérkedése mellett adott elő. Hasonló lépcsőt szolgáltatott emelkedéséhez Musset (személy) »Ne fogadj fel soha semmit« (cím) (információ)  c. kedves vígjátéka, melyben a könnyűvérű Alfréd (szerep) alakjának a finomságon kívül súlyt is tudott adni. Felejthetetlen alakítása volt Belot (személy) (információ)  izgalmas drámájában — »A 47-ik cikk«-ben (cím) — Mazilier Victor, (szerep) aki kedves cinizmussal búcsúzik a szalontól, ahol illúzióit és hajszálait elvesztette. Dennerynek (személy) »Házasság hajdan« (cím) című — akkor erősen borsosnak érzett — vígjátékában Grandvallon Hector, (szerep) Manuelnek (személy) »Munkások« (cím) c. költői egyfelvonásosában a meleg hangú fiatal kézműves, Marcel (szerep) s Coppéenek (személy) (információ)  hasonlóan poétikus kis művében, »A kincs«-ben, (cím) mint nemesen hevülő János herceg (szerep) (információ)  bokrosította érdemeit, növelte népszerűségét. Néhány német (nemzetiség) (információ)  vígjátékban is nagy sikere volt Halmynak, (személy) (információ)  különösen Moser (személy) (információ)  »Ibolyafaló«-jában, (cím) mint rövidlátó kis hivatalnok, Feldt Reinhard (szerep) és Klapp (személy) (információ)  sokszor adott »Rosenkranz és Güldenstern«-jében, (cím) mint inkognitó utazgató Ernő gróf. (szerep) S Nemzeti Színházbeli (intézmény) (információ)  szereplése első éveiben már erősen magára vonta a figyelmet az orosz (nemzetiség) (információ)  Gogoly (személy) (információ)  »Revizor«-jában, (cím) a revizornak gondolt Klesztakov (szerep) alakjának sikerült megformálásával. Élete utolsó nyarán nagy vállalkozásba fogott az eredetileg is gyenge testű, akkor már a tüdővészt mellében hordó, nemes becsvágya művész. Jól megszolgált pihenés helyett elment a Népszínházba (intézmény) (információ)  és egymásután többször eljátszotta, mint vendég, Coupeau (szerep) szerepét, a Zola (személy) regénye után készült híres »Pálinká«-ban. (cím) Játéka valósággal megrázó hatást tett a közönségre, mely fokozódó izgalommal nézte, hogy a csendes, kedves bádogos legényből, a boldog családi élet derült idilljén át hogyan válik egy baleset nyomán iszákos korhely, aki végül a delírium tremens rettenetes tünetei közt — szalmazsákját rágva és görcsökben fetrengve — nyomorultul pusztul el. Az alakítás naturalisztikus részeit Halmy (személy) (információ)  a művészet fényével vonta be e nevének megörökítéséhez ez a játék ismét jelentékenyen hozzájárult. Sajnos, hogy megrendült egészségi állapotát is gyorsan vitte a vég felé ez a testi-lelki nagy megerőltetéssel járt szereplés. Az 1882—83-iki (időpont) idénynek még látszólag friss kedvvel indult ugyan, szereplésének utolsó hónapjában, 1883. (időpont) januáriusában, két új alakításon, a Rákosi Jenő (személy) (információ)  »Idá«-jabeli (cím) kedves kis Szalapay grófén (szerep) s a »Párisi regény« (cím) (információ)  említett Chevrialján (szerep) kívül régebbi jó szerepei közül többet eljátszott (Oronte-ot, (szerep) Raymond-t, (szerep) Fourchambault (szerep) Léopold-t, (szerep) Béchamel-t) (szerep) — mintha búcsúzott volna a neki oly kedves és szent deszkáktól — de a Chevrial (szerep) nehéz szerepének harmadszori eljátszása után már oly rosszul lett, a színfalak közt néhány év óta sokat köhögő és el­elaléló szegény fiatal művész, hogy nyomban délvidékre kellett utaznia. Ez az utolsó fellépése valóságos, diadalmámor közepett, 1883. (időpont) januárius 29-én történt, pontosan tíz éves fordulóján annak a napnak, mikor mint 23 esztendős ifjú vendégművész, Rejtei (szerep) kitűnő szerepében olyan élénk tetszést aratott a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  kényes ízlésű közönsége előtt. Külföldről ugyan — bár emésztő láztól sorvasztva — még mindig reménykedve tért haza, de orvosai és hozzátartozói tudták, hogy az ijesztően lesoványodott, elgyengült test már nem sokáig birja. Június 1-én éjjel halt meg s mint méltán gyászoló igazgatója, Paulay (személy) (információ)  írta, a magyar színészetről szóló kis tanulmányában: »nagy űrt hagyott maga után és nemcsak egy szerepkört juttatott árvaságra«. Temetése óriási részvét mellett ment végbe. Özvegye maradt, Mindszenti Kornélia, (személy) (információ)  (L. o.) az egykor ünnepelt operetténekesnő és két gyermeke: Margit, a későbbi jeles drámai művésznő és Gyula. Halmy (személy) (információ)  lelkes önképzéssel, igen szép műveltségre tett szert rögös pályáján s mint fordító, az írótollal is ügyesen bánt. Lefordította Augiernak (személy) (információ)  »Cavarletné«, (cím) ifj. Dumasnak (személy) »Két apa« (cím) (információ)  c. színművét s Najacnak (személy) (információ)  »A fal tövében« (cím) c. egyfelvonásosát. (sz. k.) szin_II.0239.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Halmy Ferenc címszóvég 25157 Szócikk: Halmy Ferenc a legnagyobb magyar színészek egyike, sz. 1850. ápr. xtalanevtizedx 1865 5-én, a békésmegyei ytelepulesy békésmegye ytelepulesy békésmegye ymegyey békés megye ykodvegy Mezőberényben. ytelepulesy mezőberény ytelepulesy Mezőberény ymegyey békés megye ykodvegy Apja, Sztarill Vince, yszemelynevy sztarill vince yszemelynevy Sztarill Vince yszemelynevy sztarill yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Sztarill yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy megyei számvevő volt, anyja, Dank Franciska. yszemelynevy dank franciska yszemelynevy Dank Franciska yszemelynevy dank yszemelynevy franciska yszemelynevy yszemelynevy Dank yszemelynevy Franciska yszemelynevy ykodvegy Mint középiskolai tanuló, Szarvasra ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy került, ugyanannak a Koren Istvánnak yszemelynevy koren istván yszemelynevy Koren István yszemelynevy koren yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Koren yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy a keze alá, aki egykor Petőfit yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy is tanította. De apja 1861-ben xevtizedx 1865 Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy helyeztetvén át, ő is ott folytatta a tanulást. 1863. tavaszán apja elhunyván, a nehéz anyagi viszonyok közt maradt, gyenge testalkatú fiú kénytelen volt még úgyszólván gyerekfővel kenyérkereset után nézni s így lett 1864-ben Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy báró Wasmeréknél yszemelynevy báró wasmerék yszemelynevy báró Wasmerék yszemelynevy báró yszemelynevy wasmerék yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Wasmerék yszemelynevy ykodvegy nevelő. A színpad festett világa utáni vágy korán parázslott lelke mélyén s mikor 1865-ben végig nézte Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy híres népszínművének, a »Csikós«-nak ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy előadását, mit különösen Füredi Mihálynak, yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy a felejthetetlen népszínműénekesnek szereplése tett nevezetessé — lángra lobbant vágya a színészet karjaiba vitte. Az iskolában öt aranyat nyervén, ezen a pénzen utána ment az Aradról ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy vonult színtársulatnak és 1865. febr. xtalanevtizedx 1875 1-én Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi béla yszemelynevy Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy színigazgató, mint egyelőre ingyenes tagot, föl is vette. Tehetsége hamar felcsillanván, igazgatója 16 forint havi gázsival szerződtette. Ugyanakkor vette föl Együd István yszemelynevy együd istván yszemelynevy Együd István yszemelynevy együd yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Együd yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy pályatársának — a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy későbbi elsőrendű, korán elhalt tagjának ajánlására a Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy nevet. Bár nem erős, de csinos tenorhangja lévén, eleinte inkább énekes színésznek készült s játszott népszínművekben és a divatossá válni kezdő operettekben, sőt egy ízben — 1872-ben xevtizedx 1875 — Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy még a »Bűvös vadász«-ban ycimy bűvös vadász ycimy Bűvös vadász ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ycimy Bűvös ycimy vadász ycimy ykodvegy Max yszerepy max yszerepy Max yszerepy max yszerepy yszerepy Max yszerepy ykodvegy fárasztó szerepét is rábízták a vékony dongájú fiatal színjátszóra. Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy kerülte előtt Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy aztán Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy majd Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Várszínházban yintezmenyy várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy Várszính yintezmenyy ykodvegy és a krisztinavárosi színkörben yintezmenyy krisztinavárosi színkör yintezmenyy krisztin yintezmenyy krisztinavárosi yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy krisztin yintezmenyy ykodvegy játszott. Aradi Gerő, yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy a fiatal színésznemzedék lelkes támogatója és Latabár Endre, yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy szintén a legismertebb nevű régi színigazgatók egyike szívesen nyújtottak teret Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy mindjobban fejlődő tehetségének. Híre hamarosan annyira nőtt, hogy mikor 1872. őszén Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy híres bonvivant-színésze meghalt, az intéző körök nyomban Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy szerződtetésére gondoltak és ő e célból, — éppen László Józsefnek, yszemelynevy lászló józsef yszemelynevy László József yszemelynevy lászló yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy az akkor már a színpadtól régóta visszavonultan élő és kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy tuskulánumában kertészkedő egykori nagy színésznek ajánlására — meghívást is kapott vendégszereplésre. 1873. jan. 27-én, 29-én és febr. 3-án lépett föl a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán, mint vendég, a »Csapodár«, ycimy csapodár ycimy Csapodár ycimy csapodár ycimy ycimy Csapodár ycimy ykodvegy a »Fenn az ernyő, nincsen kas« ycimy fenn az ernyő, nincsen kas ycimy Fenn az ernyő, nincsen kas ycimy fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ycimy Fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ykodvegy és »Az utolsó levél« ycimy az utolsó levél ycimy Az utolsó levél ycimy az ycimy utolsó ycimy levél ycimy ycimy Az ycimy utolsó ycimy levél ycimy ykodvegy c. vígjátékokban. Sikeres felléptéi után a jószemű s a fiatalságot mindig pártoló Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy javaslatára mindjárt szerződtették, úgy hogy azon évi máj. 9-én már a színház tagjaként adta a »Tündérújjak«-ban ycimy tündérújjak ycimy Tündérújjak ycimy tündérújjak ycimy ycimy Tündérújjak ycimy ykodvegy Kerbrian Richárdnak, yszemelynevy kerbrian richárd yszemelynevy Kerbrian Richárd yszemelynevy kerbrian yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Kerbrian yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy a dadogó bretagnei ytelepulesy bretagne ytelepulesy bretagnei yorszagy Franciaország ykodvegy nemes ifjúnak hálás szerepét. Éppen tíz esztendeig volt tagja a Nemzeti Színháznak, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahol folytonos és rohamos fejlődésével szinte páratlan népszerűségre tett szert. A közönséget és a kritikát is valósággal elbűvölte Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy művészi egyéniségének ritka közvetlensége s a legnagyobb színpadi feladatok tökéletes megoldására hivatott fényes tehetsége. Pedig külsőségekben nem volt nagyon megáldva. Ritkás szőke haja csakhamar úgy elhullott, hogy úgyszólván állandóan parókát kellett viselnie szalon-darabokban is, legfeljebb egy-egy kiaszott korhely szerepében jelenhetett meg a maga stílszerű természetes kopaszságában. Szeme kissé savószínű volt, — de a szív igaz érzése, a kedély melege elbűvölően tudott tekintetében megvillanni. Feltűnően sovány arcából erős vonalú hajlott orra még jobban kiemelkedni látszott. De idétlen fintor, túlzó grimasz sohasem jelent meg ezen a kedves, szellemes arcon. Termete vékony, középmagas volt. Kezével mindig sokat gesztikulált, amit bírálói eleinte gyakran kifogásoltak is, de mozdulatai általában is nagyon élénkek, ám természetesek voltak, kellemes hatásúak, minden mesterkéltség nélkül. Művészetének azonban fő-fő eszköze, megragadó hatásának legelső tényezője: hangja, beszéde volt. Pedig ez a hang nem zengett valami fényesen, inkább gyenge volt, kis terjedelmű, viharos erő kifejezésére nem alkalmas. De színében, csengésében s a beszédmódban, ahogyan ezt a csevegésre és őszinte érzés tolmácsolására oly felettébb alkalmas kis hangot gazdája használta: volt valami csudálatosan érdeket keltő, megkapó, lebilincselő, szívreható. Halmynál yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy gyorsabban senki sem tudta pergetni a szót, de viszont nála jobban élezni sem. Tökéletes tisztasággal beszélt s így a rá mindig feszült figyelemmel hallgató nézőtér utolsó zugóban is meg lehetett érteni minden szavát. Öröm és fájdalom, ellenszenv és ragaszkodás, ridegség és mély érzés, cinizmus és kedélyesség, korlátoltság és szellemesség egyaránt nagyszerű tolmácsra akadt ebben a párját ritkító s mind máig túl nem szárnyalt beszédművészben, a kifejező képesség e kitűnő színpadi képviselőjében. A tíz esztendő alatt, míg a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja volt, mintegy 160 szerepet játszott. A magyar klasszikusok közül egyízben — mikor a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy néhány tagja lerándult színházi ünnepre Kecskemétre ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy — Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy »Bánk bán«-já-ban ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Biberachot, yszerepy biberach yszerepy Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach yszerepy ykodvegy a »lézengő ritter«-t adta. Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy károly yszemelynevy Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy »Kérők«-jében ycimy kérők ycimy Kérők ycimy kérők ycimy ycimy Kérők ycimy ykodvegy a külföldieskedő mágnást, Szélházyt, yszerepy szélházy yszerepy Szélházy yszerepy szélházy yszerepy yszerepy Szélházy yszerepy ykodvegy a »Három egyszerre« ycimy három egyszerre ycimy Három egyszerre ycimy három ycimy egyszerre ycimy ycimy Három ycimy egyszerre ycimy ykodvegy c. egyfelvonásosban Ormi Sándort yszerepy ormi sándor yszerepy Ormi Sándor yszerepy ormi yszerepy sándor yszerepy yszerepy Ormi yszerepy Sándor yszerepy ykodvegy játszta. Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy sok jeles alakításra adott neki alkalmat, a legkülönbet talán »Liliomfi« ycimy liliomfi ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy címszerepében, melyben a szeretetreméltó könnyűvérűség megtestesülése volt. De kedvesen léha Rejtei-je yszerepy rejtei yszerepy Rejtei yszerepy rejtei yszerepy yszerepy Rejtei yszerepy ykodvegy a »Fenn az ernyő«-ben ycimy fenn az ernyő ycimy Fenn az ernyő ycimy fenn ycimy az ycimy ernyő ycimy ycimy Fenn ycimy az ycimy ernyő ycimy ykodvegy szintén kitűnő szerepe volt, valamint kalandor Bábel lovagja yszerepy bábel lovagja yszerepy Bábel lovagja yszerepy bábel yszerepy lovagja yszerepy yszerepy Bábel yszerepy lovagja yszerepy ykodvegy a »Rózsa« ycimy rózsa ycimy Rózsa ycimy rózsa ycimy ycimy Rózsa ycimy ykodvegy c. történeti vígjátékban. A »Csikós«-ban ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy a mulató úrfit, Asztolfot, yszerepy asztolf yszerepy Asztolf yszerepy asztolf yszerepy yszerepy Asztolf yszerepy ykodvegy a »Szökött katoná«-ban ycimy szökött katona ycimy Szökött katoná ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katoná ycimy ykodvegy a léha Lajost, yszerepy lajos yszerepy Lajos yszerepy lajos yszerepy yszerepy Lajos yszerepy ykodvegy a »Nőuralom«-ban ycimy nőuralom ycimy Nőuralom ycimy nőuralom ycimy ycimy Nőuralom ycimy ykodvegy a jó pajtás Kondorit, yszerepy kondori yszerepy Kondori yszerepy kondori yszerepy yszerepy Kondori yszerepy ykodvegy a »Mamá«-ban ycimy mama ycimy Mamá ycimy mama ycimy ycimy Mamá ycimy ykodvegy a szerelmes fiatal ügyvédet, Ormi Bélát yszerepy ormi béla yszerepy Ormi Bélá yszerepy ormi yszerepy béla yszerepy yszerepy Ormi yszerepy Bélá yszerepy ykodvegy játszotta. Egyízben, Nemzeti Színházbeli yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagsága elején, 1873-ban, Tamássy xtalanevtizedx 1885 yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy hirtelen rosszulléte folytán beugrott a »Csikós«-ban, ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy a kerek erdőt járó Andris bojtár yszerepy andris bojtár yszerepy Andris bojtár yszerepy andris yszerepy bojtár yszerepy yszerepy Andris yszerepy bojtár yszerepy ykodvegy énekes szerepébe. De volt szerepe Szigligetinek yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy »A világ ura« ycimy a világ ura ycimy A világ ura ycimy a ycimy világ ycimy ura ycimy ycimy A ycimy világ ycimy ura ycimy ykodvegy c. történeti szomorújátékában is, a szapora beszédű Vitulius patriciusé. yszerepy vitulius patricius yszerepy Vitulius patricius yszerepy vitulius yszerepy patricius yszerepy yszerepy Vitulius yszerepy patricius yszerepy ykodvegy Csiky Gergely, yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy aki szerette a szerepeket a színészekre szabni, néhány érdekes feladatot nyújtott Halmynak. yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy Legnagyobb sikert aratott a »Proletárok« ycimy proletárok ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy ykodvegy silány, cinikus Zátonyi Bencéjével, yszerepy zátonyi bence yszerepy Zátonyi Bencé yszerepy zátonyi yszerepy bence yszerepy yszerepy Zátonyi yszerepy Bencé yszerepy ykodvegy mely alakot Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy reálisan költői felfogású játéka a valószínűség és élethűség eleven színeivel vonta be. A »Stomfay család«-ban ycimy stomfay család ycimy Stomfay család ycimy stomfay ycimy család ycimy ycimy Stomfay ycimy család ycimy ykodvegy a kis Lipóczy Barnabás yszerepy lipóczy barnabás yszerepy Lipóczy Barnabás yszerepy lipóczy yszerepy barnabás yszerepy yszerepy Lipóczy yszerepy Barnabás yszerepy ykodvegy bánatosan tréfás és lemondásban is vágyakodó hangja a leány kérési jelenetben a művésznek a szív mélyéből fakadó szivárványos humoráról tett felejthetetlen bizonyságot. Az »Ellenállhatatlan« ycimy ellenállhatatlan ycimy Ellenállhatatlan ycimy ellenállhatatlan ycimy ycimy Ellenállhatatlan ycimy ykodvegy c. spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ykodvegy tárgyú vígjátékban a címszereplő, elbizakodott Rodrigo lovag yszerepy rodrigo lovag yszerepy Rodrigo lovag yszerepy rodrigo yszerepy lovag yszerepy yszerepy Rodrigo yszerepy lovag yszerepy ykodvegy alakját találó színekkel díszítette. Régebbi és újabb magyar szerzők darabjaiban kapott szerepei közül fölemlíthetők meg: Balogh István yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy »Mátyás diák«jában ycimy mátyás diák ycimy Mátyás diák ycimy mátyás ycimy diák ycimy ycimy Mátyás ycimy diák ycimy ykodvegy a címszerep, Csathó Pál yszemelynevy csathó pál yszemelynevy Csathó Pál yszemelynevy csathó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Csathó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy »Fiatal házasok« ycimy fiatal házasok ycimy Fiatal házasok ycimy fiatal ycimy házasok ycimy ycimy Fiatal ycimy házasok ycimy ykodvegy c. vígjátékában a szeles Lengey, yszerepy lengey yszerepy Lengey yszerepy lengey yszerepy yszerepy Lengey yszerepy ykodvegy Dobsa yszemelynevy dobsa yszemelynevy Dobsa yszemelynevy dobsa yszemelynevy yszemelynevy Dobsa yszemelynevy ykodvegy eleven menetű kis darabjában, az »Egy nő, kinek elve vannak« ycimy egy nő, kinek elve vannak ycimy Egy nő, kinek elve vannak ycimy egy ycimy nő, ycimy kinek ycimy elve ycimy vannak ycimy ycimy Egy ycimy nő, ycimy kinek ycimy elve ycimy vannak ycimy ykodvegy címűben az ifjú orvos Márnai, yszerepy orvos márnai yszerepy orvos Márnai yszerepy orvos yszerepy márnai yszerepy yszerepy orvos yszerepy Márnai yszerepy ykodvegy Degré yszemelynevy degre yszemelynevy Degré yszemelynevy degre yszemelynevy yszemelynevy Degré yszemelynevy ykodvegy Rendkívüli előadás« ycimy rendkívüli előadás ycimy Rendkívüli előadás ycimy rendkívüli ycimy előadás ycimy ycimy Rendkívüli ycimy előadás ycimy ykodvegy c. egyfelvonásosában Regényesi, yszerepy regényesi yszerepy Regényesi yszerepy regényesi yszerepy yszerepy Regényesi yszerepy ykodvegy a szökött színész, Tóth Kálmán yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy »Nők az alkotmányban« ycimy nők az alkotmányban ycimy Nők az alkotmányban ycimy nők ycimy az ycimy alkotmányban ycimy ycimy Nők ycimy az ycimy alkotmányban ycimy ykodvegy c. vígjátékában Szlankaményi báró, yszerepy szlankaményi báró yszerepy Szlankaményi báró yszerepy szlankaményi yszerepy báró yszerepy yszerepy Szlankaményi yszerepy báró yszerepy ykodvegy Berczik Árpád yszemelynevy berczik árpád yszemelynevy Berczik Árpád yszemelynevy berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Berczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy »Közügyek«jében ycimy közügyek ycimy Közügyek ycimy közügyek ycimy ycimy Közügyek ycimy ykodvegy a képzelődő Gócsi Muki, yszerepy gócsi muki yszerepy Gócsi Muki yszerepy gócsi yszerepy muki yszerepy yszerepy Gócsi yszerepy Muki yszerepy ykodvegy a »Házasítók«-ban ycimy házasítók ycimy Házasítók ycimy házasítók ycimy ycimy Házasítók ycimy ykodvegy pedig a parlagi Mácsik Náci, yszerepy parlagi mácsik náci yszerepy parlagi Mácsik Náci yszerepy parlagi yszerepy mácsik yszerepy náci yszerepy yszerepy parlagi yszerepy Mácsik yszerepy Náci yszerepy ykodvegy Bercsényi Béla yszerepy bercsényi béla yszerepy Bercsényi Béla yszerepy bercsényi yszerepy béla yszerepy yszerepy Bercsényi yszerepy Béla yszerepy ykodvegy »Váltó«-jában ycimy váltó ycimy Váltó ycimy váltó ycimy ycimy Váltó ycimy ykodvegy a váltóhamisításba keveredett, de alapjában jó érzésű Keve Gusztáv, yszerepy keve gusztáv yszerepy Keve Gusztáv yszerepy keve yszerepy gusztáv yszerepy yszerepy Keve yszerepy Gusztáv yszerepy ykodvegy ifj. Ábrányi Kornél yszemelynevy ifj. ábrányi kornél yszemelynevy ifj. Ábrányi Kornél yszemelynevy ifj. yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél ysz »Marianne«-jában ycimy marianne ycimy Marianne ycimy marianne ycimy ycimy Marianne ycimy ykodvegy a főszereplőnek, Omode Adorján grófnak yszerepy omode adorján gróf yszerepy Omode Adorján gróf yszerepy omode yszerepy adorján yszerepy gróf yszerepy yszerepy Omode yszerepy Adorján yszerepy gróf yszerepy ykodvegy ábrázolásával igen nagy sikert aratott, e durva lelkű férfi alakját a magatartás és hang előkelőségével, erőszakosságát imponáló eréllyel elfogadhatóvá, sőt érdekessé tudta tenni. Volt néhány kitűnő shakespeare-i yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy shakespeare yszemelynevy ykodvegy és moli?re-i yszemelynevy moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy yszemelynevy moli?re yszemelynevy ykodvegy szerepe is Halmynak. yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy Amazok közül Mercutioja yszerepy mercutio yszerepy Mercutio yszerepy mercutio yszerepy yszerepy Mercutio yszerepy ykodvegy érdemelt elismerést, »Romeo és Juliá«-ban, ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Juliá ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Juliá ycimy ykodvegy a kedélyeskedésnek és szellemességnek, majd a haldoklás híres jelenetében a tréfálkozó cinizmusnak hangját nagyszerűen eltalálván. De végtelenül kedves volt, mint vígan fecsegő Gratiano, yszerepy gratiano yszerepy Gratiano yszerepy gratiano yszerepy yszerepy Gratiano yszerepy ykodvegy a »Velencei kalmár«-ban ycimy velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy s kitünő felfogással, kacagtató groteszkséggel ábrázolta Keszeg Andor yszerepy keszeg andor yszerepy Keszeg Andor yszerepy keszeg yszerepy andor yszerepy yszerepy Keszeg yszerepy Andor yszerepy ykodvegy úrfit a »Vízkereszt«-ben. ycimy vízkereszt ycimy Vízkereszt ycimy vízkereszt ycimy ycimy Vízkereszt ycimy ykodvegy Moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy Moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy yszemelynevy Moli?re yszemelynevy ykodvegy figurái közül a »Nők iskolája«-beli ycimy nők iskolája ycimy Nők iskolája ycimy nők ycimy iskolája ycimy ycimy Nők ycimy iskolája ycimy ykodvegy szerelmes Horace, yszerepy horace yszerepy Horace yszerepy horace yszerepy yszerepy Horace yszerepy ykodvegy a mulatságosan szeleburdi »Lélie«, ycimy lélie ycimy Lélie ycimy lélie ycimy ycimy Lélie ycimy ykodvegy a »Kénytelen házasság«-beli ycimy kénytelen házasság ycimy Kénytelen házasság ycimy kénytelen ycimy házasság ycimy ycimy Kénytelen ycimy házasság ycimy ykodvegy udvariaskodó spadassin: Alcidas, yszerepy alcidas yszerepy Alcidas yszerepy alcidas yszerepy yszerepy Alcidas yszerepy ykodvegy s a »Misanthro«-beli ycimy misanthro ycimy Misanthro ycimy misanthro ycimy ycimy Misanthro ycimy ykodvegy szenvelgő hiú poéta Oronte, yszerepy oronte yszerepy Oronte yszerepy oronte yszerepy yszerepy Oronte yszerepy ykodvegy voltak az ő kipróbált művészetére bízva. Egyéb külföldi remekírók darabjai közül Calderon-nak yszemelynevy calderon yszemelynevy Calderon yszemelynevy calderon yszemelynevy yszemelynevy Calderon yszemelynevy ykodvegy »Az élet álom« ycimy az élet álom ycimy Az élet álom ycimy az ycimy élet ycimy álom ycimy ycimy Az ycimy élet ycimy álom ycimy ykodvegy című darabjában Clarint yszerepy clarin yszerepy Clarin yszerepy clarin yszerepy yszerepy Clarin yszerepy ykodvegy — még egészen fiatal színész korában — igen ügyesen és kedélyesen adta s még nagyobb hatással Moreto yszemelynevy moreto yszemelynevy Moreto yszemelynevy moreto yszemelynevy yszemelynevy Moreto yszemelynevy ykodvegy »Közönyt közönnyel«-jében ycimy közönyt közönnyel ycimy Közönyt közönnyel ycimy közönyt ycimy közönnyel ycimy ycimy Közönyt ycimy közönnyel ycimy ykodvegy az elmés Polillát. yszerepy polilla yszerepy Polillá yszerepy polilla yszerepy yszerepy Polillá yszerepy ykodvegy De ezeket a sikereit felülmulta Beaumarchais yszemelynevy beaumarchais yszemelynevy Beaumarchais yszemelynevy beaumarchais yszemelynevy yszemelynevy Beaumarchais yszemelynevy ykodvegy két híres vígjátéka hősének, Figarónak yszerepy figaró yszerepy Figaró yszerepy figaró yszerepy yszerepy Figaró yszerepy ykodvegy páratlanul fürge és merész, szellemes és fölényes alakításával. Legtöbbször játszott azonban Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy a XIX. század híres francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy színpadi íróinak akkortájt részben még a múltból igen szeretett, részben akkor divatossá lett darabjaiban. Ezeknek az íróknak mulatságos vígjátékaira és hatásos középfajú drámáira kitűnő együttes állt a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy rendelkezésére s ennek a személyzetnek egyik főerőssége éppen Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy volt, aki minden művészi tulajdonsággal rendelkezett, amikre ezekben a pezsgő szellemmel és nagy színpadismerettel írt darabokban az előadónak szüksége van. Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy darabjai közül »A diplomata«-ban, ycimy a diplomata ycimy A diplomata ycimy a ycimy diplomata ycimy ycimy A ycimy diplomata ycimy ykodvegy mint Chavigny báró, yszerepy chavigny báró yszerepy Chavigny báró yszerepy chavigny yszerepy báró yszerepy yszerepy Chavigny yszerepy báró yszerepy ykodvegy természetes könnyedséggel, »A lánc«-ban ycimy a lánc ycimy A lánc ycimy a ycimy lánc ycimy ycimy A ycimy lánc ycimy ykodvegy mint Ballandard, yszerepy ballandard yszerepy Ballandard yszerepy ballandard yszerepy yszerepy Ballandard yszerepy ykodvegy fiatal ügyvéd, megvesztegető jó kedvvel, a »Női harc«-ban ycimy női harc ycimy Női harc ycimy női ycimy harc ycimy ycimy Női ycimy harc ycimy ykodvegy Grignon Gusztáv yszerepy grignon gusztáv yszerepy Grignon Gusztáv yszerepy grignon yszerepy gusztáv yszerepy yszerepy Grignon yszerepy Gusztáv yszerepy ykodvegy szerepében is páratlanul kedvesen játszott s »A rágalom«-ban ycimy a rágalom ycimy A rágalom ycimy a ycimy rágalom ycimy ycimy A ycimy rágalom ycimy ykodvegy mint Guibert bankár, yszerepy guibert bankár yszerepy Guibert bankár yszerepy guibert yszerepy bankár yszerepy yszerepy Guibert yszerepy bankár yszerepy ykodvegy szintén elsőrangú alakítást nyújtott. Labiche-féle yszemelynevy labiche yszemelynevy Labiche yszemelynevy labiche yszemelynevy yszemelynevy Labiche yszemelynevy ykodvegy szerepei közül legyen elég a mulatságos »Perrichon úr utazása«-beli ycimy perrichon úr utazása ycimy Perrichon úr utazása ycimy perrichon ycimy úr ycimy utazása ycimy ycimy Perrichon ycimy úr ycimy utazása ycimy ykodvegy Savari Danielét yszerepy savari daniele yszerepy Savari Danielé yszerepy savari yszerepy daniele yszerepy yszerepy Savari yszerepy Danielé yszerepy ykodvegy fölemlíteni. Az idősebb Dumas yszemelynevy idősebb dumas yszemelynevy idősebb Dumas yszemelynevy idősebb yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy idősebb yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy pompás vígjátékai közül »A saint-cyri kisasszonyok«-ban ycimy a saint-cyri kisasszonyok ycimy A saint-cyri kisasszonyok ycimy a ycimy saint-cyri ycimy kisasszonyok ycimy ycimy A ycimy saint-cyri ycimy kisasszonyok ycimy ykodvegy kapott Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy kitűnő szerepet, a szeretetreméltó korlátoltság remek típusát teremtve meg a kis Dubouloyban. yszerepy dubouloy yszerepy Dubouloy yszerepy dubouloy yszerepy yszerepy Dubouloy yszerepy ykodvegy Sand George yszemelynevy sand george yszemelynevy Sand George yszemelynevy sand yszemelynevy george yszemelynevy yszemelynevy Sand yszemelynevy George yszemelynevy ykodvegy »Villemer marquis«-jában ycimy villemer marquis ycimy Villemer marquis ycimy villemer ycimy marquis ycimy ycimy Villemer ycimy marquis ycimy ykodvegy a könnyelmű, de jószívű D'Aleira herceg yszerepy d'aleira herceg yszerepy D'Aleira herceg yszerepy d'aleira yszerepy herceg yszerepy yszerepy D'Aleira yszerepy herceg yszerepy ykodvegy léhaságát elragadóan kedvessé tudta tenni, meg tudott szólalni a szív hangján is s e szerep egyik legszebb diadalává lett rövid, de fényes pályájának. Barri?renek yszemelynevy barri?re yszemelynevy Barri?re yszemelynevy barri?re yszemelynevy yszemelynevy Barri?re yszemelynevy ykodvegy »A szerelem bolondjai« ycimy a szerelem bolondjai ycimy A szerelem bolondjai ycimy a ycimy szerelem ycimy bolondjai ycimy ycimy A ycimy szerelem ycimy bolondjai ycimy ykodvegy c. vígjátékában a világot járó Fugéres André yszerepy fugéres andre yszerepy Fugéres André yszerepy fugéres yszerepy andre yszerepy yszerepy Fugéres yszerepy André yszerepy ykodvegy alakját fölényesen állította vezető helyre. Az ő idejében a legnépszerűbb francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy drámák egyike volt az Augier yszemelynevy augier yszemelynevy Augier yszemelynevy augier yszemelynevy yszemelynevy Augier yszemelynevy ykodvegy igazán szép »Fourchambault család«-ja ycimy fourchambault család ycimy Fourchambault család ycimy fourchambault ycimy család ycimy ycimy Fourchambault ycimy család ycimy ykodvegy s ebben a felületesen csevegő, de a szívét is megtaláló Leopold yszerepy leopold yszerepy Leopold yszerepy leopold yszerepy yszerepy Leopold yszerepy ykodvegy szerepében szintén igen nagy sikere volt. Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy darabjaiban sok pompás szerep jutott Halmynak: yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy »Az utolsó levél«-ben ycimy az utolsó levél ycimy Az utolsó levél ycimy az ycimy utolsó ycimy levél ycimy ycimy Az ycimy utolsó ycimy levél ycimy ykodvegy a szellemes Block Prosper, yszerepy block prosper yszerepy Block Prosper yszerepy block yszerepy prosper yszerepy yszerepy Block yszerepy Prosper yszerepy ykodvegy a »Csapodár«-ban ycimy csapodár ycimy Csapodár ycimy csapodár ycimy ycimy Csapodár ycimy ykodvegy a szeleburdi Champignac, yszerepy champignac yszerepy Champignac yszerepy champignac yszerepy yszerepy Champignac yszerepy ykodvegy »A jó falusiak«-ban ycimy a jó falusiak ycimy A jó falusiak ycimy a ycimy jó ycimy falusiak ycimy ycimy A ycimy jó ycimy falusiak ycimy ykodvegy Floupin gyógyszerész, yszerepy floupin gyógyszerész yszerepy Floupin gyógyszerész yszerepy floupin yszerepy gyógyszerész yszerepy yszerepy Floupin yszerepy gyógyszerész yszerepy ykodvegy »A jó barátok«-ban ycimy a jó barátok ycimy A jó barátok ycimy a ycimy jó ycimy barátok ycimy ycimy A ycimy jó ycimy barátok ycimy ykodvegy a finom raisonneur Tholosan orvos, yszerepy tholosan orvos yszerepy Tholosan orvos yszerepy tholosan yszerepy orvos yszerepy yszerepy Tholosan yszerepy orvos yszerepy ykodvegy »Odette«-ben ycimy odette ycimy Odette ycimy odette ycimy ycimy Odette ycimy ykodvegy a jó barát Béchamel yszerepy béchamel yszerepy Béchamel yszerepy béchamel yszerepy yszerepy Béchamel yszerepy ykodvegy s talán legkivált a »Váljunk el«-ben ycimy váljunk el ycimy Váljunk el ycimy váljunk ycimy el ycimy ycimy Váljunk ycimy el ycimy ykodvegy az okos, ügyes férj, Des Prunelles. yszerepy des prunelles yszerepy Des Prunelles yszerepy des yszerepy prunelles yszerepy yszerepy Des yszerepy Prunelles yszerepy ykodvegy Pailleronnak yszemelynevy pailleron yszemelynevy Pailleron yszemelynevy pailleron yszemelynevy yszemelynevy Pailleron yszemelynevy ykodvegy is több vígjátékában játszott: a kedves egyfelvonásos »Szikrá«-ban ycimy szikra ycimy Szikrá ycimy szikra ycimy ycimy Szikrá ycimy ykodvegy a fiatal kapitánnyal, De Gérannal, yszerepy de géran yszerepy De Géran yszerepy de yszerepy géran yszerepy yszerepy De yszerepy Géran yszerepy ykodvegy az erősen, de finoman fűszerezett »Ahol mulatnak«-ban ycimy ahol mulatnak ycimy Ahol mulatnak ycimy ahol ycimy mulatnak ycimy ycimy Ahol ycimy mulatnak ycimy ykodvegy a virtuóz beszédű Veret Gastonnal, yszerepy veret gaston yszerepy Veret Gaston yszerepy veret yszerepy gaston yszerepy yszerepy Veret yszerepy Gaston yszerepy ykodvegy a kitűnő »Ahol unatkoznak«-ban ycimy ahol unatkoznak ycimy Ahol unatkoznak ycimy ahol ycimy unatkoznak ycimy ycimy Ahol ycimy unatkoznak ycimy ykodvegy pedig a kedves, józan Raymond-nal yszerepy raymond yszerepy Raymond yszerepy raymond yszerepy yszerepy Raymond yszerepy ykodvegy szerzett újabb és újabb babérlevelet pályája koszorújába. Az ifjabb Dumas yszemelynevy ifjabb dumas yszemelynevy ifjabb Dumas yszemelynevy ifjabb yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy ifjabb yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy drámái közül »A kaméliás hölgy«-ben ycimy a kaméliás hölgy ycimy A kaméliás hölgy ycimy a ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy A ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy mint melegszívű Rieux Gaston yszerepy rieux gaston yszerepy Rieux Gaston yszerepy rieux yszerepy gaston yszerepy yszerepy Rieux yszerepy Gaston yszerepy ykodvegy nyerte meg a közönséget. A »Daniseffek«-ben ycimy daniseffek ycimy Daniseffek ycimy daniseffek ycimy ycimy Daniseffek ycimy ykodvegy mint Taldé Roger, yszerepy talde roger yszerepy Taldé Roger yszerepy talde yszerepy roger yszerepy yszerepy Taldé yszerepy Roger yszerepy ykodvegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy attaché, úgy adta elő a híres vadászkalandot, hogy elbeszélését sokáig mint a páratlan finomsággal színező színpadi dikció mesterművét emlegették. Az »Idegen nő-ben ycimy idegen nő ycimy Idegen nő ycimy idegen ycimy nő ycimy ycimy Idegen ycimy nő ycimy ykodvegy pedig De Septmonts herceg yszerepy de septmonts herceg yszerepy De Septmonts herceg yszerepy de yszerepy septmonts yszerepy herceg yszerepy yszerepy De yszerepy Septmonts yszerepy herceg yszerepy ykodvegy alakjának hitványságét a külső máz előkelőségével művészien enyhítette. Feuilletnek yszemelynevy feuillet yszemelynevy Feuillet yszemelynevy feuillet yszemelynevy yszemelynevy Feuillet yszemelynevy ykodvegy »A kisértés« ycimy a kisértés ycimy A kisértés ycimy a ycimy kisértés ycimy ycimy A ycimy kisértés ycimy ykodvegy című művében a kedves Kérouane Achille yszerepy kérouane achille yszerepy Kérouane Achille yszerepy kérouane yszerepy achille yszerepy yszerepy Kérouane yszerepy Achille yszerepy ykodvegy mulatságos szerepében már pályája első éveiben bebizonyította nemes művészi törekvését. A »Delilá«-ban ycimy delila ycimy Delilá ycimy delila ycimy ycimy Delilá ycimy ykodvegy Carnioli lovagnak, yszerepy carnioli lovag yszerepy Carnioli lovag yszerepy carnioli yszerepy lovag yszerepy yszerepy Carnioli yszerepy lovag yszerepy ykodvegy a gazdag műbarátnak szeretetreméltóságát és elmésségét pompásan éreztette. Az »Egy párisi regény«-ben ycimy egy párisi regény ycimy Egy párisi regény ycimy egy ycimy párisi ycimy regény ycimy ycimy Egy ycimy párisi ycimy regény ycimy ykodvegy pedig — melyben életében utolszor játszott — különösen a banketten, pohárköszöntő közben bekövetkezhető haldoklásnak művészi realizmussal történt eljátszásával mintha minden addigi szereplésénél magasabbra emelkedett volna. Évekkel előbb igen nagy diadala volt a Gondinet yszemelynevy gondinet yszemelynevy Gondinet yszemelynevy gondinet yszemelynevy yszemelynevy Gondinet yszemelynevy ykodvegy »Club«-jában, ycimy club ycimy Club ycimy club ycimy ycimy Club ycimy ykodvegy mit a híres együttes egészen az ő vezérkedése mellett adott elő. Hasonló lépcsőt szolgáltatott emelkedéséhez Musset yszemelynevy musset yszemelynevy Musset yszemelynevy musset yszemelynevy yszemelynevy Musset yszemelynevy ykodvegy »Ne fogadj fel soha semmit« ycimy ne fogadj fel soha semmit ycimy Ne fogadj fel soha semmit ycimy ne ycimy fogadj ycimy fel ycimy soha ycimy semmit ycimy ycimy Ne ycimy fogadj ycimy fel ycimy soha ycimy semmit ycimy ykodvegy c. kedves vígjátéka, melyben a könnyűvérű Alfréd yszerepy alfréd yszerepy Alfréd yszerepy alfréd yszerepy yszerepy Alfréd yszerepy ykodvegy alakjának a finomságon kívül súlyt is tudott adni. Felejthetetlen alakítása volt Belot yszemelynevy belot yszemelynevy Belot yszemelynevy belot yszemelynevy yszemelynevy Belot yszemelynevy ykodvegy izgalmas drámájában — »A 47-ik cikk«-ben ycimy a 47-ik cikk ycimy A 47-ik cikk ycimy a ycimy 47-ik ycimy cikk ycimy ycimy A ycimy 47-ik ycimy cikk ycimy ykodvegy — Mazilier Victor, yszerepy mazilier victor yszerepy Mazilier Victor yszerepy mazilier yszerepy victor yszerepy yszerepy Mazilier yszerepy Victor yszerepy ykodvegy aki kedves cinizmussal búcsúzik a szalontól, ahol illúzióit és hajszálait elvesztette. Dennerynek yszemelynevy dennery yszemelynevy Dennery yszemelynevy dennery yszemelynevy yszemelynevy Dennery yszemelynevy ykodvegy »Házasság hajdan« ycimy házasság hajdan ycimy Házasság hajdan ycimy házasság ycimy hajdan ycimy ycimy Házasság ycimy hajdan ycimy ykodvegy című — akkor erősen borsosnak érzett — vígjátékában Grandvallon Hector, yszerepy grandvallon hector yszerepy Grandvallon Hector yszerepy grandvallon yszerepy hector yszerepy yszerepy Grandvallon yszerepy Hector yszerepy ykodvegy Manuelnek yszemelynevy manuel yszemelynevy Manuel yszemelynevy manuel yszemelynevy yszemelynevy Manuel yszemelynevy ykodvegy »Munkások« ycimy munkások ycimy Munkások ycimy munkások ycimy ycimy Munkások ycimy ykodvegy c. költői egyfelvonásosában a meleg hangú fiatal kézműves, Marcel yszerepy marcel yszerepy Marcel yszerepy marcel yszerepy yszerepy Marcel yszerepy ykodvegy s Coppéenek yszemelynevy coppée yszemelynevy Coppée yszemelynevy coppée yszemelynevy yszemelynevy Coppée yszemelynevy ykodvegy hasonlóan poétikus kis művében, »A kincs«-ben, ycimy a kincs ycimy A kincs ycimy a ycimy kincs ycimy ycimy A ycimy kincs ycimy ykodvegy mint nemesen hevülő János herceg yszerepy jános herceg yszerepy János herceg yszerepy jános yszerepy herceg yszerepy yszerepy János yszerepy herceg yszerepy ykodvegy bokrosította érdemeit, növelte népszerűségét. Néhány német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy vígjátékban is nagy sikere volt Halmynak, yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy különösen Moser yszemelynevy moser yszemelynevy Moser yszemelynevy moser yszemelynevy yszemelynevy Moser yszemelynevy ykodvegy »Ibolyafaló«-jában, ycimy ibolyafaló ycimy Ibolyafaló ycimy ibolyafaló ycimy ycimy Ibolyafaló ycimy ykodvegy mint rövidlátó kis hivatalnok, Feldt Reinhard yszerepy feldt reinhard yszerepy Feldt Reinhard yszerepy feldt yszerepy reinhard yszerepy yszerepy Feldt yszerepy Reinhard yszerepy ykodvegy és Klapp yszemelynevy klapp yszemelynevy Klapp yszemelynevy klapp yszemelynevy yszemelynevy Klapp yszemelynevy ykodvegy sokszor adott »Rosenkranz és Güldenstern«-jében, ycimy rosenkranz és güldenstern ycimy Rosenkranz és Güldenstern ycimy rosenkranz ycimy és ycimy güldenstern ycimy ycimy Rosenkranz ycimy és ycimy Güldenstern ycimy ykodvegy mint inkognitó utazgató Ernő gróf. yszerepy ernő gróf yszerepy Ernő gróf yszerepy ernő yszerepy gróf yszerepy yszerepy Ernő yszerepy gróf yszerepy ykodvegy S Nemzeti Színházbeli yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szereplése első éveiben már erősen magára vonta a figyelmet az orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy Gogoly yszemelynevy gogoly yszemelynevy Gogoly yszemelynevy gogoly yszemelynevy yszemelynevy Gogoly yszemelynevy ykodvegy »Revizor«-jában, ycimy revizor ycimy Revizor ycimy revizor ycimy ycimy Revizor ycimy ykodvegy a revizornak gondolt Klesztakov yszerepy klesztakov yszerepy Klesztakov yszerepy klesztakov yszerepy yszerepy Klesztakov yszerepy ykodvegy alakjának sikerült megformálásával. Élete utolsó nyarán nagy vállalkozásba fogott az eredetileg is gyenge testű, akkor már a tüdővészt mellében hordó, nemes becsvágya művész. Jól megszolgált pihenés helyett elment a Népszínházba yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy és egymásután többször eljátszotta, mint vendég, Coupeau yszerepy coupeau yszerepy Coupeau yszerepy coupeau yszerepy yszerepy Coupeau yszerepy ykodvegy szerepét, a Zola yszemelynevy zola yszemelynevy Zola yszemelynevy zola yszemelynevy yszemelynevy Zola yszemelynevy ykodvegy regénye után készült híres »Pálinká«-ban. ycimy pálinka ycimy Pálinká ycimy pálinka ycimy ycimy Pálinká ycimy ykodvegy Játéka valósággal megrázó hatást tett a közönségre, mely fokozódó izgalommal nézte, hogy a csendes, kedves bádogos legényből, a boldog családi élet derült idilljén át hogyan válik egy baleset nyomán iszákos korhely, aki végül a delírium tremens rettenetes tünetei közt — szalmazsákját rágva és görcsökben fetrengve — nyomorultul pusztul el. Az alakítás naturalisztikus részeit Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy a művészet fényével vonta be e nevének megörökítéséhez ez a játék ismét jelentékenyen hozzájárult. Sajnos, hogy megrendült egészségi állapotát is gyorsan vitte a vég felé ez a testi-lelki nagy megerőltetéssel járt szereplés. Az 1882—83-iki xevtizedx 1885 idénynek még látszólag friss kedvvel indult ugyan, szereplésének utolsó hónapjában, 1883. januáriusában, két új alakításon, a Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy »Idá«-jabeli ycimy ida ycimy Idá ycimy ida ycimy ycimy Idá ycimy ykodvegy kedves kis Szalapay grófén yszerepy szalapay gróf yszerepy Szalapay gróf yszerepy szalapay yszerepy gróf yszerepy yszerepy Szalapay yszerepy gróf yszerepy ykodvegy s a »Párisi regény« ycimy párisi regény ycimy Párisi regény ycimy párisi ycimy regény ycimy ycimy Párisi ycimy regény ycimy ykodvegy említett Chevrialján yszerepy chevrial yszerepy Chevrial yszerepy chevrial yszerepy yszerepy Chevrial yszerepy ykodvegy kívül régebbi jó szerepei közül többet eljátszott (Oronte-ot, yszerepy oronte yszerepy Oronte yszerepy oronte yszerepy yszerepy Oronte yszerepy ykodvegy Raymond-t, yszerepy raymond yszerepy Raymond yszerepy raymond yszerepy yszerepy Raymond yszerepy ykodvegy Fourchambault yszerepy fourchambaul yszerepy Fourchambaul yszerepy fourchambaul yszerepy yszerepy Fourchambaul yszerepy ykodvegy Léopold-t, yszerepy léopold yszerepy Léopold yszerepy léopold yszerepy yszerepy Léopold yszerepy ykodvegy Béchamel-t) yszerepy béchamel yszerepy Béchamel yszerepy béchamel yszerepy yszerepy Béchamel yszerepy ykodvegy — mintha búcsúzott volna a neki oly kedves és szent deszkáktól — de a Chevrial yszerepy chevrial yszerepy Chevrial yszerepy chevrial yszerepy yszerepy Chevrial yszerepy ykodvegy nehéz szerepének harmadszori eljátszása után már oly rosszul lett, a színfalak közt néhány év óta sokat köhögő és el­elaléló szegény fiatal művész, hogy nyomban délvidékre kellett utaznia. Ez az utolsó fellépése valóságos, diadalmámor közepett, 1883. januárius xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 29-én történt, pontosan tíz éves fordulóján annak a napnak, mikor mint 23 esztendős ifjú vendégművész, Rejtei yszerepy rejtei yszerepy Rejtei yszerepy rejtei yszerepy yszerepy Rejtei yszerepy ykodvegy kitűnő szerepében olyan élénk tetszést aratott a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kényes ízlésű közönsége előtt. Külföldről ugyan — bár emésztő láztól sorvasztva — még mindig reménykedve tért haza, de orvosai és hozzátartozói tudták, hogy az ijesztően lesoványodott, elgyengült test már nem sokáig birja. Június 1-én éjjel halt meg s mint méltán gyászoló igazgatója, Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy írta, a magyar színészetről szóló kis tanulmányában: »nagy űrt hagyott maga után és nemcsak egy szerepkört juttatott árvaságra«. Temetése óriási részvét mellett ment végbe. Özvegye maradt, Mindszenti Kornélia, yszemelynevy mindszenti kornélia yszemelynevy Mindszenti Kornélia yszemelynevy mindszenti yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Mindszenti yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy (L. o.) az egykor ünnepelt operetténekesnő és két gyermeke: Margit, a későbbi jeles drámai művésznő és Gyula. Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy lelkes önképzéssel, igen szép műveltségre tett szert rögös pályáján s mint fordító, az írótollal is ügyesen bánt. Lefordította Augiernak yszemelynevy augier yszemelynevy Augier yszemelynevy augier yszemelynevy yszemelynevy Augier yszemelynevy ykodvegy »Cavarletné«, ycimy cavarletne ycimy Cavarletné ycimy cavarletne ycimy ycimy Cavarletné ycimy ykodvegy ifj. Dumasnak yszemelynevy ifj. dumas yszemelynevy ifj. Dumas yszemelynevy ifj. yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy »Két apa« ycimy két apa ycimy Két apa ycimy két ycimy apa ycimy ycimy Két ycimy apa ycimy ykodvegy c. színművét s Najacnak yszemelynevy najac yszemelynevy Najac yszemelynevy najac yszemelynevy yszemelynevy Najac yszemelynevy ykodvegy »A fal tövében« ycimy a fal tövében ycimy A fal tövében ycimy a ycimy fal ycimy tövében ycimy ycimy A ycimy fal ycimy tövében ycimy ykodvegy c. egyfelvonásosát. (sz. k.) szin_II.0239.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Halmy Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0239.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0239.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25157.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Halmy Ferenc

Szócikk: Halmy Ferenc a legnagyobb magyar színészek egyike, sz. 1850. ápr. 5-én, a békésmegyei Mezőberényben. Apja, Sztarill Vince, megyei számvevő volt, anyja, Dank Franciska. Mint középiskolai tanuló, Szarvasra került, ugyanannak a Koren Istvánnak a keze alá, aki egykor Petőfit is tanította. De apja 1861-ben Budára helyeztetvén át, ő is ott folytatta a tanulást. 1863. tavaszán apja elhunyván, a nehéz anyagi viszonyok közt maradt, gyenge testalkatú fiú kénytelen volt még úgyszólván gyerekfővel kenyérkereset után nézni s így lett 1864-ben Aradon báró Wasmeréknél nevelő. A színpad festett világa utáni vágy korán parázslott lelke mélyén s mikor 1865-ben végig nézte Szigligeti híres népszínművének, a »Csikós«-nak előadását, mit különösen Füredi Mihálynak, a felejthetetlen népszínműénekesnek szereplése tett nevezetessé — lángra lobbant vágya a színészet karjaiba vitte. Az iskolában öt aranyat nyervén, ezen a pénzen utána ment az Aradról Gyulára vonult színtársulatnak és 1865. febr. 1-én Szilágyi Béla színigazgató, mint egyelőre ingyenes tagot, föl is vette. Tehetsége hamar felcsillanván, igazgatója 16 forint havi gázsival szerződtette. Ugyanakkor vette föl Együd István pályatársának — a budapesti Népszínház későbbi elsőrendű, korán elhalt tagjának ajánlására a Halmy nevet. Bár nem erős, de csinos tenorhangja lévén, eleinte inkább énekes színésznek készült s játszott népszínművekben és a divatossá válni kezdő operettekben, sőt egy ízben — 1872-ben — Kolozsvárt még a »Bűvös vadász«-ban Max fárasztó szerepét is rábízták a vékony dongájú fiatal színjátszóra. Kolozsvárra kerülte előtt Miskolcon, aztán Debrecenben, majd Budán a Várszínházban és a krisztinavárosi színkörben játszott. Aradi Gerő, a fiatal színésznemzedék lelkes támogatója és Latabár Endre, szintén a legismertebb nevű régi színigazgatók egyike szívesen nyújtottak teret Halmy mindjobban fejlődő tehetségének. Híre hamarosan annyira nőtt, hogy mikor 1872. őszén Szerdahelyi Kálmán, a Nemzeti Színház híres bonvivant-színésze meghalt, az intéző körök nyomban Halmy szerződtetésére gondoltak és ő e célból, — éppen László Józsefnek, az akkor már a színpadtól régóta visszavonultan élő és kolozsvári tuskulánumában kertészkedő egykori nagy színésznek ajánlására — meghívást is kapott vendégszereplésre. 1873. jan. 27-én, 29-én és febr. 3-án lépett föl a Nemzeti Színház színpadán, mint vendég, a »Csapodár«, a »Fenn az ernyő, nincsen kas« és »Az utolsó levél« c. vígjátékokban. Sikeres felléptéi után a jószemű s a fiatalságot mindig pártoló Szigligeti javaslatára mindjárt szerződtették, úgy hogy azon évi máj. 9-én már a színház tagjaként adta a »Tündérújjak«-ban Kerbrian Richárdnak, a dadogó bretagnei nemes ifjúnak hálás szerepét. Éppen tíz esztendeig volt tagja a Nemzeti Színháznak, ahol folytonos és rohamos fejlődésével szinte páratlan népszerűségre tett szert. A közönséget és a kritikát is valósággal elbűvölte Halmy művészi egyéniségének ritka közvetlensége s a legnagyobb színpadi feladatok tökéletes megoldására hivatott fényes tehetsége. Pedig külsőségekben nem volt nagyon megáldva. Ritkás szőke haja csakhamar úgy elhullott, hogy úgyszólván állandóan parókát kellett viselnie szalon-darabokban is, legfeljebb egy-egy kiaszott korhely szerepében jelenhetett meg a maga stílszerű természetes kopaszságában. Szeme kissé savószínű volt, — de a szív igaz érzése, a kedély melege elbűvölően tudott tekintetében megvillanni. Feltűnően sovány arcából erős vonalú hajlott orra még jobban kiemelkedni látszott. De idétlen fintor, túlzó grimasz sohasem jelent meg ezen a kedves, szellemes arcon. Termete vékony, középmagas volt. Kezével mindig sokat gesztikulált, amit bírálói eleinte gyakran kifogásoltak is, de mozdulatai általában is nagyon élénkek, ám természetesek voltak, kellemes hatásúak, minden mesterkéltség nélkül. Művészetének azonban fő-fő eszköze, megragadó hatásának legelső tényezője: hangja, beszéde volt. Pedig ez a hang nem zengett valami fényesen, inkább gyenge volt, kis terjedelmű, viharos erő kifejezésére nem alkalmas. De színében, csengésében s a beszédmódban, ahogyan ezt a csevegésre és őszinte érzés tolmácsolására oly felettébb alkalmas kis hangot gazdája használta: volt valami csudálatosan érdeket keltő, megkapó, lebilincselő, szívreható. Halmynál gyorsabban senki sem tudta pergetni a szót, de viszont nála jobban élezni sem. Tökéletes tisztasággal beszélt s így a rá mindig feszült figyelemmel hallgató nézőtér utolsó zugóban is meg lehetett érteni minden szavát. Öröm és fájdalom, ellenszenv és ragaszkodás, ridegség és mély érzés, cinizmus és kedélyesség, korlátoltság és szellemesség egyaránt nagyszerű tolmácsra akadt ebben a párját ritkító s mind máig túl nem szárnyalt beszédművészben, a kifejező képesség e kitűnő színpadi képviselőjében. A tíz esztendő alatt, míg a Nemzeti Színház tagja volt, mintegy 160 szerepet játszott. A magyar klasszikusok közül egyízben — mikor a Nemzeti Színház néhány tagja lerándult színházi ünnepre Kecskemétre — Katona »Bánk bán«-já-ban Biberachot, a »lézengő ritter«-t adta. Kisfaludy Károly »Kérők«-jében a külföldieskedő mágnást, Szélházyt, a »Három egyszerre« c. egyfelvonásosban Ormi Sándort játszta. Szigligeti sok jeles alakításra adott neki alkalmat, a legkülönbet talán »Liliomfi« címszerepében, melyben a szeretetreméltó könnyűvérűség megtestesülése volt. De kedvesen léha Rejtei-je a »Fenn az ernyő«-ben szintén kitűnő szerepe volt, valamint kalandor Bábel lovagja a »Rózsa« c. történeti vígjátékban. A »Csikós«-ban a mulató úrfit, Asztolfot, a »Szökött katoná«-ban a léha Lajost, a »Nőuralom«-ban a jó pajtás Kondorit, a »Mamá«-ban a szerelmes fiatal ügyvédet, Ormi Bélát játszotta. Egyízben, Nemzeti Színházbeli tagsága elején, 1873-ban, Tamássy hirtelen rosszulléte folytán beugrott a »Csikós«-ban, a kerek erdőt járó Andris bojtár énekes szerepébe. De volt szerepe Szigligetinek »A világ ura« c. történeti szomorújátékában is, a szapora beszédű Vitulius patriciusé. Csiky Gergely, aki szerette a szerepeket a színészekre szabni, néhány érdekes feladatot nyújtott Halmynak. Legnagyobb sikert aratott a »Proletárok« silány, cinikus Zátonyi Bencéjével, mely alakot Halmy reálisan költői felfogású játéka a valószínűség és élethűség eleven színeivel vonta be. A »Stomfay család«-ban a kis Lipóczy Barnabás bánatosan tréfás és lemondásban is vágyakodó hangja a leány kérési jelenetben a művésznek a szív mélyéből fakadó szivárványos humoráról tett felejthetetlen bizonyságot. Az »Ellenállhatatlan« c. spanyol tárgyú vígjátékban a címszereplő, elbizakodott Rodrigo lovag alakját találó színekkel díszítette. Régebbi és újabb magyar szerzők darabjaiban kapott szerepei közül fölemlíthetők meg: Balogh István »Mátyás diák«jában a címszerep, Csathó Pál »Fiatal házasok« c. vígjátékában a szeles Lengey, Dobsa eleven menetű kis darabjában, az »Egy nő, kinek elve vannak« címűben az ifjú orvos Márnai, Degré Rendkívüli előadás« c. egyfelvonásosában Regényesi, a szökött színész, Tóth Kálmán »Nők az alkotmányban« c. vígjátékában Szlankaményi báró, Berczik Árpád »Közügyek«jében a képzelődő Gócsi Muki, a »Házasítók«-ban pedig a parlagi Mácsik Náci, Bercsényi Béla »Váltó«-jában a váltóhamisításba keveredett, de alapjában jó érzésű Keve Gusztáv, ifj. Ábrányi Kornél »Marianne«-jában a főszereplőnek, Omode Adorján grófnak ábrázolásával igen nagy sikert aratott, e durva lelkű férfi alakját a magatartás és hang előkelőségével, erőszakosságát imponáló eréllyel elfogadhatóvá, sőt érdekessé tudta tenni. Volt néhány kitűnő shakespeare-i és moli?re-i szerepe is Halmynak. Amazok közül Mercutioja érdemelt elismerést, »Romeo és Juliá«-ban, a kedélyeskedésnek és szellemességnek, majd a haldoklás híres jelenetében a tréfálkozó cinizmusnak hangját nagyszerűen eltalálván. De végtelenül kedves volt, mint vígan fecsegő Gratiano, a »Velencei kalmár«-ban s kitünő felfogással, kacagtató groteszkséggel ábrázolta Keszeg Andor úrfit a »Vízkereszt«-ben. Moli?re figurái közül a »Nők iskolája«-beli szerelmes Horace, a mulatságosan szeleburdi »Lélie«, a »Kénytelen házasság«-beli udvariaskodó spadassin: Alcidas, s a »Misanthro«-beli szenvelgő hiú poéta Oronte, voltak az ő kipróbált művészetére bízva. Egyéb külföldi remekírók darabjai közül Calderon-nak »Az élet álom« című darabjában Clarint — még egészen fiatal színész korában — igen ügyesen és kedélyesen adta s még nagyobb hatással Moreto »Közönyt közönnyel«-jében az elmés Polillát. De ezeket a sikereit felülmulta Beaumarchais két híres vígjátéka hősének, Figarónak páratlanul fürge és merész, szellemes és fölényes alakításával. Legtöbbször játszott azonban Halmy a XIX. század híres francia színpadi íróinak akkortájt részben még a múltból igen szeretett, részben akkor divatossá lett darabjaiban. Ezeknek az íróknak mulatságos vígjátékaira és hatásos középfajú drámáira kitűnő együttes állt a Nemzeti Színház rendelkezésére s ennek a személyzetnek egyik főerőssége éppen Halmy volt, aki minden művészi tulajdonsággal rendelkezett, amikre ezekben a pezsgő szellemmel és nagy színpadismerettel írt darabokban az előadónak szüksége van. Scribe darabjai közül »A diplomata«-ban, mint Chavigny báró, természetes könnyedséggel, »A lánc«-ban mint Ballandard, fiatal ügyvéd, megvesztegető jó kedvvel, a »Női harc«-ban Grignon Gusztáv szerepében is páratlanul kedvesen játszott s »A rágalom«-ban mint Guibert bankár, szintén elsőrangú alakítást nyújtott. Labiche-féle szerepei közül legyen elég a mulatságos »Perrichon úr utazása«-beli Savari Danielét fölemlíteni. Az idősebb Dumas pompás vígjátékai közül »A saint-cyri kisasszonyok«-ban kapott Halmy kitűnő szerepet, a szeretetreméltó korlátoltság remek típusát teremtve meg a kis Dubouloyban. Sand George »Villemer marquis«-jában a könnyelmű, de jószívű D'Aleira herceg léhaságát elragadóan kedvessé tudta tenni, meg tudott szólalni a szív hangján is s e szerep egyik legszebb diadalává lett rövid, de fényes pályájának. Barri?renek »A szerelem bolondjai« c. vígjátékában a világot járó Fugéres André alakját fölényesen állította vezető helyre. Az ő idejében a legnépszerűbb francia drámák egyike volt az Augier igazán szép »Fourchambault család«-ja s ebben a felületesen csevegő, de a szívét is megtaláló Leopold szerepében szintén igen nagy sikere volt. Sardou darabjaiban sok pompás szerep jutott Halmynak: »Az utolsó levél«-ben a szellemes Block Prosper, a »Csapodár«-ban a szeleburdi Champignac, »A jó falusiak«-ban Floupin gyógyszerész, »A jó barátok«-ban a finom raisonneur Tholosan orvos, »Odette«-ben a jó barát Béchamel s talán legkivált a »Váljunk el«-ben az okos, ügyes férj, Des Prunelles. Pailleronnak is több vígjátékában játszott: a kedves egyfelvonásos »Szikrá«-ban a fiatal kapitánnyal, De Gérannal, az erősen, de finoman fűszerezett »Ahol mulatnak«-ban a virtuóz beszédű Veret Gastonnal, a kitűnő »Ahol unatkoznak«-ban pedig a kedves, józan Raymond-nal szerzett újabb és újabb babérlevelet pályája koszorújába. Az ifjabb Dumas drámái közül »A kaméliás hölgy«-ben mint melegszívű Rieux Gaston nyerte meg a közönséget. A »Daniseffek«-ben mint Taldé Roger, francia attaché, úgy adta elő a híres vadászkalandot, hogy elbeszélését sokáig mint a páratlan finomsággal színező színpadi dikció mesterművét emlegették. Az »Idegen nő-ben pedig De Septmonts herceg alakjának hitványságét a külső máz előkelőségével művészien enyhítette. Feuilletnek »A kisértés« című művében a kedves Kérouane Achille mulatságos szerepében már pályája első éveiben bebizonyította nemes művészi törekvését. A »Delilá«-ban Carnioli lovagnak, a gazdag műbarátnak szeretetreméltóságát és elmésségét pompásan éreztette. Az »Egy párisi regény«-ben pedig — melyben életében utolszor játszott — különösen a banketten, pohárköszöntő közben bekövetkezhető haldoklásnak művészi realizmussal történt eljátszásával mintha minden addigi szereplésénél magasabbra emelkedett volna. Évekkel előbb igen nagy diadala volt a Gondinet »Club«-jában, mit a híres együttes egészen az ő vezérkedése mellett adott elő. Hasonló lépcsőt szolgáltatott emelkedéséhez Musset »Ne fogadj fel soha semmit« c. kedves vígjátéka, melyben a könnyűvérű Alfréd alakjának a finomságon kívül súlyt is tudott adni. Felejthetetlen alakítása volt Belot izgalmas drámájában — »A 47-ik cikk«-ben — Mazilier Victor, aki kedves cinizmussal búcsúzik a szalontól, ahol illúzióit és hajszálait elvesztette. Dennerynek »Házasság hajdan« című — akkor erősen borsosnak érzett — vígjátékában Grandvallon Hector, Manuelnek »Munkások« c. költői egyfelvonásosában a meleg hangú fiatal kézműves, Marcel s Coppéenek hasonlóan poétikus kis művében, »A kincs«-ben, mint nemesen hevülő János herceg bokrosította érdemeit, növelte népszerűségét. Néhány német vígjátékban is nagy sikere volt Halmynak, különösen Moser »Ibolyafaló«-jában, mint rövidlátó kis hivatalnok, Feldt Reinhard és Klapp sokszor adott »Rosenkranz és Güldenstern«-jében, mint inkognitó utazgató Ernő gróf. S Nemzeti Színházbeli szereplése első éveiben már erősen magára vonta a figyelmet az orosz Gogoly »Revizor«-jában, a revizornak gondolt Klesztakov alakjának sikerült megformálásával. Élete utolsó nyarán nagy vállalkozásba fogott az eredetileg is gyenge testű, akkor már a tüdővészt mellében hordó, nemes becsvágya művész. Jól megszolgált pihenés helyett elment a Népszínházba és egymásután többször eljátszotta, mint vendég, Coupeau szerepét, a Zola regénye után készült híres »Pálinká«-ban. Játéka valósággal megrázó hatást tett a közönségre, mely fokozódó izgalommal nézte, hogy a csendes, kedves bádogos legényből, a boldog családi élet derült idilljén át hogyan válik egy baleset nyomán iszákos korhely, aki végül a delírium tremens rettenetes tünetei közt — szalmazsákját rágva és görcsökben fetrengve — nyomorultul pusztul el. Az alakítás naturalisztikus részeit Halmy a művészet fényével vonta be e nevének megörökítéséhez ez a játék ismét jelentékenyen hozzájárult. Sajnos, hogy megrendült egészségi állapotát is gyorsan vitte a vég felé ez a testi-lelki nagy megerőltetéssel járt szereplés. Az 1882—83-iki idénynek még látszólag friss kedvvel indult ugyan, szereplésének utolsó hónapjában, 1883. januáriusában, két új alakításon, a Rákosi Jenő »Idá«-jabeli kedves kis Szalapay grófén s a »Párisi regény« említett Chevrialján kívül régebbi jó szerepei közül többet eljátszott (Oronte-ot, Raymond-t, Fourchambault Léopold-t, Béchamel-t) — mintha búcsúzott volna a neki oly kedves és szent deszkáktól — de a Chevrial nehéz szerepének harmadszori eljátszása után már oly rosszul lett, a színfalak közt néhány év óta sokat köhögő és el­elaléló szegény fiatal művész, hogy nyomban délvidékre kellett utaznia. Ez az utolsó fellépése valóságos, diadalmámor közepett, 1883. januárius 29-én történt, pontosan tíz éves fordulóján annak a napnak, mikor mint 23 esztendős ifjú vendégművész, Rejtei kitűnő szerepében olyan élénk tetszést aratott a Nemzeti Színház kényes ízlésű közönsége előtt. Külföldről ugyan — bár emésztő láztól sorvasztva — még mindig reménykedve tért haza, de orvosai és hozzátartozói tudták, hogy az ijesztően lesoványodott, elgyengült test már nem sokáig birja. Június 1-én éjjel halt meg s mint méltán gyászoló igazgatója, Paulay írta, a magyar színészetről szóló kis tanulmányában: »nagy űrt hagyott maga után és nemcsak egy szerepkört juttatott árvaságra«. Temetése óriási részvét mellett ment végbe. Özvegye maradt, Mindszenti Kornélia, (L. o.) az egykor ünnepelt operetténekesnő és két gyermeke: Margit, a későbbi jeles drámai művésznő és Gyula. Halmy lelkes önképzéssel, igen szép műveltségre tett szert rögös pályáján s mint fordító, az írótollal is ügyesen bánt. Lefordította Augiernak »Cavarletné«, ifj. Dumasnak »Két apa« c. színművét s Najacnak »A fal tövében« c. egyfelvonásosát. (sz. k.) szin_II.0239.pdf II