Címszó: Hegedüs Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1870

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0284.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0284.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25368.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Hegedüs Gyula

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525377.htm

 

Szócikk: Hegedüs Gyula színművész, kormányfőtanácsos, a Budapesti Színészek Szövetsége (intézmény) (információ)  örökös tiszteletbeli elnöke, a naturalista színjátszó stílus legnagyobb magyar képviselője, sz. 1870. (születés éve) február 3-án, Kétyen, (megye) (Tolna m.). (megye) Atyja Heckmann János, (személy) (információ)  postamester, anyja fonyódi (megye) Fonyó Alojzia. (személy) Szekszárdon (megye) a polgári fiúiskola hat osztályát végezte el, majd ösztöneinek engedve, tizennyolc éves korában megszökött a szülői háztól és felcsapott színésznek. Keresztély Jánosné (személy) (információ)  színtársulatához szegődött, ahol egy forint napi gázsit és kosztot kapott. Ennél a színtársulatnál Barabás (személy) (információ)  álnéven működött. Első fellépése nagy botrányt idézett fel, mert egy népszínműben a részeges jegyzőt az illető község jegyzőjének maszkjában játszotta el. A. közönség harsogva nevetett, állandóan az igazi jegyző nevét kiabálta és minden jelenet után őrjöngve tapsolt. Az előadás másik eredménye azonban az volt, hogy az egész daltársulatot kitoloncolták a községből. Hegedűs (személy) öt hónapig működött Keresztélyné (személy) társulatánál, majd 1889-ben (időpont) beiratkozott a színiakadémiára, ahol Paulay Ede (személy) (információ)  azonnal felismerte nem közönséges tehetségét. Mint az akadémia harmadéves növendéke hatalmas sikert aratott a Várszínházban, (intézmény) (információ)  1891. (időpont) jan. 27-én, az »Aranyember«-ben, (cím) (információ)  ahol Brázovics Athanáz (szerep) alakját öntötte remekbe. »Az első beteg« (cím) c. egyfelvonásos darabban vizsgázott s ekkor írta róla a »Fővárosi Lapok« (intézmény) (információ)  kritikusa: »Van benne komikai vér és van eredetiség is, mit a siket komornyik szerepében bebizonyított.« Komoly színészi pályáját 1891-ben (időpont) Pesti-Ihász Lajos (személy) és Dobó Sándor (személy) (információ)  színtársulatánál kezdi, majd különböző társulatoknál játszik Szolnokon, (megye) Pápán, (megye) Debrecenben, (megye) Pozsonyban, (megye) Budán, (Budapest) Fehérvárt, (megye) Zomborban, (megye) Baján. (megye) (információ)  1894-ben (időpont) Ditrói Mór (személy) (információ)  Kolozsvárra (megye) szerződteti, majd mikor 1896. (időpont) máj. havában megnyitja a Vígszínházat, (intézmény) (információ)  a fiatal Hegedűs Gyulát (személy) is felhozza a fővárosba (Budapest) és beilleszti abba az együttesbe, amelynek rövidesen egyik legerősebb oszlopává vált. 1906. (időpont) januárjában a színiakadémia tanára. 1907. (időpont) szeptemberében a Zeneakadémia (intézmény) (információ)  játékmestere, 1914. (időpont) ápr. 28-án ünnepelte meg a Vígszínházban (intézmény) (információ)  huszonöt éves színészi jubileumát, amely alkalommal Bródy Sándor (személy) (információ)  egyfelvonásos drámai játékában, az »Árnyékok«-ban (cím) lépett fel és a »Vendégek« (cím) c. alkalmi játékban, melyet Bródy Sándor, (személy) (információ)  Heltai Jenő, (személy) (információ)  Lengyel Menyhért (személy) (információ)  és Molnár Ferenc (személy) (információ)  közösen írtak. 1914- (időpont) május 23-án a király a Ferenc József (személy) rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1914—15. (időpont) a Magyar Színház (intézmény) (információ)  állandó vendége. 1915-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja. Először Calderon (személy) (információ)  színművében »A zalameai bíróban« (cím) lép fel, Pedro Crespo (szerep) szerepében. 1916-ban (időpont) megválik a Nemzeti Színháztól (intézmény) (információ)  és visszaszerződik a Vígszínházhoz, (intézmény) (információ)  ahol a felújított »Ördög«-ben (cím) (információ)  arat nagy sikert. 1917. (időpont) decemberében a budapesti Színészszövetség (intézmény) (információ)  elnöke. 1926. (időpont) febr. 8-án megvált a Vígszínháztól. (intézmény) (információ)  1926. (időpont) márc. havában, mint a Zeneművészeti Főiskola (intézmény) tanárát a VI. fizetési osztályba léptették elő. Július 3-án a kormányzó kormányfőtanácsosi méltósággal tüntette ki. Ugyanebben az esztendőben megkapta a legfelsőbb elismeréssel a Signum Laudist. 1926-ban (időpont) külföldi turnét szervez, de ez a vállalkozása meghiúsul. 1927-ben a Magyar Színház, (intézmény) (információ)  a Belvárosi Színház (intézmény) (információ)  és a Király Színház (intézmény) (információ)  vendége. Ugyanennek az esztendőnek az elején Kéty (megye) község díszpolgárrá választja és egyik uccáját róla nevezi el. 1928. (időpont) márc. 10-én tartja első önálló előadó estjét a Zeneakadémián. (intézmény) (információ)  1929. (időpont) szeptembere óta a Magyar Színház (intézmény) (információ)  tagja. Hegedűs (személy) nem csak a magyar színjátszás történetében játszik korszakos jelentőségű szerepet, de az egyetemes színház ­ történelemben is a realisztikus játékmodor egyik legfontosabb képviselője. Első sikereinek ideje arra a színházi forradalmi korszakra esik, amikor Laube (személy) (információ)  és a Burgtheater (intézmény) deklamáló stílusával szemben Brahm (személy) (információ)  és Antoine (személy) megteremti a naturalista játékmodort, színhelye pedig nálunk a Vígszínház, (intézmény) (információ)  amelynek könnyed és főleg francia (nemzetiség) (információ)  vígjátékokra alapozott műsora a naturalista stílus fölényes és virtuóz áthangolását követelte meg az együttestől. Hegedűs Gyula (személy) természetes adottságai: pompás megjelenése, eleganciája, zengő és lelkes orgánuma és dologi készségei: pompás arcjátéka, kifejező gesztusai már az indulás pillanatában biztosították neki az új játékstílusban a vezérszerepet. A Vígszínháznak (intézmény) (információ)  ez az első hőskora teljesen Hegedűs Gyula (személy) nevével forrt össze. Állandóan a felé a cél felé törekedett, hogy ne csak mulatságos figurákat, de igazi élő embereket vigyen a színpadra és a legképtelenebb francia (nemzetiség) (információ)  bohózatokat it valami különös emberiességgel fűtötte át. Ennek a célnak az érdekében a legnagyobb egyszerűségre törekedett. Színészi egyénisége elasztikus. Megrázó erővel ábrázol tragikus jellemeket: Tokeramo, (szerep) Vajna bácsi, (szerep) Liliom, (szerep) (információ)  John Gabriel, (szerep) Borkman, (szerep) könnyed eleganciával illeszkedik a szellemes vígjátékokba: Petrucchio, (szerep) Ördög, (szerep) (információ)  A király, (szerep) Krehl, (szerep) de a bohózatok vaskos humorát is pompás hangsúlyokkal húzza alá. Színészi egyénisége páratlanul jelentős és minden szerepet jelentékennyé tesz, amit játszik. Pályafutásának legkiemelkedőbb alakítása: »Az ördög«. (cím) Ez az alakítás teljesen összeforrt Hegedűs Gyula (személy) nevével és az egész világsajtó ennek a figurának legkitűnőbb megszemélyesesítőéül Hegedűs Gyulát (személy) jelölte meg. Soha senki hozzá méltóan nem jellemezte ennek a figurának földönjáró eredetiségét és természetességét és mégis azt a transzcendentális szuggesztív erőt, ami ennek a figurának különös jelentőséget ad. Nevéhez egész sereg óriási siker emléke fűződik. Főbb szerepei: »Makrancos hölgy« (cím) (információ)  (Petruchio), (szerep) »Primerose« (cím) (Bíbornok), (szerep) »Az ördög« (cím) (címszerep), »Államtitkár úr« (cím) (információ)  (Boquet), (szerep) »Aranykakas« (cím) (Fürge Antal), (szerep) »Őrnagy úr« (cím) (címszerep), »Liliom« (cím) (információ)  (címszerep), »Taifun« (cím) (Tokeramo), (szerep) »Aranypatkó« (cím) (Ludolf), (szerep) »Románc« (cím) (Van Tuil), (szerep) (információ)  »Ostrom« (cím) (Merital), (szerep) »Timár Liza« (cím) (információ)  (Tímár), (szerep) »Takarodó« (cím) (Gróf Ledenburg), (szerep) (információ)  »A király« (cím) (címszerep), »Takácsok« (cím) (Hilse), (szerep) »A lovag úr« (cím) (Hort Ede), (szerep) »Tartalékos férj« (cím) (Hólyag Tóni), (szerep) »Vanja bácsi« (cím) (címszerep), »Mintaférj« (cím) (Malivand), (szerep) »Heidelbergi diákélet« (cím) (Lutz), (szerep) »Ocskay brigadéros« (cím) (információ)  (Pyber), (szerep) »A férj vadászni jár« (cím) (Duchotol), (szerep) »Pajkos férjek« (cím) (Valentin), (szerep) (információ)  »A márványmenyasszony« (cím) (Dunn Péter), (szerep) »A paradicsom« (cím) (Edgar), (szerep) »A tolvaj« (cím) (Legardes), (szerep) »Osztrigás Mici« (cím) (információ)  (Petypon), (szerep) »A csodagyermek« (cím) (Croche), (szerep) »Bella« (cím) (A gróf), (szerep) »Déryné ifjasszony« (cím) (információ)  (Thureczky), (szerep) »Kék róka« (cím) (információ)  (Pál), (szerep) »Professzor Hatvani« (cím) (Hatvani), (szerep) (információ)  »Szentbernáti barátok« (cím) (Meinrand), (szerep) »Játék a kastélyban« (cím) (információ)  (Turay), (szerep) (információ)  »Fehér felhők« (cím) (információ)  (őrmester), (szerep) »Új urak« (cím) (De Montoire), (szerep) (információ)  »Tatárjárás« (cím) (információ)  (Lőrenthey), (szerep) »Olympia« (cím) (Krehl), (szerep) »Nem hagyom magam« (cím) (információ)  (De La Tour), (szerep) (információ)  »Zörög a haraszt« (cím) (Bodola), (szerep) »Finom kis család« (cím) (Agenor), (szerep) »Ábris rózsája« (cím) (Whalen János), (szerep) »Danton halála« (cím) (Robespierre), (szerep) »Ida regénye« (cím) (Ó Péter), (szerep) »Irlandi vászon« (cím) (Báró Pfaltz), (szerep) (információ)  »Agglegény apa« (cím) (címszerep), »Szépasszony kocsisa« (cím) (Komoróczy), (szerep) (információ)  »Özönvíz« (cím) (az ügyvéd), (szerep) »Fajankó« (cím) (címszerep). Ezeken a szerepeken kivül még egész csomó nagy siker fűződik a nevéhez. Színészi tevékenységén kívül mint író is jelentékeny sikereket ért el. Színdarabjai: »Doktor Szeleburdi«, (cím) (információ)  bohózat (Guthi Somával (személy) (információ)  együtt) Budai Színkör (intézmény) (információ)  1899. (időpont) »A háziorvos«, (cím) Vígszínház, (intézmény) (információ)  1902. (időpont) »Az apostol«, (cím) szmű, Népszínház, (intézmény) (információ)  1904. (időpont) »Enyészet«, (cím) népszmű (Pécsy Istvánnal), (személy) Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  1905. (időpont) »Mindnyájunknak el kell menni«, (cím) alkalmi játék (Faragó Jenővel) (személy) (információ)  Vígszínház, (intézmény) (információ)  1914. (időpont) Szakmunkái: »Komédia«, (cím) (információ)  1914. (időpont) »A beszéd művészete«, (cím) 1916. (időpont) »Emlékezések«, (cím) 1921. (időpont) Felesége: Berzétey Ilona, (személy) színésznő, a Vígszínház (intézmény) (információ)  tagja, sz. 1876-ban, (születés éve) Budapesten. (Budapest) Színipályára lépett 1895-ben, (időpont) férjhezment Hegedűs Gyulához (személy) 1901-ben. (időpont) (Pünkösti Andor.) (személy) (információ)  szin_II.0284.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Hegedüs Gyula címszóvég 25368 Szócikk: Hegedüs Gyula színművész, kormányfőtanácsos, a Budapesti Színészek Szövetsége yintezmenyy budapesti színészek szövetsége yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy színészek yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy örökös tiszteletbeli elnöke, a naturalista színjátszó stílus legnagyobb magyar képviselője, sz. 1870. február xtalanevtizedx 1885 3-án, Kétyen, ytelepulesy kéty ytelepulesy Kéty ymegyey abauj-torna megye ykodvegy (Tolna m.). ytelepulesy tolna m. ytelepulesy Tolna m. ymegyey tolna megye ykodvegy Atyja Heckmann János, yszemelynevy heckmann jános yszemelynevy Heckmann János yszemelynevy heckmann yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Heckmann yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy postamester, anyja fonyódi ytelepulesy fonyód ytelepulesy fonyód ymegyey somogy megye ykodvegy Fonyó Alojzia. yszemelynevy fonyó alojzia yszemelynevy Fonyó Alojzia yszemelynevy fonyó yszemelynevy alojzia yszemelynevy yszemelynevy Fonyó yszemelynevy Alojzia yszemelynevy ykodvegy Szekszárdon ytelepulesy szekszárd ytelepulesy Szekszárd ymegyey tolna megye ykodvegy a polgári fiúiskola hat osztályát végezte el, majd ösztöneinek engedve, tizennyolc éves korában megszökött a szülői háztól és felcsapott színésznek. Keresztély Jánosné yszemelynevy keresztély jánosne yszemelynevy Keresztély Jánosné yszemelynevy keresztély yszemelynevy jánosne yszemelynevy yszemelynevy Keresztély yszemelynevy Jánosné yszemelynevy ykodvegy színtársulatához szegődött, ahol egy forint napi gázsit és kosztot kapott. Ennél a színtársulatnál Barabás yszemelynevy barabás yszemelynevy Barabás yszemelynevy barabás yszemelynevy yszemelynevy Barabás yszemelynevy ykodvegy álnéven működött. Első fellépése nagy botrányt idézett fel, mert egy népszínműben a részeges jegyzőt az illető község jegyzőjének maszkjában játszotta el. A. közönség harsogva nevetett, állandóan az igazi jegyző nevét kiabálta és minden jelenet után őrjöngve tapsolt. Az előadás másik eredménye azonban az volt, hogy az egész daltársulatot kitoloncolták a községből. Hegedűs yszemelynevy hegedűs yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy hegedűs yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy ykodvegy öt hónapig működött Keresztélyné yszemelynevy keresztélyne yszemelynevy Keresztélyné yszemelynevy keresztélyne yszemelynevy yszemelynevy Keresztélyné yszemelynevy ykodvegy társulatánál, majd 1889-ben xevtizedx 1885 beiratkozott xtalanevtizedx 1895 a színiakadémiára, ahol Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy azonnal felismerte nem közönséges tehetségét. Mint az akadémia harmadéves növendéke hatalmas sikert aratott a Várszínházban, yintezmenyy várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy Várszính yintezmenyy ykodvegy 1891. xevtizedx 1895 jan. 27-én, az »Aranyember«-ben, ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy ykodvegy ahol Brázovics Athanáz yszerepy brázovics athanáz yszerepy Brázovics Athanáz yszerepy brázovics yszerepy athanáz yszerepy yszerepy Brázovics yszerepy Athanáz yszerepy ykodvegy alakját öntötte remekbe. »Az első beteg« ycimy az első beteg ycimy Az első beteg ycimy az ycimy első ycimy beteg ycimy ycimy Az ycimy első ycimy beteg ycimy ykodvegy c. egyfelvonásos darabban vizsgázott s ekkor írta róla a »Fővárosi Lapok« yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy kritikusa: »Van benne komikai vér és van eredetiség is, mit a siket komornyik szerepében bebizonyított.« Komoly színészi pályáját 1891-ben Pesti-Ihász Lajos yszemelynevy pesti-ihász lajos yszemelynevy Pesti-Ihász Lajos yszemelynevy pesti-ihász yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Pesti-Ihász yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy és Dobó Sándor yszemelynevy dobó sándor yszemelynevy Dobó Sándor yszemelynevy dobó yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Dobó yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál kezdi, majd különböző társulatoknál játszik Szolnokon, ytelepulesy szolnok ytelepulesy Szolnok ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy Pápán, ytelepulesy pápa ytelepulesy Pápá ymegyey veszprém megye ykodvegy Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Fehérvárt, ytelepulesy fehérvár ytelepulesy Fehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Zomborban, ytelepulesy zombor ytelepulesy Zombor ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Baján. ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy 1894-ben Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződteti, majd mikor 1896. máj. xtalanevtizedx 1905 havában megnyitja a Vígszínházat, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy a fiatal Hegedűs Gyulát yszemelynevy hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyulá yszemelynevy hegedűs yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy is felhozza a fővárosba főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és beilleszti abba az együttesbe, amelynek rövidesen egyik legerősebb oszlopává vált. 1906. xevtizedx 1905 januárjában a színiakadémia tanára. 1907. szeptemberében xtalanevtizedx 1915 a Zeneakadémia yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy játékmestere, 1914. xevtizedx 1915 ápr. 28-án ünnepelte meg a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy huszonöt éves színészi jubileumát, amely alkalommal Bródy Sándor yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy egyfelvonásos drámai játékában, az »Árnyékok«-ban ycimy árnyékok ycimy Árnyékok ycimy árnyékok ycimy ycimy Árnyékok ycimy ykodvegy lépett fel és a »Vendégek« ycimy vendégek ycimy Vendégek ycimy vendégek ycimy ycimy Vendégek ycimy ykodvegy c. alkalmi játékban, melyet Bródy Sándor, yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Heltai Jenő, yszemelynevy heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő yszemelynevy heltai yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Lengyel Menyhért yszemelynevy lengyel menyhért yszemelynevy Lengyel Menyhért yszemelynevy lengyel yszemelynevy menyhért yszemelynevy yszemelynevy Lengyel yszemelynevy Menyhért yszemelynevy ykodvegy és Molnár Ferenc yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy közösen írtak. 1914- május 23-án a király a Ferenc József yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1914—15. a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy állandó vendége. 1915-ben a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja. Először Calderon yszemelynevy calderon yszemelynevy Calderon yszemelynevy calderon yszemelynevy yszemelynevy Calderon yszemelynevy ykodvegy színművében »A zalameai bíróban« ycimy a zalameai bíróban ycimy A zalameai bíróban ycimy a ycimy zalameai ycimy bíróban ycimy ycimy A ycimy zalameai ycimy bíróban ycimy ykodvegy lép fel, Pedro Crespo yszerepy pedro crespo yszerepy Pedro Crespo yszerepy pedro yszerepy crespo yszerepy yszerepy Pedro yszerepy Crespo yszerepy ykodvegy szerepében. 1916-ban megválik a Nemzeti Színháztól yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és visszaszerződik a Vígszínházhoz, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy ahol a felújított »Ördög«-ben ycimy ördög ycimy Ördög ycimy ördög ycimy ycimy Ördög ycimy ykodvegy arat nagy sikert. 1917. decemberében xtalanevtizedx 1925 a budapesti Színészszövetség yintezmenyy budapesti színészszövetség yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy színészszövetség yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy elnöke. 1926. xevtizedx 1925 febr. 8-án megvált a Vígszínháztól. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1926. márc. havában, mint a Zeneművészeti Főiskola yintezmenyy zeneművészeti főiskola yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy ykodvegy tanárát a VI. fizetési osztályba léptették elő. Július 3-án a kormányzó kormányfőtanácsosi méltósággal tüntette ki. Ugyanebben az esztendőben megkapta a legfelsőbb elismeréssel a Signum Laudist. 1926-ban külföldi turnét szervez, de ez a vállalkozása meghiúsul. 1927-ben a Magyar Színház, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy a Belvárosi Színház yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy és a Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy vendége. Ugyanennek az esztendőnek az elején Kéty ytelepulesy kéty ytelepulesy Kéty ymegyey abauj-torna megye ykodvegy község díszpolgárrá választja és egyik uccáját róla nevezi el. 1928. márc. 10-én tartja első önálló előadó estjét a Zeneakadémián. yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy 1929. szeptembere óta a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagja. Hegedűs yszemelynevy hegedűs yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy hegedűs yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy ykodvegy nem csak a magyar színjátszás történetében játszik korszakos jelentőségű szerepet, de az egyetemes színház ­ történelemben is a realisztikus játékmodor egyik legfontosabb képviselője. Első sikereinek ideje arra a színházi forradalmi korszakra esik, amikor Laube yszemelynevy laube yszemelynevy Laube yszemelynevy laube yszemelynevy yszemelynevy Laube yszemelynevy ykodvegy és a Burgtheater yintezmenyy burgtheater yintezmenyy Burgthea yintezmenyy burgtheater yintezmenyy yintezmenyy Burgthea yintezmenyy ykodvegy deklamáló stílusával szemben Brahm yszemelynevy brahm yszemelynevy Brahm yszemelynevy brahm yszemelynevy yszemelynevy Brahm yszemelynevy ykodvegy és Antoine yszemelynevy antoine yszemelynevy Antoine yszemelynevy antoine yszemelynevy yszemelynevy Antoine yszemelynevy ykodvegy megteremti a naturalista játékmodort, színhelye pedig nálunk a Vígszínház, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy amelynek könnyed és főleg francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy vígjátékokra alapozott műsora a naturalista stílus fölényes és virtuóz áthangolását követelte meg az együttestől. Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy természetes adottságai: pompás megjelenése, eleganciája, zengő és lelkes orgánuma és dologi készségei: pompás arcjátéka, kifejező gesztusai már az indulás pillanatában biztosították neki az új játékstílusban a vezérszerepet. A Vígszínháznak yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy ez az első hőskora teljesen Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy nevével forrt össze. Állandóan a felé a cél felé törekedett, hogy ne csak mulatságos figurákat, de igazi élő embereket vigyen a színpadra és a legképtelenebb francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy bohózatokat it valami különös emberiességgel fűtötte át. Ennek a célnak az érdekében a legnagyobb egyszerűségre törekedett. Színészi egyénisége elasztikus. Megrázó erővel ábrázol tragikus jellemeket: Tokeramo, yszerepy tokeramo yszerepy Tokeramo yszerepy tokeramo yszerepy yszerepy Tokeramo yszerepy ykodvegy Vajna bácsi, yszerepy vajna bácsi yszerepy Vajna bácsi yszerepy vajna yszerepy bácsi yszerepy yszerepy Vajna yszerepy bácsi yszerepy ykodvegy Liliom, yszerepy liliom yszerepy Liliom yszerepy liliom yszerepy yszerepy Liliom yszerepy ykodvegy John Gabriel, yszerepy john gabriel yszerepy John Gabriel yszerepy john yszerepy gabriel yszerepy yszerepy John yszerepy Gabriel yszerepy ykodvegy Borkman, yszerepy borkman yszerepy Borkman yszerepy borkman yszerepy yszerepy Borkman yszerepy ykodvegy könnyed eleganciával illeszkedik a szellemes vígjátékokba: Petrucchio, yszerepy petrucchio yszerepy Petrucchio yszerepy petrucchio yszerepy yszerepy Petrucchio yszerepy ykodvegy Ördög, yszerepy ördög yszerepy Ördög yszerepy ördög yszerepy yszerepy Ördög yszerepy ykodvegy A király, yszerepy a király yszerepy A király yszerepy a yszerepy király yszerepy yszerepy A yszerepy király yszerepy ykodvegy Krehl, yszerepy krehl yszerepy Krehl yszerepy krehl yszerepy yszerepy Krehl yszerepy ykodvegy de a bohózatok vaskos humorát is pompás hangsúlyokkal húzza alá. Színészi egyénisége páratlanul jelentős és minden szerepet jelentékennyé tesz, amit játszik. Pályafutásának legkiemelkedőbb alakítása: »Az ördög«. ycimy az ördög ycimy Az ördög ycimy az ycimy ördög ycimy ycimy Az ycimy ördög ycimy ykodvegy Ez az alakítás teljesen összeforrt Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy nevével és az egész világsajtó ennek a figurának legkitűnőbb megszemélyesesítőéül Hegedűs Gyulát yszemelynevy hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyulá yszemelynevy hegedűs yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy jelölte meg. Soha senki hozzá méltóan nem jellemezte ennek a figurának földönjáró eredetiségét és természetességét és mégis azt a transzcendentális szuggesztív erőt, ami ennek a figurának különös jelentőséget ad. Nevéhez egész sereg óriási siker emléke fűződik. Főbb szerepei: »Makrancos hölgy« ycimy makrancos hölgy ycimy Makrancos hölgy ycimy makrancos ycimy hölgy ycimy ycimy Makrancos ycimy hölgy ycimy ykodvegy (Petruchio), yszerepy petruchio yszerepy Petruchio yszerepy petruchio yszerepy yszerepy Petruchio yszerepy ykodvegy »Primerose« ycimy primerose ycimy Primerose ycimy primerose ycimy ycimy Primerose ycimy ykodvegy (Bíbornok), yszerepy bíbornok yszerepy Bíbornok yszerepy bíbornok yszerepy yszerepy Bíbornok yszerepy ykodvegy »Az ördög« ycimy az ördög ycimy Az ördög ycimy az ycimy ördög ycimy ycimy Az ycimy ördög ycimy ykodvegy (címszerep), »Államtitkár úr« ycimy államtitkár úr ycimy Államtitkár úr ycimy államtitkár ycimy úr ycimy ycimy Államtitkár ycimy úr ycimy ykodvegy (Boquet), yszerepy boquet yszerepy Boquet yszerepy boquet yszerepy yszerepy Boquet yszerepy ykodvegy »Aranykakas« ycimy aranykakas ycimy Aranykakas ycimy aranykakas ycimy ycimy Aranykakas ycimy ykodvegy (Fürge Antal), yszerepy fürge antal yszerepy Fürge Antal yszerepy fürge yszerepy antal yszerepy yszerepy Fürge yszerepy Antal yszerepy ykodvegy »Őrnagy úr« ycimy őrnagy úr ycimy Őrnagy úr ycimy őrnagy ycimy úr ycimy ycimy Őrnagy ycimy úr ycimy ykodvegy (címszerep), »Liliom« ycimy liliom ycimy Liliom ycimy liliom ycimy ycimy Liliom ycimy ykodvegy (címszerep), »Taifun« ycimy taifun ycimy Taifun ycimy taifun ycimy ycimy Taifun ycimy ykodvegy (Tokeramo), yszerepy tokeramo yszerepy Tokeramo yszerepy tokeramo yszerepy yszerepy Tokeramo yszerepy ykodvegy »Aranypatkó« ycimy aranypatkó ycimy Aranypatkó ycimy aranypatkó ycimy ycimy Aranypatkó ycimy ykodvegy (Ludolf), yszerepy ludolf yszerepy Ludolf yszerepy ludolf yszerepy yszerepy Ludolf yszerepy ykodvegy »Románc« ycimy románc ycimy Románc ycimy románc ycimy ycimy Románc ycimy ykodvegy (Van Tuil), yszerepy van tuil yszerepy Van Tuil yszerepy van yszerepy tuil yszerepy yszerepy Van yszerepy Tuil yszerepy ykodvegy »Ostrom« ycimy ostrom ycimy Ostrom ycimy ostrom ycimy ycimy Ostrom ycimy ykodvegy (Merital), yszerepy merital yszerepy Merital yszerepy merital yszerepy yszerepy Merital yszerepy ykodvegy »Timár Liza« ycimy timár liza ycimy Timár Liza ycimy timár ycimy liza ycimy ycimy Timár ycimy Liza ycimy ykodvegy (Tímár), yszerepy tímár yszerepy Tímár yszerepy tímár yszerepy yszerepy Tímár yszerepy ykodvegy »Takarodó« ycimy takarodó ycimy Takarodó ycimy takarodó ycimy ycimy Takarodó ycimy ykodvegy (Gróf Ledenburg), yszerepy gróf ledenburg yszerepy Gróf Ledenburg yszerepy gróf yszerepy ledenburg yszerepy yszerepy Gróf yszerepy Ledenburg yszerepy ykodvegy »A király« ycimy a király ycimy A király ycimy a ycimy király ycimy ycimy A ycimy király ycimy ykodvegy (címszerep), »Takácsok« ycimy takácsok ycimy Takácsok ycimy takácsok ycimy ycimy Takácsok ycimy ykodvegy (Hilse), yszerepy hilse yszerepy Hilse yszerepy hilse yszerepy yszerepy Hilse yszerepy ykodvegy »A lovag úr« ycimy a lovag úr ycimy A lovag úr ycimy a ycimy lovag ycimy úr ycimy ycimy A ycimy lovag ycimy úr ycimy ykodvegy (Hort Ede), yszerepy hort ede yszerepy Hort Ede yszerepy hort yszerepy ede yszerepy yszerepy Hort yszerepy Ede yszerepy ykodvegy »Tartalékos férj« ycimy tartalékos férj ycimy Tartalékos férj ycimy tartalékos ycimy férj ycimy ycimy Tartalékos ycimy férj ycimy ykodvegy (Hólyag Tóni), yszerepy hólyag tóni yszerepy Hólyag Tóni yszerepy hólyag yszerepy tóni yszerepy yszerepy Hólyag yszerepy Tóni yszerepy ykodvegy »Vanja bácsi« ycimy vanja bácsi ycimy Vanja bácsi ycimy vanja ycimy bácsi ycimy ycimy Vanja ycimy bácsi ycimy ykodvegy (címszerep), »Mintaférj« ycimy mintaférj ycimy Mintaférj ycimy mintaférj ycimy ycimy Mintaférj ycimy ykodvegy (Malivand), yszerepy malivand yszerepy Malivand yszerepy malivand yszerepy yszerepy Malivand yszerepy ykodvegy »Heidelbergi diákélet« ycimy heidelbergi diákélet ycimy Heidelbergi diákélet ycimy heidelbergi ycimy diákélet ycimy ycimy Heidelbergi ycimy diákélet ycimy ykodvegy (Lutz), yszerepy lutz yszerepy Lutz yszerepy lutz yszerepy yszerepy Lutz yszerepy ykodvegy »Ocskay brigadéros« ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy (Pyber), yszerepy pyber yszerepy Pyber yszerepy pyber yszerepy yszerepy Pyber yszerepy ykodvegy »A férj vadászni jár« ycimy a férj vadászni jár ycimy A férj vadászni jár ycimy a ycimy férj ycimy vadászni ycimy jár ycimy ycimy A ycimy férj ycimy vadászni ycimy jár ycimy ykodvegy (Duchotol), yszerepy duchotol yszerepy Duchotol yszerepy duchotol yszerepy yszerepy Duchotol yszerepy ykodvegy »Pajkos férjek« ycimy pajkos férjek ycimy Pajkos férjek ycimy pajkos ycimy férjek ycimy ycimy Pajkos ycimy férjek ycimy ykodvegy (Valentin), yszerepy valentin yszerepy Valentin yszerepy valentin yszerepy yszerepy Valentin yszerepy ykodvegy »A márványmenyasszony« ycimy a márványmenyasszony ycimy A márványmenyasszony ycimy a ycimy márványmenyasszony ycimy ycimy A ycimy márványmenyasszony ycimy ykodvegy (Dunn Péter), yszerepy dunn péter yszerepy Dunn Péter yszerepy dunn yszerepy péter yszerepy yszerepy Dunn yszerepy Péter yszerepy ykodvegy »A paradicsom« ycimy a paradicsom ycimy A paradicsom ycimy a ycimy paradicsom ycimy ycimy A ycimy paradicsom ycimy ykodvegy (Edgar), yszerepy edgar yszerepy Edgar yszerepy edgar yszerepy yszerepy Edgar yszerepy ykodvegy »A tolvaj« ycimy a tolvaj ycimy A tolvaj ycimy a ycimy tolvaj ycimy ycimy A ycimy tolvaj ycimy ykodvegy (Legardes), yszerepy legardes yszerepy Legardes yszerepy legardes yszerepy yszerepy Legardes yszerepy ykodvegy »Osztrigás Mici« ycimy osztrigás mici ycimy Osztrigás Mici ycimy osztrigás ycimy mici ycimy ycimy Osztrigás ycimy Mici ycimy ykodvegy (Petypon), yszerepy petypon yszerepy Petypon yszerepy petypon yszerepy yszerepy Petypon yszerepy ykodvegy »A csodagyermek« ycimy a csodagyermek ycimy A csodagyermek ycimy a ycimy csodagyermek ycimy ycimy A ycimy csodagyermek ycimy ykodvegy (Croche), yszerepy croche yszerepy Croche yszerepy croche yszerepy yszerepy Croche yszerepy ykodvegy »Bella« ycimy bella ycimy Bella ycimy bella ycimy ycimy Bella ycimy ykodvegy (A gróf), yszerepy a gróf yszerepy A gróf yszerepy a yszerepy gróf yszerepy yszerepy A yszerepy gróf yszerepy ykodvegy »Déryné ifjasszony« ycimy déryné ifjasszony ycimy Déryné ifjasszony ycimy déryné ycimy ifjasszony ycimy ycimy Déryné ycimy ifjasszony ycimy ykodvegy (Thureczky), yszerepy thureczky yszerepy Thureczky yszerepy thureczky yszerepy yszerepy Thureczky yszerepy ykodvegy »Kék róka« ycimy kék róka ycimy Kék róka ycimy kék ycimy róka ycimy ycimy Kék ycimy róka ycimy ykodvegy (Pál), yszerepy pál yszerepy Pál yszerepy pál yszerepy yszerepy Pál yszerepy ykodvegy »Professzor Hatvani« ycimy professzor hatvani ycimy Professzor Hatvani ycimy professzor ycimy hatvani ycimy ycimy Professzor ycimy Hatvani ycimy ykodvegy (Hatvani), yszerepy hatvani yszerepy Hatvani yszerepy hatvani yszerepy yszerepy Hatvani yszerepy ykodvegy »Szentbernáti barátok« ycimy szentbernáti barátok ycimy Szentbernáti barátok ycimy szentbernáti ycimy barátok ycimy ycimy Szentbernáti ycimy barátok ycimy ykodvegy (Meinrand), yszerepy meinrand yszerepy Meinrand yszerepy meinrand yszerepy yszerepy Meinrand yszerepy ykodvegy »Játék a kastélyban« ycimy játék a kastélyban ycimy Játék a kastélyban ycimy játék ycimy a ycimy kastélyban ycimy ycimy Játék ycimy a ycimy kastélyban ycimy ykodvegy (Turay), yszerepy turay yszerepy Turay yszerepy turay yszerepy yszerepy Turay yszerepy ykodvegy »Fehér felhők« ycimy fehér felhők ycimy Fehér felhők ycimy fehér ycimy felhők ycimy ycimy Fehér ycimy felhők ycimy ykodvegy (őrmester), yszerepy őrmester yszerepy őrmester yszerepy őrmester yszerepy yszerepy őrmester yszerepy ykodvegy »Új urak« ycimy új urak ycimy Új urak ycimy új ycimy urak ycimy ycimy Új ycimy urak ycimy ykodvegy (De Montoire), yszerepy de montoire yszerepy De Montoire yszerepy de yszerepy montoire yszerepy yszerepy De yszerepy Montoire yszerepy ykodvegy »Tatárjárás« ycimy tatárjárás ycimy Tatárjárás ycimy tatárjárás ycimy ycimy Tatárjárás ycimy ykodvegy (Lőrenthey), yszerepy lőrenthey yszerepy Lőrenthey yszerepy lőrenthey yszerepy yszerepy Lőrenthey yszerepy ykodvegy »Olympia« ycimy olympia ycimy Olympia ycimy olympia ycimy ycimy Olympia ycimy ykodvegy (Krehl), yszerepy krehl yszerepy Krehl yszerepy krehl yszerepy yszerepy Krehl yszerepy ykodvegy »Nem hagyom magam« ycimy nem hagyom magam ycimy Nem hagyom magam ycimy nem ycimy hagyom ycimy magam ycimy ycimy Nem ycimy hagyom ycimy magam ycimy ykodvegy (De La Tour), yszerepy de la tour) yszerepy De La Tour) yszerepy de yszerepy la yszerepy tour) yszerepy yszerepy De yszerepy La yszerepy Tour) yszerepy ykodvegy »Zörög a haraszt« ycimy zörög a haraszt ycimy Zörög a haraszt ycimy zörög ycimy a ycimy haraszt ycimy ycimy Zörög ycimy a ycimy haraszt ycimy ykodvegy (Bodola), yszerepy bodola yszerepy Bodola yszerepy bodola yszerepy yszerepy Bodola yszerepy ykodvegy »Finom kis család« ycimy finom kis család ycimy Finom kis család ycimy finom ycimy kis ycimy család ycimy ycimy Finom ycimy kis ycimy család ycimy ykodvegy (Agenor), yszerepy agenor yszerepy Agenor yszerepy agenor yszerepy yszerepy Agenor yszerepy ykodvegy »Ábris rózsája« ycimy ábris rózsája ycimy Ábris rózsája ycimy ábris ycimy rózsája ycimy ycimy Ábris ycimy rózsája ycimy ykodvegy (Whalen János), yszerepy whalen jános yszerepy Whalen János yszerepy whalen yszerepy jános yszerepy yszerepy Whalen yszerepy János yszerepy ykodvegy »Danton halála« ycimy danton halála ycimy Danton halála ycimy danton ycimy halála ycimy ycimy Danton ycimy halála ycimy ykodvegy (Robespierre), yszerepy robespierre yszerepy Robespierre yszerepy robespierre yszerepy yszerepy Robespierre yszerepy ykodvegy »Ida regénye« ycimy ida regénye ycimy Ida regénye ycimy ida ycimy regénye ycimy ycimy Ida ycimy regénye ycimy ykodvegy (Ó Péter), yszerepy ó péter yszerepy Ó Péter yszerepy ó yszerepy péter yszerepy yszerepy Ó yszerepy Péter yszerepy ykodvegy »Irlandi vászon« ycimy irlandi vászon ycimy Irlandi vászon ycimy irlandi ycimy vászon ycimy ycimy Irlandi ycimy vászon ycimy ykodvegy (Báró Pfaltz), yszerepy báró pfaltz yszerepy Báró Pfaltz yszerepy báró yszerepy pfaltz yszerepy yszerepy Báró yszerepy Pfaltz yszerepy ykodvegy »Agglegény apa« ycimy agglegény apa ycimy Agglegény apa ycimy agglegény ycimy apa ycimy ycimy Agglegény ycimy apa ycimy ykodvegy (címszerep), »Szépasszony kocsisa« ycimy szépasszony kocsisa ycimy Szépasszony kocsisa ycimy szépasszony ycimy kocsisa ycimy ycimy Szépasszony ycimy kocsisa ycimy ykodvegy (Komoróczy), yszerepy komoróczy yszerepy Komoróczy yszerepy komoróczy yszerepy yszerepy Komoróczy yszerepy ykodvegy »Özönvíz« ycimy özönvíz ycimy Özönvíz ycimy özönvíz ycimy ycimy Özönvíz ycimy ykodvegy (az ügyvéd), yszerepy az ügyvéd yszerepy az ügyvéd yszerepy az yszerepy ügyvéd yszerepy yszerepy az yszerepy ügyvéd yszerepy ykodvegy »Fajankó« ycimy fajankó ycimy Fajankó ycimy fajankó ycimy ycimy Fajankó ycimy ykodvegy (címszerep). Ezeken a szerepeken kivül még egész csomó nagy siker fűződik a nevéhez. Színészi tevékenységén kívül mint író is jelentékeny sikereket ért el. Színdarabjai: »Doktor Szeleburdi«, ycimy doktor szeleburdi ycimy Doktor Szeleburdi ycimy doktor ycimy szeleburdi ycimy ycimy Doktor ycimy Szeleburdi ycimy ykodvegy bohózat (Guthi Somával yszemelynevy guthi soma yszemelynevy Guthi Somá yszemelynevy guthi yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy Guthi yszemelynevy Somá yszemelynevy ykodvegy együtt) Budai Színkör yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy 1899. xevtizedx 1895 »A xtalanevtizedx 1905 háziorvos«, ycimy a háziorvos ycimy A háziorvos ycimy a ycimy háziorvos ycimy ycimy A ycimy háziorvos ycimy ykodvegy Vígszínház, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1902. xevtizedx 1905 »Az apostol«, ycimy az apostol ycimy Az apostol ycimy az ycimy apostol ycimy ycimy Az ycimy apostol ycimy ykodvegy szmű, Népszínház, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1904. »Enyészet«, ycimy enyészet ycimy Enyészet ycimy enyészet ycimy ycimy Enyészet ycimy ykodvegy népszmű (Pécsy Istvánnal), yszemelynevy pécsy istván yszemelynevy Pécsy István yszemelynevy pécsy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Pécsy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1905. »Mindnyájunknak xtalanevtizedx 1915 el kell menni«, ycimy mindnyájunknak el kell menni ycimy Mindnyájunknak el kell menni ycimy mindnyájunknak ycimy el ycimy kell ycimy menni ycimy ycimy Mindnyájunknak ycimy el ycimy kell ycimy menni ycimy ykodvegy alkalmi játék (Faragó Jenővel) yszemelynevy faragó jenő yszemelynevy Faragó Jenő yszemelynevy faragó yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Vígszínház, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1914. xevtizedx 1915 Szakmunkái: »Komédia«, ycimy komédia ycimy Komédia ycimy komédia ycimy ycimy Komédia ycimy ykodvegy 1914. »A beszéd művészete«, ycimy a beszéd művészete ycimy A beszéd művészete ycimy a ycimy beszéd ycimy művészete ycimy ycimy A ycimy beszéd ycimy művészete ycimy ykodvegy 1916. »Emlékezések«, xtalanevtizedx 1925 ycimy emlékezések ycimy Emlékezések ycimy emlékezések ycimy ycimy Emlékezések ycimy ykodvegy 1921. xevtizedx 1925 Felesége: Berzétey Ilona, yszemelynevy berzétey ilona yszemelynevy Berzétey Ilona yszemelynevy berzétey yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Berzétey yszemelynevy Ilona yszemelynevy ykodvegy színésznő, a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1876-ban, xevtizedx 1875 Budapesten. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színipályára lépett 1895-ben, xevtizedx 1895 férjhezment xtalanevtizedx 1905 Hegedűs Gyulához yszemelynevy hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyulá yszemelynevy hegedűs yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy 1901-ben. xevtizedx 1905 (Pünkösti xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 Andor.) yszemelynevy pünkösti andor yszemelynevy Pünkösti Andor yszemelynevy pünkösti yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Pünkösti yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pünkösti andor szin_II.0284.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Hegedüs Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1870

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0284.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0284.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25368.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Hegedüs Gyula

Szócikk: Hegedüs Gyula színművész, kormányfőtanácsos, a Budapesti Színészek Szövetsége örökös tiszteletbeli elnöke, a naturalista színjátszó stílus legnagyobb magyar képviselője, sz. 1870. február 3-án, Kétyen, (Tolna m.). Atyja Heckmann János, postamester, anyja fonyódi Fonyó Alojzia. Szekszárdon a polgári fiúiskola hat osztályát végezte el, majd ösztöneinek engedve, tizennyolc éves korában megszökött a szülői háztól és felcsapott színésznek. Keresztély Jánosné színtársulatához szegődött, ahol egy forint napi gázsit és kosztot kapott. Ennél a színtársulatnál Barabás álnéven működött. Első fellépése nagy botrányt idézett fel, mert egy népszínműben a részeges jegyzőt az illető község jegyzőjének maszkjában játszotta el. A. közönség harsogva nevetett, állandóan az igazi jegyző nevét kiabálta és minden jelenet után őrjöngve tapsolt. Az előadás másik eredménye azonban az volt, hogy az egész daltársulatot kitoloncolták a községből. Hegedűs öt hónapig működött Keresztélyné társulatánál, majd 1889-ben beiratkozott a színiakadémiára, ahol Paulay Ede azonnal felismerte nem közönséges tehetségét. Mint az akadémia harmadéves növendéke hatalmas sikert aratott a Várszínházban, 1891. jan. 27-én, az »Aranyember«-ben, ahol Brázovics Athanáz alakját öntötte remekbe. »Az első beteg« c. egyfelvonásos darabban vizsgázott s ekkor írta róla a »Fővárosi Lapok« kritikusa: »Van benne komikai vér és van eredetiség is, mit a siket komornyik szerepében bebizonyított.« Komoly színészi pályáját 1891-ben Pesti-Ihász Lajos és Dobó Sándor színtársulatánál kezdi, majd különböző társulatoknál játszik Szolnokon, Pápán, Debrecenben, Pozsonyban, Budán, Fehérvárt, Zomborban, Baján. 1894-ben Ditrói Mór Kolozsvárra szerződteti, majd mikor 1896. máj. havában megnyitja a Vígszínházat, a fiatal Hegedűs Gyulát is felhozza a fővárosba és beilleszti abba az együttesbe, amelynek rövidesen egyik legerősebb oszlopává vált. 1906. januárjában a színiakadémia tanára. 1907. szeptemberében a Zeneakadémia játékmestere, 1914. ápr. 28-án ünnepelte meg a Vígszínházban huszonöt éves színészi jubileumát, amely alkalommal Bródy Sándor egyfelvonásos drámai játékában, az »Árnyékok«-ban lépett fel és a »Vendégek« c. alkalmi játékban, melyet Bródy Sándor, Heltai Jenő, Lengyel Menyhért és Molnár Ferenc közösen írtak. 1914- május 23-án a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1914—15. a Magyar Színház állandó vendége. 1915-ben a Nemzeti Színház tagja. Először Calderon színművében »A zalameai bíróban« lép fel, Pedro Crespo szerepében. 1916-ban megválik a Nemzeti Színháztól és visszaszerződik a Vígszínházhoz, ahol a felújított »Ördög«-ben arat nagy sikert. 1917. decemberében a budapesti Színészszövetség elnöke. 1926. febr. 8-án megvált a Vígszínháztól. 1926. márc. havában, mint a Zeneművészeti Főiskola tanárát a VI. fizetési osztályba léptették elő. Július 3-án a kormányzó kormányfőtanácsosi méltósággal tüntette ki. Ugyanebben az esztendőben megkapta a legfelsőbb elismeréssel a Signum Laudist. 1926-ban külföldi turnét szervez, de ez a vállalkozása meghiúsul. 1927-ben a Magyar Színház, a Belvárosi Színház és a Király Színház vendége. Ugyanennek az esztendőnek az elején Kéty község díszpolgárrá választja és egyik uccáját róla nevezi el. 1928. márc. 10-én tartja első önálló előadó estjét a Zeneakadémián. 1929. szeptembere óta a Magyar Színház tagja. Hegedűs nem csak a magyar színjátszás történetében játszik korszakos jelentőségű szerepet, de az egyetemes színház ­ történelemben is a realisztikus játékmodor egyik legfontosabb képviselője. Első sikereinek ideje arra a színházi forradalmi korszakra esik, amikor Laube és a Burgtheater deklamáló stílusával szemben Brahm és Antoine megteremti a naturalista játékmodort, színhelye pedig nálunk a Vígszínház, amelynek könnyed és főleg francia vígjátékokra alapozott műsora a naturalista stílus fölényes és virtuóz áthangolását követelte meg az együttestől. Hegedűs Gyula természetes adottságai: pompás megjelenése, eleganciája, zengő és lelkes orgánuma és dologi készségei: pompás arcjátéka, kifejező gesztusai már az indulás pillanatában biztosították neki az új játékstílusban a vezérszerepet. A Vígszínháznak ez az első hőskora teljesen Hegedűs Gyula nevével forrt össze. Állandóan a felé a cél felé törekedett, hogy ne csak mulatságos figurákat, de igazi élő embereket vigyen a színpadra és a legképtelenebb francia bohózatokat it valami különös emberiességgel fűtötte át. Ennek a célnak az érdekében a legnagyobb egyszerűségre törekedett. Színészi egyénisége elasztikus. Megrázó erővel ábrázol tragikus jellemeket: Tokeramo, Vajna bácsi, Liliom, John Gabriel, Borkman, könnyed eleganciával illeszkedik a szellemes vígjátékokba: Petrucchio, Ördög, A király, Krehl, de a bohózatok vaskos humorát is pompás hangsúlyokkal húzza alá. Színészi egyénisége páratlanul jelentős és minden szerepet jelentékennyé tesz, amit játszik. Pályafutásának legkiemelkedőbb alakítása: »Az ördög«. Ez az alakítás teljesen összeforrt Hegedűs Gyula nevével és az egész világsajtó ennek a figurának legkitűnőbb megszemélyesesítőéül Hegedűs Gyulát jelölte meg. Soha senki hozzá méltóan nem jellemezte ennek a figurának földönjáró eredetiségét és természetességét és mégis azt a transzcendentális szuggesztív erőt, ami ennek a figurának különös jelentőséget ad. Nevéhez egész sereg óriási siker emléke fűződik. Főbb szerepei: »Makrancos hölgy« (Petruchio), »Primerose« (Bíbornok), »Az ördög« (címszerep), »Államtitkár úr« (Boquet), »Aranykakas« (Fürge Antal), »Őrnagy úr« (címszerep), »Liliom« (címszerep), »Taifun« (Tokeramo), »Aranypatkó« (Ludolf), »Románc« (Van Tuil), »Ostrom« (Merital), »Timár Liza« (Tímár), »Takarodó« (Gróf Ledenburg), »A király« (címszerep), »Takácsok« (Hilse), »A lovag úr« (Hort Ede), »Tartalékos férj« (Hólyag Tóni), »Vanja bácsi« (címszerep), »Mintaférj« (Malivand), »Heidelbergi diákélet« (Lutz), »Ocskay brigadéros« (Pyber), »A férj vadászni jár« (Duchotol), »Pajkos férjek« (Valentin), »A márványmenyasszony« (Dunn Péter), »A paradicsom« (Edgar), »A tolvaj« (Legardes), »Osztrigás Mici« (Petypon), »A csodagyermek« (Croche), »Bella« (A gróf), »Déryné ifjasszony« (Thureczky), »Kék róka« (Pál), »Professzor Hatvani« (Hatvani), »Szentbernáti barátok« (Meinrand), »Játék a kastélyban« (Turay), »Fehér felhők« (őrmester), »Új urak« (De Montoire), »Tatárjárás« (Lőrenthey), »Olympia« (Krehl), »Nem hagyom magam« (De La Tour), »Zörög a haraszt« (Bodola), »Finom kis család« (Agenor), »Ábris rózsája« (Whalen János), »Danton halála« (Robespierre), »Ida regénye« (Ó Péter), »Irlandi vászon« (Báró Pfaltz), »Agglegény apa« (címszerep), »Szépasszony kocsisa« (Komoróczy), »Özönvíz« (az ügyvéd), »Fajankó« (címszerep). Ezeken a szerepeken kivül még egész csomó nagy siker fűződik a nevéhez. Színészi tevékenységén kívül mint író is jelentékeny sikereket ért el. Színdarabjai: »Doktor Szeleburdi«, bohózat (Guthi Somával együtt) Budai Színkör 1899. »A háziorvos«, Vígszínház, 1902. »Az apostol«, szmű, Népszínház, 1904. »Enyészet«, népszmű (Pécsy Istvánnal), Nemzeti Színház, 1905. »Mindnyájunknak el kell menni«, alkalmi játék (Faragó Jenővel) Vígszínház, 1914. Szakmunkái: »Komédia«, 1914. »A beszéd művészete«, 1916. »Emlékezések«, 1921. Felesége: Berzétey Ilona, színésznő, a Vígszínház tagja, sz. 1876-ban, Budapesten. Színipályára lépett 1895-ben, férjhezment Hegedűs Gyulához 1901-ben. (Pünkösti Andor.) szin_II.0284.pdf II