Címszó: Henszlmann Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1813

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0305.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0305.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25478.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Henszlmann Imre

Szócikk: Henszlmann Imre jeles esztétikus és műfordító, sz. 1813. (születés éve) okt. 13-án, Kassán. (megye) Családja Württembergből (ország) szakadt Magyarországra. Kassán (megye) tanult és ifjú korában orvosi diplomát szerzett. 1842—43. (időpont) évben több jelesebb színibírálata jelent meg Shakespeare (személy) (információ)  »Othelló«-járól, (cím) »III.Richárd«-járól, (cím) Teleky (személy) (információ)  »Kegyencé«-ről, (cím) a »Regélő Pesti (Budapest) Divatlap« (intézmény) c. újságban. Szakmunkája: »A hellén tragédia, tekintettel a keresztyén drámára«. (cím) 1846. (időpont) »Kié a konc?« (cím) szmű. »Brutus«. (cím) 1837. (időpont) »Die Nibelungen«. (cím) 1866. (időpont) Németül (nyelv) (információ)  irt tragédiák. Az utóbbi Lipcsében (ország) jelent meg Hans Melzn (személy) (információ)  álnéven. szin_II.0305.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Henszlmann Imre címszóvég 25478 Szócikk: Henszlmann Imre jeles esztétikus és műfordító, sz. 1813. okt. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 13-án, Kassán. ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Családja Württembergből ytelepulesy württemberg ytelepulesy Württemberg yorszagy Németország ykodvegy szakadt Magyarországra. Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy tanult és ifjú korában orvosi diplomát szerzett. 1842—43. xevtizedx 1845 évben több jelesebb színibírálata jelent meg Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy »Othelló«-járól, ycimy othelló ycimy Othelló ycimy othelló ycimy ycimy Othelló ycimy ykodvegy »III.Richárd«-járól, ycimy iii.richárd ycimy III.Richárd ycimy iii.richárd ycimy ycimy III.Richárd ycimy ykodvegy Teleky yszemelynevy teleky yszemelynevy Teleky yszemelynevy teleky yszemelynevy yszemelynevy Teleky yszemelynevy ykodvegy »Kegyencé«-ről, ycimy kegyence ycimy Kegyencé ycimy kegyence ycimy ycimy Kegyencé ycimy ykodvegy a »Regélő Pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Divatlap« yintezmenyy regélő pesti divatlap yintezmenyy Regélő P yintezmenyy regélő yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy P yintezmenyy ykodvegy c. újságban. Szakmunkája: »A hellén tragédia, tekintettel a keresztyén drámára«. ycimy a hellén tragédia, tekintettel a keresztyén drámára ycimy A hellén tragédia, tekintettel a keresztyén drámára ycimy a ycimy hellén ycimy tragédia, ycimy tekintettel ycimy a ycimy keresztyén ycim 1846. »Kié a konc?« ycimy kié a konc? ycimy Kié a konc? ycimy kié ycimy a ycimy konc? ycimy ycimy Kié ycimy a ycimy konc? ycimy ykodvegy szmű. »Brutus«. ycimy brutus ycimy Brutus ycimy brutus ycimy ycimy Brutus ycimy ykodvegy 1837. xevtizedx 1835 »Die xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 Nibelungen«. ycimy die nibelungen ycimy Die Nibelungen ycimy die ycimy nibelungen ycimy ycimy Die ycimy Nibelungen ycimy ykodvegy 1866. xevtizedx 1865 Németül xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 ynyelvy német ynyelvy Német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy Német ynyelvy ykodvegy irt tragédiák. Az utóbbi Lipcsében ytelepulesy lipcse ytelepulesy Lipcsé yorszagy Németország ykodvegy jelent meg Hans Melzn yszemelynevy hans melzn yszemelynevy Hans Melzn yszemelynevy hans yszemelynevy melzn yszemelynevy yszemelynevy Hans yszemelynevy Melzn yszemelynevy ykodvegy álnéven. szin_II.0305.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Henszlmann Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1813

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0305.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0305.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25478.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Henszlmann Imre

Szócikk: Henszlmann Imre jeles esztétikus és műfordító, sz. 1813. okt. 13-án, Kassán. Családja Württembergből szakadt Magyarországra. Kassán tanult és ifjú korában orvosi diplomát szerzett. 1842—43. évben több jelesebb színibírálata jelent meg Shakespeare »Othelló«-járól, »III.Richárd«-járól, Teleky »Kegyencé«-ről, a »Regélő Pesti Divatlap« c. újságban. Szakmunkája: »A hellén tragédia, tekintettel a keresztyén drámára«. 1846. »Kié a konc?« szmű. »Brutus«. 1837. »Die Nibelungen«. 1866. Németül irt tragédiák. Az utóbbi Lipcsében jelent meg Hans Melzn álnéven. szin_II.0305.pdf II