Címszó: Herczeg Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1863

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0305.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0305.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25488.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Herczeg Ferenc

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525494.htm

 

Szócikk: Herczeg Ferenc író, sz. 1863. (születés éve) szeptember 22-én, Versecen. (megye) Családja az elmúlt századokban Sziléziából (ország) emigrált, atyja Versec (megye) város polgármestere volt. A középiskolát Szegeden (megye) és Fehértemplomban (megye) végezte, aztán jogot hallgatott a budapesti (Budapest) egyetemen és ügyvédjelölt volt Temesvárott, (megye) majd Pesten. (Budapest) Fiatalkori első írói munkáinak egy részét, néhány rövid elbeszélést, németül (nyelv) (információ)  írta, de aztán teljesen a magyar irodalomra adta magát- Elbeszélései fővárosi (Budapest) lapokban jelentek meg s már némi nevet szereztek neki, mikor egy Versecen (megye) vívott párbajból kifolyólag hosszabb fogságra ítélte a bíróság. Az államfogházban írta »Fenn és lenn« (cím) (információ)  c. első regényét, mely aztán egy könyvkiadócég pályázatán első helyen dicséretet nyert. — Rákosi Jenő (személy) (információ)  és Benedek Elek (személy) (információ)  voltak a pályabírák. A regény megjelenése után sikert aratott és ezzel a fiatal író megindult a hírnév és siker útján. Rákosi Jenő (személy) (információ)  meghívta a »Budapesti Hirlap«-hoz (intézmény) (információ)  tárcaírónak, ekkor kezdte írni híressé vált huszár-történeteit, melyek »Mutamur« (cím) címmel könyvben is megjelenve, szerzőjüket a legnépszerűbb írók egyikévé tették. Még nagyobb tetszést keltettek a »Gyurkovics - lányok«, (cím) (információ)  majd a »Gyurkovics - fiúk« (cím) (információ)  történetei, melyek a legnagyobb példányszámban olvasott könyvek közé kerültek, folyton új meg új kiadásokban jelennek meg ma is. Herczeg (személy) (információ)  akkor már az ország legkiválóbb íróinak sorában volt, a Kisfaludy - Társaság (intézmény) (információ)  tagjává választotta. Ekkor írta egy novellájából »A dolovai nábob leánya« (cím) c színművét (L. o.), mely 1892. (időpont) került színre s azóta is, most már csaknem 40 éve, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  műsorán van. Kitűnő vidéki magyar levegője, finom vonalakkal rajzolt és jellemzetes alakjai, az érzelmes és humoros részek váltakozása s a jól felépített cselekvény révén magasan kiemelkedett a 90-es évek elejének drámai terméséből s a színészeknek is pompás alkalmakat adott sikeres szerepek eljátszására. Ezzel megindult H. drámaíró pályája, mely a Csiky Gergely (személy) (információ)  utáni magyar dráma legjelentősebb fejezete. Drámáinak felsorolását alább adjuk, itt most csak a legjelentősebbeket említjük fel. A »Gyurkovics - lányok« (cím) (információ)  előbb a Magyar Színházban, (intézmény) (információ)  majd a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  aratott rendkívüli sikert, az »Ocskay brigadéros« (cím) (információ)  a Vígszínházban (intézmény) (információ)  került először színre s onnan jutott át (1926.) (időpont) a Nemzeti Színházba (intézmény) (információ)  s mindkét helyen egyforma lelkes fogadtatásra talált. Legmagyarabb szárnyalású darabja, a »Bizánc«, (cím) (információ)  állandóan műsoron van s költői és drámaírói kiválóságain kivül nemzeti fontosságra is jutott, mint erélyes intőszó a nemzeti erkölcs érdekében, a pártos széthúzás ellen. A »Kék róka« (cím) (információ)  a Vígszínházból (intézmény) (információ)  indult el és a világsiker szárnyára jutott; játszották mindenütt nagy sikerrel, Európa (ország) jóformán minden nagyobb városában és Amerikában (ország) is. Az »Árva László« (cím) a háború küszöbén mutatott tükröt a nemzet elé a férfias, öntudatos jellem és a puha, tévelygő, nyugtalan lélekellentétével. »A híd« (cím) Széchenyi (személy) (információ)  alakját mutatta a nemzet elé a megpróbáltatás éveiben. Nagyarányú drámai munkássága mellett, mellyel Budapest (Budapest) minden színházában aratott sikereket, mint regényíró is szüntelen dolgozott. Regényei közül a legjelentősebbek: »A pogányok«, (cím) a honfoglalás korabeli magyarság megragadó képe, a »Szabolcs házassága«, (cím) (információ)  erőteljes lélekrajz a kilencvenes évek magyar életéből, »A királyné futárja«, (cím) művészien finom roccoco-történet, »Magyar hegedű«, (cím) (információ)  a háború alatti érzelmi komplikációk első mélyen járó rajza a magyar irodalomban, »Az élet kapuja« (cím) a magyar sors keserű és mély ábrázolása a pápaságra pályázó Bakocz Tamás érsek (szerep) alakjában. Novellái ennek a műfajnak legelegánsabb termékei közé tartoznak, a tömör, biztos forma, az alakok néhány éles vonallal való rajza, a témák invenciózus változatossága, érzelmesség, humor, malicia a hangulatban, könnyed előkelőség az elbeszélés módjában a magyar novellaírás mesterét mutatja. Érdemeihez méltóan H. részesült mindazokban a kitüntetésekben, melyeket az állam és társadalom magyar írónak juttathat. Több cikluson át volt országgyűlési képviselő, lelkes híve gróf Tisza Istvánnak, (személy) (információ)  akivel együtt szerkesztette több éven át a »Magyar Figyelő« (intézmény) (információ)  c. folyóiratot. A M.T.Akadémia (intézmény) levelező, majd rendes és tiszteletbeli és igazgatósági tagjává s egy cikluson át alelnökévé választotta. Ferenc József király (személy) a Pro Litteris et Artibus-rendjellel tüntette ki, a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem (intézmény) (információ)  tiszteletbeli doktorává választotta. 1927-ben (időpont) tagja lett az újonnan alakított felsőháznak, mint az irodalom képviselője a főrendek között. A M. T. Akadémia (intézmény) magasztaló indokolással az irodalmi Nobel-díjra ajánlotta. Több város díszpolgárává választotta. (Schöpflin Aladár.) (személy) (információ)  Herczeg Ferenc (személy) (információ)  drámai színművei: »A dolovai nábob leánya«, (cím) szmű. (L. o.) »A három testőr«, (cím) boh. 3 felv. Bem. 1894. (időpont) márc. 20. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  (Bécsben (ország) »Die beiden Grenadiere« (cím) c. alatt a Neu Wiener Bühne (intézmény) előadta 1914. (időpont) nov. havában. Göteborgban: (ország) a Lorensbergtheater (intézmény) 1926. (időpont) jan. havában adta elő.) »Honthy háza«, (cím) (információ)  dr. 3 felv. Bem. 1896. (időpont) febr. 14. U. o. »Nászuton«, (cím) énekes vj. 3 felv. Bem. 1896. (időpont) nov. 24. Népszínház. (intézmény) (információ)  Zenéje Konti Józseftől. (személy) (információ)  »Gyurkovics lányok«, (cím) (információ)  vj. 4 felv. (L. o.) »Az első vihar«, (cím) szmű 4 felv. Bem. 1899. (időpont) febr. 17. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Ocskay brigadéros«, (cím) (információ)  tört. szmű. (L. o.) »Balatoni rege«, (cím) szmű 3 felv. Bem. 1902. (időpont) febr. 28. Vígszínház. (intézmény) (információ)  A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  1923. (időpont) nov. 21-én iktatta műsorába, valamint díszelőadásban hozta színre, 1926. (időpont) jan. 29-én, az író 40 éves jubileumán. »Kéz kezet mos«, (cím) vj. 3 felv. Bem. 1903. (időpont) febr. Vígszínház. (intézmény) (információ)  A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  bemutatta 1928. (időpont) ápr. 27. »Bizánc«, (cím) (információ)  tört. trag. Bem. 1904. (időpont) ápr. 22. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  (L. o.) »Bujdosók«, (cím) szmű 1 felv. Bem. 1906. (időpont) okt. 26. Vígszínház. (intézmény) (információ)  »Déryné iíiasszony«, (cím) (információ)  vj. 3 felv. Bem. 1907. (időpont) febr. 6. U. o. 25-ödször: 1907. (időpont) ápr. 25. Felújították 1918. (időpont) szept. 14. (Később a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  is műsorába iktatta.) »Avatójáték«. (cím) A Népszínház (intézmény) (információ)  újjáépítése utáni megnyitására. 1907. (időpont) »A kivándorló«, (cím) szmű 3 felv. Bem. 1909. (időpont) febr. 6. Vígszínház. (intézmény) (információ)  25-ödször: ápr. 15. »Rébusz báró«, (cím) operett 3 felv. Zen. szerz. Huszka Jenő. (személy) (információ)  Bem. 1909. (időpont) nov. 20. Király Színház. (intézmény) (információ)  »Bolondok tánca«, (cím) tragikomédia 3 felv. (Birinsky Leó (személy) nyomán.) Bem. 1913. (időpont) szept. 19. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Az ezredes«, (cím) vj. 3 felv. Bem. 1914. (időpont) jan. 30. Magyar Színház. (intézmény) (információ)  (A bécsi Renaissance - Bühnén (intézmény) (információ)  1920. (időpont) jan. 13-án »Die Perle der KIeopatra« (cím) c. alatt játszották először.) »Ünnepi játék.« (cím) Alkalmi prológ Szigligeti Ede (személy) (információ)  születésnapjának századik évfordulójára. Bem. 1914. (időpont) márc. 7. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Karolina vagy egy szerentsés flótás«, (cím) vj. 1 felv. Bem. nov. 18. Modern Színpad. (intézmény) (információ)  (100-ik előadása 1917. (időpont) febr. 14.) »Kék róka,« (cím) (információ)  színjáték 3 felv. Bem. 1917. (időpont) jan, 3. Vígszínház. (intézmény) (információ)  Bécsben (ország) a Josefstadtertheater (intézmény) bem. aug. 31.; u. o. 100-ik előadása: 1917. (időpont) dec. havában volt. Berlinben (ország) (Lessingtheater) (intézmény) 1918. (időpont) jan. havában; Münchenben (ország) 1918. (időpont) jún. havában, Rómában (ország) 1924. (időpont) okt. 7-én, Párizsban (ország) a Potinier - színházban (intézmény) 1928. (időpont) máj. 8-án adták. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  bemutatta 1926. (időpont) febr. 11. (E művel elnyerte a Vojnich - díjat.) (intézmény) »Péter és Pál«, (cím) vj. 1 felv. Bem. 1917. (időpont) okt. 12. Apolló Kabaré. (intézmény) A Renaissance Színház (intézmény) (információ)  bem. 1922. (időpont) jan. 18. »Árva László király«, (cím) szomorúj. 4 felv., előjátékkal. Bem. 1917. (időpont) okt. 26. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  (Vojnich - díjjal (intézmény) jutalmazva.) 50-ik előadása: 1918. (időpont) jún. Felújítása: 1926. (időpont) febr. 5. »Tilla«, (cím) hét jelenés. Bem. 1918. (időpont) nov. 22. Belvárosi Színház. (intézmény) (információ)  Prágában (ország) 1924. (időpont) ápr. 6-án (Svanda - színház) (intézmény) mutatták be. »A fekete lovas«, (cím) szmű 3 felv. Bem. 1919. (időpont) dec. 5. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  1920. (időpont) jan, havában e művel Vojnich-díjat (intézmény) nyert. 50-edszer: 1920. (időpont) nov. 16-án adták. Felújítása: 1924. (időpont) márc. 29., 1929. (időpont) márc. 8. »A holicsi Cupido« (cím) vj. 1 felv. Első előadása Keszthelyen, (megye) 1921. (időpont) júl. 2. Utána 1921. (időpont) okt. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Baba-Hu.« (cím) Egyfelvonásos, előjátékkal. Bem. 1921. (időpont) nov. 25. Renaissance Színház. (intézmény) (információ)  Ugyanakkor ugyanott: »Két ember.« (cím) (információ)  Egyfelvonásos. »Aranyborjú.« (cím) Színjáték, előjátékkal, két részben. Bem. 1922. (időpont) márc. 15. Vígszínház. (intézmény) (információ)  »A Költő és a Halál«, (cím) szmű 1 felv. Bem. 1922. (időpont) dec. 29. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Sirokkó«, (cím) vj. 3 felv., előjátékkal. Bem. 1923. (időpont) márc. 14. Vígszínház. (intézmény) (információ)  »A híd«, (cím) színjáték 4 felv. Bem. 1925. (időpont) nov. 20. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  50-edszer: 1926. (időpont) ápr. 7. »Majomszínház«, (cím) komédia 3 felv. Bem. 1926. (időpont) febr. 24. Vígszínház. (intézmény) (információ)  »Szendrey Júlia«, (cím) (információ)  szmű 3 felv. Bem. 1930. (időpont) febr. 28. U. o. szin_II.0305.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Herczeg Ferenc címszóvég 25488 Szócikk: Herczeg Ferenc író, sz. 1863. szeptember xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 22-én, Versecen. ytelepulesy versec ytelepulesy Versec ymegyey temes megye ykodvegy Családja az elmúlt századokban Sziléziából ytelepulesy szilézia ytelepulesy Sziléziá yorszagy Lengyelország ykodvegy emigrált, atyja Versec ytelepulesy versec ytelepulesy Versec ymegyey temes megye ykodvegy város polgármestere volt. A középiskolát Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy és Fehértemplomban ytelepulesy fehértemplom ytelepulesy Fehértemplom ymegyey temes megye ykodvegy végezte, aztán jogot hallgatott a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen és ügyvédjelölt volt Temesvárott, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy majd Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Fiatalkori első írói munkáinak egy részét, néhány rövid elbeszélést, németül ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy írta, de aztán teljesen a magyar irodalomra adta magát- Elbeszélései fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy lapokban jelentek meg s már némi nevet szereztek neki, mikor egy Versecen ytelepulesy versec ytelepulesy Versec ymegyey temes megye ykodvegy vívott párbajból kifolyólag hosszabb fogságra ítélte a bíróság. Az államfogházban írta »Fenn és lenn« ycimy fenn és lenn ycimy Fenn és lenn ycimy fenn ycimy és ycimy lenn ycimy ycimy Fenn ycimy és ycimy lenn ycimy ykodvegy c. első regényét, mely aztán egy könyvkiadócég pályázatán első helyen dicséretet nyert. — Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Benedek Elek yszemelynevy benedek elek yszemelynevy Benedek Elek yszemelynevy benedek yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy voltak a pályabírák. A regény megjelenése után sikert aratott és ezzel a fiatal író megindult a hírnév és siker útján. Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy meghívta a »Budapesti Hirlap«-hoz yintezmenyy budapesti hirlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy tárcaírónak, ekkor kezdte írni híressé vált huszár-történeteit, melyek »Mutamur« ycimy mutamur ycimy Mutamur ycimy mutamur ycimy ycimy Mutamur ycimy ykodvegy címmel könyvben is megjelenve, szerzőjüket a legnépszerűbb írók egyikévé tették. Még nagyobb tetszést keltettek a »Gyurkovics - lányok«, ycimy gyurkovics - lányok ycimy Gyurkovics - lányok ycimy gyurkovics ycimy - ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy - ycimy lányok ycimy ykodvegy majd a »Gyurkovics - fiúk« ycimy gyurkovics - fiúk ycimy Gyurkovics - fiúk ycimy gyurkovics ycimy - ycimy fiúk ycimy ycimy Gyurkovics ycimy - ycimy fiúk ycimy ykodvegy történetei, melyek a legnagyobb példányszámban olvasott könyvek közé kerültek, folyton új meg új kiadásokban jelennek meg ma is. Herczeg yszemelynevy herczeg yszemelynevy Herczeg yszemelynevy herczeg yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy ykodvegy akkor már az ország legkiválóbb íróinak sorában volt, a Kisfaludy - Társaság yintezmenyy kisfaludy - társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy tagjává választotta. Ekkor írta egy novellájából »A dolovai nábob leánya« ycimy a dolovai nábob leánya ycimy A dolovai nábob leánya ycimy a ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ycimy A ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ykodvegy c színművét (L. o.), mely 1892. xevtizedx 1895 került xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 színre s azóta is, most már csaknem 40 éve, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy műsorán van. Kitűnő vidéki magyar levegője, finom vonalakkal rajzolt és jellemzetes alakjai, az érzelmes és humoros részek váltakozása s a jól felépített cselekvény révén magasan kiemelkedett a 90-es évek elejének drámai terméséből s a színészeknek is pompás alkalmakat adott sikeres szerepek eljátszására. Ezzel megindult H. drámaíró pályája, mely a Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy utáni magyar dráma legjelentősebb fejezete. Drámáinak felsorolását alább adjuk, itt most csak a legjelentősebbeket említjük fel. A »Gyurkovics - lányok« ycimy gyurkovics - lányok ycimy Gyurkovics - lányok ycimy gyurkovics ycimy - ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy - ycimy lányok ycimy ykodvegy előbb a Magyar Színházban, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy majd a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy aratott rendkívüli sikert, az »Ocskay brigadéros« ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy került először színre s onnan jutott át (1926.) xevtizedx 1925 a Nemzeti Színházba yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s mindkét helyen egyforma lelkes fogadtatásra talált. Legmagyarabb szárnyalású darabja, a »Bizánc«, ycimy bizánc ycimy Bizánc ycimy bizánc ycimy ycimy Bizánc ycimy ykodvegy állandóan műsoron van s költői és drámaírói kiválóságain kivül nemzeti fontosságra is jutott, mint erélyes intőszó a nemzeti erkölcs érdekében, a pártos széthúzás ellen. A »Kék róka« ycimy kék róka ycimy Kék róka ycimy kék ycimy róka ycimy ycimy Kék ycimy róka ycimy ykodvegy a Vígszínházból yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy indult el és a világsiker szárnyára jutott; játszották mindenütt nagy sikerrel, Európa ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy jóformán minden nagyobb városában és Amerikában ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy is. Az »Árva László« ycimy árva lászló ycimy Árva László ycimy árva ycimy lászló ycimy ycimy Árva ycimy László ycimy ykodvegy a háború küszöbén mutatott tükröt a nemzet elé a férfias, öntudatos jellem és a puha, tévelygő, nyugtalan lélekellentétével. »A híd« ycimy a híd ycimy A híd ycimy a ycimy híd ycimy ycimy A ycimy híd ycimy ykodvegy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy ykodvegy alakját mutatta a nemzet elé a megpróbáltatás éveiben. Nagyarányú drámai munkássága mellett, mellyel Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy minden színházában aratott sikereket, mint regényíró is szüntelen dolgozott. Regényei közül a legjelentősebbek: »A pogányok«, ycimy a pogányok ycimy A pogányok ycimy a ycimy pogányok ycimy ycimy A ycimy pogányok ycimy ykodvegy a honfoglalás korabeli magyarság megragadó képe, a »Szabolcs házassága«, ycimy szabolcs házassága ycimy Szabolcs házassága ycimy szabolcs ycimy házassága ycimy ycimy Szabolcs ycimy házassága ycimy ykodvegy erőteljes lélekrajz a kilencvenes évek magyar életéből, »A királyné futárja«, ycimy a királyné futárja ycimy A királyné futárja ycimy a ycimy királyné ycimy futárja ycimy ycimy A ycimy királyné ycimy futárja ycimy ykodvegy művészien finom roccoco-történet, »Magyar hegedű«, ycimy magyar hegedű ycimy Magyar hegedű ycimy magyar ycimy hegedű ycimy ycimy Magyar ycimy hegedű ycimy ykodvegy a háború alatti érzelmi komplikációk első mélyen járó rajza a magyar irodalomban, »Az élet kapuja« ycimy az élet kapuja ycimy Az élet kapuja ycimy az ycimy élet ycimy kapuja ycimy ycimy Az ycimy élet ycimy kapuja ycimy ykodvegy a magyar sors keserű és mély ábrázolása a pápaságra pályázó Bakocz Tamás érsek yszerepy bakocz tamás érsek yszerepy Bakocz Tamás érsek yszerepy bakocz yszerepy tamás yszerepy érsek yszerepy yszerepy Bakocz yszerepy Tamás yszerepy érsek yszerepy ykodvegy alakjában. Novellái ennek a műfajnak legelegánsabb termékei közé tartoznak, a tömör, biztos forma, az alakok néhány éles vonallal való rajza, a témák invenciózus változatossága, érzelmesség, humor, malicia a hangulatban, könnyed előkelőség az elbeszélés módjában a magyar novellaírás mesterét mutatja. Érdemeihez méltóan H. részesült mindazokban a kitüntetésekben, melyeket az állam és társadalom magyar írónak juttathat. Több cikluson át volt országgyűlési képviselő, lelkes híve gróf Tisza Istvánnak, yszemelynevy gróf tisza istván yszemelynevy gróf Tisza István yszemelynevy gróf yszemelynevy tisza yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Tisza yszemelynevy István yszemelynev akivel együtt szerkesztette több éven át a »Magyar Figyelő« yintezmenyy magyar figyelő yintezmenyy Magyar F yintezmenyy magyar yintezmenyy figyelő yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy F yintezmenyy ykodvegy c. folyóiratot. A M.T.Akadémia yintezmenyy m.t.akadémia yintezmenyy M.T.Akad yintezmenyy m.t.akadémia yintezmenyy yintezmenyy M.T.Akad yintezmenyy ykodvegy levelező, majd rendes és tiszteletbeli és igazgatósági tagjává s egy cikluson át alelnökévé választotta. Ferenc József király yszemelynevy ferenc józsef király yszemelynevy Ferenc József király yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy király a Pro Litteris et Artibus-rendjellel tüntette ki, a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem yintezmenyy budapesti pázmány péter tudományegyetem yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy pázmány yintezmenyy péter yintezmenyy tudományegyetem yintezmenyy yintezmenyy budapest yintez tiszteletbeli doktorává választotta. 1927-ben tagja lett az újonnan alakított felsőháznak, mint az irodalom képviselője a főrendek között. A M. T. Akadémia yintezmenyy m. t. akadémia yintezmenyy M. T. Ak yintezmenyy m. yintezmenyy t. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy T. yintezmenyy Ak yintezmenyy ykodvegy magasztaló indokolással az irodalmi Nobel-díjra ajánlotta. Több város díszpolgárává választotta. (Schöpflin Aladár.) yszemelynevy schöpflin aladár yszemelynevy Schöpflin Aladár yszemelynevy schöpflin yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Schöpflin yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy drámai színművei: »A dolovai nábob leánya«, ycimy a dolovai nábob leánya ycimy A dolovai nábob leánya ycimy a ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ycimy A ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ykodvegy szmű. (L. o.) »A három testőr«, ycimy a három testőr ycimy A három testőr ycimy a ycimy három ycimy testőr ycimy ycimy A ycimy három ycimy testőr ycimy ykodvegy boh. 3 felv. Bem. 1894. xevtizedx 1895 márc. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 20. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy »Die beiden Grenadiere« ycimy die beiden grenadiere ycimy Die beiden Grenadiere ycimy die ycimy beiden ycimy grenadiere ycimy ycimy Die ycimy beiden ycimy Grenadiere ycimy ykodvegy c. alatt a Neu Wiener Bühne yintezmenyy neu wiener bühne yintezmenyy Neu Wien yintezmenyy neu yintezmenyy wiener yintezmenyy bühne yintezmenyy yintezmenyy Neu yintezmenyy Wien yintezmenyy ykodvegy előadta 1914. xevtizedx 1915 nov. xtalanevtizedx 1925 havában. Göteborgban: ytelepulesy göteborg ytelepulesy Göteborg yorszagy Svédország ykodvegy a Lorensbergtheater yintezmenyy lorensbergtheater yintezmenyy Lorensbe yintezmenyy lorensbergtheater yintezmenyy yintezmenyy Lorensbe yintezmenyy ykodvegy 1926. xevtizedx 1925 jan. havában adta elő.) »Honthy háza«, ycimy honthy háza ycimy Honthy háza ycimy honthy ycimy háza ycimy ycimy Honthy ycimy háza ycimy ykodvegy dr. 3 felv. Bem. 1896. xevtizedx 1895 febr. 14. U. o. »Nászuton«, ycimy nászuton ycimy Nászuton ycimy nászuton ycimy ycimy Nászuton ycimy ykodvegy énekes vj. 3 felv. Bem. 1896. nov. 24. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Zenéje Konti Józseftől. yszemelynevy konti józsef yszemelynevy Konti József yszemelynevy konti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Konti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Gyurkovics lányok«, ycimy gyurkovics lányok ycimy Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy lányok ycimy ykodvegy vj. 4 felv. (L. o.) »Az első vihar«, ycimy az első vihar ycimy Az első vihar ycimy az ycimy első ycimy vihar ycimy ycimy Az ycimy első ycimy vihar ycimy ykodvegy szmű 4 felv. Bem. 1899. febr. xtalanevtizedx 1905 17. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Ocskay brigadéros«, ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy tört. szmű. (L. o.) »Balatoni rege«, ycimy balatoni rege ycimy Balatoni rege ycimy balatoni ycimy rege ycimy ycimy Balatoni ycimy rege ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Bem. 1902. xevtizedx 1905 febr. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 28. Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1923. xevtizedx 1925 nov. 21-én iktatta műsorába, valamint díszelőadásban hozta színre, 1926. jan. 29-én, az író 40 éves jubileumán. »Kéz kezet mos«, ycimy kéz kezet mos ycimy Kéz kezet mos ycimy kéz ycimy kezet ycimy mos ycimy ycimy Kéz ycimy kezet ycimy mos ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Bem. 1903. xevtizedx 1905 febr. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bemutatta 1928. xevtizedx 1925 ápr. 27. »Bizánc«, ycimy bizánc ycimy Bizánc ycimy bizánc ycimy ycimy Bizánc ycimy ykodvegy tört. trag. Bem. 1904. xevtizedx 1905 ápr. 22. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (L. o.) »Bujdosók«, ycimy bujdosók ycimy Bujdosók ycimy bujdosók ycimy ycimy Bujdosók ycimy ykodvegy szmű 1 felv. Bem. 1906. okt. 26. Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy »Déryné iíiasszony«, ycimy déryné iíiasszony ycimy Déryné iíiasszony ycimy déryné ycimy iíiasszony ycimy ycimy Déryné ycimy iíiasszony ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Bem. 1907. febr. 6. U. o. 25-ödször: 1907. ápr. xtalanevtizedx 1915 25. Felújították 1918. xevtizedx 1915 szept. 14. (Később a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is műsorába iktatta.) »Avatójáték«. ycimy avatójáték ycimy Avatójáték ycimy avatójáték ycimy ycimy Avatójáték ycimy ykodvegy A Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy újjáépítése utáni megnyitására. 1907. xevtizedx 1905 »A kivándorló«, ycimy a kivándorló ycimy A kivándorló ycimy a ycimy kivándorló ycimy ycimy A ycimy kivándorló ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Bem. 1909. febr. 6. Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 25-ödször: ápr. 15. »Rébusz báró«, ycimy rébusz báró ycimy Rébusz báró ycimy rébusz ycimy báró ycimy ycimy Rébusz ycimy báró ycimy ykodvegy operett 3 felv. Zen. szerz. Huszka Jenő. yszemelynevy huszka jenő yszemelynevy Huszka Jenő yszemelynevy huszka yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Huszka yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Bem. 1909. nov. xtalanevtizedx 1915 20. Király Színház. yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »Bolondok tánca«, ycimy bolondok tánca ycimy Bolondok tánca ycimy bolondok ycimy tánca ycimy ycimy Bolondok ycimy tánca ycimy ykodvegy tragikomédia 3 felv. (Birinsky Leó yszemelynevy birinsky leó yszemelynevy Birinsky Leó yszemelynevy birinsky yszemelynevy leó yszemelynevy yszemelynevy Birinsky yszemelynevy Leó yszemelynevy ykodvegy nyomán.) Bem. 1913. xevtizedx 1915 szept. 19. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Az ezredes«, ycimy az ezredes ycimy Az ezredes ycimy az ycimy ezredes ycimy ycimy Az ycimy ezredes ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Bem. 1914. jan. xtalanevtizedx 1925 30. Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy (A bécsi Renaissance - Bühnén yintezmenyy bécsi renaissance - bühne yintezmenyy bécsi Re yintezmenyy bécsi yintezmenyy renaissance yintezmenyy - yintezmenyy bühne yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Re yintezmenyy ykodvegy 1920. xevtizedx 1925 jan. 13-án »Die Perle der KIeopatra« ycimy die perle der kieopatra ycimy Die Perle der KIeopatra ycimy die ycimy perle ycimy der ycimy kieopatra ycimy ycimy Die ycimy Perle ycimy der ycimy KIeopatra ycimy ykodvegy c. alatt játszották először.) »Ünnepi játék.« ycimy ünnepi játék ycimy Ünnepi játék ycimy ünnepi ycimy játék ycimy ycimy Ünnepi ycimy játék ycimy ykodvegy Alkalmi prológ Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy születésnapjának századik évfordulójára. Bem. 1914. xevtizedx 1915 márc. 7. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Karolina vagy egy szerentsés flótás«, ycimy karolina vagy egy szerentsés flótás ycimy Karolina vagy egy szerentsés flótás ycimy karolina ycimy vagy ycimy egy ycimy szerentsés ycimy flótás ycimy ycimy Karolina ycimy vagy ycimy egy ycimy sz vj. 1 felv. Bem. nov. 18. Modern Színpad. yintezmenyy modern színpad yintezmenyy Modern S yintezmenyy modern yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Modern yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy (100-ik előadása 1917. febr. 14.) »Kék róka,« ycimy kék róka ycimy Kék róka ycimy kék ycimy róka ycimy ycimy Kék ycimy róka ycimy ykodvegy színjáték 3 felv. Bem. 1917. jan, 3. Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy a Josefstadtertheater yintezmenyy josefstadtertheater yintezmenyy Josefsta yintezmenyy josefstadtertheater yintezmenyy yintezmenyy Josefsta yintezmenyy ykodvegy bem. aug. 31.; u. o. 100-ik előadása: 1917. dec. havában volt. Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy (Lessingtheater) yintezmenyy lessingtheater yintezmenyy Lessingt yintezmenyy lessingtheater yintezmenyy yintezmenyy Lessingt yintezmenyy ykodvegy 1918. jan. havában; Münchenben ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy 1918. jún. xtalanevtizedx 1925 havában, Rómában ytelepulesy róma ytelepulesy Rómá yorszagy Olaszország ykodvegy 1924. xevtizedx 1925 okt. 7-én, Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy a Potinier - színházban yintezmenyy potinier - színház yintezmenyy Potinier yintezmenyy potinier yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Potinier yintezmenyy ykodvegy 1928. máj. 8-án adták. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bemutatta 1926. febr. 11. (E művel elnyerte a Vojnich - díjat.) yintezmenyy vojnich - díj yintezmenyy Vojnich yintezmenyy vojnich yintezmenyy - yintezmenyy díj yintezmenyy yintezmenyy Vojnich yintezmenyy ykodvegy »Péter és Pál«, ycimy péter és pál ycimy Péter és Pál ycimy péter ycimy és ycimy pál ycimy ycimy Péter ycimy és ycimy Pál ycimy ykodvegy vj. 1 felv. Bem. 1917. xevtizedx 1915 okt. xtalanevtizedx 1925 12. Apolló Kabaré. yintezmenyy apolló kabare yintezmenyy Apolló K yintezmenyy apolló yintezmenyy kabare yintezmenyy yintezmenyy Apolló yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy A Renaissance Színház yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy bem. 1922. xevtizedx 1925 jan. 18. »Árva László király«, ycimy árva lászló király ycimy Árva László király ycimy árva ycimy lászló ycimy király ycimy ycimy Árva ycimy László ycimy király ycimy ykodvegy szomorúj. 4 felv., előjátékkal. Bem. 1917. xevtizedx 1915 okt. 26. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (Vojnich - díjjal yintezmenyy vojnich - díj yintezmenyy Vojnich yintezmenyy vojnich yintezmenyy - yintezmenyy díj yintezmenyy yintezmenyy Vojnich yintezmenyy ykodvegy jutalmazva.) 50-ik előadása: 1918. jún. xtalanevtizedx 1925 Felújítása: 1926. xevtizedx 1925 febr. 5. »Tilla«, ycimy tilla ycimy Tilla ycimy tilla ycimy ycimy Tilla ycimy ykodvegy hét jelenés. Bem. 1918. xevtizedx 1915 nov. xtalanevtizedx 1925 22. Belvárosi Színház. yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy Prágában ytelepulesy prága ytelepulesy Prágá yorszagy Csehország ykodvegy 1924. xevtizedx 1925 ápr. 6-án (Svanda - színház) yintezmenyy svanda - színház yintezmenyy Svanda - yintezmenyy svanda yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Svanda yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy mutatták be. »A fekete lovas«, ycimy a fekete lovas ycimy A fekete lovas ycimy a ycimy fekete ycimy lovas ycimy ycimy A ycimy fekete ycimy lovas ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Bem. 1919. xevtizedx 1915 dec. xtalanevtizedx 1925 5. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1920. xevtizedx 1925 jan, havában e művel Vojnich-díjat yintezmenyy vojnich-díj yintezmenyy Vojnich- yintezmenyy vojnich-díj yintezmenyy yintezmenyy Vojnich- yintezmenyy ykodvegy nyert. 50-edszer: 1920. nov. 16-án adták. Felújítása: 1924. márc. 29., 1929. márc. 8. »A holicsi Cupido« ycimy a holicsi cupido ycimy A holicsi Cupido ycimy a ycimy holicsi ycimy cupido ycimy ycimy A ycimy holicsi ycimy Cupido ycimy ykodvegy vj. 1 felv. Első előadása Keszthelyen, ytelepulesy keszthely ytelepulesy Keszthely ymegyey zala megye ykodvegy 1921. júl. 2. Utána 1921. okt. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Baba-Hu.« ycimy baba-hu ycimy Baba-Hu ycimy baba-hu ycimy ycimy Baba-Hu ycimy ykodvegy Egyfelvonásos, előjátékkal. Bem. 1921. nov. 25. Renaissance Színház. yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy Ugyanakkor ugyanott: »Két ember.« ycimy két ember ycimy Két ember ycimy két ycimy ember ycimy ycimy Két ycimy ember ycimy ykodvegy Egyfelvonásos. »Aranyborjú.« ycimy aranyborjú ycimy Aranyborjú ycimy aranyborjú ycimy ycimy Aranyborjú ycimy ykodvegy Színjáték, előjátékkal, két részben. Bem. 1922. márc. 15. Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy »A Költő és a Halál«, ycimy a költő és a halál ycimy A Költő és a Halál ycimy a ycimy költő ycimy és ycimy a ycimy halál ycimy ycimy A ycimy Költő ycimy és ycimy a ycimy Halál ycimy ykodvegy szmű 1 felv. Bem. 1922. dec. 29. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Sirokkó«, ycimy sirokkó ycimy Sirokkó ycimy sirokkó ycimy ycimy Sirokkó ycimy ykodvegy vj. 3 felv., előjátékkal. Bem. 1923. márc. 14. Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy »A híd«, ycimy a híd ycimy A híd ycimy a ycimy híd ycimy ycimy A ycimy híd ycimy ykodvegy színjáték 4 felv. Bem. 1925. nov. 20. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 50-edszer: 1926. ápr. 7. »Majomszínház«, ycimy majomszínház ycimy Majomszínház ycimy majomszínház ycimy ycimy Majomszínház ycimy ykodvegy komédia 3 felv. Bem. 1926. febr. xtalanevtizedx 1935 24. Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy »Szendrey Júlia«, ycimy szendrey júlia ycimy Szendrey Júlia ycimy szendrey ycimy júlia ycimy ycimy Szendrey ycimy Júlia ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Bem. 1930. xevtizedx 1935 febr. 28. U. o. szin_II.0305.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Herczeg Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1863

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0305.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0305.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25488.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Herczeg Ferenc

Szócikk: Herczeg Ferenc író, sz. 1863. szeptember 22-én, Versecen. Családja az elmúlt századokban Sziléziából emigrált, atyja Versec város polgármestere volt. A középiskolát Szegeden és Fehértemplomban végezte, aztán jogot hallgatott a budapesti egyetemen és ügyvédjelölt volt Temesvárott, majd Pesten. Fiatalkori első írói munkáinak egy részét, néhány rövid elbeszélést, németül írta, de aztán teljesen a magyar irodalomra adta magát- Elbeszélései fővárosi lapokban jelentek meg s már némi nevet szereztek neki, mikor egy Versecen vívott párbajból kifolyólag hosszabb fogságra ítélte a bíróság. Az államfogházban írta »Fenn és lenn« c. első regényét, mely aztán egy könyvkiadócég pályázatán első helyen dicséretet nyert. — Rákosi Jenő és Benedek Elek voltak a pályabírák. A regény megjelenése után sikert aratott és ezzel a fiatal író megindult a hírnév és siker útján. Rákosi Jenő meghívta a »Budapesti Hirlap«-hoz tárcaírónak, ekkor kezdte írni híressé vált huszár-történeteit, melyek »Mutamur« címmel könyvben is megjelenve, szerzőjüket a legnépszerűbb írók egyikévé tették. Még nagyobb tetszést keltettek a »Gyurkovics - lányok«, majd a »Gyurkovics - fiúk« történetei, melyek a legnagyobb példányszámban olvasott könyvek közé kerültek, folyton új meg új kiadásokban jelennek meg ma is. Herczeg akkor már az ország legkiválóbb íróinak sorában volt, a Kisfaludy - Társaság tagjává választotta. Ekkor írta egy novellájából »A dolovai nábob leánya« c színművét (L. o.), mely 1892. került színre s azóta is, most már csaknem 40 éve, a Nemzeti Színház műsorán van. Kitűnő vidéki magyar levegője, finom vonalakkal rajzolt és jellemzetes alakjai, az érzelmes és humoros részek váltakozása s a jól felépített cselekvény révén magasan kiemelkedett a 90-es évek elejének drámai terméséből s a színészeknek is pompás alkalmakat adott sikeres szerepek eljátszására. Ezzel megindult H. drámaíró pályája, mely a Csiky Gergely utáni magyar dráma legjelentősebb fejezete. Drámáinak felsorolását alább adjuk, itt most csak a legjelentősebbeket említjük fel. A »Gyurkovics - lányok« előbb a Magyar Színházban, majd a Nemzeti Színházban aratott rendkívüli sikert, az »Ocskay brigadéros« a Vígszínházban került először színre s onnan jutott át (1926.) a Nemzeti Színházba s mindkét helyen egyforma lelkes fogadtatásra talált. Legmagyarabb szárnyalású darabja, a »Bizánc«, állandóan műsoron van s költői és drámaírói kiválóságain kivül nemzeti fontosságra is jutott, mint erélyes intőszó a nemzeti erkölcs érdekében, a pártos széthúzás ellen. A »Kék róka« a Vígszínházból indult el és a világsiker szárnyára jutott; játszották mindenütt nagy sikerrel, Európa jóformán minden nagyobb városában és Amerikában is. Az »Árva László« a háború küszöbén mutatott tükröt a nemzet elé a férfias, öntudatos jellem és a puha, tévelygő, nyugtalan lélekellentétével. »A híd« Széchenyi alakját mutatta a nemzet elé a megpróbáltatás éveiben. Nagyarányú drámai munkássága mellett, mellyel Budapest minden színházában aratott sikereket, mint regényíró is szüntelen dolgozott. Regényei közül a legjelentősebbek: »A pogányok«, a honfoglalás korabeli magyarság megragadó képe, a »Szabolcs házassága«, erőteljes lélekrajz a kilencvenes évek magyar életéből, »A királyné futárja«, művészien finom roccoco-történet, »Magyar hegedű«, a háború alatti érzelmi komplikációk első mélyen járó rajza a magyar irodalomban, »Az élet kapuja« a magyar sors keserű és mély ábrázolása a pápaságra pályázó Bakocz Tamás érsek alakjában. Novellái ennek a műfajnak legelegánsabb termékei közé tartoznak, a tömör, biztos forma, az alakok néhány éles vonallal való rajza, a témák invenciózus változatossága, érzelmesség, humor, malicia a hangulatban, könnyed előkelőség az elbeszélés módjában a magyar novellaírás mesterét mutatja. Érdemeihez méltóan H. részesült mindazokban a kitüntetésekben, melyeket az állam és társadalom magyar írónak juttathat. Több cikluson át volt országgyűlési képviselő, lelkes híve gróf Tisza Istvánnak, akivel együtt szerkesztette több éven át a »Magyar Figyelő« c. folyóiratot. A M.T.Akadémia levelező, majd rendes és tiszteletbeli és igazgatósági tagjává s egy cikluson át alelnökévé választotta. Ferenc József király a Pro Litteris et Artibus-rendjellel tüntette ki, a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem tiszteletbeli doktorává választotta. 1927-ben tagja lett az újonnan alakított felsőháznak, mint az irodalom képviselője a főrendek között. A M. T. Akadémia magasztaló indokolással az irodalmi Nobel-díjra ajánlotta. Több város díszpolgárává választotta. (Schöpflin Aladár.) Herczeg Ferenc drámai színművei: »A dolovai nábob leánya«, szmű. (L. o.) »A három testőr«, boh. 3 felv. Bem. 1894. márc. 20. Nemzeti Színház. (Bécsben »Die beiden Grenadiere« c. alatt a Neu Wiener Bühne előadta 1914. nov. havában. Göteborgban: a Lorensbergtheater 1926. jan. havában adta elő.) »Honthy háza«, dr. 3 felv. Bem. 1896. febr. 14. U. o. »Nászuton«, énekes vj. 3 felv. Bem. 1896. nov. 24. Népszínház. Zenéje Konti Józseftől. »Gyurkovics lányok«, vj. 4 felv. (L. o.) »Az első vihar«, szmű 4 felv. Bem. 1899. febr. 17. Nemzeti Színház. »Ocskay brigadéros«, tört. szmű. (L. o.) »Balatoni rege«, szmű 3 felv. Bem. 1902. febr. 28. Vígszínház. A Nemzeti Színház 1923. nov. 21-én iktatta műsorába, valamint díszelőadásban hozta színre, 1926. jan. 29-én, az író 40 éves jubileumán. »Kéz kezet mos«, vj. 3 felv. Bem. 1903. febr. Vígszínház. A Nemzeti Színház bemutatta 1928. ápr. 27. »Bizánc«, tört. trag. Bem. 1904. ápr. 22. Nemzeti Színház. (L. o.) »Bujdosók«, szmű 1 felv. Bem. 1906. okt. 26. Vígszínház. »Déryné iíiasszony«, vj. 3 felv. Bem. 1907. febr. 6. U. o. 25-ödször: 1907. ápr. 25. Felújították 1918. szept. 14. (Később a Nemzeti Színház is műsorába iktatta.) »Avatójáték«. A Népszínház újjáépítése utáni megnyitására. 1907. »A kivándorló«, szmű 3 felv. Bem. 1909. febr. 6. Vígszínház. 25-ödször: ápr. 15. »Rébusz báró«, operett 3 felv. Zen. szerz. Huszka Jenő. Bem. 1909. nov. 20. Király Színház. »Bolondok tánca«, tragikomédia 3 felv. (Birinsky Leó nyomán.) Bem. 1913. szept. 19. Nemzeti Színház. »Az ezredes«, vj. 3 felv. Bem. 1914. jan. 30. Magyar Színház. (A bécsi Renaissance - Bühnén 1920. jan. 13-án »Die Perle der KIeopatra« c. alatt játszották először.) »Ünnepi játék.« Alkalmi prológ Szigligeti Ede születésnapjának századik évfordulójára. Bem. 1914. márc. 7. Nemzeti Színház. »Karolina vagy egy szerentsés flótás«, vj. 1 felv. Bem. nov. 18. Modern Színpad. (100-ik előadása 1917. febr. 14.) »Kék róka,« színjáték 3 felv. Bem. 1917. jan, 3. Vígszínház. Bécsben a Josefstadtertheater bem. aug. 31.; u. o. 100-ik előadása: 1917. dec. havában volt. Berlinben (Lessingtheater) 1918. jan. havában; Münchenben 1918. jún. havában, Rómában 1924. okt. 7-én, Párizsban a Potinier - színházban 1928. máj. 8-án adták. A Nemzeti Színház bemutatta 1926. febr. 11. (E művel elnyerte a Vojnich - díjat.) »Péter és Pál«, vj. 1 felv. Bem. 1917. okt. 12. Apolló Kabaré. A Renaissance Színház bem. 1922. jan. 18. »Árva László király«, szomorúj. 4 felv., előjátékkal. Bem. 1917. okt. 26. Nemzeti Színház. (Vojnich - díjjal jutalmazva.) 50-ik előadása: 1918. jún. Felújítása: 1926. febr. 5. »Tilla«, hét jelenés. Bem. 1918. nov. 22. Belvárosi Színház. Prágában 1924. ápr. 6-án (Svanda - színház) mutatták be. »A fekete lovas«, szmű 3 felv. Bem. 1919. dec. 5. Nemzeti Színház. 1920. jan, havában e művel Vojnich-díjat nyert. 50-edszer: 1920. nov. 16-án adták. Felújítása: 1924. márc. 29., 1929. márc. 8. »A holicsi Cupido« vj. 1 felv. Első előadása Keszthelyen, 1921. júl. 2. Utána 1921. okt. Nemzeti Színház. »Baba-Hu.« Egyfelvonásos, előjátékkal. Bem. 1921. nov. 25. Renaissance Színház. Ugyanakkor ugyanott: »Két ember.« Egyfelvonásos. »Aranyborjú.« Színjáték, előjátékkal, két részben. Bem. 1922. márc. 15. Vígszínház. »A Költő és a Halál«, szmű 1 felv. Bem. 1922. dec. 29. Nemzeti Színház. »Sirokkó«, vj. 3 felv., előjátékkal. Bem. 1923. márc. 14. Vígszínház. »A híd«, színjáték 4 felv. Bem. 1925. nov. 20. Nemzeti Színház. 50-edszer: 1926. ápr. 7. »Majomszínház«, komédia 3 felv. Bem. 1926. febr. 24. Vígszínház. »Szendrey Júlia«, szmű 3 felv. Bem. 1930. febr. 28. U. o. szin_II.0305.pdf II