Címszó: Hevesi Sándor dr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0321.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0321.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25564.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Hevesi Sándor dr.

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525555.htm

 

Szócikk: Hevesi Sándor dr. a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója, sz. 1873. (születés éve) máj. 3-án, Nagykanizsán. (megye) A budapesti (Budapest) egyetemen elvégezte előbb a jogot, utóbb a filozófiát és mindkét fakultáson doktorátust szerzett. Már fiatal korában ellenállhatatlanul vonzotta a színház és a tudós szorgalmával, a művész lelkesedésével feküdt neki a dramaturgia és színház-esztétika tanulmányozásának. Fiatalkori (15 éves kora óta írt) első tanulmányai, melyeket később (1896.) (időpont) »Dráma és színpad« (cím) (információ)  címmel könyvvé állított össze, Kaposi József (személy) »Magyar Szemlé«-jében (intézmény) (információ)  jelentek meg és a napi és hetilapokban is (Magyarország, (intézmény) Pesti Napló, (intézmény) (információ)  Élet (intézmény) stb.) sűrűn jelentek meg dramaturgiai cikkei. Közben tanár volt az egyik fővárosi (Budapest) reáliskolában. Irodalmi munkássága magára vonta az illetékes színházi körök figyelmét és 1901. (időpont) elején Beöthy László, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  akkori igazgatója, meghívta a színházhoz rendezőnek. Ez volt az első eset a Nemzeti Színháznál, (intézmény) (információ)  hogy íróembert neveztek ki rendezőnek. A közben megalakult Thália Társaságnak (intézmény) ő volt a szellemi vezetője, dramaturgja és rendezője. Új hangú darabokat adatott elő, az akkori modern drámai törekvések legjellemzőbb műveit, melyek revelációként hatottak a magyar közönségre; új, fiatal tehetségeket fedezett fel, akikből a mai magyar színészet legkiválóbbjainak egész sora emelkedett ki. Neki volt a legfőbb része abban, hogy a Thália társaság küzdelmes, rövid pályával a modern magyar dráma és színészet döntő jelentőségű tényezőjévé vált. 1907-ben (időpont) Máder Raoul (személy) igazgatása alatt a Népszínház - Vígopera (intézmény) (információ)  főrendezője lett, de egy év múlva visszatért a Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  mint főrendező. Gróf Bánffy Miklós (személy) (információ)  intendánssága idején, 1912-ben (időpont) az Operaházba (intézmény) (információ)  tette át működése színterét, mint főrendező és munkássága nagy hatással volt operarendezésünk modernizálására. Többek között beállította a Mozart-ciklust, (személy) (információ)  felfrissítette a »Hoffmann meséi«, (cím) (információ)  az »Aida«, (cím) (információ)  a »Troubadour« (cím) (információ)  előadásait. Közben a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  megválasztotta tagjának. 1922-ben (időpont) »Császár és komédiás« (cím) (információ)  c. darabjával elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia (intézmény) (információ)  Vojnich-díját (személy) és ugyanebben az évben a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  főrendezője lett, 1923-ban (időpont) pedig a színház igazgatója. Az ő igazgatása alatt a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  olyan virágzásba jutott, amilyenre még alig volt példa viszontagságos történetében. Nehéz időkben, nehéz körülmények között, az állam ki nem elégítő anyagi támogatásával küzködve, a színház tulajdonkópeni közönségének, a művelt középosztálynak elszegényedése dacára visszaszerezte a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  népszerűségét. A nézőtér úgyszólván napról­napra megtelt, egyik siker a másikat érte. Az izgatott politikai és társadalmi atmoszférában sok támadásnak volt kitéve egy-egy előadása miatt, ő azonban szilárdan állott művészi feladatai mellett. A színház Shakespeare- (személy) (információ)  és Moliére-repertoárjait (személy) teljesen megújíttotta, az összes darabokat újra rendezte, mély tanulmányon alapuló, eredeti felfogásban a két világirodalmi író klasszikus műveiből ciklusokat rendezett, melyek páratlan sikerrel jártak. Különösen a magyar Shakespeare-kultusz (személy) (információ)  valóságos renaissancea fűződik az ő munkásságához. A magyar drámairodalom érdekében kifejtett tevékenysége is fokozott jelentőségű. Nemcsak felismerte a tehetségeket, hanem óriási tapasztalatával, finom művészi érzékével segítségükre is van darabjaik kidolgozásában és a színpadon életképessé tételében. Herczeg Ferenc, (személy) (információ)  Csathó Kálmán, (személy) (információ)  Móricz Zsigmond (személy) (információ)  darabjait kitűnő előadásban nagy sikerre vitte, Zilahy Lajos (személy) (információ)  drámaíró tehetsége ő alatta bontakozott ki. Minden darab rendezésében támogatására van a rendezőknek. Nem egy szellemes, újszerű rendezés fűződik nevéhez. »Az ember tragédiá«-ját, (cím) a »Faust«-ot, (cím) (információ)  a magyar és külföldi klasszikus irodalom számos más remekét új szcenáriummal hozta színre. A színházban erős fegyelmet hozott létre, vezetése alatt a színészek megfeszített erővel dolgoznak, de szívesen is végzik a nagy munkát, mert napról-napra érzik sikerét és mert minden tehetséget arra a helyre állít, amelyre való. Páratlan munkaerő, egyedüli szenvedélye a munka és az ő irama ragadja magával a színház egész személyzetét. Az ő műve a Nemzeti Színház Kamara Színházá-nak (intézmény) (információ)  létrejövetele, amellyel a magyar színpad új színt kapott. A Kamara Színház (intézmény) az ő vezetése alatt pompásan felvirágzott, megtalálta a maga stílusát, meghódította a közönséget és megteremtette a lehetőségeket az intimebb hatású darabok sikeres eljátszására. Mint író is olyan munkásságot fejt ki, amely maga is elegendő volna egy életre. Színház-esztétikai munkái említett fiatalkori könyvén kivül: »Az előadás művészete«, (cím) »A színjátszás művészete« (cím) »Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések« (cím) c. könyvei a maguk nemében úttörők. Ezenkívül a sajtóban is gyakran felszólal a színház egyes fontos kérdéseiben. Eredeti drámái: »Az apja fia«. (cím) Bem. Magyar Színház, (intézmény) (információ)  1912. (időpont) szept. 22. »A madonna rózsája«. (cím) Bem. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  1915. (időpont) nov. 13. »Görögtűz«. (cím) (információ)  Bem. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  1918. (időpont) máj. 3. »Császár és komédiás«. (cím) (információ)  Bem. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  1919. (időpont) febr. 21. »A gyilkos álarc«. (cím) Bem. Andrássy-úti Színház (intézmény) (információ)  1923. (időpont) febr. 15. »Elzevir«. (cím) Bem. a Nemzeti Színház Kamara Színháza, (intézmény) (információ)  1925. (időpont) okt. 24. »Amazon«. (cím) Bem. 1928. (időpont) Belvárosi Színház, (intézmény) (információ)  mind irodalmi és színpadi szempontból nagy figyelemre méltó művek, közülük a »Császár és komédiás« (cím) (információ)  és »EIzevir« (cím) állandó műsor-darabok maradtak. Jókai (személy) (információ)  regényei: az »Új földesúr«, (cím) »Egy magyar nábob«, (cím) (információ)  »Kárpáthy Zoltán«, (cím) (információ)  »A kőszívű ember fiai«, (cím) »A fekete gyémántok«, (cím) a »Szegény gazdagok«, (cím) az ő dramatizálásában kerültek először színre, részint a Magyar Színházban, (intézmény) (információ)  részint a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Moliére (személy) műsoron lévő darabjait ő fordította és ő a fordítója Bemard Shaw (személy) nálunk színre került összes darabjainak. Egyéb darabfordításainak száma régi és modern drámaírókból légió; néhány opera is az ő fordításában került színre. 1929. (időpont) őszén a londoni egyetem meghívására előadásokat tartott a magyar irodalomról és a magyar Shakespeare-kultuszról. (személy) (információ)  Ezeknek nagy hatása volt a magyar irodalmi kultúra propagandája szempontjából. Munkásságáért számos kitüntetésben részesült, a Kisfaludy - Társaság (intézmény) (információ)  tagjává választotta, a közoktatásügyi miniszter a Színművészeti Akadémia (intézmény) tanárává nevezte ki stb. Működése a magyar színházi kultúra legjelentősebb fejezete az utóbbi negyedszázadban. (Schöpflin Aladár.) (személy) (információ)  szin_II.0321.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Hevesi Sándor dr. címszóvég 25564 Szócikk: Hevesi Sándor dr. a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója, sz. 1873. máj. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 3-án, Nagykanizsán. ytelepulesy nagykanizsa ytelepulesy Nagykanizsá ymegyey zala megye ykodvegy A budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen elvégezte előbb a jogot, utóbb a filozófiát és mindkét fakultáson doktorátust szerzett. Már fiatal korában ellenállhatatlanul vonzotta a színház és a tudós szorgalmával, a művész lelkesedésével feküdt neki a dramaturgia és színház-esztétika tanulmányozásának. Fiatalkori (15 éves kora óta írt) első tanulmányai, melyeket később (1896.) xevtizedx 1895 »Dráma xtalanevtizedx 1905 és színpad« ycimy dráma és színpad ycimy Dráma és színpad ycimy dráma ycimy és ycimy színpad ycimy ycimy Dráma ycimy és ycimy színpad ycimy ykodvegy címmel könyvvé állított össze, Kaposi József yszemelynevy kaposi józsef yszemelynevy Kaposi József yszemelynevy kaposi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kaposi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Magyar Szemlé«-jében yintezmenyy magyar szemle yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy szemle yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy jelentek meg és a napi és hetilapokban is (Magyarország, yintezmenyy magyarország yintezmenyy Magyaror yintezmenyy magyarország yintezmenyy yintezmenyy Magyaror yintezmenyy ykodvegy Pesti Napló, yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy Élet yintezmenyy élet yintezmenyy Élet yintezmenyy élet yintezmenyy yintezmenyy Élet yintezmenyy ykodvegy stb.) sűrűn jelentek meg dramaturgiai cikkei. Közben tanár volt az egyik fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy reáliskolában. Irodalmi munkássága magára vonta az illetékes színházi körök figyelmét és 1901. xevtizedx 1905 elején Beöthy László, yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy akkori igazgatója, meghívta a színházhoz rendezőnek. Ez volt az első eset a Nemzeti Színháznál, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy hogy íróembert neveztek ki rendezőnek. A közben megalakult Thália Társaságnak yintezmenyy thália társaság yintezmenyy Thália T yintezmenyy thália yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Thália yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy ő volt a szellemi vezetője, dramaturgja és rendezője. Új hangú darabokat adatott elő, az akkori modern drámai törekvések legjellemzőbb műveit, melyek revelációként hatottak a magyar közönségre; új, fiatal tehetségeket fedezett fel, akikből a mai magyar színészet legkiválóbbjainak egész sora emelkedett ki. Neki volt a legfőbb része abban, hogy a Thália társaság küzdelmes, rövid pályával a modern magyar dráma és színészet döntő jelentőségű tényezőjévé vált. 1907-ben Máder xtalanevtizedx 1915 Raoul yszemelynevy máder raoul yszemelynevy Máder Raoul yszemelynevy máder yszemelynevy raoul yszemelynevy yszemelynevy Máder yszemelynevy Raoul yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt a Népszínház - Vígopera yintezmenyy népszínház - vígopera yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy - yintezmenyy vígopera yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy főrendezője lett, de egy év múlva visszatért a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mint főrendező. Gróf Bánffy Miklós yszemelynevy gróf bánffy miklós yszemelynevy Gróf Bánffy Miklós yszemelynevy gróf yszemelynevy bánffy yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Miklós yszemel intendánssága idején, 1912-ben xevtizedx 1915 az xtalanevtizedx 1925 Operaházba yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy tette át működése színterét, mint főrendező és munkássága nagy hatással volt operarendezésünk modernizálására. Többek között beállította a Mozart-ciklust, yszemelynevy mozart yszemelynevy Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy yszemelynevy Mozart yszemelynevy ykodvegy felfrissítette a »Hoffmann meséi«, ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy az »Aida«, ycimy aida ycimy Aida ycimy aida ycimy ycimy Aida ycimy ykodvegy a »Troubadour« ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy előadásait. Közben a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy megválasztotta tagjának. 1922-ben xevtizedx 1925 »Császár és komédiás« ycimy császár és komédiás ycimy Császár és komédiás ycimy császár ycimy és ycimy komédiás ycimy ycimy Császár ycimy és ycimy komédiás ycimy ykodvegy c. darabjával elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia yintezmenyy magyar tudományos akadémia yintezmenyy Magyar T yintezmenyy magyar yintezmenyy tudományos yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy Vojnich-díját yszemelynevy vojnich yszemelynevy Vojnich yszemelynevy vojnich yszemelynevy yszemelynevy Vojnich yszemelynevy ykodvegy és ugyanebben az évben a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy főrendezője lett, 1923-ban pedig a színház igazgatója. Az ő igazgatása alatt a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy olyan virágzásba jutott, amilyenre még alig volt példa viszontagságos történetében. Nehéz időkben, nehéz körülmények között, az állam ki nem elégítő anyagi támogatásával küzködve, a színház tulajdonkópeni közönségének, a művelt középosztálynak elszegényedése dacára visszaszerezte a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy népszerűségét. A nézőtér úgyszólván napról­napra megtelt, egyik siker a másikat érte. Az izgatott politikai és társadalmi atmoszférában sok támadásnak volt kitéve egy-egy előadása miatt, ő azonban szilárdan állott művészi feladatai mellett. A színház Shakespeare- yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy és Moliére-repertoárjait yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy teljesen megújíttotta, az összes darabokat újra rendezte, mély tanulmányon alapuló, eredeti felfogásban a két világirodalmi író klasszikus műveiből ciklusokat rendezett, melyek páratlan sikerrel jártak. Különösen a magyar Shakespeare-kultusz yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy valóságos renaissancea fűződik az ő munkásságához. A magyar drámairodalom érdekében kifejtett tevékenysége is fokozott jelentőségű. Nemcsak felismerte a tehetségeket, hanem óriási tapasztalatával, finom művészi érzékével segítségükre is van darabjaik kidolgozásában és a színpadon életképessé tételében. Herczeg Ferenc, yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Csathó Kálmán, yszemelynevy csathó kálmán yszemelynevy Csathó Kálmán yszemelynevy csathó yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Csathó yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Móricz Zsigmond yszemelynevy móricz zsigmond yszemelynevy Móricz Zsigmond yszemelynevy móricz yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Móricz yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy darabjait kitűnő előadásban nagy sikerre vitte, Zilahy Lajos yszemelynevy zilahy lajos yszemelynevy Zilahy Lajos yszemelynevy zilahy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy drámaíró tehetsége ő alatta bontakozott ki. Minden darab rendezésében támogatására van a rendezőknek. Nem egy szellemes, újszerű rendezés fűződik nevéhez. »Az ember tragédiá«-ját, ycimy az ember tragédia ycimy Az ember tragédiá ycimy az ycimy ember ycimy tragédia ycimy ycimy Az ycimy ember ycimy tragédiá ycimy ykodvegy a »Faust«-ot, ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy a magyar és külföldi klasszikus irodalom számos más remekét új szcenáriummal hozta színre. A színházban erős fegyelmet hozott létre, vezetése alatt a színészek megfeszített erővel dolgoznak, de szívesen is végzik a nagy munkát, mert napról-napra érzik sikerét és mert minden tehetséget arra a helyre állít, amelyre való. Páratlan munkaerő, egyedüli szenvedélye a munka és az ő irama ragadja magával a színház egész személyzetét. Az ő műve a Nemzeti Színház Kamara Színházá-nak yintezmenyy nemzeti színház kamara színháza yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy kamara yintezmenyy színháza yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy létrejövetele, amellyel a magyar színpad új színt kapott. A Kamara Színház yintezmenyy kamara színház yintezmenyy Kamara S yintezmenyy kamara yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Kamara yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy az ő vezetése alatt pompásan felvirágzott, megtalálta a maga stílusát, meghódította a közönséget és megteremtette a lehetőségeket az intimebb hatású darabok sikeres eljátszására. Mint író is olyan munkásságot fejt ki, amely maga is elegendő volna egy életre. Színház-esztétikai munkái említett fiatalkori könyvén kivül: »Az előadás művészete«, ycimy az előadás művészete ycimy Az előadás művészete ycimy az ycimy előadás ycimy művészete ycimy ycimy Az ycimy előadás ycimy művészete ycimy ykodvegy »A színjátszás művészete« ycimy a színjátszás művészete ycimy A színjátszás művészete ycimy a ycimy színjátszás ycimy művészete ycimy ycimy A ycimy színjátszás ycimy művészete ycimy ykodvegy »Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések« ycimy az igazi shakespeare és egyéb kérdések ycimy Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések ycimy az ycimy igazi ycimy shakespeare ycimy és ycimy egyéb ycimy kérdések ycimy ycimy Az ycimy igazi ycimy Sh c. könyvei a maguk nemében úttörők. Ezenkívül a sajtóban is gyakran felszólal a színház egyes fontos kérdéseiben. Eredeti drámái: »Az apja fia«. ycimy az apja fia ycimy Az apja fia ycimy az ycimy apja ycimy fia ycimy ycimy Az ycimy apja ycimy fia ycimy ykodvegy Bem. Magyar Színház, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1912. xevtizedx 1915 szept. 22. »A madonna rózsája«. ycimy a madonna rózsája ycimy A madonna rózsája ycimy a ycimy madonna ycimy rózsája ycimy ycimy A ycimy madonna ycimy rózsája ycimy ykodvegy Bem. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1915. nov. 13. »Görögtűz«. ycimy görögtűz ycimy Görögtűz ycimy görögtűz ycimy ycimy Görögtűz ycimy ykodvegy Bem. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1918. máj. 3. »Császár és komédiás«. ycimy császár és komédiás ycimy Császár és komédiás ycimy császár ycimy és ycimy komédiás ycimy ycimy Császár ycimy és ycimy komédiás ycimy ykodvegy Bem. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1919. febr. xtalanevtizedx 1925 21. »A gyilkos álarc«. ycimy a gyilkos álarc ycimy A gyilkos álarc ycimy a ycimy gyilkos ycimy álarc ycimy ycimy A ycimy gyilkos ycimy álarc ycimy ykodvegy Bem. Andrássy-úti Színház yintezmenyy andrássy-úti színház yintezmenyy Andrássy yintezmenyy andrássy-úti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Andrássy yintezmenyy ykodvegy 1923. xevtizedx 1925 febr. 15. »Elzevir«. ycimy elzevir ycimy Elzevir ycimy elzevir ycimy ycimy Elzevir ycimy ykodvegy Bem. a Nemzeti Színház Kamara Színháza, yintezmenyy nemzeti színház kamara színháza yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy kamara yintezmenyy színháza yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1925. okt. 24. »Amazon«. ycimy amazon ycimy Amazon ycimy amazon ycimy ycimy Amazon ycimy ykodvegy Bem. 1928. Belvárosi Színház, yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy mind irodalmi és színpadi szempontból nagy figyelemre méltó művek, közülük a »Császár és komédiás« ycimy császár és komédiás ycimy Császár és komédiás ycimy császár ycimy és ycimy komédiás ycimy ycimy Császár ycimy és ycimy komédiás ycimy ykodvegy és »EIzevir« ycimy eizevir ycimy EIzevir ycimy eizevir ycimy ycimy EIzevir ycimy ykodvegy állandó műsor-darabok maradtak. Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy regényei: az »Új földesúr«, ycimy új földesúr ycimy Új földesúr ycimy új ycimy földesúr ycimy ycimy Új ycimy földesúr ycimy ykodvegy »Egy magyar nábob«, ycimy egy magyar nábob ycimy Egy magyar nábob ycimy egy ycimy magyar ycimy nábob ycimy ycimy Egy ycimy magyar ycimy nábob ycimy ykodvegy »Kárpáthy Zoltán«, ycimy kárpáthy zoltán ycimy Kárpáthy Zoltán ycimy kárpáthy ycimy zoltán ycimy ycimy Kárpáthy ycimy Zoltán ycimy ykodvegy »A kőszívű ember fiai«, ycimy a kőszívű ember fiai ycimy A kőszívű ember fiai ycimy a ycimy kőszívű ycimy ember ycimy fiai ycimy ycimy A ycimy kőszívű ycimy ember ycimy fiai ycimy ykodvegy »A fekete gyémántok«, ycimy a fekete gyémántok ycimy A fekete gyémántok ycimy a ycimy fekete ycimy gyémántok ycimy ycimy A ycimy fekete ycimy gyémántok ycimy ykodvegy a »Szegény gazdagok«, ycimy szegény gazdagok ycimy Szegény gazdagok ycimy szegény ycimy gazdagok ycimy ycimy Szegény ycimy gazdagok ycimy ykodvegy az ő dramatizálásában kerültek először színre, részint a Magyar Színházban, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy részint a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy műsoron lévő darabjait ő fordította és ő a fordítója Bemard Shaw yszemelynevy bemard shaw yszemelynevy Bemard Shaw yszemelynevy bemard yszemelynevy shaw yszemelynevy yszemelynevy Bemard yszemelynevy Shaw yszemelynevy ykodvegy nálunk színre került összes darabjainak. Egyéb darabfordításainak száma régi és modern drámaírókból légió; néhány opera is az ő fordításában került színre. 1929. őszén xtalanevtizedx 1935 a londoni ytelepulesy london ytelepulesy london ykodvegy egyetem meghívására előadásokat tartott a magyar irodalomról és a magyar Shakespeare-kultuszról. yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy Ezeknek nagy hatása volt a magyar irodalmi kultúra propagandája szempontjából. Munkásságáért számos kitüntetésben részesült, a Kisfaludy - Társaság yintezmenyy kisfaludy - társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy tagjává választotta, a közoktatásügyi miniszter a Színművészeti Akadémia yintezmenyy színművészeti akadémia yintezmenyy Színművé yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Színművé yintezmenyy ykodvegy tanárává nevezte ki stb. Működése a magyar színházi kultúra legjelentősebb fejezete az utóbbi negyedszázadban. (Schöpflin Aladár.) yszemelynevy schöpflin aladár yszemelynevy Schöpflin Aladár yszemelynevy schöpflin yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Schöpflin yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy schöpflin aladár szin_II.0321.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Hevesi Sándor dr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0321.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0321.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25564.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Hevesi Sándor dr.

Szócikk: Hevesi Sándor dr. a Nemzeti Színház igazgatója, sz. 1873. máj. 3-án, Nagykanizsán. A budapesti egyetemen elvégezte előbb a jogot, utóbb a filozófiát és mindkét fakultáson doktorátust szerzett. Már fiatal korában ellenállhatatlanul vonzotta a színház és a tudós szorgalmával, a művész lelkesedésével feküdt neki a dramaturgia és színház-esztétika tanulmányozásának. Fiatalkori (15 éves kora óta írt) első tanulmányai, melyeket később (1896.) »Dráma és színpad« címmel könyvvé állított össze, Kaposi József »Magyar Szemlé«-jében jelentek meg és a napi és hetilapokban is (Magyarország, Pesti Napló, Élet stb.) sűrűn jelentek meg dramaturgiai cikkei. Közben tanár volt az egyik fővárosi reáliskolában. Irodalmi munkássága magára vonta az illetékes színházi körök figyelmét és 1901. elején Beöthy László, a Nemzeti Színház akkori igazgatója, meghívta a színházhoz rendezőnek. Ez volt az első eset a Nemzeti Színháznál, hogy íróembert neveztek ki rendezőnek. A közben megalakult Thália Társaságnak ő volt a szellemi vezetője, dramaturgja és rendezője. Új hangú darabokat adatott elő, az akkori modern drámai törekvések legjellemzőbb műveit, melyek revelációként hatottak a magyar közönségre; új, fiatal tehetségeket fedezett fel, akikből a mai magyar színészet legkiválóbbjainak egész sora emelkedett ki. Neki volt a legfőbb része abban, hogy a Thália társaság küzdelmes, rövid pályával a modern magyar dráma és színészet döntő jelentőségű tényezőjévé vált. 1907-ben Máder Raoul igazgatása alatt a Népszínház - Vígopera főrendezője lett, de egy év múlva visszatért a Nemzeti Színházhoz, mint főrendező. Gróf Bánffy Miklós intendánssága idején, 1912-ben az Operaházba tette át működése színterét, mint főrendező és munkássága nagy hatással volt operarendezésünk modernizálására. Többek között beállította a Mozart-ciklust, felfrissítette a »Hoffmann meséi«, az »Aida«, a »Troubadour« előadásait. Közben a Petőfi Társaság megválasztotta tagjának. 1922-ben »Császár és komédiás« c. darabjával elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Vojnich-díját és ugyanebben az évben a Nemzeti Színház főrendezője lett, 1923-ban pedig a színház igazgatója. Az ő igazgatása alatt a Nemzeti Színház olyan virágzásba jutott, amilyenre még alig volt példa viszontagságos történetében. Nehéz időkben, nehéz körülmények között, az állam ki nem elégítő anyagi támogatásával küzködve, a színház tulajdonkópeni közönségének, a művelt középosztálynak elszegényedése dacára visszaszerezte a Nemzeti Színház népszerűségét. A nézőtér úgyszólván napról­napra megtelt, egyik siker a másikat érte. Az izgatott politikai és társadalmi atmoszférában sok támadásnak volt kitéve egy-egy előadása miatt, ő azonban szilárdan állott művészi feladatai mellett. A színház Shakespeare- és Moliére-repertoárjait teljesen megújíttotta, az összes darabokat újra rendezte, mély tanulmányon alapuló, eredeti felfogásban a két világirodalmi író klasszikus műveiből ciklusokat rendezett, melyek páratlan sikerrel jártak. Különösen a magyar Shakespeare-kultusz valóságos renaissancea fűződik az ő munkásságához. A magyar drámairodalom érdekében kifejtett tevékenysége is fokozott jelentőségű. Nemcsak felismerte a tehetségeket, hanem óriási tapasztalatával, finom művészi érzékével segítségükre is van darabjaik kidolgozásában és a színpadon életképessé tételében. Herczeg Ferenc, Csathó Kálmán, Móricz Zsigmond darabjait kitűnő előadásban nagy sikerre vitte, Zilahy Lajos drámaíró tehetsége ő alatta bontakozott ki. Minden darab rendezésében támogatására van a rendezőknek. Nem egy szellemes, újszerű rendezés fűződik nevéhez. »Az ember tragédiá«-ját, a »Faust«-ot, a magyar és külföldi klasszikus irodalom számos más remekét új szcenáriummal hozta színre. A színházban erős fegyelmet hozott létre, vezetése alatt a színészek megfeszített erővel dolgoznak, de szívesen is végzik a nagy munkát, mert napról-napra érzik sikerét és mert minden tehetséget arra a helyre állít, amelyre való. Páratlan munkaerő, egyedüli szenvedélye a munka és az ő irama ragadja magával a színház egész személyzetét. Az ő műve a Nemzeti Színház Kamara Színházá-nak létrejövetele, amellyel a magyar színpad új színt kapott. A Kamara Színház az ő vezetése alatt pompásan felvirágzott, megtalálta a maga stílusát, meghódította a közönséget és megteremtette a lehetőségeket az intimebb hatású darabok sikeres eljátszására. Mint író is olyan munkásságot fejt ki, amely maga is elegendő volna egy életre. Színház-esztétikai munkái említett fiatalkori könyvén kivül: »Az előadás művészete«, »A színjátszás művészete« »Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések« c. könyvei a maguk nemében úttörők. Ezenkívül a sajtóban is gyakran felszólal a színház egyes fontos kérdéseiben. Eredeti drámái: »Az apja fia«. Bem. Magyar Színház, 1912. szept. 22. »A madonna rózsája«. Bem. Nemzeti Színház, 1915. nov. 13. »Görögtűz«. Bem. Nemzeti Színház, 1918. máj. 3. »Császár és komédiás«. Bem. Nemzeti Színház, 1919. febr. 21. »A gyilkos álarc«. Bem. Andrássy-úti Színház 1923. febr. 15. »Elzevir«. Bem. a Nemzeti Színház Kamara Színháza, 1925. okt. 24. »Amazon«. Bem. 1928. Belvárosi Színház, mind irodalmi és színpadi szempontból nagy figyelemre méltó művek, közülük a »Császár és komédiás« és »EIzevir« állandó műsor-darabok maradtak. Jókai regényei: az »Új földesúr«, »Egy magyar nábob«, »Kárpáthy Zoltán«, »A kőszívű ember fiai«, »A fekete gyémántok«, a »Szegény gazdagok«, az ő dramatizálásában kerültek először színre, részint a Magyar Színházban, részint a Nemzeti Színházban. Moliére műsoron lévő darabjait ő fordította és ő a fordítója Bemard Shaw nálunk színre került összes darabjainak. Egyéb darabfordításainak száma régi és modern drámaírókból légió; néhány opera is az ő fordításában került színre. 1929. őszén a londoni egyetem meghívására előadásokat tartott a magyar irodalomról és a magyar Shakespeare-kultuszról. Ezeknek nagy hatása volt a magyar irodalmi kultúra propagandája szempontjából. Munkásságáért számos kitüntetésben részesült, a Kisfaludy - Társaság tagjává választotta, a közoktatásügyi miniszter a Színművészeti Akadémia tanárává nevezte ki stb. Működése a magyar színházi kultúra legjelentősebb fejezete az utóbbi negyedszázadban. (Schöpflin Aladár.) szin_II.0321.pdf II