Címszó: Hofmannsthal Hugo - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1874

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0332.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0332.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25619.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Hofmannsthal Hugo

Szócikk: Hofmannsthal Hugo von, osztrák (nemzetiség) színműíró, sz. 1874-ben, (születés éve) Bécsben, (ország) megh. 1929. júl. 15-én, u. o. A gimnázium elvégzése után a bécsi (ország) egyetemen jogot és filológiát hallgatott. Tizennyolcéves korában Teophil Morren (személy) álnéven »Gestern« (cím) címen drámai tanulmányt írt és adott ki. Ugyanabban az időben írta »Der Tod des Tizian« (cím) című drámáját, amely különösen nyelvének szépségével és finomságával keltett feltűnést. Ezzel alapította meg hírnevét. Elsőnek Hermann Bahr (személy) (információ)  fedezte fel lés méltatta rendkivüli tehetségét. 1899-ben (időpont) egy kötet egyfelvonásost adott ki, majd több kisebb jelentőségű munkája után újra átdolgozta az »Elektrá«-t, (cím) (információ)  amihez később Strauss Richárd (személy) (információ)  komponált zenét. Nálunk Várady Sándor (személy) (információ)  tolmácsolásában 1910. (időpont) márc. 10-én mutatták be a M. Kir. Operaházban. (intézmény) Egyik legjelentősebb munkájának a »Sophokles« (cím) (információ)  Oedipusához (személy) (információ)  írott előjátékát, az »Oedipus und die Sphinx« (cím) (információ)  c. drámai játékát tekintik. Átdolgozta az Oedipust (cím) (információ)  is és bár itt egyes részletek átültetésével igen önkényesen bánt el. Reinhardt (személy) (információ)  az ő. fordítását használta fel az arénákban való bemutatásra. Ugyancsak Reinhardt (személy) (információ)  számára írta a »Jedermann« (cím) és a »Salzburger grosses Welttheater« (cím) c. drámai munkáját. Elektrán (cím) (információ)  kivül Richárd Strauss (személy) (információ)  számára írta meg a »Rosencavallier« (cím) és az »Ariadne auf Naxos« (cím) c. operák szövegét. De ezeken a megemlített művein kivül is több kötete jelent meg. Nagyon termékeny író volt. Munkái jó részét a világ minden művelt nyelvére átfordították, magyarul is több jelent meg. Nálunk színre került művei: »Christina's Heimreise«, (cím) szmű. Bem. Reinhardt (személy) (információ)  társulata a Vígszínházban, (intézmény) (információ)  a szerző jelenlétében, 1910. (időpont) máj. 9-én. »A rózsalovag«, (cím) zenés játék, zen. szerz. Strauss Richárd. (személy) (információ)  Ford. Várady Sándor. (személy) (információ)  Bem. 1911. (időpont) máj. 21. M. Kir. Operaház. (intézmény) »Jedermann« (cím) c drámáját Reinhardt (személy) (információ)  társulata bemutatta a Vígszínházban, (intézmény) (információ)  1912.ápr. (időpont) 23-án. A miskolci (megye) színtársulat a Fővárosi Operett Színházban (intézmény) (információ)  bemutatta 1926. (időpont) okt. 1-én, Kállay Miklós (személy) (információ)  fordításában. 1929. (időpont) újra játszották a Városi Színházban, (intézmény) (információ)  német (nemzetiség) (információ)  színészek. »A balga és a halál«, (cím) drámai költemény, ford. Somlyó Zoltán. (személy) (információ)  Bem. 1920. (időpont) ápr. 4. Kamara Színház. (intézmény) (A volt Medgyaszay Színház.) (intézmény) (információ)  »Akit nem lehet megvesztegetni«, (cím) dráma, a bécsi Raimund­theater (intézmény) (információ)  bem. a Vígszínházban, (intézmény) (információ)  1923. (időpont) máj. 18-án. szin_II.0332.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Hofmannsthal Hugo címszóvég 25619 Szócikk: Hofmannsthal Hugo von, osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy színműíró, sz. 1874-ben, Bécsben, xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy megh. 1929. júl. 15-én, u. o. A gimnázium elvégzése után a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy egyetemen jogot és filológiát hallgatott. Tizennyolcéves korában Teophil Morren yszemelynevy teophil morren yszemelynevy Teophil Morren yszemelynevy teophil yszemelynevy morren yszemelynevy yszemelynevy Teophil yszemelynevy Morren yszemelynevy ykodvegy álnéven »Gestern« ycimy gestern ycimy Gestern ycimy gestern ycimy ycimy Gestern ycimy ykodvegy címen drámai tanulmányt írt és adott ki. Ugyanabban az időben írta »Der Tod des Tizian« ycimy der tod des tizian ycimy Der Tod des Tizian ycimy der ycimy tod ycimy des ycimy tizian ycimy ycimy Der ycimy Tod ycimy des ycimy Tizian ycimy ykodvegy című drámáját, amely különösen nyelvének szépségével és finomságával keltett feltűnést. Ezzel alapította meg hírnevét. Elsőnek Hermann Bahr yszemelynevy hermann bahr yszemelynevy Hermann Bahr yszemelynevy hermann yszemelynevy bahr yszemelynevy yszemelynevy Hermann yszemelynevy Bahr yszemelynevy ykodvegy fedezte fel lés méltatta rendkivüli tehetségét. 1899-ben xevtizedx 1895 egy xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 kötet egyfelvonásost adott ki, majd több kisebb jelentőségű munkája után újra átdolgozta az »Elektrá«-t, ycimy elektra ycimy Elektrá ycimy elektra ycimy ycimy Elektrá ycimy ykodvegy amihez később Strauss Richárd yszemelynevy strauss richárd yszemelynevy Strauss Richárd yszemelynevy strauss yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Strauss yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy komponált zenét. Nálunk Várady Sándor yszemelynevy várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy tolmácsolásában 1910. xevtizedx 1915 márc. 10-én mutatták be a M. Kir. Operaházban. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy Egyik legjelentősebb munkájának a »Sophokles« ycimy sophokles ycimy Sophokles ycimy sophokles ycimy ycimy Sophokles ycimy ykodvegy Oedipusához yszemelynevy oedipus yszemelynevy Oedipus yszemelynevy oedipus yszemelynevy yszemelynevy Oedipus yszemelynevy ykodvegy írott előjátékát, az »Oedipus und die Sphinx« ycimy oedipus und die sphinx ycimy Oedipus und die Sphinx ycimy oedipus ycimy und ycimy die ycimy sphinx ycimy ycimy Oedipus ycimy und ycimy die ycimy Sphinx ycimy ykodvegy c. drámai játékát tekintik. Átdolgozta az Oedipust ycimy oedipus ycimy Oedipus ycimy oedipus ycimy ycimy Oedipus ycimy ykodvegy is és bár itt egyes részletek átültetésével igen önkényesen bánt el. Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy az ő. fordítását használta fel az arénákban való bemutatásra. Ugyancsak Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy számára írta a »Jedermann« ycimy jedermann ycimy Jedermann ycimy jedermann ycimy ycimy Jedermann ycimy ykodvegy és a »Salzburger grosses Welttheater« ycimy salzburger grosses welttheater ycimy Salzburger grosses Welttheater ycimy salzburger ycimy grosses ycimy welttheater ycimy ycimy Salzburger ycimy grosses ycimy Welttheater ycimy ykodvegy c. drámai munkáját. Elektrán ycimy elektra ycimy Elektrá ycimy elektra ycimy ycimy Elektrá ycimy ykodvegy kivül Richárd Strauss yszemelynevy richárd strauss yszemelynevy Richárd Strauss yszemelynevy richárd yszemelynevy strauss yszemelynevy yszemelynevy Richárd yszemelynevy Strauss yszemelynevy ykodvegy számára írta meg a »Rosencavallier« ycimy rosencavallier ycimy Rosencavallier ycimy rosencavallier ycimy ycimy Rosencavallier ycimy ykodvegy és az »Ariadne auf Naxos« ycimy ariadne auf naxos ycimy Ariadne auf Naxos ycimy ariadne ycimy auf ycimy naxos ycimy ycimy Ariadne ycimy auf ycimy Naxos ycimy ykodvegy c. operák szövegét. De ezeken a megemlített művein kivül is több kötete jelent meg. Nagyon termékeny író volt. Munkái jó részét a világ minden művelt nyelvére átfordították, magyarul is több jelent meg. Nálunk színre került művei: »Christina's Heimreise«, ycimy christina's heimreise ycimy Christina's Heimreise ycimy christina's ycimy heimreise ycimy ycimy Christina's ycimy Heimreise ycimy ykodvegy szmű. Bem. Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy társulata a Vígszínházban, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy a szerző jelenlétében, 1910. máj. 9-én. »A rózsalovag«, ycimy a rózsalovag ycimy A rózsalovag ycimy a ycimy rózsalovag ycimy ycimy A ycimy rózsalovag ycimy ykodvegy zenés játék, zen. szerz. Strauss Richárd. yszemelynevy strauss richárd yszemelynevy Strauss Richárd yszemelynevy strauss yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Strauss yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy Ford. Várady Sándor. yszemelynevy várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Bem. 1911. máj. 21. M. Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy »Jedermann« ycimy jedermann ycimy Jedermann ycimy jedermann ycimy ycimy Jedermann ycimy ykodvegy c drámáját Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy társulata bemutatta a Vígszínházban, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1912.ápr. 23-án. xtalanevtizedx 1925 A miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színtársulat a Fővárosi Operett Színházban yintezmenyy fővárosi operett színház yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy operett yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy bemutatta 1926. xevtizedx 1925 okt. 1-én, Kállay Miklós yszemelynevy kállay miklós yszemelynevy Kállay Miklós yszemelynevy kállay yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Kállay yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy fordításában. 1929. újra játszották a Városi Színházban, yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek. »A balga és a halál«, ycimy a balga és a halál ycimy A balga és a halál ycimy a ycimy balga ycimy és ycimy a ycimy halál ycimy ycimy A ycimy balga ycimy és ycimy a ycimy halál ycimy ykodvegy drámai költemény, ford. Somlyó Zoltán. yszemelynevy somlyó zoltán yszemelynevy Somlyó Zoltán yszemelynevy somlyó yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Somlyó yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy Bem. 1920. ápr. 4. Kamara Színház. yintezmenyy kamara színház yintezmenyy Kamara S yintezmenyy kamara yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Kamara yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy (A volt Medgyaszay Színház.) yintezmenyy medgyaszay színház yintezmenyy Medgyasz yintezmenyy medgyaszay yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Medgyasz yintezmenyy ykodvegy »Akit nem lehet megvesztegetni«, ycimy akit nem lehet megvesztegetni ycimy Akit nem lehet megvesztegetni ycimy akit ycimy nem ycimy lehet ycimy megvesztegetni ycimy ycimy Akit ycimy nem ycimy lehet ycimy megvesztegetni ycimy ykodvegy dráma, a bécsi Raimund­theater yintezmenyy bécsi raimund­theater yintezmenyy bécsi Ra yintezmenyy bécsi yintezmenyy raimund­theater yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Ra yintezmenyy ykodvegy bem. a Vígszínházban, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1923. máj. 18-án. szin_II.0332.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Hofmannsthal Hugo - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1874

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0332.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0332.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25619.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Hofmannsthal Hugo

Szócikk: Hofmannsthal Hugo von, osztrák színműíró, sz. 1874-ben, Bécsben, megh. 1929. júl. 15-én, u. o. A gimnázium elvégzése után a bécsi egyetemen jogot és filológiát hallgatott. Tizennyolcéves korában Teophil Morren álnéven »Gestern« címen drámai tanulmányt írt és adott ki. Ugyanabban az időben írta »Der Tod des Tizian« című drámáját, amely különösen nyelvének szépségével és finomságával keltett feltűnést. Ezzel alapította meg hírnevét. Elsőnek Hermann Bahr fedezte fel lés méltatta rendkivüli tehetségét. 1899-ben egy kötet egyfelvonásost adott ki, majd több kisebb jelentőségű munkája után újra átdolgozta az »Elektrá«-t, amihez később Strauss Richárd komponált zenét. Nálunk Várady Sándor tolmácsolásában 1910. márc. 10-én mutatták be a M. Kir. Operaházban. Egyik legjelentősebb munkájának a »Sophokles« Oedipusához írott előjátékát, az »Oedipus und die Sphinx« c. drámai játékát tekintik. Átdolgozta az Oedipust is és bár itt egyes részletek átültetésével igen önkényesen bánt el. Reinhardt az ő. fordítását használta fel az arénákban való bemutatásra. Ugyancsak Reinhardt számára írta a »Jedermann« és a »Salzburger grosses Welttheater« c. drámai munkáját. Elektrán kivül Richárd Strauss számára írta meg a »Rosencavallier« és az »Ariadne auf Naxos« c. operák szövegét. De ezeken a megemlített művein kivül is több kötete jelent meg. Nagyon termékeny író volt. Munkái jó részét a világ minden művelt nyelvére átfordították, magyarul is több jelent meg. Nálunk színre került művei: »Christina's Heimreise«, szmű. Bem. Reinhardt társulata a Vígszínházban, a szerző jelenlétében, 1910. máj. 9-én. »A rózsalovag«, zenés játék, zen. szerz. Strauss Richárd. Ford. Várady Sándor. Bem. 1911. máj. 21. M. Kir. Operaház. »Jedermann« c drámáját Reinhardt társulata bemutatta a Vígszínházban, 1912.ápr. 23-án. A miskolci színtársulat a Fővárosi Operett Színházban bemutatta 1926. okt. 1-én, Kállay Miklós fordításában. 1929. újra játszották a Városi Színházban, német színészek. »A balga és a halál«, drámai költemény, ford. Somlyó Zoltán. Bem. 1920. ápr. 4. Kamara Színház. (A volt Medgyaszay Színház.) »Akit nem lehet megvesztegetni«, dráma, a bécsi Raimund­theater bem. a Vígszínházban, 1923. máj. 18-án. szin_II.0332.pdf II