Címszó: Hollósy Kornélia Júlia Klára - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1827

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0334.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0334.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25648.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Hollósy Kornélia Júlia Klára

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525648.htm

 

Szócikk: Hollósy Kornélia Júlia Klára (gertenyesi), (megye) színésznő, sz. 1827. (születés éve) ápr. 13-án, a temesmegyei (megye) Gertenyesen. (megye) Apja Korbuly Bogdán, (személy) (információ)  az előkelő, gazdag Korbulyok (személy) (információ)  ivadéka volt s nevét csak 1832-ben (időpont) változtatta Hollósy-ra, (személy) (információ)  amidőn I. Ferenc császártól (személy) »gertenyesi« (megye) előnévvel donációs nemességet kapott. Anyja Csausz Magda, (személy) (információ)  a nagyhírű pesti (Budapest) orvosprofesszornak, Csausz Mártonnak (személy) (információ)  volt a nővére. Tíz testvére közül ő volt a legfiatalabb s születése anyja életébe került. Hollósy Kornéliát (személy) (információ)  apja iskoláztatás végett egy temesvári (megye) zárdába adta, ahol Zimmermann (személy) nyugalmazott tenoristának, a zárda énektanárának hamar feltűnt a serdülő leányka gyönyörű szoprán hangja. Felhíván erre a szülők figyelmét, maga szorgalmasan tanítgatta Kornéliát, aki az elért eredményen felbuzdulva, már 11 éves korában elhatározta, hogy énekesnő lesz. Ámbár szülei s szűkebb rokonsága örültek a leányka kiváló képességének, hallani sem akartak erről a merész elhatározásáról. Kornélia azonban szinte hősies elszántsággal szakított az előítéletekkel, lemondva a biztos jólétről, vagyonról, 15 éves korában kikérte apai örökségét s Bécsbe (ország) ment, hogy Salvi Máté (személy) udvari operai igazgató tanítványa legyen. Egy évi tanulás után Donizetti (személy) (információ)  már nagy reményre jogosító tehetségnek tartotta s Lamperti Ferenc (személy) milánói (ország) énekmesterhez ajánlotta be. Itt két évig tanult s mint kész művésznő ment Corfuba, (ország) hol 19 éves korában már »Ernani«-ban (cím) (információ)  Elvirát (szerep) énekelte (1845). (időpont) Innen Turinba, (ország) a királyi operához ment s itt aratott fényes sikerei hívták fel a híres énekesnő, Carl asszony (személy) (információ)  figyelmét, aki bukaresti (ország) staggione - társulatához mint első lyrai énekesnőt 3 hónapra leszerződtette (1846.). (időpont) Nagysikerű bukaresti (ország) szereplése után hazajött s 1846. (időpont) június 4-én Temesvárott (megye) mutatkozott be kiterjedt rokonságának és a magyaroknak. Temesvári (megye) és külföldi sikereinek híre itthon is elterjedt, a színházi ügyekbe befolyásos egyének, főleg Petricsevics Horváth Lázár, (személy) a »Honderű« (intézmény) és Frankenburg Adolf, (személy) (információ)  az »Életképek« (intézmény) (információ)  szerkesztőjének agitációjára Ráday Gedeon gróf (személy) (információ)  főigazgató 1846. (időpont) júl. 23-án »Lindá«-ban (cím) (információ)  felléptette az akkor éppen Pesten (Budapest) vendégszereplő Alboni Marietta (személy) (információ)  világhírű alténekesnővel. Még néhány nagysikerű fellépés után minden intrika dacára 1846.augusztus (időpont) 24-én 4000 forint tiszteletdíj és két jutalomjáték fejében első lyrai énekesnőnek szerződtették a pesti Nemzeti Színházhoz. (intézmény) (információ)  Szerződtetése a színház és a magyar opera történetének egy sikerekben gazdag fejezetét nyitotta meg, további működése azonban megszakadt, mert a szabadságharc leverését követő zavaros időkben, 1849. (időpont) végén megvált a Nemzeti Színháztól. (intézmény) (információ)  Miután 1850. (időpont) május—júniusban Bécsben (ország) ötször nagy sikerrel vendégszerepelt, 13 hónapra Varsóba (ország) ment s ott szerzett páratlan dicsőséget a magyar névnek. 1852. (időpont) április 21-én férjhez ment Lonovics Józsefhez, (személy) (információ)  Csanád megye (megye) későbbi főispánjához s előbb Egerben (megye) — hol Gyula fia született — majd később Bécsben, (ország) a száműzött Lonovics érsek (személy) (információ)  közelében laktak, ahol második fia, Ferenc született. 1853. (időpont) őszén, midőn a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  válságos helyzetbe került, a vezetőség, főleg Erkel Ferenc (személy) (információ)  kérlelésére 6 szerepben díj nélkül fellépett a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  s miután a közönségnek jobban tetszett, mint valaha, 1854. (időpont) tavaszán 8505 forint fizetéssel ismét leszerződött s 1862. (időpont) július 29-ig tagja is maradt a színháznak. Az 1854—1862-ig (időpont) terjedő időszak volt Hollósy Kornélia (személy) (információ)  művészetének fénykora. Nem túlnagy terjedelmű, de páratlan csengésű hangja, ragyogó trillái világhírű koloratur énekesnővé avatták s megszerezték neki a »nemzet csalogánya« (személy) (információ)  nevet. Több mint 40 azoknak az operáknak a száma, melyekben fellépett. Ernani, (cím) (információ)  Traviata, (cím) (információ)  Rigoletto, (cím) (információ)  Alvajáró, (cím) (információ)  Norma, (cím) (információ)  Linda, (cím) (információ)  Lammermoori Lucia, (cím) (információ)  Szevillai borbély, (cím) Tell Vilmos, (cím) (információ)  Cár és ács, (cím) (információ)  Márta, (cím) Szirén, (cím) Báléj, (cím) Észak csillaga, (cím) (információ)  Dinorah, (cím) (információ)  Don Pasquale, (cím) (információ)  Puritánok, (cím) Bájital, (cím) Windsori víg nők, (cím) Don Juan, (cím) (információ)  Othello (cím) (információ)  s a magyar szerzőktől a Kunok, (cím) Benyovszky, (cím) (információ)  Ilka, (cím) (információ)  Hunyady László, (cím) (információ)  Bánk bán, (cím) (információ)  Erzsébet, (cím) Báthori Mária, (cím) Morsinay Erzsébet, (cím) Vanda, (cím) Képzelt beteg, (cím) (információ)  Tudor Mária, (cím) Székely leány, (cím) (információ)  Bonvenuto Cellini (cím) és Szép Ilonka (cím) (információ)  azok az operák, melyekben kiváló tehetségét ragyogtatta. Híre hamarosan túlterjedt a haza határain is. Meyerbeer, (személy) (információ)  midőn az »Észak csillaga« (cím) (információ)  fuvolahármasában énekelni hallotta, Párizsba (ország) hívta, mások is csalogatták máshová is, többször is, azonban mindig ellenállott a csábításnak s itthon maradt, hogy itthon szolgálja a magyar színészet, a magyar opera szent ügyét. Azét a színészetét, amely társadalmi állásának emelését, megbecsülését nagyrészben éppen Hollósy Kornélia (személy) (információ)  színpadra lépésének köszönhette. Nehéz rövid sorokba tömöríteni azokat az elévülhetetlen érdemeket, melyeket a magyar opera felvirágoztatása körül szerzett; nehéz helyét a nemzeti kultúra nagyjai között kellőképen megjelölni; érdemeinek koronája azonban mindenesetre az, hogy lemondva a világdicsőség csábító babérjairól, megelégedett a hazai földből sarjadt szerény bokrétával s itthonmaradásával nem engedte elbukni a sokszor igen gyenge lábon álló magyar operát. Művészetének valósággal nemzeti missziója volt azokban a legszomorúbb időkben — az abszolutizmus idején — midőn a hazalfiság alig nyilatkozott meg másban, mint egy-egy magyar művész lelkes ünneplésében. S erre gyakran adott alkalmat, mert a magyar nép- és műdalokat is olyan rendkívüli bájjal és magyaros érzéssel énekelte, mint előtte senki s utána is csak Blaha Lujza. (személy) (információ)  Igen jelentős szerepe volt a múlt század 50—60-as éveinek társadalmi életében is. Midőn 1854-ben (időpont) Bécsből (ország) hazajöttek, házukban olyan társadalmi, művészeti, sőt politikai szalonélet alakult ki, amelyekben résztvett az akkori közélet minden számottevő tagja, ahol a társadalom, politika, művészet és irodalom vezetői találkoztak s ahonnan nem egy döntő gondolat indult ki. A szalonnak központja mindvégig Hollósy Kornélia (személy) (információ)  volt. Jóllehet színpadi diadalait egymásután aratta, a közönség rajongott érte s minden egyes föllépte telt házat jelentett, mégis midőn 35. életéve felé közeledett, kezdett komolyan foglalkozni a színpadtól való visszavonulás gondolatával. 1862. (időpont) július 29-én Erkel (személy) (információ)  »Bánk bán«-jának (cím) (információ)  Melinda (szerep) szerepében búcsúzott el. Az ország közönsége nevében Reményi Ede, (személy) (információ)  Erkel Ferenc, (személy) (információ)  Ábrányi Kornél, (személy) (információ)  Mosonyi Mihály, (személy) (információ)  Zimay, (személy) Szigligeti (személy) (információ)  és Egressy Gábor (személy) (információ)  babérkoszorút tettek fejére s gazdag ajándékokkal halmozták el. Előadás után pedig Reményi Ede (személy) (információ)  egy cigányzenekar élén szerenádot adott a művésznő lakása előtt. Ez a búcsúest azonban még nem jelentette Hollósy Kornélia (személy) (információ)  teljes visszavonulását. Hátra voltak még azok a vidéki városok, melyek régebben vendégszereplésre hívták s amelyeket azzal nyugtatott meg, hogy majd a színpadtól való visszavonulása után megy oda énekelni. 1862. (időpont) szeptemberében kezdte meg körútját. Debrecenben, (megye) Kolozsvár, (megye) Szamosújvár, (megye) Deés, (megye) Marosvásárhely, (megye) Kassa, (megye) Léva, (megye) Miskolc, (megye) Balassagyarmat, (megye) Rimaszombat, (megye) Szatmár, (megye) (információ)  Nagyvárad (megye) azok a városok, ahol részint hangverseny keretében, részben egész operában fellépett. 1862. (időpont) novemberében távirattal Bukarestbe (ország) hívták, hogy az ott működő olasz (nemzetiség) (információ)  operatársulatot »mentse meg«. Innen csak 1863. (időpont) márciusában tért vissza s rövid pihenő után folytatta a megszakított vidéki körutat s Makó, (megye) (információ)  Szabadka, (megye) Baja, (megye) (információ)  Kaposvár, (megye) Sopron, (megye) Pozsony, (megye) Nagyszombat, (megye) Kőszeg, (megye) Szombathely, (megye) Győr, (megye) Pécs, (megye) Székesfehérvár, (megye) Keszthely, (megye) Balatonfüred, (megye) Komárom, (megye) (információ)  Sátoraljaújhely, (megye) Ungvár, (megye) Losonc (megye) azok a helyek, melyek egy-egy fényes hangversenye emlékét őrzik. Az egyes városok egymással versenyezve úgy fogadták, mint egy királynőt, aki nemcsak gyönyörködtet, de jót is tesz. Fellépti díjainak felét ugyanis mindenütt jótékony­célra, óvoda, zeneiskola létesítésére adta. 1864. (időpont) nyarán végleg elhagyta a fővárost (Budapest) s férje dombegyházi (megye) birtokára költözött. Színpadi ruháit szegényebb színésznőknek ajándékozta, pompás hímzett jelmezeit pedig egyházi ruhákká alakíttatta át. A dombegyházi (megye) birtokon a munkásnép épúgy megszerette, mint egykor a színház közönsége. Utoljára nyilvánosan Liszt Ferenc (személy) (információ)  felkérésére a Nemzeti Zenede (intézmény) (információ)  25 éves jubileumán (1865.) (időpont) énekelt s még mindig olyan elragadóan, hogy Liszt Ferenc (személy) (információ)  csodálkozva kérdezte, miért nem marad még továbbra is a színpadon. Ö azonban családjának akart élni s otthon maradt. Férjét, krivinai (megye) Lonovics Józsefet (személy) (információ)  1879-ben (időpont) Csanádmegye (megye) főispánjává nevezte ki a király s mint a megyének két évtizeden át vezetője, általános szeretetnek, megbecsülésnek és tiszteletnek örvendett. Dombegyházi (megye) birtokukról gyakran bejártak Makóra (megye) (információ)  s élénk részt vettek a társadalmi életben. Hollósy Kornélia (személy) (információ)  utolsó nyilvános szereplése 1888. (időpont) szept. 7-re esik, midőn Csanádpalotán (megye) (információ)  Kelemen Lászlónak, (személy) (információ)  az első magyar színigazgatónak emlékoszlopát leplezték le, ahol ő volt az ünnepség védasszonya. S aztán jött a nagy influenzajárvány, mely 1890. (időpont) február 10-én örökre elnémította a »magyar csalogány« (személy) (információ)  hangját. Emlékére a hálás utókor a makói (megye) (információ)  színházat »Hollósy Kornélia Színház«-nak (intézmény) (információ)  nevezte el, melynek előcsarnokát mellszobra díszíti; nevére tanulmányi ösztöndíjakat alapítottak s Makó (megye) (információ)  város egyik uccája is a nevét viseli. Arcképe a Szépművészeti Múzeum (intézmény) »Történelmi Arcképcsarnoká«-ban (intézmény) szintén feltalálható, (Diósszilágyi Sámuel dr.) (személy) (információ)  szin_II.0334.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Hollósy Kornélia Júlia Klára címszóvég 25648 Szócikk: Hollósy Kornélia Júlia Klára (gertenyesi), ytelepulesy gertenyes ytelepulesy gertenyes ymegyey temes megye ykodvegy színésznő, sz. 1827. ápr. xtalanevtizedx 1835 13-án, a temesmegyei ytelepulesy temesmegye ytelepulesy temesmegye ymegyey temes megye ykodvegy Gertenyesen. ytelepulesy gertenyes ytelepulesy Gertenyes ymegyey temes megye ykodvegy Apja Korbuly Bogdán, yszemelynevy korbuly bogdán yszemelynevy Korbuly Bogdán yszemelynevy korbuly yszemelynevy bogdán yszemelynevy yszemelynevy Korbuly yszemelynevy Bogdán yszemelynevy ykodvegy az előkelő, gazdag Korbulyok yszemelynevy korbuly yszemelynevy Korbuly yszemelynevy korbuly yszemelynevy yszemelynevy Korbuly yszemelynevy ykodvegy ivadéka volt s nevét csak 1832-ben xevtizedx 1835 változtatta xtalanevtizedx 1845 Hollósy-ra, yszemelynevy hollósy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy hollósy yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy ykodvegy amidőn I. Ferenc császártól yszemelynevy i. ferenc császár yszemelynevy I. Ferenc császár yszemelynevy i. yszemelynevy ferenc yszemelynevy császár yszemelynevy yszemelynevy I. yszemelynevy Ferenc yszemelynevy császár yszemelynev »gertenyesi« ytelepulesy gertenyes ytelepulesy gertenyes ymegyey temes megye ykodvegy előnévvel donációs nemességet kapott. Anyja Csausz Magda, yszemelynevy csausz magda yszemelynevy Csausz Magda yszemelynevy csausz yszemelynevy magda yszemelynevy yszemelynevy Csausz yszemelynevy Magda yszemelynevy ykodvegy a nagyhírű pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy orvosprofesszornak, Csausz Mártonnak yszemelynevy csausz márton yszemelynevy Csausz Márton yszemelynevy csausz yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Csausz yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy volt a nővére. Tíz testvére közül ő volt a legfiatalabb s születése anyja életébe került. Hollósy Kornéliát yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornéliá yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornéliá yszemelynevy ykodvegy apja iskoláztatás végett egy temesvári ytelepulesy temesvár ytelepulesy temesvár ymegyey temes megye ykodvegy zárdába adta, ahol Zimmermann yszemelynevy zimmermann yszemelynevy Zimmermann yszemelynevy zimmermann yszemelynevy yszemelynevy Zimmermann yszemelynevy ykodvegy nyugalmazott tenoristának, a zárda énektanárának hamar feltűnt a serdülő leányka gyönyörű szoprán hangja. Felhíván erre a szülők figyelmét, maga szorgalmasan tanítgatta Kornéliát, aki az elért eredményen felbuzdulva, már 11 éves korában elhatározta, hogy énekesnő lesz. Ámbár szülei s szűkebb rokonsága örültek a leányka kiváló képességének, hallani sem akartak erről a merész elhatározásáról. Kornélia azonban szinte hősies elszántsággal szakított az előítéletekkel, lemondva a biztos jólétről, vagyonról, 15 éves korában kikérte apai örökségét s Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ment, hogy Salvi Máté yszemelynevy salvi máte yszemelynevy Salvi Máté yszemelynevy salvi yszemelynevy máte yszemelynevy yszemelynevy Salvi yszemelynevy Máté yszemelynevy ykodvegy udvari operai igazgató tanítványa legyen. Egy évi tanulás után Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy már nagy reményre jogosító tehetségnek tartotta s Lamperti Ferenc yszemelynevy lamperti ferenc yszemelynevy Lamperti Ferenc yszemelynevy lamperti yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Lamperti yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy milánói ytelepulesy milánó ytelepulesy milánó yorszagy Olaszország ykodvegy énekmesterhez ajánlotta be. Itt két évig tanult s mint kész művésznő ment Corfuba, ytelepulesy corfu ytelepulesy Corfu yorszagy Görögország ykodvegy hol 19 éves korában már »Ernani«-ban ycimy ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy Ernani ycimy ykodvegy Elvirát yszerepy elvira yszerepy Elvirá yszerepy elvira yszerepy yszerepy Elvirá yszerepy ykodvegy énekelte (1845). xevtizedx 1845 Innen Turinba, ytelepulesy turin ytelepulesy Turin yorszagy Olaszország ykodvegy a királyi operához ment s itt aratott fényes sikerei hívták fel a híres énekesnő, Carl asszony yszemelynevy carl asszony yszemelynevy Carl asszony yszemelynevy carl yszemelynevy asszony yszemelynevy yszemelynevy Carl yszemelynevy asszony yszemelynevy ykodvegy figyelmét, aki bukaresti ytelepulesy bukarest ytelepulesy bukarest yorszagy Románia ykodvegy staggione - társulatához mint első lyrai énekesnőt 3 hónapra leszerződtette (1846.). Nagysikerű bukaresti ytelepulesy bukarest ytelepulesy bukarest yorszagy Románia ykodvegy szereplése után hazajött s 1846. június 4-én Temesvárott ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy mutatkozott be kiterjedt rokonságának és a magyaroknak. Temesvári ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy és külföldi sikereinek híre itthon is elterjedt, a színházi ügyekbe befolyásos egyének, főleg Petricsevics Horváth Lázár, yszemelynevy petricsevics horváth lázár yszemelynevy Petricsevics Horváth Lázár yszemelynevy petricsevics yszemelynevy horváth yszemelynevy lázár yszemelynevy yszemelynevy Petricsevics yszemelynevy Ho a »Honderű« yintezmenyy honderű yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű yintezmenyy ykodvegy és Frankenburg Adolf, yszemelynevy frankenburg adolf yszemelynevy Frankenburg Adolf yszemelynevy frankenburg yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Frankenburg yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy az »Életképek« yintezmenyy életképek yintezmenyy Életképe yintezmenyy életképek yintezmenyy yintezmenyy Életképe yintezmenyy ykodvegy szerkesztőjének agitációjára Ráday Gedeon gróf yszemelynevy ráday gedeon gróf yszemelynevy Ráday Gedeon gróf yszemelynevy ráday yszemelynevy gedeon yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy Gedeon yszemelynevy gróf yszemelynev főigazgató 1846. júl. 23-án »Lindá«-ban ycimy linda ycimy Lindá ycimy linda ycimy ycimy Lindá ycimy ykodvegy felléptette az akkor éppen Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vendégszereplő Alboni Marietta yszemelynevy alboni marietta yszemelynevy Alboni Marietta yszemelynevy alboni yszemelynevy marietta yszemelynevy yszemelynevy Alboni yszemelynevy Marietta yszemelynevy ykodvegy világhírű alténekesnővel. Még néhány nagysikerű fellépés után minden intrika dacára 1846.augusztus 24-én 4000 forint tiszteletdíj és két jutalomjáték fejében első lyrai énekesnőnek szerződtették a pesti Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy pesti nemzeti színház yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy Szerződtetése a színház és a magyar opera történetének egy sikerekben gazdag fejezetét nyitotta meg, további működése azonban megszakadt, mert a szabadságharc leverését követő zavaros időkben, 1849. végén xtalanevtizedx 1855 megvált a Nemzeti Színháztól. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Miután 1850. xevtizedx 1855 május—júniusban Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ötször nagy sikerrel vendégszerepelt, 13 hónapra Varsóba ytelepulesy varsó ytelepulesy Varsó yorszagy Lengyelország ykodvegy ment s ott szerzett páratlan dicsőséget a magyar névnek. 1852. április 21-én férjhez ment Lonovics Józsefhez, yszemelynevy lonovics józsef yszemelynevy Lonovics József yszemelynevy lonovics yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Lonovics yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Csanád megye ytelepulesy csanád megye ytelepulesy Csanád megye ymegyey csanád megye ykodvegy későbbi főispánjához s előbb Egerben ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy — hol Gyula fia született — majd később Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy a száműzött Lonovics érsek yszemelynevy lonovics érsek yszemelynevy Lonovics érsek yszemelynevy lonovics yszemelynevy érsek yszemelynevy yszemelynevy Lonovics yszemelynevy érsek yszemelynevy ykodvegy közelében laktak, ahol második fia, Ferenc született. 1853. őszén, midőn a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy válságos helyzetbe került, a vezetőség, főleg Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy kérlelésére 6 szerepben díj nélkül fellépett a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s miután a közönségnek jobban tetszett, mint valaha, 1854. tavaszán xtalanevtizedx 1865 8505 forint fizetéssel ismét leszerződött s 1862. xevtizedx 1865 július 29-ig tagja is maradt a színháznak. Az 1854—1862-ig terjedő időszak volt Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy művészetének fénykora. Nem túlnagy terjedelmű, de páratlan csengésű hangja, ragyogó trillái világhírű koloratur énekesnővé avatták s megszerezték neki a »nemzet csalogánya« yszemelynevy nemzet csalogánya yszemelynevy nemzet csalogánya yszemelynevy nemzet yszemelynevy csalogánya yszemelynevy yszemelynevy nemzet yszemelynevy csalogánya yszemelynevy ykodvegy nevet. Több mint 40 azoknak az operáknak a száma, melyekben fellépett. Ernani, ycimy ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy Ernani ycimy ykodvegy Traviata, ycimy traviata ycimy Traviata ycimy traviata ycimy ycimy Traviata ycimy ykodvegy Rigoletto, ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy Alvajáró, ycimy alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy Norma, ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy Linda, ycimy linda ycimy Linda ycimy linda ycimy ycimy Linda ycimy ykodvegy Lammermoori Lucia, ycimy lammermoori lucia ycimy Lammermoori Lucia ycimy lammermoori ycimy lucia ycimy ycimy Lammermoori ycimy Lucia ycimy ykodvegy Szevillai borbély, ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Tell Vilmos, ycimy tell vilmos ycimy Tell Vilmos ycimy tell ycimy vilmos ycimy ycimy Tell ycimy Vilmos ycimy ykodvegy Cár és ács, ycimy cár és ács ycimy Cár és ács ycimy cár ycimy és ycimy ács ycimy ycimy Cár ycimy és ycimy ács ycimy ykodvegy Márta, ycimy márta ycimy Márta ycimy márta ycimy ycimy Márta ycimy ykodvegy Szirén, ycimy szirén ycimy Szirén ycimy szirén ycimy ycimy Szirén ycimy ykodvegy Báléj, ycimy báléj ycimy Báléj ycimy báléj ycimy ycimy Báléj ycimy ykodvegy Észak csillaga, ycimy észak csillaga ycimy Észak csillaga ycimy észak ycimy csillaga ycimy ycimy Észak ycimy csillaga ycimy ykodvegy Dinorah, ycimy dinorah ycimy Dinorah ycimy dinorah ycimy ycimy Dinorah ycimy ykodvegy Don Pasquale, ycimy don pasquale ycimy Don Pasquale ycimy don ycimy pasquale ycimy ycimy Don ycimy Pasquale ycimy ykodvegy Puritánok, ycimy puritánok ycimy Puritánok ycimy puritánok ycimy ycimy Puritánok ycimy ykodvegy Bájital, ycimy bájital ycimy Bájital ycimy bájital ycimy ycimy Bájital ycimy ykodvegy Windsori víg nők, ycimy windsori víg nők ycimy Windsori víg nők ycimy windsori ycimy víg ycimy nők ycimy ycimy Windsori ycimy víg ycimy nők ycimy ykodvegy Don Juan, ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy Othello ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy s a magyar szerzőktől a Kunok, ycimy kunok ycimy Kunok ycimy kunok ycimy ycimy Kunok ycimy ykodvegy Benyovszky, ycimy benyovszky ycimy Benyovszky ycimy benyovszky ycimy ycimy Benyovszky ycimy ykodvegy Ilka, ycimy ilka ycimy Ilka ycimy ilka ycimy ycimy Ilka ycimy ykodvegy Hunyady László, ycimy hunyady lászló ycimy Hunyady László ycimy hunyady ycimy lászló ycimy ycimy Hunyady ycimy László ycimy ykodvegy Bánk bán, ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Erzsébet, ycimy erzsébet ycimy Erzsébet ycimy erzsébet ycimy ycimy Erzsébet ycimy ykodvegy Báthori Mária, ycimy báthori mária ycimy Báthori Mária ycimy báthori ycimy mária ycimy ycimy Báthori ycimy Mária ycimy ykodvegy Morsinay Erzsébet, ycimy morsinay erzsébet ycimy Morsinay Erzsébet ycimy morsinay ycimy erzsébet ycimy ycimy Morsinay ycimy Erzsébet ycimy ykodvegy Vanda, ycimy vanda ycimy Vanda ycimy vanda ycimy ycimy Vanda ycimy ykodvegy Képzelt beteg, ycimy képzelt beteg ycimy Képzelt beteg ycimy képzelt ycimy beteg ycimy ycimy Képzelt ycimy beteg ycimy ykodvegy Tudor Mária, ycimy tudor mária ycimy Tudor Mária ycimy tudor ycimy mária ycimy ycimy Tudor ycimy Mária ycimy ykodvegy Székely leány, ycimy székely leány ycimy Székely leány ycimy székely ycimy leány ycimy ycimy Székely ycimy leány ycimy ykodvegy Bonvenuto Cellini ycimy bonvenuto cellini ycimy Bonvenuto Cellini ycimy bonvenuto ycimy cellini ycimy ycimy Bonvenuto ycimy Cellini ycimy ykodvegy és Szép Ilonka ycimy szép ilonka ycimy Szép Ilonka ycimy szép ycimy ilonka ycimy ycimy Szép ycimy Ilonka ycimy ykodvegy azok az operák, melyekben kiváló tehetségét ragyogtatta. Híre hamarosan túlterjedt a haza határain is. Meyerbeer, yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy ykodvegy midőn az »Észak csillaga« ycimy észak csillaga ycimy Észak csillaga ycimy észak ycimy csillaga ycimy ycimy Észak ycimy csillaga ycimy ykodvegy fuvolahármasában énekelni hallotta, Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy hívta, mások is csalogatták máshová is, többször is, azonban mindig ellenállott a csábításnak s itthon maradt, hogy itthon szolgálja a magyar színészet, a magyar opera szent ügyét. Azét a színészetét, amely társadalmi állásának emelését, megbecsülését nagyrészben éppen Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy színpadra lépésének köszönhette. Nehéz rövid sorokba tömöríteni azokat az elévülhetetlen érdemeket, melyeket a magyar opera felvirágoztatása körül szerzett; nehéz helyét a nemzeti kultúra nagyjai között kellőképen megjelölni; érdemeinek koronája azonban mindenesetre az, hogy lemondva a világdicsőség csábító babérjairól, megelégedett a hazai földből sarjadt szerény bokrétával s itthonmaradásával nem engedte elbukni a sokszor igen gyenge lábon álló magyar operát. Művészetének valósággal nemzeti missziója volt azokban a legszomorúbb időkben — az abszolutizmus idején — midőn a hazalfiság alig nyilatkozott meg másban, mint egy-egy magyar művész lelkes ünneplésében. S erre gyakran adott alkalmat, mert a magyar nép- és műdalokat is olyan rendkívüli bájjal és magyaros érzéssel énekelte, mint előtte senki s utána is csak Blaha Lujza. yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy Igen jelentős szerepe volt a múlt század 50—60-as éveinek társadalmi életében is. Midőn 1854-ben xevtizedx 1855 Bécsből xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy hazajöttek, házukban olyan társadalmi, művészeti, sőt politikai szalonélet alakult ki, amelyekben résztvett az akkori közélet minden számottevő tagja, ahol a társadalom, politika, művészet és irodalom vezetői találkoztak s ahonnan nem egy döntő gondolat indult ki. A szalonnak központja mindvégig Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy volt. Jóllehet színpadi diadalait egymásután aratta, a közönség rajongott érte s minden egyes föllépte telt házat jelentett, mégis midőn 35. életéve felé közeledett, kezdett komolyan foglalkozni a színpadtól való visszavonulás gondolatával. 1862. xevtizedx 1865 július 29-én Erkel yszemelynevy erkel yszemelynevy Erkel yszemelynevy erkel yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy ykodvegy »Bánk bán«-jának ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Melinda yszerepy melinda yszerepy Melinda yszerepy melinda yszerepy yszerepy Melinda yszerepy ykodvegy szerepében búcsúzott el. Az ország közönsége nevében Reményi Ede, yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Erkel Ferenc, yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Ábrányi Kornél, yszemelynevy ábrányi kornél yszemelynevy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemelynevy ykodvegy Mosonyi Mihály, yszemelynevy mosonyi mihály yszemelynevy Mosonyi Mihály yszemelynevy mosonyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Zimay, yszemelynevy zimay yszemelynevy Zimay yszemelynevy zimay yszemelynevy yszemelynevy Zimay yszemelynevy ykodvegy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy és Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy babérkoszorút tettek fejére s gazdag ajándékokkal halmozták el. Előadás után pedig Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy egy cigányzenekar élén szerenádot adott a művésznő lakása előtt. Ez a búcsúest azonban még nem jelentette Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy teljes visszavonulását. Hátra voltak még azok a vidéki városok, melyek régebben vendégszereplésre hívták s amelyeket azzal nyugtatott meg, hogy majd a színpadtól való visszavonulása után megy oda énekelni. 1862. szeptemberében kezdte meg körútját. Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Szamosújvár, ytelepulesy szamosújvár ytelepulesy Szamosújvár ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy Deés, ytelepulesy deés ytelepulesy Deés ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy Marosvásárhely, ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Léva, ytelepulesy léva ytelepulesy Léva ymegyey bars megye ykodvegy Miskolc, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Balassagyarmat, ytelepulesy balassagyarmat ytelepulesy Balassagyarmat ymegyey nógrád megye ykodvegy Rimaszombat, ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Szatmár, ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy Nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy azok a városok, ahol részint hangverseny keretében, részben egész operában fellépett. 1862. novemberében távirattal Bukarestbe ytelepulesy bukarest ytelepulesy Bukarest yorszagy Románia ykodvegy hívták, hogy az ott működő olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy operatársulatot »mentse meg«. Innen csak 1863. márciusában tért vissza s rövid pihenő után folytatta a megszakított vidéki körutat s Makó, ytelepulesy makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy Szabadka, ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Baja, ytelepulesy baja ytelepulesy Baja ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Kaposvár, ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy Sopron, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Nagyszombat, ytelepulesy nagyszombat ytelepulesy Nagyszombat ymegyey pozsony megye ykodvegy Kőszeg, ytelepulesy kőszeg ytelepulesy Kőszeg ymegyey vas megye ykodvegy Szombathely, ytelepulesy szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Pécs, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Székesfehérvár, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Keszthely, ytelepulesy keszthely ytelepulesy Keszthely ymegyey zala megye ykodvegy Balatonfüred, ytelepulesy balatonfüred ytelepulesy Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy Komárom, ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy Sátoraljaújhely, ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy Ungvár, ytelepulesy ungvár ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye ykodvegy Losonc ytelepulesy losonc ytelepulesy Losonc ymegyey nógrád megye ykodvegy azok a helyek, melyek egy-egy fényes hangversenye emlékét őrzik. Az egyes városok egymással versenyezve úgy fogadták, mint egy királynőt, aki nemcsak gyönyörködtet, de jót is tesz. Fellépti díjainak felét ugyanis mindenütt jótékony­célra, óvoda, zeneiskola létesítésére adta. 1864. nyarán végleg elhagyta a fővárost főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s férje dombegyházi ytelepulesy dombegyház ytelepulesy dombegyház ymegyey csanád megye ykodvegy birtokára költözött. Színpadi ruháit szegényebb színésznőknek ajándékozta, pompás hímzett jelmezeit pedig egyházi ruhákká alakíttatta át. A dombegyházi ytelepulesy dombegyház ytelepulesy dombegyház ymegyey csanád megye ykodvegy birtokon a munkásnép épúgy megszerette, mint egykor a színház közönsége. Utoljára nyilvánosan Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy felkérésére a Nemzeti Zenede yintezmenyy nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 25 éves jubileumán (1865.) énekelt xtalanevtizedx 1875 s még mindig olyan elragadóan, hogy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy csodálkozva kérdezte, miért nem marad még továbbra is a színpadon. Ö azonban családjának akart élni s otthon maradt. Férjét, krivinai ytelepulesy krivina ytelepulesy krivina ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy Lonovics Józsefet yszemelynevy lonovics józsef yszemelynevy Lonovics József yszemelynevy lonovics yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Lonovics yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 1879-ben xevtizedx 1875 Csanádmegye xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy csanádmegye ytelepulesy Csanádmegye ymegyey csanád megye ykodvegy főispánjává nevezte ki a király s mint a megyének két évtizeden át vezetője, általános szeretetnek, megbecsülésnek és tiszteletnek örvendett. Dombegyházi ytelepulesy dombegyház ytelepulesy Dombegyház ymegyey csanád megye ykodvegy birtokukról gyakran bejártak Makóra ytelepulesy makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy s élénk részt vettek a társadalmi életben. Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy utolsó nyilvános szereplése 1888. xevtizedx 1885 szept. xtalanevtizedx 1895 7-re esik, midőn Csanádpalotán ytelepulesy csanádpalota ytelepulesy Csanádpalotá ymegyey csanád megye ykodvegy Kelemen Lászlónak, yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy az első magyar színigazgatónak emlékoszlopát leplezték le, ahol ő volt az ünnepség védasszonya. S aztán jött a nagy influenzajárvány, mely 1890. xevtizedx 1895 február xtalanevtizedx 1905 10-én örökre elnémította a »magyar csalogány« yszemelynevy magyar csalogány yszemelynevy magyar csalogány yszemelynevy magyar yszemelynevy csalogány yszemelynevy yszemelynevy magyar yszemelynevy csalogány yszemelynevy ykodvegy hangját. Emlékére a hálás utókor a makói ytelepulesy makó ytelepulesy makó ymegyey csanád megye ykodvegy színházat »Hollósy Kornélia Színház«-nak yintezmenyy hollósy kornélia színház yintezmenyy Hollósy yintezmenyy hollósy yintezmenyy kornélia yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Hollósy yintezmenyy ykodvegy nevezte el, melynek előcsarnokát mellszobra díszíti; nevére tanulmányi ösztöndíjakat alapítottak s Makó ytelepulesy makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy város egyik uccája is a nevét viseli. Arcképe a Szépművészeti Múzeum yintezmenyy szépművészeti múzeum yintezmenyy Szépművé yintezmenyy szépművészeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Szépművé yintezmenyy ykodvegy »Történelmi Arcképcsarnoká«-ban yintezmenyy történelmi arcképcsarnoka yintezmenyy Történel yintezmenyy történelmi yintezmenyy arcképcsarnoka yintezmenyy yintezmenyy Történel yintezmenyy ykodvegy szintén feltalálható, (Diósszilágyi Sámuel dr.) yszemelynevy diósszilágyi sámuel dr. yszemelynevy Diósszilágyi Sámuel dr. yszemelynevy diósszilágyi yszemelynevy sámuel yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Diósszilágyi yszemelynevy Sámuel ys yszocikkszerzoy diósszilágyi sámuel dr. szin_II.0334.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Hollósy Kornélia Júlia Klára - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1827

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0334.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0334.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25648.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Hollósy Kornélia Júlia Klára

Szócikk: Hollósy Kornélia Júlia Klára (gertenyesi), színésznő, sz. 1827. ápr. 13-án, a temesmegyei Gertenyesen. Apja Korbuly Bogdán, az előkelő, gazdag Korbulyok ivadéka volt s nevét csak 1832-ben változtatta Hollósy-ra, amidőn I. Ferenc császártól »gertenyesi« előnévvel donációs nemességet kapott. Anyja Csausz Magda, a nagyhírű pesti orvosprofesszornak, Csausz Mártonnak volt a nővére. Tíz testvére közül ő volt a legfiatalabb s születése anyja életébe került. Hollósy Kornéliát apja iskoláztatás végett egy temesvári zárdába adta, ahol Zimmermann nyugalmazott tenoristának, a zárda énektanárának hamar feltűnt a serdülő leányka gyönyörű szoprán hangja. Felhíván erre a szülők figyelmét, maga szorgalmasan tanítgatta Kornéliát, aki az elért eredményen felbuzdulva, már 11 éves korában elhatározta, hogy énekesnő lesz. Ámbár szülei s szűkebb rokonsága örültek a leányka kiváló képességének, hallani sem akartak erről a merész elhatározásáról. Kornélia azonban szinte hősies elszántsággal szakított az előítéletekkel, lemondva a biztos jólétről, vagyonról, 15 éves korában kikérte apai örökségét s Bécsbe ment, hogy Salvi Máté udvari operai igazgató tanítványa legyen. Egy évi tanulás után Donizetti már nagy reményre jogosító tehetségnek tartotta s Lamperti Ferenc milánói énekmesterhez ajánlotta be. Itt két évig tanult s mint kész művésznő ment Corfuba, hol 19 éves korában már »Ernani«-ban Elvirát énekelte (1845). Innen Turinba, a királyi operához ment s itt aratott fényes sikerei hívták fel a híres énekesnő, Carl asszony figyelmét, aki bukaresti staggione - társulatához mint első lyrai énekesnőt 3 hónapra leszerződtette (1846.). Nagysikerű bukaresti szereplése után hazajött s 1846. június 4-én Temesvárott mutatkozott be kiterjedt rokonságának és a magyaroknak. Temesvári és külföldi sikereinek híre itthon is elterjedt, a színházi ügyekbe befolyásos egyének, főleg Petricsevics Horváth Lázár, a »Honderű« és Frankenburg Adolf, az »Életképek« szerkesztőjének agitációjára Ráday Gedeon gróf főigazgató 1846. júl. 23-án »Lindá«-ban felléptette az akkor éppen Pesten vendégszereplő Alboni Marietta világhírű alténekesnővel. Még néhány nagysikerű fellépés után minden intrika dacára 1846.augusztus 24-én 4000 forint tiszteletdíj és két jutalomjáték fejében első lyrai énekesnőnek szerződtették a pesti Nemzeti Színházhoz. Szerződtetése a színház és a magyar opera történetének egy sikerekben gazdag fejezetét nyitotta meg, további működése azonban megszakadt, mert a szabadságharc leverését követő zavaros időkben, 1849. végén megvált a Nemzeti Színháztól. Miután 1850. május—júniusban Bécsben ötször nagy sikerrel vendégszerepelt, 13 hónapra Varsóba ment s ott szerzett páratlan dicsőséget a magyar névnek. 1852. április 21-én férjhez ment Lonovics Józsefhez, Csanád megye későbbi főispánjához s előbb Egerben — hol Gyula fia született — majd később Bécsben, a száműzött Lonovics érsek közelében laktak, ahol második fia, Ferenc született. 1853. őszén, midőn a Nemzeti Színház válságos helyzetbe került, a vezetőség, főleg Erkel Ferenc kérlelésére 6 szerepben díj nélkül fellépett a Nemzeti Színházban s miután a közönségnek jobban tetszett, mint valaha, 1854. tavaszán 8505 forint fizetéssel ismét leszerződött s 1862. július 29-ig tagja is maradt a színháznak. Az 1854—1862-ig terjedő időszak volt Hollósy Kornélia művészetének fénykora. Nem túlnagy terjedelmű, de páratlan csengésű hangja, ragyogó trillái világhírű koloratur énekesnővé avatták s megszerezték neki a »nemzet csalogánya« nevet. Több mint 40 azoknak az operáknak a száma, melyekben fellépett. Ernani, Traviata, Rigoletto, Alvajáró, Norma, Linda, Lammermoori Lucia, Szevillai borbély, Tell Vilmos, Cár és ács, Márta, Szirén, Báléj, Észak csillaga, Dinorah, Don Pasquale, Puritánok, Bájital, Windsori víg nők, Don Juan, Othello s a magyar szerzőktől a Kunok, Benyovszky, Ilka, Hunyady László, Bánk bán, Erzsébet, Báthori Mária, Morsinay Erzsébet, Vanda, Képzelt beteg, Tudor Mária, Székely leány, Bonvenuto Cellini és Szép Ilonka azok az operák, melyekben kiváló tehetségét ragyogtatta. Híre hamarosan túlterjedt a haza határain is. Meyerbeer, midőn az »Észak csillaga« fuvolahármasában énekelni hallotta, Párizsba hívta, mások is csalogatták máshová is, többször is, azonban mindig ellenállott a csábításnak s itthon maradt, hogy itthon szolgálja a magyar színészet, a magyar opera szent ügyét. Azét a színészetét, amely társadalmi állásának emelését, megbecsülését nagyrészben éppen Hollósy Kornélia színpadra lépésének köszönhette. Nehéz rövid sorokba tömöríteni azokat az elévülhetetlen érdemeket, melyeket a magyar opera felvirágoztatása körül szerzett; nehéz helyét a nemzeti kultúra nagyjai között kellőképen megjelölni; érdemeinek koronája azonban mindenesetre az, hogy lemondva a világdicsőség csábító babérjairól, megelégedett a hazai földből sarjadt szerény bokrétával s itthonmaradásával nem engedte elbukni a sokszor igen gyenge lábon álló magyar operát. Művészetének valósággal nemzeti missziója volt azokban a legszomorúbb időkben — az abszolutizmus idején — midőn a hazalfiság alig nyilatkozott meg másban, mint egy-egy magyar művész lelkes ünneplésében. S erre gyakran adott alkalmat, mert a magyar nép- és műdalokat is olyan rendkívüli bájjal és magyaros érzéssel énekelte, mint előtte senki s utána is csak Blaha Lujza. Igen jelentős szerepe volt a múlt század 50—60-as éveinek társadalmi életében is. Midőn 1854-ben Bécsből hazajöttek, házukban olyan társadalmi, művészeti, sőt politikai szalonélet alakult ki, amelyekben résztvett az akkori közélet minden számottevő tagja, ahol a társadalom, politika, művészet és irodalom vezetői találkoztak s ahonnan nem egy döntő gondolat indult ki. A szalonnak központja mindvégig Hollósy Kornélia volt. Jóllehet színpadi diadalait egymásután aratta, a közönség rajongott érte s minden egyes föllépte telt házat jelentett, mégis midőn 35. életéve felé közeledett, kezdett komolyan foglalkozni a színpadtól való visszavonulás gondolatával. 1862. július 29-én Erkel »Bánk bán«-jának Melinda szerepében búcsúzott el. Az ország közönsége nevében Reményi Ede, Erkel Ferenc, Ábrányi Kornél, Mosonyi Mihály, Zimay, Szigligeti és Egressy Gábor babérkoszorút tettek fejére s gazdag ajándékokkal halmozták el. Előadás után pedig Reményi Ede egy cigányzenekar élén szerenádot adott a művésznő lakása előtt. Ez a búcsúest azonban még nem jelentette Hollósy Kornélia teljes visszavonulását. Hátra voltak még azok a vidéki városok, melyek régebben vendégszereplésre hívták s amelyeket azzal nyugtatott meg, hogy majd a színpadtól való visszavonulása után megy oda énekelni. 1862. szeptemberében kezdte meg körútját. Debrecenben, Kolozsvár, Szamosújvár, Deés, Marosvásárhely, Kassa, Léva, Miskolc, Balassagyarmat, Rimaszombat, Szatmár, Nagyvárad azok a városok, ahol részint hangverseny keretében, részben egész operában fellépett. 1862. novemberében távirattal Bukarestbe hívták, hogy az ott működő olasz operatársulatot »mentse meg«. Innen csak 1863. márciusában tért vissza s rövid pihenő után folytatta a megszakított vidéki körutat s Makó, Szabadka, Baja, Kaposvár, Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Kőszeg, Szombathely, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Keszthely, Balatonfüred, Komárom, Sátoraljaújhely, Ungvár, Losonc azok a helyek, melyek egy-egy fényes hangversenye emlékét őrzik. Az egyes városok egymással versenyezve úgy fogadták, mint egy királynőt, aki nemcsak gyönyörködtet, de jót is tesz. Fellépti díjainak felét ugyanis mindenütt jótékony­célra, óvoda, zeneiskola létesítésére adta. 1864. nyarán végleg elhagyta a fővárost s férje dombegyházi birtokára költözött. Színpadi ruháit szegényebb színésznőknek ajándékozta, pompás hímzett jelmezeit pedig egyházi ruhákká alakíttatta át. A dombegyházi birtokon a munkásnép épúgy megszerette, mint egykor a színház közönsége. Utoljára nyilvánosan Liszt Ferenc felkérésére a Nemzeti Zenede 25 éves jubileumán (1865.) énekelt s még mindig olyan elragadóan, hogy Liszt Ferenc csodálkozva kérdezte, miért nem marad még továbbra is a színpadon. Ö azonban családjának akart élni s otthon maradt. Férjét, krivinai Lonovics Józsefet 1879-ben Csanádmegye főispánjává nevezte ki a király s mint a megyének két évtizeden át vezetője, általános szeretetnek, megbecsülésnek és tiszteletnek örvendett. Dombegyházi birtokukról gyakran bejártak Makóra s élénk részt vettek a társadalmi életben. Hollósy Kornélia utolsó nyilvános szereplése 1888. szept. 7-re esik, midőn Csanádpalotán Kelemen Lászlónak, az első magyar színigazgatónak emlékoszlopát leplezték le, ahol ő volt az ünnepség védasszonya. S aztán jött a nagy influenzajárvány, mely 1890. február 10-én örökre elnémította a »magyar csalogány« hangját. Emlékére a hálás utókor a makói színházat »Hollósy Kornélia Színház«-nak nevezte el, melynek előcsarnokát mellszobra díszíti; nevére tanulmányi ösztöndíjakat alapítottak s Makó város egyik uccája is a nevét viseli. Arcképe a Szépművészeti Múzeum »Történelmi Arcképcsarnoká«-ban szintén feltalálható, (Diósszilágyi Sámuel dr.) szin_II.0334.pdf II