Címszó: Huber Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1828

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0354.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0354.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25821.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Huber Károly

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525823.htm

 

Szócikk: Huber Károly zeneszerző, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  karnagya, sz. 1828. (születés éve) júl. 1-én, Varjason, (megye) (Torontál m.), (megye) megh. 1885. dec. 20-án, Budapesten. (Budapest) Atyja főtanító volt és fia csak Pesten (Budapest) tanult meg magyarul. A zene iránt már kora ifjúságában árult el élénk hajlamot és tíz éves korában szülei Aradra (megye) (információ)  adták a zenedébe, Hendl János (személy) intézetébe. 16 éves korában nyilvánosan is fellépett. 1844-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  első hegedűse volt. 1851-ben (időpont) Bécsbe (ország) ment az operához, magánhegedűsnek, majd egy év múlva újra Pestre (Budapest) jött a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  és a zenedében tanár lett. 1856-ban (időpont) félévig Dopplerrel (személy) (információ)  külföldi körutat tett. 1859-ben (időpont) megírta a »Székely leány« (cím) (információ)  c. vígdalművét, melynek címszerepét Hollósy Kornélia (személy) (információ)  énekelte. (Bem.1858. (időpont) novr 27-én, a Nemzeti Színházban.) (intézmény) (információ)  1863. (időpont) dec. 3-án előadták Pesten (Budapest) »Víg címborák« (cím) (információ)  c. dalművét, nagy tetszés mellett. Pesten (Budapest) ő honosította meg Wagner (személy) (információ)  zenéjét, így pld. a »Lohengrin«-t (cím) (információ)  ő hozta színre 1866. (időpont) dec 1-én. 1871-ben (időpont) báró Orczy (személy) (információ)  intendánssal meghasonlott s emiatt nyugalomba vonult. 1875-ben (időpont) ő írta Berczik Árpád (személy) (információ)  »A király csókja« (cím) c. egyfelvonásos operettjének zenéjét. Szerzett ezenkívül egy »Udvari bál« (cím) c. vígoperát. »Ármányos borbély« (cím) c. operettje nem került színre. 1883—1885-ig (időpont) a Zeneakadémián (intézmény) (információ)  tanár, 1879—1885-ig (időpont) az Orsz. Magyar Dalosszövetség (intézmény) karnagya volt, Érdemei elismeréséül 1882-ben (időpont) a Ferenc József-rend (intézmény) lovagkeresztjét kapta. 1889. (időpont) jún.16-án leleplezték a sírkövét. — Fia: Hubay Jenő (személy) (információ)  (L. o.), leánya: Hubai Aranka, (személy) (információ)  színésznő, (Lásd: Ferenczi Zoltánné.) (személy) (információ)  szin_II.0354.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Huber Károly címszóvég 25821 Szócikk: Huber Károly zeneszerző, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy karnagya, sz. 1828. júl. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 1-én, Varjason, ytelepulesy varjas ytelepulesy Varjas ymegyey temes megye ykodvegy (Torontál m.), ytelepulesy torontál m. ytelepulesy Torontál m. ymegyey torontál megye ykodvegy megh. 1885. dec. 20-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja főtanító volt és fia csak Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanult meg magyarul. A zene iránt már kora ifjúságában árult el élénk hajlamot és tíz éves korában szülei Aradra ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy adták a zenedébe, Hendl János yszemelynevy hendl jános yszemelynevy Hendl János yszemelynevy hendl yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Hendl yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy intézetébe. 16 éves korában nyilvánosan is fellépett. 1844-ben xevtizedx 1845 a xtalanevtizedx 1855 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy első hegedűse volt. 1851-ben xevtizedx 1855 Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ment az operához, magánhegedűsnek, majd egy év múlva újra Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és a zenedében tanár lett. 1856-ban félévig Dopplerrel yszemelynevy doppler yszemelynevy Doppler yszemelynevy doppler yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy ykodvegy külföldi körutat tett. 1859-ben megírta a »Székely leány« ycimy székely leány ycimy Székely leány ycimy székely ycimy leány ycimy ycimy Székely ycimy leány ycimy ykodvegy c. vígdalművét, melynek címszerepét Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy énekelte. (Bem.1858. novr xtalanevtizedx 1865 27-én, a Nemzeti Színházban.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1863. xevtizedx 1865 dec. 3-án előadták Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy »Víg címborák« ycimy víg címborák ycimy Víg címborák ycimy víg ycimy címborák ycimy ycimy Víg ycimy címborák ycimy ykodvegy c. dalművét, nagy tetszés mellett. Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ő honosította meg Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy zenéjét, így pld. a »Lohengrin«-t ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy ő hozta színre 1866. dec xtalanevtizedx 1875 1-én. 1871-ben xevtizedx 1875 báró Orczy yszemelynevy báró orczy yszemelynevy báró Orczy yszemelynevy báró yszemelynevy orczy yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Orczy yszemelynevy ykodvegy intendánssal meghasonlott s emiatt nyugalomba vonult. 1875-ben ő xtalanevtizedx 1885 írta Berczik Árpád yszemelynevy berczik árpád yszemelynevy Berczik Árpád yszemelynevy berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Berczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy »A király csókja« ycimy a király csókja ycimy A király csókja ycimy a ycimy király ycimy csókja ycimy ycimy A ycimy király ycimy csókja ycimy ykodvegy c. egyfelvonásos operettjének zenéjét. Szerzett ezenkívül egy »Udvari bál« ycimy udvari bál ycimy Udvari bál ycimy udvari ycimy bál ycimy ycimy Udvari ycimy bál ycimy ykodvegy c. vígoperát. »Ármányos borbély« ycimy ármányos borbély ycimy Ármányos borbély ycimy ármányos ycimy borbély ycimy ycimy Ármányos ycimy borbély ycimy ykodvegy c. operettje nem került színre. 1883—1885-ig xevtizedx 1885 a Zeneakadémián yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy tanár, 1879—1885-ig az Orsz. Magyar Dalosszövetség yintezmenyy orsz. magyar dalosszövetség yintezmenyy Orsz. Ma yintezmenyy orsz. yintezmenyy magyar yintezmenyy dalosszövetség yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Ma yintezmenyy ykodvegy karnagya volt, Érdemei elismeréséül 1882-ben a Ferenc József-rend yintezmenyy ferenc józsef-rend yintezmenyy Ferenc J yintezmenyy ferenc yintezmenyy józsef-rend yintezmenyy yintezmenyy Ferenc yintezmenyy J yintezmenyy ykodvegy lovagkeresztjét kapta. 1889. jún.16-án leleplezték a sírkövét. — Fia: Hubay Jenő yszemelynevy hubay jenő yszemelynevy Hubay Jenő yszemelynevy hubay yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy (L. o.), leánya: Hubai Aranka, yszemelynevy hubai aranka yszemelynevy Hubai Aranka yszemelynevy hubai yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Hubai yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy színésznő, (Lásd: Ferenczi Zoltánné.) yszemelynevy ferenczi zoltánne yszemelynevy Ferenczi Zoltánné yszemelynevy ferenczi yszemelynevy zoltánne yszemelynevy yszemelynevy Ferenczi yszemelynevy Zoltánné yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy ferenczi zoltánne szin_II.0354.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Huber Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1828

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0354.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0354.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25821.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Huber Károly

Szócikk: Huber Károly zeneszerző, a Nemzeti Színház karnagya, sz. 1828. júl. 1-én, Varjason, (Torontál m.), megh. 1885. dec. 20-án, Budapesten. Atyja főtanító volt és fia csak Pesten tanult meg magyarul. A zene iránt már kora ifjúságában árult el élénk hajlamot és tíz éves korában szülei Aradra adták a zenedébe, Hendl János intézetébe. 16 éves korában nyilvánosan is fellépett. 1844-ben a Nemzeti Színház első hegedűse volt. 1851-ben Bécsbe ment az operához, magánhegedűsnek, majd egy év múlva újra Pestre jött a Nemzeti Színházhoz és a zenedében tanár lett. 1856-ban félévig Dopplerrel külföldi körutat tett. 1859-ben megírta a »Székely leány« c. vígdalművét, melynek címszerepét Hollósy Kornélia énekelte. (Bem.1858. novr 27-én, a Nemzeti Színházban.) 1863. dec. 3-án előadták Pesten »Víg címborák« c. dalművét, nagy tetszés mellett. Pesten ő honosította meg Wagner zenéjét, így pld. a »Lohengrin«-t ő hozta színre 1866. dec 1-én. 1871-ben báró Orczy intendánssal meghasonlott s emiatt nyugalomba vonult. 1875-ben ő írta Berczik Árpád »A király csókja« c. egyfelvonásos operettjének zenéjét. Szerzett ezenkívül egy »Udvari bál« c. vígoperát. »Ármányos borbély« c. operettje nem került színre. 1883—1885-ig a Zeneakadémián tanár, 1879—1885-ig az Orsz. Magyar Dalosszövetség karnagya volt, Érdemei elismeréséül 1882-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. 1889. jún.16-án leleplezték a sírkövét. — Fia: Hubay Jenő (L. o.), leánya: Hubai Aranka, színésznő, (Lásd: Ferenczi Zoltánné.) szin_II.0354.pdf II