Címszó: Hugó Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1806

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0355.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0355.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25831.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Hugó Károly

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525833.htm

 

Szócikk: Hugó Károly (Bemstein Hugó Károly), (személy) német-magyar (nemzetiség) (információ)  francia (nemzetiség) (információ)  drámaíró, sz. 1806. (születés éve) szept. 1-én, Pesten, (Budapest) megh. 1877. nov. 14-én, Milanoban. (ország) Sebészetet tanult és mint orvos szolgált 1830-ban, (időpont) a lengyel (nemzetiség) (információ)  forradalom idején a fölkelő seregben. Varsó (ország) eleste után besorozták az oroszok, (nemzetiség) (információ)  majd Pestre (Budapest) és onnan Párizsba (ország) ment, csakhamar Németországban (ország) találjuk, ahol reformálni akarta a színpadot. Bécsben (ország) drámaírással foglalkozik. Öt drámája közül négyet kinyomatott, 1863-ban: (időpont) »Brutus und Lukretia«, (cím) »Das Schauspiel der Welt«, (cím) »Der Stein der Weisen«, (cím) »Des Hauses Ehre«. (cím) Sok túlzás mellett sok fantázia és költői szín volt e drámákban, melyeket magyar színpadokon is elő akart adatni. Visszatérve Pestre, (Budapest) megtanult újra magyarul, megírta »Egy magyar király« (cím) (információ)  c. drámáját, előadták a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  1846. (időpont) jún. 2-án, melyet Egressy (személy) (információ)  és Szigligeti (személy) (információ)  öntöttek elfogadható formába. Ez, valamint »Brutus«-a (cím) kisebb sikert ért el. (Előadták 1847. (időpont) márc. 15-én.) Új átdolgozásban Kolozsvárt (megye) 1890. (időpont) febr. 22-én adták. Ez időben írta a »Báró és bankár« (cím) (információ)  ,(L. o.) c. drámáját is, mely 1847.szeptember (időpont) 27-én került színre, Falk Miksa (személy) (információ)  átültetésével, 1859. (időpont) dec.19-én Berlinben (ország) »Kaufmann von Marseille« (cím) (információ)  címmel került színre. 1847. (időpont) nov. 20-án színre került a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  »Világ színpada« (cím) c. 4 felv. drámája. Rögeszméje lett, hogy ő a világ legnagyobb lángesze, aki hívatva van az emberiség szellemi életét tanaival átalakítani. (Hugosophia.) A civilizáció pápájának képzelte magát, bullákat és brévéket adott ki, barátait lovagokká ütötte, ellenségeit anatémával sújtotta. Felhagyott egyenes járásával s görnyedezve bolyongott az utcákon, hogy bele ne üsse fejét az »ég csillagos gerendáiba.« Berlinben (ország) görög (nemzetiség) (információ)  kosztűmben föllépett és elszavalta darabjait a maguk egészében, — mire kinevették. Ő fedezte fel a cantomimikát: énekelve egész shakespeare-i (személy) (információ)  darabokat adott elő egymaga. Zord téli időben a szabad természet vad viharában versenyt kiabált a vésszel, mint Lear (szerep) (információ)  a sivatagban, mígnem teljesen feldúlva, Olaszországban (ország) telepszik meg, ahol éppen, mikor színpadra készült lépni, hirtelen meghalt. Egyéb színművei: »Die grosse Fibel« (cím) Bécs, (ország) 1844.; (időpont) »Fibe der Ehre«, (cím) dr. 4 felv. »Calderon, oder Liebe aus Verchrung«, (cím) dr. költemény. Bem. 1863. (időpont) aug.24. Pesti német színház. (intézmény) (információ)  »Bölcseség köve«, (cím) dr. 4 felv. »Das Ehewche«, (cím) szmű. Életét megírta Ágai Adolf: (személy) (információ)  »Fővárosi Lapok« (intézmény) (információ)  1877. (időpont) 265., 273., 275. számában; továbbá: Kőrös Endre (személy) (információ)  önálló műben, majd Móczár József: (személy) (információ)  »H. élete és színművei« (cím) címmel; Ádám György: (személy) (információ)  »H. élete és művei« (cím) cím alatt, Budapest, (Budapest) 1906. (időpont) szin_II.0355.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Hugó Károly címszóvég 25831 Szócikk: Hugó Károly (Bemstein Hugó Károly), yszemelynevy bemstein hugó károly yszemelynevy Bemstein Hugó Károly yszemelynevy bemstein yszemelynevy hugó yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Bemstein yszemelynevy Hugó yszemelynevy Károly német-magyar ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy drámaíró, sz. 1806. szept. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 1-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1877. nov. 14-én, Milanoban. ytelepulesy milano ytelepulesy Milano yorszagy Olaszország ykodvegy Sebészetet tanult és mint orvos szolgált 1830-ban, xevtizedx 1835 a xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy ykodvegy forradalom idején a fölkelő seregben. Varsó ytelepulesy varsó ytelepulesy Varsó yorszagy Lengyelország ykodvegy eleste után besorozták az oroszok, ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy majd Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és onnan Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy ment, csakhamar Németországban ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy találjuk, ahol reformálni akarta a színpadot. Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy drámaírással foglalkozik. Öt drámája közül négyet kinyomatott, 1863-ban: xevtizedx 1865 »Brutus und Lukretia«, ycimy brutus und lukretia ycimy Brutus und Lukretia ycimy brutus ycimy und ycimy lukretia ycimy ycimy Brutus ycimy und ycimy Lukretia ycimy ykodvegy »Das Schauspiel der Welt«, ycimy das schauspiel der welt ycimy Das Schauspiel der Welt ycimy das ycimy schauspiel ycimy der ycimy welt ycimy ycimy Das ycimy Schauspiel ycimy der ycimy Welt ycimy ykodvegy »Der Stein der Weisen«, ycimy der stein der weisen ycimy Der Stein der Weisen ycimy der ycimy stein ycimy der ycimy weisen ycimy ycimy Der ycimy Stein ycimy der ycimy Weisen ycimy ykodvegy »Des Hauses Ehre«. ycimy des hauses ehre ycimy Des Hauses Ehre ycimy des ycimy hauses ycimy ehre ycimy ycimy Des ycimy Hauses ycimy Ehre ycimy ykodvegy Sok túlzás mellett sok fantázia és költői szín volt e drámákban, melyeket magyar színpadokon is elő akart adatni. Visszatérve Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megtanult újra magyarul, megírta »Egy magyar király« ycimy egy magyar király ycimy Egy magyar király ycimy egy ycimy magyar ycimy király ycimy ycimy Egy ycimy magyar ycimy király ycimy ykodvegy c. drámáját, előadták a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1846. xevtizedx 1845 jún. 2-án, melyet Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy és Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy öntöttek elfogadható formába. Ez, valamint »Brutus«-a ycimy brutus ycimy Brutus ycimy brutus ycimy ycimy Brutus ycimy ykodvegy kisebb sikert ért el. (Előadták 1847. márc. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 15-én.) Új átdolgozásban Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 febr. 22-én adták. Ez időben írta a »Báró és bankár« ycimy báró és bankár ycimy Báró és bankár ycimy báró ycimy és ycimy bankár ycimy ycimy Báró ycimy és ycimy bankár ycimy ykodvegy ,(L. o.) c. drámáját is, mely 1847.szeptember xevtizedx 1845 27-én xtalanevtizedx 1855 került színre, Falk Miksa yszemelynevy falk miksa yszemelynevy Falk Miksa yszemelynevy falk yszemelynevy miksa yszemelynevy yszemelynevy Falk yszemelynevy Miksa yszemelynevy ykodvegy átültetésével, 1859. xevtizedx 1855 dec.19-én Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy »Kaufmann von Marseille« ycimy kaufmann von marseille ycimy Kaufmann von Marseille ycimy kaufmann ycimy von ycimy marseille ycimy ycimy Kaufmann ycimy von ycimy Marseille ycimy ykodvegy címmel került színre. 1847. xevtizedx 1845 nov. 20-án színre került a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Világ színpada« ycimy világ színpada ycimy Világ színpada ycimy világ ycimy színpada ycimy ycimy Világ ycimy színpada ycimy ykodvegy c. 4 felv. drámája. Rögeszméje lett, hogy ő a világ legnagyobb lángesze, aki hívatva van az emberiség szellemi életét tanaival átalakítani. (Hugosophia.) A civilizáció pápájának képzelte magát, bullákat és brévéket adott ki, barátait lovagokká ütötte, ellenségeit anatémával sújtotta. Felhagyott egyenes járásával s görnyedezve bolyongott az utcákon, hogy bele ne üsse fejét az »ég csillagos gerendáiba.« Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy kosztűmben föllépett és elszavalta darabjait a maguk egészében, — mire kinevették. Ő fedezte fel a cantomimikát: énekelve egész shakespeare-i yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy shakespeare yszemelynevy ykodvegy darabokat adott elő egymaga. Zord téli időben a szabad természet vad viharában versenyt kiabált a vésszel, mint Lear yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy a sivatagban, mígnem teljesen feldúlva, Olaszországban ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy telepszik meg, ahol éppen, mikor színpadra készült lépni, hirtelen meghalt. Egyéb színművei: »Die grosse Fibel« ycimy die grosse fibel ycimy Die grosse Fibel ycimy die ycimy grosse ycimy fibel ycimy ycimy Die ycimy grosse ycimy Fibel ycimy ykodvegy Bécs, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy 1844.; »Fibe xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 der Ehre«, ycimy fibe der ehre ycimy Fibe der Ehre ycimy fibe ycimy der ycimy ehre ycimy ycimy Fibe ycimy der ycimy Ehre ycimy ykodvegy dr. 4 felv. »Calderon, oder Liebe aus Verchrung«, ycimy calderon, oder liebe aus verchrung ycimy Calderon, oder Liebe aus Verchrung ycimy calderon, ycimy oder ycimy liebe ycimy aus ycimy verchrung ycimy ycimy Calderon, ycimy oder ycimy Liebe ycimy au dr. költemény. Bem. 1863. xevtizedx 1865 aug.24. xtalanevtizedx 1875 Pesti német színház. yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy Pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy »Bölcseség köve«, ycimy bölcseség köve ycimy Bölcseség köve ycimy bölcseség ycimy köve ycimy ycimy Bölcseség ycimy köve ycimy ykodvegy dr. 4 felv. »Das Ehewche«, ycimy das ehewche ycimy Das Ehewche ycimy das ycimy ehewche ycimy ycimy Das ycimy Ehewche ycimy ykodvegy szmű. Életét megírta Ágai Adolf: yszemelynevy ágai adolf yszemelynevy Ágai Adolf yszemelynevy ágai yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Ágai yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy »Fővárosi Lapok« yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy 1877. xevtizedx 1875 265., 273., 275. számában; továbbá: Kőrös Endre yszemelynevy kőrös endre yszemelynevy Kőrös Endre yszemelynevy kőrös yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Kőrös yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy önálló műben, majd Móczár József: yszemelynevy móczár józsef yszemelynevy Móczár József yszemelynevy móczár yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Móczár yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »H. élete és színművei« ycimy h. élete és színművei ycimy H. élete és színművei ycimy h. ycimy élete ycimy és ycimy színművei ycimy ycimy H. ycimy élete ycimy és ycimy színművei ycimy ykodvegy címmel; Ádám György: yszemelynevy ádám györgy yszemelynevy Ádám György yszemelynevy ádám yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Ádám yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy »H. élete és művei« ycimy h. élete és művei ycimy H. élete és művei ycimy h. ycimy élete ycimy és ycimy művei ycimy ycimy H. ycimy élete ycimy és ycimy művei ycimy ykodvegy cím alatt, Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1906. xevtizedx 1905 szin_II.0355.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Hugó Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1806

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0355.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0355.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25831.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Hugó Károly

Szócikk: Hugó Károly (Bemstein Hugó Károly), német-magyar francia drámaíró, sz. 1806. szept. 1-én, Pesten, megh. 1877. nov. 14-én, Milanoban. Sebészetet tanult és mint orvos szolgált 1830-ban, a lengyel forradalom idején a fölkelő seregben. Varsó eleste után besorozták az oroszok, majd Pestre és onnan Párizsba ment, csakhamar Németországban találjuk, ahol reformálni akarta a színpadot. Bécsben drámaírással foglalkozik. Öt drámája közül négyet kinyomatott, 1863-ban: »Brutus und Lukretia«, »Das Schauspiel der Welt«, »Der Stein der Weisen«, »Des Hauses Ehre«. Sok túlzás mellett sok fantázia és költői szín volt e drámákban, melyeket magyar színpadokon is elő akart adatni. Visszatérve Pestre, megtanult újra magyarul, megírta »Egy magyar király« c. drámáját, előadták a Nemzeti Színházban, 1846. jún. 2-án, melyet Egressy és Szigligeti öntöttek elfogadható formába. Ez, valamint »Brutus«-a kisebb sikert ért el. (Előadták 1847. márc. 15-én.) Új átdolgozásban Kolozsvárt 1890. febr. 22-én adták. Ez időben írta a »Báró és bankár« ,(L. o.) c. drámáját is, mely 1847.szeptember 27-én került színre, Falk Miksa átültetésével, 1859. dec.19-én Berlinben »Kaufmann von Marseille« címmel került színre. 1847. nov. 20-án színre került a Nemzeti Színházban »Világ színpada« c. 4 felv. drámája. Rögeszméje lett, hogy ő a világ legnagyobb lángesze, aki hívatva van az emberiség szellemi életét tanaival átalakítani. (Hugosophia.) A civilizáció pápájának képzelte magát, bullákat és brévéket adott ki, barátait lovagokká ütötte, ellenségeit anatémával sújtotta. Felhagyott egyenes járásával s görnyedezve bolyongott az utcákon, hogy bele ne üsse fejét az »ég csillagos gerendáiba.« Berlinben görög kosztűmben föllépett és elszavalta darabjait a maguk egészében, — mire kinevették. Ő fedezte fel a cantomimikát: énekelve egész shakespeare-i darabokat adott elő egymaga. Zord téli időben a szabad természet vad viharában versenyt kiabált a vésszel, mint Lear a sivatagban, mígnem teljesen feldúlva, Olaszországban telepszik meg, ahol éppen, mikor színpadra készült lépni, hirtelen meghalt. Egyéb színművei: »Die grosse Fibel« Bécs, 1844.; »Fibe der Ehre«, dr. 4 felv. »Calderon, oder Liebe aus Verchrung«, dr. költemény. Bem. 1863. aug.24. Pesti német színház. »Bölcseség köve«, dr. 4 felv. »Das Ehewche«, szmű. Életét megírta Ágai Adolf: »Fővárosi Lapok« 1877. 265., 273., 275. számában; továbbá: Kőrös Endre önálló műben, majd Móczár József: »H. élete és színművei« címmel; Ádám György: »H. élete és művei« cím alatt, Budapest, 1906. szin_II.0355.pdf II