Címszó: Jakab István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1876
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0398.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0398.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26047.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Jakab
István
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526049.htm
Szócikk: Jakab István (galantai), (megye) író,
sz, 1876. (időpont)
okt. 18-án, Budán. (Budapest)
Tanulmányait Nagyváradon (megye) és a
pesti (Budapest)
egyetemen végezte; a bölcsészet tudora és ügyvéd lett, majd hivatalba lépve, a helytartótanácsban
tanácsosságig emelkedett. Első irodalmi műve 1824-ben (időpont) alkalmi
költemény volt, melyet a helytartótanács százados ünnepére írt. 1832-ben (időpont) lefordította
Voltaire (személy)
»Alzir«-jét; (cím)
az akadémia 1833. (időpont) nov.
15-én levelezőtaggá választotta s az akkor felállított »játékszini bizottság«-hoz
sorozták, melynek két évig volt jegyzője. Akkoriban lefordította Goldoni (személy) (információ)
»Fogadósné«-ját, (cím) Nota (személy) (információ)
»Jótévő és az árvá«-ját, (cím) Scribe (személy) (információ)
»Quäcker és táncosnő«-jét, (cím) a »Fiatal
keresztanyá«-t, (cím)
»Hogy teheti az ember szerencséjét«; (cím) Mazéres (személy) »Fiatal
férj«-ét; (cím)
Lebrun (személy)
(információ)
vígjátékát: »Hogy lehet olcsón élni«; (cím) Holbein:
(személy)
(információ)
»Kétalakú«-ját; (cím) Junger (személy) »Hölgyrablás«-át.
(cím) Egyéb
fordítása még: »Földszínt és emelet«; (cím) »Harmincéves
kártyás«; (cím)
»Hogy lehet hírt szerezni ?«; (cím) »Huszonkilencedik
február«; (cím)
»Korona és vérpad«; (cím) (információ)
»Marianna«; (cím) »Murillo«;
(cím) »Örökségi
egyezés«; (cím)
»Tékozló«; (cím)
»Válópör«; (cím)
»Visszapótlás«; (cím)
»Devereux Róbert«; (cím) »Gemma di
Vergy«, (cím)
»Mariano Faliero«; (cím) »Beatrice
di Tenda«. (cím)
(Ez utóbbi négy operai szöveg-fordítás.) Eredeti művei: »Falusi lakodalom«, (cím) (információ)
vj.; »Zsarnok apa«, (cím) szomj. és
»Izabella« (cím)
népsz. Zenével is foglalkozott, több keringőt és száznál több magyar dalt szerzett,
köztük az »Ős-Buda gyermeke« (cím) kezdetű harci
dalt. Fordította az »Eskü« (cím) (Mercadante),
(személy)
(információ)
»Zsidónő« (cím) (információ)
(Halévy), (személy) (információ)
»Borgia Lukrécia« (cím) (információ)
(Donizetti) (személy) (információ)
operák szövegét. Bartay Ede (személy) (információ)
két operájához (»Csel« (cím) és »Lysippa«)
(cím) ő írt
szöveget és Czuczor (személy) (információ)
»Ki az?« (cím) (információ)
kezdetű versének megzenésítésével a Zenedétől
díjat nyert. Szakcikke: »Magyar játékszíni jutalmazott feleletek a magyar tudós
társaságnak 1833-beli ezen kérdésére: Miképen lehetne a magyar játékszínt Budapesten
(Budapest)
állandóan megalapítani?« (cím) (információ)
Buda, (Budapest)
1834. (időpont)
(Fáy András (személy)
(információ)
és Kállay Ferenc (személy) (információ)
feleleteire.) szin_II.0398.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Jakab István címszóvég 26047 Szócikk: Jakab
István (galantai), ytelepulesy galanta ytelepulesy galanta ymegyey pozsony
megye ykodvegy író, sz, 1876. okt. 18-án, Budán. buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Tanulmányait Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy és a pesti pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen végezte; a bölcsészet tudora
és ügyvéd lett, majd hivatalba lépve, a helytartótanácsban tanácsosságig emelkedett.
Első irodalmi műve 1824-ben xevtizedx 1825 alkalmi xtalanevtizedx 1835 költemény
volt, melyet a helytartótanács százados ünnepére írt. 1832-ben xevtizedx 1835 lefordította
Voltaire yszemelynevy voltaire yszemelynevy Voltaire yszemelynevy voltaire
yszemelynevy yszemelynevy Voltaire yszemelynevy ykodvegy »Alzir«-jét; ycimy
alzir ycimy Alzir ycimy alzir ycimy ycimy Alzir ycimy ykodvegy az akadémia 1833.
nov. 15-én levelezőtaggá választotta s az akkor felállított »játékszini bizottság«-hoz
sorozták, melynek két évig volt jegyzője. Akkoriban lefordította Goldoni yszemelynevy
goldoni yszemelynevy Goldoni yszemelynevy goldoni yszemelynevy yszemelynevy
Goldoni yszemelynevy ykodvegy »Fogadósné«-ját, ycimy fogadósne ycimy Fogadósné
ycimy fogadósne ycimy ycimy Fogadósné ycimy ykodvegy Nota yszemelynevy nota
yszemelynevy Nota yszemelynevy nota yszemelynevy yszemelynevy Nota yszemelynevy
ykodvegy »Jótévő és az árvá«-ját, ycimy jótévő és az árva ycimy Jótévő és az
árvá ycimy jótévő ycimy és ycimy az ycimy árva ycimy ycimy Jótévő ycimy és
ycimy az ycimy árvá ycimy ykodvegy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy
Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy
ykodvegy »Quäcker és táncosnő«-jét, ycimy quäcker és táncosnő ycimy Quäcker és
táncosnő ycimy quäcker ycimy és ycimy táncosnő ycimy ycimy Quäcker ycimy és
ycimy táncosnő ycimy ykodvegy a »Fiatal keresztanyá«-t, ycimy fiatal
keresztanya ycimy Fiatal keresztanyá ycimy fiatal ycimy keresztanya ycimy ycimy
Fiatal ycimy keresztanyá ycimy ykodvegy »Hogy teheti az ember szerencséjét«; ycimy
hogy teheti az ember szerencséjét ycimy Hogy teheti az ember szerencséjét ycimy
hogy ycimy teheti ycimy az ycimy ember ycimy szerencséjét ycimy ycimy Hogy
ycimy teheti ycimy az ycimy ember yci Mazéres yszemelynevy mazéres yszemelynevy
Mazéres yszemelynevy mazéres yszemelynevy yszemelynevy Mazéres yszemelynevy
ykodvegy »Fiatal férj«-ét; ycimy fiatal férj ycimy Fiatal férj ycimy fiatal
ycimy férj ycimy ycimy Fiatal ycimy férj ycimy ykodvegy Lebrun yszemelynevy
lebrun yszemelynevy Lebrun yszemelynevy lebrun yszemelynevy yszemelynevy Lebrun
yszemelynevy ykodvegy vígjátékát: »Hogy lehet olcsón élni«; ycimy hogy lehet
olcsón élni ycimy Hogy lehet olcsón élni ycimy hogy ycimy lehet ycimy olcsón
ycimy élni ycimy ycimy Hogy ycimy lehet ycimy olcsón ycimy élni ycimy ykodvegy Holbein:
yszemelynevy holbein yszemelynevy Holbein yszemelynevy holbein yszemelynevy
yszemelynevy Holbein yszemelynevy ykodvegy »Kétalakú«-ját; ycimy kétalakú ycimy
Kétalakú ycimy kétalakú ycimy ycimy Kétalakú ycimy ykodvegy Junger yszemelynevy
junger yszemelynevy Junger yszemelynevy junger yszemelynevy yszemelynevy Junger
yszemelynevy ykodvegy »Hölgyrablás«-át. ycimy hölgyrablás ycimy Hölgyrablás
ycimy hölgyrablás ycimy ycimy Hölgyrablás ycimy ykodvegy Egyéb fordítása még: »Földszínt
és emelet«; ycimy földszínt és emelet ycimy Földszínt és emelet ycimy földszínt
ycimy és ycimy emelet ycimy ycimy Földszínt ycimy és ycimy emelet ycimy
ykodvegy »Harmincéves kártyás«; ycimy harmincéves kártyás ycimy Harmincéves kártyás
ycimy harmincéves ycimy kártyás ycimy ycimy Harmincéves ycimy kártyás ycimy
ykodvegy »Hogy lehet hírt szerezni ?«; ycimy hogy lehet hírt szerezni ? ycimy
Hogy lehet hírt szerezni ? ycimy hogy ycimy lehet ycimy hírt ycimy szerezni
ycimy ? ycimy ycimy Hogy ycimy lehet ycimy hírt ycimy szerezni ycimy ? ycimy
ykodve »Huszonkilencedik február«; ycimy huszonkilencedik február ycimy
Huszonkilencedik február ycimy huszonkilencedik ycimy február ycimy ycimy
Huszonkilencedik ycimy február ycimy ykodvegy »Korona és vérpad«; ycimy korona
és vérpad ycimy Korona és vérpad ycimy korona ycimy és ycimy vérpad ycimy ycimy
Korona ycimy és ycimy vérpad ycimy ykodvegy »Marianna«; ycimy marianna ycimy
Marianna ycimy marianna ycimy ycimy Marianna ycimy ykodvegy »Murillo«; ycimy
murillo ycimy Murillo ycimy murillo ycimy ycimy Murillo ycimy ykodvegy »Örökségi
egyezés«; ycimy örökségi egyezés ycimy Örökségi egyezés ycimy örökségi ycimy
egyezés ycimy ycimy Örökségi ycimy egyezés ycimy ykodvegy »Tékozló«; ycimy
tékozló ycimy Tékozló ycimy tékozló ycimy ycimy Tékozló ycimy ykodvegy »Válópör«;
ycimy válópör ycimy Válópör ycimy válópör ycimy ycimy Válópör ycimy ykodvegy »Visszapótlás«;
ycimy visszapótlás ycimy Visszapótlás ycimy visszapótlás ycimy ycimy
Visszapótlás ycimy ykodvegy »Devereux Róbert«; ycimy devereux róbert ycimy
Devereux Róbert ycimy devereux ycimy róbert ycimy ycimy Devereux ycimy Róbert
ycimy ykodvegy »Gemma di Vergy«, ycimy gemma di vergy ycimy Gemma di Vergy
ycimy gemma ycimy di ycimy vergy ycimy ycimy Gemma ycimy di ycimy Vergy ycimy
ykodvegy »Mariano Faliero«; ycimy mariano faliero ycimy Mariano Faliero ycimy
mariano ycimy faliero ycimy ycimy Mariano ycimy Faliero ycimy ykodvegy »Beatrice
di Tenda«. ycimy beatrice di tenda ycimy Beatrice di Tenda ycimy beatrice ycimy
di ycimy tenda ycimy ycimy Beatrice ycimy di ycimy Tenda ycimy ykodvegy (Ez utóbbi
négy operai szöveg-fordítás.) Eredeti művei: »Falusi lakodalom«, ycimy falusi
lakodalom ycimy Falusi lakodalom ycimy falusi ycimy lakodalom ycimy ycimy
Falusi ycimy lakodalom ycimy ykodvegy vj.; »Zsarnok apa«, ycimy zsarnok apa
ycimy Zsarnok apa ycimy zsarnok ycimy apa ycimy ycimy Zsarnok ycimy apa ycimy
ykodvegy szomj. és »Izabella« ycimy izabella ycimy Izabella ycimy izabella
ycimy ycimy Izabella ycimy ykodvegy népsz. Zenével is foglalkozott, több keringőt
és száznál több magyar dalt szerzett, köztük az »Ős-Buda gyermeke« ycimy
ős-buda gyermeke ycimy Ős-Buda gyermeke ycimy ős-buda ycimy gyermeke ycimy
ycimy Ős-Buda ycimy gyermeke ycimy ykodvegy kezdetű harci dalt. Fordította az »Eskü«
ycimy eskü ycimy Eskü ycimy eskü ycimy ycimy Eskü ycimy ykodvegy (Mercadante), yszemelynevy
mercadante yszemelynevy Mercadante yszemelynevy mercadante yszemelynevy
yszemelynevy Mercadante yszemelynevy ykodvegy »Zsidónő« ycimy zsidónő ycimy
Zsidónő ycimy zsidónő ycimy ycimy Zsidónő ycimy ykodvegy (Halévy), yszemelynevy
halévy yszemelynevy Halévy yszemelynevy halévy yszemelynevy yszemelynevy Halévy
yszemelynevy ykodvegy »Borgia Lukrécia« ycimy borgia lukrécia ycimy Borgia
Lukrécia ycimy borgia ycimy lukrécia ycimy ycimy Borgia ycimy Lukrécia ycimy
ykodvegy (Donizetti) yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy
donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy operák szövegét.
Bartay Ede yszemelynevy bartay ede yszemelynevy Bartay Ede yszemelynevy bartay
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy Ede yszemelynevy
ykodvegy két operájához (»Csel« ycimy csel ycimy Csel ycimy csel ycimy ycimy
Csel ycimy ykodvegy és »Lysippa«) ycimy lysippa ycimy Lysippa ycimy lysippa
ycimy ycimy Lysippa ycimy ykodvegy ő írt szöveget és Czuczor yszemelynevy
czuczor yszemelynevy Czuczor yszemelynevy czuczor yszemelynevy yszemelynevy
Czuczor yszemelynevy ykodvegy »Ki az?« ycimy ki az? ycimy Ki az? ycimy ki ycimy
az? ycimy ycimy Ki ycimy az? ycimy ykodvegy kezdetű versének megzenésítésével a
Zenedétől díjat nyert. Szakcikke: »Magyar játékszíni jutalmazott feleletek a magyar
tudós társaságnak 1833-beli ezen kérdésére: Miképen lehetne a magyar játékszínt
Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy állandóan
megalapítani?« ycimy magyar játékszíni jutalmazott feleletek a magyar tudós
társaságnak 1833-beli ezen kérdésére: miképen ycimy Magyar játékszíni
jutalmazott feleletek a magyar tudós társaságnak 1833-beli ezen kérdé Buda, buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1834. (Fáy xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 András yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András
yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy
András yszemelynevy ykodvegy és Kállay Ferenc yszemelynevy kállay ferenc
yszemelynevy Kállay Ferenc yszemelynevy kállay yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Kállay yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy feleleteire.) szin_II.0398.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Jakab István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1876
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0398.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0398.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26047.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Jakab
István
Szócikk: Jakab István (galantai), író, sz, 1876.
okt. 18-án, Budán. Tanulmányait Nagyváradon és a pesti egyetemen végezte; a bölcsészet
tudora és ügyvéd lett, majd hivatalba lépve, a helytartótanácsban tanácsosságig
emelkedett. Első irodalmi műve 1824-ben alkalmi költemény volt, melyet a helytartótanács
százados ünnepére írt. 1832-ben lefordította Voltaire »Alzir«-jét; az akadémia 1833.
nov. 15-én levelezőtaggá választotta s az akkor felállított »játékszini bizottság«-hoz
sorozták, melynek két évig volt jegyzője. Akkoriban lefordította Goldoni »Fogadósné«-ját,
Nota »Jótévő és az árvá«-ját, Scribe »Quäcker és táncosnő«-jét, a »Fiatal keresztanyá«-t,
»Hogy teheti az ember szerencséjét«; Mazéres »Fiatal férj«-ét; Lebrun vígjátékát:
»Hogy lehet olcsón élni«; Holbein: »Kétalakú«-ját; Junger »Hölgyrablás«-át. Egyéb
fordítása még: »Földszínt és emelet«; »Harmincéves kártyás«; »Hogy lehet hírt szerezni
?«; »Huszonkilencedik február«; »Korona és vérpad«; »Marianna«; »Murillo«; »Örökségi
egyezés«; »Tékozló«; »Válópör«; »Visszapótlás«; »Devereux Róbert«; »Gemma di Vergy«,
»Mariano Faliero«; »Beatrice di Tenda«. (Ez utóbbi négy operai szöveg-fordítás.)
Eredeti művei: »Falusi lakodalom«, vj.; »Zsarnok apa«, szomj. és »Izabella« népsz.
Zenével is foglalkozott, több keringőt és száznál több magyar dalt szerzett, köztük
az »Ős-Buda gyermeke« kezdetű harci dalt. Fordította az »Eskü« (Mercadante), »Zsidónő«
(Halévy), »Borgia Lukrécia« (Donizetti) operák szövegét. Bartay Ede két operájához
(»Csel« és »Lysippa«) ő írt szöveget és Czuczor »Ki az?« kezdetű versének megzenésítésével
a Zenedétől díjat nyert. Szakcikke: »Magyar játékszíni jutalmazott feleletek a magyar
tudós társaságnak 1833-beli ezen kérdésére: Miképen lehetne a magyar játékszínt
Budapesten állandóan megalapítani?« Buda, 1834. (Fáy András és Kállay Ferenc feleleteire.)
szin_II.0398.pdf II