Címszó: Jakab István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1876

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0398.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0398.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26047.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Jakab István

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526049.htm

 

Szócikk: Jakab István (galantai), (megye) író, sz, 1876. (időpont) okt. 18-án, Budán. (Budapest) Tanulmányait Nagyváradon (megye) és a pesti (Budapest) egyetemen végezte; a bölcsészet tudora és ügyvéd lett, majd hivatalba lépve, a helytartótanácsban tanácsosságig emelkedett. Első irodalmi műve 1824-ben (időpont) alkalmi költemény volt, melyet a helytartótanács százados ünnepére írt. 1832-ben (időpont) lefordította Voltaire (személy) »Alzir«-jét; (cím) az akadémia 1833. (időpont) nov. 15-én levelezőtaggá választotta s az akkor felállított »játékszini bizottság«-hoz sorozták, melynek két évig volt jegyzője. Akkoriban lefordította Goldoni (személy) (információ)  »Fogadósné«-ját, (cím) Nota (személy) (információ)  »Jótévő és az árvá«-ját, (cím) Scribe (személy) (információ)  »Quäcker és táncosnő«-jét, (cím) a »Fiatal keresztanyá«-t, (cím) »Hogy teheti az ember szerencséjét«; (cím) Mazéres (személy) »Fiatal férj«-ét; (cím) Lebrun (személy) (információ)  vígjátékát: »Hogy lehet olcsón élni«; (cím) Holbein: (személy) (információ)  »Kétalakú«-ját; (cím) Junger (személy) »Hölgyrablás«-át. (cím) Egyéb fordítása még: »Földszínt és emelet«; (cím) »Harmincéves kártyás«; (cím) »Hogy lehet hírt szerezni ?«; (cím) »Huszonkilencedik február«; (cím) »Korona és vérpad«; (cím) (információ)  »Marianna«; (cím) »Murillo«; (cím) »Örökségi egyezés«; (cím) »Tékozló«; (cím) »Válópör«; (cím) »Visszapótlás«; (cím) »Devereux Róbert«; (cím) »Gemma di Vergy«, (cím) »Mariano Faliero«; (cím) »Beatrice di Tenda«. (cím) (Ez utóbbi négy operai szöveg-fordítás.) Eredeti művei: »Falusi lakodalom«, (cím) (információ)  vj.; »Zsarnok apa«, (cím) szomj. és »Izabella« (cím) népsz. Zenével is foglalkozott, több keringőt és száznál több magyar dalt szerzett, köztük az »Ős-Buda gyermeke« (cím) kezdetű harci dalt. Fordította az »Eskü« (cím) (Mercadante), (személy) (információ)  »Zsidónő« (cím) (információ)  (Halévy), (személy) (információ)  »Borgia Lukrécia« (cím) (információ)  (Donizetti) (személy) (információ)  operák szövegét. Bartay Ede (személy) (információ)  két operájához (»Csel« (cím) és »Lysippa«) (cím) ő írt szöveget és Czuczor (személy) (információ)  »Ki az?« (cím) (információ)  kezdetű versének megzenésítésével a Zenedétől díjat nyert. Szakcikke: »Magyar játékszíni jutalmazott feleletek a magyar tudós társaságnak 1833-beli ezen kérdésére: Miképen lehetne a magyar játékszínt Budapesten (Budapest) állandóan megalapítani?« (cím) (információ)  Buda, (Budapest) 1834. (időpont) (Fáy András (személy) (információ)  és Kállay Ferenc (személy) (információ)  feleleteire.) szin_II.0398.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Jakab István címszóvég 26047 Szócikk: Jakab István (galantai), ytelepulesy galanta ytelepulesy galanta ymegyey pozsony megye ykodvegy író, sz, 1876. okt. 18-án, Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Tanulmányait Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy és a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen végezte; a bölcsészet tudora és ügyvéd lett, majd hivatalba lépve, a helytartótanácsban tanácsosságig emelkedett. Első irodalmi műve 1824-ben xevtizedx 1825 alkalmi xtalanevtizedx 1835 költemény volt, melyet a helytartótanács százados ünnepére írt. 1832-ben xevtizedx 1835 lefordította Voltaire yszemelynevy voltaire yszemelynevy Voltaire yszemelynevy voltaire yszemelynevy yszemelynevy Voltaire yszemelynevy ykodvegy »Alzir«-jét; ycimy alzir ycimy Alzir ycimy alzir ycimy ycimy Alzir ycimy ykodvegy az akadémia 1833. nov. 15-én levelezőtaggá választotta s az akkor felállított »játékszini bizottság«-hoz sorozták, melynek két évig volt jegyzője. Akkoriban lefordította Goldoni yszemelynevy goldoni yszemelynevy Goldoni yszemelynevy goldoni yszemelynevy yszemelynevy Goldoni yszemelynevy ykodvegy »Fogadósné«-ját, ycimy fogadósne ycimy Fogadósné ycimy fogadósne ycimy ycimy Fogadósné ycimy ykodvegy Nota yszemelynevy nota yszemelynevy Nota yszemelynevy nota yszemelynevy yszemelynevy Nota yszemelynevy ykodvegy »Jótévő és az árvá«-ját, ycimy jótévő és az árva ycimy Jótévő és az árvá ycimy jótévő ycimy és ycimy az ycimy árva ycimy ycimy Jótévő ycimy és ycimy az ycimy árvá ycimy ykodvegy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy »Quäcker és táncosnő«-jét, ycimy quäcker és táncosnő ycimy Quäcker és táncosnő ycimy quäcker ycimy és ycimy táncosnő ycimy ycimy Quäcker ycimy és ycimy táncosnő ycimy ykodvegy a »Fiatal keresztanyá«-t, ycimy fiatal keresztanya ycimy Fiatal keresztanyá ycimy fiatal ycimy keresztanya ycimy ycimy Fiatal ycimy keresztanyá ycimy ykodvegy »Hogy teheti az ember szerencséjét«; ycimy hogy teheti az ember szerencséjét ycimy Hogy teheti az ember szerencséjét ycimy hogy ycimy teheti ycimy az ycimy ember ycimy szerencséjét ycimy ycimy Hogy ycimy teheti ycimy az ycimy ember yci Mazéres yszemelynevy mazéres yszemelynevy Mazéres yszemelynevy mazéres yszemelynevy yszemelynevy Mazéres yszemelynevy ykodvegy »Fiatal férj«-ét; ycimy fiatal férj ycimy Fiatal férj ycimy fiatal ycimy férj ycimy ycimy Fiatal ycimy férj ycimy ykodvegy Lebrun yszemelynevy lebrun yszemelynevy Lebrun yszemelynevy lebrun yszemelynevy yszemelynevy Lebrun yszemelynevy ykodvegy vígjátékát: »Hogy lehet olcsón élni«; ycimy hogy lehet olcsón élni ycimy Hogy lehet olcsón élni ycimy hogy ycimy lehet ycimy olcsón ycimy élni ycimy ycimy Hogy ycimy lehet ycimy olcsón ycimy élni ycimy ykodvegy Holbein: yszemelynevy holbein yszemelynevy Holbein yszemelynevy holbein yszemelynevy yszemelynevy Holbein yszemelynevy ykodvegy »Kétalakú«-ját; ycimy kétalakú ycimy Kétalakú ycimy kétalakú ycimy ycimy Kétalakú ycimy ykodvegy Junger yszemelynevy junger yszemelynevy Junger yszemelynevy junger yszemelynevy yszemelynevy Junger yszemelynevy ykodvegy »Hölgyrablás«-át. ycimy hölgyrablás ycimy Hölgyrablás ycimy hölgyrablás ycimy ycimy Hölgyrablás ycimy ykodvegy Egyéb fordítása még: »Földszínt és emelet«; ycimy földszínt és emelet ycimy Földszínt és emelet ycimy földszínt ycimy és ycimy emelet ycimy ycimy Földszínt ycimy és ycimy emelet ycimy ykodvegy »Harmincéves kártyás«; ycimy harmincéves kártyás ycimy Harmincéves kártyás ycimy harmincéves ycimy kártyás ycimy ycimy Harmincéves ycimy kártyás ycimy ykodvegy »Hogy lehet hírt szerezni ?«; ycimy hogy lehet hírt szerezni ? ycimy Hogy lehet hírt szerezni ? ycimy hogy ycimy lehet ycimy hírt ycimy szerezni ycimy ? ycimy ycimy Hogy ycimy lehet ycimy hírt ycimy szerezni ycimy ? ycimy ykodve »Huszonkilencedik február«; ycimy huszonkilencedik február ycimy Huszonkilencedik február ycimy huszonkilencedik ycimy február ycimy ycimy Huszonkilencedik ycimy február ycimy ykodvegy »Korona és vérpad«; ycimy korona és vérpad ycimy Korona és vérpad ycimy korona ycimy és ycimy vérpad ycimy ycimy Korona ycimy és ycimy vérpad ycimy ykodvegy »Marianna«; ycimy marianna ycimy Marianna ycimy marianna ycimy ycimy Marianna ycimy ykodvegy »Murillo«; ycimy murillo ycimy Murillo ycimy murillo ycimy ycimy Murillo ycimy ykodvegy »Örökségi egyezés«; ycimy örökségi egyezés ycimy Örökségi egyezés ycimy örökségi ycimy egyezés ycimy ycimy Örökségi ycimy egyezés ycimy ykodvegy »Tékozló«; ycimy tékozló ycimy Tékozló ycimy tékozló ycimy ycimy Tékozló ycimy ykodvegy »Válópör«; ycimy válópör ycimy Válópör ycimy válópör ycimy ycimy Válópör ycimy ykodvegy »Visszapótlás«; ycimy visszapótlás ycimy Visszapótlás ycimy visszapótlás ycimy ycimy Visszapótlás ycimy ykodvegy »Devereux Róbert«; ycimy devereux róbert ycimy Devereux Róbert ycimy devereux ycimy róbert ycimy ycimy Devereux ycimy Róbert ycimy ykodvegy »Gemma di Vergy«, ycimy gemma di vergy ycimy Gemma di Vergy ycimy gemma ycimy di ycimy vergy ycimy ycimy Gemma ycimy di ycimy Vergy ycimy ykodvegy »Mariano Faliero«; ycimy mariano faliero ycimy Mariano Faliero ycimy mariano ycimy faliero ycimy ycimy Mariano ycimy Faliero ycimy ykodvegy »Beatrice di Tenda«. ycimy beatrice di tenda ycimy Beatrice di Tenda ycimy beatrice ycimy di ycimy tenda ycimy ycimy Beatrice ycimy di ycimy Tenda ycimy ykodvegy (Ez utóbbi négy operai szöveg-fordítás.) Eredeti művei: »Falusi lakodalom«, ycimy falusi lakodalom ycimy Falusi lakodalom ycimy falusi ycimy lakodalom ycimy ycimy Falusi ycimy lakodalom ycimy ykodvegy vj.; »Zsarnok apa«, ycimy zsarnok apa ycimy Zsarnok apa ycimy zsarnok ycimy apa ycimy ycimy Zsarnok ycimy apa ycimy ykodvegy szomj. és »Izabella« ycimy izabella ycimy Izabella ycimy izabella ycimy ycimy Izabella ycimy ykodvegy népsz. Zenével is foglalkozott, több keringőt és száznál több magyar dalt szerzett, köztük az »Ős-Buda gyermeke« ycimy ős-buda gyermeke ycimy Ős-Buda gyermeke ycimy ős-buda ycimy gyermeke ycimy ycimy Ős-Buda ycimy gyermeke ycimy ykodvegy kezdetű harci dalt. Fordította az »Eskü« ycimy eskü ycimy Eskü ycimy eskü ycimy ycimy Eskü ycimy ykodvegy (Mercadante), yszemelynevy mercadante yszemelynevy Mercadante yszemelynevy mercadante yszemelynevy yszemelynevy Mercadante yszemelynevy ykodvegy »Zsidónő« ycimy zsidónő ycimy Zsidónő ycimy zsidónő ycimy ycimy Zsidónő ycimy ykodvegy (Halévy), yszemelynevy halévy yszemelynevy Halévy yszemelynevy halévy yszemelynevy yszemelynevy Halévy yszemelynevy ykodvegy »Borgia Lukrécia« ycimy borgia lukrécia ycimy Borgia Lukrécia ycimy borgia ycimy lukrécia ycimy ycimy Borgia ycimy Lukrécia ycimy ykodvegy (Donizetti) yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy operák szövegét. Bartay Ede yszemelynevy bartay ede yszemelynevy Bartay Ede yszemelynevy bartay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy két operájához (»Csel« ycimy csel ycimy Csel ycimy csel ycimy ycimy Csel ycimy ykodvegy és »Lysippa«) ycimy lysippa ycimy Lysippa ycimy lysippa ycimy ycimy Lysippa ycimy ykodvegy ő írt szöveget és Czuczor yszemelynevy czuczor yszemelynevy Czuczor yszemelynevy czuczor yszemelynevy yszemelynevy Czuczor yszemelynevy ykodvegy »Ki az?« ycimy ki az? ycimy Ki az? ycimy ki ycimy az? ycimy ycimy Ki ycimy az? ycimy ykodvegy kezdetű versének megzenésítésével a Zenedétől díjat nyert. Szakcikke: »Magyar játékszíni jutalmazott feleletek a magyar tudós társaságnak 1833-beli ezen kérdésére: Miképen lehetne a magyar játékszínt Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy állandóan megalapítani?« ycimy magyar játékszíni jutalmazott feleletek a magyar tudós társaságnak 1833-beli ezen kérdésére: miképen ycimy Magyar játékszíni jutalmazott feleletek a magyar tudós társaságnak 1833-beli ezen kérdé Buda, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1834. (Fáy xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 András yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy és Kállay Ferenc yszemelynevy kállay ferenc yszemelynevy Kállay Ferenc yszemelynevy kállay yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kállay yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy feleleteire.) szin_II.0398.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Jakab István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1876

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0398.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0398.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26047.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Jakab István

Szócikk: Jakab István (galantai), író, sz, 1876. okt. 18-án, Budán. Tanulmányait Nagyváradon és a pesti egyetemen végezte; a bölcsészet tudora és ügyvéd lett, majd hivatalba lépve, a helytartótanácsban tanácsosságig emelkedett. Első irodalmi műve 1824-ben alkalmi költemény volt, melyet a helytartótanács százados ünnepére írt. 1832-ben lefordította Voltaire »Alzir«-jét; az akadémia 1833. nov. 15-én levelezőtaggá választotta s az akkor felállított »játékszini bizottság«-hoz sorozták, melynek két évig volt jegyzője. Akkoriban lefordította Goldoni »Fogadósné«-ját, Nota »Jótévő és az árvá«-ját, Scribe »Quäcker és táncosnő«-jét, a »Fiatal keresztanyá«-t, »Hogy teheti az ember szerencséjét«; Mazéres »Fiatal férj«-ét; Lebrun vígjátékát: »Hogy lehet olcsón élni«; Holbein: »Kétalakú«-ját; Junger »Hölgyrablás«-át. Egyéb fordítása még: »Földszínt és emelet«; »Harmincéves kártyás«; »Hogy lehet hírt szerezni ?«; »Huszonkilencedik február«; »Korona és vérpad«; »Marianna«; »Murillo«; »Örökségi egyezés«; »Tékozló«; »Válópör«; »Visszapótlás«; »Devereux Róbert«; »Gemma di Vergy«, »Mariano Faliero«; »Beatrice di Tenda«. (Ez utóbbi négy operai szöveg-fordítás.) Eredeti művei: »Falusi lakodalom«, vj.; »Zsarnok apa«, szomj. és »Izabella« népsz. Zenével is foglalkozott, több keringőt és száznál több magyar dalt szerzett, köztük az »Ős-Buda gyermeke« kezdetű harci dalt. Fordította az »Eskü« (Mercadante), »Zsidónő« (Halévy), »Borgia Lukrécia« (Donizetti) operák szövegét. Bartay Ede két operájához (»Csel« és »Lysippa«) ő írt szöveget és Czuczor »Ki az?« kezdetű versének megzenésítésével a Zenedétől díjat nyert. Szakcikke: »Magyar játékszíni jutalmazott feleletek a magyar tudós társaságnak 1833-beli ezen kérdésére: Miképen lehetne a magyar játékszínt Budapesten állandóan megalapítani?« Buda, 1834. (Fáy András és Kállay Ferenc feleleteire.) szin_II.0398.pdf II