Címszó: Játékszín - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0421.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0421.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26165.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Játékszín
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526165.htm
Szócikk: Játékszín 1. Horváth Ádám (személy) (információ)
a »Magyar Muzsa« (intézmény)
(információ)
1787. (időpont) 236.
oldalán ekképen fejtegeti a szó értelmét: »Szokott nevezett ez ai Szín a Magyaroknál,
olly épületért, mellynek tsak fedele és oldalai vágynak; így mondják: Kotsi Szín,
Szekér Szín, Borszín, Temető-szín. Ezért nevezhetem a' jádzó-helyet jádzó Színnek
is, a Jádzó-tér pedig legszorosabban a Játékok elrekesztett helyét határozza meg.«
(Szily Kálmán: (személy) A
magyar nyelvújítás szótára. (cím) Budapest,
(Budapest)
1908. (időpont)
490. oldal.) Játékszín alatt a drámairodalmat és színpadot egyaránt értették. 2.
Játékszín xegyenlosegjelx annyi, mint színház. A szín a görög (nyelv) (információ)
scená-ból származik, oroszul (nyelv) (információ)
xegyenlosegjelx szjen, mongolul (nyelv) szain,
már maga is helyet jelent; tehát a színház pleonasticus szó, melyben éppen a játék
nincsen benne; olyan épület, mely csupa szín, vagy, melyben csupa színek, pld. csizmadiaszínek,
vásárszínek stb. vannak, mint a párisi les halles; ellenben játékszín xegyenlosegjelx
a játéknak a helye. A népies összetételekben is kocsiszín, levélszín, vásárszín,
mindenütt a »szín« az alapszó. (»Magyar Nyelvőr«, (intézmény)
(információ)
1878—211. (időpont) szám.)
Játékszín-szót már használja Kelemen László (személy) (információ)
is egy 1801. (időpont) augusztus
24-ről kelt kérvényében, melyet Pest vármegyéhez (megye) intézett,
melyben többek között ígyi ír: »A Játék Szín (Theatrum) lévén Tárgya igyekezetemnek,
a' mellynek kifejezhetetlen hasznairól meg győződtetvén, el-tökéllettem magamat
annak itt a' Nemes Magyar Hazában, Nemzeti Nyelvünkön leendő megszerzésére és örökösittetésére.«
(Pest vm. levéltárából.) (intézmény)
Játékszín 1833-tól (időpont) xegyenlosegjelx
színház. (L. o.) (V, ö. Komédiaház.) szin_II.0421.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Játékszín címszóvég 26165 Szócikk: Játékszín
1. Horváth Ádám yszemelynevy horváth ádám yszemelynevy Horváth Ádám
yszemelynevy horváth yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Horváth
yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy a »Magyar Muzsa« yintezmenyy magyar
muzsa yintezmenyy Magyar M yintezmenyy magyar yintezmenyy muzsa yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy M yintezmenyy ykodvegy 1787. 236. xtalanevtizedx
1795 xtalanevtizedx 1805 oldalán ekképen fejtegeti a szó értelmét: »Szokott nevezett
ez ai Szín a Magyaroknál, olly épületért, mellynek tsak fedele és oldalai vágynak;
így mondják: Kotsi Szín, Szekér Szín, Borszín, Temető-szín. Ezért nevezhetem a'
jádzó-helyet jádzó Színnek is, a Jádzó-tér pedig legszorosabban a Játékok elrekesztett
helyét határozza meg.« (Szily Kálmán: yszemelynevy szily kálmán yszemelynevy
Szily Kálmán yszemelynevy szily yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy
Szily yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy A magyar nyelvújítás szótára. ycimy
a magyar nyelvújítás szótára ycimy A magyar nyelvújítás szótára ycimy a ycimy
magyar ycimy nyelvújítás ycimy szótára ycimy ycimy A ycimy magyar ycimy
nyelvújítás ycimy szótára ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1908. xevtizedx 1905 490. oldal.) Játékszín
alatt a drámairodalmat és színpadot egyaránt értették. 2. Játékszín xegyenlosegjelx
annyi, mint színház. A szín a görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy görög
ynyelvy ynyelvy görög ynyelvy ykodvegy scená-ból származik, oroszul ynyelvy
orosz ynyelvy orosz ynyelvy orosz ynyelvy ynyelvy orosz ynyelvy ykodvegy xegyenlosegjelx
szjen, mongolul ynyelvy mongol ynyelvy mongol ynyelvy mongol ynyelvy ynyelvy
mongol ynyelvy ykodvegy szain, már maga is helyet jelent; tehát a színház pleonasticus
szó, melyben éppen a játék nincsen benne; olyan épület, mely csupa szín, vagy, melyben
csupa színek, pld. csizmadiaszínek, vásárszínek stb. vannak, mint a párisi les halles;
ellenben játékszín xegyenlosegjelx a játéknak a helye. A népies összetételekben
is kocsiszín, levélszín, vásárszín, mindenütt a »szín« az alapszó. (»Magyar Nyelvőr«,
yintezmenyy magyar nyelvőr yintezmenyy Magyar N yintezmenyy magyar yintezmenyy
nyelvőr yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy 1878—211.
xevtizedx 1875 szám.) Játékszín-szót már használja Kelemen László yszemelynevy
kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy is egy 1801. xevtizedx 1805 augusztus xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx
1825 24-ről kelt kérvényében, melyet Pest vármegyéhez ytelepulesy pest vármegye
ytelepulesy Pest vármegyé ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy intézett,
melyben többek között ígyi ír: »A Játék Szín (Theatrum) lévén Tárgya igyekezetemnek,
a' mellynek kifejezhetetlen hasznairól meg győződtetvén, el-tökéllettem magamat
annak itt a' Nemes Magyar Hazában, Nemzeti Nyelvünkön leendő megszerzésére és örökösittetésére.«
(Pest vm. levéltárából.) yintezmenyy pest vm. levéltára yintezmenyy Pest vm.
yintezmenyy pest yintezmenyy vm. yintezmenyy levéltára yintezmenyy yintezmenyy
Pest yintezmenyy vm. yintezmenyy ykodvegy Játékszín 1833-tól xevtizedx 1835 xegyenlosegjelx
xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 színház. (L. o.) (V, ö. Komédiaház.) szin_II.0421.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Játékszín - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0421.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0421.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26165.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Játékszín
Szócikk: Játékszín 1. Horváth Ádám a »Magyar Muzsa«
1787. 236. oldalán ekképen fejtegeti a szó értelmét: »Szokott nevezett ez ai Szín
a Magyaroknál, olly épületért, mellynek tsak fedele és oldalai vágynak; így mondják:
Kotsi Szín, Szekér Szín, Borszín, Temető-szín. Ezért nevezhetem a' jádzó-helyet
jádzó Színnek is, a Jádzó-tér pedig legszorosabban a Játékok elrekesztett helyét
határozza meg.« (Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára. Budapest, 1908. 490.
oldal.) Játékszín alatt a drámairodalmat és színpadot egyaránt értették. 2. Játékszín
xegyenlosegjelx annyi, mint színház. A szín a görög scená-ból származik, oroszul
xegyenlosegjelx szjen, mongolul szain, már maga is helyet jelent; tehát a színház
pleonasticus szó, melyben éppen a játék nincsen benne; olyan épület, mely csupa
szín, vagy, melyben csupa színek, pld. csizmadiaszínek, vásárszínek stb. vannak,
mint a párisi les halles; ellenben játékszín xegyenlosegjelx a játéknak a helye.
A népies összetételekben is kocsiszín, levélszín, vásárszín, mindenütt a »szín«
az alapszó. (»Magyar Nyelvőr«, 1878—211. szám.) Játékszín-szót már használja Kelemen
László is egy 1801. augusztus 24-ről kelt kérvényében, melyet Pest vármegyéhez intézett,
melyben többek között ígyi ír: »A Játék Szín (Theatrum) lévén Tárgya igyekezetemnek,
a' mellynek kifejezhetetlen hasznairól meg győződtetvén, el-tökéllettem magamat
annak itt a' Nemes Magyar Hazában, Nemzeti Nyelvünkön leendő megszerzésére és örökösittetésére.«
(Pest vm. levéltárából.) Játékszín 1833-tól xegyenlosegjelx színház. (L. o.) (V,
ö. Komédiaház.) szin_II.0421.pdf II