Címszó: Játékszín - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0421.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0421.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26165.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Játékszín

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526165.htm

 

Szócikk: Játékszín 1. Horváth Ádám (személy) (információ)  a »Magyar Muzsa« (intézmény) (információ)  1787. (időpont) 236. oldalán ekképen fejtegeti a szó értelmét: »Szokott nevezett ez ai Szín a Magyaroknál, olly épületért, mellynek tsak fedele és oldalai vágynak; így mondják: Kotsi Szín, Szekér Szín, Borszín, Temető-szín. Ezért nevezhetem a' jádzó-helyet jádzó Színnek is, a Jádzó-tér pedig legszorosabban a Játékok elrekesztett helyét határozza meg.« (Szily Kálmán: (személy) A magyar nyelvújítás szótára. (cím) Budapest, (Budapest) 1908. (időpont) 490. oldal.) Játékszín alatt a drámairodalmat és színpadot egyaránt értették. 2. Játékszín xegyenlosegjelx annyi, mint színház. A szín a görög (nyelv) (információ)  scená-ból származik, oroszul (nyelv) (információ)  xegyenlosegjelx szjen, mongolul (nyelv) szain, már maga is helyet jelent; tehát a színház pleonasticus szó, melyben éppen a játék nincsen benne; olyan épület, mely csupa szín, vagy, melyben csupa színek, pld. csizmadiaszínek, vásárszínek stb. vannak, mint a párisi les halles; ellenben játékszín xegyenlosegjelx a játéknak a helye. A népies összetételekben is kocsiszín, levélszín, vásárszín, mindenütt a »szín« az alapszó. (»Magyar Nyelvőr«, (intézmény) (információ)  1878—211. (időpont) szám.) Játékszín-szót már használja Kelemen László (személy) (információ)  is egy 1801. (időpont) augusztus 24-ről kelt kérvényében, melyet Pest vármegyéhez (megye) intézett, melyben többek között ígyi ír: »A Játék Szín (Theatrum) lévén Tárgya igyekezetemnek, a' mellynek kifejezhetetlen hasznairól meg győződtetvén, el-tökéllettem magamat annak itt a' Nemes Magyar Hazában, Nemzeti Nyelvünkön leendő megszerzésére és örökösittetésére.« (Pest vm. levéltárából.) (intézmény) Játékszín 1833-tól (időpont) xegyenlosegjelx színház. (L. o.) (V, ö. Komédiaház.) szin_II.0421.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Játékszín címszóvég 26165 Szócikk: Játékszín 1. Horváth Ádám yszemelynevy horváth ádám yszemelynevy Horváth Ádám yszemelynevy horváth yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy a »Magyar Muzsa« yintezmenyy magyar muzsa yintezmenyy Magyar M yintezmenyy magyar yintezmenyy muzsa yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy M yintezmenyy ykodvegy 1787. 236. xtalanevtizedx 1795 xtalanevtizedx 1805 oldalán ekképen fejtegeti a szó értelmét: »Szokott nevezett ez ai Szín a Magyaroknál, olly épületért, mellynek tsak fedele és oldalai vágynak; így mondják: Kotsi Szín, Szekér Szín, Borszín, Temető-szín. Ezért nevezhetem a' jádzó-helyet jádzó Színnek is, a Jádzó-tér pedig legszorosabban a Játékok elrekesztett helyét határozza meg.« (Szily Kálmán: yszemelynevy szily kálmán yszemelynevy Szily Kálmán yszemelynevy szily yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szily yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy A magyar nyelvújítás szótára. ycimy a magyar nyelvújítás szótára ycimy A magyar nyelvújítás szótára ycimy a ycimy magyar ycimy nyelvújítás ycimy szótára ycimy ycimy A ycimy magyar ycimy nyelvújítás ycimy szótára ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1908. xevtizedx 1905 490. oldal.) Játékszín alatt a drámairodalmat és színpadot egyaránt értették. 2. Játékszín xegyenlosegjelx annyi, mint színház. A szín a görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy ynyelvy görög ynyelvy ykodvegy scená-ból származik, oroszul ynyelvy orosz ynyelvy orosz ynyelvy orosz ynyelvy ynyelvy orosz ynyelvy ykodvegy xegyenlosegjelx szjen, mongolul ynyelvy mongol ynyelvy mongol ynyelvy mongol ynyelvy ynyelvy mongol ynyelvy ykodvegy szain, már maga is helyet jelent; tehát a színház pleonasticus szó, melyben éppen a játék nincsen benne; olyan épület, mely csupa szín, vagy, melyben csupa színek, pld. csizmadiaszínek, vásárszínek stb. vannak, mint a párisi les halles; ellenben játékszín xegyenlosegjelx a játéknak a helye. A népies összetételekben is kocsiszín, levélszín, vásárszín, mindenütt a »szín« az alapszó. (»Magyar Nyelvőr«, yintezmenyy magyar nyelvőr yintezmenyy Magyar N yintezmenyy magyar yintezmenyy nyelvőr yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy 1878—211. xevtizedx 1875 szám.) Játékszín-szót már használja Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy is egy 1801. xevtizedx 1805 augusztus xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 24-ről kelt kérvényében, melyet Pest vármegyéhez ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegyé ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy intézett, melyben többek között ígyi ír: »A Játék Szín (Theatrum) lévén Tárgya igyekezetemnek, a' mellynek kifejezhetetlen hasznairól meg győződtetvén, el-tökéllettem magamat annak itt a' Nemes Magyar Hazában, Nemzeti Nyelvünkön leendő megszerzésére és örökösittetésére.« (Pest vm. levéltárából.) yintezmenyy pest vm. levéltára yintezmenyy Pest vm. yintezmenyy pest yintezmenyy vm. yintezmenyy levéltára yintezmenyy yintezmenyy Pest yintezmenyy vm. yintezmenyy ykodvegy Játékszín 1833-tól xevtizedx 1835 xegyenlosegjelx xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 színház. (L. o.) (V, ö. Komédiaház.) szin_II.0421.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Játékszín - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0421.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0421.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26165.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Játékszín

Szócikk: Játékszín 1. Horváth Ádám a »Magyar Muzsa« 1787. 236. oldalán ekképen fejtegeti a szó értelmét: »Szokott nevezett ez ai Szín a Magyaroknál, olly épületért, mellynek tsak fedele és oldalai vágynak; így mondják: Kotsi Szín, Szekér Szín, Borszín, Temető-szín. Ezért nevezhetem a' jádzó-helyet jádzó Színnek is, a Jádzó-tér pedig legszorosabban a Játékok elrekesztett helyét határozza meg.« (Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára. Budapest, 1908. 490. oldal.) Játékszín alatt a drámairodalmat és színpadot egyaránt értették. 2. Játékszín xegyenlosegjelx annyi, mint színház. A szín a görög scená-ból származik, oroszul xegyenlosegjelx szjen, mongolul szain, már maga is helyet jelent; tehát a színház pleonasticus szó, melyben éppen a játék nincsen benne; olyan épület, mely csupa szín, vagy, melyben csupa színek, pld. csizmadiaszínek, vásárszínek stb. vannak, mint a párisi les halles; ellenben játékszín xegyenlosegjelx a játéknak a helye. A népies összetételekben is kocsiszín, levélszín, vásárszín, mindenütt a »szín« az alapszó. (»Magyar Nyelvőr«, 1878—211. szám.) Játékszín-szót már használja Kelemen László is egy 1801. augusztus 24-ről kelt kérvényében, melyet Pest vármegyéhez intézett, melyben többek között ígyi ír: »A Játék Szín (Theatrum) lévén Tárgya igyekezetemnek, a' mellynek kifejezhetetlen hasznairól meg győződtetvén, el-tökéllettem magamat annak itt a' Nemes Magyar Hazában, Nemzeti Nyelvünkön leendő megszerzésére és örökösittetésére.« (Pest vm. levéltárából.) Játékszín 1833-tól xegyenlosegjelx színház. (L. o.) (V, ö. Komédiaház.) szin_II.0421.pdf II