Címszó: Jeszenszky Dezső - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1864

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0433.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0433.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26232.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Jeszenszky Dezső

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526235.htm

 

Szócikk: Jeszenszky Dezső színész, színigazgató sz. 1864. (születés éve) márc. 19-én, Nagyszentmiklóson (megye) (Torontál m.), (megye) megh. 1917. dec. 2-án, Iglón. (megye) Atyja jónevű ügyvéd volt. Korán vesztette el szülőit. Gyámja atyjának öccse, az ottani (nagyszentmiklósi) (megye) lelkész lett. A gimnáziumot Szarvason (megye) végezte, némi időközi megszakításokkal, mert közben a pozsonyi (megye) hadapród-iskolában is volt három hónapig, majd egy időben a szászországi (ország) Chemnitzben (ország) egy gazdasági gépgyárban, 1882-ben (időpont) az érettségi vizsga után, harmadik napon, már vidéki színész lett, 1888-ban (időpont) pedig a besztercebányai (megye) színház igazgatója. Ekkor kezdett az ottani lapokba dolgozni, hol néhány tárcája jelent meg. Innen kezdve hol elkezdte a színigazgatást, hol abbahagyta. Jól szervezett színtársulatával járt a nyolcvanas években a Szepességben, (megye) Iglón, (megye) meg Lőcsén. (megye) Több ízben volt színházi titkár. 1909. (időpont) júl. 15-én Gölnicbányán (megye) a »Rang és mód«-ban (cím) (információ)  megünnepelte színészkedése 25 éves jubileumát. 1913. (időpont) júl. 1-én nyugdíjazták. Szerkesztette a »Korompa« (intézmény) c. lapot, majd az Auguszta - hadibiztosító (intézmény) megbízottja lett. Sok vidéki lapnak dolgozott, rendesen ott, ahová élethivatása vitte. Írt verseket, tárcákat, elbeszéléseket a Besztercebánya és Vidéke, (intézmény) Galgóczi Hétfői Újság, (intézmény) Nagyszombati Újság, (intézmény) (információ)  Nagybánya és Vidéke, (intézmény) Nagybánya (intézmény) stb. újság részére. 1912. (időpont) febr. havában jelent meg az első műve: »Vándorutamon« (cím) címen, mely több elbeszélést tartalmaz. Tagja volt a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének. (intézmény) (információ)  — Első neje: Csáder Irén, (személy) (információ)  drámai színésznő, sz. 1870­ben, (születés éve) színipályára lépett 1895-ben. (időpont) 1915. (időpont) szept. 1-én nyugalomba vonult. A debreceni színháznak (intézmény) (információ)  hosszabb ideig elismert tagja volt. Megh. 1916. (időpont) dec. 18-án, Pozsonyban. (megye) — Második neje: Széll Minka, (személy) (információ)  színésznő, sz. 1880. (születés éve) aug. 27-én, Rettegen. (megye) Színpadra lépett 1905. (időpont) júl. havában. szin_II.0433.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Jeszenszky Dezső címszóvég 26232 Szócikk: Jeszenszky Dezső színész, színigazgató sz. 1864. márc. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 19-én, Nagyszentmiklóson ytelepulesy nagyszentmiklós ytelepulesy Nagyszentmiklós ymegyey torontál megye ykodvegy (Torontál m.), ytelepulesy torontál m. ytelepulesy Torontál m. ymegyey torontál megye ykodvegy megh. 1917. dec. 2-án, Iglón. ytelepulesy igló ytelepulesy Igló ymegyey szepes megye ykodvegy Atyja jónevű ügyvéd volt. Korán vesztette el szülőit. Gyámja atyjának öccse, az ottani (nagyszentmiklósi) ytelepulesy nagyszentmiklós ytelepulesy nagyszentmiklós ymegyey torontál megye ykodvegy lelkész lett. A gimnáziumot Szarvason ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy végezte, némi időközi megszakításokkal, mert közben a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy hadapród-iskolában is volt három hónapig, majd egy időben a szászországi ytelepulesy szászország ytelepulesy szászország yorszagy Németország ykodvegy Chemnitzben ytelepulesy chemnitz ytelepulesy Chemnitz yorszagy Németország ykodvegy egy gazdasági gépgyárban, 1882-ben xevtizedx 1885 az érettségi vizsga után, harmadik napon, már vidéki színész lett, 1888-ban pedig xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 a besztercebányai ytelepulesy besztercebánya ytelepulesy besztercebánya ymegyey beszterce-naszód megye ykodvegy színház igazgatója. Ekkor kezdett az ottani lapokba dolgozni, hol néhány tárcája jelent meg. Innen kezdve hol elkezdte a színigazgatást, hol abbahagyta. Jól szervezett színtársulatával járt a nyolcvanas években a Szepességben, ytelepulesy szepesség ytelepulesy Szepesség ymegyey szepes megye ykodvegy Iglón, ytelepulesy igló ytelepulesy Igló ymegyey szepes megye ykodvegy meg Lőcsén. ytelepulesy lőcse ytelepulesy Lőcsé ymegyey szepes megye ykodvegy Több ízben volt színházi titkár. 1909. xevtizedx 1905 júl. xtalanevtizedx 1915 15-én Gölnicbányán ytelepulesy gölnicbánya ytelepulesy Gölnicbányá ymegyey szepes megye ykodvegy a »Rang és mód«-ban ycimy rang és mód ycimy Rang és mód ycimy rang ycimy és ycimy mód ycimy ycimy Rang ycimy és ycimy mód ycimy ykodvegy megünnepelte színészkedése 25 éves jubileumát. 1913. xevtizedx 1915 júl. 1-én nyugdíjazták. Szerkesztette a »Korompa« yintezmenyy korompa yintezmenyy Korompa yintezmenyy korompa yintezmenyy yintezmenyy Korompa yintezmenyy ykodvegy c. lapot, majd az Auguszta - hadibiztosító yintezmenyy auguszta - hadibiztosító yintezmenyy Auguszta yintezmenyy auguszta yintezmenyy - yintezmenyy hadibiztosító yintezmenyy yintezmenyy Auguszta yintezmenyy ykodvegy megbízottja lett. Sok vidéki lapnak dolgozott, rendesen ott, ahová élethivatása vitte. Írt verseket, tárcákat, elbeszéléseket a Besztercebánya és Vidéke, yintezmenyy besztercebánya és vidéke yintezmenyy Beszterc yintezmenyy besztercebánya yintezmenyy és yintezmenyy vidéke yintezmenyy yintezmenyy Beszterc yintezmenyy ykodvegy Galgóczi Hétfői Újság, yintezmenyy galgóczi hétfői újság yintezmenyy Galgóczi yintezmenyy galgóczi yintezmenyy hétfői yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Galgóczi yintezmenyy ykodvegy Nagyszombati Újság, yintezmenyy nagyszombati újság yintezmenyy Nagyszom yintezmenyy nagyszombati yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Nagyszom yintezmenyy ykodvegy Nagybánya és Vidéke, yintezmenyy nagybánya és vidéke yintezmenyy Nagybány yintezmenyy nagybánya yintezmenyy és yintezmenyy vidéke yintezmenyy yintezmenyy Nagybány yintezmenyy ykodvegy Nagybánya yintezmenyy nagybánya yintezmenyy Nagybány yintezmenyy nagybánya yintezmenyy yintezmenyy Nagybány yintezmenyy ykodvegy stb. újság részére. 1912. febr. havában jelent meg az első műve: »Vándorutamon« ycimy vándorutamon ycimy Vándorutamon ycimy vándorutamon ycimy ycimy Vándorutamon ycimy ykodvegy címen, mely több elbeszélést tartalmaz. Tagja volt a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének. yintezmenyy vidéki hírlapírók országos szövetsége yintezmenyy Vidéki H yintezmenyy vidéki yintezmenyy hírlapírók yintezmenyy országos yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Vidéki yintezmenyy — Első neje: Csáder Irén, yszemelynevy csáder irén yszemelynevy Csáder Irén yszemelynevy csáder yszemelynevy irén yszemelynevy yszemelynevy Csáder yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy drámai színésznő, sz. 1870­ben, xevtizedx 1875 színipályára xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 lépett 1895-ben. xevtizedx 1895 1915. xevtizedx 1915 szept. 1-én nyugalomba vonult. A debreceni színháznak yintezmenyy debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy hosszabb ideig elismert tagja volt. Megh. 1916. dec. 18-án, Pozsonyban. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy — Második neje: Széll Minka, yszemelynevy széll minka yszemelynevy Széll Minka yszemelynevy széll yszemelynevy minka yszemelynevy yszemelynevy Széll yszemelynevy Minka yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1880. xevtizedx 1885 aug. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 27-én, Rettegen. ytelepulesy retteg ytelepulesy Retteg ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy Színpadra lépett 1905. xevtizedx 1905 júl. xtalanevtizedx 1915 havában. szin_II.0433.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Jeszenszky Dezső - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1864

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0433.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0433.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26232.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Jeszenszky Dezső

Szócikk: Jeszenszky Dezső színész, színigazgató sz. 1864. márc. 19-én, Nagyszentmiklóson (Torontál m.), megh. 1917. dec. 2-án, Iglón. Atyja jónevű ügyvéd volt. Korán vesztette el szülőit. Gyámja atyjának öccse, az ottani (nagyszentmiklósi) lelkész lett. A gimnáziumot Szarvason végezte, némi időközi megszakításokkal, mert közben a pozsonyi hadapród-iskolában is volt három hónapig, majd egy időben a szászországi Chemnitzben egy gazdasági gépgyárban, 1882-ben az érettségi vizsga után, harmadik napon, már vidéki színész lett, 1888-ban pedig a besztercebányai színház igazgatója. Ekkor kezdett az ottani lapokba dolgozni, hol néhány tárcája jelent meg. Innen kezdve hol elkezdte a színigazgatást, hol abbahagyta. Jól szervezett színtársulatával járt a nyolcvanas években a Szepességben, Iglón, meg Lőcsén. Több ízben volt színházi titkár. 1909. júl. 15-én Gölnicbányán a »Rang és mód«-ban megünnepelte színészkedése 25 éves jubileumát. 1913. júl. 1-én nyugdíjazták. Szerkesztette a »Korompa« c. lapot, majd az Auguszta - hadibiztosító megbízottja lett. Sok vidéki lapnak dolgozott, rendesen ott, ahová élethivatása vitte. Írt verseket, tárcákat, elbeszéléseket a Besztercebánya és Vidéke, Galgóczi Hétfői Újság, Nagyszombati Újság, Nagybánya és Vidéke, Nagybánya stb. újság részére. 1912. febr. havában jelent meg az első műve: »Vándorutamon« címen, mely több elbeszélést tartalmaz. Tagja volt a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének. — Első neje: Csáder Irén, drámai színésznő, sz. 1870­ben, színipályára lépett 1895-ben. 1915. szept. 1-én nyugalomba vonult. A debreceni színháznak hosszabb ideig elismert tagja volt. Megh. 1916. dec. 18-án, Pozsonyban. — Második neje: Széll Minka, színésznő, sz. 1880. aug. 27-én, Rettegen. Színpadra lépett 1905. júl. havában. szin_II.0433.pdf II