Címszó: Jeszenszky Dezső - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1864
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0433.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0433.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26232.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Jeszenszky
Dezső
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526235.htm
Szócikk: Jeszenszky Dezső színész, színigazgató
sz. 1864. (születés
éve) márc. 19-én, Nagyszentmiklóson (megye) (Torontál
m.), (megye)
megh. 1917. dec. 2-án, Iglón. (megye) Atyja
jónevű ügyvéd volt. Korán vesztette el szülőit. Gyámja atyjának öccse, az ottani
(nagyszentmiklósi) (megye) lelkész
lett. A gimnáziumot Szarvason (megye) végezte,
némi időközi megszakításokkal, mert közben a pozsonyi (megye) hadapród-iskolában
is volt három hónapig, majd egy időben a szászországi (ország) Chemnitzben
(ország)
egy gazdasági gépgyárban, 1882-ben (időpont) az
érettségi vizsga után, harmadik napon, már vidéki színész lett, 1888-ban (időpont) pedig
a besztercebányai (megye) színház
igazgatója. Ekkor kezdett az ottani lapokba dolgozni, hol néhány tárcája jelent
meg. Innen kezdve hol elkezdte a színigazgatást, hol abbahagyta. Jól szervezett
színtársulatával járt a nyolcvanas években a Szepességben, (megye) Iglón,
(megye) meg
Lőcsén. (megye)
Több ízben volt színházi titkár. 1909. (időpont) júl.
15-én Gölnicbányán (megye) a »Rang
és mód«-ban (cím)
(információ)
megünnepelte színészkedése 25 éves jubileumát.
1913. (időpont)
júl. 1-én nyugdíjazták. Szerkesztette a »Korompa« (intézmény)
c. lapot, majd az Auguszta - hadibiztosító (intézmény)
megbízottja lett. Sok vidéki lapnak dolgozott, rendesen ott, ahová élethivatása
vitte. Írt verseket, tárcákat, elbeszéléseket a Besztercebánya és Vidéke, (intézmény)
Galgóczi Hétfői Újság, (intézmény)
Nagyszombati Újság, (intézmény)
(információ)
Nagybánya és Vidéke, (intézmény)
Nagybánya (intézmény)
stb. újság részére. 1912. (időpont) febr.
havában jelent meg az első műve: »Vándorutamon« (cím) címen, mely
több elbeszélést tartalmaz. Tagja volt a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének.
(intézmény)
(információ)
— Első neje: Csáder Irén, (személy) (információ)
drámai színésznő, sz. 1870ben, (születés
éve) színipályára lépett 1895-ben. (időpont) 1915.
(időpont)
szept. 1-én nyugalomba vonult. A debreceni színháznak (intézmény)
(információ)
hosszabb ideig elismert tagja volt. Megh.
1916. (időpont)
dec. 18-án, Pozsonyban. (megye) — Második
neje: Széll Minka, (személy) (információ)
színésznő, sz. 1880. (születés
éve) aug. 27-én, Rettegen. (megye) Színpadra
lépett 1905. (időpont)
júl. havában. szin_II.0433.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Jeszenszky Dezső címszóvég 26232 Szócikk:
Jeszenszky Dezső színész, színigazgató sz. 1864. márc. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx
1885 19-én, Nagyszentmiklóson ytelepulesy nagyszentmiklós ytelepulesy
Nagyszentmiklós ymegyey torontál megye ykodvegy (Torontál m.), ytelepulesy
torontál m. ytelepulesy Torontál m. ymegyey torontál megye ykodvegy megh. 1917.
dec. 2-án, Iglón. ytelepulesy igló ytelepulesy Igló ymegyey szepes megye
ykodvegy Atyja jónevű ügyvéd volt. Korán vesztette el szülőit. Gyámja atyjának öccse,
az ottani (nagyszentmiklósi) ytelepulesy nagyszentmiklós ytelepulesy
nagyszentmiklós ymegyey torontál megye ykodvegy lelkész lett. A gimnáziumot Szarvason
ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy végezte, némi
időközi megszakításokkal, mert közben a pozsonyi ytelepulesy pozsony
ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy hadapród-iskolában is volt három
hónapig, majd egy időben a szászországi ytelepulesy szászország ytelepulesy
szászország yorszagy Németország ykodvegy Chemnitzben ytelepulesy chemnitz
ytelepulesy Chemnitz yorszagy Németország ykodvegy egy gazdasági gépgyárban, 1882-ben
xevtizedx 1885 az érettségi vizsga után, harmadik napon, már vidéki színész lett,
1888-ban pedig xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 a besztercebányai ytelepulesy
besztercebánya ytelepulesy besztercebánya ymegyey beszterce-naszód megye
ykodvegy színház igazgatója. Ekkor kezdett az ottani lapokba dolgozni, hol néhány
tárcája jelent meg. Innen kezdve hol elkezdte a színigazgatást, hol abbahagyta.
Jól szervezett színtársulatával járt a nyolcvanas években a Szepességben, ytelepulesy
szepesség ytelepulesy Szepesség ymegyey szepes megye ykodvegy Iglón, ytelepulesy
igló ytelepulesy Igló ymegyey szepes megye ykodvegy meg Lőcsén. ytelepulesy
lőcse ytelepulesy Lőcsé ymegyey szepes megye ykodvegy Több ízben volt színházi titkár.
1909. xevtizedx 1905 júl. xtalanevtizedx 1915 15-én Gölnicbányán ytelepulesy
gölnicbánya ytelepulesy Gölnicbányá ymegyey szepes megye ykodvegy a »Rang és mód«-ban
ycimy rang és mód ycimy Rang és mód ycimy rang ycimy és ycimy mód ycimy ycimy
Rang ycimy és ycimy mód ycimy ykodvegy megünnepelte színészkedése 25 éves jubileumát.
1913. xevtizedx 1915 júl. 1-én nyugdíjazták. Szerkesztette a »Korompa« yintezmenyy
korompa yintezmenyy Korompa yintezmenyy korompa yintezmenyy yintezmenyy Korompa
yintezmenyy ykodvegy c. lapot, majd az Auguszta - hadibiztosító yintezmenyy
auguszta - hadibiztosító yintezmenyy Auguszta yintezmenyy auguszta yintezmenyy
- yintezmenyy hadibiztosító yintezmenyy yintezmenyy Auguszta yintezmenyy
ykodvegy megbízottja lett. Sok vidéki lapnak dolgozott, rendesen ott, ahová élethivatása
vitte. Írt verseket, tárcákat, elbeszéléseket a Besztercebánya és Vidéke, yintezmenyy
besztercebánya és vidéke yintezmenyy Beszterc yintezmenyy besztercebánya
yintezmenyy és yintezmenyy vidéke yintezmenyy yintezmenyy Beszterc yintezmenyy
ykodvegy Galgóczi Hétfői Újság, yintezmenyy galgóczi hétfői újság yintezmenyy
Galgóczi yintezmenyy galgóczi yintezmenyy hétfői yintezmenyy újság yintezmenyy
yintezmenyy Galgóczi yintezmenyy ykodvegy Nagyszombati Újság, yintezmenyy
nagyszombati újság yintezmenyy Nagyszom yintezmenyy nagyszombati yintezmenyy
újság yintezmenyy yintezmenyy Nagyszom yintezmenyy ykodvegy Nagybánya és Vidéke,
yintezmenyy nagybánya és vidéke yintezmenyy Nagybány yintezmenyy nagybánya
yintezmenyy és yintezmenyy vidéke yintezmenyy yintezmenyy Nagybány yintezmenyy
ykodvegy Nagybánya yintezmenyy nagybánya yintezmenyy Nagybány yintezmenyy
nagybánya yintezmenyy yintezmenyy Nagybány yintezmenyy ykodvegy stb. újság részére.
1912. febr. havában jelent meg az első műve: »Vándorutamon« ycimy vándorutamon
ycimy Vándorutamon ycimy vándorutamon ycimy ycimy Vándorutamon ycimy ykodvegy címen,
mely több elbeszélést tartalmaz. Tagja volt a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének.
yintezmenyy vidéki hírlapírók országos szövetsége yintezmenyy Vidéki H
yintezmenyy vidéki yintezmenyy hírlapírók yintezmenyy országos yintezmenyy
szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Vidéki yintezmenyy — Első neje: Csáder Irén,
yszemelynevy csáder irén yszemelynevy Csáder Irén yszemelynevy csáder
yszemelynevy irén yszemelynevy yszemelynevy Csáder yszemelynevy Irén
yszemelynevy ykodvegy drámai színésznő, sz. 1870ben, xevtizedx 1875 színipályára
xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 lépett 1895-ben. xevtizedx 1895 1915. xevtizedx
1915 szept. 1-én nyugalomba vonult. A debreceni színháznak yintezmenyy
debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy hosszabb ideig elismert
tagja volt. Megh. 1916. dec. 18-án, Pozsonyban. ytelepulesy pozsony ytelepulesy
Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy — Második neje: Széll Minka, yszemelynevy
széll minka yszemelynevy Széll Minka yszemelynevy széll yszemelynevy minka
yszemelynevy yszemelynevy Széll yszemelynevy Minka yszemelynevy ykodvegy színésznő,
sz. 1880. xevtizedx 1885 aug. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 27-én, Rettegen.
ytelepulesy retteg ytelepulesy Retteg ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy Színpadra
lépett 1905. xevtizedx 1905 júl. xtalanevtizedx 1915 havában. szin_II.0433.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Jeszenszky Dezső - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1864
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0433.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0433.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26232.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Jeszenszky
Dezső
Szócikk: Jeszenszky Dezső színész, színigazgató
sz. 1864. márc. 19-én, Nagyszentmiklóson (Torontál m.), megh. 1917. dec. 2-án, Iglón.
Atyja jónevű ügyvéd volt. Korán vesztette el szülőit. Gyámja atyjának öccse, az
ottani (nagyszentmiklósi) lelkész lett. A gimnáziumot Szarvason végezte, némi időközi
megszakításokkal, mert közben a pozsonyi hadapród-iskolában is volt három hónapig,
majd egy időben a szászországi Chemnitzben egy gazdasági gépgyárban, 1882-ben az
érettségi vizsga után, harmadik napon, már vidéki színész lett, 1888-ban pedig a
besztercebányai színház igazgatója. Ekkor kezdett az ottani lapokba dolgozni, hol
néhány tárcája jelent meg. Innen kezdve hol elkezdte a színigazgatást, hol abbahagyta.
Jól szervezett színtársulatával járt a nyolcvanas években a Szepességben, Iglón,
meg Lőcsén. Több ízben volt színházi titkár. 1909. júl. 15-én Gölnicbányán a »Rang
és mód«-ban megünnepelte színészkedése 25 éves jubileumát. 1913. júl. 1-én nyugdíjazták.
Szerkesztette a »Korompa« c. lapot, majd az Auguszta - hadibiztosító megbízottja
lett. Sok vidéki lapnak dolgozott, rendesen ott, ahová élethivatása vitte. Írt verseket,
tárcákat, elbeszéléseket a Besztercebánya és Vidéke, Galgóczi Hétfői Újság, Nagyszombati
Újság, Nagybánya és Vidéke, Nagybánya stb. újság részére. 1912. febr. havában jelent
meg az első műve: »Vándorutamon« címen, mely több elbeszélést tartalmaz. Tagja volt
a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének. — Első neje: Csáder Irén, drámai színésznő,
sz. 1870ben, színipályára lépett 1895-ben. 1915. szept. 1-én nyugalomba vonult.
A debreceni színháznak hosszabb ideig elismert tagja volt. Megh. 1916. dec. 18-án,
Pozsonyban. — Második neje: Széll Minka, színésznő, sz. 1880. aug. 27-én, Rettegen.
Színpadra lépett 1905. júl. havában. szin_II.0433.pdf II