Címszó: Juhász Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1883

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0446.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0446.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26293.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Juhász Gyula

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526304.htm

 

Szócikk: Juhász Gyula költő, a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  tagja, sz. 1883. (születés éve) ápr. 3-án, Szegeden. (megye) Anyai nagyapja Kálló Antal, (személy) az utolsó szegedi (megye) gombkötő volt, atyja Juhász Illés, (személy) (információ)  posta- és távirófőtiszt. Középiskolai tanulmányait a piaristák szegedi (megye) főgimnáziumában végezte és 1898. (időpont) pünkösd vasárnapján jelent meg a »Budapesti Napló«-ban (intézmény) (információ)  első verse, az »Ovidius«, (cím) amikor Ábrányi Emil (személy) (információ)  már hízelgő véleményt mondott a fiatal költőről. Juhász Gyula (személy) (információ)  ekkor a piaristák váci (megye) noviciusa volt, de a hatodik osztályt már ismét a szegedi (megye) főgimnáziumban végezte és ott is érettségizett. Mint egyetemi hallgató már föltűnt finom és nemes költészetével, 1904-ben (időpont) a László- gimnázium (intézmény) (információ)  nevelője lett, 1906-ban (időpont) középiskolai tanár és ekkor a máramarosszigeti (megye) (információ)  piarista gimnáziumba került, mint helyettes tanár. Máramarosszigetről (megye) (információ)  Lévára (megye) helyezték és ebben az évben jelent meg Szegeden (megye) első verskötete, »Juhász Gyula versei« (cím) (információ)  címen. 1909—1911-ig (időpont) a nagyváradi (megye) premontrei főgimnázium tanára volt és itt 1908. (időpont) márciusában alapították meg a Holnap - társaságot, (intézmény) amely kiadta a Holnap (cím) köteteit Ady, (személy) (információ)  Juhász, (személy) (információ)  Babits Mihály, (személy) (információ)  Balázs Béla, (személy) (információ)  Dutka Ákos, (személy) (információ)  Emőd Tamás (személy) (információ)  és Miklós Jutka (személy) (információ)  verseivel. 1911-—1913-ig (időpont) a szakolcai (megye) gimnáziumban tanított és 1912-ben (időpont) a »Pannóniai légió dala« (cím) c. versével megnyerte a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  Bulyovszky-díját, (személy) (információ)  kétszáz aranykoronát. 1913-ban (időpont) a makói (megye) (információ)  főgimnáziumba helyezték és ott működött 1917-ig, (időpont) amikor súlyos beteg lett, majdnem egy esztendeig feküdt az egyik fővárosi (Budapest) klinikán. Betegsége után megvált a tanári pályától s azóta teljesen a költészetnek él. Első verskötete után, 1908-ban (időpont) jelent meg a Holnap (cím) két kötete, 1914-ben (időpont) az »Új Versek«, (cím) 1917-ben (időpont) »Késő szüret«, (cím) 1919-ben (időpont) »Ez az én vérem«, (cím) (információ)  1921-ben (időpont) »Nefelejts versei«-t (cím) majdnem minden külföldi nyelvre lefordították; 1913-ban (időpont) a Dugonics Társaság, (intézmény) (információ)  1920. (időpont) márc. 13-án a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  rendes tagjának választotta. Ő írta a szövegét az »Atalanta« (cím) c. operettnek. Társsz. Dési Alfréd (személy) és Lehel Károly. (személy) (információ)  Bem. 1909. (időpont) jan. 16. Nagyvárad. (megye) Sikerrel játszották »Szép csöndesen« (cím) (információ)  c. egyfelvonásos drámáját, előadták u. o. 1909. (időpont) márc. 21-én és »Egy óra sarc« (cím) (információ)  c. verses daljátékát. 25 éves költői jubileumát 1923. (időpont) május 22-én ülte meg Szegeden. (megye) szin_II.0446.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Juhász Gyula címszóvég 26293 Szócikk: Juhász Gyula költő, a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1883. ápr. xtalanevtizedx 1895 3-án, Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Anyai nagyapja Kálló Antal, yszemelynevy kálló antal yszemelynevy Kálló Antal yszemelynevy kálló yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Kálló yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy az utolsó szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy gombkötő volt, atyja Juhász Illés, yszemelynevy juhász illés yszemelynevy Juhász Illés yszemelynevy juhász yszemelynevy illés yszemelynevy yszemelynevy Juhász yszemelynevy Illés yszemelynevy ykodvegy posta- és távirófőtiszt. Középiskolai tanulmányait a piaristák szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy főgimnáziumában végezte és 1898. xevtizedx 1895 pünkösd xtalanevtizedx 1905 vasárnapján jelent meg a »Budapesti Napló«-ban yintezmenyy budapesti napló yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy első verse, az »Ovidius«, ycimy ovidius ycimy Ovidius ycimy ovidius ycimy ycimy Ovidius ycimy ykodvegy amikor Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy már hízelgő véleményt mondott a fiatal költőről. Juhász Gyula yszemelynevy juhász gyula yszemelynevy Juhász Gyula yszemelynevy juhász yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Juhász yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy ekkor a piaristák váci ytelepulesy vác ytelepulesy vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy noviciusa volt, de a hatodik osztályt már ismét a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy főgimnáziumban végezte és ott is érettségizett. Mint egyetemi hallgató már föltűnt finom és nemes költészetével, 1904-ben xevtizedx 1905 a László- gimnázium yintezmenyy lászló- gimnázium yintezmenyy László- yintezmenyy lászló- yintezmenyy gimnázium yintezmenyy yintezmenyy László- yintezmenyy ykodvegy nevelője lett, 1906-ban középiskolai xtalanevtizedx 1915 tanár és ekkor a máramarosszigeti ytelepulesy máramarossziget ytelepulesy máramarossziget ymegyey máramaros megye ykodvegy piarista gimnáziumba került, mint helyettes tanár. Máramarosszigetről ytelepulesy máramarossziget ytelepulesy Máramarossziget ymegyey máramaros megye ykodvegy Lévára ytelepulesy léva ytelepulesy Lévá ymegyey bars megye ykodvegy helyezték és ebben az évben jelent meg Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy első verskötete, »Juhász Gyula versei« ycimy juhász gyula versei ycimy Juhász Gyula versei ycimy juhász ycimy gyula ycimy versei ycimy ycimy Juhász ycimy Gyula ycimy versei ycimy ykodvegy címen. 1909—1911-ig xevtizedx 1915 a nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy premontrei főgimnázium tanára volt és itt 1908. xevtizedx 1905 márciusában xtalanevtizedx 1915 alapították meg a Holnap - társaságot, yintezmenyy holnap - társaság yintezmenyy Holnap - yintezmenyy holnap yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Holnap yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy amely kiadta a Holnap ycimy holnap ycimy Holnap ycimy holnap ycimy ycimy Holnap ycimy ykodvegy köteteit Ady, yszemelynevy ady yszemelynevy Ady yszemelynevy ady yszemelynevy yszemelynevy Ady yszemelynevy ykodvegy Juhász, yszemelynevy juhász yszemelynevy Juhász yszemelynevy juhász yszemelynevy yszemelynevy Juhász yszemelynevy ykodvegy Babits Mihály, yszemelynevy babits mihály yszemelynevy Babits Mihály yszemelynevy babits yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Babits yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Balázs Béla, yszemelynevy balázs béla yszemelynevy Balázs Béla yszemelynevy balázs yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Balázs yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Dutka Ákos, yszemelynevy dutka ákos yszemelynevy Dutka Ákos yszemelynevy dutka yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Dutka yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy Emőd Tamás yszemelynevy emőd tamás yszemelynevy Emőd Tamás yszemelynevy emőd yszemelynevy tamás yszemelynevy yszemelynevy Emőd yszemelynevy Tamás yszemelynevy ykodvegy és Miklós Jutka yszemelynevy miklós jutka yszemelynevy Miklós Jutka yszemelynevy miklós yszemelynevy jutka yszemelynevy yszemelynevy Miklós yszemelynevy Jutka yszemelynevy ykodvegy verseivel. 1911-—1913-ig xevtizedx 1915 a szakolcai ytelepulesy szakolca ytelepulesy szakolca ymegyey nyitra megye ykodvegy gimnáziumban tanított és 1912-ben a »Pannóniai légió dala« ycimy pannóniai légió dala ycimy Pannóniai légió dala ycimy pannóniai ycimy légió ycimy dala ycimy ycimy Pannóniai ycimy légió ycimy dala ycimy ykodvegy c. versével megnyerte a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy Bulyovszky-díját, yszemelynevy bulyovszky yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy bulyovszky yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy ykodvegy kétszáz aranykoronát. 1913-ban a makói ytelepulesy makó ytelepulesy makó ymegyey csanád megye ykodvegy főgimnáziumba helyezték és ott működött 1917-ig, amikor súlyos beteg lett, majdnem egy esztendeig feküdt az egyik fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy klinikán. Betegsége után megvált a tanári pályától s azóta teljesen a költészetnek él. Első verskötete után, 1908-ban xevtizedx 1905 jelent xtalanevtizedx 1915 meg a Holnap ycimy holnap ycimy Holnap ycimy holnap ycimy ycimy Holnap ycimy ykodvegy két kötete, 1914-ben xevtizedx 1915 az »Új Versek«, ycimy új versek ycimy Új Versek ycimy új ycimy versek ycimy ycimy Új ycimy Versek ycimy ykodvegy 1917-ben »Késő szüret«, ycimy késő szüret ycimy Késő szüret ycimy késő ycimy szüret ycimy ycimy Késő ycimy szüret ycimy ykodvegy 1919-ben »Ez xtalanevtizedx 1925 az én vérem«, ycimy ez az én vérem ycimy Ez az én vérem ycimy ez ycimy az ycimy én ycimy vérem ycimy ycimy Ez ycimy az ycimy én ycimy vérem ycimy ykodvegy 1921-ben xevtizedx 1925 »Nefelejts versei«-t ycimy nefelejts versei ycimy Nefelejts versei ycimy nefelejts ycimy versei ycimy ycimy Nefelejts ycimy versei ycimy ykodvegy majdnem minden külföldi nyelvre lefordították; 1913-ban xevtizedx 1915 a xtalanevtizedx 1925 Dugonics Társaság, yintezmenyy dugonics társaság yintezmenyy Dugonics yintezmenyy dugonics yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Dugonics yintezmenyy ykodvegy 1920. xevtizedx 1925 márc. 13-án a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy rendes tagjának választotta. Ő írta a szövegét az »Atalanta« ycimy atalanta ycimy Atalanta ycimy atalanta ycimy ycimy Atalanta ycimy ykodvegy c. operettnek. Társsz. Dési Alfréd yszemelynevy dési alfréd yszemelynevy Dési Alfréd yszemelynevy dési yszemelynevy alfréd yszemelynevy yszemelynevy Dési yszemelynevy Alfréd yszemelynevy ykodvegy és Lehel Károly. yszemelynevy lehel károly yszemelynevy Lehel Károly yszemelynevy lehel yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Lehel yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Bem. 1909. xevtizedx 1905 jan. 16. Nagyvárad. ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Sikerrel játszották »Szép csöndesen« ycimy szép csöndesen ycimy Szép csöndesen ycimy szép ycimy csöndesen ycimy ycimy Szép ycimy csöndesen ycimy ykodvegy c. egyfelvonásos drámáját, előadták u. o. 1909. márc. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 21-én és »Egy óra sarc« ycimy egy óra sarc ycimy Egy óra sarc ycimy egy ycimy óra ycimy sarc ycimy ycimy Egy ycimy óra ycimy sarc ycimy ykodvegy c. verses daljátékát. 25 éves költői jubileumát 1923. xevtizedx 1925 május xtalanevtizedx 1935 22-én ülte meg Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szin_II.0446.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Juhász Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1883

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0446.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0446.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26293.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Juhász Gyula

Szócikk: Juhász Gyula költő, a Petőfi Társaság tagja, sz. 1883. ápr. 3-án, Szegeden. Anyai nagyapja Kálló Antal, az utolsó szegedi gombkötő volt, atyja Juhász Illés, posta- és távirófőtiszt. Középiskolai tanulmányait a piaristák szegedi főgimnáziumában végezte és 1898. pünkösd vasárnapján jelent meg a »Budapesti Napló«-ban első verse, az »Ovidius«, amikor Ábrányi Emil már hízelgő véleményt mondott a fiatal költőről. Juhász Gyula ekkor a piaristák váci noviciusa volt, de a hatodik osztályt már ismét a szegedi főgimnáziumban végezte és ott is érettségizett. Mint egyetemi hallgató már föltűnt finom és nemes költészetével, 1904-ben a László- gimnázium nevelője lett, 1906-ban középiskolai tanár és ekkor a máramarosszigeti piarista gimnáziumba került, mint helyettes tanár. Máramarosszigetről Lévára helyezték és ebben az évben jelent meg Szegeden első verskötete, »Juhász Gyula versei« címen. 1909—1911-ig a nagyváradi premontrei főgimnázium tanára volt és itt 1908. márciusában alapították meg a Holnap - társaságot, amely kiadta a Holnap köteteit Ady, Juhász, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás és Miklós Jutka verseivel. 1911-—1913-ig a szakolcai gimnáziumban tanított és 1912-ben a »Pannóniai légió dala« c. versével megnyerte a Petőfi Társaság Bulyovszky-díját, kétszáz aranykoronát. 1913-ban a makói főgimnáziumba helyezték és ott működött 1917-ig, amikor súlyos beteg lett, majdnem egy esztendeig feküdt az egyik fővárosi klinikán. Betegsége után megvált a tanári pályától s azóta teljesen a költészetnek él. Első verskötete után, 1908-ban jelent meg a Holnap két kötete, 1914-ben az »Új Versek«, 1917-ben »Késő szüret«, 1919-ben »Ez az én vérem«, 1921-ben »Nefelejts versei«-t majdnem minden külföldi nyelvre lefordították; 1913-ban a Dugonics Társaság, 1920. márc. 13-án a Petőfi Társaság rendes tagjának választotta. Ő írta a szövegét az »Atalanta« c. operettnek. Társsz. Dési Alfréd és Lehel Károly. Bem. 1909. jan. 16. Nagyvárad. Sikerrel játszották »Szép csöndesen« c. egyfelvonásos drámáját, előadták u. o. 1909. márc. 21-én és »Egy óra sarc« c. verses daljátékát. 25 éves költői jubileumát 1923. május 22-én ülte meg Szegeden. szin_II.0446.pdf II