Címszó: Juhász Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1854
SZULETESIEVTIZED 1855
CSALADTAGJA Juhász Margit
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0447.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0447.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26304.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Juhász
Sándor
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526304.htm
Szócikk: Juhász Sándor színész és énekes, sz. 1854.
(születés
éve) okt. 15-én, Debrecenben. (megye) Gazdásziskolát
akart végezni, de kimaradt az iskolából és kórista lett a Népszínházban, (intézmény)
(információ)
1877-ben. (időpont) Itt
3 évig működött s miután szép baritonját fejleszteni, ambícióját fokozni volt szándékában:
vidékre szerződött. Mint elsőrendű színész, Jakab Lajos (személy) (információ)
társulatánál lépett föl először Balassagyarmaton,
(megye) 1880.
(időpont)
okt. havában a »Cornevillei harangok«-ban, (cím) (információ)
mint Henry márki. (szerep) Következő
igazgatója Aradi Gerő (személy) (információ)
volt, 1881-ben, (időpont) Szegeden,
(megye) aki
egyetlen vendégföllépése után szerződtette. Működött még Pécsett, (megye) Miskolcon,
(megye) Tóth
Bélánál, (személy)
(információ)
hol 3 évig volt, azután elkerült Csóka Sándorhoz
(személy)
(információ)
Székesfehérvárra (megye) és Szabadkára.
(megye) 1890-ben
(időpont)
Szegeden (megye)
működik, 1893-ban (időpont) Győrben,
(megye) azután
újból Szabadkán, (megye) Rakodczay
Pálnál; (személy)
(információ)
1894-ben (időpont) ismét
Szegedre (megye)
jön, majd Halmay Imrénél (személy) (információ)
és Dobó Sándornál (személy) (információ)
működik Győrött, (megye) 1906-ban
(időpont)
újra Szegedre (megye)
megy, Makó Lajoshoz. (személy) (információ)
30 évi működés után 1910. (időpont) jún.
1-én díjazták. Szerepei: Göndör Sándor, (szerep) (információ)
Rip, (szerep) (információ)
Henri márki, (szerep) Csodadoktor
(szerep)
(Hoffmann), (cím)
(információ)
Gara (szerep) (információ)
(Hunyadi László) (cím) (információ)
Bányamester, (szerep) (információ)
Madarász, (szerep) (információ)
Csillag Pali, (szerep) (információ)
Bacur Gazsi (szerep) stb.
— Neje: született Pajor Ágnes, (személy) (információ)
operetténekesnő, (családi néven: Brokken),
(személy)
sz. 1862. (születés
éve) jan. 16-án, Ujpécsen, (megye) ahol
atyja tiszttartó volt. Zárdában nevelkedett és apáca akart lenni, de nem akarták
felvenni fiatal kora miatt. Erre nénje: Pajor Emília (személy) (információ)
(L. o.) a híres primadonna, a színészethez
hívta. Első fellépése 1877. (időpont) szeptemberében
volt a »Tiszt urak a zárdában« (cím) c. operett
kórusában, Miklóssy Gyulánál, (személy) (információ)
Marcaliban, (megye) ahol
egy évig működött, innen Károlyi Lajoshoz (személy) (információ)
ment Székesfehérvárra, (megye) azután
Kolozsvárt (megye)
játszik, 1880-ban (időpont) egy
sikeres beugrás folytán a folytán kiveszik a karból és másodprimadonna szerepeket
játszik. 1884. (időpont) júl.
10-én férjhez ment Orosházán. (megye) Ezentúl
Kassán (megye)
működik Csókánál, (személy) (információ)
majd Szatmárt (megye) (információ)
Lászynál, (személy) (információ)
Miskolcon (megye) Tóth
Bélánál, (személy)
(információ)
1890-től (időpont) 1392-ig
(időpont)
nem szerződött el, 1894-ben (időpont) Aradon
(megye) (információ)
működik, Leszkaynál, (személy) (információ)
primadonna szerepkörben, azután komika lett.
1905-ben (időpont)
Szegeden (megye)
találjuk, ahol 1911. (időpont) február
23-án megünnepelte 30 éves jubileumát a »Tiszt urak a zárdában« (cím) c. operett
Opportuna (szerep)
szerepében. 1913. (időpont) szeptember
23-án nyugalomba ment. Leányuk: Margit, (személy) színésznő
volt, sz. 1894. (születés
éve) aug. 11-én, Nagyváradon. (megye) szin_II.0447.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Juhász Sándor címszóvég 26304 Szócikk: Juhász
Sándor színész és énekes, sz. 1854. okt. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 15-én, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey
hajdu megye ykodvegy Gazdásziskolát akart végezni, de kimaradt az iskolából és kórista
lett a Népszínházban, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1877-ben. xevtizedx
1875 Itt xtalanevtizedx 1885 3 évig működött s miután szép baritonját fejleszteni,
ambícióját fokozni volt szándékában: vidékre szerződött. Mint elsőrendű színész,
Jakab Lajos yszemelynevy jakab lajos yszemelynevy Jakab Lajos yszemelynevy
jakab yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Jakab yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy társulatánál lépett föl először Balassagyarmaton, ytelepulesy
balassagyarmat ytelepulesy Balassagyarmat ymegyey nógrád megye ykodvegy 1880. xevtizedx
1885 okt. havában a »Cornevillei harangok«-ban, ycimy cornevillei harangok
ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy
Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy mint Henry márki. yszerepy henry
márki yszerepy Henry márki yszerepy henry yszerepy márki yszerepy yszerepy
Henry yszerepy márki yszerepy ykodvegy Következő igazgatója Aradi Gerő yszemelynevy
aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő
yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy volt, 1881-ben,
Szegeden, xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy aki egyetlen vendégföllépése után szerződtette. Működött
még Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Miskolcon,
ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Tóth Bélánál,
yszemelynevy tóth béla yszemelynevy Tóth Bélá yszemelynevy tóth yszemelynevy
béla yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy hol
3 évig volt, azután elkerült Csóka Sándorhoz yszemelynevy csóka sándor
yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Székesfehérvárra ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy és Szabadkára.
ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy 1890-ben
xevtizedx 1895 Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád
megye ykodvegy működik, 1893-ban Győrben, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr
ymegyey győr megye ykodvegy azután újból Szabadkán, ytelepulesy szabadka
ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Rakodczay Pálnál; yszemelynevy
rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy
pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 1894-ben
ismét xtalanevtizedx 1905 Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged
ymegyey csongrád megye ykodvegy jön, majd Halmay Imrénél yszemelynevy halmay
imre yszemelynevy Halmay Imré yszemelynevy halmay yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Halmay yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy és Dobó
Sándornál yszemelynevy dobó sándor yszemelynevy Dobó Sándor yszemelynevy dobó
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Dobó yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy működik Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr
ymegyey győr megye ykodvegy 1906-ban xevtizedx 1905 újra xtalanevtizedx 1915 Szegedre
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy megy, Makó
Lajoshoz. yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy 30 évi működés után 1910. xevtizedx 1915 jún. 1-én díjazták.
Szerepei: Göndör Sándor, yszerepy göndör sándor yszerepy Göndör Sándor yszerepy
göndör yszerepy sándor yszerepy yszerepy Göndör yszerepy Sándor yszerepy
ykodvegy Rip, yszerepy rip yszerepy Rip yszerepy rip yszerepy yszerepy Rip
yszerepy ykodvegy Henri márki, yszerepy henri márki yszerepy Henri márki
yszerepy henri yszerepy márki yszerepy yszerepy Henri yszerepy márki yszerepy
ykodvegy Csodadoktor yszerepy csodadoktor yszerepy Csodadoktor yszerepy
csodadoktor yszerepy yszerepy Csodadoktor yszerepy ykodvegy (Hoffmann), ycimy
hoffmann ycimy Hoffmann ycimy hoffmann ycimy ycimy Hoffmann ycimy ykodvegy Gara
yszerepy gara yszerepy Gara yszerepy gara yszerepy yszerepy Gara yszerepy
ykodvegy (Hunyadi László) ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy
hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy Bányamester,
yszerepy bányamester yszerepy Bányamester yszerepy bányamester yszerepy
yszerepy Bányamester yszerepy ykodvegy Madarász, yszerepy madarász yszerepy
Madarász yszerepy madarász yszerepy yszerepy Madarász yszerepy ykodvegy Csillag
Pali, yszerepy csillag pali yszerepy Csillag Pali yszerepy csillag yszerepy
pali yszerepy yszerepy Csillag yszerepy Pali yszerepy ykodvegy Bacur Gazsi yszerepy
bacur gazsi yszerepy Bacur Gazsi yszerepy bacur yszerepy gazsi yszerepy
yszerepy Bacur yszerepy Gazsi yszerepy ykodvegy stb. — Neje: született Pajor Ágnes,
yszemelynevy pajor ágnes yszemelynevy Pajor Ágnes yszemelynevy pajor
yszemelynevy ágnes yszemelynevy yszemelynevy Pajor yszemelynevy Ágnes
yszemelynevy ykodvegy operetténekesnő, (családi néven: Brokken), yszemelynevy
brokken yszemelynevy Brokken yszemelynevy brokken yszemelynevy yszemelynevy
Brokken yszemelynevy ykodvegy sz. 1862. xevtizedx 1865 jan. xtalanevtizedx 1875
16-án, Ujpécsen, ytelepulesy ujpécs ytelepulesy Ujpécs ymegyey torontál megye
ykodvegy ahol atyja tiszttartó volt. Zárdában nevelkedett és apáca akart lenni,
de nem akarták felvenni fiatal kora miatt. Erre nénje: Pajor Emília yszemelynevy
pajor emília yszemelynevy Pajor Emília yszemelynevy pajor yszemelynevy emília
yszemelynevy yszemelynevy Pajor yszemelynevy Emília yszemelynevy ykodvegy (L. o.)
a híres primadonna, a színészethez hívta. Első fellépése 1877. xevtizedx 1875 szeptemberében
xtalanevtizedx 1885 volt a »Tiszt urak a zárdában« ycimy tiszt urak a zárdában
ycimy Tiszt urak a zárdában ycimy tiszt ycimy urak ycimy a ycimy zárdában ycimy
ycimy Tiszt ycimy urak ycimy a ycimy zárdában ycimy ykodvegy c. operett kórusában,
Miklóssy Gyulánál, yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyulá
yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy
yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy Marcaliban, ytelepulesy marcali
ytelepulesy Marcali ymegyey somogy megye ykodvegy ahol egy évig működött, innen
Károlyi Lajoshoz yszemelynevy károlyi lajos yszemelynevy Károlyi Lajos
yszemelynevy károlyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Károlyi
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy ment Székesfehérvárra, ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy azután Kolozsvárt
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy játszik,
1880-ban xevtizedx 1885 egy sikeres beugrás folytán a folytán kiveszik a karból
és másodprimadonna szerepeket játszik. 1884. júl. xtalanevtizedx 1895 10-én férjhez
ment Orosházán. ytelepulesy orosháza ytelepulesy Orosházá ymegyey békés megye
ykodvegy Ezentúl Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna
megye ykodvegy működik Csókánál, yszemelynevy csóka yszemelynevy Csóká
yszemelynevy csóka yszemelynevy yszemelynevy Csóká yszemelynevy ykodvegy majd Szatmárt
ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy Lászynál,
yszemelynevy lászy yszemelynevy Lászy yszemelynevy lászy yszemelynevy
yszemelynevy Lászy yszemelynevy ykodvegy Miskolcon ytelepulesy miskolc
ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Tóth Bélánál, yszemelynevy
tóth béla yszemelynevy Tóth Bélá yszemelynevy tóth yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy 1890-től
xevtizedx 1895 1392-ig xevtizedx 1395 nem xtalanevtizedx 1405 xtalanevtizedx
1415 szerződött el, 1894-ben xevtizedx 1895 Aradon xtalanevtizedx 1905 ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy működik, Leszkaynál, yszemelynevy
leszkay yszemelynevy Leszkay yszemelynevy leszkay yszemelynevy yszemelynevy
Leszkay yszemelynevy ykodvegy primadonna szerepkörben, azután komika lett. 1905-ben
xevtizedx 1905 Szegeden xtalanevtizedx 1915 ytelepulesy szeged ytelepulesy
Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy találjuk, ahol 1911. xevtizedx 1915 február
23-án megünnepelte 30 éves jubileumát a »Tiszt urak a zárdában« ycimy tiszt
urak a zárdában ycimy Tiszt urak a zárdában ycimy tiszt ycimy urak ycimy a
ycimy zárdában ycimy ycimy Tiszt ycimy urak ycimy a ycimy zárdában ycimy
ykodvegy c. operett Opportuna yszerepy opportuna yszerepy Opportuna yszerepy
opportuna yszerepy yszerepy Opportuna yszerepy ykodvegy szerepében. 1913. szeptember
23-án nyugalomba ment. Leányuk: Margit, yszemelynevy margit yszemelynevy Margit
yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy színésznő
volt, sz. 1894. xevtizedx 1895 aug. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 11-én,
Nagyváradon. ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye
ykodvegy szin_II.0447.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Juhász Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1854
SZULETESIEVTIZED 1855
CSALADTAGJA Juhász Margit
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0447.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0447.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26304.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Juhász
Sándor
Szócikk: Juhász Sándor színész és énekes, sz. 1854.
okt. 15-én, Debrecenben. Gazdásziskolát akart végezni, de kimaradt az iskolából
és kórista lett a Népszínházban, 1877-ben. Itt 3 évig működött s miután szép baritonját
fejleszteni, ambícióját fokozni volt szándékában: vidékre szerződött. Mint elsőrendű
színész, Jakab Lajos társulatánál lépett föl először Balassagyarmaton, 1880. okt.
havában a »Cornevillei harangok«-ban, mint Henry márki. Következő igazgatója Aradi
Gerő volt, 1881-ben, Szegeden, aki egyetlen vendégföllépése után szerződtette. Működött
még Pécsett, Miskolcon, Tóth Bélánál, hol 3 évig volt, azután elkerült Csóka Sándorhoz
Székesfehérvárra és Szabadkára. 1890-ben Szegeden működik, 1893-ban Győrben, azután
újból Szabadkán, Rakodczay Pálnál; 1894-ben ismét Szegedre jön, majd Halmay Imrénél
és Dobó Sándornál működik Győrött, 1906-ban újra Szegedre megy, Makó Lajoshoz. 30
évi működés után 1910. jún. 1-én díjazták. Szerepei: Göndör Sándor, Rip, Henri márki,
Csodadoktor (Hoffmann), Gara (Hunyadi László) Bányamester, Madarász, Csillag Pali,
Bacur Gazsi stb. — Neje: született Pajor Ágnes, operetténekesnő, (családi néven:
Brokken), sz. 1862. jan. 16-án, Ujpécsen, ahol atyja tiszttartó volt. Zárdában nevelkedett
és apáca akart lenni, de nem akarták felvenni fiatal kora miatt. Erre nénje: Pajor
Emília (L. o.) a híres primadonna, a színészethez hívta. Első fellépése 1877. szeptemberében
volt a »Tiszt urak a zárdában« c. operett kórusában, Miklóssy Gyulánál, Marcaliban,
ahol egy évig működött, innen Károlyi Lajoshoz ment Székesfehérvárra, azután Kolozsvárt
játszik, 1880-ban egy sikeres beugrás folytán a folytán kiveszik a karból és másodprimadonna
szerepeket játszik. 1884. júl. 10-én férjhez ment Orosházán. Ezentúl Kassán működik
Csókánál, majd Szatmárt Lászynál, Miskolcon Tóth Bélánál, 1890-től 1392-ig nem szerződött
el, 1894-ben Aradon működik, Leszkaynál, primadonna szerepkörben, azután komika
lett. 1905-ben Szegeden találjuk, ahol 1911. február 23-án megünnepelte 30 éves
jubileumát a »Tiszt urak a zárdában« c. operett Opportuna szerepében. 1913. szeptember
23-án nyugalomba ment. Leányuk: Margit, színésznő volt, sz. 1894. aug. 11-én, Nagyváradon.
szin_II.0447.pdf II