Címszó: Kabaré - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0453.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0453.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26321.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kabaré

Szócikk: Kabaré (francia: (nyelv) (információ)  Cabaret). Eredeti jelentésében csapszék vagy korcsma, utóbb az a fajtájú korcsma, ahol ital mellett rögtönzött pódiumon vagy akár a közönség között ülve, apróbb műveket adnak elő zenével és anélkül; verseket, dalokat, tréfákat, párbeszédeket, sőt utóbb már kerek darabokat. A kabaré Párizsban (ország) fejlődött, a legelső a Montmartre-on, Salis Rodolph-nak, (személy) „Chat noir (intézmény) (fekete macska) című csapszékéből, mely 1881. (időpont) november 18-án nyílt meg. Németországban (ország) „Überbrettl-nek nevezték a kabaré-műfajt. A magyar kabaré elindulását az 1820-as (időpont) években lehet megtalálni. Régi színlapok igazolják, hogy ősi színészeink nagyban művelik a „Quodlibet-et, ami nem más, mint a mai kabaré ősformája. Más címen „Egyveleg-nek, de rendszerint „Esti mulatság-nak is hívták az ilyen előadást, esetleg „Szavalati tarkaság-nak is. Ilyenkor előadtak opera- és drámai részleteket, valamint énekes játékokból tréfás jeleneteket. Szentpétery (személy) (információ)  nagyon szerette Csokonai (személy) (információ)  „Dorottyá-jából (cím) Görgő (szerep) beszédét, vagy a „Haramiák (cím) (információ)  egy részét előadni, Pály Elek (személy) tenorpartit énekelt, Déryné (személy) (információ)  operaáriákkal brillírozott, Kántomé (személy) „Macbeth-ből (cím) az alvajáró-jelenetet adta elő. Nevezetes sikerei voltak e téren még Hajós István (személy) (információ)  táncos színésznek, Chiabaynénak (személy) és De Caux Miminek. (személy) (információ)  Vörösmarty (személy) (információ)  „Fóti dal-a (cím) (információ)  is közkedvelt műsorszám volt. Ezen műfajt azonban az 1840-es (időpont) évektől már nem kultiválták színészeink, (A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  1837. (időpont) október 16-án volt az első „egyveleg-előadás.) Az 1850-es, (időpont) 60-as, 70-es években a pest­belvárosi (Budapest) gránátos (ma: városház)-utcai kétemeletes ház földszintjét elfoglalt Komló­kert (a mai Haris-köz helyén), valamint a Józsefvárosban a Kerepesi (ma Rákóczi-) út és Öt pacsirta (ma: Esterházy)-utca sarkán, a Griff (s ennek 1870 (időpont) táján leégése után helyére épített Pannónia) szálló tőszomszédságában a Beleznay-kert — a grófi kastélynak az utcáról bemélyedő, rácsos udvarán — voltaképpen szintén kabarék voltak. Kuplékat énekeltek igen jó erők. „A szép Mayer-ről, (cím) sőt kissé burkoltan Königgrärtzről (személy) is, a Komló-kert nő-imitátora, Vincze János, (személy) (információ)  később operai karénekes lett,) apró színdarabokat adtak elő, pl. 1872 (időpont) körül Jakabffy Gábor, (személy) (információ)  később vidéki jóhírű színigazgató, a Beleznay-kert-ben Offenbach (személy) (információ)  „Chouffleury úr otthon lesz (cím) c. operettjét is színrehozta — vacsorázó publikum előtt, a késői órákig nyúló előadásban. Ezekkel egyidőben Pesten (Budapest) a német (nyelv) (információ)  nyelvű kabaré virágzott, egyébként rosszhírű vendéglőkben: „Zur blauen Katz (intézmény) (a Király­utca mai 11. sz. házában), „Neue Welt, (a mai Vígszínház (intézmény) (információ)  helyén: akkor még a város végén), a „Pruggmayr's Orpheum (intézmény) (a Hermina-téren: Hajós-utcában ma is áll). Ezeknek erkölcsi és nyelvi ellensúlyozására Solymossy Elek, (személy) (információ)  a Népszínház (intézmény) (információ)  bariton-buffója, 1885-ben (időpont) „Magyar dalcsarnok-ot (intézmény) (információ)  alapított (házhelyén megnyitották a Wesselényi-utca elejét, a dohányutcai zsinagóga mellett), de körülbelül egy év múlva, a közönség részvétlensége miatt, megszüntette. Az új irányú kabaré nálunk az 1900-as (időpont) években kezd kibontakozni. Első művészei Medgyaszay Vilma, (személy) (információ)  László Rózsi, (személy) (információ)  Nyárai Antal, (személy) (információ)  Ferenczy Károly (személy) (információ)  stb. Írók: Szép Ernő, (személy) (információ)  Heltai Jenő, (személy) (információ)  Gábor Andor, (személy) (információ)  Kemény Simon. (személy) (információ)  Zeneszerzők: Heidlberg Albert, (személy) (információ)  dr. Szirmai Albert, (személy) Zerkovitz Béla, (személy) (információ)  dr. Weiner István. (személy) Conferencier: Nagy Endre, (személy) (információ)  aki a conference stílusát teremtette meg s a kabaré virágzásának főtényezője lett. Ismertebb kabarék voltak a fővárosban: (Budapest) Tarka Színpad. (intézmény) (információ)  Igazgató: Zoltán Jenő; (személy) (információ)  Bonbonniére, (intézmény) (információ)  Kondor Ernő (személy) (információ)  igazgatásával, megnyílt: 1907. (időpont) március 2-án; Modern Színpad Kabaré, (intézmény) (információ)  megnyílt: 1907. (időpont) október 11-én. Igazgató: Faludi Sándor; (személy) (információ)  Intim Színház, (intézmény) (információ)  megnyílt a Sándor-téren, 1907. (időpont) október 12-én, Vágó Géza (személy) (információ)  igazgatása alatt; Intim kabaré, (intézmény) (információ)  megnyílt 1917 (időpont) szeptember 29-én. (Lásd részletesen a címszavuk alatt.) Porzsolt Kálmán (személy) (információ)  meghatározása szerint a kabaré: „A félbenmaradt irodalom a félbenmaradt színházban, de igazi íróktól és művészektől előadva. Az Orsz. Színészegyesület (intézmény) tagjai csak 1910. (időpont) március havától szerződhettek el kabarévállalathoz. 1929-ben (időpont) működő budapesti (Budapest) kabarék: Andrássy-úti Színház, (intézmény) (információ)  Teréz-köruti Színpad, (intézmény) Papagáj - kabaré. (intézmény) szin_II.0453.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kabaré címszóvég 26321 Szócikk: Kabaré (francia: ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy Cabaret). Eredeti jelentésében csapszék vagy korcsma, utóbb az a fajtájú korcsma, ahol ital mellett rögtönzött pódiumon vagy akár a közönség között ülve, apróbb műveket adnak elő zenével és anélkül; verseket, dalokat, tréfákat, párbeszédeket, sőt utóbb már kerek darabokat. A kabaré Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy fejlődött, a legelső a Montmartre-on, Salis Rodolph-nak, yszemelynevy salis rodolph yszemelynevy Salis Rodolph yszemelynevy salis yszemelynevy rodolph yszemelynevy yszemelynevy Salis yszemelynevy Rodolph yszemelynevy ykodvegy „Chat noir yintezmenyy chat noir yintezmenyy Chat no yintezmenyy chat yintezmenyy noir yintezmenyy yintezmenyy Chat yintezmenyy no yintezmenyy ykodvegy (fekete macska) című csapszékéből, mely 1881. november 18-án nyílt meg. Németországban ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy „Überbrettl-nek nevezték a kabaré-műfajt. A magyar kabaré elindulását az 1820-as xevtizedx 1825 években xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 lehet megtalálni. Régi színlapok igazolják, hogy ősi színészeink nagyban művelik a „Quodlibet-et, ami nem más, mint a mai kabaré ősformája. Más címen „Egyveleg-nek, de rendszerint „Esti mulatság-nak is hívták az ilyen előadást, esetleg „Szavalati tarkaság-nak is. Ilyenkor előadtak opera- és drámai részleteket, valamint énekes játékokból tréfás jeleneteket. Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy nagyon szerette Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy yszemelynevy Csokonai yszemelynevy ykodvegy „Dorottyá-jából ycimy dorottya ycimy Dorottyá ycimy dorottya ycimy ycimy Dorottyá ycimy ykodvegy Görgő yszerepy görgő yszerepy Görgő yszerepy görgő yszerepy yszerepy Görgő yszerepy ykodvegy beszédét, vagy a „Haramiák ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy egy részét előadni, Pály Elek yszemelynevy pály elek yszemelynevy Pály Elek yszemelynevy pály yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Pály yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy tenorpartit énekelt, Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy operaáriákkal brillírozott, Kántomé yszemelynevy kántome yszemelynevy Kántomé yszemelynevy kántome yszemelynevy yszemelynevy Kántomé yszemelynevy ykodvegy „Macbeth-ből ycimy macbeth ycimy Macbeth ycimy macbeth ycimy ycimy Macbeth ycimy ykodvegy az alvajáró-jelenetet adta elő. Nevezetes sikerei voltak e téren még Hajós István yszemelynevy hajós istván yszemelynevy Hajós István yszemelynevy hajós yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Hajós yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy táncos színésznek, Chiabaynénak yszemelynevy chiabayne yszemelynevy Chiabayné yszemelynevy chiabayne yszemelynevy yszemelynevy Chiabayné yszemelynevy ykodvegy és De Caux Miminek. yszemelynevy de caux mimi yszemelynevy De Caux Mimi yszemelynevy de yszemelynevy caux yszemelynevy mimi yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy Caux yszemelynevy Mimi yszemelynevy ykodvegy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy „Fóti dal-a ycimy fóti dal ycimy Fóti dal ycimy fóti ycimy dal ycimy ycimy Fóti ycimy dal ycimy ykodvegy is közkedvelt műsorszám volt. Ezen műfajt azonban az 1840-es xevtizedx 1845 évektől már nem kultiválták színészeink, (A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1837. xevtizedx 1835 október xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 16-án volt az első „egyveleg-előadás.) Az 1850-es, xevtizedx 1855 60-as, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 70-es években a pest­belvárosi pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy gránátos (ma: városház)-utcai kétemeletes ház földszintjét elfoglalt Komló­kert (a mai Haris-köz helyén), valamint a Józsefvárosban a Kerepesi (ma Rákóczi-) út és Öt pacsirta (ma: Esterházy)-utca sarkán, a Griff (s ennek 1870 xevtizedx 1875 táján leégése után helyére épített Pannónia) szálló tőszomszédságában a Beleznay-kert — a grófi kastélynak az utcáról bemélyedő, rácsos udvarán — voltaképpen szintén kabarék voltak. Kuplékat énekeltek igen jó erők. „A szép Mayer-ről, ycimy a szép mayer ycimy A szép Mayer ycimy a ycimy szép ycimy mayer ycimy ycimy A ycimy szép ycimy Mayer ycimy ykodvegy sőt kissé burkoltan Königgrärtzről yszemelynevy königgrärtz yszemelynevy Königgrärtz yszemelynevy königgrärtz yszemelynevy yszemelynevy Königgrärtz yszemelynevy ykodvegy is, a Komló-kert nő-imitátora, Vincze János, yszemelynevy vincze jános yszemelynevy Vincze János yszemelynevy vincze yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Vincze yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy később operai karénekes lett,) apró színdarabokat adtak elő, pl. 1872 körül xtalanevtizedx 1885 Jakabffy Gábor, yszemelynevy jakabffy gábor yszemelynevy Jakabffy Gábor yszemelynevy jakabffy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Jakabffy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy később vidéki jóhírű színigazgató, a Beleznay-kert-ben Offenbach yszemelynevy offenbach yszemelynevy Offenbach yszemelynevy offenbach yszemelynevy yszemelynevy Offenbach yszemelynevy ykodvegy „Chouffleury úr otthon lesz ycimy chouffleury úr otthon lesz ycimy Chouffleury úr otthon lesz ycimy chouffleury ycimy úr ycimy otthon ycimy lesz ycimy ycimy Chouffleury ycimy úr ycimy otthon ycimy lesz ycimy ykodvegy c. operettjét is színrehozta — vacsorázó publikum előtt, a késői órákig nyúló előadásban. Ezekkel egyidőben Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy nyelvű kabaré virágzott, egyébként rosszhírű vendéglőkben: „Zur blauen Katz yintezmenyy zur blauen katz yintezmenyy Zur blau yintezmenyy zur yintezmenyy blauen yintezmenyy katz yintezmenyy yintezmenyy Zur yintezmenyy blau yintezmenyy ykodvegy (a Király­utca mai 11. sz. házában), „Neue Welt, (a mai Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy helyén: akkor még a város végén), a „Pruggmayr's Orpheum yintezmenyy pruggmayr's orpheum yintezmenyy Pruggmay yintezmenyy pruggmayr's yintezmenyy orpheum yintezmenyy yintezmenyy Pruggmay yintezmenyy ykodvegy (a Hermina-téren: Hajós-utcában ma is áll). Ezeknek erkölcsi és nyelvi ellensúlyozására Solymossy Elek, yszemelynevy solymossy elek yszemelynevy Solymossy Elek yszemelynevy solymossy yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy bariton-buffója, 1885-ben xevtizedx 1885 „Magyar xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 dalcsarnok-ot yintezmenyy magyar dalcsarnok yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy dalcsarnok yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy alapított (házhelyén megnyitották a Wesselényi-utca elejét, a dohányutcai zsinagóga mellett), de körülbelül egy év múlva, a közönség részvétlensége miatt, megszüntette. Az új irányú kabaré nálunk az 1900-as xevtizedx 1905 években kezd kibontakozni. Első művészei Medgyaszay Vilma, yszemelynevy medgyaszay vilma yszemelynevy Medgyaszay Vilma yszemelynevy medgyaszay yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Medgyaszay yszemelynevy Vilma yszemelynevy ykodvegy László Rózsi, yszemelynevy lászló rózsi yszemelynevy László Rózsi yszemelynevy lászló yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy Nyárai Antal, yszemelynevy nyárai antal yszemelynevy Nyárai Antal yszemelynevy nyárai yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Nyárai yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Ferenczy Károly yszemelynevy ferenczy károly yszemelynevy Ferenczy Károly yszemelynevy ferenczy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Ferenczy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy stb. Írók: Szép Ernő, yszemelynevy szép ernő yszemelynevy Szép Ernő yszemelynevy szép yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Szép yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy Heltai Jenő, yszemelynevy heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő yszemelynevy heltai yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Gábor Andor, yszemelynevy gábor andor yszemelynevy Gábor Andor yszemelynevy gábor yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Gábor yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy Kemény Simon. yszemelynevy kemény simon yszemelynevy Kemény Simon yszemelynevy kemény yszemelynevy simon yszemelynevy yszemelynevy Kemény yszemelynevy Simon yszemelynevy ykodvegy Zeneszerzők: Heidlberg Albert, yszemelynevy heidlberg albert yszemelynevy Heidlberg Albert yszemelynevy heidlberg yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Heidlberg yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy dr. Szirmai Albert, yszemelynevy dr. szirmai albert yszemelynevy dr. Szirmai Albert yszemelynevy dr. yszemelynevy szirmai yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Albert yszemel Zerkovitz Béla, yszemelynevy zerkovitz béla yszemelynevy Zerkovitz Béla yszemelynevy zerkovitz yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Zerkovitz yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy dr. Weiner István. yszemelynevy dr. weiner istván yszemelynevy dr. Weiner István yszemelynevy dr. yszemelynevy weiner yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Weiner yszemelynevy István yszemelynev Conferencier: Nagy Endre, yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy aki a conference stílusát teremtette meg s a kabaré virágzásának főtényezője lett. Ismertebb kabarék voltak a fővárosban: főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Tarka Színpad. yintezmenyy tarka színpad yintezmenyy Tarka Sz yintezmenyy tarka yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Tarka yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy Igazgató: Zoltán Jenő; yszemelynevy zoltán jenő yszemelynevy Zoltán Jenő yszemelynevy zoltán yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Bonbonniére, yintezmenyy bonbonniére yintezmenyy Bonbonni yintezmenyy bonbonniére yintezmenyy yintezmenyy Bonbonni yintezmenyy ykodvegy Kondor Ernő yszemelynevy kondor ernő yszemelynevy Kondor Ernő yszemelynevy kondor yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Kondor yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy igazgatásával, megnyílt: 1907. március 2-án; Modern Színpad Kabaré, yintezmenyy modern színpad kabare yintezmenyy Modern S yintezmenyy modern yintezmenyy színpad yintezmenyy kabare yintezmenyy yintezmenyy Modern yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy megnyílt: 1907. október 11-én. Igazgató: Faludi Sándor; yszemelynevy faludi sándor yszemelynevy Faludi Sándor yszemelynevy faludi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Faludi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Intim Színház, yintezmenyy intim színház yintezmenyy Intim Sz yintezmenyy intim yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Intim yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy megnyílt a Sándor-téren, 1907. október xtalanevtizedx 1915 12-én, Vágó Géza yszemelynevy vágó géza yszemelynevy Vágó Géza yszemelynevy vágó yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Vágó yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt; Intim kabaré, yintezmenyy intim kabare yintezmenyy Intim ka yintezmenyy intim yintezmenyy kabare yintezmenyy yintezmenyy Intim yintezmenyy ka yintezmenyy ykodvegy megnyílt 1917 xevtizedx 1915 szeptember 29-én. (Lásd részletesen a címszavuk alatt.) Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt kálmán yszemelynevy Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Porzsolt yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy meghatározása szerint a kabaré: „A félbenmaradt irodalom a félbenmaradt színházban, de igazi íróktól és művészektől előadva. Az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy tagjai csak 1910. március xtalanevtizedx 1925 havától szerződhettek el kabarévállalathoz. 1929-ben xevtizedx 1925 működő xtalanevtizedx 1935 budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kabarék: Andrássy-úti Színház, yintezmenyy andrássy-úti színház yintezmenyy Andrássy yintezmenyy andrássy-úti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Andrássy yintezmenyy ykodvegy Teréz-köruti Színpad, yintezmenyy teréz-köruti színpad yintezmenyy Teréz-kö yintezmenyy teréz-köruti yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Teréz-kö yintezmenyy ykodvegy Papagáj - kabaré. yintezmenyy papagáj - kabare yintezmenyy Papagáj yintezmenyy papagáj yintezmenyy - yintezmenyy kabare yintezmenyy yintezmenyy Papagáj yintezmenyy ykodvegy szin_II.0453.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kabaré - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0453.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0453.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26321.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kabaré

Szócikk: Kabaré (francia: Cabaret). Eredeti jelentésében csapszék vagy korcsma, utóbb az a fajtájú korcsma, ahol ital mellett rögtönzött pódiumon vagy akár a közönség között ülve, apróbb műveket adnak elő zenével és anélkül; verseket, dalokat, tréfákat, párbeszédeket, sőt utóbb már kerek darabokat. A kabaré Párizsban fejlődött, a legelső a Montmartre-on, Salis Rodolph-nak, „Chat noir (fekete macska) című csapszékéből, mely 1881. november 18-án nyílt meg. Németországban „Überbrettl-nek nevezték a kabaré-műfajt. A magyar kabaré elindulását az 1820-as években lehet megtalálni. Régi színlapok igazolják, hogy ősi színészeink nagyban művelik a „Quodlibet-et, ami nem más, mint a mai kabaré ősformája. Más címen „Egyveleg-nek, de rendszerint „Esti mulatság-nak is hívták az ilyen előadást, esetleg „Szavalati tarkaság-nak is. Ilyenkor előadtak opera- és drámai részleteket, valamint énekes játékokból tréfás jeleneteket. Szentpétery nagyon szerette Csokonai „Dorottyá-jából Görgő beszédét, vagy a „Haramiák egy részét előadni, Pály Elek tenorpartit énekelt, Déryné operaáriákkal brillírozott, Kántomé „Macbeth-ből az alvajáró-jelenetet adta elő. Nevezetes sikerei voltak e téren még Hajós István táncos színésznek, Chiabaynénak és De Caux Miminek. Vörösmarty „Fóti dal-a is közkedvelt műsorszám volt. Ezen műfajt azonban az 1840-es évektől már nem kultiválták színészeink, (A Nemzeti Színházban 1837. október 16-án volt az első „egyveleg-előadás.) Az 1850-es, 60-as, 70-es években a pest­belvárosi gránátos (ma: városház)-utcai kétemeletes ház földszintjét elfoglalt Komló­kert (a mai Haris-köz helyén), valamint a Józsefvárosban a Kerepesi (ma Rákóczi-) út és Öt pacsirta (ma: Esterházy)-utca sarkán, a Griff (s ennek 1870 táján leégése után helyére épített Pannónia) szálló tőszomszédságában a Beleznay-kert — a grófi kastélynak az utcáról bemélyedő, rácsos udvarán — voltaképpen szintén kabarék voltak. Kuplékat énekeltek igen jó erők. „A szép Mayer-ről, sőt kissé burkoltan Königgrärtzről is, a Komló-kert nő-imitátora, Vincze János, később operai karénekes lett,) apró színdarabokat adtak elő, pl. 1872 körül Jakabffy Gábor, később vidéki jóhírű színigazgató, a Beleznay-kert-ben Offenbach „Chouffleury úr otthon lesz c. operettjét is színrehozta — vacsorázó publikum előtt, a késői órákig nyúló előadásban. Ezekkel egyidőben Pesten a német nyelvű kabaré virágzott, egyébként rosszhírű vendéglőkben: „Zur blauen Katz (a Király­utca mai 11. sz. házában), „Neue Welt, (a mai Vígszínház helyén: akkor még a város végén), a „Pruggmayr's Orpheum (a Hermina-téren: Hajós-utcában ma is áll). Ezeknek erkölcsi és nyelvi ellensúlyozására Solymossy Elek, a Népszínház bariton-buffója, 1885-ben „Magyar dalcsarnok-ot alapított (házhelyén megnyitották a Wesselényi-utca elejét, a dohányutcai zsinagóga mellett), de körülbelül egy év múlva, a közönség részvétlensége miatt, megszüntette. Az új irányú kabaré nálunk az 1900-as években kezd kibontakozni. Első művészei Medgyaszay Vilma, László Rózsi, Nyárai Antal, Ferenczy Károly stb. Írók: Szép Ernő, Heltai Jenő, Gábor Andor, Kemény Simon. Zeneszerzők: Heidlberg Albert, dr. Szirmai Albert, Zerkovitz Béla, dr. Weiner István. Conferencier: Nagy Endre, aki a conference stílusát teremtette meg s a kabaré virágzásának főtényezője lett. Ismertebb kabarék voltak a fővárosban: Tarka Színpad. Igazgató: Zoltán Jenő; Bonbonniére, Kondor Ernő igazgatásával, megnyílt: 1907. március 2-án; Modern Színpad Kabaré, megnyílt: 1907. október 11-én. Igazgató: Faludi Sándor; Intim Színház, megnyílt a Sándor-téren, 1907. október 12-én, Vágó Géza igazgatása alatt; Intim kabaré, megnyílt 1917 szeptember 29-én. (Lásd részletesen a címszavuk alatt.) Porzsolt Kálmán meghatározása szerint a kabaré: „A félbenmaradt irodalom a félbenmaradt színházban, de igazi íróktól és művészektől előadva. Az Orsz. Színészegyesület tagjai csak 1910. március havától szerződhettek el kabarévállalathoz. 1929-ben működő budapesti kabarék: Andrássy-úti Színház, Teréz-köruti Színpad, Papagáj - kabaré. szin_II.0453.pdf II