Címszó: Káldi /Platz/ Mariska - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1874

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0460.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0460.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26380.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Káldi Platz Mariska

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526380.htm

 

Szócikk: Káldi /Platz/ Mariska énekesnő, sz. 1874-ben, (születés éve) Pécsett. (megye) Midőn atyja, államvasúti főfelügyelő, Budapestre (Budapest) helyeztetett, itt végezte iskoláit és az Orsz. Színiakadémiára (intézmény) iratkozott be. Párhuzamosan Káldy Gyulánál, (személy) (információ)  ki utóbb az Operaház (intézmény) (információ)  igazgatója lett, tanult énekelni. Káldyval (személy) (információ)  bejárta az országot, kurucdalokat énekelve és elért sikerei emlékére vette fel a „Káldi (személy) (információ)  művésznevet. 1892. (időpont) máj. 19-én lépett először színpadra a Népszínházban, (intézmény) (információ)  a „Cigánybáró (cím) (információ)  Arzéna (szerep) szerepében és itt töltött egy esztendőt szerződésben. Magasabbra vágyó ambíciói vidékre vezették és éveken át szerepelt mint énekes primadonna Kassa, (megye) Kolozsvár, (megye) Szabadka, (megye) Pécs, (megye) Győr, (megye) Miskolc (megye) színpadain, mindenhol opera- és operettszerepben aratva sikereit. Kolozsvárott (megye) neje lett Virányi Jenő (személy) (információ)  színházi karmesternek, kitől azonban utóbb elvált. 25 évi működés után egyre felfelé ívelő pályáján, sikereinek tetején és énekképességének teljében mondott búcsút a színpadnak és szakpedagógiával foglalkozva, átengedte a teret az új nemzedéknek, amelynek becsületes munkájával és ideálizmusával mindig követendő példát akart mutatni. Legkitűnőbb szerepei operettekben: Baba (szerep) (információ)  (Lancelot), (cím) Bob herceg, (szerep) (információ)  Boccaccio, (szerep) (információ)  Kis alamuszi, (szerep) (információ)  Katalin, (szerep) (információ)  Lili, (szerep) (információ)  Szép Heléna, (szerep) (információ)  San Toy, (szerep) Szultán (szerep) (mind címszerep). Cigánybáró (cím) (információ)  (Saffi), (szerep) Rip (szerep) (információ)  (Lisbeth), (cím) Görög rabszolga (szerep) (információ)  (Aspasia), (cím) Denevér (cím) (információ)  (Rosalinda), (szerep) Szegény Jonathán (cím) (Hariett) (szerep) és a Troubadour, (cím) (információ)  Faust, (cím) (információ)  Álarcosbál, (cím) (információ)  Parasztbecsület, (cím) (információ)  Bohémek, (cím) Zsidónő, (cím) (információ)  Hoffmann meséi (cím) (információ)  operák koloratur, illetve drámai szoprán vezető szerepei. szin_II.0460.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Káldi Platz Mariska címszóvég 26380 Szócikk: Káldi /Platz/ Mariska énekesnő, sz. 1874-ben, Pécsett. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Midőn atyja, államvasúti főfelügyelő, Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy helyeztetett, itt végezte iskoláit és az Orsz. Színiakadémiára yintezmenyy orsz. színiakadémia yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színiakadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy iratkozott be. Párhuzamosan Káldy Gyulánál, yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyulá yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy ki utóbb az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett, tanult énekelni. Káldyval yszemelynevy káldy yszemelynevy Káldy yszemelynevy káldy yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy ykodvegy bejárta az országot, kurucdalokat énekelve és elért sikerei emlékére vette fel a „Káldi yszemelynevy káldi yszemelynevy Káldi yszemelynevy káldi yszemelynevy yszemelynevy Káldi yszemelynevy ykodvegy művésznevet. 1892. xevtizedx 1895 máj. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 19-én lépett először színpadra a Népszínházban, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy a „Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Arzéna yszerepy arzéna yszerepy Arzéna yszerepy arzéna yszerepy yszerepy Arzéna yszerepy ykodvegy szerepében és itt töltött egy esztendőt szerződésben. Magasabbra vágyó ambíciói vidékre vezették és éveken át szerepelt mint énekes primadonna Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Szabadka, ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Pécs, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Miskolc ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színpadain, mindenhol opera- és operettszerepben aratva sikereit. Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy neje lett Virányi Jenő yszemelynevy virányi jenő yszemelynevy Virányi Jenő yszemelynevy virányi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Virányi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy színházi karmesternek, kitől azonban utóbb elvált. 25 évi működés után egyre felfelé ívelő pályáján, sikereinek tetején és énekképességének teljében mondott búcsút a színpadnak és szakpedagógiával foglalkozva, átengedte a teret az új nemzedéknek, amelynek becsületes munkájával és ideálizmusával mindig követendő példát akart mutatni. Legkitűnőbb szerepei operettekben: Baba yszerepy baba yszerepy Baba yszerepy baba yszerepy yszerepy Baba yszerepy ykodvegy (Lancelot), ycimy lancelot ycimy Lancelot ycimy lancelot ycimy ycimy Lancelot ycimy ykodvegy Bob herceg, yszerepy bob herceg yszerepy Bob herceg yszerepy bob yszerepy herceg yszerepy yszerepy Bob yszerepy herceg yszerepy ykodvegy Boccaccio, yszerepy boccaccio yszerepy Boccaccio yszerepy boccaccio yszerepy yszerepy Boccaccio yszerepy ykodvegy Kis alamuszi, yszerepy kis alamuszi yszerepy Kis alamuszi yszerepy kis yszerepy alamuszi yszerepy yszerepy Kis yszerepy alamuszi yszerepy ykodvegy Katalin, yszerepy katalin yszerepy Katalin yszerepy katalin yszerepy yszerepy Katalin yszerepy ykodvegy Lili, yszerepy lili yszerepy Lili yszerepy lili yszerepy yszerepy Lili yszerepy ykodvegy Szép Heléna, yszerepy szép heléna yszerepy Szép Heléna yszerepy szép yszerepy heléna yszerepy yszerepy Szép yszerepy Heléna yszerepy ykodvegy San Toy, yszerepy san toy yszerepy San Toy yszerepy san yszerepy toy yszerepy yszerepy San yszerepy Toy yszerepy ykodvegy Szultán yszerepy szultán yszerepy Szultán yszerepy szultán yszerepy yszerepy Szultán yszerepy ykodvegy (mind címszerep). Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy (Saffi), yszerepy saffi yszerepy Saffi yszerepy saffi yszerepy yszerepy Saffi yszerepy ykodvegy Rip yszerepy rip yszerepy Rip yszerepy rip yszerepy yszerepy Rip yszerepy ykodvegy (Lisbeth), ycimy lisbeth ycimy Lisbeth ycimy lisbeth ycimy ycimy Lisbeth ycimy ykodvegy Görög rabszolga yszerepy görög rabszolga yszerepy Görög rabszolga yszerepy görög yszerepy rabszolga yszerepy yszerepy Görög yszerepy rabszolga yszerepy ykodvegy (Aspasia), ycimy aspasia ycimy Aspasia ycimy aspasia ycimy ycimy Aspasia ycimy ykodvegy Denevér ycimy denevér ycimy Denevér ycimy denevér ycimy ycimy Denevér ycimy ykodvegy (Rosalinda), yszerepy rosalinda yszerepy Rosalinda yszerepy rosalinda yszerepy yszerepy Rosalinda yszerepy ykodvegy Szegény Jonathán ycimy szegény jonathán ycimy Szegény Jonathán ycimy szegény ycimy jonathán ycimy ycimy Szegény ycimy Jonathán ycimy ykodvegy (Hariett) yszerepy hariett yszerepy Hariett yszerepy hariett yszerepy yszerepy Hariett yszerepy ykodvegy és a Troubadour, ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy Faust, ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Álarcosbál, ycimy álarcosbál ycimy Álarcosbál ycimy álarcosbál ycimy ycimy Álarcosbál ycimy ykodvegy Parasztbecsület, ycimy parasztbecsület ycimy Parasztbecsület ycimy parasztbecsület ycimy ycimy Parasztbecsület ycimy ykodvegy Bohémek, ycimy bohémek ycimy Bohémek ycimy bohémek ycimy ycimy Bohémek ycimy ykodvegy Zsidónő, ycimy zsidónő ycimy Zsidónő ycimy zsidónő ycimy ycimy Zsidónő ycimy ykodvegy Hoffmann meséi ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy operák koloratur, illetve drámai szoprán vezető szerepei. szin_II.0460.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Káldi /Platz/ Mariska - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1874

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0460.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0460.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26380.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Káldi Platz Mariska

Szócikk: Káldi /Platz/ Mariska énekesnő, sz. 1874-ben, Pécsett. Midőn atyja, államvasúti főfelügyelő, Budapestre helyeztetett, itt végezte iskoláit és az Orsz. Színiakadémiára iratkozott be. Párhuzamosan Káldy Gyulánál, ki utóbb az Operaház igazgatója lett, tanult énekelni. Káldyval bejárta az országot, kurucdalokat énekelve és elért sikerei emlékére vette fel a „Káldi művésznevet. 1892. máj. 19-én lépett először színpadra a Népszínházban, a „Cigánybáró Arzéna szerepében és itt töltött egy esztendőt szerződésben. Magasabbra vágyó ambíciói vidékre vezették és éveken át szerepelt mint énekes primadonna Kassa, Kolozsvár, Szabadka, Pécs, Győr, Miskolc színpadain, mindenhol opera- és operettszerepben aratva sikereit. Kolozsvárott neje lett Virányi Jenő színházi karmesternek, kitől azonban utóbb elvált. 25 évi működés után egyre felfelé ívelő pályáján, sikereinek tetején és énekképességének teljében mondott búcsút a színpadnak és szakpedagógiával foglalkozva, átengedte a teret az új nemzedéknek, amelynek becsületes munkájával és ideálizmusával mindig követendő példát akart mutatni. Legkitűnőbb szerepei operettekben: Baba (Lancelot), Bob herceg, Boccaccio, Kis alamuszi, Katalin, Lili, Szép Heléna, San Toy, Szultán (mind címszerep). Cigánybáró (Saffi), Rip (Lisbeth), Görög rabszolga (Aspasia), Denevér (Rosalinda), Szegény Jonathán (Hariett) és a Troubadour, Faust, Álarcosbál, Parasztbecsület, Bohémek, Zsidónő, Hoffmann meséi operák koloratur, illetve drámai szoprán vezető szerepei. szin_II.0460.pdf II