Címszó: Káldy Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1838

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0466.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0466.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26383.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Káldy Gyula

Szócikk: Káldy Gyula zeneköltő és író, sz. 1838. (születés éve) dec. 18-án, Pesten, (Budapest) megh. 1901. márc. 6-án, u. o. Iskoláit a pesti (Budapest) piaristák gimnáziumában végezte s már kora ifjú éveiben nagy hajlamot és tehetséget mutatott a zene iránt. Első kiképzését a pesti zenedében (intézmény) (információ)  nyerte és Bécsben (ország) fejezte be, ahol az udvari kápolna magánénekese volt 3 esztendeig. Az „Akademie der Tonkunst (intézmény) által kiírt pályázatnál négy szólamú karra 22 pályázó közül ő nyerte el a pályadíjat. 1850-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  Operájánál a „Próféta (cím) (információ)  c. operában az egyik fiú szerepét énekelte általános tetszés mellett. 1858-ban (időpont) a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  karnagyául hívták meg, ahol Odry Lehel, (személy) Pauli, (személy) (információ)  Ormay, (személy) (információ)  Kocsis Irma, (személy) (információ)  az ő vezetése alatt kezdték meg színpadi pályafutásukat. 1860-ban (időpont) a Bukarestben (ország) vendégszereplő magyar operatársulatnak volt az igazgatója, melynek főbb tagjai voltak: Hollóssy Kornélia, (személy) a két Doppler - testvér, (személy) (információ)  Füredi Mihály, (személy) (információ)  Jekelfalussy Albert, (személy) Pauli Richárd, (személy) (információ)  Kaiser Ernstné (személy) (információ)  stb. 1866-ban (időpont) az aradi (megye) (információ)  színtársulat karmestere lett és egyben annak művezetője, 1871-ben (időpont) Pécsre (megye) szerződött, ahol nőül vette Dékány Teréz (személy) (információ)  (L. o.) énekesnőt. Egy év múlva Pestre (Budapest) költözött, itt 1873-ban (időpont) a színészakadémia (intézmény) énektanárává nevezték ki, ezt az állását 1881-ig (időpont) tartotta meg. Közben a Miklóssy-féle István-téri színház (intézmény) is meghívta. 1874-ben Richter János (személy) (információ)  távozásával az akkor oly nagy hírnévnek örvendett Budapesti Zenekedvelők Egylete (intézmény) (információ)  választotta meg karnagyának. 1881-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  rendezője, 1884-ben (időpont) az akkor megnyílt Operaházhoz (intézmény) (információ)  főrendezőnek szerződtették, ahol hosszú időkön át kiváló eredménnyel működött. 1895. (időpont) február havában az Orsz. Zeneakadémia (intézmény) tanára lett, majd 1895. (időpont) aug. 8-án Nikisch (személy) (információ)  távozása után őt nevezték ki az Operaház (intézmény) (információ)  igazgatójává, 1900. (időpont) március 31-én hagyta el állását. Még 1890-ben, (időpont) Major J. Gyulával (személy) (információ)  és Nikolics Sándorral, (személy) (információ)  megalapította a Magyar Zeneiskolát. (intézmény) (információ)  Írt sok operettzenét és 30 népszínműhöz is írt dallamos muzsikát. A régi magyar zenei világnak egyik legalaposabb ismerője és művelője volt; ódon dalokból több nagy értékű gyűjteménye jelent meg 1890 (időpont) óta: A magyar zene kincsei, Kuruc dalok, a szabadságharcok dalai és indulók. (cím) Kuruc tábori élet (cím) (információ)  c. színpadi játékát bemutatták az Operában, (intézmény) (információ)  1896-ban. (időpont) Egyéb munkái: Zuávok, (cím) vígopera. Szövegét írta Follinusz Emil. (személy) (információ)  1868. (időpont) Aradon. (megye) (információ)  Ünnepi nyitány (cím) a székesfehérvári színház (intézmény) (információ)  megnyitására, 1874. (időpont) Nyitány a 100 éves színészeti jubileum alkalmára, (cím) (információ)  Kolozsvár, (megye) 1892. (időpont) Zenét írt többek között a következő színdarabokhoz: Mátyás király lesz. (cím) (információ)  (Szigligeti (személy) (információ)  darabja, színre került 1858-ban). (időpont) Szegedi kupec. (cím) (információ)  (Benedek József. (személy) (információ)  1859.) (időpont) Lucza széke. (cím) (Katona József.) (személy) (információ)  Dobó Katica. (cím) (információ)  (Tóth Kálmán. (személy) (információ)  1862.) (időpont) Istenhegyi székely leány. (cím) (Szigligeti. (személy) (információ)  1863). (időpont) Széchy Mária. (cím) (Szigeti József. (cím) (információ)  1865.) (időpont) stb. A magyar zeneirodalmat számos szakcikkel és szakkönyvvel gyarapította; egy kis magyar zenetörténete angol (nyelv) nyelven is megjelent. 1897-ben (időpont) a román (nemzetiség) (információ)  király a koronarenddel tüntette ki. Temetésén Várady Sándor, (személy) (információ)  az Operaház, (intézmény) (információ)  Weszely Ödön, (személy) a Magyar Zeneiskola (intézmény) (információ)  nevében búcsúztatta, mely utóbbinak K. volt egyik alapítója. szin_II.0466.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Káldy Gyula címszóvég 26383 Szócikk: Káldy Gyula zeneköltő és író, sz. 1838. dec. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 18-án, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1901. márc. 6-án, u. o. Iskoláit a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy piaristák gimnáziumában végezte s már kora ifjú éveiben nagy hajlamot és tehetséget mutatott a zene iránt. Első kiképzését a pesti zenedében yintezmenyy pesti zenede yintezmenyy pesti ze yintezmenyy pesti yintezmenyy zenede yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy ze yintezmenyy ykodvegy nyerte és Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy fejezte be, ahol az udvari kápolna magánénekese volt 3 esztendeig. Az „Akademie der Tonkunst yintezmenyy akademie der tonkunst yintezmenyy Akademie yintezmenyy akademie yintezmenyy der yintezmenyy tonkunst yintezmenyy yintezmenyy Akademie yintezmenyy ykodvegy által kiírt pályázatnál négy szólamú karra 22 pályázó közül ő nyerte el a pályadíjat. 1850-ben xevtizedx 1855 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Operájánál a „Próféta ycimy próféta ycimy Próféta ycimy próféta ycimy ycimy Próféta ycimy ykodvegy c. operában az egyik fiú szerepét énekelte általános tetszés mellett. 1858-ban a xtalanevtizedx 1865 kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy karnagyául hívták meg, ahol Odry Lehel, yszemelynevy odry lehel yszemelynevy Odry Lehel yszemelynevy odry yszemelynevy lehel yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy Pauli, yszemelynevy pauli yszemelynevy Pauli yszemelynevy pauli yszemelynevy yszemelynevy Pauli yszemelynevy ykodvegy Ormay, yszemelynevy ormay yszemelynevy Ormay yszemelynevy ormay yszemelynevy yszemelynevy Ormay yszemelynevy ykodvegy Kocsis Irma, yszemelynevy kocsis irma yszemelynevy Kocsis Irma yszemelynevy kocsis yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Kocsis yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy az ő vezetése alatt kezdték meg színpadi pályafutásukat. 1860-ban xevtizedx 1865 a Bukarestben ytelepulesy bukarest ytelepulesy Bukarest yorszagy Románia ykodvegy vendégszereplő magyar operatársulatnak volt az igazgatója, melynek főbb tagjai voltak: Hollóssy Kornélia, yszemelynevy hollóssy kornélia yszemelynevy Hollóssy Kornélia yszemelynevy hollóssy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollóssy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy a két Doppler - testvér, yszemelynevy doppler - testvér yszemelynevy Doppler - testvér yszemelynevy doppler yszemelynevy - yszemelynevy testvér yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy - yszemelynevy testvér yszemelynev Füredi Mihály, yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Jekelfalussy Albert, yszemelynevy jekelfalussy albert yszemelynevy Jekelfalussy Albert yszemelynevy jekelfalussy yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Jekelfalussy yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy Pauli Richárd, yszemelynevy pauli richárd yszemelynevy Pauli Richárd yszemelynevy pauli yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Pauli yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy Kaiser Ernstné yszemelynevy kaiser ernstne yszemelynevy Kaiser Ernstné yszemelynevy kaiser yszemelynevy ernstne yszemelynevy yszemelynevy Kaiser yszemelynevy Ernstné yszemelynevy ykodvegy stb. 1866-ban az xtalanevtizedx 1875 aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy színtársulat karmestere lett és egyben annak művezetője, 1871-ben xevtizedx 1875 Pécsre ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy szerződött, ahol nőül vette Dékány Teréz yszemelynevy dékány teréz yszemelynevy Dékány Teréz yszemelynevy dékány yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Dékány yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy (L. o.) énekesnőt. Egy év múlva Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy költözött, itt 1873-ban a xtalanevtizedx 1885 színészakadémia yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy yintezmenyy színésza yintezmenyy ykodvegy énektanárává nevezték ki, ezt az állását 1881-ig xevtizedx 1885 tartotta meg. Közben a Miklóssy-féle István-téri színház yintezmenyy miklóssy-féle istván-téri színház yintezmenyy Miklóssy yintezmenyy miklóssy-féle yintezmenyy istván-téri yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Miklóssy yintezmenyy ykodvegy is meghívta. 1874-ben Richter János yszemelynevy richter jános yszemelynevy Richter János yszemelynevy richter yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Richter yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy távozásával az akkor oly nagy hírnévnek örvendett Budapesti Zenekedvelők Egylete yintezmenyy budapesti zenekedvelők egylete yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy zenekedvelők yintezmenyy egylete yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy választotta meg karnagyának. 1881-ben a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy rendezője, 1884-ben az akkor megnyílt Operaházhoz yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy főrendezőnek szerződtették, ahol hosszú időkön át kiváló eredménnyel működött. 1895. xevtizedx 1895 február havában az Orsz. Zeneakadémia yintezmenyy orsz. zeneakadémia yintezmenyy Orsz. Ze yintezmenyy orsz. yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Ze yintezmenyy ykodvegy tanára lett, majd 1895. aug. 8-án Nikisch yszemelynevy nikisch yszemelynevy Nikisch yszemelynevy nikisch yszemelynevy yszemelynevy Nikisch yszemelynevy ykodvegy távozása után őt nevezték ki az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy igazgatójává, 1900. xevtizedx 1905 március 31-én hagyta el állását. Még 1890-ben, xevtizedx 1895 Major J. Gyulával yszemelynevy major j. gyula yszemelynevy Major J. Gyulá yszemelynevy major yszemelynevy j. yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Major yszemelynevy J. yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy és Nikolics Sándorral, yszemelynevy nikolics sándor yszemelynevy Nikolics Sándor yszemelynevy nikolics yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Nikolics yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy megalapította a Magyar Zeneiskolát. yintezmenyy magyar zeneiskola yintezmenyy Magyar Z yintezmenyy magyar yintezmenyy zeneiskola yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy Z yintezmenyy ykodvegy Írt sok operettzenét és 30 népszínműhöz is írt dallamos muzsikát. A régi magyar zenei világnak egyik legalaposabb ismerője és művelője volt; ódon dalokból több nagy értékű gyűjteménye jelent meg 1890 óta: A magyar zene kincsei, Kuruc dalok, a szabadságharcok dalai és indulók. ycimy a magyar zene kincsei, kuruc dalok, a szabadságharcok dalai és indulók ycimy A magyar zene kincsei, Kuruc dalok, a szabadságharcok dalai és indulók ycimy a ycimy magyar ycimy zene ycimy kincsei, Kuruc tábori élet ycimy kuruc tábori élet ycimy Kuruc tábori élet ycimy kuruc ycimy tábori ycimy élet ycimy ycimy Kuruc ycimy tábori ycimy élet ycimy ykodvegy c. színpadi játékát bemutatták az Operában, yintezmenyy opera yintezmenyy Operá yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Operá yintezmenyy ykodvegy 1896-ban. Egyéb munkái: Zuávok, ycimy zuávok ycimy Zuávok ycimy zuávok ycimy ycimy Zuávok ycimy ykodvegy vígopera. Szövegét írta Follinusz Emil. yszemelynevy follinusz emil yszemelynevy Follinusz Emil yszemelynevy follinusz yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy 1868. xevtizedx 1865 Aradon. xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Ünnepi nyitány ycimy ünnepi nyitány ycimy Ünnepi nyitány ycimy ünnepi ycimy nyitány ycimy ycimy Ünnepi ycimy nyitány ycimy ykodvegy a székesfehérvári színház yintezmenyy székesfehérvári színház yintezmenyy székesfe yintezmenyy székesfehérvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy székesfe yintezmenyy ykodvegy megnyitására, 1874. xevtizedx 1875 Nyitány a 100 éves színészeti jubileum alkalmára, ycimy nyitány a 100 éves színészeti jubileum alkalmára ycimy Nyitány a 100 éves színészeti jubileum alkalmára ycimy nyitány ycimy a ycimy 100 ycimy éves ycimy színészeti ycimy jubileum ycimy alkalmára Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1892. xevtizedx 1895 Zenét írt többek között a következő színdarabokhoz: Mátyás király lesz. ycimy mátyás király lesz ycimy Mátyás király lesz ycimy mátyás ycimy király ycimy lesz ycimy ycimy Mátyás ycimy király ycimy lesz ycimy ykodvegy (Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy darabja, színre került 1858-ban). xevtizedx 1855 Szegedi kupec. ycimy szegedi kupec ycimy Szegedi kupec ycimy szegedi ycimy kupec ycimy ycimy Szegedi ycimy kupec ycimy ykodvegy (Benedek József. yszemelynevy benedek józsef yszemelynevy Benedek József yszemelynevy benedek yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 1859.) Lucza xtalanevtizedx 1865 széke. ycimy lucza széke ycimy Lucza széke ycimy lucza ycimy széke ycimy ycimy Lucza ycimy széke ycimy ykodvegy (Katona József.) yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Dobó Katica. ycimy dobó katica ycimy Dobó Katica ycimy dobó ycimy katica ycimy ycimy Dobó ycimy Katica ycimy ykodvegy (Tóth Kálmán. yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy 1862.) xevtizedx 1865 Istenhegyi székely leány. ycimy istenhegyi székely leány ycimy Istenhegyi székely leány ycimy istenhegyi ycimy székely ycimy leány ycimy ycimy Istenhegyi ycimy székely ycimy leány ycimy ykodvegy (Szigligeti. yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy 1863). Széchy Mária. ycimy széchy mária ycimy Széchy Mária ycimy széchy ycimy mária ycimy ycimy Széchy ycimy Mária ycimy ykodvegy (Szigeti József. ycimy szigeti józsef ycimy Szigeti József ycimy szigeti ycimy józsef ycimy ycimy Szigeti ycimy József ycimy ykodvegy 1865.) stb. xtalanevtizedx 1875 A magyar zeneirodalmat számos szakcikkel és szakkönyvvel gyarapította; egy kis magyar zenetörténete angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy nyelven is megjelent. 1897-ben xevtizedx 1895 a román ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy ynemzetisegy román ynemzetisegy ykodvegy király a koronarenddel tüntette ki. Temetésén Várady Sándor, yszemelynevy várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy az Operaház, yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy Weszely Ödön, yszemelynevy weszely ödön yszemelynevy Weszely Ödön yszemelynevy weszely yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Weszely yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy a Magyar Zeneiskola yintezmenyy magyar zeneiskola yintezmenyy Magyar Z yintezmenyy magyar yintezmenyy zeneiskola yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy Z yintezmenyy ykodvegy nevében búcsúztatta, mely utóbbinak K. volt egyik alapítója. szin_II.0466.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Káldy Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1838

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0466.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0466.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26383.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Káldy Gyula

Szócikk: Káldy Gyula zeneköltő és író, sz. 1838. dec. 18-án, Pesten, megh. 1901. márc. 6-án, u. o. Iskoláit a pesti piaristák gimnáziumában végezte s már kora ifjú éveiben nagy hajlamot és tehetséget mutatott a zene iránt. Első kiképzését a pesti zenedében nyerte és Bécsben fejezte be, ahol az udvari kápolna magánénekese volt 3 esztendeig. Az „Akademie der Tonkunst által kiírt pályázatnál négy szólamú karra 22 pályázó közül ő nyerte el a pályadíjat. 1850-ben a Nemzeti Színház Operájánál a „Próféta c. operában az egyik fiú szerepét énekelte általános tetszés mellett. 1858-ban a kolozsvári Nemzeti Színház karnagyául hívták meg, ahol Odry Lehel, Pauli, Ormay, Kocsis Irma, az ő vezetése alatt kezdték meg színpadi pályafutásukat. 1860-ban a Bukarestben vendégszereplő magyar operatársulatnak volt az igazgatója, melynek főbb tagjai voltak: Hollóssy Kornélia, a két Doppler - testvér, Füredi Mihály, Jekelfalussy Albert, Pauli Richárd, Kaiser Ernstné stb. 1866-ban az aradi színtársulat karmestere lett és egyben annak művezetője, 1871-ben Pécsre szerződött, ahol nőül vette Dékány Teréz (L. o.) énekesnőt. Egy év múlva Pestre költözött, itt 1873-ban a színészakadémia énektanárává nevezték ki, ezt az állását 1881-ig tartotta meg. Közben a Miklóssy-féle István-téri színház is meghívta. 1874-ben Richter János távozásával az akkor oly nagy hírnévnek örvendett Budapesti Zenekedvelők Egylete választotta meg karnagyának. 1881-ben a Nemzeti Színház rendezője, 1884-ben az akkor megnyílt Operaházhoz főrendezőnek szerződtették, ahol hosszú időkön át kiváló eredménnyel működött. 1895. február havában az Orsz. Zeneakadémia tanára lett, majd 1895. aug. 8-án Nikisch távozása után őt nevezték ki az Operaház igazgatójává, 1900. március 31-én hagyta el állását. Még 1890-ben, Major J. Gyulával és Nikolics Sándorral, megalapította a Magyar Zeneiskolát. Írt sok operettzenét és 30 népszínműhöz is írt dallamos muzsikát. A régi magyar zenei világnak egyik legalaposabb ismerője és művelője volt; ódon dalokból több nagy értékű gyűjteménye jelent meg 1890 óta: A magyar zene kincsei, Kuruc dalok, a szabadságharcok dalai és indulók. Kuruc tábori élet c. színpadi játékát bemutatták az Operában, 1896-ban. Egyéb munkái: Zuávok, vígopera. Szövegét írta Follinusz Emil. 1868. Aradon. Ünnepi nyitány a székesfehérvári színház megnyitására, 1874. Nyitány a 100 éves színészeti jubileum alkalmára, Kolozsvár, 1892. Zenét írt többek között a következő színdarabokhoz: Mátyás király lesz. (Szigligeti darabja, színre került 1858-ban). Szegedi kupec. (Benedek József. 1859.) Lucza széke. (Katona József.) Dobó Katica. (Tóth Kálmán. 1862.) Istenhegyi székely leány. (Szigligeti. 1863). Széchy Mária. (Szigeti József. 1865.) stb. A magyar zeneirodalmat számos szakcikkel és szakkönyvvel gyarapította; egy kis magyar zenetörténete angol nyelven is megjelent. 1897-ben a román király a koronarenddel tüntette ki. Temetésén Várady Sándor, az Operaház, Weszely Ödön, a Magyar Zeneiskola nevében búcsúztatta, mely utóbbinak K. volt egyik alapítója. szin_II.0466.pdf II