Címszó: Kántor Gerzsonné - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0480.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0480.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26471.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kántor Gerzsonné

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526470.htm

 

Szócikk: Kántor Gerzsonné született Engelhardt Anna. (személy) (információ)  Csodálatos a sorsnak az ő szeszélye. A szász (nemzetiség) (információ)  Szebenben (megye) születik egy gyermek..Tűzhely nélküli család, vagy talán családnélküli anya szülötte s mihamar anya nélküli, elhagyott árva lesz belőle, akinek mi sora lenne más : vagy az isten hidege, vagy az éhség elemészt, vagy pedig, valami jó szív melege tart meg... Vele a legutóbbi esett meg. Egy német (nemzetiség) (információ)  vándorszínész csapat kopott, koplaló tagja, nem engedi, hogy elpusztuljon. Valaki, aki maga is alig tudott igazában megélni és mégis úgy érezte, hogy neki kell azt a csipetnyi kis lányt felnevelnie.., És a német (nemzetiség) (információ)  színész felneveli. Lelkébe oltja a vándor apostolok szent lelkesedésének lobogó tüzét, s a szász (nemzetiség) (információ)  kis anyátlant német (nyelv) (információ)  szóra tanítja, a német (nemzetiség) (információ)  színpad levegőjét szívatja vele s ha egyszer tán, elvétve rajongón szól az elérhetetlen művészetről a nyílteszű gyermek előtt, — akkor az csak azt hallja, hogy az élet legcsodásabb fényessége — a ,,die Kunst, hogy annak valódi otthona messze, túl ez ország földjén van, ahol mind németül (nyelv) (információ)  szólnak egymáshoz az emberek és ahol a művészet jó, puha, meleg, illatos kenyeret ad mindennapi kenyérül, vándor gyermekeinek, akik nem tudják, mi a nyomor, mi a szenvedés, mi a koplalás, — amiből annyi kijut itt a német (nemzetiség) (információ)  theátristának, — nohát még a magyarnak! Az kapja csak ki ezektől a maga részét — ami egészen természetes is, mert hiszen a magyar... Ez a kislány felnő, elszakad nevelőitől, el a kóbor német (nemzetiség) (információ)  ripacsoktól és — mivel hogy a sors úgy végezé : cselédi sorba kerül a jómódú német (nemzetiség) (információ)  direktornál Pesten... (Budapest) Ott sikál, pucol, elmosogat amignem egyszerre magyar színésznő lesz belőle, ajkán megcsendül a magyar szó, minden szépségének nemességének minden gazdagságával színésznő lesz, aki a művészetét csodálatos magasságba emeli. Igen, a sors szeszélye csinált Engelhardt Annából (személy) (információ)  Kántornét. (személy) A kis német (nemzetiség) (információ)  szinészfattyúból magyar tragikát; a Iegkiválóbbat, a leghatalmasabbat, akivel a kezdő magyar színpad annyi nagyszerű művész mellett fennen dicsekedhetett — s akivel a magyar színművészet máiglan méltán büszkélkedhet. 1794-ben (időpont) született Nagyszebenben (megye) — ahonnan Pestre (Budapest) került, itt Girzik Xavér Ferencnél, (személy) aki a német (nemzetiség) (információ)  színtársulat operai rendezője és termékeny német (nemzetiség) (információ)  színpadi író — mint cseléd szolgálatba, áll. Girzik (személy) prágai (ország) születésű — aki Bécsben (ország) és Pozsonyban (megye) szinészkedik s Pestre (Budapest) kerül a színházhoz. Dacára cseh (nemzetiség) (információ)  és német (nemzetiség) (információ)  színész voltának, őszintén rokonszenvez a magyarsággal és szívesen barátkozik a magyar szinészekkel, akik közül Láng Ádám János (személy) (információ)  gyakori látogatója. Láng (személy) (információ)  megismeri a már fejlődésben levő cselédet; ennek intelligenciáját, meglátja kifejező arcát, okos szemét, foglalkozni kezd vele, megtanítja betűt vetni, olvasni — rászoktatja a magyar szóra és ami valóságos csodának mondható : alig egy-másfél esztendei komoly előkészítés után a német (nemzetiség) (információ)  lány magyar színésznő lesz. Hogy ez megtörténhetett: nagy tehetségének, de nagy akaraterejének is tudható be. A második magyar színjátszó társaság (1807. (időpont) májustól 1815. (időpont) júliusig) a Hacker-teremben (személy) tartá előadásait Láng (személy) (információ)  és Benke (személy) (információ)  vezetése mellett. Itt lesz taggá Engelhardt Anna (személy) (információ)  s hamarosan felesége lesz a közkedvelt komikusnak, Kántor Gerzsonnak (személy) (információ)  s vele 1810-ben (időpont) már Debrecenbe (megye) megy ahol — rövid idő múlva özvegységre jut és özvegy marad mind haláláig. 1812-ben (időpont) azonban visszatér Pestre (Budapest) a Kultsár István (személy) (információ)  igazgatta társulathoz, s ott játszik mindaddig, amig a közönség közönye miatt be nem következik az apostolok oszlása s akkor társasága Miskolcra (megye) megy, ahol segit rajtuk Pest vármegye (megye) meleg ajánló levele. És ekkor kezdődik el vándor élete. Kántorné (személy) — azonban nem ment Miskolcra. (megye) Vidéken járhatott, Kassát, (megye) Tokajt, (megye) Eperjest, (megye) Egert (megye) látogatta meg, amíg nem a székesfejérvári (megye) társulatot Fejér vármegye (megye) (információ)  urai össze nem toborozván — ő is oda kerül és 1819-től (időpont) 1825-ig (időpont) annak a társaságnak kitűnősége. Ekkor már pályája zenithjén áll. Híre oly nagy lesz, hogy Sappho-járól (cím) egy berlini (ország) lapban jelenik meg hódoló bírálat. De 1825-ben (időpont) utóléri a társulatot a kérlelhetetlen sors — tönkre megy s Pozsonyban, (megye) ahová a megye azért küldte, mert remélte, hogy az országgyűlés urai felkarolják a remek magyar színtársulat ügyét, de hiába — az oszlásnak meg kellett történnie s megint vándorútra kel, bejárja az országot. Végül Kassán (megye) talál otthont s itt játszik nagy sikereket érve el 1833-ig, (időpont) amikor az abauji (megye) társaság megoszlik s ő azokkal tart, akik Budára (Budapest) jönnek Pestmegye (megye) védelme alá s itt játszik az utolsó pesti (Budapest) bukásig: 1837-ig (időpont) s elmegy akkor azzal a biztos hittel, hogy annak a színháznak, amelynek építéséhez nemcsak művészetével járult hozzá, de azzal is, hogy szabad idejében ott segített a kőműveseknek, napszámosoknak téglát hordani — tagja lesz. Joggal hihette, remélhette ezt. A legelterjedtebb magyar lap, a Honművész, (intézmény) (információ)  amelyet Rothkrepf (Mátray) Gábor (személy) szerkesztett, nemcsak bírálataiban ünnepelte, de rézbemetszett arcképét is közölte s ez alkalommal így írt róla: „Mindenkor koszorút érdemel ő a tragikai szerepben (melyben a közvélemény szerint minden magyar társaságoknál hozzá hasonló nem találtatik s így az első tragikai színésznőnknek méltán nevezhetjük) ... Hiába remélte azonban azt, hogy a magyar Thália első örök oltárának szolgálatában töltheti el életét. Sajnálatos tévedések, a vezető urak makacssága, majd pedig az ő büszkesége ezt örökre lehetetlenné tették. A Pesti Magyar Színház (intézmény) (információ)  várta, levelek mentek utána, amelyeket ő sohasem kapott kézhez és amikor egyet mégis megkapott, akkor már késő volt. Sietett Pestre, (Budapest) ahol már három napja játszottak az uj színház színpadán s az ő szerepeiben az ifjú, igen tehetséges Laborfalvi Róza (személy) (információ)  játszott. A megye urai, akik a színházat vezették, kérlelhetetlenek voltak — elutasították s ő sértődötten elment és soha sem lett a Nemzeti Szinház (intézmény) (információ)  tagja, bár 1842-ben (időpont) újra kísérletet tett a szinház arra, hogy tagjainak fényes gárdájába megnyerhesse, — de a szerződtetésből mégsem lett semmi. Ettől kezdve bolyong szerte a két magyar hazában. Különösen Erdélyt (ország) (információ)  szerette, itt is telepedik le, amikor már tehernek érzi a nagy feladatot, amit tehetsége és művészet­szerelme rá ró. Marosvásárhelyt (megye) lép fel utoljára, 1845-ben, (időpont) a Kegyencek vagy II. Katalin orosz cárné szerelme (cím) c. 5 felv. színjáték címszerepében. Búcsúja megrendítő volt. Az a hatalmas nagy asszony, aki két ország közönségét vitte zokogásba, most maga tört ki fuldokló sirásban és csak annyit akart mondani: Isten veletek! és arra sem volt képes. Ha van tragikum egy életben, úgy az övé volt az, aki hat lustrum alatt volt a színpad ünnepelt királynője — most, ha színészek jöttek Marosvásárhelyre (megye) — jegyszedéssel keresett pár fillért, hogy kenyere legyen és a színésznőket szerepeikre oktatta, hogy meleg szobához jusson. Aztán még egyszer fellépett, mikor nem menekülhetett a közkívánalom elől, a Preciosa-ban (cím) játszott még egyszer és azzal megszűnt végleg a színészekhez tartozni. Sokan igyekeztek rajta segíteni. Akartak nyugdijat szerezni neki — leánya magához hívta Debrecenbe, (megye) de egyiket sem fogadta el. Ott élt csendesen és hála gróf Lázár József (személy) (információ)  családja nemes tapintatának! — ott élt nyugalmasan, jó viszonyok között, amíg aztán az a rideg túlvilági nagy rendező őt is felvitte ama ragyogó világba, ahol az elmúlt idők legnagyobb művészei között ő jogos önérzettel foglalhatta el a helyét. A legnagyobb művészek ép oly tisztelettel fogadhatták, mint a legnagyobb magyarok. 1845. (időpont) február 28-án hunyta le szemét. Halálán csak a Múzsák ontották könnyeiket, a magyar haza — nem is vett róla tudomást. Az akkori lapok meg sem említették. Síremléket két év múlva kapott — kitől? — elmondja a felirata: „Szerény emlékkő ez, nagy művésznőnk, Kántorné - Engelhardt Anna (személy) hamvait jelölni, de a szerényen elvonult igaz érdem méltánylatát nagyszerűségekben ne is keressük. Meghalt 1854. (időpont) febr. 28-án, 60 éves korában. E kő emeltetett P. C. által, 1856-ban. (időpont) (A sirkő feliratán tévedésből Engelhardt (személy) (információ)  helyett Hartmann (személy) (információ)  olvasható.) Mi volt ő a magyar szinészetnek? Első nagy fáklyahordozója, első papnője, első szolgálója, örökös dicsősége. Tragikus szerepeiben megdöbbentő, szivet-lelket megreszkettető erő. Minden, ami ehhez kell: jellemző, festő, alakító, domináló igazság. És amikor komikus szerepekben lépett fel — mindent elfeledett és elfeledtetett — csupa kedély volt, sziv és szeretet. Kiváló szerepei voltak: lady Macbeth, (szerep) Lucretia Borgia, (szerep) Tudor Mária, (szerep) Gertrudis királyné, (szerep) Gertrúd (szerep) (Hamlet (szerep) (információ)  anyja), Erzsébet (szerep) (Stuart Máriában), (cím) (információ)  Ilka, (szerep) (információ)  Széchy Mária, (szerep) Dobrochna, (szerep) Franczka (szerep) a Makrancos hölgy, (cím) (információ)  Sappho, (szerep) Jolantha, (szerep) a Jeruzsálemi királyné (cím) stb. Két arcképét ismerjük metszetben, szép képét közli az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képekben (cím) és ott pompáz a debreceni (megye) képe a debreceni színpad (intézmény) (információ)  homlokzatán. Márvány szobra a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  csarnokában. Legifj. Szász Károly (személy) egy egyfelvonásos színművének hősnőjévé tette (Kántomé (cím) címen adták a Nemzeti Színházban,1907 (intézmény) (információ)  febr. 22-én). 1861-ben (időpont) a főváros (Budapest) megtisztelte azzal, hogy uccát nevezett el róla, de ezt az uccát 1871 (időpont) óta Vörösmarty uccának hívják. Rexa Dezső. (személy) (információ)  szin_II.0480.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kántor Gerzsonné címszóvég 26471 Szócikk: Kántor Gerzsonné született Engelhardt Anna. yszemelynevy engelhardt anna yszemelynevy Engelhardt Anna yszemelynevy engelhardt yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Engelhardt yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy Csodálatos a sorsnak az ő szeszélye. A szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy ynemzetisegy szász ynemzetisegy ykodvegy Szebenben ytelepulesy szeben ytelepulesy Szeben ymegyey szeben megye ykodvegy születik egy gyermek..Tűzhely nélküli család, vagy talán családnélküli anya szülötte s mihamar anya nélküli, elhagyott árva lesz belőle, akinek mi sora lenne más : vagy az isten hidege, vagy az éhség elemészt, vagy pedig, valami jó szív melege tart meg... Vele a legutóbbi esett meg. Egy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy vándorszínész csapat kopott, koplaló tagja, nem engedi, hogy elpusztuljon. Valaki, aki maga is alig tudott igazában megélni és mégis úgy érezte, hogy neki kell azt a csipetnyi kis lányt felnevelnie.., És a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színész felneveli. Lelkébe oltja a vándor apostolok szent lelkesedésének lobogó tüzét, s a szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy ynemzetisegy szász ynemzetisegy ykodvegy kis anyátlant német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy szóra tanítja, a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpad levegőjét szívatja vele s ha egyszer tán, elvétve rajongón szól az elérhetetlen művészetről a nyílteszű gyermek előtt, — akkor az csak azt hallja, hogy az élet legcsodásabb fényessége — a ,,die Kunst, hogy annak valódi otthona messze, túl ez ország földjén van, ahol mind németül ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy szólnak egymáshoz az emberek és ahol a művészet jó, puha, meleg, illatos kenyeret ad mindennapi kenyérül, vándor gyermekeinek, akik nem tudják, mi a nyomor, mi a szenvedés, mi a koplalás, — amiből annyi kijut itt a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy theátristának, — nohát még a magyarnak! Az kapja csak ki ezektől a maga részét — ami egészen természetes is, mert hiszen a magyar... Ez a kislány felnő, elszakad nevelőitől, el a kóbor német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy ripacsoktól és — mivel hogy a sors úgy végezé : cselédi sorba kerül a jómódú német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy direktornál Pesten... pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ott sikál, pucol, elmosogat amignem egyszerre magyar színésznő lesz belőle, ajkán megcsendül a magyar szó, minden szépségének nemességének minden gazdagságával színésznő lesz, aki a művészetét csodálatos magasságba emeli. Igen, a sors szeszélye csinált Engelhardt Annából yszemelynevy engelhardt anna yszemelynevy Engelhardt Anná yszemelynevy engelhardt yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Engelhardt yszemelynevy Anná yszemelynevy ykodvegy Kántornét. yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy A kis német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy szinészfattyúból magyar tragikát; a Iegkiválóbbat, a leghatalmasabbat, akivel a kezdő magyar színpad annyi nagyszerű művész mellett fennen dicsekedhetett — s akivel a magyar színművészet máiglan méltán büszkélkedhet. 1794-ben született xtalanevtizedx 1805 Nagyszebenben ytelepulesy nagyszeben ytelepulesy Nagyszeben ymegyey szeben megye ykodvegy — ahonnan Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy került, itt Girzik Xavér Ferencnél, yszemelynevy girzik xavér ferenc yszemelynevy Girzik Xavér Ferenc yszemelynevy girzik yszemelynevy xavér yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Girzik yszemelynevy Xavér yszemelynevy Ferenc ysz aki a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színtársulat operai rendezője és termékeny német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadi író — mint cseléd szolgálatba, áll. Girzik yszemelynevy girzik yszemelynevy Girzik yszemelynevy girzik yszemelynevy yszemelynevy Girzik yszemelynevy ykodvegy prágai ytelepulesy prága ytelepulesy prága yorszagy Csehország ykodvegy születésű — aki Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy és Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy szinészkedik s Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kerül a színházhoz. Dacára cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ykodvegy és német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színész voltának, őszintén rokonszenvez a magyarsággal és szívesen barátkozik a magyar szinészekkel, akik közül Láng Ádám János yszemelynevy láng ádám jános yszemelynevy Láng Ádám János yszemelynevy láng yszemelynevy ádám yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy Ádám yszemelynevy János yszemelynevy ykodve gyakori látogatója. Láng yszemelynevy láng yszemelynevy Láng yszemelynevy láng yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy ykodvegy megismeri a már fejlődésben levő cselédet; ennek intelligenciáját, meglátja kifejező arcát, okos szemét, foglalkozni kezd vele, megtanítja betűt vetni, olvasni — rászoktatja a magyar szóra és ami valóságos csodának mondható : alig egy-másfél esztendei komoly előkészítés után a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy lány magyar színésznő lesz. Hogy ez megtörténhetett: nagy tehetségének, de nagy akaraterejének is tudható be. A második magyar színjátszó társaság (1807. xevtizedx 1805 májustól xtalanevtizedx 1815 1815. xevtizedx 1815 júliusig) a Hacker-teremben yszemelynevy hacker yszemelynevy Hacker yszemelynevy hacker yszemelynevy yszemelynevy Hacker yszemelynevy ykodvegy tartá előadásait Láng yszemelynevy láng yszemelynevy Láng yszemelynevy láng yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy ykodvegy és Benke yszemelynevy benke yszemelynevy Benke yszemelynevy benke yszemelynevy yszemelynevy Benke yszemelynevy ykodvegy vezetése mellett. Itt lesz taggá Engelhardt Anna yszemelynevy engelhardt anna yszemelynevy Engelhardt Anna yszemelynevy engelhardt yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Engelhardt yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy s hamarosan felesége lesz a közkedvelt komikusnak, Kántor Gerzsonnak yszemelynevy kántor gerzson yszemelynevy Kántor Gerzson yszemelynevy kántor yszemelynevy gerzson yszemelynevy yszemelynevy Kántor yszemelynevy Gerzson yszemelynevy ykodvegy s vele 1810-ben már Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy megy ahol — rövid idő múlva özvegységre jut és özvegy marad mind haláláig. 1812-ben azonban visszatér Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Kultsár István yszemelynevy kultsár istván yszemelynevy Kultsár István yszemelynevy kultsár yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kultsár yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy igazgatta társulathoz, s ott játszik mindaddig, amig a közönség közönye miatt be nem következik az apostolok oszlása s akkor társasága Miskolcra ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy megy, ahol segit rajtuk Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy meleg ajánló levele. És ekkor kezdődik el vándor élete. Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy — azonban nem ment Miskolcra. ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Vidéken járhatott, Kassát, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Tokajt, ytelepulesy tokaj ytelepulesy Tokaj ymegyey zemplén megye ykodvegy Eperjest, ytelepulesy eperjes ytelepulesy Eperjes ymegyey sáros megye ykodvegy Egert ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy látogatta meg, amíg nem a székesfejérvári ytelepulesy székesfejérvár ytelepulesy székesfejérvár ymegyey fejér megye ykodvegy társulatot Fejér vármegye ytelepulesy fejér vármegye ytelepulesy Fejér vármegye ymegyey fejér megye ykodvegy urai össze nem toborozván — ő is oda kerül és 1819-től 1825-ig xevtizedx 1825 annak a társaságnak kitűnősége. Ekkor már pályája zenithjén áll. Híre oly nagy lesz, hogy Sappho-járól ycimy sappho ycimy Sappho ycimy sappho ycimy ycimy Sappho ycimy ykodvegy egy berlini ytelepulesy berlin ytelepulesy berlin yorszagy Németország ykodvegy lapban jelenik meg hódoló bírálat. De 1825-ben utóléri xtalanevtizedx 1835 a társulatot a kérlelhetetlen sors — tönkre megy s Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy ahová a megye azért küldte, mert remélte, hogy az országgyűlés urai felkarolják a remek magyar színtársulat ügyét, de hiába — az oszlásnak meg kellett történnie s megint vándorútra kel, bejárja az országot. Végül Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy talál otthont s itt játszik nagy sikereket érve el 1833-ig, xevtizedx 1835 amikor az abauji ytelepulesy abauj ytelepulesy abauj ymegyey abauj-torna megye ykodvegy társaság megoszlik s ő azokkal tart, akik Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jönnek Pestmegye ytelepulesy pestmegye ytelepulesy Pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy védelme alá s itt játszik az utolsó pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy bukásig: 1837-ig s xtalanevtizedx 1845 elmegy akkor azzal a biztos hittel, hogy annak a színháznak, amelynek építéséhez nemcsak művészetével járult hozzá, de azzal is, hogy szabad idejében ott segített a kőműveseknek, napszámosoknak téglát hordani — tagja lesz. Joggal hihette, remélhette ezt. A legelterjedtebb magyar lap, a Honművész, yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy amelyet Rothkrepf (Mátray) Gábor yszemelynevy rothkrepf (mátray) gábor yszemelynevy Rothkrepf (Mátray) Gábor yszemelynevy rothkrepf yszemelynevy (mátray) yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Rothkrepf yszemelynevy (Mátray) ys szerkesztett, nemcsak bírálataiban ünnepelte, de rézbemetszett arcképét is közölte s ez alkalommal így írt róla: „Mindenkor koszorút érdemel ő a tragikai szerepben (melyben a közvélemény szerint minden magyar társaságoknál hozzá hasonló nem találtatik s így az első tragikai színésznőnknek méltán nevezhetjük) ... Hiába remélte azonban azt, hogy a magyar Thália első örök oltárának szolgálatában töltheti el életét. Sajnálatos tévedések, a vezető urak makacssága, majd pedig az ő büszkesége ezt örökre lehetetlenné tették. A Pesti Magyar Színház yintezmenyy pesti magyar színház yintezmenyy Pesti Ma yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Ma yintezmenyy ykodvegy várta, levelek mentek utána, amelyeket ő sohasem kapott kézhez és amikor egyet mégis megkapott, akkor már késő volt. Sietett Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ahol már három napja játszottak az uj színház színpadán s az ő szerepeiben az ifjú, igen tehetséges Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy játszott. A megye urai, akik a színházat vezették, kérlelhetetlenek voltak — elutasították s ő sértődötten elment és soha sem lett a Nemzeti Szinház yintezmenyy nemzeti szinház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, bár 1842-ben xevtizedx 1845 újra kísérletet tett a szinház arra, hogy tagjainak fényes gárdájába megnyerhesse, — de a szerződtetésből mégsem lett semmi. Ettől kezdve bolyong szerte a két magyar hazában. Különösen Erdélyt ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy szerette, itt is telepedik le, amikor már tehernek érzi a nagy feladatot, amit tehetsége és művészet­szerelme rá ró. Marosvásárhelyt ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy lép fel utoljára, 1845-ben, a Kegyencek vagy II. Katalin orosz cárné szerelme ycimy kegyencek vagy ii. katalin orosz cárné szerelme ycimy Kegyencek vagy II. Katalin orosz cárné szerelme ycimy kegyencek ycimy vagy ycimy ii. ycimy katalin ycimy orosz ycimy cárné ycimy szerelme yc c. 5 felv. színjáték címszerepében. Búcsúja megrendítő volt. Az a hatalmas nagy asszony, aki két ország közönségét vitte zokogásba, most maga tört ki fuldokló sirásban és csak annyit akart mondani: Isten veletek! és arra sem volt képes. Ha van tragikum egy életben, úgy az övé volt az, aki hat lustrum alatt volt a színpad ünnepelt királynője — most, ha színészek jöttek Marosvásárhelyre ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy — jegyszedéssel keresett pár fillért, hogy kenyere legyen és a színésznőket szerepeikre oktatta, hogy meleg szobához jusson. Aztán még egyszer fellépett, mikor nem menekülhetett a közkívánalom elől, a Preciosa-ban ycimy preciosa ycimy Preciosa ycimy preciosa ycimy ycimy Preciosa ycimy ykodvegy játszott még egyszer és azzal megszűnt végleg a színészekhez tartozni. Sokan igyekeztek rajta segíteni. Akartak nyugdijat szerezni neki — leánya magához hívta Debrecenbe, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy de egyiket sem fogadta el. Ott élt csendesen és hála gróf Lázár József yszemelynevy gróf lázár józsef yszemelynevy gróf Lázár József yszemelynevy gróf yszemelynevy lázár yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Lázár yszemelynevy József yszemelynev családja nemes tapintatának! — ott élt nyugalmasan, jó viszonyok között, amíg aztán az a rideg túlvilági nagy rendező őt is felvitte ama ragyogó világba, ahol az elmúlt idők legnagyobb művészei között ő jogos önérzettel foglalhatta el a helyét. A legnagyobb művészek ép oly tisztelettel fogadhatták, mint a legnagyobb magyarok. 1845. február xtalanevtizedx 1855 28-án hunyta le szemét. Halálán csak a Múzsák ontották könnyeiket, a magyar haza — nem is vett róla tudomást. Az akkori lapok meg sem említették. Síremléket két év múlva kapott — kitől? — elmondja a felirata: „Szerény emlékkő ez, nagy művésznőnk, Kántorné - Engelhardt Anna yszemelynevy kántorné - engelhardt anna yszemelynevy Kántorné - Engelhardt Anna yszemelynevy kántorné yszemelynevy - yszemelynevy engelhardt yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszeme hamvait jelölni, de a szerényen elvonult igaz érdem méltánylatát nagyszerűségekben ne is keressük. Meghalt 1854. xevtizedx 1855 febr. 28-án, 60 éves korában. E kő emeltetett P. C. által, 1856-ban. (A xtalanevtizedx 1865 sirkő feliratán tévedésből Engelhardt yszemelynevy engelhardt yszemelynevy Engelhardt yszemelynevy engelhardt yszemelynevy yszemelynevy Engelhardt yszemelynevy ykodvegy helyett Hartmann yszemelynevy hartmann yszemelynevy Hartmann yszemelynevy hartmann yszemelynevy yszemelynevy Hartmann yszemelynevy ykodvegy olvasható.) Mi volt ő a magyar szinészetnek? Első nagy fáklyahordozója, első papnője, első szolgálója, örökös dicsősége. Tragikus szerepeiben megdöbbentő, szivet-lelket megreszkettető erő. Minden, ami ehhez kell: jellemző, festő, alakító, domináló igazság. És amikor komikus szerepekben lépett fel — mindent elfeledett és elfeledtetett — csupa kedély volt, sziv és szeretet. Kiváló szerepei voltak: lady Macbeth, yszerepy lady macbeth yszerepy lady Macbeth yszerepy lady yszerepy macbeth yszerepy yszerepy lady yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Lucretia Borgia, yszerepy lucretia borgia yszerepy Lucretia Borgia yszerepy lucretia yszerepy borgia yszerepy yszerepy Lucretia yszerepy Borgia yszerepy ykodvegy Tudor Mária, yszerepy tudor mária yszerepy Tudor Mária yszerepy tudor yszerepy mária yszerepy yszerepy Tudor yszerepy Mária yszerepy ykodvegy Gertrudis királyné, yszerepy gertrudis királyne yszerepy Gertrudis királyné yszerepy gertrudis yszerepy királyne yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy királyné yszerepy ykodvegy Gertrúd yszerepy gertrúd yszerepy Gertrúd yszerepy gertrúd yszerepy yszerepy Gertrúd yszerepy ykodvegy (Hamlet yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy anyja), Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Erzsébet yszerepy ykodvegy (Stuart Máriában), ycimy stuart mária ycimy Stuart Máriá ycimy stuart ycimy mária ycimy ycimy Stuart ycimy Máriá ycimy ykodvegy Ilka, yszerepy ilka yszerepy Ilka yszerepy ilka yszerepy yszerepy Ilka yszerepy ykodvegy Széchy Mária, yszerepy széchy mária yszerepy Széchy Mária yszerepy széchy yszerepy mária yszerepy yszerepy Széchy yszerepy Mária yszerepy ykodvegy Dobrochna, yszerepy dobrochna yszerepy Dobrochna yszerepy dobrochna yszerepy yszerepy Dobrochna yszerepy ykodvegy Franczka yszerepy franczka yszerepy Franczka yszerepy franczka yszerepy yszerepy Franczka yszerepy ykodvegy a Makrancos hölgy, ycimy makrancos hölgy ycimy Makrancos hölgy ycimy makrancos ycimy hölgy ycimy ycimy Makrancos ycimy hölgy ycimy ykodvegy Sappho, yszerepy sappho yszerepy Sappho yszerepy sappho yszerepy yszerepy Sappho yszerepy ykodvegy Jolantha, yszerepy jolantha yszerepy Jolantha yszerepy jolantha yszerepy yszerepy Jolantha yszerepy ykodvegy a Jeruzsálemi királyné ycimy jeruzsálemi királyne ycimy Jeruzsálemi királyné ycimy jeruzsálemi ycimy királyne ycimy ycimy Jeruzsálemi ycimy királyné ycimy ykodvegy stb. Két arcképét ismerjük metszetben, szép képét közli az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képekben ycimy osztrák-magyar monarchia írásban és képekben ycimy Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képekben ycimy osztrák-magyar ycimy monarchia ycimy írásban ycimy és ycimy képekben ycimy ycimy Osztrák-Mag és ott pompáz a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy képe a debreceni színpad yintezmenyy debreceni színpad yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy homlokzatán. Márvány szobra a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy csarnokában. Legifj. Szász Károly yszemelynevy legifj. szász károly yszemelynevy Legifj. Szász Károly yszemelynevy legifj. yszemelynevy szász yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Legifj. yszemelynevy Szász yszemelynevy Károly egy egyfelvonásos színművének hősnőjévé tette (Kántomé ycimy kántome ycimy Kántomé ycimy kántome ycimy ycimy Kántomé ycimy ykodvegy címen adták a Nemzeti Színházban,1907 yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy febr. 22-én). 1861-ben xevtizedx 1865 a xtalanevtizedx 1875 főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megtisztelte azzal, hogy uccát nevezett el róla, de ezt az uccát 1871 xevtizedx 1875 óta xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Vörösmarty uccának hívják. Rexa Dezső. yszemelynevy rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső yszemelynevy rexa yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Rexa yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy szin_II.0480.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kántor Gerzsonné - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0480.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0480.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26471.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kántor Gerzsonné

Szócikk: Kántor Gerzsonné született Engelhardt Anna. Csodálatos a sorsnak az ő szeszélye. A szász Szebenben születik egy gyermek..Tűzhely nélküli család, vagy talán családnélküli anya szülötte s mihamar anya nélküli, elhagyott árva lesz belőle, akinek mi sora lenne más : vagy az isten hidege, vagy az éhség elemészt, vagy pedig, valami jó szív melege tart meg... Vele a legutóbbi esett meg. Egy német vándorszínész csapat kopott, koplaló tagja, nem engedi, hogy elpusztuljon. Valaki, aki maga is alig tudott igazában megélni és mégis úgy érezte, hogy neki kell azt a csipetnyi kis lányt felnevelnie.., És a német színész felneveli. Lelkébe oltja a vándor apostolok szent lelkesedésének lobogó tüzét, s a szász kis anyátlant német szóra tanítja, a német színpad levegőjét szívatja vele s ha egyszer tán, elvétve rajongón szól az elérhetetlen művészetről a nyílteszű gyermek előtt, — akkor az csak azt hallja, hogy az élet legcsodásabb fényessége — a ,,die Kunst, hogy annak valódi otthona messze, túl ez ország földjén van, ahol mind németül szólnak egymáshoz az emberek és ahol a művészet jó, puha, meleg, illatos kenyeret ad mindennapi kenyérül, vándor gyermekeinek, akik nem tudják, mi a nyomor, mi a szenvedés, mi a koplalás, — amiből annyi kijut itt a német theátristának, — nohát még a magyarnak! Az kapja csak ki ezektől a maga részét — ami egészen természetes is, mert hiszen a magyar... Ez a kislány felnő, elszakad nevelőitől, el a kóbor német ripacsoktól és — mivel hogy a sors úgy végezé : cselédi sorba kerül a jómódú német direktornál Pesten... Ott sikál, pucol, elmosogat amignem egyszerre magyar színésznő lesz belőle, ajkán megcsendül a magyar szó, minden szépségének nemességének minden gazdagságával színésznő lesz, aki a művészetét csodálatos magasságba emeli. Igen, a sors szeszélye csinált Engelhardt Annából Kántornét. A kis német szinészfattyúból magyar tragikát; a Iegkiválóbbat, a leghatalmasabbat, akivel a kezdő magyar színpad annyi nagyszerű művész mellett fennen dicsekedhetett — s akivel a magyar színművészet máiglan méltán büszkélkedhet. 1794-ben született Nagyszebenben — ahonnan Pestre került, itt Girzik Xavér Ferencnél, aki a német színtársulat operai rendezője és termékeny német színpadi író — mint cseléd szolgálatba, áll. Girzik prágai születésű — aki Bécsben és Pozsonyban szinészkedik s Pestre kerül a színházhoz. Dacára cseh és német színész voltának, őszintén rokonszenvez a magyarsággal és szívesen barátkozik a magyar szinészekkel, akik közül Láng Ádám János gyakori látogatója. Láng megismeri a már fejlődésben levő cselédet; ennek intelligenciáját, meglátja kifejező arcát, okos szemét, foglalkozni kezd vele, megtanítja betűt vetni, olvasni — rászoktatja a magyar szóra és ami valóságos csodának mondható : alig egy-másfél esztendei komoly előkészítés után a német lány magyar színésznő lesz. Hogy ez megtörténhetett: nagy tehetségének, de nagy akaraterejének is tudható be. A második magyar színjátszó társaság (1807. májustól 1815. júliusig) a Hacker-teremben tartá előadásait Láng és Benke vezetése mellett. Itt lesz taggá Engelhardt Anna s hamarosan felesége lesz a közkedvelt komikusnak, Kántor Gerzsonnak s vele 1810-ben már Debrecenbe megy ahol — rövid idő múlva özvegységre jut és özvegy marad mind haláláig. 1812-ben azonban visszatér Pestre a Kultsár István igazgatta társulathoz, s ott játszik mindaddig, amig a közönség közönye miatt be nem következik az apostolok oszlása s akkor társasága Miskolcra megy, ahol segit rajtuk Pest vármegye meleg ajánló levele. És ekkor kezdődik el vándor élete. Kántorné — azonban nem ment Miskolcra. Vidéken járhatott, Kassát, Tokajt, Eperjest, Egert látogatta meg, amíg nem a székesfejérvári társulatot Fejér vármegye urai össze nem toborozván — ő is oda kerül és 1819-től 1825-ig annak a társaságnak kitűnősége. Ekkor már pályája zenithjén áll. Híre oly nagy lesz, hogy Sappho-járól egy berlini lapban jelenik meg hódoló bírálat. De 1825-ben utóléri a társulatot a kérlelhetetlen sors — tönkre megy s Pozsonyban, ahová a megye azért küldte, mert remélte, hogy az országgyűlés urai felkarolják a remek magyar színtársulat ügyét, de hiába — az oszlásnak meg kellett történnie s megint vándorútra kel, bejárja az országot. Végül Kassán talál otthont s itt játszik nagy sikereket érve el 1833-ig, amikor az abauji társaság megoszlik s ő azokkal tart, akik Budára jönnek Pestmegye védelme alá s itt játszik az utolsó pesti bukásig: 1837-ig s elmegy akkor azzal a biztos hittel, hogy annak a színháznak, amelynek építéséhez nemcsak művészetével járult hozzá, de azzal is, hogy szabad idejében ott segített a kőműveseknek, napszámosoknak téglát hordani — tagja lesz. Joggal hihette, remélhette ezt. A legelterjedtebb magyar lap, a Honművész, amelyet Rothkrepf (Mátray) Gábor szerkesztett, nemcsak bírálataiban ünnepelte, de rézbemetszett arcképét is közölte s ez alkalommal így írt róla: „Mindenkor koszorút érdemel ő a tragikai szerepben (melyben a közvélemény szerint minden magyar társaságoknál hozzá hasonló nem találtatik s így az első tragikai színésznőnknek méltán nevezhetjük) ... Hiába remélte azonban azt, hogy a magyar Thália első örök oltárának szolgálatában töltheti el életét. Sajnálatos tévedések, a vezető urak makacssága, majd pedig az ő büszkesége ezt örökre lehetetlenné tették. A Pesti Magyar Színház várta, levelek mentek utána, amelyeket ő sohasem kapott kézhez és amikor egyet mégis megkapott, akkor már késő volt. Sietett Pestre, ahol már három napja játszottak az uj színház színpadán s az ő szerepeiben az ifjú, igen tehetséges Laborfalvi Róza játszott. A megye urai, akik a színházat vezették, kérlelhetetlenek voltak — elutasították s ő sértődötten elment és soha sem lett a Nemzeti Szinház tagja, bár 1842-ben újra kísérletet tett a szinház arra, hogy tagjainak fényes gárdájába megnyerhesse, — de a szerződtetésből mégsem lett semmi. Ettől kezdve bolyong szerte a két magyar hazában. Különösen Erdélyt szerette, itt is telepedik le, amikor már tehernek érzi a nagy feladatot, amit tehetsége és művészet­szerelme rá ró. Marosvásárhelyt lép fel utoljára, 1845-ben, a Kegyencek vagy II. Katalin orosz cárné szerelme c. 5 felv. színjáték címszerepében. Búcsúja megrendítő volt. Az a hatalmas nagy asszony, aki két ország közönségét vitte zokogásba, most maga tört ki fuldokló sirásban és csak annyit akart mondani: Isten veletek! és arra sem volt képes. Ha van tragikum egy életben, úgy az övé volt az, aki hat lustrum alatt volt a színpad ünnepelt királynője — most, ha színészek jöttek Marosvásárhelyre — jegyszedéssel keresett pár fillért, hogy kenyere legyen és a színésznőket szerepeikre oktatta, hogy meleg szobához jusson. Aztán még egyszer fellépett, mikor nem menekülhetett a közkívánalom elől, a Preciosa-ban játszott még egyszer és azzal megszűnt végleg a színészekhez tartozni. Sokan igyekeztek rajta segíteni. Akartak nyugdijat szerezni neki — leánya magához hívta Debrecenbe, de egyiket sem fogadta el. Ott élt csendesen és hála gróf Lázár József családja nemes tapintatának! — ott élt nyugalmasan, jó viszonyok között, amíg aztán az a rideg túlvilági nagy rendező őt is felvitte ama ragyogó világba, ahol az elmúlt idők legnagyobb művészei között ő jogos önérzettel foglalhatta el a helyét. A legnagyobb művészek ép oly tisztelettel fogadhatták, mint a legnagyobb magyarok. 1845. február 28-án hunyta le szemét. Halálán csak a Múzsák ontották könnyeiket, a magyar haza — nem is vett róla tudomást. Az akkori lapok meg sem említették. Síremléket két év múlva kapott — kitől? — elmondja a felirata: „Szerény emlékkő ez, nagy művésznőnk, Kántorné - Engelhardt Anna hamvait jelölni, de a szerényen elvonult igaz érdem méltánylatát nagyszerűségekben ne is keressük. Meghalt 1854. febr. 28-án, 60 éves korában. E kő emeltetett P. C. által, 1856-ban. (A sirkő feliratán tévedésből Engelhardt helyett Hartmann olvasható.) Mi volt ő a magyar szinészetnek? Első nagy fáklyahordozója, első papnője, első szolgálója, örökös dicsősége. Tragikus szerepeiben megdöbbentő, szivet-lelket megreszkettető erő. Minden, ami ehhez kell: jellemző, festő, alakító, domináló igazság. És amikor komikus szerepekben lépett fel — mindent elfeledett és elfeledtetett — csupa kedély volt, sziv és szeretet. Kiváló szerepei voltak: lady Macbeth, Lucretia Borgia, Tudor Mária, Gertrudis királyné, Gertrúd (Hamlet anyja), Erzsébet (Stuart Máriában), Ilka, Széchy Mária, Dobrochna, Franczka a Makrancos hölgy, Sappho, Jolantha, a Jeruzsálemi királyné stb. Két arcképét ismerjük metszetben, szép képét közli az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képekben és ott pompáz a debreceni képe a debreceni színpad homlokzatán. Márvány szobra a Nemzeti Színház csarnokában. Legifj. Szász Károly egy egyfelvonásos színművének hősnőjévé tette (Kántomé címen adták a Nemzeti Színházban,1907 febr. 22-én). 1861-ben a főváros megtisztelte azzal, hogy uccát nevezett el róla, de ezt az uccát 1871 óta Vörösmarty uccának hívják. Rexa Dezső. szin_II.0480.pdf II