Címszó: Kassai Vidor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1840

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0509.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0509.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26614.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kassai Vidor

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526614.htm

 

Szócikk: Kassai Vidor a Népszínház (intézmény) (információ)  egykori nagy komikusa, sz. 1840. (születés éve) febr. 16-án, Gyulán (megye) (Torontál megyében), (megye) ahol atyja községi jegyző volt. Iskolai tanulmányait Makón (megye) (információ)  kezdte. Szorgalmas és kitűnő tanuló volt. De atyja elhalálozása után özvegy édesanyja nem bírta iskoláztatni. Előbb a kereskedői pályával próbálkozott tehát, majd a templomfestést választotta életpályájául. Kitűnő bizonyítványokat kapott mestereitől, akárcsak az iskolában s bizonyára jeles templomfestő lett volna belőle; ám a sors egyéb hivatást tartogatott számára. Színész lett. Első igazgatója Molnár György (személy) (információ)  volt, a Budai Népszínház (intézmény) (információ)  (l. o.) direktora, aki a fiatal színészcsemetét 1861-ben (időpont) kóristának szerződtette — havonta 25 forint fizetéssel. Ezt a szerződést aztán 28 forint havi gázsival 1864 (időpont) őszéig meghosszabbították. 1864. őszétől 1866. (időpont) őszéig Sipos Károly, (személy) (információ)  majd Szigeti Imre (személy) (információ)  igazgatóknál már mint önálló színész működött. Bényei István (személy) (információ)  színigazgatónál (1866—67) (időpont) már 45 forint havi fizetése volt. 1867-ben (időpont) megint Molnár Györgynél (személy) (információ)  találjuk, a Budai Népszínháznál, (intézmény) (információ)  havi 60 forint fizetéssel. 1869. (időpont) ápr. 15-től Kolozsvárra (megye) szerződött, még pedig nejével, Jászai Marival, (személy) (információ)  együtt. Jászai (személy) (információ)  mint társalgási színésznő és fiatal hősnő, Kassai (személy) (információ)  pedig mint komikus és buffó. Kettejüknek itt már 130 forint havi fizetést biztosított az igazgatóság. 1873—74-ben (időpont) Pesten, (Budapest) az István-téri színháznál (intézmény) (információ)  (ma: Klauzál-tér) találkozunk a kis Kassaival, (személy) (információ)  aki ekkor már igen jeles komikussá nőtte ki magát. Innen visszament Kolozsvárra, (megye) ahol — leszámítva 1878. (időpont) okt. 1-től 1879. (időpont) virágvasárnapjáig terjedő aradi (megye) (információ)  működését — egész 1880. (időpont) őszéig megmaradt s résztvett a kolozsvári (megye) színészek bécsi (ország) vendégjátékain s különösen híres „Gonosz Pistá-jával (szerep) (információ)  (Falu rossza), (cím) (információ)  vasas németjével (nyelv) (információ)  („Peleskei nótárius) (cím) (információ)  kacagtatta meg a bécsi (ország) közönséget. 1880. (időpont) okt. 8-án a budapesti Népszínházhoz (intézmény) (információ)  szerződött, — előbb 150, majd 200 forint havi fizetéssel — ahol aztán nyugdíjba vonulásáig megmaradt. (Mint szerződött tag 1898. (időpont) dec. 27-én játszott utoljára a Népszínházban.) (intézmény) (információ)  Kassainak (személy) (információ)  a legerősebb színészi eszköze rendkívül érdekes egyéniségében rejlett. Ez az egyéniség csodálatos vegyüléke volt a komolynak s a furcsának. S ez külsején is megnyilvánult. Horgasorrú Napoleon-feje révén akár tragikus színésznek is beválhatott volna, de apró termete, kisterjedelmű vékony beszédhangja mégis a komikumra utalta. De nemcsak külső megjelenésében nyilvánult meg ez az ellentét, hanem egész lelki alkatában is. Kontemplatív hajlandóságú, komoly ember volt, telve bölcselkedési készséggel, de ha megszólalt, akaratlanul is nevetted hatása volt. Kassai (személy) (információ)  sohasem törekedett a komikai hatásra — és mégis komikus volt. Komolyan játszott, akárcsak úttörő elődje, a híres Jancsó Pál (személy) (információ)  kolozsvári (megye) aktor, ám a komikai hatás annál ellenállhatatlanabb varázserővel tört ki mindkettejüknél a hallgatóság kedélyvilágából. Kassai (személy) (információ)  fiatalabb korában tragikus színész szeretett volna lenni, de lényében csupán csak egyes árnyalatai voltak meg a tragikaí vonásoknak. Azonban éppen ezért nagyszerű tragikomikus hatásokat tudott előidézni. Mint színésznek egy vágya volt: bejutni a Nemzeti Színházba, (intézmény) (információ)  bejutni nem nagy szerepekre, hanem shakespearei (személy) (információ)  és moliérei (személy) epizódokra. Ez a vágya azonban —sajnos — sohasem teljesült. Pedig ott lett volna az ő méltó helye és nagy komikai tehetsége ott mélyülhetett volna el igazán a tragikomikumig. A Népszínházban (intézmény) (információ)  inkább csak az operettre volt kénytelen szorítkozni. Kiváló volt ezekben is; Menelausa, (szerep) Styx Jankója, (szerep) Bimbasi basája, (szerep) különösen pedig Saint Hypotaise (szerep) (a Liliben) (cím) (információ)  stb. stb. örökbecsű figurák voltak; de micsoda „Bolond (szerep) lehetett volna például „Lear király-ban! (cím) (információ)  Bizony kár, hogy a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  vezetősége sohasem törekedett Kassait (személy) (információ)  a maga színpadának megnyerni. Sokat veszített ezzel a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  is, meg Kassai (személy) (információ)  is. A Népszínháztól, (intézmény) (információ)  amely neki egyhangú taposómalom lehetett, örömmel ment váci (megye) remeteségébe a művész, ahol aztán festegetett, írt, orgonált és filozofált — kedvére. Kisigényű ember volt. Bölcs volt. Nem félt semmitől, csak a tetszhaláltól. Keze utolsó mozdulatával ezt írta egy papirosra: „Misericordia!... Felboncolni! Vácon (megye) halt meg, a kórházban, 1928. (időpont) július 29-én. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_II.0509.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kassai Vidor címszóvég 26614 Szócikk: Kassai Vidor a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy egykori nagy komikusa, sz. 1840. febr. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 16-án, Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy (Torontál megyében), ytelepulesy torontál megye ytelepulesy Torontál megyé ymegyey torontál megye ykodvegy ahol atyja községi jegyző volt. Iskolai tanulmányait Makón ytelepulesy makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy kezdte. Szorgalmas és kitűnő tanuló volt. De atyja elhalálozása után özvegy édesanyja nem bírta iskoláztatni. Előbb a kereskedői pályával próbálkozott tehát, majd a templomfestést választotta életpályájául. Kitűnő bizonyítványokat kapott mestereitől, akárcsak az iskolában s bizonyára jeles templomfestő lett volna belőle; ám a sors egyéb hivatást tartogatott számára. Színész lett. Első igazgatója Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy volt, a Budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy (l. o.) direktora, aki a fiatal színészcsemetét 1861-ben xevtizedx 1865 kóristának szerződtette — havonta 25 forint fizetéssel. Ezt a szerződést aztán 28 forint havi gázsival 1864 őszéig meghosszabbították. 1864. őszétől 1866. őszéig Sipos Károly, yszemelynevy sipos károly yszemelynevy Sipos Károly yszemelynevy sipos yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Sipos yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy majd Szigeti Imre yszemelynevy szigeti imre yszemelynevy Szigeti Imre yszemelynevy szigeti yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy igazgatóknál már mint önálló színész működött. Bényei István yszemelynevy bényei istván yszemelynevy Bényei István yszemelynevy bényei yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bényei yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy színigazgatónál (1866—67) már 45 forint havi fizetése volt. 1867-ben megint Molnár Györgynél yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy találjuk, a Budai Népszínháznál, yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy havi 60 forint fizetéssel. 1869. ápr. 15-től Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött, még pedig nejével, Jászai Marival, yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy együtt. Jászai yszemelynevy jászai yszemelynevy Jászai yszemelynevy jászai yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy ykodvegy mint társalgási színésznő és fiatal hősnő, Kassai yszemelynevy kassai yszemelynevy Kassai yszemelynevy kassai yszemelynevy yszemelynevy Kassai yszemelynevy ykodvegy pedig mint komikus és buffó. Kettejüknek itt már 130 forint havi fizetést biztosított az igazgatóság. 1873—74-ben xevtizedx 1875 Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy az István-téri színháznál yintezmenyy istván-téri színház yintezmenyy István-t yintezmenyy istván-téri yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy István-t yintezmenyy ykodvegy (ma: Klauzál-tér) találkozunk a kis Kassaival, yszemelynevy kassai yszemelynevy Kassai yszemelynevy kassai yszemelynevy yszemelynevy Kassai yszemelynevy ykodvegy aki ekkor már igen jeles komikussá nőtte ki magát. Innen visszament Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol — leszámítva 1878. okt. 1-től 1879. virágvasárnapjáig terjedő aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy működését — egész 1880. xevtizedx 1885 őszéig megmaradt s résztvett a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színészek bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégjátékain s különösen híres „Gonosz Pistá-jával yszerepy gonosz pista yszerepy Gonosz Pistá yszerepy gonosz yszerepy pista yszerepy yszerepy Gonosz yszerepy Pistá yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy vasas németjével ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy („Peleskei nótárius) ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy kacagtatta meg a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy közönséget. 1880. okt. 8-án a budapesti Népszínházhoz yintezmenyy budapesti népszínház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy szerződött, — előbb 150, majd 200 forint havi fizetéssel — ahol aztán nyugdíjba vonulásáig megmaradt. (Mint szerződött tag 1898. xevtizedx 1895 dec. 27-én játszott utoljára a Népszínházban.) yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Kassainak yszemelynevy kassai yszemelynevy Kassai yszemelynevy kassai yszemelynevy yszemelynevy Kassai yszemelynevy ykodvegy a legerősebb színészi eszköze rendkívül érdekes egyéniségében rejlett. Ez az egyéniség csodálatos vegyüléke volt a komolynak s a furcsának. S ez külsején is megnyilvánult. Horgasorrú Napoleon-feje révén akár tragikus színésznek is beválhatott volna, de apró termete, kisterjedelmű vékony beszédhangja mégis a komikumra utalta. De nemcsak külső megjelenésében nyilvánult meg ez az ellentét, hanem egész lelki alkatában is. Kontemplatív hajlandóságú, komoly ember volt, telve bölcselkedési készséggel, de ha megszólalt, akaratlanul is nevetted hatása volt. Kassai yszemelynevy kassai yszemelynevy Kassai yszemelynevy kassai yszemelynevy yszemelynevy Kassai yszemelynevy ykodvegy sohasem törekedett a komikai hatásra — és mégis komikus volt. Komolyan játszott, akárcsak úttörő elődje, a híres Jancsó Pál yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy aktor, ám a komikai hatás annál ellenállhatatlanabb varázserővel tört ki mindkettejüknél a hallgatóság kedélyvilágából. Kassai yszemelynevy kassai yszemelynevy Kassai yszemelynevy kassai yszemelynevy yszemelynevy Kassai yszemelynevy ykodvegy fiatalabb korában tragikus színész szeretett volna lenni, de lényében csupán csak egyes árnyalatai voltak meg a tragikaí vonásoknak. Azonban éppen ezért nagyszerű tragikomikus hatásokat tudott előidézni. Mint színésznek egy vágya volt: bejutni a Nemzeti Színházba, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bejutni nem nagy szerepekre, hanem shakespearei yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy shakespeare yszemelynevy ykodvegy és moliérei yszemelynevy moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy moliére yszemelynevy ykodvegy epizódokra. Ez a vágya azonban —sajnos — sohasem teljesült. Pedig ott lett volna az ő méltó helye és nagy komikai tehetsége ott mélyülhetett volna el igazán a tragikomikumig. A Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy inkább csak az operettre volt kénytelen szorítkozni. Kiváló volt ezekben is; Menelausa, yszerepy menelausa yszerepy Menelausa yszerepy menelausa yszerepy yszerepy Menelausa yszerepy ykodvegy Styx Jankója, yszerepy styx jankó yszerepy Styx Jankó yszerepy styx yszerepy jankó yszerepy yszerepy Styx yszerepy Jankó yszerepy ykodvegy Bimbasi basája, yszerepy bimbasi basa yszerepy Bimbasi basá yszerepy bimbasi yszerepy basa yszerepy yszerepy Bimbasi yszerepy basá yszerepy ykodvegy különösen pedig Saint Hypotaise yszerepy saint hypotaise yszerepy Saint Hypotaise yszerepy saint yszerepy hypotaise yszerepy yszerepy Saint yszerepy Hypotaise yszerepy ykodvegy (a Liliben) ycimy lili ycimy Lili ycimy lili ycimy ycimy Lili ycimy ykodvegy stb. stb. örökbecsű figurák voltak; de micsoda „Bolond yszerepy bolond yszerepy Bolond yszerepy bolond yszerepy yszerepy Bolond yszerepy ykodvegy lehetett volna például „Lear király-ban! ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy Bizony kár, hogy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vezetősége sohasem törekedett Kassait yszemelynevy kassai yszemelynevy Kassai yszemelynevy kassai yszemelynevy yszemelynevy Kassai yszemelynevy ykodvegy a maga színpadának megnyerni. Sokat veszített ezzel a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is, meg Kassai yszemelynevy kassai yszemelynevy Kassai yszemelynevy kassai yszemelynevy yszemelynevy Kassai yszemelynevy ykodvegy is. A Népszínháztól, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy amely neki egyhangú taposómalom lehetett, örömmel ment váci ytelepulesy vác ytelepulesy vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy remeteségébe a művész, ahol aztán festegetett, írt, orgonált és filozofált — kedvére. Kisigényű ember volt. Bölcs volt. Nem félt semmitől, csak a tetszhaláltól. Keze utolsó mozdulatával ezt írta egy papirosra: „Misericordia!... Felboncolni! Vácon ytelepulesy vác ytelepulesy Vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy halt meg, a kórházban, 1928. xevtizedx 1925 július 29-én. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_II.0509.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kassai Vidor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1840

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0509.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0509.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26614.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kassai Vidor

Szócikk: Kassai Vidor a Népszínház egykori nagy komikusa, sz. 1840. febr. 16-án, Gyulán (Torontál megyében), ahol atyja községi jegyző volt. Iskolai tanulmányait Makón kezdte. Szorgalmas és kitűnő tanuló volt. De atyja elhalálozása után özvegy édesanyja nem bírta iskoláztatni. Előbb a kereskedői pályával próbálkozott tehát, majd a templomfestést választotta életpályájául. Kitűnő bizonyítványokat kapott mestereitől, akárcsak az iskolában s bizonyára jeles templomfestő lett volna belőle; ám a sors egyéb hivatást tartogatott számára. Színész lett. Első igazgatója Molnár György volt, a Budai Népszínház (l. o.) direktora, aki a fiatal színészcsemetét 1861-ben kóristának szerződtette — havonta 25 forint fizetéssel. Ezt a szerződést aztán 28 forint havi gázsival 1864 őszéig meghosszabbították. 1864. őszétől 1866. őszéig Sipos Károly, majd Szigeti Imre igazgatóknál már mint önálló színész működött. Bényei István színigazgatónál (1866—67) már 45 forint havi fizetése volt. 1867-ben megint Molnár Györgynél találjuk, a Budai Népszínháznál, havi 60 forint fizetéssel. 1869. ápr. 15-től Kolozsvárra szerződött, még pedig nejével, Jászai Marival, együtt. Jászai mint társalgási színésznő és fiatal hősnő, Kassai pedig mint komikus és buffó. Kettejüknek itt már 130 forint havi fizetést biztosított az igazgatóság. 1873—74-ben Pesten, az István-téri színháznál (ma: Klauzál-tér) találkozunk a kis Kassaival, aki ekkor már igen jeles komikussá nőtte ki magát. Innen visszament Kolozsvárra, ahol — leszámítva 1878. okt. 1-től 1879. virágvasárnapjáig terjedő aradi működését — egész 1880. őszéig megmaradt s résztvett a kolozsvári színészek bécsi vendégjátékain s különösen híres „Gonosz Pistá-jával (Falu rossza), vasas németjével („Peleskei nótárius) kacagtatta meg a bécsi közönséget. 1880. okt. 8-án a budapesti Népszínházhoz szerződött, — előbb 150, majd 200 forint havi fizetéssel — ahol aztán nyugdíjba vonulásáig megmaradt. (Mint szerződött tag 1898. dec. 27-én játszott utoljára a Népszínházban.) Kassainak a legerősebb színészi eszköze rendkívül érdekes egyéniségében rejlett. Ez az egyéniség csodálatos vegyüléke volt a komolynak s a furcsának. S ez külsején is megnyilvánult. Horgasorrú Napoleon-feje révén akár tragikus színésznek is beválhatott volna, de apró termete, kisterjedelmű vékony beszédhangja mégis a komikumra utalta. De nemcsak külső megjelenésében nyilvánult meg ez az ellentét, hanem egész lelki alkatában is. Kontemplatív hajlandóságú, komoly ember volt, telve bölcselkedési készséggel, de ha megszólalt, akaratlanul is nevetted hatása volt. Kassai sohasem törekedett a komikai hatásra — és mégis komikus volt. Komolyan játszott, akárcsak úttörő elődje, a híres Jancsó Pál kolozsvári aktor, ám a komikai hatás annál ellenállhatatlanabb varázserővel tört ki mindkettejüknél a hallgatóság kedélyvilágából. Kassai fiatalabb korában tragikus színész szeretett volna lenni, de lényében csupán csak egyes árnyalatai voltak meg a tragikaí vonásoknak. Azonban éppen ezért nagyszerű tragikomikus hatásokat tudott előidézni. Mint színésznek egy vágya volt: bejutni a Nemzeti Színházba, bejutni nem nagy szerepekre, hanem shakespearei és moliérei epizódokra. Ez a vágya azonban —sajnos — sohasem teljesült. Pedig ott lett volna az ő méltó helye és nagy komikai tehetsége ott mélyülhetett volna el igazán a tragikomikumig. A Népszínházban inkább csak az operettre volt kénytelen szorítkozni. Kiváló volt ezekben is; Menelausa, Styx Jankója, Bimbasi basája, különösen pedig Saint Hypotaise (a Liliben) stb. stb. örökbecsű figurák voltak; de micsoda „Bolond lehetett volna például „Lear király-ban! Bizony kár, hogy a Nemzeti Színház vezetősége sohasem törekedett Kassait a maga színpadának megnyerni. Sokat veszített ezzel a Nemzeti Színház is, meg Kassai is. A Népszínháztól, amely neki egyhangú taposómalom lehetett, örömmel ment váci remeteségébe a művész, ahol aztán festegetett, írt, orgonált és filozofált — kedvére. Kisigényű ember volt. Bölcs volt. Nem félt semmitől, csak a tetszhaláltól. Keze utolsó mozdulatával ezt írta egy papirosra: „Misericordia!... Felboncolni! Vácon halt meg, a kórházban, 1928. július 29-én. (Pataki József.) szin_II.0509.pdf II