Címszó: Katona József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1791

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0511.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0511.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26629.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Katona József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526628.htm

 

Szócikk: Katona József a legnagyobb magyar drámaíró, sz. 1791. (születés éve) november 11-én, Kecskeméten, (megye) megh. 1830. április 16-án, u. o. Családja nem volt törzsökös kecskeméti (megye) familia. A költő dédapja: Katona János (személy) (információ)  1658 (időpont) táján a török - tatár (nemzetiség) hordák elől a Nyírségből menekült családjával együtt Kecskemétre. (megye) Szépapja: Katona Mihály (személy) (információ)  fuvarosember volt s különösen II-ik Rákóczi Ferenc (személy) hadjáratai alatt jutott nagyobb keresethez. Ő volt a család legegészségesebb s leghosszabb életű tagja. Majdnem százesztendős volt, amikor meghalt. Nagyapja: Katona Tamás (személy) (információ)  eleinte jó módban élhetett, mert egyik fiával a gimnázium négy osztályát elvégeztette, de aztán megromlott anyagi viszonyai következtében a szorgalmas és jól tanuló fiú kénytelen volt tanulmányai félbeszakításával a takácsmesterséget kitanulni. Ez a józaneszű s latinos műveltségűnek mondható szegény takácsmester volt a költő édesapja. A Katona-család (személy) (információ)  tehát, amely egyszerű sorból származott, folytonos emelkedést mutat, nemcsak a társadalmi elhelyezkedésben, hanem a művelődés terén is, hogy aztán legnagyobb fiában, a drámaköltöben, a lángész zenitjét érje el. Katona József (személy) (információ)  gyermekkoráról nem sokat tudunk, legfeljebb csak annyit, hogy szülőit szerető, szorgalmas, komoly, érzékeny és rendkívül fogékony gyermek volt. E tulajdonságai révén már a népiskolában feltűnt, miért is atyja, az idősebb Katona József, (személy) elhatározta, hogy öt gyermeke közül legalább ezt az egyet — még nélkülözések árán is — tudós pályára nevelteti. Ez okból vitte fel fiát a gimnázium első osztályába Pestre (Budapest) a piaristákhoz, de részint anyagi okokból, részint pedig a szüleitől távol élni nem szerető fiú kedvéért a többi gimnáziumi osztályt Kecskeméten (megye) végeztette vele s csak a filozófiai tanfolyamot (a mai VII. és VIII. osztály) kezdte meg Szegeden (megye) és fejezte be Pesten, (Budapest) még pedig kitűnő eredménnyel. Pesten (Budapest) az egyetemi könyvtár szolgájánál, Rocsnik Ignácnál (személy) volt szálláson, aki a könyvtár épületében lakott. Csak természetes, hogy a tudásra szomjas ifjú felhasználta a kínálkozó alkalmat s ő lett a könyvtár legszorgalmasabb búvára. Különösen a történelmi munkákat olvasta nagy buzgósággal; mintha csak Géniusza adta volna kezébe e könyveket, hogy előkészítse magasrendű hivatottságára. Ám a tudás nem lett volna elég, meg kellett ismernie a szenvedélyt is. A Rocsnik-háznál (személy) azt is megismerhette. Ábrándos lelkében itt vetett lobot az első szerelem lángja. Mert nemcsak könyvtár volt itt a házban, hanem egy szép leány is: a kis Rocsnik Borbála, (személy) akit szülei németesen Betti-nek becéztek. Katona József (személy) (információ)  18 éves volt ekkor, Rocsnik Betti (személy) meg 15. Ez lett volna Katonának (személy) (információ)  egyetlen boldog szerelme, de ez is szomorúsággal végződött. Bettit ugyanis néhány év múlva szülei máshoz kényszerítették nőül s a boldogtalan asszonyka egyévi házasság után újdonsült kis leánykájával egyetemben meghalt. Katonának (személy) (információ)  egy fiatalkori verse őrzi az emlékét („Egy könny Betti sírhalmára.) (cím) (információ)  Az írói pálya indulása Katonánál (személy) (információ)  is versekkel kezdődött. Verset azonban nem sokat írt. Mindössze huszonnégyet. Ifjúkori kísérlet valamennyi. Ő maga sem értékelte többre őket. Az ábrándos természetű méla gyerek meg-megénekelte a természet szépségeit, melyek őt sokszor lebilincselték, órákig el tudta nézni a szülőháza ablakából is látható nádas tavat, mely a mostani „Katona József-színház (intézmény) (információ)  helyén terült el s amikor Pestre, (Budapest) vagy Szegedre (megye) utazott, elgyönyörködött az alföldi puszták méla végtelenségében. Más természeti tájat — kivéve a pesti (Budapest) Dunát és a budai (Budapest) hegyeket — nem igen volt alkalma látni, de őt annyira lekötötte a szülőföld s a magyar Alföld iránt való szeretete, hogy — úgy látszik — nem is igen kívánkozott „világot látni. A gimnáziumi tanulmányok befejeztével a jogra iratkozott be, majd ügyvédi oklevelet szerzett s 1813-tól (időpont) 2 esztendőn keresztül Halász Bálint (személy) (információ)  hírneves ügyvéd mellett szerezte meg a szükséges joggyakorlatot, míg végre 1816-ban (időpont) mint kész ügyvéd négy évig működött a fővárosban. (Budapest) Fiatal jurista korától kezdve nagy szeretettel járt a Pesten (Budapest) működő magyar játszótársaság előadásaira. Itt látta meg Dérynét, (személy) (információ)  a játszótársaság fiatal énekesnőjét, akit — a jelek szerint legalább úgy látszik — az első pillanatban megszeretett. Ez a nagy szerelem, amit azonban ő némán viselt a keblében, még jobban vonzotta a színházhoz, ahol végre írói működésének helyes irányát is megtalálta. Katona József (személy) (információ)  három minőségben szolgálta a magyar játékszínt: mint műkedvelő színész, mint rendező és mint drámaíró. A „Hacker-ház (cím) (L. o.) és a Rondella (cím) (információ)  (L. o.) színpadán Békesi József (személy) név alatt több nagy szerepet játszott, még pedig szép sikerrel. Kortársai különösen az „Abbelinó-ban, (cím) a „Szerelem gyermeké-ben (cím) (információ)  és „Hamlet-ben (cím) (információ)  dicsérik. Jó volt a „Szmolenszk ostromá-ban (cím) is, melyben egy öreg kozákot játszott. Katonának (személy) (információ)  nem volt csengő hangja, sőt Déryné (személy) (információ)  szerint egy kissé az orrából beszélt, de elért sikerei alapján nyugodtan következtethetünk arra, hogy a szenvedélyek ábrázolásában mint színész is kitűnt. Szerepei közül kétségtelenül „Hamlet (cím) (információ)  volt reá a legnagyobb hatással. Ez a szerep határkövet jelent drámaírói pályáján. Addig Katzebue (személy) volt a mestere; most egyszerre Shakespearehez (személy) (információ)  fordult. (Lásd: a „Bánk bán (cím) (információ)  cikket.) Hogy milyen színész lett volna belőle, ha élethivatásául a színészetet választja, mondhatni alig bír fontossággal, őt csak azért vezette Géniusza az aktorok közé, hogy a színpadot megismerhesse. A színészi-és a rendezői működés nála csak ezt a célt szolgálta — s hogy milyen eredménnyel, arról kitűnő színpadismeretét feltüntető „Bánk bán-ja (cím) (információ)  tett örök tanúságot. Katona (személy) (információ)  drámaírói pályája a „Hacker-házban (intézmény) kezdődött. Itt játszották első színpadi kísérletét 1812. (időpont) január 12-én,- „Jotánta jeruzsálemi királyné (cím) cím alatt. Nem eredeti darab volt, hanem Ziegler (személy) művének fordítása. Aztán jött a többi. A fiatal Katona (személy) (információ)  a színészi és rendezői működés mellett 1811-től (időpont) 1815-ig (időpont) 5 fordított drámával s Bánk bánt (cím) (információ)  bele nem számítva 13 eredeti darabbal gazdagította a magyar játékrendet. E korból való művei a következők: Örökség, (cím) vígj. 1 felv. Bem. 1811. (időpont) ápr. 11. A Szegény lantos (cím) (Kotzebue). (személy) (információ)  Bem. 1816. (időpont) ápr. 11. Jolánta jeruzsálemi királyné, (cím) Ziegler (személy) után. Bem. 1812. (időpont) jan. 12. Szmolenszk ostroma. (cím) Bem. 1811. (időpont) nov. 24. Üstökös csillag, (cím) vígj. 1 felv. (Medve Albert.) (személy) (információ)  Bem. 1813. (időpont) febr. 17. Montbelli grófok. (cím) E fordítások közül a Jolánta (cím) eredeti kézirata és a Montbelli grófok (cím) másolata megvan a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  könyvtárában. A többi elveszett. Eredeti darabok: Farsangi utazás. (cím) Bem. 1812. (időpont) (Elveszett.) Monostori Veronka (cím) (információ)  (Bem. 1812.) (időpont) eredetije a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  könyvtárában. Montbelli grófok. (cím) Bem. 1811. (időpont) július 16. Lucza széke (cím) (Bem. Pest (Budapest) 1812. (időpont) dec. 26.) eredetije a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  könyvtárában. István, a magyarok első királya (cím) (Bem. Pest, (Budapest) 1813. (időpont) augusztus 19.) eredeti kézirata a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  könyvtárában. Ziska, (cím) 1813, (időpont) eredeti kézirata a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  könyvtárában. Aubinyi Clemetia (cím) Héderváry Cecillia (cím) cím alatt is. Mindkettő másolata a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  könyvtárában. Jeruzsálem pusztulása, (cím) 1814, (időpont) eredeti kézirata a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  könyvtárában Doboka vára, (cím) Nagyidai cigányok, (cím) Comarunna. (cím) Mind a három elveszett. Rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt, (cím) (információ)  1815, (időpont) A tündéralma vagy Nadir és Nadine boszorkányos története. (cím) Ez utóbbi kettőt Milecz János (személy) találta meg és adta ki 1886-ban (időpont) „Katona József családja, élete és ismeretlen művei (cím) (információ)  című munkájában. Ha figyelembe vesszük, hogy Katona József (személy) (információ)  színpadi működése mellett jogi tanulmányait is ernyedetlen szorgalommal folytatta, bámulnunk kell ezt a nagy drámaírói tevékenységet. Ezek a művei azonban, habár legtöbbjén látszanak is az igazi tehetség jelei, még csak előtanulmányoknak tekinthetők. A fiatal Katona (személy) (információ)  gyorsan egy-két hét alatt írta és fordította őket, inkább csak azzal a célzattal, hogy a játszó társaságnak újabb műsoranyaggal szolgáljon. De azért a lázadó Kupában (szerep) (István, magyarok első királya) (cím) már látszanak Petur bán (szerep) robusztus alakjának körvonalai; Jeruzsálem pusztulásában (cím) már érezhetjük Shakespeare (személy) (információ)  hatását; a „Nadir és Nadine (cím) tündéries játékban pedig olyan lebilincselő módon érzékelteti - nagy szerelem leküzdhetetlen diadalát, hogy ez a poétikus mű még ma is hatást keltene a színpadon. És mégis hol vannak ezek a művek Bánk bántól (cím) (információ)  (I. o.), melyet ő maga is első művének nevez, mely aztán a cenzúra betiltó végzése után — fájdalom — utolsó műve lett. „Bánk bán-t (cím) (információ)  1815 (időpont) nyarán írta és beküldte a kolozsvári (megye) pályázatra, ahol azonban — ha ugyan igazán eljutott a bírálók kezébe — figyelembe sem vették. Katona (személy) (információ)  Bárány Boldizsár (személy) (információ)  „Rostá-ja (cím) alapján a művet 1819—20-ban (időpont) átdolgozta. Az átdolgozatlan „Bánk bán-t (cím) (információ)  eddig nem ismertük, de 1912-ben (időpont) egy régi kézirat formájában napfényre került az is. (Megj. az „Irodalomtörténeti Közlemények (intézmény) 1913-ik (időpont) évfolyamában, 2—3. szám.) A két „Bánk bán (cím) (információ)  összehasonlítása rendkívül tanulságos és szembetűnővé teszi azt a hatalmas fejlődést, melyet Katona (személy) (információ)  1815-től (időpont) 1820-ig (időpont) tanúsított. Katona József (személy) (információ)  tragikus alak volt. Színész már csak szegénysorsú szülei miatt sem lehetett, a drámaírót pedig megölte benne a cenzúra. Ott hagyta hát a színpadot, letette a drámaírói tollat és magyar keserűséggel hazament Kecskemétre (megye) ügyésznek. Még jó, hogy Bánk bánját (cím) (információ)  1821-ben (időpont) nyomtatásban kiadta, mert különben elveszhetett volna a legnagyobb magyar tragédia. Kecskemét (megye) város Tanácsa 100 forinttal jutalmazta a neki ajánlott művet, a szerzőt pedig 1820. (időpont) november 2-án megválasztotta alügyésznek, majd 1826-ban (időpont) főügyésznek. Katona József (személy) (információ)  a nagy lelkek nemes fennköltségével viselte sorsát. Ha már szép álmait nem valósíthatta meg, legalább szüleinek igyekezett hű támasza lenni. Nem magának élt már, hanem szüleinek, városának és hivatalának. A hi­vatalban pontos, pártatlan és igazságos volt. A szegény nép érdekében sokszor síkra szállt és keményen kimondta az igazságot szóval úgy, mint írásban. E szókimondó bátor magatartásáért a nép „sercegő pennájú Katoná-nak (személy) nevezte. De a drámaírói tollat sohasem vette fel többé. Csak egy értekezést írt még a játékszín ügyében: „Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség nem akar lábra kapni? (cím) (Megj. a „Mindenes Gyűjtemény (intézmény) c. folyóiratban, 1821.) (időpont) A színészekkel főügyész korában is megtartotta a jó viszonyt, különösen Udvarhelyi Miklóssal (személy) (információ)  és Balog István (személy) nal. S ha színészek jöttek a városba, mindig felkarolta ügyüket és hűségesen eljárt előadásaikra. Zárkózott ember volt és kevés beszédű, de mélyérzésű s jó barátai iránt könnyen melegedő. Olyan lehetett, amilyennek ő jellemzi Bánk bán-ját. (cím) (információ)  Nála is mindig „nagyobb indulat dühösködött belülről mint amennyit külső magatartása elárult. Kontemplativ lény volt. Tudott a szenvedélyein uralkodni és le tudott mondani. Szerette a családi életet, de ő maga családot nem alapíthatott. Teljes életében legénysorban maradt. Pedig — úgy látszik — kecskeméti (megye) visszavonulása után is lángra lobbant mégegyszer a szíve, azonban ez a szerelme is viszonozatlan maradt. A sors kegyetlen volt hozzá. Míg élt, nem értette meg senki, vagy nagyon kevesen s csak mikor a sírja behorpadt, fordult feléje a közérdeklődés. Sírja fölé szülei és testvérei emeltek először egy szerény emlékkövet. Ezt később — 1861-ben (időpont) — Kecskemét (megye) városa egy díszesebb s nagyobb márványemlékkel cserélte fel. Ugyanakkor — 1861. (időpont) május 20-án — Horváth Döme (személy) (információ)  kezdeményezésére a kecskeméti (megye) vasúti állomás melletti sétányon felállították Katona József (személy) (információ)  mellszobrát. Szülőházát 1883. (időpont) április 16-án emléktáblával jelölték meg, emlékére egy róla elnevezett irodalmi kör alakult s az 1896-ban (időpont) megnyílt kecskeméti (megye) új színházat „Katona József - színház-nak (intézmény) (információ)  nevezték el. De minden kőnél és minden márványnál maradandóbban hirdeti Kecskemét (megye) nagy fiának emlékét saját remekműve, örök szépségű „Bánk bán-ja, (cím) (információ)  amely még akkor is élni fog, amikor a márványemléktáblákon bemohosodtak a betűk. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_II.0511.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Katona József címszóvég 26629 Szócikk: Katona József a legnagyobb magyar drámaíró, sz. 1791. november 11-én, Kecskeméten, ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy megh. 1830. április 16-án, u. o. Családja nem volt törzsökös kecskeméti ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy familia. A költő dédapja: Katona János yszemelynevy katona jános yszemelynevy Katona János yszemelynevy katona yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy 1658 xevtizedx 1655 táján xtalanevtizedx 1665 xtalanevtizedx 1675 a török - tatár ynemzetisegy tatár ynemzetisegy tatár ynemzetisegy tatár ynemzetisegy ynemzetisegy tatár ynemzetisegy ykodvegy hordák elől a Nyírségből ytelepulesy nyírség ytelepulesy Nyírség yorszagy Magyarország ykodvegy menekült családjával együtt Kecskemétre. ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Szépapja: Katona Mihály yszemelynevy katona mihály yszemelynevy Katona Mihály yszemelynevy katona yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy fuvarosember volt s különösen II-ik Rákóczi Ferenc yszemelynevy ii-ik rákóczi ferenc yszemelynevy II-ik Rákóczi Ferenc yszemelynevy ii-ik yszemelynevy rákóczi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy II-ik yszemelynevy Rákóczi yszemelynevy Ferenc hadjáratai alatt jutott nagyobb keresethez. Ő volt a család legegészségesebb s leghosszabb életű tagja. Majdnem százesztendős volt, amikor meghalt. Nagyapja: Katona Tamás yszemelynevy katona tamás yszemelynevy Katona Tamás yszemelynevy katona yszemelynevy tamás yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy Tamás yszemelynevy ykodvegy eleinte jó módban élhetett, mert egyik fiával a gimnázium négy osztályát elvégeztette, de aztán megromlott anyagi viszonyai következtében a szorgalmas és jól tanuló fiú kénytelen volt tanulmányai félbeszakításával a takácsmesterséget kitanulni. Ez a józaneszű s latinos műveltségűnek mondható szegény takácsmester volt a költő édesapja. A Katona-család yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy tehát, amely egyszerű sorból származott, folytonos emelkedést mutat, nemcsak a társadalmi elhelyezkedésben, hanem a művelődés terén is, hogy aztán legnagyobb fiában, a drámaköltöben, a lángész zenitjét érje el. Katona József yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy gyermekkoráról nem sokat tudunk, legfeljebb csak annyit, hogy szülőit szerető, szorgalmas, komoly, érzékeny és rendkívül fogékony gyermek volt. E tulajdonságai révén már a népiskolában feltűnt, miért is atyja, az idősebb Katona József, yszemelynevy idősebb katona józsef yszemelynevy idősebb Katona József yszemelynevy idősebb yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy idősebb yszemelynevy Katona yszemelynevy Jó elhatározta, hogy öt gyermeke közül legalább ezt az egyet — még nélkülözések árán is — tudós pályára nevelteti. Ez okból vitte fel fiát a gimnázium első osztályába Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a piaristákhoz, de részint anyagi okokból, részint pedig a szüleitől távol élni nem szerető fiú kedvéért a többi gimnáziumi osztályt Kecskeméten ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy végeztette vele s csak a filozófiai tanfolyamot (a mai VII. és VIII. osztály) kezdte meg Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy és fejezte be Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy még pedig kitűnő eredménnyel. Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy az egyetemi könyvtár szolgájánál, Rocsnik Ignácnál yszemelynevy rocsnik ignác yszemelynevy Rocsnik Ignác yszemelynevy rocsnik yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Rocsnik yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy volt szálláson, aki a könyvtár épületében lakott. Csak természetes, hogy a tudásra szomjas ifjú felhasználta a kínálkozó alkalmat s ő lett a könyvtár legszorgalmasabb búvára. Különösen a történelmi munkákat olvasta nagy buzgósággal; mintha csak Géniusza adta volna kezébe e könyveket, hogy előkészítse magasrendű hivatottságára. Ám a tudás nem lett volna elég, meg kellett ismernie a szenvedélyt is. A Rocsnik-háznál yszemelynevy rocsnik yszemelynevy Rocsnik yszemelynevy rocsnik yszemelynevy yszemelynevy Rocsnik yszemelynevy ykodvegy azt is megismerhette. Ábrándos lelkében itt vetett lobot az első szerelem lángja. Mert nemcsak könyvtár volt itt a házban, hanem egy szép leány is: a kis Rocsnik Borbála, yszemelynevy rocsnik borbála yszemelynevy Rocsnik Borbála yszemelynevy rocsnik yszemelynevy borbála yszemelynevy yszemelynevy Rocsnik yszemelynevy Borbála yszemelynevy ykodvegy akit szülei németesen Betti-nek becéztek. Katona József yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 18 éves volt ekkor, Rocsnik Betti yszemelynevy rocsnik betti yszemelynevy Rocsnik Betti yszemelynevy rocsnik yszemelynevy betti yszemelynevy yszemelynevy Rocsnik yszemelynevy Betti yszemelynevy ykodvegy meg 15. Ez lett volna Katonának yszemelynevy katona yszemelynevy Katoná yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katoná yszemelynevy ykodvegy egyetlen boldog szerelme, de ez is szomorúsággal végződött. Bettit ugyanis néhány év múlva szülei máshoz kényszerítették nőül s a boldogtalan asszonyka egyévi házasság után újdonsült kis leánykájával egyetemben meghalt. Katonának yszemelynevy katona yszemelynevy Katoná yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katoná yszemelynevy ykodvegy egy fiatalkori verse őrzi az emlékét („Egy könny Betti sírhalmára.) ycimy egy könny betti sírhalmára ycimy Egy könny Betti sírhalmára ycimy egy ycimy könny ycimy betti ycimy sírhalmára ycimy ycimy Egy ycimy könny ycimy Betti ycimy sírhalmára ycimy ykodvegy Az írói pálya indulása Katonánál yszemelynevy katona yszemelynevy Katoná yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katoná yszemelynevy ykodvegy is versekkel kezdődött. Verset azonban nem sokat írt. Mindössze huszonnégyet. Ifjúkori kísérlet valamennyi. Ő maga sem értékelte többre őket. Az ábrándos természetű méla gyerek meg-megénekelte a természet szépségeit, melyek őt sokszor lebilincselték, órákig el tudta nézni a szülőháza ablakából is látható nádas tavat, mely a mostani „Katona József-színház yintezmenyy katona józsef-színház yintezmenyy Katona yintezmenyy katona yintezmenyy józsef-színház yintezmenyy yintezmenyy Katona yintezmenyy ykodvegy helyén terült el s amikor Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vagy Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy utazott, elgyönyörködött az alföldi ytelepulesy alföld ytelepulesy alföld yorszagy Magyarország ykodvegy puszták méla végtelenségében. Más természeti tájat — kivéve a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Dunát és a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hegyeket — nem igen volt alkalma látni, de őt annyira lekötötte a szülőföld s a magyar Alföld ytelepulesy alföld ytelepulesy Alföld yorszagy Magyarország ykodvegy iránt való szeretete, hogy — úgy látszik — nem is igen kívánkozott „világot látni. A gimnáziumi tanulmányok befejeztével a jogra iratkozott be, majd ügyvédi oklevelet szerzett s 1813-tól xevtizedx 1815 2 esztendőn keresztül Halász Bálint yszemelynevy halász bálint yszemelynevy Halász Bálint yszemelynevy halász yszemelynevy bálint yszemelynevy yszemelynevy Halász yszemelynevy Bálint yszemelynevy ykodvegy hírneves ügyvéd mellett szerezte meg a szükséges joggyakorlatot, míg végre 1816-ban mint kész ügyvéd négy évig működött a fővárosban. főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Fiatal jurista korától kezdve nagy szeretettel járt a Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy működő magyar játszótársaság előadásaira. Itt látta meg Dérynét, yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy a játszótársaság fiatal énekesnőjét, akit — a jelek szerint legalább úgy látszik — az első pillanatban megszeretett. Ez a nagy szerelem, amit azonban ő némán viselt a keblében, még jobban vonzotta a színházhoz, ahol végre írói működésének helyes irányát is megtalálta. Katona József yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy három minőségben szolgálta a magyar játékszínt: mint műkedvelő színész, mint rendező és mint drámaíró. A „Hacker-ház ycimy hacker-ház ycimy Hacker-ház ycimy hacker-ház ycimy ycimy Hacker-ház ycimy ykodvegy (L. o.) és a Rondella ycimy rondella ycimy Rondella ycimy rondella ycimy ycimy Rondella ycimy ykodvegy (L. o.) színpadán Békesi József yszemelynevy békesi józsef yszemelynevy Békesi József yszemelynevy békesi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Békesi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy név alatt több nagy szerepet játszott, még pedig szép sikerrel. Kortársai különösen az „Abbelinó-ban, ycimy abbelinó ycimy Abbelinó ycimy abbelinó ycimy ycimy Abbelinó ycimy ykodvegy a „Szerelem gyermeké-ben ycimy szerelem gyermeke ycimy Szerelem gyermeké ycimy szerelem ycimy gyermeke ycimy ycimy Szerelem ycimy gyermeké ycimy ykodvegy és „Hamlet-ben ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy dicsérik. Jó volt a „Szmolenszk ostromá-ban ycimy szmolenszk ostroma ycimy Szmolenszk ostromá ycimy szmolenszk ycimy ostroma ycimy ycimy Szmolenszk ycimy ostromá ycimy ykodvegy is, melyben egy öreg kozákot játszott. Katonának yszemelynevy katona yszemelynevy Katoná yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katoná yszemelynevy ykodvegy nem volt csengő hangja, sőt Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy szerint egy kissé az orrából beszélt, de elért sikerei alapján nyugodtan következtethetünk arra, hogy a szenvedélyek ábrázolásában mint színész is kitűnt. Szerepei közül kétségtelenül „Hamlet ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy volt reá a legnagyobb hatással. Ez a szerep határkövet jelent drámaírói pályáján. Addig Katzebue yszemelynevy katzebue yszemelynevy Katzebue yszemelynevy katzebue yszemelynevy yszemelynevy Katzebue yszemelynevy ykodvegy volt a mestere; most egyszerre Shakespearehez yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy fordult. (Lásd: a „Bánk bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy cikket.) Hogy milyen színész lett volna belőle, ha élethivatásául a színészetet választja, mondhatni alig bír fontossággal, őt csak azért vezette Géniusza az aktorok közé, hogy a színpadot megismerhesse. A színészi-és a rendezői működés nála csak ezt a célt szolgálta — s hogy milyen eredménnyel, arról kitűnő színpadismeretét feltüntető „Bánk bán-ja ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy tett örök tanúságot. Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy drámaírói pályája a „Hacker-házban yintezmenyy hacker yintezmenyy Hacker yintezmenyy hacker yintezmenyy yintezmenyy Hacker yintezmenyy ykodvegy kezdődött. Itt játszották első színpadi kísérletét 1812. január 12-én,- „Jotánta jeruzsálemi királyné ycimy jotánta jeruzsálemi királyne ycimy Jotánta jeruzsálemi királyné ycimy jotánta ycimy jeruzsálemi ycimy királyne ycimy ycimy Jotánta ycimy jeruzsálemi ycimy királyné ycimy ykodvegy cím alatt. Nem eredeti darab volt, hanem Ziegler yszemelynevy ziegler yszemelynevy Ziegler yszemelynevy ziegler yszemelynevy yszemelynevy Ziegler yszemelynevy ykodvegy művének fordítása. Aztán jött a többi. A fiatal Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy a színészi és rendezői működés mellett 1811-től 1815-ig 5 fordított drámával s Bánk bánt ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy bele nem számítva 13 eredeti darabbal gazdagította a magyar játékrendet. E korból való művei a következők: Örökség, ycimy örökség ycimy Örökség ycimy örökség ycimy ycimy Örökség ycimy ykodvegy vígj. 1 felv. Bem. 1811. ápr. 11. A Szegény lantos ycimy a szegény lantos ycimy A Szegény lantos ycimy a ycimy szegény ycimy lantos ycimy ycimy A ycimy Szegény ycimy lantos ycimy ykodvegy (Kotzebue). yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy Bem. 1816. ápr. 11. Jolánta jeruzsálemi királyné, ycimy jolánta jeruzsálemi királyne ycimy Jolánta jeruzsálemi királyné ycimy jolánta ycimy jeruzsálemi ycimy királyne ycimy ycimy Jolánta ycimy jeruzsálemi ycimy királyné ycimy ykodvegy Ziegler yszemelynevy ziegler yszemelynevy Ziegler yszemelynevy ziegler yszemelynevy yszemelynevy Ziegler yszemelynevy ykodvegy után. Bem. 1812. jan. 12. Szmolenszk ostroma. ycimy szmolenszk ostroma ycimy Szmolenszk ostroma ycimy szmolenszk ycimy ostroma ycimy ycimy Szmolenszk ycimy ostroma ycimy ykodvegy Bem. 1811. nov. 24. Üstökös csillag, ycimy üstökös csillag ycimy Üstökös csillag ycimy üstökös ycimy csillag ycimy ycimy Üstökös ycimy csillag ycimy ykodvegy vígj. 1 felv. (Medve Albert.) yszemelynevy medve albert yszemelynevy Medve Albert yszemelynevy medve yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Medve yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy Bem. 1813. febr. 17. Montbelli grófok. ycimy montbelli grófok ycimy Montbelli grófok ycimy montbelli ycimy grófok ycimy ycimy Montbelli ycimy grófok ycimy ykodvegy E fordítások közül a Jolánta ycimy jolánta ycimy Jolánta ycimy jolánta ycimy ycimy Jolánta ycimy ykodvegy eredeti kézirata és a Montbelli grófok ycimy montbelli grófok ycimy Montbelli grófok ycimy montbelli ycimy grófok ycimy ycimy Montbelli ycimy grófok ycimy ykodvegy másolata megvan a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárában. A többi elveszett. Eredeti darabok: Farsangi utazás. ycimy farsangi utazás ycimy Farsangi utazás ycimy farsangi ycimy utazás ycimy ycimy Farsangi ycimy utazás ycimy ykodvegy Bem. 1812. (Elveszett.) Monostori Veronka ycimy monostori veronka ycimy Monostori Veronka ycimy monostori ycimy veronka ycimy ycimy Monostori ycimy Veronka ycimy ykodvegy (Bem. 1812.) eredetije a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárában. Montbelli grófok. ycimy montbelli grófok ycimy Montbelli grófok ycimy montbelli ycimy grófok ycimy ycimy Montbelli ycimy grófok ycimy ykodvegy Bem. 1811. július 16. Lucza széke ycimy lucza széke ycimy Lucza széke ycimy lucza ycimy széke ycimy ycimy Lucza ycimy széke ycimy ykodvegy (Bem. Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1812. dec. 26.) eredetije a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárában. István, a magyarok első királya ycimy istván, a magyarok első királya ycimy István, a magyarok első királya ycimy istván, ycimy a ycimy magyarok ycimy első ycimy királya ycimy ycimy István, ycimy a ycimy magyarok ycimy első ycimy ki (Bem. Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1813. augusztus 19.) eredeti kézirata a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárában. Ziska, ycimy ziska ycimy Ziska ycimy ziska ycimy ycimy Ziska ycimy ykodvegy 1813, eredeti kézirata a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárában. Aubinyi Clemetia ycimy aubinyi clemetia ycimy Aubinyi Clemetia ycimy aubinyi ycimy clemetia ycimy ycimy Aubinyi ycimy Clemetia ycimy ykodvegy Héderváry Cecillia ycimy héderváry cecillia ycimy Héderváry Cecillia ycimy héderváry ycimy cecillia ycimy ycimy Héderváry ycimy Cecillia ycimy ykodvegy cím alatt is. Mindkettő másolata a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárában. Jeruzsálem pusztulása, ycimy jeruzsálem pusztulása ycimy Jeruzsálem pusztulása ycimy jeruzsálem ycimy pusztulása ycimy ycimy Jeruzsálem ycimy pusztulása ycimy ykodvegy 1814, eredeti kézirata a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárában Doboka vára, ycimy doboka vára ycimy Doboka vára ycimy doboka ycimy vára ycimy ycimy Doboka ycimy vára ycimy ykodvegy Nagyidai cigányok, ycimy nagyidai cigányok ycimy Nagyidai cigányok ycimy nagyidai ycimy cigányok ycimy ycimy Nagyidai ycimy cigányok ycimy ykodvegy Comarunna. ycimy comarunna ycimy Comarunna ycimy comarunna ycimy ycimy Comarunna ycimy ykodvegy Mind a három elveszett. Rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt, ycimy rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt ycimy Rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt ycimy rózsa ycimy vagy ycimy a ycimy tapasztalatlan ycimy légy ycimy a ycimy pókok ycimy közt yc 1815, A xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 tündéralma vagy Nadir és Nadine boszorkányos története. ycimy a tündéralma vagy nadir és nadine boszorkányos története ycimy A tündéralma vagy Nadir és Nadine boszorkányos története ycimy a ycimy tündéralma ycimy vagy ycimy nadir ycimy és ycimy nadine ycim Ez utóbbi kettőt Milecz János yszemelynevy milecz jános yszemelynevy Milecz János yszemelynevy milecz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Milecz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy találta meg és adta ki 1886-ban xevtizedx 1885 „Katona József családja, élete és ismeretlen művei ycimy katona józsef családja, élete és ismeretlen művei ycimy Katona József családja, élete és ismeretlen művei ycimy katona ycimy józsef ycimy családja, ycimy élete ycimy és ycimy ismeretlen ycimy című munkájában. Ha figyelembe vesszük, hogy Katona József yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színpadi működése mellett jogi tanulmányait is ernyedetlen szorgalommal folytatta, bámulnunk kell ezt a nagy drámaírói tevékenységet. Ezek a művei azonban, habár legtöbbjén látszanak is az igazi tehetség jelei, még csak előtanulmányoknak tekinthetők. A fiatal Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy gyorsan egy-két hét alatt írta és fordította őket, inkább csak azzal a célzattal, hogy a játszó társaságnak újabb műsoranyaggal szolgáljon. De azért a lázadó Kupában yszerepy kupa yszerepy Kupá yszerepy kupa yszerepy yszerepy Kupá yszerepy ykodvegy (István, magyarok első királya) ycimy istván, magyarok első királya ycimy István, magyarok első királya ycimy istván, ycimy magyarok ycimy első ycimy királya ycimy ycimy István, ycimy magyarok ycimy első ycimy királya ycimy ykodvegy már látszanak Petur bán yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur yszerepy bán yszerepy yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy robusztus alakjának körvonalai; Jeruzsálem pusztulásában ycimy jeruzsálem pusztulása ycimy Jeruzsálem pusztulásá ycimy jeruzsálem ycimy pusztulása ycimy ycimy Jeruzsálem ycimy pusztulásá ycimy ykodvegy már érezhetjük Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy hatását; a „Nadir és Nadine ycimy nadir és nadine ycimy Nadir és Nadine ycimy nadir ycimy és ycimy nadine ycimy ycimy Nadir ycimy és ycimy Nadine ycimy ykodvegy tündéries játékban pedig olyan lebilincselő módon érzékelteti - nagy szerelem leküzdhetetlen diadalát, hogy ez a poétikus mű még ma is hatást keltene a színpadon. És mégis hol vannak ezek a művek Bánk bántól ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy (I. o.), melyet ő maga is első művének nevez, mely aztán a cenzúra betiltó végzése után — fájdalom — utolsó műve lett. „Bánk bán-t ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy 1815 xevtizedx 1815 nyarán írta és beküldte a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy pályázatra, ahol azonban — ha ugyan igazán eljutott a bírálók kezébe — figyelembe sem vették. Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy Bárány Boldizsár yszemelynevy bárány boldizsár yszemelynevy Bárány Boldizsár yszemelynevy bárány yszemelynevy boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Bárány yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy ykodvegy „Rostá-ja ycimy rosta ycimy Rostá ycimy rosta ycimy ycimy Rostá ycimy ykodvegy alapján a művet 1819—20-ban átdolgozta. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 Az átdolgozatlan „Bánk bán-t ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy eddig nem ismertük, de 1912-ben xevtizedx 1915 egy régi kézirat formájában napfényre került az is. (Megj. az „Irodalomtörténeti Közlemények yintezmenyy irodalomtörténeti közlemények yintezmenyy Irodalom yintezmenyy irodalomtörténeti yintezmenyy közlemények yintezmenyy yintezmenyy Irodalom yintezmenyy ykodvegy 1913-ik évfolyamában, 2—3. szám.) A két „Bánk bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy összehasonlítása rendkívül tanulságos és szembetűnővé teszi azt a hatalmas fejlődést, melyet Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy 1815-től xevtizedx 1815 1820-ig xevtizedx 1825 tanúsított. Katona József yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy tragikus alak volt. Színész már csak szegénysorsú szülei miatt sem lehetett, a drámaírót pedig megölte benne a cenzúra. Ott hagyta hát a színpadot, letette a drámaírói tollat és magyar keserűséggel hazament Kecskemétre ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy ügyésznek. Még jó, hogy Bánk bánját ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy 1821-ben nyomtatásban kiadta, mert különben elveszhetett volna a legnagyobb magyar tragédia. Kecskemét ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy város Tanácsa 100 forinttal jutalmazta a neki ajánlott művet, a szerzőt pedig 1820. november 2-án megválasztotta alügyésznek, majd 1826-ban főügyésznek. Katona József yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a nagy lelkek nemes fennköltségével viselte sorsát. Ha már szép álmait nem valósíthatta meg, legalább szüleinek igyekezett hű támasza lenni. Nem magának élt már, hanem szüleinek, városának és hivatalának. A hi­vatalban pontos, pártatlan és igazságos volt. A szegény nép érdekében sokszor síkra szállt és keményen kimondta az igazságot szóval úgy, mint írásban. E szókimondó bátor magatartásáért a nép „sercegő pennájú Katoná-nak yszemelynevy sercegő pennájú katona yszemelynevy sercegő pennájú Katoná yszemelynevy sercegő yszemelynevy pennájú yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy sercegő yszemelynevy pennájú yszemelyn nevezte. De a drámaírói tollat sohasem vette fel többé. Csak egy értekezést írt még a játékszín ügyében: „Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség nem akar lábra kapni? ycimy mi az oka, hogy magyarországban a játékszíni költőmesterség nem akar lábra kapni? ycimy Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség nem akar lábra kapni? ycimy mi ycimy az ycim (Megj. a „Mindenes Gyűjtemény yintezmenyy mindenes gyűjtemény yintezmenyy Mindenes yintezmenyy mindenes yintezmenyy gyűjtemény yintezmenyy yintezmenyy Mindenes yintezmenyy ykodvegy c. folyóiratban, 1821.) A xtalanevtizedx 1835 színészekkel főügyész korában is megtartotta a jó viszonyt, különösen Udvarhelyi Miklóssal yszemelynevy udvarhelyi miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy és Balog István yszemelynevy balog istván yszemelynevy Balog István yszemelynevy balog yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balog yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy nal. S ha színészek jöttek a városba, mindig felkarolta ügyüket és hűségesen eljárt előadásaikra. Zárkózott ember volt és kevés beszédű, de mélyérzésű s jó barátai iránt könnyen melegedő. Olyan lehetett, amilyennek ő jellemzi Bánk bán-ját. ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Nála is mindig „nagyobb indulat dühösködött belülről mint amennyit külső magatartása elárult. Kontemplativ lény volt. Tudott a szenvedélyein uralkodni és le tudott mondani. Szerette a családi életet, de ő maga családot nem alapíthatott. Teljes életében legénysorban maradt. Pedig — úgy látszik — kecskeméti ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy visszavonulása után is lángra lobbant mégegyszer a szíve, azonban ez a szerelme is viszonozatlan maradt. A sors kegyetlen volt hozzá. Míg élt, nem értette meg senki, vagy nagyon kevesen s csak mikor a sírja behorpadt, fordult feléje a közérdeklődés. Sírja fölé szülei és testvérei emeltek először egy szerény emlékkövet. Ezt később — 1861-ben xevtizedx 1865 — Kecskemét ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy városa egy díszesebb s nagyobb márványemlékkel cserélte fel. Ugyanakkor — 1861. május 20-án — Horváth Döme yszemelynevy horváth döme yszemelynevy Horváth Döme yszemelynevy horváth yszemelynevy döme yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Döme yszemelynevy ykodvegy kezdeményezésére a kecskeméti ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy vasúti állomás melletti sétányon felállították Katona József yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy mellszobrát. Szülőházát 1883. xevtizedx 1885 április 16-án emléktáblával jelölték meg, emlékére egy róla elnevezett irodalmi kör alakult s az 1896-ban xevtizedx 1895 megnyílt kecskeméti ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy új színházat „Katona József - színház-nak yintezmenyy katona józsef - színház yintezmenyy Katona yintezmenyy katona yintezmenyy józsef yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Katona yintezmenyy ykodvegy nevezték el. De minden kőnél és minden márványnál maradandóbban hirdeti Kecskemét ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy nagy fiának emlékét saját remekműve, örök szépségű „Bánk bán-ja, ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy amely még akkor is élni fog, amikor a márványemléktáblákon bemohosodtak a betűk. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_II.0511.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Katona József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1791

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0511.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0511.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26629.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Katona József

Szócikk: Katona József a legnagyobb magyar drámaíró, sz. 1791. november 11-én, Kecskeméten, megh. 1830. április 16-án, u. o. Családja nem volt törzsökös kecskeméti familia. A költő dédapja: Katona János 1658 táján a török - tatár hordák elől a Nyírségből menekült családjával együtt Kecskemétre. Szépapja: Katona Mihály fuvarosember volt s különösen II-ik Rákóczi Ferenc hadjáratai alatt jutott nagyobb keresethez. Ő volt a család legegészségesebb s leghosszabb életű tagja. Majdnem százesztendős volt, amikor meghalt. Nagyapja: Katona Tamás eleinte jó módban élhetett, mert egyik fiával a gimnázium négy osztályát elvégeztette, de aztán megromlott anyagi viszonyai következtében a szorgalmas és jól tanuló fiú kénytelen volt tanulmányai félbeszakításával a takácsmesterséget kitanulni. Ez a józaneszű s latinos műveltségűnek mondható szegény takácsmester volt a költő édesapja. A Katona-család tehát, amely egyszerű sorból származott, folytonos emelkedést mutat, nemcsak a társadalmi elhelyezkedésben, hanem a művelődés terén is, hogy aztán legnagyobb fiában, a drámaköltöben, a lángész zenitjét érje el. Katona József gyermekkoráról nem sokat tudunk, legfeljebb csak annyit, hogy szülőit szerető, szorgalmas, komoly, érzékeny és rendkívül fogékony gyermek volt. E tulajdonságai révén már a népiskolában feltűnt, miért is atyja, az idősebb Katona József, elhatározta, hogy öt gyermeke közül legalább ezt az egyet — még nélkülözések árán is — tudós pályára nevelteti. Ez okból vitte fel fiát a gimnázium első osztályába Pestre a piaristákhoz, de részint anyagi okokból, részint pedig a szüleitől távol élni nem szerető fiú kedvéért a többi gimnáziumi osztályt Kecskeméten végeztette vele s csak a filozófiai tanfolyamot (a mai VII. és VIII. osztály) kezdte meg Szegeden és fejezte be Pesten, még pedig kitűnő eredménnyel. Pesten az egyetemi könyvtár szolgájánál, Rocsnik Ignácnál volt szálláson, aki a könyvtár épületében lakott. Csak természetes, hogy a tudásra szomjas ifjú felhasználta a kínálkozó alkalmat s ő lett a könyvtár legszorgalmasabb búvára. Különösen a történelmi munkákat olvasta nagy buzgósággal; mintha csak Géniusza adta volna kezébe e könyveket, hogy előkészítse magasrendű hivatottságára. Ám a tudás nem lett volna elég, meg kellett ismernie a szenvedélyt is. A Rocsnik-háznál azt is megismerhette. Ábrándos lelkében itt vetett lobot az első szerelem lángja. Mert nemcsak könyvtár volt itt a házban, hanem egy szép leány is: a kis Rocsnik Borbála, akit szülei németesen Betti-nek becéztek. Katona József 18 éves volt ekkor, Rocsnik Betti meg 15. Ez lett volna Katonának egyetlen boldog szerelme, de ez is szomorúsággal végződött. Bettit ugyanis néhány év múlva szülei máshoz kényszerítették nőül s a boldogtalan asszonyka egyévi házasság után újdonsült kis leánykájával egyetemben meghalt. Katonának egy fiatalkori verse őrzi az emlékét („Egy könny Betti sírhalmára.) Az írói pálya indulása Katonánál is versekkel kezdődött. Verset azonban nem sokat írt. Mindössze huszonnégyet. Ifjúkori kísérlet valamennyi. Ő maga sem értékelte többre őket. Az ábrándos természetű méla gyerek meg-megénekelte a természet szépségeit, melyek őt sokszor lebilincselték, órákig el tudta nézni a szülőháza ablakából is látható nádas tavat, mely a mostani „Katona József-színház helyén terült el s amikor Pestre, vagy Szegedre utazott, elgyönyörködött az alföldi puszták méla végtelenségében. Más természeti tájat — kivéve a pesti Dunát és a budai hegyeket — nem igen volt alkalma látni, de őt annyira lekötötte a szülőföld s a magyar Alföld iránt való szeretete, hogy — úgy látszik — nem is igen kívánkozott „világot látni. A gimnáziumi tanulmányok befejeztével a jogra iratkozott be, majd ügyvédi oklevelet szerzett s 1813-tól 2 esztendőn keresztül Halász Bálint hírneves ügyvéd mellett szerezte meg a szükséges joggyakorlatot, míg végre 1816-ban mint kész ügyvéd négy évig működött a fővárosban. Fiatal jurista korától kezdve nagy szeretettel járt a Pesten működő magyar játszótársaság előadásaira. Itt látta meg Dérynét, a játszótársaság fiatal énekesnőjét, akit — a jelek szerint legalább úgy látszik — az első pillanatban megszeretett. Ez a nagy szerelem, amit azonban ő némán viselt a keblében, még jobban vonzotta a színházhoz, ahol végre írói működésének helyes irányát is megtalálta. Katona József három minőségben szolgálta a magyar játékszínt: mint műkedvelő színész, mint rendező és mint drámaíró. A „Hacker-ház (L. o.) és a Rondella (L. o.) színpadán Békesi József név alatt több nagy szerepet játszott, még pedig szép sikerrel. Kortársai különösen az „Abbelinó-ban, a „Szerelem gyermeké-ben és „Hamlet-ben dicsérik. Jó volt a „Szmolenszk ostromá-ban is, melyben egy öreg kozákot játszott. Katonának nem volt csengő hangja, sőt Déryné szerint egy kissé az orrából beszélt, de elért sikerei alapján nyugodtan következtethetünk arra, hogy a szenvedélyek ábrázolásában mint színész is kitűnt. Szerepei közül kétségtelenül „Hamlet volt reá a legnagyobb hatással. Ez a szerep határkövet jelent drámaírói pályáján. Addig Katzebue volt a mestere; most egyszerre Shakespearehez fordult. (Lásd: a „Bánk bán cikket.) Hogy milyen színész lett volna belőle, ha élethivatásául a színészetet választja, mondhatni alig bír fontossággal, őt csak azért vezette Géniusza az aktorok közé, hogy a színpadot megismerhesse. A színészi-és a rendezői működés nála csak ezt a célt szolgálta — s hogy milyen eredménnyel, arról kitűnő színpadismeretét feltüntető „Bánk bán-ja tett örök tanúságot. Katona drámaírói pályája a „Hacker-házban kezdődött. Itt játszották első színpadi kísérletét 1812. január 12-én,- „Jotánta jeruzsálemi királyné cím alatt. Nem eredeti darab volt, hanem Ziegler művének fordítása. Aztán jött a többi. A fiatal Katona a színészi és rendezői működés mellett 1811-től 1815-ig 5 fordított drámával s Bánk bánt bele nem számítva 13 eredeti darabbal gazdagította a magyar játékrendet. E korból való művei a következők: Örökség, vígj. 1 felv. Bem. 1811. ápr. 11. A Szegény lantos (Kotzebue). Bem. 1816. ápr. 11. Jolánta jeruzsálemi királyné, Ziegler után. Bem. 1812. jan. 12. Szmolenszk ostroma. Bem. 1811. nov. 24. Üstökös csillag, vígj. 1 felv. (Medve Albert.) Bem. 1813. febr. 17. Montbelli grófok. E fordítások közül a Jolánta eredeti kézirata és a Montbelli grófok másolata megvan a Nemzeti Színház könyvtárában. A többi elveszett. Eredeti darabok: Farsangi utazás. Bem. 1812. (Elveszett.) Monostori Veronka (Bem. 1812.) eredetije a Nemzeti Színház könyvtárában. Montbelli grófok. Bem. 1811. július 16. Lucza széke (Bem. Pest 1812. dec. 26.) eredetije a Nemzeti Színház könyvtárában. István, a magyarok első királya (Bem. Pest, 1813. augusztus 19.) eredeti kézirata a Nemzeti Színház könyvtárában. Ziska, 1813, eredeti kézirata a Nemzeti Színház könyvtárában. Aubinyi Clemetia Héderváry Cecillia cím alatt is. Mindkettő másolata a Nemzeti Színház könyvtárában. Jeruzsálem pusztulása, 1814, eredeti kézirata a Nemzeti Színház könyvtárában Doboka vára, Nagyidai cigányok, Comarunna. Mind a három elveszett. Rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt, 1815, A tündéralma vagy Nadir és Nadine boszorkányos története. Ez utóbbi kettőt Milecz János találta meg és adta ki 1886-ban „Katona József családja, élete és ismeretlen művei című munkájában. Ha figyelembe vesszük, hogy Katona József színpadi működése mellett jogi tanulmányait is ernyedetlen szorgalommal folytatta, bámulnunk kell ezt a nagy drámaírói tevékenységet. Ezek a művei azonban, habár legtöbbjén látszanak is az igazi tehetség jelei, még csak előtanulmányoknak tekinthetők. A fiatal Katona gyorsan egy-két hét alatt írta és fordította őket, inkább csak azzal a célzattal, hogy a játszó társaságnak újabb műsoranyaggal szolgáljon. De azért a lázadó Kupában (István, magyarok első királya) már látszanak Petur bán robusztus alakjának körvonalai; Jeruzsálem pusztulásában már érezhetjük Shakespeare hatását; a „Nadir és Nadine tündéries játékban pedig olyan lebilincselő módon érzékelteti - nagy szerelem leküzdhetetlen diadalát, hogy ez a poétikus mű még ma is hatást keltene a színpadon. És mégis hol vannak ezek a művek Bánk bántól (I. o.), melyet ő maga is első művének nevez, mely aztán a cenzúra betiltó végzése után — fájdalom — utolsó műve lett. „Bánk bán-t 1815 nyarán írta és beküldte a kolozsvári pályázatra, ahol azonban — ha ugyan igazán eljutott a bírálók kezébe — figyelembe sem vették. Katona Bárány Boldizsár „Rostá-ja alapján a művet 1819—20-ban átdolgozta. Az átdolgozatlan „Bánk bán-t eddig nem ismertük, de 1912-ben egy régi kézirat formájában napfényre került az is. (Megj. az „Irodalomtörténeti Közlemények 1913-ik évfolyamában, 2—3. szám.) A két „Bánk bán összehasonlítása rendkívül tanulságos és szembetűnővé teszi azt a hatalmas fejlődést, melyet Katona 1815-től 1820-ig tanúsított. Katona József tragikus alak volt. Színész már csak szegénysorsú szülei miatt sem lehetett, a drámaírót pedig megölte benne a cenzúra. Ott hagyta hát a színpadot, letette a drámaírói tollat és magyar keserűséggel hazament Kecskemétre ügyésznek. Még jó, hogy Bánk bánját 1821-ben nyomtatásban kiadta, mert különben elveszhetett volna a legnagyobb magyar tragédia. Kecskemét város Tanácsa 100 forinttal jutalmazta a neki ajánlott művet, a szerzőt pedig 1820. november 2-án megválasztotta alügyésznek, majd 1826-ban főügyésznek. Katona József a nagy lelkek nemes fennköltségével viselte sorsát. Ha már szép álmait nem valósíthatta meg, legalább szüleinek igyekezett hű támasza lenni. Nem magának élt már, hanem szüleinek, városának és hivatalának. A hi­vatalban pontos, pártatlan és igazságos volt. A szegény nép érdekében sokszor síkra szállt és keményen kimondta az igazságot szóval úgy, mint írásban. E szókimondó bátor magatartásáért a nép „sercegő pennájú Katoná-nak nevezte. De a drámaírói tollat sohasem vette fel többé. Csak egy értekezést írt még a játékszín ügyében: „Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség nem akar lábra kapni? (Megj. a „Mindenes Gyűjtemény c. folyóiratban, 1821.) A színészekkel főügyész korában is megtartotta a jó viszonyt, különösen Udvarhelyi Miklóssal és Balog István nal. S ha színészek jöttek a városba, mindig felkarolta ügyüket és hűségesen eljárt előadásaikra. Zárkózott ember volt és kevés beszédű, de mélyérzésű s jó barátai iránt könnyen melegedő. Olyan lehetett, amilyennek ő jellemzi Bánk bán-ját. Nála is mindig „nagyobb indulat dühösködött belülről mint amennyit külső magatartása elárult. Kontemplativ lény volt. Tudott a szenvedélyein uralkodni és le tudott mondani. Szerette a családi életet, de ő maga családot nem alapíthatott. Teljes életében legénysorban maradt. Pedig — úgy látszik — kecskeméti visszavonulása után is lángra lobbant mégegyszer a szíve, azonban ez a szerelme is viszonozatlan maradt. A sors kegyetlen volt hozzá. Míg élt, nem értette meg senki, vagy nagyon kevesen s csak mikor a sírja behorpadt, fordult feléje a közérdeklődés. Sírja fölé szülei és testvérei emeltek először egy szerény emlékkövet. Ezt később — 1861-ben — Kecskemét városa egy díszesebb s nagyobb márványemlékkel cserélte fel. Ugyanakkor — 1861. május 20-án — Horváth Döme kezdeményezésére a kecskeméti vasúti állomás melletti sétányon felállították Katona József mellszobrát. Szülőházát 1883. április 16-án emléktáblával jelölték meg, emlékére egy róla elnevezett irodalmi kör alakult s az 1896-ban megnyílt kecskeméti új színházat „Katona József - színház-nak nevezték el. De minden kőnél és minden márványnál maradandóbban hirdeti Kecskemét nagy fiának emlékét saját remekműve, örök szépségű „Bánk bán-ja, amely még akkor is élni fog, amikor a márványemléktáblákon bemohosodtak a betűk. (Pataki József.) szin_II.0511.pdf II