Címszó: Kern Aurél - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1871

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0553.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0553.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26820.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kern Aurél

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526820.htm

 

Szócikk: Kern Aurél kormányfőtanácsos, hírlapíró, zeneíró és zenekritikus, a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  tagja, a Nemzeti Zenede (intézmény) (információ)  nyugalmazott igazgatója, a Magyar Rádió (intézmény) (információ)  zenei és művészi tanácsadója, sz. 1871. (születés éve) máj. 17-én, Budapesten, (Budapest) megh. 1928. jan. 20-án, u. o. Egyetemi tanulmányaival együtt végezte az Országos Zeneakadémiát (intézmény) (információ)  és mint Koessler (személy) mesternek kitűnő tanítványa, már fiatal korában úttörője volt a modern magyar dalnak. Az elsők között, aki szíve és érzése szerint a magyar prozódia törvényeit átvitte muzsikájába. 1893-ban (időpont) a Budapesti Hirlap (intézmény) (információ)  zenereferense, 1920-ban (időpont) a Magyarság (intézmény) irodalmi és művészeti rovatának vezetője lett, 1912-ben (időpont) a Nemzeti Zenede (intézmény) (információ)  titkárának választották meg. Számos műdalt, énekkart és zongoradarabot írt. 1907-ben (időpont) színrekerült „A szerelem mint orvos (cím) című Moliére-vígjátékhoz (személy) írott zenéje; a mű balettzenéjét később „Moliére-suite (cím) címmel adta ki. Megzenésítette Rákosi Jenő (személy) (információ)  és Szemere György (személy) (információ)  „Csokonai (cím) (információ)  című vígoperáját. „Karen (cím) címmel Somogyi Péterrel (személy) (információ)  operalibrettót írt, amelyet Czobor Károly (személy) (információ)  zenéjével 1896. (időpont) nov. 21-én az Operaház (intézmény) (információ)  mutatott be. 1908-ban (időpont) a kultuszminisztérium megbízásából kidolgozta a vidéki operák szervezésének tervét, 1910-ben (időpont) a kormány az operaházak művészi és adminisztratív szervezetének tanulmányozására Németországba (ország) és Franciaországba (ország) küldte s erről hosszabb tanulmányt írt. 1915. (időpont) febr. 4-én az Operaház (intézmény) (információ)  igazgatója lett, majd a Nemzeti Zenede (intézmény) (információ)  elnökigazgatója állását töltötte be, amelytől 1927. (időpont) őszén, a Nemzeti Zenede (intézmény) (információ)  átszervezésével kapcsolatban, vált meg, 1922-ben (időpont) m. kir. kormányfőtanácsos lett, 1923. (időpont) márc. 6-án a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  tagjául választotta. 1925. (időpont) december elsejétől kezdve mint a Magyar Rádió és Telefon Hírmondó (intézmény) (információ)  zenei tanácsadója működött. Élénk szerepet játszott az Országos Dalosszövetségben (intézmény) (információ)  is. Számos cikke jelent meg magyar és külföldi lapokban és folyóiratokban. Lefordította Erkel Ferenc (személy) (információ)  „Hunyadi László (cím) (információ)  c. operája szövegét németre (nyelv) (információ)  és elkészítette e mű pompás zongorakivonatát. 1921. (időpont) nov. 12-én a Magy. Kir. Operaház (intézmény) bemutatta a Holt szemek (cím) (információ)  c. zenés színjátékot, melyhez ő fordította le Hans Heinz Ewers (személy) (információ)  szövegét. Zen. szerz.: D'Albert Jenő. (személy) szin_II.0553.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kern Aurél címszóvég 26820 Szócikk: Kern Aurél kormányfőtanácsos, hírlapíró, zeneíró és zenekritikus, a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy tagja, a Nemzeti Zenede yintezmenyy nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nyugalmazott igazgatója, a Magyar Rádió yintezmenyy magyar rádió yintezmenyy Magyar R yintezmenyy magyar yintezmenyy rádió yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy R yintezmenyy ykodvegy zenei és művészi tanácsadója, sz. 1871. máj. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 17-én, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1928. jan. 20-án, u. o. Egyetemi tanulmányaival együtt végezte az Országos Zeneakadémiát yintezmenyy országos zeneakadémia yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy és mint Koessler yszemelynevy koessler yszemelynevy Koessler yszemelynevy koessler yszemelynevy yszemelynevy Koessler yszemelynevy ykodvegy mesternek kitűnő tanítványa, már fiatal korában úttörője volt a modern magyar dalnak. Az elsők között, aki szíve és érzése szerint a magyar prozódia törvényeit átvitte muzsikájába. 1893-ban xevtizedx 1895 a xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 Budapesti Hirlap yintezmenyy budapesti hirlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy zenereferense, 1920-ban xevtizedx 1925 a Magyarság yintezmenyy magyarság yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy magyarság yintezmenyy yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy ykodvegy irodalmi és művészeti rovatának vezetője lett, 1912-ben xevtizedx 1915 a Nemzeti Zenede yintezmenyy nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy titkárának választották meg. Számos műdalt, énekkart és zongoradarabot írt. 1907-ben xevtizedx 1905 színrekerült „A szerelem mint orvos ycimy a szerelem mint orvos ycimy A szerelem mint orvos ycimy a ycimy szerelem ycimy mint ycimy orvos ycimy ycimy A ycimy szerelem ycimy mint ycimy orvos ycimy ykodvegy című Moliére-vígjátékhoz yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy írott zenéje; a mű balettzenéjét később „Moliére-suite ycimy moliére-suite ycimy Moliére-suite ycimy moliére-suite ycimy ycimy Moliére-suite ycimy ykodvegy címmel adta ki. Megzenésítette Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Szemere György yszemelynevy szemere györgy yszemelynevy Szemere György yszemelynevy szemere yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Szemere yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy „Csokonai ycimy csokonai ycimy Csokonai ycimy csokonai ycimy ycimy Csokonai ycimy ykodvegy című vígoperáját. „Karen ycimy karen ycimy Karen ycimy karen ycimy ycimy Karen ycimy ykodvegy címmel Somogyi Péterrel yszemelynevy somogyi péter yszemelynevy Somogyi Péter yszemelynevy somogyi yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy operalibrettót írt, amelyet Czobor Károly yszemelynevy czobor károly yszemelynevy Czobor Károly yszemelynevy czobor yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Czobor yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy zenéjével 1896. xevtizedx 1895 nov. xtalanevtizedx 1905 21-én az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy mutatott be. 1908-ban xevtizedx 1905 a xtalanevtizedx 1915 kultuszminisztérium megbízásából kidolgozta a vidéki operák szervezésének tervét, 1910-ben xevtizedx 1915 a kormány az operaházak művészi és adminisztratív szervezetének tanulmányozására Németországba ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy és Franciaországba ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy küldte s erről hosszabb tanulmányt írt. 1915. febr. xtalanevtizedx 1925 4-én az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett, majd a Nemzeti Zenede yintezmenyy nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy elnökigazgatója állását töltötte be, amelytől 1927. xevtizedx 1925 őszén, a Nemzeti Zenede yintezmenyy nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy átszervezésével kapcsolatban, vált meg, 1922-ben m. kir. kormányfőtanácsos lett, 1923. márc. 6-án a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy tagjául választotta. 1925. december elsejétől kezdve mint a Magyar Rádió és Telefon Hírmondó yintezmenyy magyar rádió és telefon hírmondó yintezmenyy Magyar R yintezmenyy magyar yintezmenyy rádió yintezmenyy és yintezmenyy telefon yintezmenyy hírmondó yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmeny zenei tanácsadója működött. Élénk szerepet játszott az Országos Dalosszövetségben yintezmenyy országos dalosszövetség yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy dalosszövetség yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy is. Számos cikke jelent meg magyar és külföldi lapokban és folyóiratokban. Lefordította Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy „Hunyadi László ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy c. operája szövegét németre ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy és elkészítette e mű pompás zongorakivonatát. 1921. nov. 12-én a Magy. Kir. Operaház yintezmenyy magy. kir. operaház yintezmenyy Magy. Ki yintezmenyy magy. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy bemutatta a Holt szemek ycimy holt szemek ycimy Holt szemek ycimy holt ycimy szemek ycimy ycimy Holt ycimy szemek ycimy ykodvegy c. zenés színjátékot, melyhez ő fordította le Hans Heinz Ewers yszemelynevy hans heinz ewers yszemelynevy Hans Heinz Ewers yszemelynevy hans yszemelynevy heinz yszemelynevy ewers yszemelynevy yszemelynevy Hans yszemelynevy Heinz yszemelynevy Ewers yszemelynevy yk szövegét. Zen. szerz.: D'Albert Jenő. yszemelynevy d'albert jenő yszemelynevy D'Albert Jenő yszemelynevy d'albert yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy D'Albert yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy szin_II.0553.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kern Aurél - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1871

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0553.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0553.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26820.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kern Aurél

Szócikk: Kern Aurél kormányfőtanácsos, hírlapíró, zeneíró és zenekritikus, a Petőfi Társaság tagja, a Nemzeti Zenede nyugalmazott igazgatója, a Magyar Rádió zenei és művészi tanácsadója, sz. 1871. máj. 17-én, Budapesten, megh. 1928. jan. 20-án, u. o. Egyetemi tanulmányaival együtt végezte az Országos Zeneakadémiát és mint Koessler mesternek kitűnő tanítványa, már fiatal korában úttörője volt a modern magyar dalnak. Az elsők között, aki szíve és érzése szerint a magyar prozódia törvényeit átvitte muzsikájába. 1893-ban a Budapesti Hirlap zenereferense, 1920-ban a Magyarság irodalmi és művészeti rovatának vezetője lett, 1912-ben a Nemzeti Zenede titkárának választották meg. Számos műdalt, énekkart és zongoradarabot írt. 1907-ben színrekerült „A szerelem mint orvos című Moliére-vígjátékhoz írott zenéje; a mű balettzenéjét később „Moliére-suite címmel adta ki. Megzenésítette Rákosi Jenő és Szemere György „Csokonai című vígoperáját. „Karen címmel Somogyi Péterrel operalibrettót írt, amelyet Czobor Károly zenéjével 1896. nov. 21-én az Operaház mutatott be. 1908-ban a kultuszminisztérium megbízásából kidolgozta a vidéki operák szervezésének tervét, 1910-ben a kormány az operaházak művészi és adminisztratív szervezetének tanulmányozására Németországba és Franciaországba küldte s erről hosszabb tanulmányt írt. 1915. febr. 4-én az Operaház igazgatója lett, majd a Nemzeti Zenede elnökigazgatója állását töltötte be, amelytől 1927. őszén, a Nemzeti Zenede átszervezésével kapcsolatban, vált meg, 1922-ben m. kir. kormányfőtanácsos lett, 1923. márc. 6-án a Petőfi Társaság tagjául választotta. 1925. december elsejétől kezdve mint a Magyar Rádió és Telefon Hírmondó zenei tanácsadója működött. Élénk szerepet játszott az Országos Dalosszövetségben is. Számos cikke jelent meg magyar és külföldi lapokban és folyóiratokban. Lefordította Erkel Ferenc „Hunyadi László c. operája szövegét németre és elkészítette e mű pompás zongorakivonatát. 1921. nov. 12-én a Magy. Kir. Operaház bemutatta a Holt szemek c. zenés színjátékot, melyhez ő fordította le Hans Heinz Ewers szövegét. Zen. szerz.: D'Albert Jenő. szin_II.0553.pdf II