Címszó: Kiss Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1857

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0589.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0589.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27053.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kiss Mihály

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527028.htm

 

Szócikk: Kiss Mihály énekesszinész, sz. 1857-ben, (születés éve) Aradon, (megye) (információ)  meghalt 1914. augusztus 11-én, Gombospusztán. (megye) Színipályára lépett 1876-ban, (időpont) Szegedi Mihálynál, (személy) (információ)  Ungvárott. (megye) Félév múlva Miskolcra (megye) került, ahol még kórista volt. Egy ízben a Giroflé - Giroflá (személy) című operettben a beteg baritonistát helyettesítette olyan sikerrel, hogy igazgatója magánszereplővé léptette elő. Ettől az időtől kezdve pályáján magas ívelésben halad. Nemsokára, 1891. (időpont) december 3-án, tagja lesz a Népszínháznak, (intézmény) (információ)  ahol 1892. (időpont) március 13-tól kezdődően mint népszínműénekesnek nagy sikerei voltak. 1909. (időpont) decemberben 30 évi működése jubileumát ülte meg. Temesvárt (megye) lépett fel utoljára a „Cigánybáró (cím) (információ)  Zsupánjában. (szerep) Majd gazdasági intéző lett. Hosszabb ideig tagja volt az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  tanácsának. Neje Hegyesi Mari (személy) (információ)  (L. o.) volt, akivel 1884. (időpont) nyarán Csóka Sándor (személy) (információ)  társulatával a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  működött; H. M. csakhamar a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja lett s elvált Kisstől, (személy) (információ)  ki mint népszínműíró is ismert nevet vívott ki. Munkái; „Cifra Jancsi (cím) (információ)  (1880), (időpont) „Szikra Panna (cím) (1885, (időpont) zenéje Konti Józseftől), (személy) (információ)  „Az árva pipacs (cím) (1887, (időpont) Nagyvárad), (megye) életkép 3 felvonásban, zenéje Fodor Bertalantól. (személy) (információ)  Bem.: 1894. (időpont) július 29-én a Városligeti Színkörben. (intézmény) Leánya: Kiss Eszter, (személy) (információ)  filmszínésznő Párizsban. (ország) szin_II.0589.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kiss Mihály címszóvég 27053 Szócikk: Kiss Mihály énekesszinész, sz. 1857-ben, Aradon, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy meghalt 1914. augusztus 11-én, Gombospusztán. ytelepulesy gombospuszta ytelepulesy Gombospusztá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Színipályára lépett 1876-ban, xevtizedx 1875 Szegedi xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Mihálynál, yszemelynevy szegedi mihály yszemelynevy Szegedi Mihály yszemelynevy szegedi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szegedi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Ungvárott. ytelepulesy ungvár ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye ykodvegy Félév múlva Miskolcra ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy került, ahol még kórista volt. Egy ízben a Giroflé - Giroflá yszemelynevy girofla yszemelynevy Giroflá yszemelynevy girofla yszemelynevy yszemelynevy Giroflá yszemelynevy ykodvegy című operettben a beteg baritonistát helyettesítette olyan sikerrel, hogy igazgatója magánszereplővé léptette elő. Ettől az időtől kezdve pályáján magas ívelésben halad. Nemsokára, 1891. xevtizedx 1895 december 3-án, tagja lesz a Népszínháznak, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy ahol 1892. március xtalanevtizedx 1905 13-tól kezdődően mint népszínműénekesnek nagy sikerei voltak. 1909. xevtizedx 1905 decemberben 30 évi működése jubileumát ülte meg. Temesvárt ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy lépett fel utoljára a „Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Zsupánjában. yszerepy zsupán yszerepy Zsupán yszerepy zsupán yszerepy yszerepy Zsupán yszerepy ykodvegy Majd gazdasági intéző lett. Hosszabb ideig tagja volt az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy tanácsának. Neje Hegyesi Mari yszemelynevy hegyesi mari yszemelynevy Hegyesi Mari yszemelynevy hegyesi yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Hegyesi yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy (L. o.) volt, akivel 1884. xevtizedx 1885 nyarán Csóka Sándor yszemelynevy csóka sándor yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy társulatával a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy működött; H. M. csakhamar a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett s elvált Kisstől, yszemelynevy kiss yszemelynevy Kiss yszemelynevy kiss yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy ykodvegy ki mint népszínműíró is ismert nevet vívott ki. Munkái; „Cifra Jancsi ycimy cifra jancsi ycimy Cifra Jancsi ycimy cifra ycimy jancsi ycimy ycimy Cifra ycimy Jancsi ycimy ykodvegy (1880), „Szikra Panna ycimy szikra panna ycimy Szikra Panna ycimy szikra ycimy panna ycimy ycimy Szikra ycimy Panna ycimy ykodvegy (1885, zenéje Konti Józseftől), yszemelynevy konti józsef yszemelynevy Konti József yszemelynevy konti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Konti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy „Az árva pipacs ycimy az árva pipacs ycimy Az árva pipacs ycimy az ycimy árva ycimy pipacs ycimy ycimy Az ycimy árva ycimy pipacs ycimy ykodvegy (1887, Nagyvárad), xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy életkép 3 felvonásban, zenéje Fodor Bertalantól. yszemelynevy fodor bertalan yszemelynevy Fodor Bertalan yszemelynevy fodor yszemelynevy bertalan yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Bertalan yszemelynevy ykodvegy Bem.: 1894. xevtizedx 1895 július xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 29-én a Városligeti Színkörben. yintezmenyy városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy Leánya: Kiss Eszter, yszemelynevy kiss eszter yszemelynevy Kiss Eszter yszemelynevy kiss yszemelynevy eszter yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Eszter yszemelynevy ykodvegy filmszínésznő Párizsban. ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy szin_II.0589.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kiss Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1857

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0589.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0589.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27053.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kiss Mihály

Szócikk: Kiss Mihály énekesszinész, sz. 1857-ben, Aradon, meghalt 1914. augusztus 11-én, Gombospusztán. Színipályára lépett 1876-ban, Szegedi Mihálynál, Ungvárott. Félév múlva Miskolcra került, ahol még kórista volt. Egy ízben a Giroflé - Giroflá című operettben a beteg baritonistát helyettesítette olyan sikerrel, hogy igazgatója magánszereplővé léptette elő. Ettől az időtől kezdve pályáján magas ívelésben halad. Nemsokára, 1891. december 3-án, tagja lesz a Népszínháznak, ahol 1892. március 13-tól kezdődően mint népszínműénekesnek nagy sikerei voltak. 1909. decemberben 30 évi működése jubileumát ülte meg. Temesvárt lépett fel utoljára a „Cigánybáró Zsupánjában. Majd gazdasági intéző lett. Hosszabb ideig tagja volt az Országos Színészegyesület tanácsának. Neje Hegyesi Mari (L. o.) volt, akivel 1884. nyarán Csóka Sándor társulatával a Budai Színkörben működött; H. M. csakhamar a Nemzeti Színház tagja lett s elvált Kisstől, ki mint népszínműíró is ismert nevet vívott ki. Munkái; „Cifra Jancsi (1880), „Szikra Panna (1885, zenéje Konti Józseftől), „Az árva pipacs (1887, Nagyvárad), életkép 3 felvonásban, zenéje Fodor Bertalantól. Bem.: 1894. július 29-én a Városligeti Színkörben. Leánya: Kiss Eszter, filmszínésznő Párizsban. szin_II.0589.pdf II