Címszó: Klár Józsefné Angyal Ilka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1839

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0593.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0593.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27090.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Klár Józsefné Angyal Ilka

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527089.htm

 

Szócikk: Klár Józsefné Angyal Ilka (sikabonyi) (megye) színésznő, sz. 1839. (születés éve) dec. 5-én, Felcsúthon (megye) (Fehér m.), (megye) (információ)  megh. 1926. szept. 7-én, Komlódon. (megye) Atyja: Angyal Antal, (személy) (információ)  földbirtokos, anyja: Stettner Auguszta. (személy) Húszéves korában férjhezment, de csakhamar özvegységre jutott. Előbb Rongyos Tóth Jánosnál (személy) működött, Székesfehérvárott, (megye) 1859. (időpont) ápr. 1-én pedig Szuper Károly (személy) (információ)  színtársulatához szerződött, Veszprémbe, (megye) azután Sipos Károly, (személy) (információ)  Hubay Gusztáv, (személy) (információ)  Mosonyi Károly, (személy) (információ)  Szigeti Imre (személy) (információ)  és Aradi Gerő (személy) (információ)  lettek az igazgatói. 1872. (időpont) febr. havában vendégszereplésre hívták meg a Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  majd 1873. (időpont) márc. 3-án mint az intézet szerződtetett tagja fellép a „Cigány-ban. (cím) (információ)  Később újra vidékre megy, 1875. (időpont) okt. havában a Népszínház (intézmény) (információ)  tagja lesz, ahol 17 évig egyik kedveltje az együttesnek. Utolsó fellépte 1892. (időpont) szeptember 13-án volt a „Peleskei nótárius-ban (cím) (információ)  mint Tóti Dorka, géci boszorkány. (szerep) A pályatársak erre az alkalomra 200 forintot gyűjtöttek egy tehénre, mivel Klárné (személy) gazdasággal kívánt foglalkozni nyugdíjas éveiben. Ezután Kömlődre (megye) vonult vissza. Klárné (személy) művészete klasszikus reliefet kapott a „Tolonc-ban, (cím) „A vöröshajú-ban, (cím) „A piros bugyelláris-ban, (cím) a „Felhő Klári-ban, (cím) (információ)  a „Csókon szerzett vőlegény-ben. (cím) A nyelves, minden Iében-kanál nénémasszonyok ábrázolásában utolérhetetlen volt. Klárnét (személy) nemcsak a színművészet, hanem a színműirodalom is magáénak vallotta. Erős színpadi érzékkel és karakterizáló tehetséggel néhány olyan népszínművet írt, amely a múlt század utolsó harmadában a tömegek tetszését vívta ki. Maradandó sikere csak egy színdarabjának volt: „Az árendás zsidó-nak (cím) (Bem. 1884. (időpont) november 21.), amelynek címszerepében Solymossy Elek (személy) (információ)  parádézott. A keresztény gyermeket örökbefogadó, jószívű falusi zsidó típusát rajzolta meg Klárné (személy) ebben a népszínművében. A fénykorát élő Népszínház (intézmény) (információ)  műsordarabja lett „Az árendás zsidó, (cím) amely mögött elmaradt sikerben a szintén eleven és kedves „Urak és cselédek (cím) című népies játék. (Bem. 1885. (időpont) december 1.) Egyéb színműve: „Ne vigy minket a kísértetbe, (cím) (információ)  népsz. A Városligetben adták, 1887. (időpont) máj. 22-én. Szép Darinka, (cím) (információ)  népsz. 1892. (időpont) április 23. Zenéje: Konti Józseftől. (személy) (információ)  Boris asszony, (cím) népsz. szin_II.0593.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Klár Józsefné Angyal Ilka címszóvég 27090 Szócikk: Klár Józsefné Angyal Ilka (sikabonyi) ytelepulesy sikabony ytelepulesy sikabony ymegyey pozsony megye ykodvegy színésznő, sz. 1839. dec. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 5-én, Felcsúthon ytelepulesy felcsúth ytelepulesy Felcsúth ymegyey fejér megye ykodvegy (Fehér m.), ytelepulesy fehér m. ytelepulesy Fehér m. ymegyey fejér megye ykodvegy megh. 1926. szept. 7-én, Komlódon. ytelepulesy komlód ytelepulesy Komlód ymegyey kolozs megye ykodvegy Atyja: Angyal Antal, yszemelynevy angyal antal yszemelynevy Angyal Antal yszemelynevy angyal yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Angyal yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy földbirtokos, anyja: Stettner Auguszta. yszemelynevy stettner auguszta yszemelynevy Stettner Auguszta yszemelynevy stettner yszemelynevy auguszta yszemelynevy yszemelynevy Stettner yszemelynevy Auguszta yszemelynevy ykodvegy Húszéves korában férjhezment, de csakhamar özvegységre jutott. Előbb Rongyos Tóth Jánosnál yszemelynevy rongyos tóth jános yszemelynevy Rongyos Tóth János yszemelynevy rongyos yszemelynevy tóth yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Rongyos yszemelynevy Tóth yszemelynevy János yszemel működött, Székesfehérvárott, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy 1859. xevtizedx 1855 ápr. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 1-én pedig Szuper Károly yszemelynevy szuper károly yszemelynevy Szuper Károly yszemelynevy szuper yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szuper yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy színtársulatához szerződött, Veszprémbe, ytelepulesy veszprém ytelepulesy Veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy azután Sipos Károly, yszemelynevy sipos károly yszemelynevy Sipos Károly yszemelynevy sipos yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Sipos yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Hubay Gusztáv, yszemelynevy hubay gusztáv yszemelynevy Hubay Gusztáv yszemelynevy hubay yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy Mosonyi Károly, yszemelynevy mosonyi károly yszemelynevy Mosonyi Károly yszemelynevy mosonyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Szigeti Imre yszemelynevy szigeti imre yszemelynevy Szigeti Imre yszemelynevy szigeti yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy lettek az igazgatói. 1872. xevtizedx 1875 febr. havában vendégszereplésre hívták meg a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy majd 1873. márc. 3-án mint az intézet szerződtetett tagja fellép a „Cigány-ban. ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy Később újra vidékre megy, 1875. okt. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 havában a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy tagja lesz, ahol 17 évig egyik kedveltje az együttesnek. Utolsó fellépte 1892. xevtizedx 1895 szeptember 13-án volt a „Peleskei nótárius-ban ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy mint Tóti Dorka, géci boszorkány. yszerepy tóti dorka, géci boszorkány yszerepy Tóti Dorka, géci boszorkány yszerepy tóti yszerepy dorka, yszerepy géci yszerepy boszorkány yszerepy yszerepy Tóti yszerepy Dorka, yszerepy géci yszerepy A pályatársak erre az alkalomra 200 forintot gyűjtöttek egy tehénre, mivel Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy gazdasággal kívánt foglalkozni nyugdíjas éveiben. Ezután Kömlődre ytelepulesy kömlőd ytelepulesy Kömlőd ymegyey tolna megye ykodvegy vonult vissza. Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy művészete klasszikus reliefet kapott a „Tolonc-ban, ycimy tolonc ycimy Tolonc ycimy tolonc ycimy ycimy Tolonc ycimy ykodvegy „A vöröshajú-ban, ycimy a vöröshajú ycimy A vöröshajú ycimy a ycimy vöröshajú ycimy ycimy A ycimy vöröshajú ycimy ykodvegy „A piros bugyelláris-ban, ycimy a piros bugyelláris ycimy A piros bugyelláris ycimy a ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy A ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy a „Felhő Klári-ban, ycimy felhő klári ycimy Felhő Klári ycimy felhő ycimy klári ycimy ycimy Felhő ycimy Klári ycimy ykodvegy a „Csókon szerzett vőlegény-ben. ycimy csókon szerzett vőlegény ycimy Csókon szerzett vőlegény ycimy csókon ycimy szerzett ycimy vőlegény ycimy ycimy Csókon ycimy szerzett ycimy vőlegény ycimy ykodvegy A nyelves, minden Iében-kanál nénémasszonyok ábrázolásában utolérhetetlen volt. Klárnét yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy nemcsak a színművészet, hanem a színműirodalom is magáénak vallotta. Erős színpadi érzékkel és karakterizáló tehetséggel néhány olyan népszínművet írt, amely a múlt század utolsó harmadában a tömegek tetszését vívta ki. Maradandó sikere csak egy színdarabjának volt: „Az árendás zsidó-nak ycimy az árendás zsidó ycimy Az árendás zsidó ycimy az ycimy árendás ycimy zsidó ycimy ycimy Az ycimy árendás ycimy zsidó ycimy ykodvegy (Bem. 1884. xevtizedx 1885 november 21.), amelynek címszerepében Solymossy Elek yszemelynevy solymossy elek yszemelynevy Solymossy Elek yszemelynevy solymossy yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy parádézott. A keresztény gyermeket örökbefogadó, jószívű falusi zsidó típusát rajzolta meg Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy ebben a népszínművében. A fénykorát élő Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy műsordarabja lett „Az árendás zsidó, ycimy az árendás zsidó ycimy Az árendás zsidó ycimy az ycimy árendás ycimy zsidó ycimy ycimy Az ycimy árendás ycimy zsidó ycimy ykodvegy amely mögött elmaradt sikerben a szintén eleven és kedves „Urak és cselédek ycimy urak és cselédek ycimy Urak és cselédek ycimy urak ycimy és ycimy cselédek ycimy ycimy Urak ycimy és ycimy cselédek ycimy ykodvegy című népies játék. (Bem. 1885. december 1.) Egyéb színműve: „Ne vigy minket a kísértetbe, ycimy ne vigy minket a kísértetbe ycimy Ne vigy minket a kísértetbe ycimy ne ycimy vigy ycimy minket ycimy a ycimy kísértetbe ycimy ycimy Ne ycimy vigy ycimy minket ycimy a ycimy kísértetbe ycimy yk népsz. A Városligetben adták, 1887. máj. xtalanevtizedx 1895 22-én. Szép Darinka, ycimy szép darinka ycimy Szép Darinka ycimy szép ycimy darinka ycimy ycimy Szép ycimy Darinka ycimy ykodvegy népsz. 1892. xevtizedx 1895 április xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 23. Zenéje: Konti Józseftől. yszemelynevy konti józsef yszemelynevy Konti József yszemelynevy konti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Konti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Boris asszony, ycimy boris asszony ycimy Boris asszony ycimy boris ycimy asszony ycimy ycimy Boris ycimy asszony ycimy ykodvegy népsz. szin_II.0593.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Klár Józsefné Angyal Ilka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1839

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0593.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0593.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27090.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Klár Józsefné Angyal Ilka

Szócikk: Klár Józsefné Angyal Ilka (sikabonyi) színésznő, sz. 1839. dec. 5-én, Felcsúthon (Fehér m.), megh. 1926. szept. 7-én, Komlódon. Atyja: Angyal Antal, földbirtokos, anyja: Stettner Auguszta. Húszéves korában férjhezment, de csakhamar özvegységre jutott. Előbb Rongyos Tóth Jánosnál működött, Székesfehérvárott, 1859. ápr. 1-én pedig Szuper Károly színtársulatához szerződött, Veszprémbe, azután Sipos Károly, Hubay Gusztáv, Mosonyi Károly, Szigeti Imre és Aradi Gerő lettek az igazgatói. 1872. febr. havában vendégszereplésre hívták meg a Nemzeti Színházhoz, majd 1873. márc. 3-án mint az intézet szerződtetett tagja fellép a „Cigány-ban. Később újra vidékre megy, 1875. okt. havában a Népszínház tagja lesz, ahol 17 évig egyik kedveltje az együttesnek. Utolsó fellépte 1892. szeptember 13-án volt a „Peleskei nótárius-ban mint Tóti Dorka, géci boszorkány. A pályatársak erre az alkalomra 200 forintot gyűjtöttek egy tehénre, mivel Klárné gazdasággal kívánt foglalkozni nyugdíjas éveiben. Ezután Kömlődre vonult vissza. Klárné művészete klasszikus reliefet kapott a „Tolonc-ban, „A vöröshajú-ban, „A piros bugyelláris-ban, a „Felhő Klári-ban, a „Csókon szerzett vőlegény-ben. A nyelves, minden Iében-kanál nénémasszonyok ábrázolásában utolérhetetlen volt. Klárnét nemcsak a színművészet, hanem a színműirodalom is magáénak vallotta. Erős színpadi érzékkel és karakterizáló tehetséggel néhány olyan népszínművet írt, amely a múlt század utolsó harmadában a tömegek tetszését vívta ki. Maradandó sikere csak egy színdarabjának volt: „Az árendás zsidó-nak (Bem. 1884. november 21.), amelynek címszerepében Solymossy Elek parádézott. A keresztény gyermeket örökbefogadó, jószívű falusi zsidó típusát rajzolta meg Klárné ebben a népszínművében. A fénykorát élő Népszínház műsordarabja lett „Az árendás zsidó, amely mögött elmaradt sikerben a szintén eleven és kedves „Urak és cselédek című népies játék. (Bem. 1885. december 1.) Egyéb színműve: „Ne vigy minket a kísértetbe, népsz. A Városligetben adták, 1887. máj. 22-én. Szép Darinka, népsz. 1892. április 23. Zenéje: Konti Józseftől. Boris asszony, népsz. szin_II.0593.pdf II