Címszó: Kodály Zoltán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1882

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0603.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0603.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27148.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kodály Zoltán

Szócikk: Kodály Zoltán világszerte ismert zeneszerző, sz. 1882. (születés éve) dec. 16-án, Kecskeméten. (megye) Gyermekéveit Nyitra megyében (megye) töltötte, egyetemi és zeneakadémiai éveit Budapesten, (Budapest) az Eötvös-kollégiumban, ahol tudvalevőleg az ifjúság legkitűnőbbjei nevelkednek. Tanári, bölcsészettudori és zeneszerzői képesítését elnyervén, egészen a zenének szentelte magát s csakhamar zeneelméleti tanszéket nyert a Zeneműv. Főiskolán. (intézmény) Éveken át behatóan tanulmányozta a magyar nép zenéjét: Bartók Bélával (személy) (információ)  Erdélyt, (ország) (információ)  de az anyaország számos vidékét is bejárva, a nép fiait és leányait fonográfba énekeltették s így mintegy 3000 magyar nótát (és hangszeren játszott tánczenedarabot) gyűjtöttek a M. Nemz. Múzeum (intézmény) néprajzi osztálya számára. Kodály (személy) (információ)  nem tartozik a termékenyebb zeneszerzők közé, de amit ír (kamarazeneművek, karénekek): tartalmas, magvas, lendületes, újszerű, szigorúan magyar stílusa mellett is változatos és magas művészi becsű. Főleg két művét méltatták Európaszerte (ország) és Amerikában: (ország) a „Psalmus Hungaricus (cím) c. nagyszabású vegyes ének- és zenekarra írt remekét, és egyetlen színpadi művéből: a Paulini Béla (személy) és Harsányi Zsolt (személy) (információ)  szövegére írott, „Háry János (cím) (információ)  c. daljátékának (ezt a M. Kir. Operaház (intézmény) mutatta be 1926. (időpont) okt. 16-án) zenéjéből összeállított szvitjét. Nagy sikere folytán Kodályt (személy) (információ)  elárasztották operaszövegekkel, de eddig, sajnos, még egy sem inspirálta alkotásra. (Kereszty István.) (személy) (információ)  szin_II.0603.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kodály Zoltán címszóvég 27148 Szócikk: Kodály Zoltán világszerte ismert zeneszerző, sz. 1882. dec. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 16-án, Kecskeméten. ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Gyermekéveit Nyitra megyében ytelepulesy nyitra megye ytelepulesy Nyitra megyé ymegyey nyitra megye ykodvegy töltötte, egyetemi és zeneakadémiai éveit Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy az Eötvös-kollégiumban, ahol tudvalevőleg az ifjúság legkitűnőbbjei nevelkednek. Tanári, bölcsészettudori és zeneszerzői képesítését elnyervén, egészen a zenének szentelte magát s csakhamar zeneelméleti tanszéket nyert a Zeneműv. Főiskolán. yintezmenyy zeneműv. főiskola yintezmenyy Zeneműv. yintezmenyy zeneműv. yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zeneműv. yintezmenyy ykodvegy Éveken át behatóan tanulmányozta a magyar nép zenéjét: Bartók Bélával yszemelynevy bartók béla yszemelynevy Bartók Bélá yszemelynevy bartók yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bartók yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy Erdélyt, ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy de az anyaország számos vidékét is bejárva, a nép fiait és leányait fonográfba énekeltették s így mintegy 3000 magyar nótát (és hangszeren játszott tánczenedarabot) gyűjtöttek a M. Nemz. Múzeum yintezmenyy m. nemz. múzeum yintezmenyy M. Nemz. yintezmenyy m. yintezmenyy nemz. yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Nemz. yintezmenyy ykodvegy néprajzi osztálya számára. Kodály yszemelynevy kodály yszemelynevy Kodály yszemelynevy kodály yszemelynevy yszemelynevy Kodály yszemelynevy ykodvegy nem tartozik a termékenyebb zeneszerzők közé, de amit ír (kamarazeneművek, karénekek): tartalmas, magvas, lendületes, újszerű, szigorúan magyar stílusa mellett is változatos és magas művészi becsű. Főleg két művét méltatták Európaszerte ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy és Amerikában: ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy a „Psalmus Hungaricus ycimy psalmus hungaricus ycimy Psalmus Hungaricus ycimy psalmus ycimy hungaricus ycimy ycimy Psalmus ycimy Hungaricus ycimy ykodvegy c. nagyszabású vegyes ének- és zenekarra írt remekét, és egyetlen színpadi művéből: a Paulini Béla yszemelynevy paulini béla yszemelynevy Paulini Béla yszemelynevy paulini yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Paulini yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy és Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy szövegére írott, „Háry János ycimy háry jános ycimy Háry János ycimy háry ycimy jános ycimy ycimy Háry ycimy János ycimy ykodvegy c. daljátékának (ezt a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy mutatta be 1926. xevtizedx 1925 okt. xtalanevtizedx 1935 16-án) zenéjéből összeállított szvitjét. Nagy sikere folytán Kodályt yszemelynevy kodály yszemelynevy Kodály yszemelynevy kodály yszemelynevy yszemelynevy Kodály yszemelynevy ykodvegy elárasztották operaszövegekkel, de eddig, sajnos, még egy sem inspirálta alkotásra. (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_II.0603.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kodály Zoltán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1882

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0603.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0603.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27148.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kodály Zoltán

Szócikk: Kodály Zoltán világszerte ismert zeneszerző, sz. 1882. dec. 16-án, Kecskeméten. Gyermekéveit Nyitra megyében töltötte, egyetemi és zeneakadémiai éveit Budapesten, az Eötvös-kollégiumban, ahol tudvalevőleg az ifjúság legkitűnőbbjei nevelkednek. Tanári, bölcsészettudori és zeneszerzői képesítését elnyervén, egészen a zenének szentelte magát s csakhamar zeneelméleti tanszéket nyert a Zeneműv. Főiskolán. Éveken át behatóan tanulmányozta a magyar nép zenéjét: Bartók Bélával Erdélyt, de az anyaország számos vidékét is bejárva, a nép fiait és leányait fonográfba énekeltették s így mintegy 3000 magyar nótát (és hangszeren játszott tánczenedarabot) gyűjtöttek a M. Nemz. Múzeum néprajzi osztálya számára. Kodály nem tartozik a termékenyebb zeneszerzők közé, de amit ír (kamarazeneművek, karénekek): tartalmas, magvas, lendületes, újszerű, szigorúan magyar stílusa mellett is változatos és magas művészi becsű. Főleg két művét méltatták Európaszerte és Amerikában: a „Psalmus Hungaricus c. nagyszabású vegyes ének- és zenekarra írt remekét, és egyetlen színpadi művéből: a Paulini Béla és Harsányi Zsolt szövegére írott, „Háry János c. daljátékának (ezt a M. Kir. Operaház mutatta be 1926. okt. 16-án) zenéjéből összeállított szvitjét. Nagy sikere folytán Kodályt elárasztották operaszövegekkel, de eddig, sajnos, még egy sem inspirálta alkotásra. (Kereszty István.) szin_II.0603.pdf II