Címszó: Konti József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1852

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0008.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0008.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27295.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Konti József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527295.htm

 

Szócikk: Konti József lengyel (nemzetiség) (információ)  származású magyar zeneszerző, a Király Színház (intézmény) (információ)  karmestere, sz. 1852-ben, (születés éve) Varsóban, (ország) megh. 1905. október 23-án, Budapesten. (Budapest) 1864-ben (időpont) a varsói zenekonzervatóriumot (intézmény) járta, onnan Kontsky Apollinari (személy) ajánlatára a bécsi zeneakadémiára (intézmény) (információ)  iratkozott. 1875-ben (időpont) Girardi (személy) (információ)  pártfogása mellett a salzburgi színházhoz (intézmény) jutott, Jenkehez, (személy) azután elszerződött Nyíregyházára, (megye) Mosonyi Károlyhoz; (személy) (információ)  1876-ban (időpont) Debrecenben (megye) karmester Mándoky Bélánál, (személy) (információ)  1878-ban (időpont) Kolozsvárt (megye) volt, majd 1885-ben (időpont) a Népszínház (intézmény) (információ)  meghívását fogadta el. 1903-ban (időpont) a Király Színház (intézmény) (információ)  karnagya lett. Zenei műveiben francia (nemzetiség) (információ)  szellemesség párosult, keleties színfestéssel, andalító dallamosság, pikáns rithmusérzékkel, kiváló alkotó erő és kifogyhatatlan ötletesség bámulatos ügyességgel és rutinnal. A könnyed, pajkos táncrithmustól fel a komoly operastilusig, minden formán és válfajon, mesteri szuverenitással uralkodott. Munkái: „Eleven ördög. (cím) (információ)  (1885. (időpont) szeptember 21. Népszínház.) (intézmény) (információ)  (Egyben első dirigálása az intézetben. A darabot Scribe Eugén (személy) (információ)  „Vicomte Letoriéres (cím) c. vígjátékából operettszöveggé Deréki Antal (személy) (információ)  írta. Bem. Csóka Sándor (személy) (információ)  társulata a Budai Színkörben, (intézmény) (információ)  1883. (időpont) nyarán; a darabnak és a címszereplő Pajor Emíliának (személy) (információ)  óriási sikere volt. — A várszínházban (intézmény) (információ)  is bemutatták, 1910. (időpont) okt. 26-án, Nádassy József (személy) (információ)  színtársulatánál.) „Királyfogás. (cím) (információ)  (Szövege Csiky Gergelytől. (személy) (információ)  Bemutatója 1886. (időpont) október hó 30-án. — U. o. Első címe: „Próbakirály (cím) másodszor: „A diplomaták (cím) volt a neve. 1887. (időpont) február elején Szegeden (megye) és Aradon (megye) (információ)  is játszották. Ez utóbbi helyen a főszereplők ezek voltak: Fjora (szerep) — SomIóné, (személy) Radzivil (szerep) — Kiss Mihály, (személy) (információ)  Amadil (szerep) — Németh János, (személy) (információ)  továbbá: Boránd, (szerep) (információ)  Fenyéri Mór (személy) (információ)  és Nyilasi Mátyás.) (személy) (információ)  1887. (időpont) február 10-én Debrecenben (megye) is színre került. „Suhanc (cím) 1886. (időpont) január 12-én. U. o. Felújították: 1904. (időpont) ápr. 23-án. „Kópé, (cím) 1890. (időpont) február 7-én. U. o. „Citerás (cím) (információ)  (l. o.). „Talmi hercegnő, (cím) szövegét írta: Kövessy Albert, (személy) (információ)  verseit: Makai Emil. (személy) (információ)  Bem. 1898. (időpont) február 4-én. U. o. — „Fecskék, (cím) szövegét írta: Pásztor Árpád. (személy) (információ)  Bem. 1904. (időpont) január 20-án. Király Színház. (intézmény) (információ)  Számos darabhoz komponált zenét. Többek között ezen darabokhoz: „Szeget - szeggel (cím) (információ)  (1883. (időpont) jan. 4.) „Ezres bankó (cím) (1887), (időpont) „Rokolyás bíró (cím) (1887), (időpont) „Tunikás lányok (cím) (1886) (időpont) és sok más népszinműhöz. — 1900. (időpont) máj. 10-én ünnepelte működése 25 éves jubileumát. Mellszobra a Király Színház (intézmény) (információ)  foyer-ban van elhelyezve. szin_III.0008.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Konti József címszóvég 27295 Szócikk: Konti József lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy ykodvegy származású magyar zeneszerző, a Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy karmestere, sz. 1852-ben, Varsóban, xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy varsó ytelepulesy Varsó yorszagy Lengyelország ykodvegy megh. 1905. október 23-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1864-ben xevtizedx 1865 a xtalanevtizedx 1875 varsói zenekonzervatóriumot yintezmenyy varsói zenekonzervatórium yintezmenyy varsói z yintezmenyy varsói yintezmenyy zenekonzervatórium yintezmenyy yintezmenyy varsói yintezmenyy z yintezmenyy ykodvegy járta, onnan Kontsky Apollinari yszemelynevy kontsky apollinari yszemelynevy Kontsky Apollinari yszemelynevy kontsky yszemelynevy apollinari yszemelynevy yszemelynevy Kontsky yszemelynevy Apollinari yszemelynevy ykodvegy ajánlatára a bécsi zeneakadémiára yintezmenyy bécsi zeneakadémia yintezmenyy bécsi ze yintezmenyy bécsi yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ze yintezmenyy ykodvegy iratkozott. 1875-ben xevtizedx 1875 Girardi yszemelynevy girardi yszemelynevy Girardi yszemelynevy girardi yszemelynevy yszemelynevy Girardi yszemelynevy ykodvegy pártfogása mellett a salzburgi színházhoz yintezmenyy salzburgi színház yintezmenyy salzburg yintezmenyy salzburgi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy salzburg yintezmenyy ykodvegy jutott, Jenkehez, yszemelynevy jenke yszemelynevy Jenke yszemelynevy jenke yszemelynevy yszemelynevy Jenke yszemelynevy ykodvegy azután elszerződött Nyíregyházára, ytelepulesy nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyházá ymegyey szabolcs megye ykodvegy Mosonyi Károlyhoz; yszemelynevy mosonyi károly yszemelynevy Mosonyi Károly yszemelynevy mosonyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy 1876-ban Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy karmester Mándoky Bélánál, yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Bélá yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy 1878-ban Kolozsvárt xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy volt, majd 1885-ben xevtizedx 1885 a xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy meghívását fogadta el. 1903-ban xevtizedx 1905 a Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy karnagya lett. Zenei műveiben francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy szellemesség párosult, keleties színfestéssel, andalító dallamosság, pikáns rithmusérzékkel, kiváló alkotó erő és kifogyhatatlan ötletesség bámulatos ügyességgel és rutinnal. A könnyed, pajkos táncrithmustól fel a komoly operastilusig, minden formán és válfajon, mesteri szuverenitással uralkodott. Munkái: „Eleven ördög. ycimy eleven ördög ycimy Eleven ördög ycimy eleven ycimy ördög ycimy ycimy Eleven ycimy ördög ycimy ykodvegy (1885. xevtizedx 1885 szeptember 21. Népszínház.) yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy (Egyben első dirigálása az intézetben. A darabot Scribe Eugén yszemelynevy scribe eugén yszemelynevy Scribe Eugén yszemelynevy scribe yszemelynevy eugén yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy Eugén yszemelynevy ykodvegy „Vicomte Letoriéres ycimy vicomte letoriéres ycimy Vicomte Letoriéres ycimy vicomte ycimy letoriéres ycimy ycimy Vicomte ycimy Letoriéres ycimy ykodvegy c. vígjátékából operettszöveggé Deréki Antal yszemelynevy deréki antal yszemelynevy Deréki Antal yszemelynevy deréki yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Deréki yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy írta. Bem. Csóka Sándor yszemelynevy csóka sándor yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy társulata a Budai Színkörben, yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy 1883. nyarán; xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 a darabnak és a címszereplő Pajor Emíliának yszemelynevy pajor emília yszemelynevy Pajor Emíliá yszemelynevy pajor yszemelynevy emília yszemelynevy yszemelynevy Pajor yszemelynevy Emíliá yszemelynevy ykodvegy óriási sikere volt. — A várszínházban yintezmenyy várszínház yintezmenyy várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy várszính yintezmenyy ykodvegy is bemutatták, 1910. xevtizedx 1915 okt. 26-án, Nádassy József yszemelynevy nádassy józsef yszemelynevy Nádassy József yszemelynevy nádassy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Nádassy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál.) „Királyfogás. ycimy királyfogás ycimy Királyfogás ycimy királyfogás ycimy ycimy Királyfogás ycimy ykodvegy (Szövege Csiky Gergelytől. yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy Bemutatója 1886. xevtizedx 1885 október hó 30-án. — U. o. Első címe: „Próbakirály ycimy próbakirály ycimy Próbakirály ycimy próbakirály ycimy ycimy Próbakirály ycimy ykodvegy másodszor: „A diplomaták ycimy a diplomaták ycimy A diplomaták ycimy a ycimy diplomaták ycimy ycimy A ycimy diplomaták ycimy ykodvegy volt a neve. 1887. február elején Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy és Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy is játszották. Ez utóbbi helyen a főszereplők ezek voltak: Fjora yszerepy fjora yszerepy Fjora yszerepy fjora yszerepy yszerepy Fjora yszerepy ykodvegy — SomIóné, yszemelynevy somióne yszemelynevy SomIóné yszemelynevy somióne yszemelynevy yszemelynevy SomIóné yszemelynevy ykodvegy Radzivil yszerepy radzivil yszerepy Radzivil yszerepy radzivil yszerepy yszerepy Radzivil yszerepy ykodvegy — Kiss Mihály, yszemelynevy kiss mihály yszemelynevy Kiss Mihály yszemelynevy kiss yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Amadil yszerepy amadil yszerepy Amadil yszerepy amadil yszerepy yszerepy Amadil yszerepy ykodvegy — Németh János, yszemelynevy németh jános yszemelynevy Németh János yszemelynevy németh yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Németh yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy továbbá: Boránd, yszerepy boránd yszerepy Boránd yszerepy boránd yszerepy yszerepy Boránd yszerepy ykodvegy Fenyéri Mór yszemelynevy fenyéri mór yszemelynevy Fenyéri Mór yszemelynevy fenyéri yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Fenyéri yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy és Nyilasi Mátyás.) yszemelynevy nyilasi mátyás yszemelynevy Nyilasi Mátyás yszemelynevy nyilasi yszemelynevy mátyás yszemelynevy yszemelynevy Nyilasi yszemelynevy Mátyás yszemelynevy ykodvegy 1887. február 10-én Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy is színre került. „Suhanc ycimy suhanc ycimy Suhanc ycimy suhanc ycimy ycimy Suhanc ycimy ykodvegy 1886. január xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 12-én. U. o. Felújították: 1904. xevtizedx 1905 ápr. 23-án. „Kópé, ycimy kópe ycimy Kópé ycimy kópe ycimy ycimy Kópé ycimy ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 február 7-én. U. o. „Citerás ycimy citerás ycimy Citerás ycimy citerás ycimy ycimy Citerás ycimy ykodvegy (l. o.). „Talmi hercegnő, ycimy talmi hercegnő ycimy Talmi hercegnő ycimy talmi ycimy hercegnő ycimy ycimy Talmi ycimy hercegnő ycimy ykodvegy szövegét írta: Kövessy Albert, yszemelynevy kövessy albert yszemelynevy Kövessy Albert yszemelynevy kövessy yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Kövessy yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy verseit: Makai Emil. yszemelynevy makai emil yszemelynevy Makai Emil yszemelynevy makai yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Makai yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Bem. 1898. február xtalanevtizedx 1905 4-én. U. o. — „Fecskék, ycimy fecskék ycimy Fecskék ycimy fecskék ycimy ycimy Fecskék ycimy ykodvegy szövegét írta: Pásztor Árpád. yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Bem. 1904. xevtizedx 1905 január 20-án. Király Színház. yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Számos darabhoz komponált zenét. Többek között ezen darabokhoz: „Szeget - szeggel ycimy szeget - szeggel ycimy Szeget - szeggel ycimy szeget ycimy - ycimy szeggel ycimy ycimy Szeget ycimy - ycimy szeggel ycimy ykodvegy (1883. xevtizedx 1885 jan. 4.) „Ezres bankó ycimy ezres bankó ycimy Ezres bankó ycimy ezres ycimy bankó ycimy ycimy Ezres ycimy bankó ycimy ykodvegy (1887), „Rokolyás bíró ycimy rokolyás bíró ycimy Rokolyás bíró ycimy rokolyás ycimy bíró ycimy ycimy Rokolyás ycimy bíró ycimy ykodvegy (1887), „Tunikás lányok ycimy tunikás lányok ycimy Tunikás lányok ycimy tunikás ycimy lányok ycimy ycimy Tunikás ycimy lányok ycimy ykodvegy (1886) és xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 sok más népszinműhöz. — 1900. xevtizedx 1905 máj. 10-én ünnepelte működése 25 éves jubileumát. Mellszobra a Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy foyer-ban van elhelyezve. szin_III.0008.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Konti József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1852

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0008.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0008.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27295.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Konti József

Szócikk: Konti József lengyel származású magyar zeneszerző, a Király Színház karmestere, sz. 1852-ben, Varsóban, megh. 1905. október 23-án, Budapesten. 1864-ben a varsói zenekonzervatóriumot járta, onnan Kontsky Apollinari ajánlatára a bécsi zeneakadémiára iratkozott. 1875-ben Girardi pártfogása mellett a salzburgi színházhoz jutott, Jenkehez, azután elszerződött Nyíregyházára, Mosonyi Károlyhoz; 1876-ban Debrecenben karmester Mándoky Bélánál, 1878-ban Kolozsvárt volt, majd 1885-ben a Népszínház meghívását fogadta el. 1903-ban a Király Színház karnagya lett. Zenei műveiben francia szellemesség párosult, keleties színfestéssel, andalító dallamosság, pikáns rithmusérzékkel, kiváló alkotó erő és kifogyhatatlan ötletesség bámulatos ügyességgel és rutinnal. A könnyed, pajkos táncrithmustól fel a komoly operastilusig, minden formán és válfajon, mesteri szuverenitással uralkodott. Munkái: „Eleven ördög. (1885. szeptember 21. Népszínház.) (Egyben első dirigálása az intézetben. A darabot Scribe Eugén „Vicomte Letoriéres c. vígjátékából operettszöveggé Deréki Antal írta. Bem. Csóka Sándor társulata a Budai Színkörben, 1883. nyarán; a darabnak és a címszereplő Pajor Emíliának óriási sikere volt. — A várszínházban is bemutatták, 1910. okt. 26-án, Nádassy József színtársulatánál.) „Királyfogás. (Szövege Csiky Gergelytől. Bemutatója 1886. október hó 30-án. — U. o. Első címe: „Próbakirály másodszor: „A diplomaták volt a neve. 1887. február elején Szegeden és Aradon is játszották. Ez utóbbi helyen a főszereplők ezek voltak: Fjora — SomIóné, Radzivil — Kiss Mihály, Amadil — Németh János, továbbá: Boránd, Fenyéri Mór és Nyilasi Mátyás.) 1887. február 10-én Debrecenben is színre került. „Suhanc 1886. január 12-én. U. o. Felújították: 1904. ápr. 23-án. „Kópé, 1890. február 7-én. U. o. „Citerás (l. o.). „Talmi hercegnő, szövegét írta: Kövessy Albert, verseit: Makai Emil. Bem. 1898. február 4-én. U. o. — „Fecskék, szövegét írta: Pásztor Árpád. Bem. 1904. január 20-án. Király Színház. Számos darabhoz komponált zenét. Többek között ezen darabokhoz: „Szeget - szeggel (1883. jan. 4.) „Ezres bankó (1887), „Rokolyás bíró (1887), „Tunikás lányok (1886) és sok más népszinműhöz. — 1900. máj. 10-én ünnepelte működése 25 éves jubileumát. Mellszobra a Király Színház foyer-ban van elhelyezve. szin_III.0008.pdf III